Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet

a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzéséről és továbbképzéséről

A szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM együttes rendelet alapján - a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel, a művelődési és közoktatási miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:[1]

1. §[2][3] A klinikai szakpszichológusi és a klinikai gyermekszakpszichológusi szakképesítés (a továbbiakban: szakpszichológusi szakképesítés) megszerzésére történő felkészítés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 116. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi felsőoktatási intézményben (a továbbiakban: Egyetem) szervezésében történik.

2. § (1) A szakpszichológusi szakképesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati képzési idő két év. Az elméleti képzés az Egyetem által szervezett tanfolyamon történik. A gyakorlati idő eltöltésének módját az Egyetem határozza meg.

(2) A gyakorlati időt a jelöltnek főállású munkaviszonyban, a szaknak megfelelő munkahelyen, illetőleg munkakörben kell eltöltenie.

(3) Az Egyetem dönti el, hogy valamely munkahely, illetőleg munkakör megfelel-e a szakpszichológus képzés irányának.

3. §[4]

4. § (1) A szakpszichológus képzésre történő jelentkezésben a jelöltnek fel kell tüntetnie munkahelye pontos megjelölését és munkakörét.

(2) A jelentkezést a munkáltató véleményezi, és továbbítja az Egyetemnek.

5. §[5]

6. § (1) Az Egyetem feladata a szakképzés irányítása, ellenőrzése, szervezése és - részben - végzése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok keretében az Egyetem

a) felkéri, illetőleg kijelöli a szakpszichológusi képzésben részt vevő oktatóhelyeket, valamint

b) a szakpszichológus képzésre történő jelentkezésről és a jelölt nyilvántartásba vételéről - a jelentkezéstől számított 30 napon belül - írásban értesíti a jelöltet és munkahelyi vezetőjét.

(3)[6]

7. § (1) A jelöltek vizsgáztatását háromtagú vizsgabizottság végzi, amelynek egy orvos és két klinikai szakpszichológus tagja van.

(2) A vizsgabizottság egyik tagja annak a pszichológiai részlegnek vagy laboratóriumnak a vezetője, ahol a jelölt a gyakorlati vizsgát letette.

8. § (1) A szakpszichológusi szakvizsga elméleti és gyakorlati vizsgából áll. A jelölt csak akkor bocsátható elméleti vizsgára, ha sikeres gyakorlati vizsgát tett.

(2) A gyakorlati vizsga kijelölt intézményben, az erre felkért vizsgabizottsági tag irányításával történik. A gyakorlati vizsga során a jelöltnek számot kell adnia gyakorlati felkészültségéről, ismereteiről és készségéről; ennek érdekében két héten át a kijelölt intézményben a vizsgabizottsági tag által meghatározott munkakörben dolgozik.

(3) A vizsgabizottság az elméleti és a gyakorlati vizsga alapján állapítja meg a szakpszichológusi szakvizsga eredményét, és ezt közli a jelölttel.

9. §[7] -11. §

12. § (1)[8] A külföldön szerzett szakpszichológusi szakképesítés elismerése iránti kérelmet az egészségügyi miniszterhez címezve az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács Egészségügyi Felsőfokú Szakképzési és Továbbképzési Bizottságához kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell az oklevelet (bizonyítványt, igazolványt), igazolni kell továbbá, hogy a kérelmező állandó jelleggel Magyarországon lakik.

(3) A külföldön szerzett szakpszichológusi szakképesítés elismerésének kérdésében a népjóléti miniszter dönt.

13. § (1) Az egészségügy területén dolgozó szakpszichológusok közül a nők 50., a férfiak 55. életévük betöltéséig szervezett továbbképzésben kötelesek részt venni.

(2) A továbbképzés formái a következők:

a) kötelező - ötévenként ismétlődő - tanfolyamos továbbképzés,

b) egyéni - esetenként kirendelt (egész napos) - továbbképzés, valamint

c) munka melletti (előadásos, konferenciás) továbbképzés.

(3) A továbbképzést az Egyetem - a megfelelő intézmények bevonásával - szervezi, irányítja és ellenőrzi.

(4) A továbbképzéssel kapcsolatban felmerülő költségekre az orvosok és a gyógyszerészek továbbképzéséről szóló rendelkezések az irányadóak.

(5) A továbbképzésben való eredményes részvételről az Egyetem igazolást ad ki.

13/A. § Azok a klinikai szakpszichológusok és klinikai gyermek-szakpszichológusok, akik tudományos felkészültséget bizonyítóan foglalkoznak pszichoterápiával, és e területen legalább négyéves gyakorlatuk van - az Egyetem rektorának eseti engedélye alapján pszichoterapeuta cím használatára jogosultak.

14. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Lábjegyzetek:

[1] A SZOT megszűnt.

[2] Lásd a 30/1990. (III. 21.) OGY határozatot.

[3] A 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet 1. §-a a 11/1998. (XII. 11.) EüM rendelet 12. § 3. bekezdése a) pontjának megfelelően módosított szöveg

[4] A 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet 3. §-át a 11/1998. (XII. 11.) EüM rendelet 12. § 2. bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte

[5] A 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet 5. §-át a 11/1998. (XII. 11.) EüM rendelet 12. § 2. bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte

[6] A 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet 6. § 3. bekezdését a 11/1998. (XII. 11.) EüM rendelet 12. § 2. bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte

[7] A 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet 9-11. §-át a 11/1998. (XII. 11.) EüM rendelet 12. § 2. bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte

[8] A 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet 12. § 1. bekezdése a 11/1998. (XII. 11.) EüM rendelet 12. § 3. bekezdése b) pontjának megfelelően módosított szöveg