38/1973. (XII. 27.) MT rendelet
az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről
A Minisztertanács a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény 71. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
Általános rendelkezések
R. 1. §
[Mt. 71. § (2) bek-hez]
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967 évi II. törvény végrehajtásaként kiadott 34/1967. (X. 8.) Korm. rendeletet (Mt. V.) az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szervekre, valamint ezek dolgozóira vonatkozóan az ebben a rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
R. 2. §
(1) E rendelet hatálya kiterjed az államhatalmi szervek hivatalai, a minisztériumok, a Minisztertanács felügyelete alá tartozó országos hatáskörű államigazgatási szervek, az egyéb államigazgatási szervek, valamint ezek központi, területi és helyi szervei, továbbá a fővárosi, a megyei, a helyi tanácsok és ezek végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervei és az irányításuk alá tartozó államigazgatási szervek, a járási és megyei városi kerületi hivatalok, a bíróságok és az ügyészségek (államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek) dolgozóira.
(2) E rendeletet a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák, az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvényben nem szabályozott kérdésekben az ügyészek és az ügyészségi fogalmazók munkaviszonyára is alkalmazni kell.
R. 3. §
A dolgozó munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése, jutalmazása, valamint a kitüntetés és cím adományozás előtt az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szerv szakszervezeti szerve titkárának véleményét ki kell kérni. Nem vonatkozik ez a magasabb vezető állású dolgozókra.
A munkaviszony
R. 4. §
[Mt. 20. § (3) bek-hez]
(1) A munkaviszony létesítésének általános előfeltételei, a kisegítő munkakörökbe tartozókat kivéve
a) a magyar állampolgárság,
b) a tizennyolcadik, illetőleg az ügyviteli munkakörökben a tizenhatodik életév betöltése, és
c) a büntetlen előélet.
(2) Jogszabály munkaviszony létesítéséhez képesítési és egyéb előfeltételt is előírhat.
R. 5. §
(1) A munkaviszony létesítésének a 4. §-ban megjelölt előfeltételei alól a felügyeleti szerv vezetője felmentést adhat, kivéve ha külön jogszabály másként rendelkezik.
(2) A büntetlen előélettől el lehet tekinteni abban az esetben, ha a bírói ítélettel elbírált cselekmény miatt a dolgozót munkaviszony fennállása esetén sem lehetne fegyelmi úton felelősségre vonni.
R. 6. §
(1) Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szerv vezetőjének és vezetőhelyetteseinek hozzátartozóit e szervnél alkalmazni nem szabad.
(2) Nem létesíthető olyan munkaviszony, amelyben a dolgozó hozzátartozójával alá- és fölérendeltségi helyzetbe kerülne, vagy ennek hiányában is, ha beosztásánál fogva hozzátartozója tevékenységének közvetlen - ellenőrzésére lenne köteles.
(3) Ha a munkaviszony fennállása alatt áll elő az (1) és (2) bekezdésekben említett összeférhetetlenségi helyzet, azt haladéktalanul meg kell szüntetni.
(4) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt tilalom alól kivételesen indokolt esetben a felügyeleti szerv vezetője felmentést adhat.
R. 7. §
[Mt. 22. § (1) bek-hez]
Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonya, ha jogszabály másként nem rendelkezik, kinevezéssel létesül.
R. 8. §
(1) Államigazgatási szerveknél meghatározott tisztségbe történt megválasztás egyidejűleg munkaviszonyt csak akkor létesít, ha azt külön jogszabály kimondja.
(2) A választás útján létrejött munkaviszony esetében, ha ahhoz jóváhagyás szükséges, a választott személy megválasztásakori munkaviszonya a munkába lépés napjától a jóváhagyás napjáig szünetel, s csak a jóváhagyás esetén szűnik meg. Ilyen esetben a választott személy áthelyezés útján kerül új munkaviszonyába.
(3) Ha a választott személy megválasztásakor nem állt munkaviszonyban és megválasztását nem hagyták jóvá, a munkaszerződés érvénytelenségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
R. 9. §
(1) A dolgozónak a kinevezés közlésétől számított tizenöt napon belül, hacsak a kinevező eltérést nem engedélyezett, esküt kell tennie. Ennek elmulasztása esetén a kinevezés hatályát veszti. Az eskütétel előtt a dolgozó nem állítható munkába.
(2) Az államigazgatás vagy igazságszolgáltatás körében történt áthelyezés esetén nem kell ismételten esküt tenni, kivéve, ha a dolgozó választás folytán kerül új munkahelyére.
R. 10. §
[Mt. 25. § (2) bek-hez]
(1) Nem államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szervtől ilyen szervhez történő alkalmazása esetén a dolgozót - kérésére - át kell helyezni.
(2) Ha az új munkahely elfoglalására megjelölt idő a dolgozóra irányadó felmondási időnél rövidebb, ehhez az áthelyező szerv vagy vállalat hozzájárulása szükséges.
R. 11. §
[Mt. 26. § (3)-(4) bek-hez]
(1) A vezetőállású, valamint az államigazgatás és az igazságszolgáltatás körében legalább tizenöt éve foglalkoztatott ügyintéző dolgozónak munkaviszonya csak abban az esetben szüntethető meg felmondással, ha
a) az államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szerv megszűnik,
b) a Minisztertanács létszámcsökkentést rendel el az államigazgatásnak és az igazságszolgáltatásnak arra az ágazatára, amelyben a szerv működik és a létszámcsökkentés oly mérvű, hogy a dolgozó tovább foglalkoztatására nincs lehetőség,
c) megszűnt az államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a dolgozó munkáját végezte,
d) munkakörének ellátása során összeférhetetlen helyzetbe került,
e) munkakörének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
f) öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjai alapján a szerv csak akkor mondhat fel, ha az államigazgatás és az igazságszolgáltatás adott ágában nincs azonos jellegű, illetőleg az e) pont esetében a dolgozó állapotának megfelelő olyan munkakör, amelybe a dolgozót át lehetne helyezni. Fel lehet mondani ilyen esetben is, ha a dolgozó az áthelyezéshez nem járul hozzá.
(3) A vezetőállású és az ügyintéző dolgozók tekintetében az Mt. 26. §-ának (3) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy csak rendkívül indokolt esetben mondhat fel az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szerv a nála hosszú ideje munkaviszonyban álló (1) bekezdésben nem említett ügyintézőnek, ha
a) minősítésének tanúsága szerint munkáját kiválóan végzi és kifogástalan magatartást tanúsít, vagy
b) három éven belül kormánykitüntetésben, kiváló dolgozó kitüntető jelvényben vagy miniszteri dicséretben részesítették, kivéve, ha ezt követően fegyelmi büntetéssel sújtották.
R. 12. §
A választott dolgozó munkaviszonya megszűnik:
a) megbízatásának lejártával,
b) a szerv megszűnésével, vagy a tanácsnak az igazgatási terület megváltoztatása folytán történt megszüntetésével,
c) felmentéssel,
d) lemondással és annak elfogadásával,
e) a tanácstagság megszűnésével,
f) visszahívással.
R. 13. §
(1) A vezetőállású dolgozó második vagy további munkaviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik ez arra a munkaviszonyra, amelyet a tudományos, az oktató, valamint a szerzői jog szerinti védelemben részesülő alkotó munkára - ideértve a lektori, szerkesztői, újítói és feltalálói munkát is - létesítettek.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a miniszter felmentést adhat. Az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerv felügyelete alatt álló munkáltatónál második munkaviszony keretében történő foglalkoztatás azonban nem engedélyezhető.
Munkavégzés
R. 14. §
[Mt. 34. § (2)-(3) bek-hez]
(1) Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozó az Mt. 34-36. §-aiban foglalt kötelezettségeken túlmenően
a) az állampolgárok és szervek ügyeit körültekintően, lelkiismeretesen, a felesleges eljárást mellőzve köteles intézni és ennek során kötelessége a feleket a szükséges tájékoztatással ellátni és őket jogaikra, illetőleg kötelezettségeikre figyelmeztetni;
b) a reá bízott hivatali hatalmat a jogszabályok szerint kell gyakorolnia, a hivatali hatalommal való visszaélés minden megnyilvánulásával, a jogtalan előnyszerzés minden jelenségével szemben köteles fellépni;
c) a felettesének jelenteni köteles, ha a munkakörébe tartozó konkrét ügy intézése során összeférhetetlenség vagy egyéb kizárási ok áll fenn;
d) a felettese figyelmét köteles felhívni arra, ha megítélése szerint a kapott utasítás a lakosság vagy az érintett szervek jogos érdekeit sértené;
e) a munkakörével kapcsolatos ügyekről tájékoztatást, a nem nyilvános tanácskozásokon elhangzottakról felvilágosítást arra illetéktelen személynek nem adhat.
(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban említett esetekben köteles a dolgozó az ügyben továbbra is eljárni, illetőleg a utasítást teljesíteni, ha erre felettese írásban utasítja.
Munkaidő és pihenőidő
R. 15. §
[Mt. 37. § (1) bek-hez]
A munkaidő az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknél heti negyvennégy óra.
R. 16. §
[Mt. 42. § (2) bek-hez]
Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozónak a munkaviszonya, valamint a beosztása alapján járó pótszabadságát évi tizenkét munkanap mértékéig össze kell számítani.
R. 17. §
[Mt. 48. § (1) bek-hez]
(1) Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szerveknél a vezetői és az ügyintézői munkakörben foglalkoztatott dolgozóknak főtanácsosi és tanácsosi cím adományozható. Cím annak a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző és példamutató magatartást tanúsító dolgozónak adható, akinek a munkakörére előírt képesítése, szakmai gyakorlata van és a cím adományozásához előírt esetleges egyéb feltételeknek megfelel.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt címek a minisztériumoknál, az országos hatáskörű szerveknél, a fővárosi, a megyei, a megyei városi, a városi és a fővárosi kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinél, valamint a népi ellenőrzés fővárosi, megyei, megyei városi szerveinél adományozhatók.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott címmel minisztériumokban "minisztériumi", az országos hatáskörű államigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknél az ágazatra utaló jelzőt kell használni, amit az országos hatáskörű szerv vezetője határoz meg. Tanácsi szerveknél és a népi ellenőrzés (2) bekezdésben felsorolt szerveinél a cím előtt csak a szerv szintjét meghatározó jelző használható.
(4) A külügyi és a külkereskedelmi szolgálatban a nemzetközi érintkezésben szokásos címek adományozását e rendelet nem érinti. E címeket és adományozásuk rendjét a miniszter szabályozza. E címekkel az e rendeletben meghatározott külön kedvezmények nem járnak.
R. 18. §
(1) A főtanácsosi cím az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szervnél a főosztályvezetői vagy szakigazgatási szerv vezetői, a tanácsosi cím pedig az osztályvezetői, vagy szakigazgatási szerv helyettes, vezetői munkakörhöz a Munka Törvénykönyvében és végrehajtási rendeleteiben meghatározott kedvezményeket biztosítja.
(2) A vezetőállású dolgozónak csak a beosztásánál az (1) bekezdés szerinti magasabb jogállású cím adományozható.
(3) A címmel alapbérjellegű pótlék jár.
R. 19. §
(1) A dolgozó a cím viselésére munkaviszonyának fennállása alatt és azt követően, nyugdíjasként is jogosult. A cím megvonásának a dolgozótól csak a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek súlyos megszegése vagy bűncselekmény elkövetése miatt indított fegyelmi eljárás során, kiszabott büntetésként van helye. A fegyelmi elbocsátás külön megvonás nélkül is a cím elvesztésével jár.
(2) A dolgozót a címmel járó kedvezmények bármely munkaviszonyában megilletik, kivéve, ha munkaviszonyát saját elhatározásából szünteti meg és az államigazgatás és igazságszolgáltatás körén kívül helyezkedik el. Pótlékra azonban csak akkor jogosult, ha munkaviszonya államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szervvel áll fenn.
(3) A címmel járó pótlékot és egyéb kedvezményeket, valamint az adományozás szabályait a munkaügyi miniszter határozza meg.
R. 20. §
A vezetőállású dolgozó nyugdíjasként jogosult a nyugdíjbamenetelét közvetlenül megelőző munkaköre elnevezésének használatára.
Fegyelmi felelősség
R. 21. §
Ha az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozó munkaviszonya fegyelmi elbocsátás folytán szűnt meg, három évig államigazgatási és igazságszolgáltatási szervnél vezetői és ügyintézői munkakörben nem alkalmazható.
R. 22. §
(1) Államigazgatási jogkörben okozott kár alapos gyanúja esetén az ügyet ki kell vizsgálni, annak eredményéhez képest felelősségrevonást kell eszközölni. Az ügyben hozott határozatot három napon belül a károsulttal is közölni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat egyéb károkozás esetén is alkalmazni kell, ha a kivizsgálást a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kéri. Ilyen esetben a határozatot három napon belül e szervnek is meg kell küldeni.
Anyagi felelősség
R. 23. §
[Mt. 57. § (2) bek-hez]
Az Mt. V. 95. §-ában meghatározott eseteken túlmenően:
a) másfél havi átlagkeresetével felel az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozó, ha a kárt hatósági intézkedés során a jogszabályok súlyos megsértésével okozta,
b) három havi átlagkeresetével felel a vezető-állású dolgozó, ha a kár olyan jogszabályba ütköző utasításának teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított dolgozó előzőleg figyelmét felhívta.
Vegyes rendelkezések
R. 24. §
(1) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a végrehajtása érdekében az Mt., az Mt. V. és e rendelet keretei között részletes szabályokat adjon ki és az Mt. V. 3. §-ának (4) bekezdésében megjelölt kérdéseket - ideértve a veze+őállású államigazgatási dolgozók körének megállapítását is - az államigazgatás és igazságszolgáltatás tekintetében rendezze. A külföldön tartós szolgálatot teljesítő dolgozók tekintetében - sajátosságaikra figyelemmel - a pénzügyminiszterrel egyetértésben kivételt is tehet.
(2) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek polgári alkalmazottaira vonatkozó eltérő szabályokat - e testületek sajátosságaira figyelemmel - a munkaügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértésben külön állapítja meg.
(3) A miniszterek vizsgálják felül az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyára vonatkozó végrehajtási jogszabályaikat, ezeket módosítsák, illetve helyezzék hatályon kívül és a kizárólag saját szerveiket érintő - a munkaügyi miniszter által nem szabályozott kérdéseket - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben rendezhetik.
(4) A munkaügyi miniszter az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyára vonatkozó szabályokat egységes szerkezetben tegye közzé. Ennek során az egységes szóhasználat és szövegezés érdekében érdemet nem érintő változtatásokat tehet.
(5) Új szerv létesítése esetén, valamint egyéb esetben is, ha vitás, hogy valamely szerv az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyára és bérezésére vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozik-e, a miniszter javaslatára a munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.
R. 25. §
(1) E rendelet alkalmazása során - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek tekintetében felügyeleti szervként a minisztert, illetőleg az országos hatáskörű szerv vezetőjét kell érteni.
(2) E rendeletben miniszteren a legfőbb ügyészt, valamint az országos hatáskörű szerv vezetőjét és minisztériumon a Legfőbb Ügyészséget s az országos hatáskörű szervet is érteni kell.
(3) E rendelet alkalmazása során, ha jogszabály kivételt nem tesz, a tanácsi szervek tekintetében a miniszter részére megállapított jogkört a megyei, fővárosi, megyei városi tanács elnöke gyakorolja.
R. 26. §
(1) E rendelet 1974. július 1. napján lép hatályba. Azokat - a rendelet hatálybalépésekor fennálló - munkaviszonyokat, amelyek a 13. § (1) bekezdésében foglalt tilalomba ütköznek, 1974. december 31. napjáig meg kell szüntetni, kivéve, ha a miniszter a 13. § (2) bekezdése alapján a munkaviszony fenntartására engedélyt ad.
(2) A 4288/1949. (X. 22.) MT rendelet és a 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 117-120. §-ai hatályukat vesztik.
Fock Jenő s. k.,
a Minisztertanács elnöke