35/1978. (XII. 22.) PM rendelet

a társasági adóról és a társasági különadóról, valamint a külföldi érdekeltségű belföldi jogi személyek és egyéb szervezetek bérjárulék fizetési kötelezettségéről

A 56/1978. (XII. 16.) MT rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I. A RENDELET HATÁLYA

1. §

A rendelet hatálya alá tartoznak, elnevezésüktől és szervezeti formájuktól függetlenül:

a) a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások [28/1972. (X. 3.) PM rendelet];

b) az a) pont alá nem eső, egészben vagy részben külföldi tulajdonban levő, a Magyar Népköztársaság területén (a továbbiakban: belföld) székhellyel rendelkező részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok és más jogi személyek, valamint egyéb formában működő, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalatok és egyéb szervezetek (a továbbiakban: külföldi érdekeltségű társaságok);

c) a belföldön adóköteles tevékenységet [2. § (1) bekezdésének a) pontja] folytató, valamint a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában említett díjban részesülő külföldi székhelyű jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni és társas cégek, személyi egyesülések (a továbbiakban: külföldi társaságok);

d) a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről vagy a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló jogszabályok hatálya alá nem tartozó belföldi egyesületek, ezek szövetségei, az egyházi szervek, ezek intézményei és vállalkozásai, valamint a magánszemélyek egyéb személyi egyesülései, mindezek attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e jogi személyiséggel vagy sem, a jogi személyiséggel rendelkező más társaságok és közösségek (a továbbiakban: belföldi társaságok);

e) a Pénzügyminisztérium külön rendelkezésével adófizetésre kötelezett más szervezetek

[az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együttesen: társaságok].

II. TÁRSASÁGI ADÓ

A) Általános rendelkezések

A társasági adó fizetésére kötelezetlek

2. §

(1) Társasági adót tartoznak fizetni:

a) Az 1. § a)-b) és d)-e) pontjaiban meghatározott társaságok a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező tevékenységükkel, valamint jogok és jogosítványok átruházásával vagy használatának engedélyezésével (a továbbiakban: adóköteles tevékenység) elért nyereségük után;

b) a külföldi társaságok a belföldön folytatott adóköteles tevékenységükkel (7. §) elért nyereségük után;

c) a külföldi társaságok a részükre belföldi jogi személy vagy szervezet által a személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő valamely jog (pl. szerzői és iparjogvédelmi jog, gyártási vagy egyéb ismeret és tapasztalat) átruházásáért, használatának engedélyezéséért vagy a jog gyakorlását elősegítő szolgáltatásokért, valamint előadói, művészeti és sporttevékenységért kifizetett díjak után.

d)[1] Ha a 10. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott társaság az adóköteles tevékenységével (jövedelemforrásával) kapcsolatban munkaviszonyban vagy munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban, társadalombiztosítás alá eső alkalmazottat foglalkoztat, - az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösség kivételével - az alkalmazott után a 10. §-ban meghatározott társasági adót köteles fizetni.

(2) Az adófizetési kötelezettség az adóköteles tevékenység tényleges megkezdésének, illetőleg a jövedelemforrás keletkezésének napján, külföldi érdekeltségű társaságnál legkésőbb a társasággá alakulás megtörténte napján (részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál a cégbejegyzés napján, más formában működő társaságnál a vonatkozó jogszabály szerint a megalakuláshoz, illetőleg a működés megkezdéséhez szükséges előfeltétel bekövetkeztének napján) veszi kezdetét, és a működés tényleges megszűnése napjáig) adóköteles tevékenység megszűnése, vagyonfelosztás megkezdése), egyesülés, beolvadás vagy szétválás esetén pedig ennek napjáig tart.

A társasági adó alóli mentességek

3. §[2]

(1) Mentesek a társasági adó alól:

a) azok a külföldi és külföldi érdekeltségű társaságok, illetőleg ezek oly tevékenységgel elért nyeresége, amelyek adómentességét nemzetközi egyezmény mondja ki, és azok a külföldi társaságok és ezek belföldi üzleti helyei, amelyek államával az adómentesség tekintetében elismert viszonosság áll fenn; a viszonosság fennállása kérdésében kétség esetén a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó;

b) azok a külföldi társaságok, amelyeket belföldön állami vállalat vagy más gazdálkodó szervezet, ideértve a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokat is, képvisel;

c) a politikai jellegű társadalmi és tömegszervezetek;

d)[3] a művészeti alkotóközösségek, a lakás-,üdülő- és garázsszövetkezetek, a középiskolai sportkörök továbbá az önkéntes tűzoltó egyesületek;

e) azok a társaságok, amelyeket jogszabály vagy a pénzügyminiszter a társasági adó alól mentesít;

f) azok a részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok, amelyeknél az állam tulajdoni érdekeltsége nem kizárólagos ugyan, de nyereségeiket az állami vállalatokra vonatkozó szabályok szerint számolják el és fizetik be az állami költségvetés javára;

g)[4] a belföldi jogi személyek, valamint az egyházi szervek és intézményeik a kulturális, vallási vagy sporttevékenységükből, a létesítményeik ilyen célra történt bérbe vagy használatba adásából, a tagjaik tagdíjaiból és az alapszabály szerinti működéshez való egyéb anyagi hozzájárulásaiból, továbbá a tulajdonukban álló ingatlanok lakás céljára történt hasznosításából származó nyereségük után;

h)[5] a magánkereskedők közkereseti társasága;

i)[6] gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletét szerződéses rendszerben üzemeltető polgári jogi társaság;

j)[7]

(2)[8] Az (1) bekezdés g) pontjában említett kulturális tevékenységre vonatkozó adómentesség a jogi személyiséggel rendelkező, jogszabály alapján működő munkaközösségeket alaptevékenységük után (pl. tánctanítás, zeneoktatás) nem illeti meg.

A társasági adó alapja

4. §

(1) Az adóköteles nyereséget - kivéve a külföldi társaságok nyereségét - az adóév végével lezárt mérlegből, ha pedig az adóköteles tevékenység évközben szűnik meg, a megszűnéskor készült mérlegből kiindulva kell megállapítani. Az adóév mindenkor megegyezik a naptári évvel. Mérleg alatt a társaságnak a mérleg megállapítására jogosult szerve (közgyűlés, taggyűlés stb.) által megállapított, illetve jóváhagyott mérleget kell érteni.

(2) Az adóköteles nyereséget úgy kell megállapítani, hogy

a) az adóévről készült mérleg szerinti nyereséghez hozzá kell számítani vagy a veszteségből le kell vonni:

aa) az előző évről (évekről) áthozott és az eredményben elszámolt veszteségeket;

ab) a társasági tőke (alaptőke, törzstőke, részvénytőke, üzletrésztőke) növelése céljából az eredmény terhére elszámolt összegeket;

ac) az eredményben elszámolt, az állami vállalatokra érvényes előírások szerint beruházásnak minősülő költségeket (kiadásokat);

ad) az állami vállalatokra érvényes leírási kulcsot meghaladó mértékű értékcsökkenési leírást, kivéve az indokolt kiselejtezés folytán szükségessé vált rendkívüli leírást;

ae) a készletek értékelése tekintetében az állami vállalatokra érvényes jogszabályokban megállapított értékeléssel szemben jelentkező aláértékelési különbözeteket;

a)) a társasági tőke visszafizetésére vagy kölcsönök törlesztésére és az eredmény terhére elszámolt összegeket;

ag) a részvények és a társasági betétek után a részvényesek és a társasági tagok részére, valamint a társaság külföldi telephelyéről felvett kölcsönök után térített, illetőleg jóváírt kamatok és egyéb juttatások eredményben elszámolt összegeit;

ah) az eredmény terhére kötelezettség nélkül teljesített szolgáltatásokat, rejtett nyereségjuttatásokat (ajándékokat), kivéve a közművelődési és szociális jellegű adományokat;

ai) az eredmény terhére elszámolt, az üzemet (üzleti tevékenységet) nem terhelő adókat (társasági adókat, társasági különadó, stb.);

aj) a társaság terjedelmével és tevékenységével arányban nem álló (a bruttó árbevétel 2 ezrelékének megfelelő összegen felül az eredmény terhére elszámolt) reprezentációs költségeket;

ak) a behajthatatlan vagy kétes követelés címén leírt összegeket, ha a behajthatatlanság igazolva nincs, valamint a háramlási veszteség címén elszámolt összegeknek azt a részét, amely a háramlási idő arányában számított egyévi összeget meghaladja;

al) minden olyan leírt vagy tartalékolt összeget, amelynek adómentességéről jogszabály nem rendelkezik, továbbá mindazokat a nyereségtételeket, amely a mérlegszerű eredményben kifejezésre nem jutottak;

b) a mérleg szerinti nyereségből le kell vonni, vagy a veszteséghez hozzá kell számítani:

ba) az előző évről (évekről) áthozott és az eredményben elszámolt adózott nyereséget; bb) a takarékbetétek után kapott kamatokat;

bc) a megadózott tartalékból felhasznált olyan összegeket, amelyeket adómentesen elszámolható kiadások (veszteségek) fedezésére fordítottak és ezzel a mérlegszerű eredményt növelték;

bd) az eredmény terhére elszámolt, társasági különadó alá eső juttatásokat;

be) a nyereségből képzett kötelező tartalékalap összegét.

(3) A meghatározott célra adómentesen létesített, tartalékból (céltartalékból) rendeltetésétől eltérő célra felhasznált összegekkel növelni kell a mérleg szerinti nyereséget. Ha azonban a mérleg egyenlege veszteséget mutat, a más célra felhasznált összegek után, függetlenül a mérlegszerű eredménytől, önállóan kell adózni.

5. §[9]

(1) Ha mérleg bármely okból nem készül, továbbá a 10. § (1) bekezdésének c) és e) pontjában felsorolt társaságoknál az adóköteles tevékenységből származó bevételek és a teljesített kiadások különbözetét kell adóköteles nyereségnek tekinteni. Ugyanilyen módon kell a nyereséget megállapítani, ha a tevékenységnek csak egy része minősül adókötelesnek.

(2)[10] Az (1) bekezdésben említett adóköteles nyereség megállapításakor az általános jövedelemadóról szóló jogszabályoknak az adókivetés útján adóztatható adóköteles jövedelem megállapítására vonatkozó általános rendelkezéseit kell - az alábbi (3)-(7) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - alkalmazni.

(3) Nem lehet bevételként figyelembe venni a társaság tagja által az üzletbe fektetett eszközök (pénz stb.) értékét a korábbi évről átvitt adózott társasági nyereséget, valamint a tag által - adózott jövedelméből - a társaság részére teljesített nyereségvisszafizetést.

(4)[11] Termelési és kezelési költségnek kell tekinteni a társaság megalakításával kapcsolatos közvetlen költségeket a megalakulás évében -, azt az előzetes megállapodás szerinti juttatást, amelyet a vállalati gazdasági munkaközösség, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport a jövedelméből (nyereségéből) nyújtott annak a vállalatnak illetőleg szövetkezetnek, amelynek keretében működik, a társaság alkalmazottjának bére után fizetett 20%-os társasági adót, továbbá az olyan életbiztosítás díját, amelyet azért kötöttek, mert a társaság tagjának egészsége, testi épsége a tevékenység során közvetlenül nagy veszélynek van kitéve. A társaság tagja által az üzletbe fektetett álló- és fogyóeszközök értékét költségként úgy kell elszámolni, mintha az eszközöket a társaság vásárolta volna.

