10/1981. (IX. 17.) EüM rendelet

a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet végrehajtásáról

A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 3. és 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökévei, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) az Egészségügyi Minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium),

b) az egészségügyi miniszter ágazati irányítása és felügyelete alatt álló valamennyi intézményre és vállalatra,

c) az egészségügyi felsőoktatási intézményekre,

d) a tanácsok végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének felügyelete alatt álló egészségügyi és szociális intézményekre, szolgálatokra, gyógyszertári központokra [a továbbiakban a b)-d) pontok együtt: intézet].

(2) E rendelet hatálya kiterjed továbbá

a) az (1) bekezdésben említett szerveknél az R. 1. § (1) bekezdése alapján munkát végző személyekre (a továbbiakban: dolgozó),

b) az intézetnél továbbképzésen levő, munka melletti képzésben résztvevő, szakmai gyakorlatát töltő, másutt munkaviszonyban álló személyekre,

c) az egészségügyi felsőoktatási intézmények és az Egészségügyi Szakdolgozók Központi Továbbképző Intézete hallgatóira (a továbbiakban: hallgató).

2. §

Az intézeteknél gyakorlati oktatás, kötelező szakmai gyakorlat, közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztatott, a középfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulóira, valamint a szakmunkástanulókra (a továbbiakban: tanuló) a művelődési miniszter rendeletében foglalt munkavédelmi előírásokat kell alkalmazni.

A munkavédelmi tevékenység ágazati irányítása és felügyelete

(Az R. 3-4. §-ához)

3. §

(1) A munkavédelmi tevékenység ágazati irányításából adódó feladatokat, valamint a miniszter felügyelete alá tartozó intézetek munkavédelmi tevékenységének irányítását, ellenőrzését a minisztérium a szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint látja el.

(2) A minisztérium - az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével (a továbbiakban: EDSZ) egyetértésben - meghatározza középtávú tervidőszakonként a dolgozók egészségének és biztonságos munkavégzésének fejlesztésére vonatkozó intézeti feladatokat.

(3) A minisztérium meghatározza továbbá a fővárosi, a megyei tanács vb egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: megyei egészségügyi osztály) a középtávú tervidőszakra vonatkozó - a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtásából adódó - feladatait, és a tervidőszak befejezését követően a megyei egészségügyi osztályt beszámoltatja a felügyelete, irányítása alá tartozó intézetek munkavédelmi helyzetének alakulásáról.

4. §

(1) A tanácsok által fenntartott intézetek munkavédelmi tevékenységének irányítását, ellenőrzését a fenntartó tanács vb egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, községben, nagyközségben a tanács egységes szakigazgatási szerve (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) látja el.

(2) A munkavédelmi tevékenységet irányító szakigazgatási szerv feladata:

a) az intézetek munkavédelmi vezetői továbbképzésének megszervezése,

b) a munkavédelmi vizsgára kötelezettek meghatározott körének vizsgáztatása az 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően,

c) a halálos és üzemi balesetek kivizsgálásában való részvétel.

(3) A munkáltatói jogok gyakorlója értékeli a vezető állású dolgozók munkavédelem terén végzett tevékenységét, és ezt a jutalmazásnál, nyereségprémium megállapításánál, kitüntetés adományozására vonatkozó előterjesztés készítésénél figyelembe veszi.

(4) A megyei egészségügyi osztály köteles a tervidőszak befejezését követő év június hó 30. napjáig a felügyelete, irányítása alatt álló intézetek munkavédelmi helyzetének a tervidőszak alatti alakulásáról a minisztérium részére jelentést adni. A jelentést az intézetek éves munkavédelmi beszámoló jelentéseiben foglaltak alapján kell elkészíteni. A jelentés egy példányát az EDSZ központjának is meg kell küldeni.

Az intézetek munkavédelemmel kapcsolatos feladatai

(Az R. 13. §-ához)

5. §

(1) Az intézet vezetőjének az R. 13. §-ában meghatározott feladatai keretében gondoskodnia kell:

a) a munkavédelmi képzés, agitáció és propaganda irányításáról;

b) az egyéni védőfelszerelés-szükséglet megtervezéséről, beszerzésének irányításáról;

c) a vezetése alá tartozó szervezeti egységek vezetői munkavédelmi tevékenységének értékeléséről.

(2) Az intézet vezetője a felügyeleti szervének az éves beszámolójelentésben köteles részletes tájékoztatást adni - a 2. számú mellékletben ismertetett szempontok szerint - a munkavédelmi helyzetről és annak javítása érdekében tett intézkedéseiről.

(3) Az intézet vezetője a vezető állású dolgozók jutalmának, nyereségprémiumának megállapításakor, a kitüntetések adományozására vonatkozó előterjesztések készítésénél köteles a munkavédelmi előírások megvalósítása érdekében kifejtett tevékenységet is figyelembe venni. Az anyagi vagy erkölcsi elismerés, illetve az elmarasztalás mértékét és módját a munkaügyi szabályzatban (kollektív szerződésben) kell meghatározni.

