6/1979. (VI. 29.) IM rendelet
a javító-nevelő munka végrehajtásáról
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a legfőbb ügyésszel, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben a következőket rendelem:
1. §
(1) A javító-nevelő munka végrehajtására szolgáló munkahely és munka kijelölésénél figyelembe kell venni az elítélt egészségi állapotát, alkalmasságát és szakképzettségét, valamint az alkalmazási és foglalkoztatási tilalmakat.
(2) Ha az elítélt az ítélet meghozatalakor munkaviszonyban (mezőgazdasági vagy ipari szövetkezeti tagsági viszonyban) áll, a bíróság csak kivételesen, fontos okból jelölhet ki más munkahelyet vagy más munkát.
(3) A (2) bekezdés esetében, illetve ha az elítélt az ítélet meghozatalakor nincs munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban), olyan munkahelyet kell kijelölni, amelynek székhelye az elítélt lakóhelyén vagy olyan helységben van, amely nem teszi szükségessé, hogy családjától külön éljen. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a családjától egyébként is külön élő elítéltre.
2. §
(1) az elítéltet megilletik mindazok a munkaviszonyból (szövetkezeti tagsági viszonyból) eredő jogok, illetve terhelik azok a kötelességek, amelyek a büntetés céljával nincsenek ellentétben.
(2) A javító-nevelő munka végrehajtása a szövetkezeti tagsági viszony folyamatosságát nem érinti.
(3) Az elítéltet a javító-nevelő munka végrehajtása alatt megilleti
a) évi tizenkét nap alapszabadság,
b) gyermekének gondozása céljából fizetés nélküli szabadság, ha részére gyermekgondozási segély állapítható meg, továbbá a gyermekes anyának járó fizetett és fizetés nélküli szabadnap,
c) szülés, fiatalkor vagy egészségre ártalmas munka alapján járó szabadság és pótszabadság,
d) a többgyermekes anyának, a vak dolgozónak és a bányászatban a föld alatt dolgozónak járó pótszabadság.
(4) Az elítélt a (3) bekezdésben foglaltakon kívül szabadságot nem vehet igénybe.
(5) Az elítélt mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagot megilleti a háztáji föld, illetve terményjuttatás és a földjáradék.
(6) Az elítélt a javító-nevelő munka végrehajtása alatt nem kaphat jutalmat, ideértve a jubileumi jutalmat, a, hűségjutalmat és a törzsgárda szabályzat alapján járó jutalmat is.
3. §
(1) Az elítélt munkabéréből történő levonás [Btk. 49. § (2) bek.] a bérjellegű pénzbeli juttatásokra terjed ki, ideértve a javító-nevelő munka tartamára eső év végi részesedést is. A társadalombiztosítási ellátások és juttatások összegének megállapításánál az elítélt levonás nélküli munkabérét kell figyelembe venni.
(2) Ha az elítélt mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, az ítéletben meghatározott részt a végzett munkája alapján járó részesedésből (munkadíj, eredménytől függő részesedés stb.) kell levonni. A levonás nem terjed ki a háztáji földből származó jövedelemre és a földjáradékra.
(3) Ha az elítélt ipari szövetkezet tagja, az ítéletben meghatározott részt munkadíjából és év végi részesedéséből kell levonni, nem érinti a levonás az ipari szövetkezeti tag osztalékát.
4. §
Az elítélt jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban felmerült vitás kérdéseket a Munka Törvénykönyve, illetve a szövetkezeti tagsági viszonyra vonatkozó jogszabályok szerint kell elbírálni.
5. §
(1) A javító-nevelő munkát végrehajtó munkáltató köteles
a) az elítéltet a bíróság által meghatározott munkával foglalkoztatni, és a büntetéssel kapcsolatos rendelkezéseket foganatosítani,
b) gondoskodni arról, hogy az elítéltet a büntetéssel össze nem függő hátrány ne érje,
c) az elítélt nevelése érdekében a munkahelyi közösség és a munkahelyen működő társadalmi szervezetek segítségét felhasználni, az ehhez szükséges feltételeket biztosítani,
d) a javító-nevelő munka végrehajtását ellenőrző bíróság felhívásainak eleget tenni, részére a szükséges felvilágosítást megadni.
(2) A munkáltató a javító-nevelő munkára ítéltekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a büntetés végrehajtásával kapcsolatos lényeges körülményeket, így különösen a javító-nevelő munka tartamát, a munkakötelezettség teljesítésére vonatkozó adatokat, a munkabért, a levonásokat és a szabadságot.
(3) A bércsökkentés folytán levont összeget rendeltetésének, valamint az elítélt teljes keresményének megjelölésével a javító-nevelő munka végrehajtását ellenőrző bíróság gazdasági hivatalának bevételi számlájára kell megküldeni.
(4) A munkáltató haladéktalanul értesíti a javító-nevelő munka végrehajtását ellenőrző bíróságot, ha az elítélt
a) a büntetést megkezdte, vagy a megjelölt időpontban munkára nem jelentkezett,
b) kivonja magát a büntetés végrehajtása alól, vagy a munkafegyelmet súlyosan megsértette,
c) az őt megillető szabadságot igénybe vette,
d) sorkatonai szolgálatra vonult be, vagy abból leszerelt,
e) gyermekének gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe és részére gyermekgondozási segélyt folyósítanak, a fizetés nélküli szabadságot félbeszakították, vagy a segély folyósítását beszüntették,
f) egészségi állapotában bekövetkezett változás a büntetés végrehajtását tartósan akadályozza,
g) büntetésének végrehajtására más munkahely vagy más munka kijelölése szükséges,
h) a büntetést letöltötte.