(5) Fenntartási, javítási és felújítási költségeket csak a társaság vagy a tagja tulajdonában levő olyan sajátos üzemi gépjármű után lehet elszámolni, amelyet a társaság kizárólag az adóköteles tevékenységgel kapcsolatban tud használni. A társaság által használt - a társaság, a tagja vagy alkalmazottja tulajdonában levő - nem üzemi gépjármű esetén - a megtett utakról vezetett nyilvántartás alapján - utazási és szállítási költségként a közületi használatra igénybe vett gépjárművekre vonatkozó rendelkezések szerinti térítési díjnak megfelelő összeg számolható el költségként. Nem üzemi gépjármű esetén -útnyilvántartás hiányában - társaságonként legfeljebb havi 500 km futásteljesítmény vélelmezhető és utána az említett térítési díjnak megfelelő összeg számolható el költségként.

(6) Belföldi társaság által gépjárművel végzett személyszállítás, illetőleg árufuvarozás (taxi) esetében - a tevékenységet akár adattárolós díjjelző készülékkel, akár anélkül folytatják -

a) személygépkocsi üzemeltetési (fenntartási, amortizációs stb.) költségeként kizárólag a közületi használatra igénybevett személygépkocsikra vonatkozó rendelkezések szerinti térítési díjnak megfelelő összeg számolható el;

b) tehergépjárművel folytatott tevékenység esetén a Tehergépjármű Díjszabás 29. §-ában meghatározott kilométer díjtételeknek megfelelő összeg számolható el kilométerenként költségként.

(7)[12] Az a juttatás, amelyet a társaság tagja a társaságtól kap, - jogszabály alapján a tagnak járó költségtérítés kivételével - költségként nem számolható el. Nem lehet költségként elszámolni a nyereség után fizetett társasági adót, a társaságnak vagy tagjának (alkalmazottjának, megbízottjának) jogszabálysértéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségét - az önellenőrzés alapján megállapított forgalmi adóhiány, az önellenőrzési pótlék és a fizetési halasztás vagy részletfizetési kedvezmény esetén felszámított késedelmi pótlék kivételével -, továbbá a társasági tag és segítő családtag után fizetett társadalombiztosítási járulékot (baleseti járulékot).

(8) Becsléssel kell meghatározni a belföldi társaság adóköteles nyereségét, ha

a) adóbevallási kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg a bevallásában szereplő adatok helyességét nem igazolta;

b) nyilvántartási és számadási kötelezettségeit nem, vagy hiányosan teljesítette.

A becslés során az adóköteles nyereséget a társaság jövedelmi és vagyoni viszonyaira, tevékenységi körére, jellegére, a tevékenységgel elérhető haszonra és a rendelkezésre álló egyéb adatokra figyelemmel kell meghatározni.

6. §[13]

(1) A társasági adó mértékének megállapításához szükséges bevételekről és kiadásokról, külföldi társaságoknál pedig a nyereség megállapítása alapjaként szolgáló forgalmi adatokról (8. §) olyan nyilvántartásokat kell vezetni, amelyek alkalmasak az adóköteles nyereség megállapítására.

(2)[14] A rendelet hatálya alá tartozó ügyvédi, jogtanácsosi, gazdasági, valamint a jogszabály alapján működő más munkaközösségek (a továbbiakban együtt: munkaközösségek), polgári jogi társaságok, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok nyilvántartásaikat és számadásaikat olyan módon kötelesek megszervezni, hogy azok megbízható alapul szolgáljanak a társasági adó alapjának megállapításához, valamint a társaság vagyonának védelméhez és a társaság tagjaival kapcsolatos elszámolásokhoz. Az e társaságok számviteli kötelezettségére vonatkozó különleges szabályokat a rendelet mellékletének E) pontja tartalmazza.

B) A külföldi társaságokra vonatkozó külön rendelkezések

7. §

(1) A külföldi társaságnak belföldön folytatott tevékenysége akkor minősül adóköteles tevékenységnek, ha az egyfolytában legalább 3 hónapig vagy a megszakításokkal végzett ilyen tevékenység egy naptári évben összesen legalább 6 hónapig tart. Az időtartam megállapításánál a 14 napnál rövidebb ideig tartó tevékenységi szakaszokat figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A külföldi társaságnak belföldön székhellyel (telephellyel stb.) rendelkező jogi személlyel vagy belföldön állandó vagy tartós lakhellyel rendelkező magánszeméllyel létrejött jogviszonya alapján folytatott minden tevékenységét, a tevékenység időtartamától függetlenül, belföldön folytatottnak kell tekinteni, ha a társaság a tevékenység vagy a tevékenység egy részének előmozdítására, végzésére vagy ellenőrzésére belföldön saját képviselőt (képviseleti tevékenységet végző megbízottat, alkalmazottat) tart, saját képviseletet, kirendeltséget vagy más üzleti helyet létesít vagy más módon kifejezésre juttatja, hogy belföldön tartós jelleggel kíván tevékenységet folytatni (pl. helyiség bérlete, helyiségnek kirendeltségként vagy egyéb tevékenység helyeként történő megjelölése vagy arra ilyenként történő hivatkozás stb.) Saját képviseletnek kell tekinteni, ha a belföldi képviselet nem közvetlenül a külföldi társasággal, hanem ennek önálló jogi személyiséggel rendelkező külföldi eladási szervezetével, vezérképviseletével stb. áll jogviszonyban.

(3) Ha az üzleti hely felállítása kizárólag árubemutatás célját vagy azt szolgálja, hogy a külföldi társaság áruszállítási kötelezettségeinek az üzleti helyen tartott áruraktár felhasználásával gyorsabban tudjon eleget tenni, és a társaság az üzleti helyen semmi egyéb tevékenységet nem folytat, az ilyen üzleti hely léte önmagában a belföldi tevékenységet nem valósítja meg.

8. §

(1) Ha jogszabály vagy a pénzügyminiszter másként nem rendelkezik - a (2) és (3) bekezdésekben említettek kivételével - a külföldi társaságok adóköteles nyereségeként

a) a külföldi társaság adóköteles tevékenységéből eredően a magyar vállalatok, szövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek által a külföldi társaság, ennek képviselője, megbízottja, eladási szervezete, stb. részére az adóévben kifizetett, átutalt vagy elszámolt összegeknek, valamint az ellenérték címén szállított áruk és teljesített szolgáltatások értékének 6%-át,

b) a külföldi társaság magyarországi képviselete (képviselő, alkalmazott stb.) által harmadik országok viszonylatában kezdeményezett, továbbá a képviselet (képviselő, alkalmazott stb.) bármilyen jellegű közreműködésével (pl. átadás, átvétel, minőségi ellenőrzés) teljesített ilyen ügyletek - kivéve a magyar exportügyletek - értékének 5%-át

kell számításba venni.

(2) Ha a képviseletet nem termelő, hanem kizárólag kereskedelmi, képviseleti (ügynöki, bizományosi stb.) tevékenységet folytató cég létesíti, úgy - feltéve hogy e cégben az érintett termelő vállalatok egyikének sincs 15%-nál magasabb tulajdoni illetősége - adóköteles nyereségként az általa vagy az általa képviselt cégek által Magyarországra exportált áruk ellentértékének olyan százalékát kell tekinteni, amilyen százalékú díj a céget tevékenységéért a megbízó vállalattól megilleti, illetve - saját áru eladása esetén - amilyen százalékos bruttó hasznot a Magyarországon történt értékesítés során elért. A díj, illetve az árkülönbözet mértékét hiteltérdemlően kell igazolni. Igazolás hiányában az adóhatóság az adóalapot becsléssel állapítja meg.

(3) A 2. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott díjak után a társasági adó alapja a külföldit megillető díjak bruttó összege, amely összeg művészi együtteseknél a díjat kifizető szerv által igazolt, belföldön felmerült dologi költségekkel - kivéve a szállás-, étkezési és közlekedési költségeket - csökkenthető.

(4) Az adóbevallásban, az adóalap forintösszegének meghatározása céljából, az (1) bekezdés szerinti adóköteles nyereséget a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napján - évközi esedékesség vagy a tevékenység évközben történő megszűnése esetén ennek napján - jegyzett kereskedelmi középárfolyam alkalmazásával kell forintra átszámítani.

(5) Ha a külföldi társaságnak belföldön hatóságilag engedélyezett, ténylegesen működő képviselete van, az adóköteles nyereség - a képviselet fenntartásának költségei címén - 10%-kal csökkenthető.

9. §

A társasági adót a külföldi társaság tartozik megfizetni. Közvetlen képviselet esetén a képviselőt (megbízottat, alkalmazottat) az adó megfizetéséért készfizető kezesség terheli.

C) A társasági adó mértéke

10. §

(1) A társasági adó mértéke:

a) a külföldi érdekeltségű társaságoknál:

- az adóköteles nyereségnek a működő saját tőke 5%-át meg nem haladó része (összege) után 30%;

- az adóköteles nyereségnek a működő saját tőke 5%-án felüli, de 10%-át nem meghaladó része után 50%;

- az adóköteles nyereségnek a működő saját tőke 10%-át meghaladó része után 70%;

b) a külföldi társaságoknál az adóköteles nyereség 40%-a;

c)[15] a belföldi társaságoknál - kivéve az e) pontban meghatározott gazdálkodó szervezeteket - továbbá az 1. § e) pontjában meghatározott szervezeteknél az adóköteles nyereség 40%-a;

d) a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában említett díjak 20%-a.

e)[16] a munkaközösségeknél, az állami vállalat kiskereskedelmi, illetőleg vendéglátóipari üzletét bérlő polgári jogi társaságnál, a magánkereskedők közös néven működő polgári jogi társaságánál, továbbá a 30/1981. (IX. 14.) MT számú rendelet hatálya alá tartozó szervezetek ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást, termelőeszközkereskedést, valamint hulladékbegyűjtést végző részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető polgári jogi társaságnál, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportnál az adóköteles nyereség 3%-a.

(2) A külföldi résztvétellel működő gazdasági társulások nyereségük után a létesítésükről szóló jogszabályban meghatározott mértékű adót tartoznak fizetni.

(3) A pénzügyminiszter az adó mértékét indokolt esetben - külföldi vagy külföldi érdekeltségű társaságot terhelő, valamint a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában említett díjak után fizetendő adók vonatkozásában a viszonosság figyelembe vételével - az e rendeletben meghatározott mértékektől eltérő mértékben is megállapíthatja.

(4)[17] A 2. § (1) bekezdésének d) pontja alapján az alkalmazott után fizetendő adó mértéke az adóévben kifizetett és a társaságnál társadalombiztosítás alá eső munkabér 20%-a.

(5)[18] A (4) bekezdés alkalmazásában nem minősül alkalmazottnak

a) a szakmunkástanuló, valamint a szakmunkásbizonyítvány megszerzését követő egy évig ugyanott tovább foglalkoztatott személy;

b) aki táppénzre jogosító keresőképtelen állományba kerül;

c) aki szülési szabadságát tölti, aki gyermekgondozási segélyben részesül;

d) akit a társaság fizetett szabadságon levő alkalmazottja helyett foglalkoztat;

e) a fizetés nélküli szabadságon levő alkalmazott;

f) akinek a munkáját a társaság a felmondás ideje alatt nem veszi igénybe;

g) az, aki katonai Szolgálatot teljesít.

(6)[19]

III. TÁRSASÁGI KÜLÖNADÓ

11. §

(1) Külföldi részvétellel működő gazdasági társulások és a külföldi érdekeltségű társaságok társasági különadót tartoznak fizetni az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai, a korlátolt felelősségű társaságok ügyvezetői és a társaság ezekkel azonos feladatot ellátó, valamint nem a Pénzintézeti Központ által végzett felszámolás esetén a felszámolók részére ebben a minőségükben bármely címen kifizetett összegek után.

(2) Társasági különadó alá eső javadalmazásnak kell tekinteni minden olyan szolgáltatást, illetőleg annak ellenértékét, amelyet a társaság az (1) bekezdésben meghatározott társasági szervek tagjainak, illetőleg személyeknek ebben a minőségben végzett tevékenységükért bármilyen címen kifizetett vagy jóváírt. A társasági különadó alapjának megállapításánál számitásba kell venni a jutalékot, jutalomdíjat, jelenléti díjat, a tiszteletdíjat, a különféle átalányokat (útiköltségátalány stb.), a szóban forgó jogcímen ténylegesen kifizetett összegek levonásával, az élelmezési és elszámolási költségek címén juttatott összegeket, az elszámolt, de nem igazolt bizalmas kiadásokat, valamint a személyes használatra szolgáló gépkocsi költségeit. A javadalmazást akkor is számításba kell venni a társasági különadó alapjául, ha azt fizetés címén vagy előre meghatározott összegben állapították meg.

(3) A társasági szervek tagjainak - ideértve az ügyvezetőket is - az a javadalmazása, amely őket nem igazgatósági, igazgatótanácsi, stb. tagsági, illetőleg ügyvezetői minőségükben végzett tevékenységükért, hanem a társasággal fennálló munkaviszony vagy egyéb jogviszony (pl. megbízás) alapján illeti meg, nem esik társasági különadó alá.

(4) Ha a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője e minőségében javadalmazásban nem részesül (pl. tantiem), hanem csak a társasággal fennálló munkaviszony alapján kap munkabért, munkabérének azt a részét, ami a munkakörére megállapított bértétel felső határát meghaladja, de legalább évi 12 000 forintot, társasági különadó alá eső kifizetésnek kell minősíteni.

(5) A társasági különadó megfizetése nem mentesíti az adó alapjául szolgáló összeg kedvezményezettjét az összeg után esedékes jövedelemadó megfizetése alól.

12. §

A társasági különadó mértéke 20%.

IV. ILLETMÉNYADÓ

13. §

A külföldi érdekeltségű társaságok [1. § b) pont] - az állami vállalatokra érvényes előírások szerint - illetményadót kötelesek fizetni.

V. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

14. §

A társasági adó, a társasági különadó és a társasági adót fizető társaságok egyéb adói bevallására és ellenőrzésére, valamint a társaságok ezzel kapcsolatos bejelentési és tájékoztatási kötelezettségére az e rendelet mellékletében foglalt szabályok az irányadók.

VI. VEGYES ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

15. §

Az általános jövedelemadóra vonatkozó rendelet alapján az e rendelet hatálya alá tartozó társaságok nem adóztathatók.

16. §

(1) Ez a rendelet 1979. évi január hó 1. napján lép hatályba: rendelkezéseit az ez időponttól keletkezett adóalapok utáni adózásra kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 21/1961. (XI. 30.) PM és a 18/1975. (IV. 23.) PM rendeletek hatályukat vesztik, de rendelkezéseiket az 1978. december 31. napjáig keletkezett adóalapok utáni adózásra továbbra is alkalmazni kell.

(3) A 7/1977. (V. 6.) PM rendelettel módosította 28/1972. (X. 3.) PM rendeletben a "nyereségadó" megnevezés "társasági adó"-ra módosul.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 35/1978 (XII. 22.) PM rendelethez

A TÁRSASÁGI ADÓ ÉS A TÁRSASÁGI KÜLÖNADÓ BEVALLÁSÁNAK, BEFIZETÉSÉNEK ÉS ELLENŐRZÉSÉNEK, VALAMINT A TÁRSASÁGOK ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓ SZERVEK BEJELENTÉSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SZABÁLYAI

A) Adóztatás, ellenőrzés

1.1. A társasági adót és a társasági különadót önadóztatás formájában kell bevallani és befizetni.

1.2. A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a külföldi jogi személyt terhelő társasági adót a díjat közvetlenül kifizető belföldi jogi személy (vállalat, szövetkezet, költségvetési szerv stb.) köteles a kifizetés alkalmával a díj bruttó összegéből levonni.

2.1. A rendelet 1. §-ának a), b) és c) pontjaiban meghatározott társaságok tekintetében - az ország területére kiterjedő hatáskörrel és illetékességgel - az első fokú adóhatósági feladatokat és az állammal szembeni befizetési kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését a PM Bevételi Főigazgatóságának Fővárosi Hivatala (továbbiakban: Fővárosi Hivatal), az általuk fizetendő adók nyilvántartását, kezelését és beszedését pedig a PM Bevételi Főigazgatóság Területi Adóelszámolási Irodája, Budapest (a továbbiakban: Budapesti Adóelszámolási Iroda) látja el, illetve végzi.

2.2. A rendelet 1. §-ának d) és e) pontjai alá tartozó társaságok tekintetében az első fokú adóhatósági feladatokat, az állammal szembeni befizetési kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését és az adók nyilvántartását, kezelését, beszedését a PM Bevételi Főigazgatóságának a társaság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) hivatala, illetve a területileg illetékes adóelszámolási irodája látja el.

2.3. A külföldi jogi személy részére kifizetett - a 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján adóköteles - díjakból levont társasági adó kezelésére és ellenőrzésére az első fokú adóhatóság, illetőleg területi adóelszámolási iroda illetékes, amelynek hatáskörébe és illetékessége alá a levonásra kötelezett jogi személy ellenőrzése és adóinak kezelése tartozik. Ha a levonásra kötelezett jogi személyt más adó fizetése nem terheli, a 2.1. pontban foglalt rendelkezés az irányadó.

2.4. A társasági adóval és a társasági különadóval kapcsolatos eljárásnál, ellenőrzésnél, a mulasztások, szabálytalanságok miatti intézkedéseknél - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állami pénzügyekről szóló törvényt és végrehajtási rendeletét, a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól, valamint a pénzügyi ellenőrzésről szóló jogszabályok és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.[20]

3.1. A társaság az adóköteles tevékenység megkezdésének, a rendelet 7. §-a (1) bekezdése alapján az adókötelezettség beálltának és mindkét esetben az adóköteles tevékenység megszűnésének napját a 2. § (2) bekezdésében meghatározott időpontoktól számított 8 napon belül tartozik az illetékes első fokú adóhatósághoz bejelenteni.

3.2. A társaságot - tekintet nélkül telepei számára - egy adóalanynak kell tekinteni akkor is, ha telepeinek, üzleteinek, üzleti helyeinek stb. külön könyvelése van.

B) Adóbevallás

2.4. A társasági adóval és a társasági különadóval kapcsolatos eljárásnál, ellenőrzésnél, a mulasztások, szabálytalanságok miatti intézkedéseknél - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állami pénzügyekről szóló törvényt és végrehajtási rendeletét, a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól, valamint a pénzügyi ellenőrzésről szóló jogszabályok és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.[21]

4.2. Adóköteles tevékenységet folytató társaságok adóköteles nyereség hiányában is tartoznak adóbevallást benyújtani.

4.3. Ha az adóköteles tevékenység megszűnik, az adóbevallást a megszűnést követő 8 napon belül kell az illetékes adóhatósághoz benyújtani.

4.4. A külföldi jogi személy részére kifizetett -a rendelet 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján adóköteles - díjakból levont társasági adót a levonásra kötelezett jogi személy az állammal szembeni egyéb pénzügyi kötelezettségeiről benyújtott bevallásban, a költségvetési kapcsolatok lebonyolítására vonatkozó eljárás szabályai szerint** köteles bevallani és az illetékes területi adóelszámolási iroda "levonásos adó befizetési számlá"-jára befizetni. Az 1. § alá eső. valamint a levonásra kötelezett azok az egyéb jogi személyek, amelyeknek bevallási kötelezettsége egyébként nincs, a levont adót a hivatkozott szabályok szerinti határidőre kötelesek a Fővárosi Hivatalhoz külön bevallani és a Budapesti Adóelszámolási Irodához befizetni.[22]

4.5. Az illetményadó bevallására és befizetésére a 4.4. pontban hivatkozott eljárási jogszabályok az irányadók.

C) Adóbefizetés

5.1. A társaság a 4.1. pont szerint évenként utólag bevallott adóit az éves adóbevallás benyújtásának határidejéig köteles az illetékes területi adóelszámolási irodához befizetni.

5.2. A 4.3. pontban említett esetben az adót a bevallás benyújtásával egyidejűleg, a megszűnést követő 8 napon belül kell befizetni.

5.3. A társaságok - kivéve a külföldi társaságokat - az évenként utólag bevallott társasági adóra és társasági különadóra - figyelemmel az 5.4. pontban foglaltakra - negyedévenként előleget kötelesek fizetni. A negyedévi előleg mértéke az előző évi társasági adó és társasági különadó 20%-a. belföldi társaságnál a társasági adó 25%-a. Az előleget a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig kell befizetni a belföldi társaság utolsó, illetőleg a más társaságok első negyedévre fizetendő előlegének kivételével, amelyet a IV. negyedévet követő hó utolsó napjáig (január 31.), illetőleg az I. negyedévét követő hó utolsó napjáig (április 30.) kell átutalni. Az éves bevallás alapján esedékes egész évi társasági adó és társasági különadó összege, valamint a befizetett előlegek különbözetét az adóbevallásban történt elszámolás mellett, annak benyújtási határidejéig kell az illetékes területi adóelszámolási irodával rendezni.[23]

5.4. Az 5.3. pontban említett társaságok előleget csak abban a negyedévben kötelesek fizetni, amelyben az év elejétől, illetve az előzőleg már teljesített előlegfizetéstől számítva, a fizetendő előleg összege a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályaiban meghatározott összeget eléri.[24]

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében felsorolt belföldi társaságokra. Ha a társaság az előző évben társasági adó, illetve társasági különadó fizetésére nem volt köteles, előleget nem kell fizetnie.

5.5 A külföldi társaság az adóköteles tevékenységéből kifolyóan a magyar vállalatoktól, szövetkezetektől és más gazdálkodó szervektől közvetlenül vagy közvetve bármilyen formában kapott, jóváírt vagy elszámolt ellenérték után esetenként köteles a társasági adót a rendelet 8. §-ában foglaltak szerint kiszámítani, és azt az ellenérték kézhezvételétől számított 8 napon belül előlegként a Budapesti Adóelszámolási Irodához befizetni. Az éves (a működés teljes idejére járó) társasági adó és az előlegek közötti különbözetet a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell rendezni.[25]

A társasági adóról szóló 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet hatálya alá tartozó vállalati gazdálkodó szervezetek az adóbevallási, valamint a társasági adó és társasági különadó befizetési kötelezettségüknek a hivatkozott rendelet mellékletében foglalt előírások szerint kötelesek eleget tenni.

Az egyéb jogszabályokban meghatározott költségvetési befizetési kötelezettségeiket e mellékletben az egyes adónemeknél előírt időpontokban kötelesek teljesíteni.

A 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet mellékletének 5.5 pontja szerinti rendelkezést azonban azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy az a külföldi társaság, amelynek belföldön állandó saját képviselője, képviselete, kirendeltsége stb. van, a társasági adót a hivatkozott rendelet mellékletének 5.3 pontjában foglaltak szerint tartozik megfizetni.

5.6. Ha a rendelet alapján fizetendő valamely adó évi összege az 5.4. pontban hivatkozott jogszabályban meghatározott összeget* nem éri el, a társaság arra az adóra vonatkozóan mentesül a befizetési kötelezettség alól. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a rendelet 10. §-a (1) bekezdésének e) pontjában felsorolt belföldi társaságokra.[26]

5.7. a külföldi társaság részére az ország területén levő vagyontárgyainak kiszállítása csak akkor engedélyezhető, ha adóbevallási és befizetési kötelezettségeinek teljesítését a Fővárosi Hivatal igazolta.

D) Bejelentési és tájékoztatási kötelezettség

6.1. a rendelet 1. §-ának b) és c) pontja alá tartozó, a rendelet hatályba lépésekor már működő társaságok - ideértve azokat a személyeket is. akik külföldi társaság képviselőjeként (megbízottjaként, alkalmazottjaként stb.) az ország területén bármilyen tevékenységet folytatnak -a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül kötelesek az illetékes első fokú adóhatósághoz bejelenteni a társaság nevét és székhelyét (valamint, ha ilyen van. a belföldi üzlethelyet, illetve a képviselő, megbízott stb. nevét és lakcímét). a bejelentésben részletesen le kell írni a belföldön folytatott tevékenység tartalmát. a bejelentést azoknak a társaságoknak is meg kell tenniük. amelyek az adózás alól kettős adóztatást kizáró vagy egyéb egyezmény vagy egyéni engedély alapján mentesek.

6.2. a 6.1. pontban említett egyszeri bejelentési kötelezettség kiterjed azokra a belföldi társaságokra is, amelyek társasági adó alá eső tevékenységet folytatnak.

6.3. Az 1981. december 31. napját követően alakult belföldi társaságoknak a tevékenységük megkezdésétől számított 15 napon belül kell a bejelentést megtenniük a társasági adó alá eső tevékenységről. Azok a belföldi társaságok, amelyek 1982. január 1. napja előtt alakultak, illetőleg folytattak adóköteles tevékenységet, de a 6.2. pont alapján bejelentést nem tettek, azt 1982. január 31. napjáig kötelesek megtenni. Ha a belföldi társaság megszűnését elhatározta, köteles erről az adóhatóságnál 8 napon belül bejelentést tenni.[27]

6.4. A külkereskedelmi vállalatok, a külkereskedelmi joggal rendelkező gazdasági szervezetek és a társaságok kötelesek minden olyan, külföldivel kötött szerződésüket, amellyel a külföldi építés, szerelés vagy bármely más tevékenységnek Magyarországon történő végzésére vállal kötelezettséget, a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Fővárosi Igazgatóságának bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a szerződés egy példányát. A bejelentésre kötelezett a bejelentés elmulasztása esetén a külföldit terhelő adóért, ide értve a külföldi által levonandó adókat is, a külföldivel egyetemlegesen felel.[28]

6.5. A rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében felsorolt társaságoknak az adóköteles tevékenységük megkezdéséről, illetőleg megszűnéséről szóló bejelentésükben tagjaik létszámáról is nyilatkozniuk kell.[29]

E) Nyilvántartási és számadási kötelezettség[30]

7.01. A pénzforgalomról, az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokról "Naplófőkönyvet" kell vezetni, amelyet a társaság tevékenységének megkezdését követő 15 napon belül az első fokú adóhatósághoz hitelesítésre be kell nyújtani. A naplófőkönyvben külön rovaton kell kimutatni a pénztár és külön rovaton (rovatokon) a bankszámla (bankszámlák) forgalmát. A naplófőkönyvbe az adatokat naponta, bizonylatok alapján és - a magánkereskedők közös néven működő polgári jogi társaságának kivételével - tételesen kell bejegyezni.[31]

Mind a pénztárrovaton, mind pedig a bankszámlán (bankszámlákon) elszámolt bevételi és kiadási tételeket jogcím szerint részletező rovatokban is szerepeltetni kell. A részletező rovatokat bevételek, kiadások, aktív elszámolások (pl. kifizetett előlegek) és passzív elszámolások (pl. hitelek) csoportosításában az adóbevallás elkészítéséhez és a társaság vagyonmegállapításához szükséges bontásban kell megnyitni és vezetni. A pénztár- és bankszámla rovatok forgalma mindenkor meg kell egyezzen a részletező rovatok forgalmával.

A naplófőkönyvet legalább negyedévenként le kell zárni. Záráskor meg kell állapítani az egyes rovatok év elejétől halmozott forgalmának végösszegét - oly módon, hogy adókulcsonkénti elkülönítéssel a forgalmi adó alapja is kiszámítható legyen -, majd meg kell győződni a naplófőkönyv adatainak egyezőségéről. A naplófőkönyv adatainak helyességét a nyilvántartás vezetésével megbízott személy és (vagy) a társaság felelős vezetője aláírásával köteles igazolni.

7.02. Az állóeszköz-nyilvántartást a - faépületek, pavilonok,

- egyéb épületek, építmények,

- gépek, berendezések, felszerelési tárgyak és kizárólag sajátos üzemi (üzleti) járművek csoportosításban és azon belül egyedi részletezéssel

- jellemző, illetőleg az azonosításhoz szükséges adatok feltüntetése mellett - kell elkészíteni. A nyilvántartásban szereplő adatokat okmányokkal bizonyítani kell. A nyilvántartást folyamatosan úgy kell vezetni, hogy abból a bekövetkezett változásokat, az évenkénti leírásokat és a még leírható értéket meg lehessen állapítani.

7.03. A raktári készletekről - anyagokról, fogyóeszközökről, kész- és félkész termékekről - mennyiségi nyilvántartás vezetése nem kötelező. A vásárolt készletek értékét azok beszerzésekor kell kiadásként elszámolni.[32]

Év végén a készleteket leltározni kell. A leltárban az állóeszközöket beszerzési áron a már elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentett értékben, a vásárolt új raktári készleteket (anyagokat, fogyóeszközöket stb.) az év végén érvényes beszerzési áron, a rendeltetésszerű használatra alkalmas, használt darabonként 1000 Ft értékhatár feletti fogyóeszközöket és gyártóeszközöket a tényleges beszerzési ár 50%-os értékében kell a leltárban szerepeltetni. A darabonként 1000 Ft értékhatár alatti fogyóeszközöket és gyártóeszközöket a használatba vételkor kiadásként kell elszámolni, ezeket a készleteket, valamint a már teljesen leírt állóeszközöket a leltárban értékben szerepeltetni nem szabad.

A saját termelésű (előállított, gyártott) félkész- és késztermékeket előállítási áron - anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt együttes összegében - kell értékelni.

7.04. A munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján kifizetett munkabérek és egyéb kifizetések elszámolásánál a Munka Törvénykönyvében, illetve annak végrehajtási utasításaiban foglaltak szerint kell eljárni. A társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolásokat, nyilvántartásokat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell vezetni.

7.05. Nyilvántartást kell vezetni a vevőkkel szállítókkal kapcsolatosan áru-, anyag- stb. szállításból, munkateljesítésből, szolgáltatásból származó követelésekről, illetve kötelezettségekről, a követelésekre befolyt összegekről, illetve a szállítói követelések kiegyenlítésére átutalt összegekről.

7.06. Nyilvántartást kell vezetni[33]

- a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről és tartozásokról (folyósított előlegekről, ezek levonásáról; úti előlegekről, elszámolásra kiadott előlegekről stb.),

- a tagokkal és kisegítő családtagokkal kapcsolatos elszámolásokról (előleg személyi jövedelemből és az abból levont összegek).

A társaság gépjárműhasználata során - a tényleges futásnak megfelelő költségelszámolás érdekében - vezetett útnyilvántartásnak az általános jövedelemadóról szóló 45/1983. (XI. 20.) PM rendelet 1. számú melléklete C/3. pontjában foglaltakat kell tartalmaznia.

7.07. A számlázási kötelezettségre vonatkozóan az általános jövedelemadóról szóló 45/1983. (XI. 20.) PM rendelet 1. számú mellékletének B) pontjában foglalt előírások szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy a nyugtaadási kötelezettség 2000 forint alatti eladás esetén is fennáll.[34]

7.08. Év végén, a december 31-i állapotnak megfelelően vagyonkimutatást kell készíteni és azt a bevallással együtt, az illetékes szervek részére -az előírt határidőre - meg kell küldeni. A vagyonkimutatásban az eszközök értékét, a követeléseket és kötelezettségeket a naplófőkönyv, a leltárak és az analitikus nyilvántartások adatai alapján kell szerepeltetni.

7.09. Az elszámolásokban szereplő bizonylatok kiállítására, alaki és tartalmi kellékeire vonatkozóan a számvitel bizonylati rendjéről szóló 29/1978. (XI. 14.) PM számú rendelet 3. § és 4. §-ának előírásait kell alkalmazni. A naplófőkönyvet, a leltárt, a vagyonkimutatást, az analitikus nyilvántartásokat és mindezek bizonylatait, valamint a tevékenységgel összefüggő iratokat, feljegyzéseket stb. az adó kivetéséhez való jog elévüléséig kell megőrizni.[35]

A naplófőkönyv és az említett más üzleti iratok havonként egy alkalommal, a naptári hónap ugyanazon időszakában, legfeljebb öt munkanapra a telephelyen kívül a társaság könyvelőjénél is tarthatók; a könyvelő nevét, telephelyét és a könyvelési időszakot azonban az első fokú adóhatósághoz be kell jelenteni.

7.10. Az előbb felsoroltakon kívül az adóhatóság más nyilvántartások vezetését is előírhatja vagy felmentést adhat. Az adóhatóság ezt a jogát bármely belföldi társasággal szemben gyakorolhatja.[36]

F) Adatszolgáltatási kötelezettség[37]

8.1. A közületi szervek a 6. § (2) bekezdésében felsorolt társaságok részére teljesített, együttesen 1000 forintot meghaladó összegű kifizetéseikről a [kifizetésben részesített társaság székhelye szerint illetékes első fokú adóhatóság részére a következő (év január 15. napjáig kötelesek külön-külön kiállított adatlappal adatot szolgáltatni. Közületi [szervnek minősül e rendelkezés alkalmazásában: az állami, szövetkezeti szerv, társadalmi szervezet és egyéb jogi személy, a költségvetési szerv, az állami vállalat (tröszt, egyesülés), a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervedét, a bank és pénzintézet, a szövetkezet, a szövetkezeti vállalattá gazdasági társulás, a társadalmi és érdekképviseleti szerv, a tömegszervezet, az egyesület és ezek vállalata és intézménye (intézete), a társaság [35/1978. (XII.22.) PM számú rendelet 1. §] - ideértve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi társaságot és egyéb külföldi jogi személy magyarországi szervezeti egységét (telephely, képviselet) -, az előbbiekben nem említett egyéb jogi személyek vagy személyi egyesülések. (Minden nem magánszemély.)[38]