63/1980. (XII. 29.) MT rendelet

az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 38/1973. (XII. 27.) MT rendelet módosításáról

A Minisztertanács a Munka Törvénykönyvéről szóló. 1967. évi II. törvény 67. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

(1) Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló, a 40/1977. (X. 21.) MT rendelettel módosított 38/1973. (XII. 27.) MT rendelet (a továbbiakban R.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A dolgozó munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése és cím adományozása előtt az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szerv szakszervezeti szerve titkárának véleményét ki kell kérni. Ez nem vonatkozik a magasabb vezető állású dolgozókra."

(2) Az R. 6. §-ának (2) bekezdése folytatólagosan a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Belső szabályzat az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja."

2. §

(1) Az R. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkaviszonyban álló dolgozót államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szervnél történő alkalmazás esetén - kérésére - át kell helyezni."

(2) Az R. 11. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A szerv csak akkor mondhat fel

- az (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján, ha az államigazgatás és igazságszolgáltatás adott ágában - ideértve az adott ágazati irányítás alá tartozó vállalatokat és költségvetésből gazdálkodó szerveket is - nincs azonos jellegű, illetőleg

- az e) pont alapján, ha nincs a dolgozó állapotának megfelelő olyan

munkakör, amelybe a dolgozót át lehetne helyezni. Fel lehet mondani ilyen esetben is, ha a dolgozó az áthelyezéshez nem járul hozzá.

(3) Az Mt. 26. §-ának (3) bekezdését az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szerv dolgozói tekintetében úgy kell alkalmazni, hogy csak rendkívül indokolt esetben mondható fel az e szerveknél hosszú ideje munkaviszonyban álló dolgozó munkaviszonya, ha

a) minősítésének tanúsága szerint munkáját az átlagosnál jobban végzi és kifogástalan magatartást tanúsít, vagy

b) három éven belül kormánykitüntetésben, kiváló munkáért kitüntetésben, illetőleg miniszteri dicséretben részesítették, kivéve, ha azt követően fegyelmi büntetéssel sújtották."

(3) Az R. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vezető állású dolgozó második vagy további munkaviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik ez arra a munkaviszonyra, amelyet egészségügyi, tudományos, oktató, valamint a szerzői jog szerint védelemben részesülő alkotó munkára - ideértve a lektori, a szerkesztői, az újítói és a feltalálói munkát is - létesítettek."

3. §

Az R. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szerveknél a vezetői és az ügyintézői munkakörben foglalkoztatott dolgozóknak főtanácsosi és tanácsosi címet a miniszter, tanácsi szerveknél a kinevező szerv javaslatára a fővárosi, a megyei tanácselnök adományozhat. Cím annak a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző és példamutató magatartást tanúsító dolgozónak adható, akinek a munkakörére előírt képesítése, szakmai gyakorlata van és a cím adományozásához előírt esetleges egyéb feltételeknek megfelel."

4. §

Az R. 22-23. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"22. § (1) Államigazgatási jogkörben okozott kár alapos gyanúja esetén az ügyet ki kell vizsgálni, annak eredményéhez képest felelősségre vonást kell alkalmazni. Az ügyben hozott jogerős határozatot három napon belül a károsulttal is közölni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat egyéb károkozás esetén is alkalmazni kell, ha a kivizsgálást a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kezdeményezi. Ilyen esetben a jogerős határozatot három napon belül e szervnek is meg kell küldeni.

23. § Az Mt. V. 79. §-ában meghatározott eseteken túlmenően három havi átlagkeresetéig felel

a) az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozó, ha a kárt hatósági intézkedés során a jogszabályok súlyos megsértésével okozta,

b) a vezető állású dolgozó, ha a kár olyan, jogszabályba ütköző utasításának teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított dolgozó előzőleg a figyelmét felhívta."

5. §

Az R. 24. §-a (1) és (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a végrehajtás érdekében az Mt., az Mt. V. és e rendelet keretei között részletes szabályokat adjon ki, továbbá mindazokat a kérdéseket, amelyek a Munka Törvénykönyve vagy a végrehajtására vonatkozó rendeletek szerint a kollektív szerződésre tartoznak - ideértve a vezető állású államigazgatási dolgozók körének megállapítását is - az államigazgatás és az igazságszolgáltatás tekintetében rendezze. A külföldön tartós szolgálatot teljesítő dolgozók vonatkozásában -, sajátosságaikra figyelemmel - a pénzügyminiszterrel együttesen, valamint a külkereskedelmi miniszterrel és a külügyminiszterrel egyetértésben kivételt is tehet."

"(3) A miniszterek az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyára vonatkozó, kizárólag saját szerveiket érintő - a munkaügyi miniszter által nem szabályozott - kérdéseket a munkaügyi miniszterrel egyetértésben rendezhetik."

6. §

Az R. 25. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E rendeletben miniszteren a legfőbb ügyészt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, valamint az országos hatáskörű szerv vezetőjét, minisztériumon a Legfőbb Ügyészséget, a Legfelsőbb Bíróságot és az országos hatáskörű szervet is érteni kell."

7. §

(1) Ez a rendelet 1981. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az R. 15. §-a hatályát veszti.

(2) Az R. szövegében a "kisegítő munkakörben" kifejezés "fizikai munkakörben"-re változik.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke