1980. évi 16. törvényerejű rendelet

a földértékelésről

1. § (1)[1] E törvényerejű rendelet a természeti tényezők összhatását kifejező, nagy méretarányú talajtérképeken alapuló földértékelési rendszert (a továbbiakban: földértékelés) szabályozza.

(2) A földértékelés - jogszabályban meghatározott kivétellel - kiterjed a külterületre, a zártkertre és a belterületen a nagyüzemi művelés alatt álló földre.

(3)[2] A földértékelés alapjául szolgáló részletes országosan egységes talaj térképezést a pénzügyi lehetőségekkel összhangban kell végrehajtani.

2. § (1) A földértékelés központi irányítását - a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága útján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter látja el.

(2)[3] Földértékelési ügyben első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal jár el.

(3)[4]

3. § (1) A természeti tényezők összhatását - ha jogszabály kivételt nem tesz - a föld tényleges művelési ágától függetlenül a talaj alaptermékenységével kell kifejezni.

(2) A talaj alaptermékenységének megállapításához a talaj lényeges tulajdonságait, valamint a domborzati, az éghajlati és a hidrológiai viszonyoknak a termékenységet hosszabb időn át befolyásoló hatását kell figyelembe venni.

(3)[5] A talajtérképezés során a talaj jellemző tulajdonságai alapján a talajtípusokat (altípusokat, változatokat) a művelési ágtól függetlenül kell körülhatárolni.

4. § (1)[6] A talaj lényeges tulajdonságait - a talajok genetikai osztályozásának figyelembevételével - talajminta alapján kell meghatározni.

(2) A domborzati, az éghajlati és a hidrológiai viszonyok hatását jogszabályban meghatározott rendszer szerint kell figyelembe venni.

(3)[7] A talajtérképezéshez, illetőleg a talajtérképek felújításához, valamint a földértékeléshez szükséges talajszelvény feltárásokról gazdálkodási területén saját költségére a mező- és erdőgazdasági nagyüzem, az egyéb területeken a talajtérképezést végző szerv gondoskodik.

5. § A földértékelés eredményét - az országban előforduló leggyengébb és legjobb alaptermékenységű talajok figyelembevételével - 1-től 100-ig terjedő termőhelyi értékszámmal kell kifejezni.

6. § (1)[8] Az ingatlannyilvántartásban feltüntetett termőhelyi értékszámokat községenként, nagyközségenként, városonként, a fővárosban kerületenként (a továbbiakban: község) a talajtérkép adatai alapján felül kell vizsgálni.

(2)[9] A termőhelyi értékszámot a föld tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kérelmére, illetőleg hivatalból módosítani kell, ha

a) a földterület határvonala - jogszabályban meghatározott feltételek szerint - megváltozik;

b) a földterületről készült talajtérkép tartalma eltér a földértékelés adataitól.

(3) A föld tulajdonosa (kezelője, használója) köteles tűrni, hogy földjén földértékelési tevékenységet végezzenek. A föld értékelési tevékenység során okozott kárt meg kell téríteni.

7. §[10] A talajtérkép alapján módosított termőhelyi értékszámokat közszemlére kell tenni. A módosítás ellen fellebbezésnek van helye. A módosított adat a közszemle utolsó napját követő napon lép érvénybe.

8. § (1) A földekkel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségek, továbbá a külön jogszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségek és jogok megállapításánál - az új földértékelési rendszer országos bevezetéséig - a minőségi osztályt és a kataszteri tisztajövedelmet kell alapul venni.

(2) Az új földértékelés eredményének az (1) bekezdésben említett célokra való felhasználásáról - az új földértékelési rendszer országos bevezetését követően - külön törvényerejű rendelet rendelkezik.

9. § Ez a törvényerejű rendelet 1981. január hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik.

10. § (1) E törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1976. évi 35. számú törvényerejű rendelettel módosított 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Itvr.) 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Önálló ingatlanként kell nyilvántartani:)

"b) az épületet akkor, ha az nem vagy csak részben a földtulajdonos tulajdona, továbbá a társasházban levő öröklakást és a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, valamint az említett házakban a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: egyéb önálló ingatlan)."

(2) Az Itvr. 19. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet - a rendszeres főhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően - szántó, gyep, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő művelési ágban és halastóként kell nyilvántartani. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.

(3) A föld minőségeként a termőhelyi értékszámot kell az ingatlannyílvántartásban feltüntetni."

(3) Az Itvr. 10. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

(4) Azokban a községekben, amelyekben az e törvényerejű rendeletben szabályozott földértékelés még nem lépett érvénybe, az Itvr. 10. §-ának módosítás előtti (2) és (3) bekezdését, valamint a hatályon kívül helyezett (4) bekezdését átmenetileg alkalmazni kell.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára