11/1981. (IV. 2.) PM rendelet

a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 17/1979. (XI. 1.) PM rendelet módosításáról

A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 36/1979. (XI. 1.) MT rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek. Országos Tanácsával, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének meghallgatásával - a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló, a 26/1980. (X. 30.) PM rendelettel módosított 17/1979. (XI. 1.) PM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:

1. §

A R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vállalat a jogszabályok előírásainak figyelembevételével - a szakszervezet vállalati szervének (ipari szövetkezeteknél a szövetkezeti bizottság, a továbbiakban együtt: szakszervezet) véleményét kikérve - a városi-községi hozzájárulással - szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is -, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettségekkel, valamint az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap képzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt, a 17. § (2) bekezdése szerinti minimális részesedési alapképzéssel és az ahhoz tatozó progresszív adóval, a vállalati magasabb vezető állású dolgozók prémiumával, jutalmával, valamint a kötelező tartalékalap visszapótlással csökkentett, a kötelező tartalékalap igénybevétellel növelt nyereségből fejlesztési, részesedési és elkülönített tartalékalapot képezhet."

2. §

A R. 10 §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a vállalatnak tartalékalap megelőlegezési hiteltörlesztési kötelezettsége van, az éves törlesztő részletet a (3) bekezdésben leírt kötelezettségek előtt, visszapótlás jelleggel a kötelező tartalékalapba kell helyeznie. Az ilyen hiteltörlesztésre felhasznált összeg után a vállalatot visszapótlási kötelezettség nem terheli."

3. §

A R. 13. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következők lépnek:

"Ebben az esetben a rendelkezésre álló tartalékalap felhasználására jutó általános nyereségadót a költségvetés a kötelező tartalékalapba viszszatéríti, ennek mértékéig a vállalatot visszapótlási kötelezettség nem terheli."

4. §

A R. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kötelező tartalékalap 5 éves visszapótlási kötelezettség mellett igénybe vehető a tartalékalap megelőlegezési hitel visszafizetésének gyorsítására."

5. §

A R. 13. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A veszteség, a fejlesztési és részesedési alaphiány rendezésére a 12. § szerint képzett elkülönített tartalékalapot a kötelező tartalékalapot megelőzően kell igénybe venni. A veszteségrendezésre felhasznált elkülönített tartalékalap után a költségvetés az általános nyereségadót visszatéríti az elkülönített tartalékalap számlára. Az elkülönített tartalékalap az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalapképzéssel csökkentett nyereség kiegészítésére korlátozás nélkül bármikor felhasználható, visszapótlási kötelezettség nélkül. Az év közbeni igénybevétel mértékéig a fejlesztési és a részesedési alapban rendelkezésre álló összeg túlléphető. Az igénybe vett összeg után a 19. § alapján számított progresszív adófizetési kötelezettséget az évi eredményelszámolás keretében kell rendezni."

6. §

A R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdések számozása (4)-(7) bekezdésre változik:

"(1) A kötelező tartalékalapból a 13. § (1)-(3) és (57 bekezdésében foglalt előírások szerint igénybe vett összeget a vállalat a következő ütemezés szerint köteles visszapótolni:

a) az első évben legalább az igénybe vett összeg 10%-át;

b) az első-második évben összesen legalább az igénybe vett összeg 25%-át;

c) az első-harmadik évben összesen legalább az igénybe vett összeg 45%-át;

d) az első-negyedik évben összesen legalább az igénybe vett összeg 70%-át;

e) az első-ötödik évben ,a teljes igénybe vett összeget.

(2) A kötelező tartalékalapból a 13. § (6)-(7) bekezdésében foglalt előírások szerint igénybe vett összeg legalább 30%-át az első évben kell a vállalatnak visszapótolnia.

(3) A visszapótlási kötelezettség - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az igénybevételt követő évben kezdődik."

7. §

A R. 14. §-ának új számozás szerinti (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az elkülönített és a kötelező tartalékalapokat elsősorban a veszteségrendezésre, a tartalékalap megelőlegezési hitel törlesztésére, az általános nyereségadóval csökkentett nyereség kiegészítésére, ezt követően a fejlesztési alaphiány, a részesedési alaphiány és a progresszív adófizetési kötelezettség rendezésére kell felhasználni, csak ezután vehető igénybe egyéb célra. A vállalat a kötelező tartalékalapot csak az éves eredményelszámolás során, a rendelkezésre álló tartalékalap és az azt megelőlegező hitel mértékéig használhatja fel. Az alap fel nem használt összegét a következő évre át kell vinni."

8. §

A R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vállalat a városi-községi hozzájárulással - szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is -, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettséggel, valamint az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap képzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt, továbbá a 17. § (2) bekezdése szerinti minimális részesedési alapképzéssel és az ahhoz tartozó progresszív adóval, valamint a vállalati magasabb vezető állású dolgozók prémiumának és jutalmának összegével, valamint a kötelező tartalékalap visszapótlással csökkentett, a kötelező tartalékalap igénybevétellel növelt nyereségből fejlesztési alapot képez."

9. §

A R. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik.

"(1) Az anyagi ösztönzés érvényesítése céljából - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a vállalat a városi-községi hozzájárulással - a szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is -, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettséggel, valamint az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap képzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt, a vállalati magasabb vezető állású dolgozók prémiumának és jutalmának összegével, valamint a kötelező tartalékalap visszapótlással csökkentett, a kötelező tartalékalap igénybevétellel növelt nyereség terhére a 15. § (4) bekezdésében előírt kötelezettségek fedezetének biztosítása után a 19. § szerinti progresszív nyereségadó fizetése mellett részesedési alapot képezhet.

(2) Ha a vállalat nyereséges, részesedési alap képzésre azonban az (1) bekezdésben leírt sorrend betartásával nincs lehetősége, akkor a városi-községi hozzájárulással - a szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is -, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettséggel, valamint az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap képzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt nyereségből legfeljebb, a bérköltség 2%-ának megfelelő minimális részesedési alapot képezhet. Ha a minimális részesedési alap a 19. 5-ban leírtak alapján progresszív adó alá esik, egyidejűleg az adó fedezetét is biztosítani kell. A minimális részesedési alap és a progresszív adó összege az e bekezdésben meghatározott forrást nem haladhatja meg."

10. §

A R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § A vállalati veszteség, részesedési és a fejlesztési alaphiány rendezésének részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik."

11. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1981. évi eredmény elszámolásakor kell alkalmazni.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter