39/1979. (XI. 1.) MT rendelet
a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv. 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatra, a mezőgazdasági ágazatba sorolt korlátolt felelősségű társaságra, arra a mezőgazdasági ágazatba sorolt közös vállalatra és betéti társulásra, amelyben a mezőgazdasági szövetkezetek vagyoni betétje nem haladja meg az ötven százalékot, valamint arra az élelmiszeripari ágazatba sorolt közös vállalatra és betéti társulásra, amelyben a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatok és a mezőgazdasági szövetkezetek vagyoni betétje együttesen meghaladja az ötven százalékot (a továbbiakban: állami gazdaság),
b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetre, a halászati termelőszövetkezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre, arra a mezőgazdasági vagy élelmiszeripari ágazatba sorolt közös vállalatra és betéti társulásra, amelyben a mezőgazdasági szövetkezetek vagyoni betétje az ötven százalékot meghaladja (a továbbiakban: termelőszövetkezet).
(Az a) és b) a továbbiakban együtt: mezőgazdasági nagyüzem.)
(2) A mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni:
a) a termelési adó, a fejlesztési alap, a szociális-kulturális alap, a forgóalap képzése és az állami támogatás tekintetében az agráripari egyesülésre;
b) az állami támogatás tekintetében a termelőszövetkezet keretében, illetőleg a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet keretében működő mezőgazdasági szakcsoport (a továbbiakban: mezőgazdasági szakcsoport) közös mezőgazdasági tevékenységére.
(3) A rendelet egyes rendelkezéseinek hatálya kiterjed továbbá - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezeteken kívül - a rendelkezésekben külön megjelölt gazdálkodó szervezetre.
(4) A rendeletnek egyes támogatásokra vonatkozó rendelkezései kiterjednek a háztáji és kisegítő gazdaságra, egyéni termelőre (a továbbiakban: mezőgazdasági kistermelő).
I. rész
ADÓZÁS
Adókötelezettség
2. §
A mezőgazdasági nagyüzem, továbbá a mezőgazdasági földterülettel rendelkező jogi személyként működő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: földhasználó nagyüzem) a használatában levő szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágba tartozó földterülete után földadót fizet.
Adómentesség
3. §
(1) Mentes a földadó kötelezettség alól a földhasználó nagyüzem, ha termőterületének hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme a 14 aranykoronát nem haladja meg.
(2) Mentes a földadó kötelezettség alól a földhasználó nagyüzem:
a) a szántó művelési ágba tartozó területe után, ha ennek átlagos aranykorona értéke a 14 aranykoronát,
b) a kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágba tartozó területe után, ha ennek összevontan számított átlagos aranykorona értéke a 28 aranykoronát,
c) a rét és legelő művelési ágba tartozó területe után, ha ennek összevontan számított átlagos aranykorona értéke a 14 aranykoronát
nem haladja meg.
(3) Mentes a földadó kötelezettség alól a földhasználó nagyüzem a természetbeni és pénzbeni megváltás alapját képező szántóterülete után, ha a szövetkezeti tagok és az alkalmazottak részére háztáji, illetve illetményföld (a továbbiakban: háztáji föld) helyett természetbeni vagy - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter külön engedélye alapján - pénzbeni megváltást nyújt.
(4) Azt a földhasználó nagyüzemet, amely a használatában levő művelés alól kivont földterületet ismét művelésre alkalmassá teszi - ha erre más gazdálkodó szervezet nem kötelezett -, e terület után 10 évi földadóméntesség illeti meg.
(5) Ideiglenesen mentes, az adókötelezettség alól az újonnan telepített gyümölcsös, szőlő és cellulóznyárfa területe. Az ideiglenes adómentességet az első fokú adóhatóság engedélyezi.
(6) A pénzügyminiszter indokolt esetben az (1)-(5) bekezdésben foglalt mentességen túl egyéb adómentességet is megállapíthat.
Az adó alapja és mértéke
4. §
(1) A földadó alapja a földhasználó nagyüzem használatában levő adóköteles földterület kataszteri tiszta jövedelme.
(2) Az adó mértéke az 1 hektárra jutó átlagos kataszteri tiszta jövedelem szerint, aranykoronánként
a) a szántó művelési ágban 1-től 46 forintig;
b) a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágcsoportban 2-től 42 forintig;
c) a rét, legelő művelési ágcsoportban 1-től 8 forintig
terjedhet.
Adókedvezmény elemi kár címén
5. §
A földadót elemi csapás esetén - a kár arányában - az első fokú adóhatóság mérsékelheti vagy elengedheti.
Jövedelemadó
Adókötelezettség
6. §
A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a nyereségéből jövedelemadót fizet.
Adómentesség
7. §
Mentes a jövedelemadó kötelezettség alól az a mezőgazdasági nagyüzem és az a vízgazdálkodási társulat, amelyben az egy főre jutó bruttó jövedelem összege a pénzügyminiszter által meghatározott mértéket nem haladja meg.
Az adó alapja
8. §
(1) A jövedelemadó alapja a bruttó jövedelem városi és községi hozzájárulással csökkentett összege.
(2) A bruttó jövedelem az év végi mérleg szerinti eredmény, valamint a munkadíjak és munkabérek együttes összege.
Az adó mértéke
9. §
(1) A fizetendő évi adó összege az egy főre jutó jövedelemadó és az átlagos állományi létszám szorzata.
(2) Az egy főre jutó adót az egy főre jutó bruttó jövedelem sávokra való bontásával, a sávokba eső részek után nulla egész öttized százaléktól harmincöt százalékig terjedő kulcsokkal kell meghatározni.
(3) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat az adót az éves mérleg szerinti nyeresége városi és községi hozzájárulással csökkentett összegének hetven százaléka mértékéig köteles megfizetni. A hetven százalékot meghaladó részre adóvisszatartási kedvezmény illeti meg.
Munkadíjadó
Adókötelezettség
10. §
A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a dolgozói egy főre jutó munkadíjának (munkabérének) (a továbbiakban: munkadíj-színvonal) növekedése után munkadíj adót fizet.
Adómentesség
11. §
A munkadíj-színvonal nagyságától függően legfeljebb öt százalékos munkadíj-színvonalnövekedés mentesíthető a munkadíjadó alól. Az adómentességet úgy kell megállapítani, hogy annak mértéke az alacsonyabb munkadíjszínvonalra nagyobb, a magasabb munkadíj-színvonalra kisebb legyen.
Az adó alapja és mértéke
12. §
(1) Az adó alapja a munkadíj-színvonalnak a 11. § alapján meghatározott mértéket meghaladó tárgyévi növekménye.
(2) A fizetendő adó összege az egy főre jutó adó és az átlagos állományi létszám szorzata.
(3) Az egy főre jutó adó összege a 11. § alapján meghatározott munkadíj-színvonalat meghaladó növekmény után emelkedő mértékben százalékonként ötven-ötszáz százalékig terjedhet.
Adókedvezmény
13. §
(1) A pénzügyminiszter
a) az ésszerű létszám- és munkadíj-gazdálkodás ösztönzésére,
b) a különösen kézimunka-igényes ágazatok termelésének elősegítésére,
c) egyes termelésbővítést, termelési szerkezetváltoztatást kiváltó fejlesztésekre
adókedvezményt állapíthat meg.
(2) A pénzügyminiszter indokolt esetben a munkadíj-adót mérsékelheti.
Részesedési adó
Adókötelezettség
14. §
A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a tárgyévi jövedelemfelhasználáskor a nyereségből képzett részesedési alap után részesedési adót fizet.
Adómentesség
15. §
(1) A nyereségből képzett részesedési alapnak a munkadíj-színvonal és az egy főre jutó mérleg szerinti nyereség nagyságától függően a munkadíjtömeghez viszonyított legfeljebb tizennégy százaléka mentesíthető a részesedési adókötelezettség alól.
(2) A pénzügyminiszter egyéb adómentességet is megállapíthat.
Az adó alapja és mértéke
16. §
(1) Az adó alapja a nyereségből képzett részesedési alapnak a 15. § alapján meghatározott mértéket meghaladó része.
(2) Az adó mértéke az adóalapnak a munkadíjtömeghez viszonyított első százaléka után száz százalék, a második százaléka után kettőszáz százalék, az ezt meghaladó rész után ötszáz százalék.
Termelési adó
Adókötelezettség
17. §
A mezőgazdasági nagyüzem, továbbá az a mezőgazdasági vagy élelmiszeripari ágazatba sorolt egyesülés, amelyben a mezőgazdasági nagyüzemek vagyoni betétje meghaladja az ötven százalékot (a továbbiakban: egyesülés) az ipari termék-előállitási, építési-szerelési, kereskedelmi (vendéglátó) és szolgáltató tevékenysége után, valamint a vízgazdálkodási társulat a nem alapfeladatai körében végzett tevékenysége után termelési adót fizet.
Adómentesség
18. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat mentes a termelési adókötelezettség alól egyes élelmiszeripari termékelőállítás, a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő szolgáltatás, továbbá a lakosság részére végzett egyes szolgáltatások után.
(2) Mentes a termelési adókötelezettség alól a gazdasági társulás által a tagjai, illetve a tagjai által a társulás részére végzett termékelőállító és egyéb tevékenység.
Az adó alapja és mértéke
19. §
(1) A termelési adó alapja az adóköteles tevékenység ellenértékeként elszámolt nettó árbevétel.
(2) Az adó mértéke tevékenység szerint nullától húsz százalékig terjedhet.
20. §
(1) Budapesten és vonzáskörzetében, valamint a megyei városokban a mezőgazdasági nagyüzem egyes, külön meghatározott tevékenységet terhelő termelési adóját tíz százalékkal növelt összegben köteles fizetni (többlettermelési adó).
(2) A mezőgazdasági-ipari szövetkezet a termelési adója alapulvételével öt százalékkal emelt, az ipari-mezőgazdasági szövetkezet tíz százalékkal kiemelt mértékű többlet termelési adót fizet.
Adókedvezmény
21. §
(1) A kedvezőtlen adottságú nagyüzemet [47. § (1) bekezdés] a fizetendő termelési adóból hetven százalékos kedvezmény illeti meg.
(2) A kedvezmény nem illeti meg azt a mezőgazdasági nagyüzemet, amely többlet termelési adó [20. § (1) bekezdés] fizetésére kötelezett.
II. rész
ALAPOK KÉPZÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA
22. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem, az egyesülés és a vízgazdálkodási társulat meghatározott sorrendben és célokra alapokat képez.
(2) Az adókötelezettség a nyereségből képzett alapok képzését megelőzi.
(3) A mezőgazdasági nagyüzem az alaphiányát, illetve a veszteségét elsősorban saját alapjaiból köteles rendezni.
Tartalékalap
23. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat évenként az adózott nyeresége tíz százalékát tartalékalapba helyezi. Az alapképzés mindaddig kötelező, amíg a tartalékalap összege el nem éri a tárgyévi munkadíj, munkabér és mérleg szerinti nyereség együttes összegének huszonöt százalékát, a Kölcsönös Támogatási Alap tagjainál és a vízgazdálkodási társulatnál a húsz százalékát.
(2) A tartalékalap - visszapótlási kötelezettséggel - a veszteség, illetve a fejlesztési alaphiány rendezésére, a nyereség kiegészítésére, valamint az egyéb alapokat terhelő kötelezettségek teljesítésére használható fel.
(3) A termelőszövetkezet az évente képzett tartalékalapjának huszonöt százalékát - visszapótlási kötelezettség nélkül - a Kölcsönös Támogatási Alap javára is felhasználhatja.
(4) Az állami gazdaság az évente képzett tartalékalapjának húsz százalékát központosított tartalékalapba fizeti be. A központosított tartalékalap a biztosítási rendszerben meg nem térülő károk rendezésére használható fel a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes döntése alapján.
Magasabb vezetőállású dolgozók prémiuma, jutalma
24. §
A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat magasabb vezetőállású dolgozói - külön jogszabályban meghatározott feltételekhez kötött - prémiumának és jutalmának forrása a városi és községi hozzájárulással, a jövedelemadóval, a munkadíj- és részesedési adóval, valamint a tartalékalap-képzésre és annak visszapótlására felhasznált összeggel csökkentett nyereség.
Fejlesztési alap
25. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem, az egyesülés és a vízgazdálkodási társulat fejlesztési alapot köteles képezni.
(2) Az állami gazdaság a nyereségéből olyan összegű fejlesztési alapot képez, amely a következő évben - az egyéb saját fejlesztési forrásaival együtt - a fejlesztési alapot terhelő kötelezettségek teljesítésére elegendő.
(3) A termelőszövetkezet és a vízgazdálkodási társulat a nyereségéből legalább olyan összegű fejlesztési alapot köteles képezni, hogy abból - a fejlesztési alap egyéb saját forrásaival együtt - az esetleges alaphiányt és a fejlesztési alapot terhelő, tárgyév végén esedékes kötelezettségét rendezni tudja.
Részesedési alap
26. §
A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat év végi részesedésre és egyéb részesedésnek minősülő juttatásokra a nyereségéből részesedési alapot képezhet.
Szociális és kulturális alap
27. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem, az egyesülés és a vízgazdálkodási társulat szociális és kulturális célú kiadásai fedezésére különféle ráfordításként egy átlagos állományi létszámra meghatározott összeggel szociális és kulturális alapot képezhet.
(2) A szociális és a kulturális alapot a termelőszövetkezet és a vízgazdálkodási társulat adózott nyereségéből, az állami gazdaság részesedési alapjából kiegészítheti.
Biztonsági alap
28. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat az adózott nyereségéből biztonsági alapot képezhet.
(2) A biztonsági alap a városi és községi hozzájárulással, a jövedelemadóval, a munkadíj- és részesedési adóval, valamint a tartalékalap képzésére felhasznált összeggel csökkentett nyereség kiegészítésére, korlátozás és visszapótlási kötelezettség nélkül, bármikor felhasználható.
Forgóalap
29. §
A tartósan lekötött forgóeszközök (készletek és befejezetlen termelés) állományának növekedését a mezőgazdasági nagyüzemnek, az egyesülésnek és a vízgazdálkodási társulatnak fejlesztési alapjából képzett forgóalap-növeléssel, illetve azt megelőlegező hitellel kell finanszírozni.
Műszaki fejlesztési alap
30. §
(1) A kijelölt mezőgazdasági nagyüzem az alaptevékenységének nettó árbevétele alapulvételével nulla egész héttized százalékos kulccsal műszaki fejlesztési alapot képez.
(2) A kijelölést a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben - termelőszövetkezeteknél a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa véleményének kikérésével - végzi.
(3) Az alaptevékenység után képzett műszaki fejlesztési alapot a kijelölt mezőgazdasági nagyüzem meghatározott kutatás-fejlesztési célokra használhatja fel.
(4) A képzett műszaki fejlesztési alap különféle ráfordításként számolható el.
Központilag kezelt erdőfenntartási alap
31. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem a kezelésében (használatában) levő erdőkből kitermelt fa mennyisége után az állami erdőgazdaságokkal azonos mértékű erdőfenntartási járulékot fizet a központilag kezelt erdőfenntartási alapba. Az erdőfenntartási járulékot költségként kell elszámolni.
(2) A központilag kezelt erdőfenntartási alapot indokolt esetben költségvetési támogatással ki lehet egészíteni. Az alapot a mezőgazdasági nagyüzemi erdők felújítására és fenntartására kell felhasználni.
Állóeszközök értékcsökkenésének elszámolása
32. §
A mezőgazdasági nagyüzem és az egyesülés az állóeszközeinek bruttó értéke - támogatás esetén a 34. § (1), illetve (3) bekezdésében meghatározott támogatással csökkentett bruttó értéke - után értékcsökkenést köteles elszámolni.
Meliorációs és útfenntartási alap
33. §
A mezőgazdasági nagyüzem és az egyesülés a meliorációs létesítmények (munkák) bruttó értéke után Meliorációs fenntartási alapot, a bekötő és üzemi út bruttó értéke után Útfenntartási alapot köteles képezni.
III. rész
MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK TÁMOGATÁSA
Beruházások támogatása
34. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzemnek, az egyesülésnek, a sertéstartásra a húsipari vállalatnak, szőlőtelepítésre a borgazdasági vállalatnak egyes mezőgazdasági termelést szolgáló nagyüzemi méretű építési és ültetvénytelepítési beruházásokra a bekerülési költség után, a népgazdasági tervben előirányzott éves keretből húsz százalék alaptámogatás adható.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt gazdálkodó szervezeteknek egyes beruházások bekerülési költségére az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül további tíz-húsz százalék külön támogatás adható.
(3) A mezőgazdasági nagyüzemnek, az egyesülésnek, a vízgazdálkodási társulatnak és a borgazdasági vállalatnak, a mezőgazdasági nagyüzemek erdőgazdálkodási tevékenységet folytató gazdasági társulásának traktorok és meghatározott munkagépek vásárlásához tizenöt-húsz százalékos, egyes mezőgazdasági célgépek vásárlásához negyven százalékos mértékű támogatás adható.
(4) Egyes importból beszerzett mezőgazdasági gépek vásárlásának támogatását a pénzügyminiszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben külön határozza meg.
(5) A növényházak támogatásának mértékét a pénzügyminiszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együttesen egyedileg állapítja meg.
(6) A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által együttesen meghatározott vízlépcső-, valamint öntözőrendszer hatásterületén a főműből kiinduló és a hidránsokig terjedő felszín alatti nyomócsöves öntözőtelep megépítéséhez - az erre a célra előirányzott keretből - egyedileg negyven-hetven százalékos mértékű támogatást engedélyezhet.
(7) Az építési és ültetvénytelepítési beruházások támogatásánál a támogatást igénylő részére okiratot kell kiállítani.
Meliorációs munkák támogatása
35. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzemnek, a vízgazdálkodási társulatnak, valamint a szőlőtelepítéssel kapcsolatban a borgazdasági vállalatnak a meliorációs munkák bekerülési költségére ötven-hetven százalékos mértékű támogatás adható. Kiemelt támogatásban kell részesíteni a térségi komplex melioráció megvalósítását. A támogatást igénylő részére okiratot kell kiállítani.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt gazdálkodó szervezeteknek a Tokaj hegyaljai borvidék tíz százalék feletti lejtőtartományú területén szőlőtelepítéshez és korszerűsítéshez szükséges meliorációs munkák bekerülési költségére kilencven százalékos mértékű támogatás adható.
(3) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenység után a földhasználó nagyüzemet a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által együttesen megállapított támogatás illeti meg.
Vegyes rendelkezések
36. §
(1) Ha a támogatással megvalósított állóeszközt nem megfelelően hasznosítják (idő előtti kiselejtezés, a céltól eltérő hasznosítás stb.), a támogatást a pénzügyminiszternek a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete szerint kell visszafizetni. Nem kell visszafizetni a támogatást, ha az eltérő hasznosításra a jogszabály engedélyt ad, továbbá, ha az épületek létesítéséhez a támogatási forma megszűnt.
(2) A pénzügyminiszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben az építésitelepítési beruházások támogatási okiratának tárgyévi kiadását felfüggesztheti, ha a kiadott beruházási támogatási okiratokban szereplő támogatás tárgyévi ütemének összege a tárgyévi előirányzatot meghaladja.
(3) 1980. évben a tárgyévre szóló beruházási támogatási okirat csak sertés- és juhtartási létesítményekre, valamint ültetvénytelepítésekre adható ki. Egyéb beruházási célokra támogatási okirat csak 1981. évi kezdésre adható ki.
(4) A tehenek számának növelése után folyósított állami forgóalap-kiegészítést a mezőgazdasági nagyüzemnek 1983. után nem kell visszafizetnie, ha a tehenek számának csökkenése a forgóalap-kiegészítés igénybevételét követő ötödik év után következik be.
A szarvasmarha-tenyésztés támogatása
37. §
(1) A nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében a mezőgazdasági nagyüzemet a tulajdonában levő - termelési ellenőrzésben tartott - nem húshasznú tehenek által termelt tej értékesítése után, valamint a húshasznú tehenek élve született borjúszaporulata után árkiegészítés illeti meg.
(2) Kétirányú szakosításra külön engedéllyel rendelkezők a húshasznú tehénállományra a borjúszaporulat után, a nem húshasznú tehénállományra a tejértékesítés után vehetik igénybe az árkiegészítést.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt gazdálkodó szervezetet a tulajdonában levő nem húshasznú tehénállomány által termelt tej értékesítésének növekedése esetén százalékonként 10 fillér/liter tejértékesítési prémium illeti meg a tárgyévben értékesített összes tejmennyiség után. A tejértékesítési prémium legfeljebb harminc százalékos mértékű növekedés után számolható el.
A juh- és kecsketenyésztés támogatása
38. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzemet juh-, illetve kecsketenyésztési támogatás illeti meg, ha anyaállományát először ellett tenyészállattal pótolja, vagy az előző év december 31-én meglevő állományához viszonyítva növeli.
(2) Ha a tárgyévi átlagos anyaállomány az előző év december 31. napján meglevő alá csökken, az igénybe vett támogatásnak az állomány-csökkenéssel arányos részét az elszámolással egyidejűleg vissza kell fizetni. A visszafizetési kötelezettség nem haladhatja meg a tárgyévben és az azt megelőző két évben felvett - még vissza nem fizetett - juh-, illetve kecsketenyésztési (pótlása és állománynövelése utáni) támogatás összegét.
Szamóca- és gyeptelepítés támogatása
39. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzemnek szamócatelepítéshez határonként fix összegű támogatás adható.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt gazdálkodó szervezeteknek a gyeptelepítés és felújítás költségére ötven százalékos mértékű támogatás adható.
Műtrágya, növényvédő- és gyomirtószer beszerzésének támogatása
40. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem műtrágyát, növényvédő- és gyomirtószert támogatással csökkentett áron vásárolhat.
(2) A támogatást az értékesítő szerv veheti igénybe.
(3) A támogatás mértéke a belföldi eredetű nitrogén műtrágyára harminchét százalék, a belföldi eredetű foszfor műtrágyára negyvenkilenc százalék, a növényvédő- és gyomirtószerre huszonkettő százalék. Az import és összetett hatóanyagú műtrágya támogatását a pénzügyminiszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben külön szabályozza.
A mezőgazdasági kistermelők támogatása
Ültetvénytelepítés támogatása
41. §
(1) A mezőgazdasági kistermelő a bogyós gyümölcsös telepítéséhez szaporító anyagot támogatással csökkentett áron vásárolhat, ha legalább ezer m2 terület teljes termésére 3 év időtartamra mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köt.
(2) A mezőgazdasági kistermelő a mezőgazdasági nagyüzemekkel azonos mértékű támogatásban részesülhet a nagyüzemi ültetvényekhez közvetlenül csatlakozó - nem bogyós gyümölcsű - ültetvénytelepítéshez. A beruházási támogatást annak a mezőgazdasági nagyüzemnek kell igényelnie, és elszámolnia, amelyiknek a területéhez a telepítés kapcsolódik.
Zöldségtermelés támogatása
42. §
A mezőgazdasági kistermelő fóliasátor létesítéséhez szükséges fóliát és előregyártott vázszerkezetet (fémből vagy műanyagból) negyven százalékkal csökkentett fogyasztói áron vásárolhat, ha a fólia alatt termelt zöldség értékesítésére 3 évre mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köt.
Ültetvénytelepítési és zöldségtermelési támogatás visszavonása
43. §
Ha a mezőgazdasági kistermelő a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget, a 41. és 42. § alapján igénybe vett támogatás időarányos részét a lakosság adóztatásával foglalkozó elsőfokú adóhatóság - a bogyós gyümölcs, illetőleg a zöldség vásárlására szerződött megrendelő kezdeményezésére - visszavonja. Nem kell visszavonni a támogatást, ha a teljesítés elmaradását rendkívüli növényegészségügyi kár okozta.
Gépbeszerzések támogatása
44. §
A mezőgazdasági kistermelőt és a mezőgazdasági gépkölcsönzésre jogosult szervezetet húsz százalék támogatás illeti meg a kerti traktor (7,5 kW-ig) és munkagépei, a terménydaráló és morzsoló, a motoros permetező és porozó, továbbá a háti permetező és a fejőgép beszerzésekor.
Szarvasmarha-tenyésztés támogatása
45. §
(1) A mezőgazdasági kistermelőt a tulajdonában levő tehénállomány után, évenként az első tehén után 2500 forint, a második és minden további tehén után darabonként 5000 forint támogatás illeti meg.
(2) A mezőgazdasági kistermelő az (1) bekezdésben meghatározott támogatást négy évre előre megkaphatja, ha tehénállományát saját nevelésű vagy vásárolt előhasi üsző tenyésztésbe-állításával növeli és a leellett üsző négy éves tartására vállalkozik.
Műtrágya, növényvédő- és gyomirtószer beszerzésének támogatása
46. §
A mezőgazdasági kistermelő műtrágyát, növényvédő- és gyomirtószert a 40. §-ban foglaltak szerinti támogatással csökkentett áron vásárolhat.
Kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatása
47. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzemeket megillető támogatáson felül további támogatásra jogosultnak jelölhető ki:
a) az a mezőgazdasági termelőszövetkezet, az a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatok közül az az állami gazdaság, amelynél a szántóterület hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme a 14 aranykoronát nem haladja meg és amelynél az árkiegészítés és az elemi kár miatti terméskiesés után kapott térítés nélkül számított - egy főre jutó 1976/77/78. évek mérlegében kimutatott nyereség legalább egy évben nem haladta meg a 10 000 forintot (a továbbiakban: kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem);
b) az a mezőgazdasági termelőszövetkezet, az a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatok közül az az állami gazdaság, amelynél a szántóterület hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme 18 aranykorona alatt van, vagy ár- és belvíz miatt évek óta ismétlődő pénzügyi hiányok jelentkeznek, és az a) pontban foglalt nyereségszintet nem érte el (a továbbiakban: átmenetileg támogatható nagyüzem).
