6/1980. (VII. 15.) EüM rendelet

a gyógyító-megelőző ellátásról szóló 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet módosításáról

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendeletet (a továbbiakban: R.) - a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, az igazságügyminiszterrel és a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a 65. § tekintetében a legfőbb ügyésszel is egyetértésben - a következők szerint módosítom:

1. §

Az R. a következő 52/A. §-sal egészül ki:

"52/A. § (1) A gyógyító-megelőző ellátás integrált rendszerében is biztosítani kell - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, hogy az elmeosztályra beutaló és felvevő orvos ne legyen azonos személy.

(2) Ha az elmeosztály felvevő (ügyeletes) orvosa azonos az elmeosztályra beutaló orvossal, az elmeosztály vezetőjének (helyettesének) legkésőbb a felvételt követő napon - a beteg kórlapjára rávezetett feljegyzéssel - nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a beteg elmeosztályi elhelyezése indokolt-e."

2. §

Az R. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A felülvizsgálatot végző orvosi bizottság az elmeosztály mellett működik. Az orvosi bizottság elnökét az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó gyógyintézetekben és az orvostudományi egyetemek klinikáin az Egészségügyi Minisztérium, egyébként a kórház helye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője jelöli ki az elmeszakorvosi vagy igazságügyi elmeorvostani szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosok közül. Az orvosi bizottság elnökéül nem jelölhető ki annak a kórháznak az orvosa, amelynek elmeosztályán a felülvizsgálat történik. Az orvosi bizottság tagjai: az elmeosztály vezetője és a kórház helye szerint illetékes ideggondozó vezetője vagy helyettese. Az orvosi bizottság előadója az elmeosztály vezetője (helyettese). Ha a kórháznak két vagy több elmeosztálya van, az orvosi bizottságnak az ideggondozó vezetője helyett a másik elmeosztály, illetőleg a kórház igazgatója által kijelölt elmeosztály vezetője a tagja. A bíróság kiküldött bírája a felülvizsgálaton és az azt követő zárt tanácskozáson jelen lehet.

(6) A felülvizsgálatot végző orvosi bizottság elnökét - elnöki teendőinek ellátásáért - külön meghatározott díjazás illeti meg. A díjazás fedezetéről annak a kórháznak a költségvetésében kell gondoskodni, ahol az orvosi bizottság működik. Az orvosi bizottság két tagja e feladatát munkaköri kötelezettségként látja el, részükre díjazás nem folyósítható."

3. §

Az R. 57. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal jelenlegi (3) és (4) bekezdésének számozása (4) és (5) bekezdésre változik:

"(3) Ha a járásbíróság az orvosi bizottság eljárását alaki okokból nem találta törvényesnek és emiatt ismételt felülvizsgálatot kezdeményezett, az ismételt felülvizsgálatot - az észlelt alaki hiányosságok kiküszöbölése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a következő felülvizsgálati napon meg kell tartani."

4. §

Az R. 59. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, egyúttal jelenlegi (4) és (5) bekezdésének számozása (6) és (7) bekezdésre változik:

"(4) A beteg az elmeosztályra való felvételét követő nyolc héten belül csak orvosi felülvizsgálat (55. §) után helyezhető el munkaterápiás intézetbe vagy idegen családhoz gondozásra.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a beteget alkalmazkodó szabadságra bocsátják, és előreláthatóan a felvételétől számított nyolc hét letelte az alkalmazkodó szabadság idejére esnék. Ha az alkalmazkodó szabadságon levő beteg orvosi felülvizsgálatát a bíróság, az ügyészség vagy a gyámhatóság kéri, az elmeosztály vezetőjének biztosítania kell - a területileg illetékes ideggondozó intézet útján, szükség esetén az Országos Mentőszolgálat igénybevételével - a betegnek az orvosi bizottság előtt való megjelenését."

5. §

Az R. 65. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A 46-63. §-ok hatálya - a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel - a büntető eljárás során elrendelt kényszergyógykezelésre is kiterjed. A bűncselekmény elkövetése után, a büntetőeljárás befejezése előtt bekövetkezett elmebetegség esetén pedig e §-okat a (3)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Ha a büntetőeljárást előzetes letartóztatásban levő terhelttel szemben függesztik fel elmebetegség miatt, a büntető hatóság a terhelt állandó lakóhelye szerinti ideggondozó intézet vezetőjét keresi meg, egyidejűleg megküldi részére az igazságügyi orvosszakértői vélemény másolatát. Az ideggondozó intézet vezetője a terheltet soron kívül a területileg illetékes elmeosztályra utalja be, feltéve, hogy a terhelt elmeállapota elmegyógyintézeti elhelyezést tesz szükségessé. Döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a büntető hatóságot, amely gondoskodik a betegnek a kórházi elmeosztályra szállításáról. Ha a terhelt elmebetegsége kórházi elhelyezést nem tesz indokolttá, az ideggondozó intézet veszi gondozásba."

6. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 32/1966. (Eü. K. 20.) EüM és az ezt módosító 27/1976. (Eü. K. 20.) EüM, valamint a 27/1967. (Eü. K. 24.) EüM utasítás, a 33.112/1968. (Eü. K. 19.) EüM közlemény és a 31.691/1975. (Eü. K. 23.) EüM tájékoztató hatályát veszti.

Dr. Schultheisz Emil s. k.,

egészségügyi miniszter