9/1980. (III. 25.) MT rendelet

az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásáról

A Minisztertanács az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának alapvető szabályait a következőképpen állapítja meg:

1. §

(1) Építési-szerelési munka végzésére irányuló építőipari kivitelezési tevékenység - a feladatés tevékenységi körre és a szakmai felkészültségre vonatkozó előírások keretei között - alaptevékenységként és alaptevékenységen kívül egyaránt gyakorolható.

(2) Építőipari kivitelezési tevékenységet

a) alaptevékenységként az építőipari állami vállalatok, gazdasági társulások és szövetkezetek (a továbbiakban: építőipari szervezetek) és az építőipari kisiparosok,

b) alaptevékenységen kívüli tevékenységként pedig

- az építőipari részleggel rendelkező gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: építőipari részlegek) és

- házilagosan - jogszabály keretei között -az építőipari részleggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek végezhetnek.

(3) Építési-szerelési munkát házilagosan - jogszabály keretei között - a (2) bekezdésben nem említettek is végezhetnek.

(4) Az építőipari kivitelezési tevékenységet az arra jogosult - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy az alapító okirat a működési területét nem korlátozza - az ország egész területén gyakorolhatja.

2. §

(1) Az építőipari állami vállalat feladata elsősorban a gazdálkodó szervezetek építési igényeinek a kielégítése.

(2) Az építőipari gazdasági társulás feladata -a létrehozása céljától függően - elsősorban a társulás tagjai és más gazdálkodó szervezetek építési igényeinek a kielégítése.

(3) Az építőipari szövetkezet feladata elsősorban az állampolgárok, a szövetkezetek és a tanácsi szervek építési- ezen belül az állampolgárok és a lakásszövetkezetek lakásépítési, továbbá építőipari javító-karbantartó szolgáltatási - igényeinek a kielégítése.

(4) Az építőipari részleg feladata - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a gazdálkodó szervezet saját építési, különösen a fenntartási igényeinek a kielégítése.

(5) Az építőipari kisiparos fő feladata az állampolgárok építési - ezen belül az építőipari javító-karbantartó szolgáltatási - igényeinek a kielégítése.

3. §

(1) Építési-szerelési munkát vállalkozás keretében általában az építőipari szervezetek, illetőleg az építőipari kisiparosok végezhetnek.

Ennek során

a) a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek felügyelete alá tartozó állami (a továbbiakban: minisztériumi) építőipari vállalatok fő feladata a népgazdasági-társadalmi szempontból jelentős építési-szerelési munkák (nagyberuházások, termelő ágazatok beruházásai, komplex lakásépítések, infrastruktúra, fontosabb rekonstrukció, fenntartás stb.) elvégzése;

b) a tanácsok felügyelete alá tartozó állami (a továbbiakban: tanácsi) építőipari vállalatok fő feladata a helyi építési - ezen belül elsősorban t fenntartási - igények kielégítése.

(2) Építési-szerelési munkát vállalkozás keretében - jogszabály keretei között - a saját építési igényeik kielégítéséhez nem szükséges szabad kapacitásuk erejéig az építőipari részlegek is végezhetnek: ennek során a dolgozóik (tagjaik) lakásépítéséhez is nyújthatnak építőipari támogatást.

4. §

Az építőipari szervezet, illetőleg az építőipari részleg tevékenységi körét a 2. és a 3. §-ban foglalt rendelkezések, továbbá a szakmai felkészültség figyelembevételével kell meghatározni.

5. §

(1) Építőipari állami vállalat alapításához, megszüntetéséhez, illetőleg a tevékenységi körének meghatározásához és módosításához az építésügyi és városfejlesztési miniszter előzetes egyetértése szükséges.

(2) Építőipari gazdasági társulás alakítására irányuló társulási szerződést, illetőleg ennek módosítását - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - országos jelentőségű tevékenység folytatása esetében az építésügyi és városfejlesztési miniszter, más esetekben pedig a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve hagyja jóvá, és gyakorolja a tevékenység ágazati-szakmai felügyeletét.

(3) Építőipari szövetkezet esetében az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az alapszabály, illetőleg a módosításának jóváhagyása során a szövetkezet székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve véleményének figyelembevételével bírálja el, hogy az alapszabály megfelel-e e rendelet előírásainak.

(4) Alaptevékenységen kívüli építőipari kivitelezési tevékenység vállalkozás keretében történő végzésére jogosító tevékenységi kör, továbbá működési terület megállapításához, illetőleg jóváhagyásához az alapító, illetőleg az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek be kell szereznie minisztériumi vállalat és országos jelentőségű tevékenység folytatására alakult gazdasági társulás építőipari részlege esetében az építésügyi és városfejlesztési miniszter, más építőipari részlegek esetében pedig a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének a véleményét.

(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazása során az állami vállalatokról, a gazdasági társulásokról és a szövetkezetekről szóló jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

6. §

(1) Az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására jogosultak csak olyan építési-szerelési munkát végezhetnek, amelynek szakszerű kivitelezésére a szakmai felkészültségük alapján képesek. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter -a sajátos építményfajták szerint illetékes miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - meghatározhatja azokat a műszakilag igényes építési módokat és technológiákat, amelyek kivitelezését csak megfelelő sajátos felkészültséggel (felszereltséggel és szakemberekkel) rendelkező építőipari szervezetek és építőipari részlegek végezhetik.

(2) Az építési-szerelési munkát végző felel az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatosjogszabályok, szakmai és minőségi követelmények, továbbá a munkára vonatkozó kötelező hatósági előírások ós hatósági engedélyek megtartásáért.

7. §

(1) Az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályok megtartását a feladatkörükbe tartozó kérdésekben az alapító, illetőleg az állami törvényességi felügyeletet gyakorló, továbbá az építésfelügyeleti szerveknek ellenőrizniük kell.

(2) Az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az építésfelügyeleti szervnek az építésfelügyeletről szóló jogszabályokban előírt intézkedéseket kell tennie.

8. §

A 6. § (2) bekezdésének és a 7. § (2) bekezdésének rendelkezéseit az építési-szerelési munkát végző külföldi vállalkozókra is megfelelően alkalmazni kell.

9. §

(1) Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtásáról kiadott 4/1978. (I. 18.) MT rendelet (a továbbiakban: R) 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az építésügyi jogszabályok alapján a kötelezett terhére hatósági határozattal elrendelt építési-szerelési munka kivitelezésére tanácsi építőipari vállalatot és tanácsi szerv építőipari részlegét az alapító szerv utasíthatja."

(2) A R. 16. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Elemi csapás által az építményekben okozott különösen nagy károk megszüntetéséhez, továbbá életveszély, illetőleg jelentős vagy helyrehozhatatlan kár elhárításához szükséges építési-szerelési munka elvégzésére állami építőipari vállalatot - az alapító szerv útján és egyetértésével - az építésügyi és városfejlesztési miniszter is utasíthatja."

(3) Elemi csapás által okozott épületkárok megszüntetésére tanácsi építőipari vállalatot, építőipari szövetkezetet, tanácsi szerv vagy szövetkezet építőipari részlegét, illetőleg építőipari kisiparost hatósági határozattal az építésügyi hatóság is kötelezhet

10. §

(1) Ez a rendelet 1980. április 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 9/1967. (III. 12.) Korm. és az ezt módosító 35/1969. (X. 30.) Korm., továbbá 24/1977. (VII. 7.) MT rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet végrehajtásáról - a sajátos építményfajtákra vonatkozó építőipari szakágazati kérdésekben a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a nehézipari miniszterrel és az Országos Vízügyi Hivatal elnökével, továbbá a Magyar Néphadsereg tekintetében a honvédelmi miniszterrel, a mezőgazdasági nagyüzemek tekintetében pedig a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - az építésügyi és városfejlesztési miniszter gondoskodik; ennek során az építési munkahelyek vezetőivel szemben támasztott szakmai követelményeket, továbbá a feladataikra és jogállásukra vonatkozó szabályokat is megállapíthatja.

Szekér Gyula s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese