1980. évi I. törvény

az atomenergiáról

Az atomenergia a társadalmi szükségletek kielégítésére széles körben, hatékonyan és gazdaságosan alkalmazható. Az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén rendszeressé vált az atomenergia alkalmazása. Az atomenergia békés célú felhasználása a Magyar Népköztársaságban is egyre bővül és fontos szerepet kap az ország energiaellátásának biztosításában.

Az atomenergia azonban tömegpusztító fegyverként is használható. A Magyar Népköztársaság mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban megvalósuljon a nukleáris fegyverkezési verseny megszüntetése és hatékony lépések történjenek a nukleáris leszerelés érdekében. Ezért hazánkban az atomenergia felhasználása kizárólag békés célokra szolgálhat.

Az atomenergia békés célú alkalmazása veszéllyel is járhat, helytelen felhasználása károsíthatja az egészséget és az emberi környezetet. Az atomenergia biztonságos alkalmazása - a műszaki intézkedések mellett - kifogástalanul szervezett és végzett munkát igényel, amelyet megfelelő szabályozással is elő kell segíteni.

Ezért az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)[1] A törvény hatálya az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos tevékenységekre, valamint a lakosságnak és a környezetnek az ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelmére terjed ki.

(2) A törvény értelmében atomenergia alkalmazásával kapcsolatos tevékenység

a) nukleáris anyag és radioaktív anyag birtoklása, előállítása, termelése, tárolása, csomagolása, szállítása, felhasználása, átalakítása, forgalomba hozatala, eltávolítása, elhelyezése (temetése),

b) a felsorolt tevékenységeket szolgáló létesítmény, berendezés, készülék, tervezése, kivitelezése, létrehozása, üzemeltetése, átalakítása, javítása, megszüntetése, valamint

c) ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, készülék tervezése, előállítása, üzemeltetése, átalakítása, megszüntetése

(a továbbiakban együtt: atomenergia alkalmazása).

(3) A törvény értelmében nem tekinthető atomenergia alkalmazásának azon radioaktív anyagoknak, valamint berendezéseknek és készülékeknek az alkalmazása, amelyek - az általuk létrehozható ionizáló sugárzás jellege és mértéke folytán - az emberi életre és egészségre, továbbá az emberi környezetre nem minősülnek veszélyesnek. Ezek körét jogszabály állapítja meg.

2. § A Magyar Népköztársaságban a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel összhangban tilos az atomenergiának nukleáris fegyverek, vagy egyéb tömegpusztító eszközök céljára való alkalmazása.

3. § A Magyar Népköztársaságban az atomenergia alkalmazása, az azzal összefüggő tudományos kutatás és fejlesztés az egész társadalom érdekét szolgálja. Ezeket a tevékenységeket a társadalom- és gazdaságpolitikai célokkal, valamint a népgazdasági tervvel összhangban, tervszerűen kell végezni.

4. §[2]

5. § (1) Az atomenergiát csak oly módon szabad alkalmazni, hogy az ne károsítsa az emberi életet, a jelenlegi és a jövő nemzedékek egészségét, életfeltételeit, az emberi környezetet és az anyagi javakat.

(2) Az atomenergia alkalmazása kizárólag jogszabályban meghatározott módon és rendszeres állami ellenőrzés mellett történhet.

(3) A hatósági feladatok ellátása útján biztosítani kell, hogy az atomenergia alkalmazása megfeleljen a jogszabályoknak, a biztonsági, sugárvédelmi és környezetvédelmi követelményeknek.

(4) A hatósági feladatok ellátása nem érinti az atomenergia alkalmazójának közvetlen felelősségét.

6. § Az atomenergia alkalmazását, a kutatási és fejlesztési feladatok megoldását a tudomány és a technika fejlesztésével, a kutatómunka összehangolt szervezésével, a hazai és a nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásával, valamint szakemberek képzésével és továbbképzésével is elő kell segíteni.

7. § Gondoskodni kell arról, hogy az állampolgárok az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető tudományos, technikai és egyéb ismereteket az oktatás, közművelés és tájékoztatás útján megismerjék.

8. § A Magyar Népköztársaság az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazását nemzetközi szerződések keretében való együttműködéssel is elősegíti.

II. fejezet

AZ ATOMENERGIA ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGA

9. § Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos biztonsági követelményeket a tudomány eredményeinek és a nemzetközi tapasztalatoknak a figyelembevételével jogszabályokban, biztonsági szabályzatokban, állami szabványokban kell meghatározni; azokat a tudomány és a technika fejlődésének megfelelően folyamatosan korszerűsíteni kell.