6. §

(1) Az intézet vezetője felelős a dolgozók és a hallgatók egészségét és testi épségét fenyegető veszélyek elhárításához szükséges intézkedések megtételéért, az elméleti és a gyakorlati oktatás biztonságos feltételeinek biztosításáért.

(2) A gyakorlati képzésben résztvevő vagy munkát végző hallgatók és az 1. § (2) bekezdésének b) pontjában említett személyek egészsége és testi épsége védelmét az adott munkahelyen munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókkal azonos módon kell megszervezni és fejlesztem.

(Az R. 14-15. §-ához)

7. §

(1) Az intézeteknek a 3. számú melléklet alapulvételével Munkavédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: MvSz) kell készíteni, amelyet az intézet vezetője a főbizalmi testülettel (Szakszervezeti Bizottsággal) egyetértésben ad ki az intézet egészére kiterjedő hatállyal.

(2) A községekben valamennyi egészségügyi munkahelyre és dolgozóra vonatkozóan - a gyógyszertárak kivételével - egy MvSz-t kell készíteni, amelyet a községi tanács végrehajtó bizottsága - a járási főorvos véleményének meghallgatásával - a szakszervezet illetékes szervével egyetértésben ad ki.

(3) Azokat a rendelkezéseket, amelyek csak a hallgatókra vonatkoznak, az MvSz mellékletében kell szabályozni.

8. §

Az intézet vezetője a szervezeti és működési szabályzatban köteles meghatározni:

a) a munkavédelmi tevékenység irányítási rendszerét,

b) a munkavédelemmel kapcsolatos döntési hatásköröket,

c) a munkavédelemből adódóan az egyes szervezeti egységekre háruló feladatokat (pl. a dolgozók előzetes, időszakos orvosi vizsgálatát mely szerv végzi), és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás módját

9. §

(1) A munkavédelmi szervezet nagyságát (létszámát) és felépítését az intézet tevékenységének jellege, veszélyessége, a dolgozók létszáma, az intézet tagoltsága és az üzemi balesetek gyakorisága alapján a következők figyelembevételével kell meghatározni:

a) hétszáztól ezernégyszáz főig terjedő állandó főfoglalkozású állományi létszámig egy főállású munkavédelmi vezetőt, minden megkezdett ezernégyszáz fő állandó főfoglalkozású állományi létszám után további egy-egy fő főállású munkavédelmi előadót,

b) hétszáz fő állandó főfoglalkozású állományi létszámot meg nem haladó intézetnél a munkavédelmi feladatokat kapcsolt munkakörben ellátó (nem függetlenített) munkavédelmi megbízottat

indokolt foglalkoztatni.

(2) A munkavédelmi megbízottat egyéb munkakör ellátásával csak olyan mértékben szabad megbízni, hogy munkavédelmi feladatainak maradéktalanul eleget tudjon tenni.

(3) A munkavédelmi szervezet, illetőleg a munkavédelmi vezető, munkavédelmi megbízott irányítását az intézet vezetőjének kell közvetlenül ellátnia. Ezt a feladatkörét az általános (vállalatnál műszaki) helyettesének átadhatja.

10. §

(1) A munkavédelmi vezetőnek

a) felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel, vagy

b) középfokú munkavédelmi szakképesítéssel és 5 éves munkavédelmi gyakorlattal

kell rendelkeznie.

(2) A munkavédelmi előadónak és a munkavédelmi megbízottnak legalább középfokú szakképzettséggel (vagy szakmunkás bizonyítvánnyal) és alapfokú munkavédelmi képesítéssel kell rendelkeznie. A képesítési fokozatokat a 4. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az előírt munkavédelmi képesítést az e munkakörben foglalkoztatott, vagy ilyen feladattal megbízott dolgozónak 1985. december 31-ig kell megszerezni. 1986. január 1-ét követően munkavédelmi vezetőként, munkavédelmi megbízottként az előírt munkavédelmi képesítéssel nem rendelkező dolgozót ilyen munkakörben nem szabad foglalkoztatni.

Létesítéssel kapcsolatos előírások

(Az R. 21. §-ához)

11. §

Gépek, berendezések, létesítmények üzembehelyezésének, használatbavételének feltételeit és eljárási kérdéseit - az 5. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével - az MvSz-ben kell szabályozni,

A munkavédelmi minősítés

(Az R. 22. §-ához)

12. §

Az intézetekben alkalmazni kívánt eszközök, gépek, műszerek, egészségügyi bútorok, gyógyászati segédeszközök és anyagok meghatározott körének munkavédelmi minősítését - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet végzi.

A munkavédelem fejlesztésének tervezése

(Az R. 23. §-ához)

13. §

A munkakörülmények, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek fejlesztésére az intézeteknek éves és ötéves munkavédelmi tervet kell készíteniük. A terv készítésénél figyelembe kell venni az adott középtávú tervidőszakra a minisztérium által - az EDSZ egyetértésével - kiadott munkavédelmi iránymutatást is.

Védőeszköz, védőital, tisztálkodási szerek juttatása

(Az R. 33. §-ához)

14. §

Az egyéni védőfelszerelés (védőöltözet, egyéni védőeszköz), védőital, védőkenőcs, tisztálkodási eszköz és szer juttatásának szabályait és körét - a külön jogszabályok és a tevékenységi körre vonatkozó esetleges előírások alapján - az MvSz-ben kell meghatározni.

Munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás

(Az R. 34-38. §-ához)

15. §

(1) A minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményekben a munkavédelmi ismereteket - az előzetesen jóváhagyott - tantervben meghatározott formában oktatni kell.

(2) A munkavédelmi ismereteket önálló tantárgyként oktatónak felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel kell rendelkeznie.

16. §

Valamennyi szakmai képesítést adó tanfolyamon, ágazati továbbképző, vezetőtovábbképző tanfolyamon a munkavédelmi ismereteket önálló tantárgyként, illetve más szaktantárgyba beépítve oktatni kell.

17. §

A munkavédelmi vizsgára kötelezettek körét és a munkavédelmi vizsga rendjét az 1. számú melléklet tartalmazza.

Munkavédelmi ellenőrzés

(Az R. 41. §-ához)

18. §

(1) A munkavédelmi szemlét a helyi sajátosságoktól függően és a szükséghez képest, de legalább félévenként kell megtartani. A szemlén a munkavédelmi vezető, munkavédelmi megbízott mellett részt kell vennie a munkahely vezetőjének, az intézet vezetője gazdasági, műszaki helyettesének vagy megbízottjának és a higiénikus orvosnak. A szakszervezeti társadalmi munkavédelmi felügyelőt a szemlére meg kell hívni.

(2) A szemlén az intézet vezetője évente legalább egy alkalommal köteles résztvenni.

Az üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása

(Az R. 44. §-ához)

19. §

(1) A statisztikai bejelentésre és nyilvántartásra kötelezett üzemi balesetek közül azt a balesetet kell kivizsgálni, amely a dolgozót

a) foglalkozása körében végzett munka során, vagy azzal összefüggésben,

b) munkába menet, illetőleg munkából jövet az intézet saját vagy bérelt gépjárművével,

c) hazai, illetve külföldi kiküldetés során,

d) szervezett társadalmi munkával összefüggésben,

e) a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során az intézet telephelyén vagy járművén,

f) a munkaköri kötelezettség megszegése során érte.

(2) Ki kell vizsgálni azt a balesetet is, amely a hallgatót a gyakorlati oktatás közben vagy azzal összefüggésben; továbbá a nem gyakorlati foglalkozás - elméleti oktatás, oktatói felügyelet mellett szervezett kirándulás, táborozás, társadalmi munka, sport-, kulturális, egyéb rendezvények - során érte. Útközben történt baleset esetében az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alapul venni.

20. §

Az üzemi balesetek statisztikai bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 2/1980. (VII. 31.) KSH számú rendelkezés 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjában elrendelt "Üzemi baleseti nyilvántartás" 11. oszlopába bejegyzendő baleseti csoportszámokat a 6. számú melléklet tartalmazza

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

21. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti

- a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, a 40/1976. (Eü. K. 1977. 2.) EüM utasítással módosított 29/1967. (Eü. K. dec. rk.) EüM utasítás még hatályban levő 46-53. §-ai, illetve 2-4. számú melléklete,

- a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 1/1968. (Eü. K. 1.) EüM utasítás kiegészítéséről szóló 16/1971. (Eü. K. 8.) EüM utasítás,

- a dolgozók egészségének és testi épségének védelméről szóló, a 7/1978. (Eü. K. 3.) EüM utasítással módosított 11/1974. (Eü. K. 11.) EüM utasítás,

- a munkavédelmi beszámolás rendjéről szóló 30/1977. (Eü. K. 22.) EüM utasítás.

(2) E rendelet mellékleteit az Egészségügyi Közlönyben kell közzétenni.

(3) Az intézeteknek az e rendeletben foglaltaknak megfelelően az MvSz-t 1982. június 30-ig, a szervezeti és működési szabályzat és munkaköri leírások szükséges kiegészítését 1982. december

31-ig kell elkészíteniük. Agépkezelési, technológiai-műveleti utasításokat, a karbantartási terveket és a gépkönyveket folyamatosan, de legkésőbb 1982. december 31-ig kell - szükség esetén - kiegészíteni, módosítani, illetőleg elkészíteni.

(4) Valamennyi munkavédelmi vizsgára kötelezett dolgozó - a korábbi vizsga érvényességi idejére tekintet nélkül - köteles 1982. december 31-ig munkavédelmi vizsgát tenni.

(5) A minisztérium felügyeleti jogkörébe tartozó szövetségekre, egyesületekre, és az azokkal munkaviszonyban álló dolgozókra e rendeletben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Dr. Schultheisz Emil s. k.,

egészségügyi miniszter