(5) A (4) bekezdés b) pontja alapján küldött értesítés mellett a munkáltató a bíróságnak véleményt ad az elítélt magatartásáról, és tájékoztatja a bíróságot az esetleges fegyelmi büntetésről is.
(6) Ha az elítélt kivonja magát a büntetés végrehajtása alól, vagy a munkafegyelmet súlyosan megsértette és a munkahelyen való további foglakoztatása, jelentősen veszélyezteti a munkahelyi közösség erkölcsi és fegyelmi helyzetét, a munkáltató őt a munkahelyről a javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatása tárgyában hozott határozatig ideiglenesen eltávolíthatja; erről a bíróságot haladéktalanul értesíti.
(7) A fegyelmi jogkör a munkáltatót a javítónevelő munka végrehajtása alatt is megilleti, azonban fegyelmi büntetésként elbocsátást nem szabhat ki, ehelyett a munkahelyről ideiglenesen eltávolíthatja. Az eltávolítás tartamára az elítéltnek díjazás nem jár.
(8) A javító-nevelő munka végrehajtásáért a munkáltató szerv vezetője felelős.
6. §
(1) A javító-nevelő munka végrehajtását a munkáltató székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság ellenőrzi, a bíróságon működő hivatásos pártfogó útján.
(2) A bíróság hivatásos pártfogója ellenőrzi
a) az 5. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartás adatait, így különösen a büntetés tartamára, a munka végzésére, a munkabér csökkentésére, a munkabércsökkentés befizetésére vonatkozó adatokat,
b) azt, hogy a munkáltató az elítéltet a bíróság által kijelölt munkával foglalkoztatja-e,
c) a kijelölt munkahelyen és munkával a büntetés célja elérhető-e,
d) a munkáltató eleget tesz-e a büntetés végrehajtásával összefüggő kötelezettségeinek.
7. §
(1) Ha a munkahely arról értesíti a javító-nevelő munka végrehajtását ellenőrző bíróságot, hogy az elítélt kivonja magát a büntetés végrehajtása alól, vagy a munkafegyelmet súlyosan megsértette - ideértve az 5. § (6) bekezdésében szabályozott esetet is -, a bíróság az értesítést és véleményt összefoglaló jelentéssel nyomban megküldi az első fokon eljárt bíróság szerint illetékes ügyésznek.
(2) Az ügyész megvizsgálja, hogy indokolt-e a javító-nevelő munka szabadságvesztésre átváltoztatása. Ha az átváltoztatást indokoltnak tartja, eziránt az első fokon eljárt bíróságnak tesz indítványt.
(3) Ha az ügyész a javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatását nem tartja indokoltnak, szükség esetén új munkahely vagy munka kijelölésére tesz indítványt.
8. §
Nem számít be a javító-nevelő munka tartamába
a) a Tvr. 64. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a keresőképtelen állományban töltött idő,
b) a szabadságon, illetve a fizetés nélküli szabadságon töltött idő,
c) a javító-nevelő munka félbeszakításának tartama.
9. §
(1) A bíróság a javító-nevelő munka végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb három hónapi halasztást engedélyezhet.
(2) A javító-nevelő munka végrehajtását ellenőrző bíróság a büntetés végrehajtását indokolt esetben hivatalból vagy az elítélt kérelmére félbeszakíthatja, ennek tartama évente harminc napot nem haladhat meg.
10. §
(1) Ha az elítélt sorkatonai szolgálatra vonul be, illetve gyermekgondozási segélyt vesz igénybe, a bíróság a javító-nevelő munka megkezdésére egy évi halasztást engedélyez, illetőleg a javító-nevelő munka már megkezdett végrehajtását egy évre félbeszakítja.
(2) Ha az elítélt a sorkatonai szolgálatból egy év eltelte előtt leszerel, illetve a gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt beszüntetik, a büntetés végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni, illetve folytatni kell.
11. §
(1) A javító-nevelő munkára ítélt a bíróság felhívásában meghatározott időben, illetve a 9. § alapján engedélyezett halasztás vagy félbeszakítás lejártát követő napon köteles jelentkezni a kijelölt munkahelyen a büntetés végrehajtásának megkezdése, illetőleg folytatása végett.
(2) A 10. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az elítélt a leszereléstől, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának beszüntetésétől számított három napon belül köteles jelentkezni azon a munkahelyen, amelyet a bíróság kijelölt.
12. §
A bíróság a javító-nevelő munka végrehajtása érdekében az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt tartózkodási helyének felderítését rendelheti el, és lakcímfigyelést bocsáthat ki.
13. §
Ez a rendelet az 1979. évi július hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a javító-nevelő munka alkalmazásáról és végrehajtásáról szóló 7/1962. (VI. 28.) IM számú rendelet hatályát veszti.
Dr. Markója Imre s. k.,
igazságügyminiszter