14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet

a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzéséről és továbbképzéséről

A szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM együttes rendelet alapján - a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel, a művelődési és közoktatási miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:[1]

1. §[2][3] A klinikai szakpszichológusi és a klinikai gyermekszakpszichológusi szakképesítés (a továbbiakban: szakpszichológusi szakképesítés) megszerzésére történő felkészítés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 116. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi felsőoktatási intézményben (a továbbiakban: Egyetem) szervezésében történik.

2. § (1) A szakpszichológusi szakképesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati képzési idő két év. Az elméleti képzés az Egyetem által szervezett tanfolyamon történik. A gyakorlati idő eltöltésének módját az Egyetem határozza meg.

(2) A gyakorlati időt a jelöltnek főállású munkaviszonyban, a szaknak megfelelő munkahelyen, illetőleg munkakörben kell eltöltenie.

(3) Az Egyetem dönti el, hogy valamely munkahely, illetőleg munkakör megfelel-e a szakpszichológus képzés irányának.

3. §[4]

4. § (1) A szakpszichológus képzésre történő jelentkezésben a jelöltnek fel kell tüntetnie munkahelye pontos megjelölését és munkakörét.

(2) A jelentkezést a munkáltató véleményezi, és továbbítja az Egyetemnek.

5. §[5]

6. § (1) Az Egyetem feladata a szakképzés irányítása, ellenőrzése, szervezése és - részben - végzése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok keretében az Egyetem

a) felkéri, illetőleg kijelöli a szakpszichológusi képzésben részt vevő oktatóhelyeket, valamint

b) a szakpszichológus képzésre történő jelentkezésről és a jelölt nyilvántartásba vételéről - a jelentkezéstől számított 30 napon belül - írásban értesíti a jelöltet és munkahelyi vezetőjét.

(3)[6]

7. § (1) A jelöltek vizsgáztatását háromtagú vizsgabizottság végzi, amelynek egy orvos és két klinikai szakpszichológus tagja van.

(2) A vizsgabizottság egyik tagja annak a pszichológiai részlegnek vagy laboratóriumnak a vezetője, ahol a jelölt a gyakorlati vizsgát letette.

8. § (1) A szakpszichológusi szakvizsga elméleti és gyakorlati vizsgából áll. A jelölt csak akkor bocsátható elméleti vizsgára, ha sikeres gyakorlati vizsgát tett.

(2) A gyakorlati vizsga kijelölt intézményben, az erre felkért vizsgabizottsági tag irányításával történik. A gyakorlati vizsga során a jelöltnek számot kell adnia gyakorlati felkészültségéről, ismereteiről és készségéről; ennek érdekében két héten át a kijelölt intézményben a vizsgabizottsági tag által meghatározott munkakörben dolgozik.

(3) A vizsgabizottság az elméleti és a gyakorlati vizsga alapján állapítja meg a szakpszichológusi szakvizsga eredményét, és ezt közli a jelölttel.

9. §[7] -11. §

12. § (1)[8] A külföldön szerzett szakpszichológusi szakképesítés elismerése iránti kérelmet az egészségügyi miniszterhez címezve az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács Egészségügyi Felsőfokú Szakképzési és Továbbképzési Bizottságához kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell az oklevelet (bizonyítványt, igazolványt), igazolni kell továbbá, hogy a kérelmező állandó jelleggel Magyarországon lakik.

(3) A külföldön szerzett szakpszichológusi szakképesítés elismerésének kérdésében a népjóléti miniszter dönt.

13. § (1) Az egészségügy területén dolgozó szakpszichológusok közül a nők 50., a férfiak 55. életévük betöltéséig szervezett továbbképzésben kötelesek részt venni.

(2) A továbbképzés formái a következők:

a) kötelező - ötévenként ismétlődő - tanfolyamos továbbképzés,

b) egyéni - esetenként kirendelt (egész napos) - továbbképzés, valamint

c) munka melletti (előadásos, konferenciás) továbbképzés.

(3) A továbbképzést az Egyetem - a megfelelő intézmények bevonásával - szervezi, irányítja és ellenőrzi.

(4) A továbbképzéssel kapcsolatban felmerülő költségekre az orvosok és a gyógyszerészek továbbképzéséről szóló rendelkezések az irányadóak.

(5) A továbbképzésben való eredményes részvételről az Egyetem igazolást ad ki.

13/A. § Azok a klinikai szakpszichológusok és klinikai gyermek-szakpszichológusok, akik tudományos felkészültséget bizonyítóan foglalkoznak pszichoterápiával, és e területen legalább négyéves gyakorlatuk van - az Egyetem rektorának eseti engedélye alapján pszichoterapeuta cím használatára jogosultak.

14. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.