1/1980. (IV. 21.) IM rendelet
az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról szóló 5/1962. (VI. 19.) IM rendelet módosításáról
Az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. törvényerejű rendelet 59. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról szóló - a 2/1973. (VI. 19.) IM számú és a 12/1974. (XII. 23.) IM rendelettel módosított - 5/1962. (VI. 19.) IM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
1. §
Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Büntető ügy első fokú viteléért a következő munkadíj számítható fel:
a) egyszerűbb büntető ügyben 400-1000 Ft-ig,
b) olyan büntető ügyben, amelyre a felkészülés hosszabb időt vesz igénybe 1000-1500 Ft-ig,
c) bonyolult büntető ügyben 1500-7500 Ft-ig terjedő munkadíj,
d) rendkívüli esetben - így különösen, ha az ügy tárgyalása igen hosszú időt vesz igénybe - a vád és a bizonyítási anyag terjedelmességére, az ügy jellegére, jelentőségére és az ügy ellátásához szükséges különleges felkészülésre tekintettel, az ügyvédi kamara esetenként 7500 Ft-ot meghaladó, 30 000 Ft-ig terjedő munkadíj kikötését is engedélyezheti. Az ezt meghaladó munkadíj kikötését az Igazságügyi Minisztérium engedélyezi."
2. §
(1) Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Polgári peres ügy első fokú viteléért legfeljebb a következő munkadíj számítható fel:
a) 10 000 Ft-ot meg nem haladó perérték esetén a perérték 10%-a, de legalább 400 Ft,
b) 10 000 Ft-ot meghaladó perérték esetén 1000 Ft és a 10 000 Ft-ot meghaladó perérték 4%-a."
(2) Az R. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A 40 000 Ft-nál magasabb munkadíj kikötését az ügyvédi kamara engedélyezheti."
(3) Az R. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A gazdasági bírság kiszabására irányuló eljárásban az ügy értékének összegétől és bonyolultságától függetlenül a munkadíj 30 000 Ft-nál több nem lehet."
3. §
Az R. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § (1) Személyi állapotra vonatkozó peres ügy első fokú viteléért 400 Ft-tól 1500 Ft-ig, különösen bonyolult ügyben vagy akkor, ha a per gyermekelhelyezés iránt is folyik, 2000 Ft-ig terjedő munkadíj számítható fel.
(2) Házassági perben érvényesített vagyonjogi (lakáshasználati, tartási) igény esetén az (1) bekezdésben megállapított munkadíjon felül e munkáért a 6. § szerinti munkadíj külön felszámítható."
4. §
Az R. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Meg nem becsülhető ügyértékű peres ügy első fokú viteléért 400 Ft-tól 800 Ft-ig terjedő munkadíj számítható fel.
(2) Lakásbérlettel kapcsolatos peres ügy első fokú viteléért 400 Ft-tól 1200 Ft-ig, lakáshasználattal kapcsolatos birtokháborítási ügyben 400 Ft-tól 800 Ft-ig terjedhető munkadíj számítható fel."
5. §
Az R. 11. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a megbízás nem valamely per (ügy) vitelére, hanem büntető vagy polgári ügyben beadvány készítésére, illetőleg egyes ténykedésekre vonatkozik, legfeljebb a következő munkadíj számítható fel:
a) 1000 Ft-ig terjedő ügyérték esetén 100 Ft,
b) egyszerűbb büntető ügyben 200 Ft,
c) 1000 Ft-nál magasabb, de 5000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén, továbbá a 7. § (1) bekezdésében, valamint a 8. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt ügyben 300 Ft,
d) 5000 Ft-on felüli ügyérték esetén és bonyolultabb büntető ügyben 400 Ft.
(2) Különösen bonyolult ügyben vagy akkor, ha a perújítási eljárás vagy a törvényességi óvás kezdeményezésére irányuló beadványt nem az alap ügyben eljárt ügyvéd készítette, az (1) bekezdésben megjelölt díjak legfeljebb 50%-kal emelhetők."
6. §
(1) Az R. 15. §-a (1) bekezdése e) pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Különösen bonyolult, fokozott felelősséget és munkát igénylő ügyekben a kiköthető munkadíj 30 000 Ft-ig terjedhet."
(2) Az R. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Társasház (társasüdülő, társasgarázs) létesítésével kapcsolatban az alapító okirat elkészítéséért 4 lakásos társasház esetén lakásonként leg-feljebb 1000 Ft, az azt meghaladó lakásszám után lakásonként 500 Ft, továbbá garázsonként 250 Ft munkadíj köthető ki. Ezen felül külön munkadíj csak a következő ténykedésért számítható fel: a társasági szerződés elkészítése, a tervezővel kötött szerződés elkészítése, az építési engedéllyel kapcsolatos eljárás, közreműködés az építési szerződés elkészítésénél és a műszaki jegyzőkönyv felvételénél, műszaki ellenőr részére megbízási szerződés elkészítése, eljárás a földhivatalnál, jogi tanácsadás. Egy-egy társasház létesítéséért kifejtett ügyvédi tevékenységért - ideértve az alapító okirat készítéséért kiköthető díjat is - lakásonként 4000 Ft összegű munkadíj számolható fel. A társasház építésére szolgáló telek tulajdonjogának bejegyzése érdekében kifejtett ügyvédi tevékenységért az R. 15. § (1) bekezdés szerinti munkadíj külön felszámítható."
7. §
Az R. 30. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. § (1) Az ügy ellátásával összefüggésben felmerült költségek fejében a munkadíj 20%-át, legalább 100 és legfeljebb 2000 Ft-ot, a költségátalányként - külön elszámolási kötelezettség nélkül - fel lehet számítani.
(2) Az ügyvédi kamara dönt, hogy a költségátalány címén befolyt összegnek hány %-át kell az ügyvédi munkaközösség fenntartási költségeinek (dologi kiadásainak) fedezésére fordítani és hány %-át veheti fel az ügyvéd az ügyvédi hivatás gyakorlásával felmerülő kiadásai részbeni fedezésére (gépkocsi, lakástelefon használat, jegyzőkönyvi illeték lerovása stb.)."
8. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése után létrejött megbízásokra kell alkalmazni.
Dr. Markója Imre s. k.,
igazságügyminiszter