10. § (1) Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell, hogy

a) ne jöhessen létre ellenőrizhetetlen és szabályozhatatlan nukleáris láncreakció,

b) a sugárzás vagy más ok folytán az atomenergia alkalmazása körében foglalkoztatott dolgozókat és a lakosságot, a környezetet, valamint az anyagi javakat károsodás né érhesse.

(2) Az atomenergia alkalmazása körében foglalkoztatott dolgozóknak és a lakosoknak valamennyi forrásból származó évi sugárterhelése nem haladhatja meg azt a dózis-határértéket, amelyet az erre vonatkozó előírás - a tudomány mindenkori eredményeinek, a nemzetközi és a hazai szakértői szervezetek ajánlásainak figyelembevételével - megenged. Ennek megfelelően kell szabályozni a sugárveszélyes létesítményekből a környezetbe kibocsátható radioaktív anyagok maximális mennyiségét, koncentrációját és a kibocsátás módját.

(3) Az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy az esetleges üzemzavar tervszerűen elhárítható, a baleset vagy más rendkívüli esemény során felszabaduló radioaktív anyag megfelelően lokalizálható legyen. Ezekre az esetekre külön dózis-határértéket kell megállapítani.

(4) A megengedett dózis-határértéken belül a sugárterhelést az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni.

11. § (1) Az atomenergia alkalmazója - tevékenysége során - köteles a sugárzási viszonyokat folyamatosan ellenőrizni. Az alkalmazó köteles a megfelelő intézkedéseket nyomban megtenni, ha

a) az atomenergia alkalmazása körében foglalkoztatott dolgozókra, illetőleg a lakosokra ható ionizáló sugárzás szintje,

b) a radioaktív anyaggal való szennyeződés mértéke,

c) a környezetbe kibocsátott radioaktív anyag mennyisége

meghaladja a megengedett szintet.

(2) Az atomenergia alkalmazója köteles gondoskodni a jogszabályok, a biztonsági szabályzatok, az állami szabványok és a hatósági rendelkezések végrehajtásáról; az atomenergia alkalmazása körében foglalkoztatott dolgozók pedig kötelesek azokat megtartani és az irányításuk alatt álló dolgozókkal megtartatni.

12. § (1) Az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítmény vagy berendezés térségében levő földterület - ideértve annak felszín alatti részét is - és légtér biztonsági övezetté jelölhető ki.

(2) A biztonsági övezetben telekalakítási, illetőleg építési tilalom, valamint használati korlátozás rendelhető el.

(3) A biztonsági övezet kijelölésére, továbbá a (2) bekezdésben említett tilalmakra és korlátozásra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.

(4) Ha a biztonsági övezetben elrendelt tilalom vagy korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy jelentős mértékben akadályozza, továbbá ha az atomenergia alkalmazását szolgáló, a biztonsági övezetben elhelyezett berendezés biztonságos használata ezt szükségessé teszi, az érintett terület kisajátításának, illetőleg a kezelői jog megszerzésének van helye. A kisajátítást, illetőleg a kezelői jog átadását - az erre illetékes hatóságtól - a tulajdonos (kezelő, használó) is kérheti.

13. § Sugárvédelmi vagy biztonsági okból a hatóság elrendelheti személyek biztonságba helyezését, területek, ingatlanok használatának korlátozását, tilalmát, épületek és más építmények lebontását, átalakítását, felújítását, anyagi javak használatának, forgalmának tilalmát, továbbá azok megsemmisítését.

14. §[3]

15. § (1)[4] Hatósági engedély szükséges

a) radioaktív anyag birtoklásához, előállításához, termeléséhez, forgalomba hozatalához, tárolásához, szállításához, felhasználásához és átalakításához,

b) radioaktív anyag és hulladék elhelyezéséhez,

c) nukleáris létesítmények és az a) és b) pontban felsorolt tevékenységet szolgáló létesítmény, vagy berendezés létesítéséhez, üzembehelyezéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, javításához és megszüntetéséhez,

d) ionizáló sugárzást létrehozó berendezés előállításához, üzemeltetéséhez, javításához, átalakításához és megszüntetéséhez.

(2) Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban jogszabály más tevékenységet is engedélyhez köthet.

16. § Létesítésre, üzemeltetésre vagy átalakításra engedély nem adható, ha a létesítményben vagy berendezésben keletkező radioaktív hulladék biztonságos elhelyezéséről nem gondoskodnak.

17. § (1) Engedély határozott vagy határozatlan időre, illetőleg egyszeri tevékenységre adható.

(2) Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos engedély a más jogszabályokban előírt engedélyeket nem pótolja.

(3) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az atomenergia alkalmazására vonatkozó jogszabályokban, a biztonságot szolgáló egyéb előírásokban, illetőleg az engedélyben előírtakat nem tartják meg,

b) az engedély megadása után a tevékenység biztonságossága szempontjából a körülmények megváltoznak, vagy

c) a biztonsági követelmények azt egyébként megkövetelik

és a tevékenység biztonsága másképp nem érhető el.

18. § (1) Az engedély előírásainak megtartását, illetőleg az atomenergia alkalmazásának biztonságosságát az engedélyező hatóság és az ellenőrzésre jogosult más állami szerv köteles rendszeresen ellenőrizni és az észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni.

(2) Az ellenőrzésre jogosult állami szerv az ellenőrzés során hatósági jogkörben jár el.

(3) Az engedélyekről és az ellenőrzések eredményéről nyilvántartást kell vezetni.

19. § (1) A nukleáris anyagokról, a radioaktív anyagokról - ideértve a radioaktív hulladékokat is - központi nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nukleáris anyagok és radioaktív anyagok nyilvántartásának szabályait külön jogszabály állapítja meg.

III. fejezet

AZ ATOMENERGIA ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉG ÉS KÁRTALANÍTÁS

20. § (1) Az atomenergia alkalmazója köteles megtéríteni a nukleáris létesítmény üzemeltetése és a nukleáris anyag szállítása során bekövetkező - sugárzással vagy radioaktív szennyeződéssel járó - üzemzavar vagy más rendkívüli esemény következtében keletkező kárt (atomkártalanítás).

(2) Atomkártalanítás esetében a felelősség alól kimentésnek nincs helye. Nem kell megtéríteni a károsultnak azt a kárát, amely szándékos bűncselekményéből származik.

(3) Ha a károsult külföldi személy, atomkártalanításnak csak nemzetközi szerződés, illetőleg viszonosság alapján van helye.

(4) Atomkártalanítás esetére a felelősség kizárása vagy korlátozása semmis.

21. § (1) Az atomkártalanításért az állam szavatol. Az atomkártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(2) Az atomkártalanításra irányuló követelés tíz év alatt évül el.

22. § Ha atomkártalanításnak nincs helye, az atomenergia alkalmazásával összefüggésben másnak okozott kárt a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységért fennálló felelősségre vonatkozó rendelkezései szerint kell megtéríteni.

23. § A 20. és a 22. §-ban meghatározott kár megtérítésére irányuló igényeket a Minisztertanács által kijelölt szervvel szemben lehet érvényesíteni.

24. § (1) A biztonsági övezetben elrendelt tilalmak és korlátozások, a berendezések létesítése, továbbá a biztonsági övezetben végzett munkálatok folytán keletkezett kárt a kisajátítási jogszabályok alkalmazásával kell megtéríteni.

(2) A 13. §-ban megjelölt hatósági rendelkezések következtében keletkezett károkat ingatlanok tekintetében a kisajátítási jogszabályok megfelelő alkalmazásával, egyébként a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megtéríteni.

25. § (1) A törvényben, illetőleg az atomenergia alkalmazására vonatkozó más jogszabályokban és hatósági rendelkezésekben előírt kötelességek megszegése esetén a törvény felelősségről szóló rendelkezéseit, továbbá az államigazgatási, munkajogi, büntetőjogi és más jogkövetkezményeket is alkalmazni kell.

(2) Ugyanazon kötelességszegés esetén több jogkövetkezmény is alkalmazható.

IV. fejezet

VEGYES ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

26. § (1)[5] Az atomenergia alkalmazásának irányítása, ellenőrzése és tervszerű fejlesztése a Minisztertanács feladata.

(2)[6] Ha az atomenergia alkalmazásának következtében a lakosság várható sugárterhelése és a környezet radioaktív szennyezettségének a mértéke meghaladja az erre az esetre megállapított határértéket, a megfelelő intézkedések megtételéről a Minisztertanács gondoskodik.

27. § Ez a törvény 1980. július hó 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára