17/1979. (XI. 1.) PM rendelet

a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról

A vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről szóló 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: JR.) 16. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének meghallgatásával - a következőket rendelem.

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya a JR. 1. §-ában meghatározott vállalatokra terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából a vállalat - tröszti vállalat esetében a tröszt - besorolása tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal mindenkori érvényes ágazati rendszere az irányadó.

(3) A JR. mellékletében felsorolt vállalatok nyereségadózása, érdekeltségi alap képzése és felhasználása külön szabályozás szerint történik.

A nyereségadó

2. §

(1) A vállalat az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereségéből nyereségadót köteles fizetni.

(2) A nyereségadó két részből áll: az általános nyereségadóból és a részesedési alap képzés után fizetendő progresszív nyereségadóból.

(3) Az adókötelezettség a vállalat gazdasági tevékenységének megkezdése napjával kezdődik és a vállalat megszűnéséig tart. A beszámolási időszak az év első napjától (az év közben alakult vállalatnál a gazdasági tevékenység megkezdésének napjától) az év utolsó napjáig terjedő időszak.

(4) A vállalat megszüntetése, átszervezése esetén a jogutód felelős a megszűnő vállalat nyereségadó fizetési kötelezettségének teljesítéséért.

(5) A felszámolás alatt levő vállalat nyereségadó fizetési kötelezettségének a felszámolás kezdő időpontjára készült mérleg alapján köteles eleget tenni.

Az általános nyereségadó alapja és mértéke

3. §

(1) Az általános nyereségadó alapja a JR. 3. § (1) bekezdésében és a JR. 5. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, alapján meghatározott, támogatásokkal növelt, illetve elvonásokkal csökkentett és a JR. 4. § szerinti árkülönbözeti tartalékalap képzéssel és felhasználással módosított mérleg szerinti nyereség. [A továbbiakban: az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereség.]

(2) A vállalat elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereségét a nyereségadó számításánál csökkenteni kell:

a) a városi és községi hozzájárulás összegével;

b) az állami beruházásokra nyújtott állami kölcsön - a kölcsönszerződés szerint az adózatlan nyereséget terhelő - törlesztési kötelezettségének összegével;

c) a vállalati beruházásokhoz állami támogatásként engedélyezett állami kölcsön - adózatlan nyereséget terhelő - törlesztési és az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettség összegével;

d) a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa érdekképviseleti körébe tartozó vállalatoknál az érdekképviseleti szervek fenntartásához való hozzájárulás összegével, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltség Alap-ra - külön jogszabály szerint - elszámolható összeggel;

e) magasabb szintű jogszabályban vagy a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott egyéb összegekkel.

(3) A vállalat elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereségét - amennyiben külön jogszabály így rendelkezik - a nyereségadó-alap számításánál meghatározott összegekkel növelni kell.

(4) A vállalat általános nyereségadóként a nyereségadó-alap 45 százalékát fizeti.

(5) A befizetendő általános nyereségadó összegét csökkenti a 43/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet 7. § (1) bekezdése alapján beruházási állami támogatásként engedélyezett, valamint a 328/1975. (PK 39.) PM-KkM számú együttes közlemény I/2 pontja alapján a konvertálható export árualapok fejlesztéséhez igénybe vehető nyereségadókedvezmény.

(6) Az általános nyereségadó összegét - amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés úgy rendelkezik - a szerződésben meghatározott módon csökkenteni kell.

Az alapok képzésének rendje

4. §

(1) A vállalat a különféle ráfordítások között elszámolható összegből jóléti és kulturális alapot képez.

(2)[1] A vállalat a jogszabályok előírásainak figyelembevételével - a szakszervezet vállalati szervének (ipari szövetkezeteknél a szövetkezeti bizottság, a továbbiakban együtt: szakszervezet) véleményét kikérve - a városi-községi hozzájárulással - szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is -, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettségekkel, valamint az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap képzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt, a 17. § (2) bekezdése szerinti minimális részesedési alapképzéssel és az ahhoz tatozó progresszív adóval, a vállalati magasabb vezető állású dolgozók prémiumával, jutalmával, valamint a kötelező tartalékalap visszapótlással csökkentett, a kötelező tartalékalap igénybevétellel növelt nyereségből fejlesztési, részesedési és elkülönített tartalékalapot képezhet.

A jóléti és kulturális alap képzése és felhasználása

5. §

(1) A vállalat köteles közvetlenül a jóléti és kulturális alapjába helyezni - a számviteli előírásoknak megfelelően - a különféle ráfordítások között elszámolt következő összegeket:

a) a vállalati bérszabályozási rendszerről szóló 12/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelet szerint képzett összlétszámra vetítve, éveként és fejenként a Minisztertanács által az állami költségvetés jóváhagyásakor meghatározott összeget;

b) a szakmunkástanulók étkeztetésével kapcsolatosan a képzett összlétszám számításánál figyelembe nem vett szakmunkástanuló létszámra számítva, fejenként és naponként az élelmezési költség térítési díjjal csökkentett összegét;

c) a gyermekintézmények bevételekkel csökkentett, ténylegesen felmerült fenntartási és üzemeltetési költségét (a továbbiakban: nettó működtetési költség) legfeljebb az ellátott átlagos gyermeklétszám és a tanácsi költségvetési intézményeknél alkalmazott, az adott évre érvényes, bevétellel csökkentett tervezési iránynorma alapján számított összegig;

d) a jóléti állóeszközök állóeszköz-fenntartási költségei címén felmerült tényleges kiadásokat.

(2)[2] Az a vállalat, amelynek létszámarányosan képezhető alaprésze

- az 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint megállapított összegnél kisebb, az elszámolható mértéket évente 100 forinttal, legfeljebb azonban

- az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint megállapított összegig megemelheti;

- az 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint megállapított összeggel megegyezik vagy ennél magasabb, az elszámolható mértéket nem emelheti.

(3)[3] Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt összeget negyedévenként egyenlő részletekben kell elszámolni.

(4)[4] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget a más vállalatnál, szervnél elhelyezett gyermekek után is a jóléti és kulturális alapjába helyezheti a vállalat, amennyiben hozzájárul az adott gyermekintézmény működtetéséhez. Az ilyen címen elszámolt, egy elhelyezett gyermekre jutó összeg azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget, illetőleg nem lehet több, mint a gyermekintézményt kezelő (üzemeltető) részére átutalt összeg.

(5)[5] Az (1) bekezdésben meghatározott összegen felül közvetlenül a jóléti és kulturális alapba kell helyezni:

a) a jóléti és kulturális alapból fenntartott intézmények bevételeit (beleértve a más vállalattól, szervtől kapott jóléti és kulturális átutalásokat és a dolgozók befizetéseit is);

b) a külön jogszabályban meghatározott központi alapból a vállalatnak juttatott jóléti célú összegeket.

(6)[6] A jóléti és kulturális alap kiegészíthető a részesedési alapból.

(7)[7] Ha a jóléti és kulturális alap kiadásai meghaladják az (1)-(4) bekezdések szerint képezhető összeget, azaz jóléti és kulturális alaphiány keletkezik, a vállalat köteles a hiány mértékéig a részesedési alapjából azt kiegészíteni még abban az esetben is, ha emiatt részesedési alap hiánya keletkezik, illetve az alaphiány nő.

(8)[8] A jóléti és kulturális alap fel nem használt része a következő években felhasználható.

6. §

(1) A vállalat a jóléti és kulturális alapját a dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésére a következő jogcímeken használhatja fel:

a) a jóléti intézmények - beleértve a gyermekintézményeket is - fenntartási és üzemeltetési (a továbbiakban: működtetés), valamint állóeszközfenntartási költségeinek fedezésére;

b) kedvezményes üzemi étkeztetésre;

c) segélyekre;

d) szociális, kulturális és sportcélokra;

e) a dolgozók üdültetésére, valamint

f) egyéb, külön jogszabályban meghatározott és az alapot terhelő szociális, kulturális kifizetésekre.

(2) A vállalat jóléti és kulturális alapjából más vállalatnál, szervnél működő intézmény működtetéséhez az (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjában meghatározott célokra hozzájárulást adhat.

7. §

(1) A kollektív szerződésben (szövetkezet esetén a szövetkezet munkaügyi szabályzatában) kell meghatározni a felhasználható jóléti alap kereteit, illetve összegét, és ezen belül a 6. § (1) bekezdés a)-b) és f) pontokban felsoroltak esetében felhasználási jogcímek szerinti részletezését, egymás közötti arányát is.

(2) A vállalat - a szakszervezet vállalati szerve véleményének meghallgatásával - dönt a kedvezményes üzemi étkeztetésre és a gyermekintézmények üzemeltetésére, valamint a jóléti intézmények állóeszköz-fenntartására felhasználható rész tekintetében. Az alap további felhasználásáról - segély, szociális, kulturális és sportcélok, valamint üdültetés - a szakszervezet vállalati szerve határoz a vállalat véleményének kikérése után.

8. §

(1) A vállalat jóléti (szociális, kulturális és sport) intézményeket (állóeszközöket) - ideértve a meglevők fejlesztését is - csak a rendelkezésre álló fejlesztési alapjából létesíthet (vásárolhat).

(2) A vállalat hozzájárulást adhat saját fejlesztési pénzeszközeiből - amennyiben azt jogszabály nem zárja ki - jóléti intézmény más vállalatnál (tanácsnál) történő létesítéséhez, fejlesztéséhez.

Az érdekeltségi alapok képzése és felhasználása

9. §

A vállalati érdekeltségi alapok képzésével és felhasználásával kapcsolatos elszámolási és nyilvántartási előírásokat a vállalatra érvényes számlakeret tartalmazza.

A tartalékalap képzése és felhasználása

10. §

(1) A vállalat - 3. § (3) bekezdése szerinti összeggel növelt és a 3. § (2) bekezdése szerinti összeggel, valamint az általános nyereségadóval csökkentett elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereségből (a továbbiakban: általános nyereségadóval csökkentett nyereség) - kötelező tartalékalapot képez.

(2) A kötelező tartalékalap-képzés évenkénti mértéke az általános nyereségadóval csökkentett nyereség 15 százaléka.

(3) Ha a vállalatot a 13. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése alapján a korábbi években történt igénybevétel miatt visszapótlási kötelezettség terheli, akkor a visszapótlást az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap-képzési kötelezettséggel csökkentett nyereségből, a kötelező tartalékalap képzésén felül kell teljesítenie.

(4)[9] Ha a vállalatnak tartalékalap megelőlegezési hiteltörlesztési kötelezettsége van, az éves törlesztő részletet a (3) bekezdésben leírt kötelezettségek előtt, visszapótlás jelleggel a kötelező tartalékalapba kell helyeznie. Az ilyen hiteltörlesztésre felhasznált összeg után a vállalatot visszapótlási kötelezettség nem terheli.

11. §

(1) A kötelező tartalékalapot addig kell képezni, ideértve a visszapótlási kötelezettség miatt tartalékalapba helyezendő összeget is, amíg annak szintje - az 1. sz. melléklet szerinti kivétellel - a 3. számú mellékletben meghatározott nettó eszközérték 6 százalékának és a bérköltség 6 százalékának együttes összegét el nem éri.

(2) A vállalat a kötelező tartalékalapnak megfelelő pénzösszeget rendeltetésszerű felhasználásig az e célra kijelölt (zárolt) bankszámlán köteles elhelyezni az éves nyereségadó elszámolással és befizetéssel egy időben a számlavezető pénzintézetnél. A pénzintézet az elhelyezett összeg után a mindenkori hitelpolitikai irányelveknek megfelelő betéti kamatot fizet.

12. §

A vállalat- a kötelező tartalékalap visszapótlási kötelezettséget és az évenként kötelező mértékű képzési kötelezettséget meghaladóan az érdekeltségi alapok későbbi kiegészítésére is képezhet tartalékalapot (a továbbiakban: elkülönített tartalékalap) az általános nyereségadóval csökkentett nyereségből. Az elkülönített tartalékalap összegét külön kell nyilvántartani.

13. §

(1)[10] Az a vállalat, amelynek az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredménye negatív, kötelező tartalékalapját - 5 éves visszapótlási kötelezettséggel - vesztesége rendezésére köteles fordítani. Ebben az esetben a rendelkezésre álló tartalékalap felhasználására jutó általános nyereségadót a költségvetés a kötelező tartalékalapba viszszatéríti, ennek mértékéig a vállalatot visszapótlási kötelezettség nem terheli. Ezt a rendelkezést a Kölcsönös Támogatási Alapból veszteségrendezésre felhasznált összegek után is alkalmazni kell.

(2) A kötelező tartalékalap - 5 éves visszapótlási kötelezettség mellett - igénybe vehető az általános nyereségadóval, a kötelező tartalékalap képzéssel és visszapótlási kötelezettséggel csökkentett nyereség kiegészítésére, annak az előző évhez képest bekövetkezett csökkenése mértékéig. Veszteséges gazdálkodást folytató vállalat esetén ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni.

(3) 5 éves visszapótlási kötelezettség mellett igénybe vehető a kötelező tartalékalap, ha

a) az értékesítési árbevétel 15 százalékot meghaladó ütemben növekedett, a 15 százalék feletti árbevétel-növekményhez szükséges forgóalaptöbblet mértékéig;

b) az értékesítési árbevétel növekedése nem érte el a 15 százalékot, de ezen belül a konvertibilis export 15 százalékot meghaladó ütemben nőtt, a 15 százalék feletti export miatti forgóalaptöbblet mértékéig.

(4)[11] A (3) bekezdés a)-b) pontja szerint igénybe vett kötelező tartalékalapot a fejlesztési alapba kell helyezni forgóalapkiegészítés céljára. Az igénybe vehető összeg számítási módját a 4. számú melléklet tartalmazza. Az igénybevételt a területileg illetékes első fokú adóhatóságnak be kell jelenteni.

(5)[12] A kötelező tartalékalap 5 éves visszapótlási kötelezettség mellett igénybe vehető a tartalékalap megelőlegezési hitel visszafizetésének gyorsítására.

(6) A kötelező tartalékalapot 2 éves visszapótlási kötelezettséggel kell igénybe venni az alábbi esetekben :

a) ha a részesedési alapot terhelő kötelezettségek teljesítésére a képzett részesedési alap nem nyújt fedezetet, az alaphiány és a kapcsolódó progresszív nyereségadó mértékéig;

b) ha a fejlesztési alapot terhelő és a beszámolási évet követő évben esedékes kötelezettségek teljesítésére a fejlesztési alap nem nyújt fedezetet, az alaphiány mértékéig.

(7) Az 514., 515. és 518. alágazatba sorolt fogyasztási cikk kereskedelmi vállalatok a 4000 m2-nél nagyobb alapterületű áruházak üzemelésének első két évében az üzemeltetési veszteségük kiegyenlítésére a kötelező tartalékalapot 2 éves visszapótlási kötelezettséggel vehetik igénybe. Üzemeltetési veszteségnek a 4000 m2-nél nagyobb alapterületű áruház áruforgalmi árrésének és az áruházra jutó hálózati költségek különbözetét kell tekinteni.

(8)[13] A veszteség, a fejlesztési és részesedési alaphiány rendezésére a 12. § szerint képzett elkülönített tartalékalapot a kötelező tartalékalapot megelőzően kell igénybe venni. A veszteségrendezésre felhasznált elkülönített tartalékalap után a költségvetés az általános nyereségadót visszatéríti az elkülönített tartalékalap számlára. Az elkülönített tartalékalap az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalapképzéssel csökkentett nyereség kiegészítésére korlátozás nélkül bármikor felhasználható, visszapótlási kötelezettség nélkül. Az év közbeni igénybevétel mértékéig a fejlesztési és a részesedési alapban rendelkezésre álló összeg túlléphető. Az igénybe vett összeg után a 19. § alapján számított progresszív adófizetési kötelezettséget az évi eredményelszámolás keretében kell rendezni.

14. §

(1)[14] A kötelező tartalékalapból a 13. § (1)-(3) és (57 bekezdésében foglalt előírások szerint igénybe vett összeget a vállalat a következő ütemezés szerint köteles visszapótolni:

a) az első évben legalább az igénybe vett összeg 10%-át;

b) az első-második évben összesen legalább az igénybe vett összeg 25%-át;

c) az első-harmadik évben összesen legalább az igénybe vett összeg 45%-át;

d) az első-negyedik évben összesen legalább az igénybe vett összeg 70%-át;

e) az első-ötödik évben ,a teljes igénybe vett összeget.

(2)[15] A kötelező tartalékalapból a 13. § (6)-(7) bekezdésében foglalt előírások szerint igénybe vett összeg legalább 30%-át az első évben kell a vállalatnak visszapótolnia.

(3)[16] A visszapótlási kötelezettség - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az igénybevételt követő évben kezdődik.

(4)[17] A 13. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti igénybevétel esetén a kötelező tartalékalap visszapótlási kötelezettsége az új áruház üzemeltetésének negyedik naptári évében kezdődik.

(5)[18] Az ipari szövetkezet, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet, továbbá a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa érdekképviseleti körébe tartozó vállalat a kötelező tartalékalapjából külön jogszabályban meghatározott módon hozzájárulhat a Kölcsönös Támogatási Alaphoz. Az alaphoz történő hozzájárulást visszapótlási kötelezettség nem terheli. A Kölcsönös Támogatási Alap felhasználását külön rendelet szabályozza,

(6)[19] A vállalat a 25/1979. (XI. 1.) PM rendelet alapján megváltozott munkaképességűnek minősíthető dolgozók foglalkoztatását elősegítő fejlesztési célra a megváltozott munkaképességű dolgozók részére előző évben kifizetett bérköltség 30%-a erejéig évenként, visszapótlási kötelezettség nélkül igénybe veheti kötelező tartalékalapját fejlesztési alapjának kiegészítésére.

(7)[20] Az elkülönített és a kötelező tartalékalapokat elsősorban a veszteségrendezésre, a tartalékalap megelőlegezési hitel törlesztésére, az általános nyereségadóval csökkentett nyereség kiegészítésére, ezt követően a fejlesztési alaphiány, a részesedési alaphiány és a progresszív adófizetési kötelezettség rendezésére kell felhasználni, csak ezután vehető igénybe egyéb célra. A vállalat a kötelező tartalékalapot csak az éves eredményelszámolás során, a rendelkezésre álló tartalékalap és az azt megelőlegező hitel mértékéig használhatja fel. Az alap fel nem használt összegét a következő évre át kell vinni.

A fejlesztési alap képzése és felhasználása

15. §

(1)[21] A vállalat a városi-községi hozzájárulással - szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is -, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettséggel, valamint az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap képzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt, továbbá a 17. § (2) bekezdése szerinti minimális részesedési alapképzéssel és az ahhoz tartozó progresszív adóval, valamint a vállalati magasabb vezető állású dolgozók prémiumának és jutalmának összegével, valamint a kötelező tartalékalap visszapótlással csökkentett, a kötelező tartalékalap igénybevétellel növelt nyereségből fejlesztési alapot képez.

(2) A fejlesztési alapba kell helyezni továbbá:

a) a vállalat állóeszköz-állománya után elszámolt értékcsökkenési leírásnak - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 2. számú melléklet szerint meghatározott hányadát;

b) a 3. § (2) bekezdés b)-c) pontja, valamint a 3. § (5) bekezdése szerint az általános nyereségadó-alapot csökkentő összeget;

c) a tanács fejlesztési alapjából juttatott összeget;

d) a szövetkezetek Közös Fejlesztési Alapjából folyósított összeget;

e) a más vállalat által átadott fejlesztési alapot, beleértve a külföldi részvétellel működő gazdasági társulástól származó adózott (felosztott) nyereséget;

f) egyéb összeget, amennyiben erről külön jogszabály rendelkezik.

(3) A ki-, illetve áttelepítésre kötelezett budapesti vállalatnál (üzemnél) a fejlesztési alapot - ha a sorolás csak valamely üzemrészt, telephelyet érint, az alapnak a telephely állóeszközeivel arányos részét - zárolt számlán kell kezelni. A zárolt számla terhére csak a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően keletkezett kötelezettségeket, valamint a forgóalap bővítését, az élet- és munkabiztonságot, továbbá az egészségügyi és szociális célt szolgáló szükséges munkák (beszerzések) költségeit lehet elszámolni. Ezen túlmenően az alap csak a vidékre telepítéssel, vagy a budapesti telephelyek összevonásával, áttelepítésével kapcsolatos költségek fedezetére, illetve a vállalat (telephely) megszűnése esetén a feladatot átvevő vállalatnál használható fel.

(4) A vállalat az (1) bekezdés szerint legalább akkora összeget köteles a fejlesztési alapjába helyezni, amely a (2) bekezdésben felsorolt és az előző évekről áthozott forrásokkal együtt a 16. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott és már fennálló kötelezettségek teljesítésére fedezetet nyújt.

(5) A vállalat a negyedévenként elszámolt értékcsökkenési leírás egy hónapra eső részéből a fejlesztési alapot illető összeget havonta az illetékes banknál vezetett "Fejlesztési alap (amortizációs) betétszámla", illetve a "Beruházási betétszámla" javára köteles átutalni.

16. §

(1) A vállalat a fejlesztési alapot a következő sorrendben és célokra használhatja fel:

a) az állammal, bankkal szembeni kötelezettségek teljesítésére;

b) forgóalap-feltöltésre;

c) más vállalatokkal vagy szervekkel szemben fennálló (fejlesztési alapból fizetendő) tartozások, kötelezettségek rendezésére;

d) az a)-c) pontokban foglalt kötelezettségek teljesítése után, veszteségrendezésre;

e) a vállalat saját elhatározásának megfelelő fejlesztési célú kifizetésre, illetve a hitelfelvételhez szükséges saját erő biztosítására; a beruházási célú gépek és berendezések importjával összefüggő forintfedezetek biztosítására; egyéb célra, amennyiben erről külön jogszabály rendelkezik.

(2) A vállalat a fejlesztési alapjában az (1) bekezdésben meghatározott célokra fel nem használt pénzösszegeket külön jogszabály szerint

a) ideiglenesen vagy véglegesen átengedheti más vállalat, intézmény vagy tanács számára, illetve annak terhére kereskedelmi hitelt vagy előleget nyújthat;

b) gazdasági társulás céljára felhasználhatja, szövetkezetek esetében a szövetkezetek Közös Fejlesztési Alapjára befizetheti;

c) a vállalati dolgozók lakásépítésének támogatására használhatja fel.

A részesedési alap képzése és felhasználása

17. §

(1)[22] Az anyagi ösztönzés érvényesítése céljából - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a vállalat a városi-községi hozzájárulással - a szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is -, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettséggel, valamint az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap képzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt, a vállalati magasabb vezető állású dolgozók prémiumának és jutalmának összegével, valamint a kötelező tartalékalap visszapótlással csökkentett, a kötelező tartalékalap igénybevétellel növelt nyereség terhére a 15. § (4) bekezdésében előírt kötelezettségek fedezetének biztosítása után a 19. § szerinti progresszív nyereségadó fizetése mellett részesedési alapot képezhet.

(2)[23] Ha a vállalat nyereséges, részesedési alap képzésre azonban az (1) bekezdésben leírt sorrend betartásával nincs lehetősége, akkor a városi-községi hozzájárulással - a szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is -, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettséggel, valamint az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap képzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt nyereségből legfeljebb, a bérköltség 2%-ának megfelelő minimális részesedési alapot képezhet. Ha a minimális részesedési alap a 19. 5-ban leírtak alapján progresszív adó alá esik, egyidejűleg az adó fedezetét is biztosítani kell. A minimális részesedési alap és a progresszív adó összege az e bekezdésben meghatározott forrást nem haladhatja meg.

18. §

(1) A 17. § szerint számított összegek együttesen képezik a vállalat felhasználható részesedési alapját.

(2) A részesedési alap felhasználásáról - ideértve a kifizetési jogcímeket is - a 13/1979. (XI.1.) MüM számú rendelet rendelkezik. A részesedési alapból teljesítendő kifizetések kötelező sorrendje a következő:

a) a 12/1979. (XI. 1.) MüM számú rendeletben előírt bérfejlesztési befizetés teljesítése;

b) jóléti és kulturális alap hiány rendezése;

c) egyéb - jogszabályban meghatározott - kifizetések.

19. §

(1) A vállalatnak a 17. § (1) bekezdése szerint képzett részesedési alapját - amennyiben a pénzügyminiszter eltérően nem rendelkezik - progresszív nyereségadó fizetési kötelezettség terheli.

(2) A progresszív nyereségadó mértéke a bérarányos részesedési alap képzés nagyságától és a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott mutató (a továbbiakban: jövedelmezőségi

mutató) alakulásától függ.

(3) A progresszív nyereségadó számítási módja a következő:

(4) A bérköltség 4 százalékát meghaladó részesedési alap képzés progresszív adója a következő:

(5) A részesedési alap után fizetendő, a (3)-(4) bekezdés szerinti progresszív nyereségadó kiszámításánál a 3. számú melléklet szerint kell eljárni.

A vállalati veszteségrendezés módja

20. §[24]

A vállalati veszteség, részesedési és a fejlesztési alaphiány rendezésének részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

A fejlesztési alap átadásának szabályai

21. §

(1) A más vállalatnak időlegesen átengedett fejlesztési alap után az átadó vállalatot - a vállalatok közötti megállapodásban rögzített mértékű - kamat illeti meg.

(2) A kamat mértéke nem lehet több, mint az érvényes betéti kamat.

22. §

(1) A vállalat más vállalattól véglegesen a fejlesztési alap terhére vehet át (vásárolhat) állóeszközöket. Könyvjóváírással állóeszközöket csak jogszabály által előírt esetekben lehet átvenni.

(2) A vállalat a tanácsnak - jogszabályban meghatározott célra - fejlesztési eszközöket csak akkor adhat át, ha az átadást megelőzően két évig beruházási támogatásban - ide értve szövetkezet esetében a Közös Fejlesztési Alapból folyósított támogatást is - nem részesült.

(3) Ha a vállalat a tanácsnak - jogszabályban meghatározott célra - fejlesztési alapot adott át, az átadást követő két évig beruházási támogatásban - ide értve szövetkezet esetén a Közös Fejlesztési Alapból folyósított támogatást is - nem részesülhet.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti korlátozás alól kivételt képeznek a termelési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó lakásépítés, az ezzel együtt megvalósuló kereskedelmi hálózatfejlesztés, a közműfejlesztés, valamint bölcsőde, óvoda, szakmunkástanuló intézetek létesítése, és az általános iskolai tanteremfejlesztés.

(5) Az éves mérlegükben veszteséget kimutató vállalatok nem adhatnak át fejlesztési alapjuktól a tanácsoknak pénzeszközöket.

Átmeneti intézkedések

23. §

(1) A vállalat az 1980. évi eredményelszámolás előtt képződött kötelező tartalékalapját és az 1980. évet követően képződő kötelező tartalékalapját úgy köteles nyilvántartani, hogy az elkülöníthető legyen.

(2) A kötelező tartalékalap-képzés felső határa - külön intézkedésig - az 1980. évet követő tartalékalap-képzésre érvényes.

(3) A tartalékalap igénybevételénél elsőként az 1980. előtt képződött kötelező tartalékalapot kell felhasználtnak tekinteni.

(4) Az 1980. évi eredményelszámolás során - a nyereség csökkenése esetén - az 1979. évi - a 13. § (2) bekezdése szerint számított - nyereség 80 százalékának megfelelő mértékig lehet a kötelező tartalékalapot a nyereségcsökkenés ellensúlyozására felhasználni.

Eljárási szabályok

24. §

(1) A nyereségadó és a bérfejlesztési befizetés bevallása és befizetése önadóztatás formájában történik.

(2) Ha a vállalat bejelentése (önrevízió) vagy a pénzügyi-revízió alapján hozott jogerős adóhatósági határozat szerint a lezárt év nyereségadóját a vállalat helytelenül állapította meg, akkor a hiba elkövetésének időszakában hatályos jogszabályoknak megfelelően meg kell határozni a nyereségadó és a bérfejlesztési befizetés helyes összegét. A különbözetet a számviteli előírások szerint kell elszámolni, és úgy kell rendezni, hogy a költségvetési elszámolások a jogszabályszerű mértékre módosuljanak.

(3) A nyereségadózással kapcsolatos elszámolásnál, bevallásnál, valamint a mulasztások során hozandó intézkedéseknél a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről, továbbá a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

Hatálybalépés

25. §

(1) Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - első ízben az 1980. évi eredmény és bérfejlesztés után esedékes nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok, valamint bérfejlesztési befizetés kiszámításánál és befizetésénél kell alkalmazni.

(2) A 7/1977. (V. 6.) PM számú rendelettel módosított 28/1972. (X. 3.) PM számú rendelet 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4/A. § A társulás a kifizetett munkabérek 24 százalékának megfelelő bérjárulékot (társadalombiztosítási járulékot) fizet."

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik:

A nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 37/1975. (XI. 15.) PM számú, valamint az ezt módosító 30/1976. (X. 31.) PM számú, a 25/1977. (X. 31.) PM számú, a 25/1978. (XI. 3.) PM számú rendelet;

Az exportált termékek anyagár-különbözeti termelési adójáról szóló 4/1975. (I. 18.) PM számú, valamint az ezt módosító 20/1975. (V. 31.) PM számú rendelet;

Az exportált ruházati termékek árkülönbözetének elszámolásáról szóló 15/1975. (IV. 14.) PM számú rendelet, valamint az ezt módosító 30/1975. (VII. 28.) PM számú, a 7/1976. (IV. 7.) PM számú, a 35/1976. (X. 31.) PM számú, a 15/1977. (IX. 3.) PM számú, a 41/1977. (XII. 31.) PM számú, a 27/1978. (XI. 9.) PM számú, a 6/1979. (VI. 7.) PM számú rendelet;

A ruházati termelői árrendezésből eredő nyereségtöbbletek elvonásáról szóló 16/1975. (IV. 14.) PM számú rendelet;

Az illetményadóról szóló 38/1975. (XI. 15.) PM számú rendelet, valamint az ezt módosító 24/1977. (X. 31.) PM számú rendelet;

A szervezési és számítástechnikai intézetek (vállalatok) pénzgazdálkodási és jövedelemszabályozási rendszeréről szóló 45/1975. (XI. 22.) PM számú rendelet, valamint az ezt módosító 27/1977. (X. 31.) PM számú rendelet;

Az építőipari tervezés és a beruházások szervezése és lebonyolítása alágazatba tartozó vállalatok jövedelemszabályozási rendszeréről szóló 56/1975. (XI. 22.) PM számú rendelet, valamint az ezt módosító 31/1978. (XI. 22.) PM számú rendelet;

A belkereskedelmi adóról szóló 59/1975. (XI. 22.) PM számú rendelet, valamint az ezt módosító 29/1976. (X. 30.) PM számú rendelet;

A fogyasztási szolgáltató vállalatok kijelöléséről, valamint jövedelemszabályozásáról szóló 62/1975. (XI. 22.) PM számú, valamint az ezt kiegészítő 46/1976. (XI. 20.) PM számú rendelet;

Az alkoholtartamú italok értékesítése után fizetendő kereskedelmi adóról szóló 15/1972. (IV. 21.) PM számú rendelet;

Az eszközlekötési járulékról szóló 42/1974. (XII.30.) PM számú, valamint az ezt módosító 65/1975. (XI. 22.) PM számú, a 23/1977. (X. 31.) PM számú rendelet;

A gazdasági társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről szóló 22/1978. (IX.19.) PM számú rendelet 14. §-ának (4) bekezdése:

Az iparvállalatok termelési adójáról szóló 31/1976. (X. 31.) PM számú rendelet;

Az építőipari vállalatok termelési adójáról szóló 54/1976. (XII. 31.) PM számú rendelet;

Egyes vaskohászati termékek készletnövelése esetén eszközlekötési járulék pótlék fizetési kötelezettségről szóló 38/1978. (XII. 29.) PM számú rendelet.

(4) Az 1979. évi eredményelszámolás során azonban a felsorolt rendeletek előírásait még alkalmazni kell.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

1. sz. melléklet a 17/1979. (XI. 1.) PM számú rendelethez

A tartalékalap eltérő kötelező szintje:

1. A szállítás-hírközlés népgazdasági ágba sorolt vállalatoknál a tartalékalap kötelező szintje a nettó eszközérték 3 százalékának és a bérköltség 6 százalékának együttes összege.

2. Az építőipari tervezés és a beruházások szervezése és lebonyolítása alágazatba tartozó vállalatoknál a tartalékalap kötelező szintje az alvállalkozói teljesítésekkel csökkentett nettó árbevétel 12 százalékánali és a bérköltség 6 százalékának együttes összege.

2. sz. melléklet a 17/1979. (XI. 1.) PM számú rendelethez

A vállalatok által elszámolt értékcsökkenési leírásból a fejlesztési alapba helyezendő hányad: 60 szazalék.

1. Az amortizáció 100%-os visszatartására jogosultak :[25]

a) az ipari, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, továbbá a szövetkezeti vállalatok;

b) az 1511. tégla-, cserép- és tűzállóanyag-ipar szakágazatba, valamint az 1513. mész- és cementipar szakágazatba sorolt vállalatok;

c) a 321. erdőgazdálkodási termelés alágazatba sorolt vállalatok;

d) a szállítás-hírközlés népgazdasági ágba sorolt vállalatok;

e) a Gyógyáruértékesítő Vállalat, az Állami Könyvterjesztő Vállalat, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, valamint az 516. Gyógyszerkereskedelem alágazatba és az 517. Vendéglátás alágazat-ba sorolt vállalatok;

f) az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt keretében, a Tejipari Vállalatok Trösztje keretében működő vállalatok, a baromfi- és tojásfeldolgozó szakágazatba sorolt vállalatok, valamint a sütőipari vállalatok;

g) a Fővárosi Gázművek;

h) a szocialista importból származó és hazai gyártású számítógépek és perifériák amortizációja után az azt elszámoló vállalatok.

2. Az építőipari tervezés és beruházások szervezése és lebonyolítása alágazatban a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) felügyelete alá tartozó vállalat és a tanácsi vállalat által elszámolt értékcsökkenési leírást ,- az ingatlanok után elszámolt rész kivételével - a fejlesztési alapba kell helyezni. Az ingatlan után elszámolt értékcsökkenési leírást a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) felügyelete alá tartozó vállalat az Állami Fejlesztési Banknál erre a célra vezetett számla javára köteles befizetni. Az így befizetett összeg a tervező és beruházó vállalatok tevékenységéhez szükséges munkahelyek létesítését (bővítését) eredményező beruházások támogatására használható fel. A tanácsi vállalat esetében ez az összeg a felügyeletet ellátó tanács fejlesztési alapját illeti meg.

3. Az amortizáció 80%-a tartható vissza a Konzervipari Vállalatok Trösztjénél.[26]

3. számú melléklet a 17/1979. (XI. 1.) PM számú rendelethez

A rendeletben szereplő mutatók elemeinek kiszámítása:

1. A nyereség (Ny) a vállalat elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyeresége. A jogi személyiségű gazdasági társulásoknál az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereség és az alapítók által elvont nyereség együttes összegét kell figyelembe venni.[27]

2. A nettó eszközérték (E) a vállalati tevékenység állóeszközei nettó értékének (az üzemkörön kívüli állóeszközök kivételével) és a készletek értékének negyedévi adatok alapján számított éves kronologikus átlaga. Az 51. belkereskedelem ágazatba tartozó vállalatoknál a nettó eszközérték számításánál a bérelt ingatlanok bérleti díjának 20-szorosát is figyelembe kell venni.[28]

3. A bér (B) a vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 12/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelet szerint a bérszabályozás alá eső bérköltség.

4. számú melléklet a 17/1979. (XI. 1.) PM rendelethez[29]

A dinamikus árbevételnövekedés miatti forgó-alapszükséglet meghatározása:

Az igénybe vehető tartalékalap meghatározásánál a 15% feletti árbevétel (nem rubel export árbevétel) növekményére jutó forgóalapot kell alapul venni. Az árbevételnövekedés miatti forgóalapfeltöltési kötelezettség meghatározását az 52/1979. (XII. 15.) PM rendelet, illetve a 418/1979. MNB számú tájékoztató alapján kell elvégezni.