[a) és b) a továbbiakban együtt: kedvezőtlen adottságú nagyüzem.]
(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezetet és a mezőgazdasági szakszövetkezetet - a területi érdekképviseleti szerv véleményének kikérésével - a megyei tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: végrehajtó bizottság), a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatok közül az állami gazdaságot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttesen jelölheti ki kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemmé.
(3) Az átmenetileg támogatható nagyüzemet a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - szövetkezetek esetében a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa véleményének kikérésével - együttesen jelöli ki.
(4) A kedvezőtlen adottságú nagyüzemet 1979. december 31-ig ki kell jelölni.
(5) A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemnek
a) alapárkiegészítés és termőtájanként meghatározott külön árkiegészítés,
b) elemi kár okozta terméskiesés miatti térítés,
c) fejlesztési hozzájárulás
adható.
(6) Az átmenetileg támogatható nagyüzem alapár-kiegészítésben és fejlesztési hozzájárulásban részesülhet.
(7) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem - dolgozói nem mezőgazdasági foglalkoztatottságának elősegítésére - termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulást kaphat.
(8) Az 1979. június 30-ig kedvezőtlen termőhelyűnek kijelölt szövetkezet és állami gazdaság közül azt a mezőgazdasági nagyüzemet, amelyiknél az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyereségszint a 10 ezer forintot 1976/77/78. években meghaladta, de nem érte el a 20 ezer forintot, 1980-ban az (5) bekezdés szerinti árkiegészítés ötven százaléka illeti meg, 1981-től pedig kedvezőtlen adottságú üzemek részére folyósított támogatásban nem részesülhet. 1980-tól megszűnik azoknak az eddig kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemeknek az ilyen címen folyósított támogatása, amelyekben az (1) bekezdésben meghatározott egy főre jutó nyereség összege az 1976/77/78. években a 20 ezer forintot meghaladta.
Az állami erdőgazdaságok és a mezőgazdasági nagyüzemek erdőgazdálkodási tevékenységet folytató gazdasági társulásainak beruházási támogatása
48. §
Az állami erdőgazdaságnak és a mezőgazdasági nagyüzemek erdőgazdálkodási tevékenységet folytató gazdasági társulásának erdőfeltárást szolgáló mélyépítmények létesítésére - a bekerülési költség alapján - a 34. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint adható támogatás.
IV. rész
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. §
(1) Ez a rendelet 1980. január 1-én lép hatályba. Az eredmény felosztására, illetve az eredménytől függő alapok képzésére vonatkozó rendelkezéseit első ízben az 1980. évi eredmény felosztása során kell alkalmazni.
(2) Felhatalmazást kap:
a) a pénzügyminiszter, hogy az adózásnak, az alapok képzésének és felhasználásának részletes szabályait, továbbá a veszteség, illetőleg alaphiány rendezésének módját és lebonyolításának rendjét,
b) a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, hogy az értékcsökkenés mértékét és részletes szabályait, valamint a Meliorációs és az Útfenntartási alap képzésének és felhasználásának részletes szabályait, továbbá a mezőgazdasági üzemek támogatásának részletes szabályait;
c) a pénzügyminiszter, hogy a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 3. §-ának (2)-(4) bekezdésében meghatározott nyereségadózást megelőző egyes kötelezettségeket, továbbá a városi és községi hozzájárulást, valamint az 5. §-ában meghatározott egyes támogatásokat a mezőgazdasági üzemek szabályozórendszerébe tartozó gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan
az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben rendelettel megállapítsa.
50. §
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 30/1975. (XI. 15.) MT számú rendelet, az 1030/1975. (XI. 15.) Mt. h. számú határozat és az ezt módosító 1028/1976. (IX. 16.) Mt. h., az 1039/1976. (XII. 29.) Mt. h., az 1028/1977. (VII. 23.) Mt. h., az 1043/1977. (X. 27.) Mt. h., az 1005/1978. (I.28.) Mt. h. és az 1035/1978. (X. 10.) Mt. h. számú határozat.
Aczél György s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese