5/1962. (VI. 19.) IM rendelet

az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról

Az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Üt.) 59. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. § (1) Az ügyvédi munkaközösséget megillető munkadíj - az Üt. 14. §-a (1) bekezdésének megfelelően - e díjszabás keretei között szabad egyezkedés tárgya.

(2) Ha az ügyvédi munkaközösséget megillető munkadíjat, illetőleg ügygondnoki dijat (a továbbiakban: ügyvédi munkadíj) a bíróság (hatóság) állapítja meg, e díjszabást kell alkalmazni.

2. § Az ügyvédi munkadíj megállapításakor figyelembe kell venni az ügy jellegét (tárgyát) és jelentőségét, a megbízás teljesítéséhez előreláthatóan megkívánt - illetőleg bírósági (hatósági) megállapítás esetén a végzett - ügyvédi munkát, valamint az ügyfél személyi és vagyoni körülményeit.

Az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodás

3. § (1) Az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodást az ügyvédi megbízás adásakor (Üt. 25. §) kell megkötni, és az ügyvédi munkadíjat az írásba foglalt tényvázlatban fel kell tüntetni.

(2) A megbízás elvállalásakor - az ügyfél által közölt tényállás írásba foglalása alkalmával - a tényvázlatban a kikötött, illetőleg az előreláthatólag felmerülő munkadíj és költség (készkiadás) összegét kell feltüntetni. Ha a megbízás elvállalásakor a munkadíj és a költség összege nem állapítható meg, az erre vonatkozó megállapodást - az ügyvédi munkaközösség vezetőjének engedélyével és az akadály feltüntetésével - későbbre lehet halasztani. Ilyenkor is tájékoztatni kell az ügyfelet az előreláthatólag felmerülő munkadíjról és költségről. E tájékoztatás megtörténtét és a végleges megállapodás valószinű időpontját, vagy azt az eseményt, amelynek bekövetkezésekor a költségek megállapíthatóvá válnak, a tényvázlatban fel kell tüntetni. Amint az lehetséges, a féllel megállapodást kell létesíteni, és a tényvázlatot ennek megfelelően ki kell egészíteni.

(3) Az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodás általában a fél által közölt adatok és bemutatott iratok alapján történik. A megállapodáskor előre nem látott, későbbi változások esetén a munkadíj - utólagos megállapodással -a díjszabásnak megfelelően csökkenthető, illetőleg felemelhető; ha nem jön létre utólagos megállapodás, az ügyvédi megbízást - az Üt. 10. §ának (2) és (3) bekezdése alapján - az ügyvédi munkaközösség felmondhatja, illetőleg az ügyfél visszavonhatja.

(4) A kikötött ügyvédi munkadíj összegét és későbbi változásait fel kell tüntetni az ügyvédi megbízás elvállalásakor készült nyilvántartólapon.

4. § A 3. § rendelkezései megfelelően irányadók akkor is, ha az Üt. végrehajtásáról szóló 8/1958. (IX. 13.) IM rendelet 19. §-ában említett esetben tényvázlat felvételére nem került sor.

Munkadíj büntető ügyben

5. § Büntető ügy elsőfokú viteléért legfeljebb a következő munkadíj számítható fel:

a) egyszerűbb büntető ügyben 200 Ft-ig,

b) olyan büntető ügyben, amelyre a felkészülés hosszabb időt vesz igénybe, 500 Ft-ig,

c) bonyolult büntető ügyben 1500 Ft-ig terjedő munkadíj számítható fel;

d) rendkívüli esetben - így különösen, ha az ügy tárgyalása igen hosszú időt vesz igénybe - a vád és a bizonyítási anyag terjedelmességére, az ügy jellegére, jelentőségére és az ügy ellátásához szükséges különleges felkészülésre tekintettel az ügyvédi kamara esetenként 1500 Ft-ot meghaladó munkadíj kikötését is engedélyezheti.

Munkadíj polgári peres ügyben

6. § (1) Polgári peres ügy elsőfokú viteléért legfeljebb a következő munkadíj számítható fel:

a) 1000 Ft-ig terjedő perérték esetén 100 Ft,

b) 1000 Ft-nál magasabb, de 5000 Ft-ot meg nem haladó perérték esetén a perérték 10%-a,

c) 5000 Ft-nál magasabb, de 10 000 Ft-ot meg nem haladó perérték esetén 500 Ft és az 5000 Ft-ot meghaladó perérték 6%-a,

d) 10 000 Ft-ot meghaladó perérték esetén 800 Ft és a 10 000 Ft-ot meghaladó perérték 4%-a.

(2) Különösen bonyolult polgári peres ügyben - ideértve azt az esetet is, amikor beszámítási kifogás következtében az ügy különösen bonyolulttá válik - az (1) bekezdésben megjelölt díjak legfeljebb 50%-kal emelhetők.

7. § (1) Személyi állapotra vonatkozó peres ügy elsőfokú viteléért 600 Ft-ig terjedő munkadíj számítható fel; különösen bonyolult ügyben - ideértve azt az esetet is, amikor az ügy a gyermekelhelyezés vagy a névviselés kérdésével kapcsolatban válik különösen bonyolulttá - a munkadíj legfeljebb 1000 Ft-ig terjedhet.

(2) Házassági perben érvényesített vagyonjogi (tartási) igény esetén az (1) bekezdésben megállapított munkadíjon felül a vagyonjogi (tartási) igény perértékének megfelelően a 6. § szerinti munkadíj külön felszámítható.

8. § (1) Meg nem becsülhető ügyértékű peres ügy elsőfokú viteléért 400 Ft-ig terjedő munkadíj számítható fel.

(2) A peres ügy elsőfokú viteléért lakásbérleti Ügyben 400 Ft-ig, lakáshasználattal kapcsolatos birtokháborítási ügyben pedig 200 Ft-ig terjedő munkadíjat lehet felszámítani.

(3) A (2) bekezdésben nem említett egyéb bérleti és birtokháborítási ügyekben - a perértéknek megfelelően - a 6. § rendelkezései irányadók.

(4) Különösen bonyolult ügyben az (1)-(3) bekezdésben megjelölt díjak legfeljebb 50%-kal emelhetők.

9. § (1) Több ügy egyesítése vagy viszontkereset esetén az ügyértékek összeadása útján nyert összeget kell a munkadíj megállapításánál alapul venni.

(2) A 7. § (1) bekezdésében, valamint a 8. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt ügy viteléért az említett bekezdések szerint felszámítható díjat az ilyen ügynek más üggyel való egyesítése esetén is külön fel lehet számítani.

Munkadíj a fizetési meghagyásos eljárásban és a perenkívüli egyezséggel kapcsolatban

10. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban, valamint a bíróság hatáskörébe tartozó ügyben kötött perenkívüli egyezséggel (békéltetéssel) kapcsolatos tárgyalásokért a 6., 7., illetőleg 8. § szerinti munkadíj 50%-a számítható fel.

(2) Ha a fizetési meghagyásos eljárás, illetőleg a perenkívüli egyezséggel (békéltetésssel) kapcsolatos tárgyalás peres eljárássá alakul át, a 6., 7., illetőleg 8. § szerinti munkadíj irányadó; ilyen esetben azonban az (1) bekezdés szerint felszámított munkadíjat be kell számítani.

Beadvány készítésének munkadíja

11. § (1) Ha a megbízás nem valamely per (ügy) vitelére, hanem büntető vagy polgári ügyben beadvány készítésére, illetőleg egyes ténykedésekre vonatkozik, legfeljebb a következő munkadíj számítható fel:

a) 1000 Ft-ig terjedő ügyérték esetén 50 Ft,

b) egyszerűbb büntető ügyben 100 Ft,

c) 1000 Ft-nál magasabb, de 5000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén, továbbá a 7. § (1) bekezdésében, valamint a 8. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt ügyben 150 Ft,

d) 5000 Ft-on felüli ügyérték esetén és bonyolultabb büntető ügyben 200 Ft.

(2) Különösen bonyolult ügyben az (1) bekezdésben megjelölt díjak legfeljebb 50%-kal emelhetők.

Munkadíj a bírósági végrehajtási eljárásban

12. § A bírósági végrehajtási eljárás elrendelésére (megindítására) irányuló kérelemért (beadványért), valamint a végrehajtási eljárás során egyéb beadvány készítéséért, illetőleg az egyes ügyvédi ténykedésekért a 11. § szerinti munkadíj számítható fel.

Munkadíj a nemperes eljárásban

13. § (1) A polgári nemperes eljárásban az ügy viteléért legfeljebb a következő munkadíj számítható fel:

a) 5000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 100 Ft,

b) 5000 Ft-nál magasabb, de 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén az ügyérték 2%-a,

c) 20 000 Ft-on felüli ügyérték esetén 400 Ft és a 20 000 Ft-ot meghaladó ügyérték további l%-a,

d) ha az ügyérték nem állapítható meg. 200 Ft,

(2) Különösen bonyolult ügyben az (1) bekezdésben megjelölt díjak legfeljebb 50%-kal emelhetők.

Munkadíj az államigazgatási eljárásban

14. § (1) A szabálysértési eljárásban felszámítható ügyvédi munkadíj legfeljebb 200 Ft.

(2) Az egyéb államigazgatási eljárásban az ügy viteléért a 13. § (1) bekezdésében megjelölt díjak számíthatók fel.

(3) Az államigazgatási (szabálysértési) eljárásban a végrehajtás elrendelésére irányuló (a végrehajtás során készített egyéb) beadványért, a panaszbeadványért, továbbá az egyes ügyvédi ténykedésekéit az (1) és (2) bekezdésben említett díjnak legfeljebb 50%-áig terjedő összeget lehet felszámítani.

(4) Különösen bonyolult ügyben az (1)-(3) bekezdésben megjelölt díjak legfeljebb 50%-kal emelhetők.

(5) Az államigazgatási határozat megtámadása iránti per (1957. évi IV. törvény 55-59. §) munkadíja tekintetében a 6., illetőleg 8. § rendelkezései irányadók.

Szerződés, végrendelet és egyéb okirat készítésének munkadíja

15. § (1) Szerződés, végrendelet és egyéb okirat készítéséért legfeljebb a következő munkadíj számítható fel:

a) 2000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 100 Ft,

b) 2000 Ft-nál magasabb, de 10 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén az ügyérték 5%-a,

c) 10 000 Ft-nál magasabb, de 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 500 Ft és a 10 000 Ft-ot meghaladó ügyérték további 3%-a,

d) 20 000 Ft-nál magasabb, de 40 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 800 Ft és a 20 000 Ft-ot meghaladó ügyérték további 2%-a,

e) 40 000 Ft-on felüli ügyérték esetén 1200 Ft és a 40 000 Ft-ot meghaladó ügyérték további 1%-a.

(2) A munkadíj megállapításánál a pénzügyi szervek által az illetékkiszabás alapjául elfogadott érték irányadó.

(3) Ha az okirat készítésével szorosan összefüggő további eljárásra is szükség van (pl. a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése iránti kérelem előterjesztése, a szerződés illeték kiszabás végett történő bemutatása, adóigazolás beszerzése esetén stb.), a megfelelő beadvány elkészítéséért vagy államigazgatási eljárásban való közreműködéséit ügyvédi munkadíj nem számítható fel.

Ügyvédi tanácsadás díja

16. § (1) Tanácsadásért 50 Ft-ig, ha pedig a tanácsadáshoz ügyiratok tanulmányozása (más előtanulmányok stb. folytatása) is szükséges, 200 Ft-ig terjedő díj számítható fel.

(2) Ha a tanácsadás folytán az ügyfél az ügyvédi munkaközösséget - egy hónapon belül - valamely ügy vitelével vagy beadvány készítésével bízza meg, a díjszabás megfelelő díjtételét kell alkalmazni; ilyen esetben a tanácsadásért az (1) bekezdés szerint járó díjat be kell számítani.

Munkadíj a másodfokú eljárásban

17. § (1) Ha a másodfokú eljárásban az ügyfelet ugyanaz az ügyvédi munkaközösség képviseli, amely a képviseletet az elsőfokú eljárásban is ellátta, ez a másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárásra e rendelet által megszabott díj 40%-áig terjedő összeget számíthatja fel.

(2) Ha a másodfokú eljárásban nem az (1) bekezdésben említett, hanem más ügyvédi munkaközösség jár el, ez az elsőfokú eljárásra e rendelet által megszabott díj 80%-áig terjedő összeget számíthat fel; ugyanilyen dij számítható fel a másodfokú eljárásban akkor is, ha a félnek az elsőfokú eljárásban nem volt jogi képviselője.

Munkadíj az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését követő új eljárásban

18. § (1) Ha az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését követő új eljárásban az ügyfelet ugyanaz az ügyvédi munkaközösség képviseli, amely a képviseletet a korábbi eljárásban is ellátta, az új eljárásban az elsőfokú eljárásra e rendelet által megszabott díjnak legfeljebb 40%-a számítható fel.

(2) Ha az új eljárásban nem az (1) bekezdésben említett, hanem más ügyvédi munkaközösség jár el, ez az elsőfokú eljárásra e rendelet által megszabott díj felső határáig terjedő összeget számíthat fel; ugyanilyen díj számítható fel az új eljárásban akkor is, ha a félnek a korábbi eljárásban nem volt jogi képviselője.

(3) Ha az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését követő új eljárásban másodfokú eljárásra kerül sor, - a 17. § (1), illetőleg (2) bekezdésének megfelelően - az elsőfokú eljárásra e rendelet által megszabott díj 40, illetőleg 80%-áig terjedő összeget lehet felszámítani.

Munkadíj perújítás és törvényességi óvás esetén

19. § (1) A polgári ügyben indított perújítási eljárás Borán felszámítható ügyvédi munkadíjra a 18. § rendelkezései irányadók; ha azonban az ügy bírósági tárgyalására nem kerül sor, az ügyvédi munkadíjat a 11. § szerinti díj mértékére kell csökkenteni.

(2) A büntető ügyben a perújítási kérelem elkészítéséért a 11. § szerinti munkadíj számítható fel. Ha a perújítási kérelem folytán az ügy bírósági tárgyalására kerül sor, a 18. § rendelkezései irányadók; ilyen esetben a perújítási kérelem elkészítéséért járó díjat be kell számítani.

20. § Mind a polgári, mind a büntető ügyben a törvényességi óvás kezdeményezésére irányuló beadvány elkészítéséért, úgyszintén a törvényességi óvás tárgyában tartott nyilvános ülésen kifejtett tevékenységért a 11. § szerinti munkadíj számítható fel. Ha a törvényességi óvás folytán az ügy bírósági tárgyalására kerül sor, a 18. § rendelkezései irányadók.

21. § (1) Ha a perújítás vagy a törvényességi óvás folytán megindult bírósági eljárásban másodfokú eljárásra kerül sor, - a 17. § (1), illetőleg (2) bekezdésének megfelelően - az elsőfokú eljárásra e rendelet által megszabott díj 40, illetőleg 80%-áig terjedő összeget lehet felszámítani.

(2) Ha az ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett fizetési meghagyás ellen perújítási kérelmet vagy törvényességi óvást nyújtottak be, s ennek folytán az ügy bírósági tárgyalására kerül sor, e rendelet által megszabott díj felső határáig terjedő összeg számítható fel olyan esetben is, amikor az ügyfelet ugyanaz a munkaközösség képviseli, amely a képviseletet a korábbi eljárásban is ellátta.

Munkadíj több ügyfél képviselete esetén

22. § (1) Ugyanazon ügyben több ügyfél képviselete esetén csak egy ügyfél után számíthat fel díjat az ügyvédi munkaközösség, ha - az ügyfelek közös igényére vagy tartozására tekintette], illetőleg egyéb okból - képviseletük során külön munkát nem okoz az, hogy többen vannak.

(2) Ha ugyanabban az ügyben képviselt több ügyfél esetén külön munkával jár az, hogy többen vannak, az ügyvédi munkaközösség egy ügyfél után e rendelet által megszabott díj felső határáig, egy további ügyfél után 60%-ig, minden további ügyfél után 40%-ig terjedő díjat számíthat fel.

(3) Több ügyfél képviselete esetén a díj az egyes ügyfeleket egymás közti megállapodásuk arányában, ha pedig megállapodásuk nincs, a. képviseletükkel járó munka arányában terheli.

(4) Nincs helye az (1)-(3) bekezdés alkalmazásának, ha az ügyben nem ugyanaz az ügyintéző, hanem - az egyes ügyfelek képviseletében - külön-külön ügyintéző jár el; ilyen esetben a munkadíj minden külön képviselt ügyféllel szemben az általános szabályok szerint számítható fel.

Munkadíj a működési helyen kívül végzett eljárás esetén

23. § (1) Ha az ügyvédi munkaközösség tagja a működési helye szerint illetékes járásbíróság (városi bíróság) székhelyén kívül, illetőleg, ha a működési helye Budapest, a főváros területén kívül jár el, az ügyvédi munkadíj - a székhelytől távol végzendő eljárási cselekmények száma, a velük járó munka és a ráfordított idő figyelembevételével - legfeljebb 20%-kal felemelhető.

(2) Nincs helye az (1) bekezdés alkalmazásának, ha az eljárást az ügyvédi munkaközösség tagjának működési helyén vagy lakóhelyén kell lefolytatni.

Helyettesítési díj

24. § (1) A helyettesítést ellátó ügyvédi munkaközösség az adott eljárásra megszabott díjnak az általa végzett munkával arányban álló részét számíthatja fel a helyettesített ügyvédi munkaközösséggel szemben; a helyettesítést ellátó és a helyettesített ügyvédi munkaközösség azonban másként is megállapodhat.

(2) A helyettesítést ellátó ügyvédi munkaközösség által felszámított munkadíj az ügyféllel szemben külön nem számítható fel.

Átalány-munkadíj

25. § (1) Az ügyvédi munkaközösség - a jogszabályokban előírt feltételek mellett, meghatározott, illetőleg határozatlan időre szóló megbízás alapján - az állami szervekkel (vállalatokkal), szövetkezetekkel és társadalmi szervezetekkel, továbbá a magánfelekkel meghatározott összegű díjazásért (átalányért) megállapodhat jogi ügyeik intézésére nézve. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kötött megállapodást a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottjának be kell mutatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás az ellenérdekű féllel szemben történő költségmegállapítást nem érinti. Az ellenérdekű féltől járó költség a megbízót illeti meg; az ügyvédi munkaközösség azonban megállapodhat a megbízóval, hogy a költségnek az ügyvédi munkadíjra eső része az átalánymunkadíjon felül az ügyvédi munkaközösséget illeti meg.

(3) Ha a jogi képviseletet (a jogi ügyek intézését) az ügyvédi munkaközösség nem az (1) bekezdésben említett, meghatározott, illetőleg határozatlan időre szóló megbízás, hanem esetenként adott megbízás alapján látja el, e díjszabás tételeit kell alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

26. § (1) Ugyanazon ügyvédi munkáért csak az egyik féltől jár díjazás.

(2) Ha a pervesztes ellenérdekű féltől az ügyvédi munkadíj befolyik, azt az ügyvédi munkaközösség a díjat előzőleg teljesen vagy részben megfizető ügyfél részére köteles haladéktalanul visszafizetni, illetőleg az ügyfél javára írni.

(3) Az ügyvédi munkaközösség megállapodhat a megbízóval, hogy abban az esetben, ha az ellenérdekű féllel szemben a bíróság (hatóság) által megállapított munkadíj magasabb, mint a saját ügyféllel szemben kikötött munkadíj, a különbözet az ügyvédi munkaközösséget illeti meg.

(4) Gyermektartásdíj és nyugdíj iránti perben (ügyben) a jogosultként fellépő személy terhére e rendelet alapján felszámítható díjnak legfeljebb 50%-át - de 250 Ft-nál nem nagyobb összeget - lehet érvényesíteni mindaddig, amíg a pervesztes ellenérdekű féltől az ezt meghaladó öszszeg be nem folyik.

27. § Ha a pervesztes ellenérdekű fél, illetőleg a költségmentesség teljes megvonása folytán az ügyfél a pártfogó ügyvéd díját köteles megfizetni [Pp. 87. § (3) bek., 2/1958. (II. 16.) IM rendelet 12. § (5) bek], a pártfogó ügyvéd díját s díjszabásnak megfelelően kell megállapítani.

28. § (1) Az ügyvédi munkadíj a megbízás teljesítésekor (megszűnésekor) esedékes; az ügyvédi munkaközösség azonban megállapodhat az ügyféllel, hogy ez a munkadíjat (vagy annak egy részét) korábban (pl. a megbízás adásakor) befizeti. E megállapodáshoz - a lehetőség szerint - az ügyvédi munkaközösség vezetőjének előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) Ha az ügyfél a díjszabásban meghatározott összegnél nagyobb összeget fizetett, az ügyvédi munkaközösség a többletet köteles visszafizetni,

(3) Ha a megbízás a munka egészének teljesítése előtt szűnt meg, az ügyvédi munkaközösséget a díjazás a ténylegesen elvégzett munka arányában illeti meg.

(4) Az ügyvédi munkaközösség taggyűlése - indokolt esetben - elhatározhatja, hogy az ügyfél által meg nem fizetett munkadíjat elengedi.

29. § (1) A díjszabás tételei kizárólag a munkadíjat foglalják magukban; az ügy vitelével kapcsolatos tényleges kiadásokat (készkiadásokat) külön meg kell téríteni.

(2) A 23. § (1) bekezdésében említett esetben a munkadíjon felül külön felszámítható

a) élelmezési költség fejében naponként 31 Ft;

b) utazási költség fejében a ténylegesen felmerült költség; a vasúti hálókocsit vagy - ha az utazás nem vasúton, illetőleg távolsági autóbuszszal történik - az egyéb közlekedési eszközt (pl. repülőgépet) csak az ügyféllel kötött előzetes megállapodás alapján lehet igénybe venni;

c) szállásköltség fejében a ténylegesen felmerült költség.

30. § (1) Az ügyben felmerült postaköltség, helyi közlekedési viteldíj, távbeszélődíj és más hasonló jellegű költségek fejében a munkadíj 3%-át, de legfeljebb 50 Ft-ot költségátalányként - külön elszámolási kötelezettség nélkül - fel lehet számítani.

(2) A költségátalány címén befolyt összegeket kizárólag a munkaközösség fenntartási költségeinek (dologi kiadásainak) fedezésére kell fordítani, s e célból az ügyvédi megbízásból eredő egyéb bevételektől elkülönítve kell kezelni.

31. § (1) Az ügyvédi munkaközösség - ha az ügy körülményeire tekintettel indokoltnak tartja - a külföldi ügyféllel e díjszabás tételeitől eltérő munkadíjban is megállapodhat.

(2) Az ügyvédi munkaközösség vezetője köteles az (1) bekezdés alapján történt díjmegállapodásról az ügyvédi kamarának havonként jelentést tenni.

32. § (1) Az ügyvédi munkadíjat - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve -

a) az ügyvédi munkaközösség helyiségében, a pénz felvételére jogosított személy kezéhez, elismervény ellenében vagy pedig

b) posta (pénzintézet) útján kell befizetni.

(2) Az ügyintéző munkaközösségi tag a munkadíj felvételére csak akkor jogosult, ha engedélyt kapott az ügyvédi kamara elnökétől a munkaközösség helyiségén kívüli ügyfélfogadásra vagy a munkaközösség vezetőjétől - kivételesen indokolt esetben - a munkadíj felvételére. Az ügyintéző munkaközösségi tag köteles elismervényt adni a felvett összegről, s azt haladéktalanul befizetni a munkaközösség pénztárába.

(3) Az ügyfél figyelmét a megállapodáskor az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekre fel kell hívni, s azokat - a pénz felvételére jogosított személy megjelölésével - a tényvázlatban is fel kell tüntetni.

33. § Az ügyvédi díjszabást az ügyvédi munkaközösség helyiségében szembetűnő helyen ki kell függeszteni.

A díjszabás alkalmazási körének kiterjesztése a magángyakorlatot folytató ügyvédekre

34. § (1) E díjszabást az olyan ügyvéd díjára is alkalmazni kell, akinek az igazságügyminiszter kivételesen engedélyt adott magángyakorlat folytatására.

(2) A magángyakorlatot folytató ügyvéd a 31. § alapján akkor számíthat fel e díjszabás tételeitől eltérő díjat, ha ezt az ügyvédi kamara engedélyezi.

Felelősség az ügyvédi díjszabás rendelkezéseinek megtartásáért

35. § Azt az ügyvédet, aki e rendeletet megszegi vagy kijátssza, úgyszintén azt az ügyvédi munkaközösségi vezetőt is, akinek magatartása (mulasztása stb.) ezt lehetővé tette, - az esetleges büntetőjogi felelősségen kívül - fegyelmi felelősség terheli.

Hatálybalépés

36. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; az ügyvédi munkadíjra vonatkozólag e rendelet hatálybalépése előtt létrejött megállapodások megtartják érvényüket.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

az ügyvédi díjszabásról szóló 5/1954. (VII. 25.) IM rendelet, valamint

az igazságügyminiszter és a földművelésügyi miniszter által kibocsátott, a termelőszövetkezetek

jogi képviseletének megszervezéséről szóló 55/1954. (I K 20.) számú együttes utasítás 3. d) pontjának első bekezdése.

Dr. Nezvál Ferenc s. k.,

igazságügyminiszter