17/1981. (VI. 19.) ÉVM rendelet

az építésrendészeti bírságról

Az építkezések rendjének megszilárdítása és az építési engedély nélküli, illetőleg az engedélytől eltérő építkezések megelőzése érdekében - a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján, a 4. és 5. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

Az építésügyi hatóságnak [2/1977. (I. 18.) ÉVM rendelet 6. §-a) építésrendészeti bírsággal kell sújtania azt az építtetőt, aki

a) építési engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül,

b) építési engedélyhez kötött építési munkát az építési engedélytől jelentősen eltérő (az engedélyezett helyszínrajzi elhelyezést vagy alaprajzi elrendezést, rendeltetést, nagyságot, szerkezeti megoldást vagy külső megjelenést érintő) módon,

c) építési engedélyhez nem kötött építési munkát a város- (község-) rendezési terv, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és a műemlékvédelmi előírások megsértésével (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végeztet, illetőleg végez.

2. §

Nem szabható ki építésrendészeti bíróság, ha

a) az építésügyi hatóság a szabálytalanul megépített építmény (építményrész) lebontását elrendelte, illetőleg

b) az 1. §-ban említett szabálytalan állapot kezdete óta tíz év már eltelt, vagy a szabálytalan állapot - e határidőn belül - legalább egy éve az építésügyi hatóság tudomására jutott.

3. §

(1) Az építésrendészeti bírság a szabálytalanul végzett építési munka folytán keletkezett vagy megsemmisült építmény (építményrész) értékének

a) lakóépület esetében 10-20%-a;

b) melléképület és melléképítmény esetében 20-30%-a;

c) üdülőépület, továbbá állampolgár által külterületen létesített bármilyen rendeltetésű építmény esetében 30-40%-a;

d) országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező településeken, továbbá műemléki, városképi, természet- és tájvédelmi szempontból védett területeken az a)-c) pontban említett esetekben 20-30, 30-40, illetőleg 40-50%-a;

e) az a)-d) pontban nem említett építmények esetében 30-50%-a.

(2) Az építésrendészeti bírság alapjául az építménynek (építményrésznek)

a) nem állampolgár építtető esetében az építési munka igazolt költsége, illetőleg ennek arányos része,

b) állampolgár építtető esetében pedig a rendelet mellékletének figyelembevételével kiszámított értéke

szolgál.

4. §

(1) Ha az építtető jogi személy, az építésrendészeti bírság a fejlesztési forrásait terheli.

(2) Az építésrendészeti bírság az építmény fekvése szerint illetékes helyi tanács működési költségvetését illeti meg.

5. §

(1) Az építésrendészeti bírságot az építésügyi hatóság határozatában előírt határidőben kell megfizetni.

(2) A kiszabott építésrendészeti bírságot elengedni vagy mérsékelni nem lehet.

6. §

Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt (építményrészt) a kiszabott építésrendészeti bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt önként lebontja, a kérelme alapján az építésügyi hatóság a bírságfizetési kötelezettségét megszünteti.

7. §

(1) Ez a rendelet 1981. július 1. napján lép hatályba: egyidejűleg az építésrendészeti bírságról szóló 3/1973. (I. 27.) ÉVM, továbbá az ezt módosító 4/1975. (II. 11.) ÉVM és 26/1977. (IX. 3.) ÉVM rendelet (a továbbiakban együtt: R.) hatályát veszti.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt szabálytalanul megépített építmények (építményrészek) esetében továbbra is a R. alkalmazásával kell eljárni. A R. 5/A. §-át azonban csak 1981. december 31. napjáig lehet alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépése után szabálytalanul megépített építmények (építményrészek) esetében kiszabott építésrendészeti bírság behajtása során 1981. december 31. napjáig továbbra is a R. 5/A §-ának alkalmazásával kell eljárni.

Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Melléklet a 17/1981. (VI. 19.) ÉVM rendelethez

Az építésrendészeti bírság alapjául szolgáló építmény (építményrész) értékét állampolgár építtető esetében az alábbi táblázatban szereplő egységárak alapulvételével kell kiszámítani:

Értéktáblázat

Ft/m2

Magyarázat

Lakóépületek

A Vályogfalú (vertfalú), szilárd alapozású, teljes értékű falszigeteléssel ellátott, fafödém, földszintes épület.

1. közmű nélkül (villanyvilágítással vagy anélkül),

2. közművel (villany-, vízvezetékkel, csatornázással vagy helyi szennyvízkezeléssel).

B. Tégla-, kő-, vagy vegyes falazatú, szilárd alapozású, teljes értékű falszigeteléssel ellátott, fafödémű, földszintes épület.

1. közmű nélkül (villanyvilágítással vagy anélkül).

2. közművel (villany-, vízvezetékkel, csatornázással vagy helyi szennyvízkezeléssel).

C. Tégla-, kő-, vegyes vagy öntött falazatú, szilárd alapozású, teljes értékű falszigeteléssel ellátott, vasbeton vagy acélgerendák közötti béléstestes (téglatálcás) födémű, földszintes épület.

1. közmű nélkül (villanyvilágítással vagy anélkül).

2. közművel (villany-, vízvezetékkel, csatornázással vagy helyi szennyvízkezeléssel).

D. Tégla-, kő-, vegyes vagy öntött falazatú, szilárd alapozású, teljes értékű falszigeteléssel ellátott, vasbeton vagy acélgerendák közötti béléstestes (téglatálcás) födémű, fa tetőszerkezetű, földszintes (tetőtérbeépítésű) épület.

1. közmű nélkül (villanyvilágítással vagy anélkül).

2. közművel (villany-, vízvezetékkel, csatornázással vagy helyi szennyvízkezeléssel).

E. Tégla-, kő-, vegyes vagy öntött falazatú, teljes értékű falszigeteléssel ellátott, vasbeton vagy acélgerendák között béléstestes (téglatálcás) födémű, kétszintes épület.

1. közmű nélkül (villanyvilágítással vagy anélkül).

2. közművel (villany-, vízvezetékkel, csatornázással vagy helyi szennyvízkezeléssel).

F. Tégla-, kő-, vegyes vagy öntött falazatú, szilárd alapozású, teljes értékű falszigeteléssel ellátott, vasbeton vagy acélgerendák közötti béléstestes (téglatálcás) födémű, több lakást magában foglaló többszintes lakóépület, közművel (villany-, vízvezetékkel, csatornázással vagy helyi szennyvízkezeléssel).

G. Vasbeton vázas, blokkos vagy panelos, szilárd alapozású, teljes értékű falszigeteléssel ellátott, vb vagy acélgerendák közötti (téglatálcás) vagy másfajta szilárd födémű, több lakást magában foglaló többszintes lakóépület közművel (villany-, vízvezetékkel, csatornázással vagy helyi szennyvízkezeléssel).

Üdülőépületek

H. Üdülő (hétvégiház, nyaraló stb.), más üdülési célú létesítmény.

1. fa-, vagy fémszerkezettel, fa-, fém-, eternit-, műanyag vagy egyéb térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel,

2. tégla-, kő-, beton-, vasbeton- vagy vegyes szerkezettel, vagy térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel.

Melléképületek (melléképítmények)

I. Kisállattartási épület (építmény) (házinyúl, nutria, baromfi, galamb stb. ólja, kifutója, ketrece, trágyalétárolója),

1. faszerkezettel, fatérelhatárolással, kemény héjalással.

2. tégla-, kő-, vegyes vagy öntött falazattal, kemény héjalással.

J. Állattartási épület (építmény) (ló, öszvér, szamár, szarvasmarha, sertés, juh, kecske ólja, kifutója).

1. vályogfallal (vertfallal), fafödémmel, kemény héjalással.

2. tégla-, kő-, Vegyes vagy öntött falazattal, kemény héjalással.

K. Tégla-, beton-, vasbeton- vagy másfajta szilárd falazatú pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya-, vagy trágyalétároló, komposztáló, szennyvízszikkasztó és derítő, siló.

L. Fészer, szín, góré, magtár.

1. faszerkezettel, vályogfallal (vertfallal), kemény héjalással.

2. faszerkezettel, fatérelhatárolással, kemény héjalással.

3. tégla-, kő-, vegyes vagy öntött falazattal, kemény héjalással.

M. Pince.

1. föld alá süllyesztett (vájt), csak szakaszos (tégla, kő, beton, vb. stb.) megerősítéssel, földdel borítva.

2. tégla-, kő-, vegyes vagy öntött falazattal és födémmel, földdel borítva.

3. föld alá süllyesztett (vájt), csak szakaszos (tégla, kő, beton, vb. stb.) megerősítéssel, külön tetőszerkezettel, héjalással.

4. tégla-, kő-, vegyes és öntött falazattal és födémmel, külön tetőszerkezettel, héjalással.

N. Tároló épület (építmény) (gépkocsi-, motorkerékpár-, csónak-, tüzelő- stb. tároló).

1. fa-, vagy fémtartószerkezettel, fa-, fém-, eternit-, műanyag vagy egyéb térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel.

2. tégla-, kő-, vegyes, beton-, vasbetonszerkezettel vagy térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel.

Egyéb épületek

O. Kisipari műhely, műterem, szerszámkamra, présház, gyümölcskezelő és tároló stb. épület.

1. fa-, vagy fémtartószerkezettel, fa-, fém-, eternit, műanyag vagy egyéb térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel.

2. tégla-, kő-, beton-, vasbeton- vagy vegyes szerkezettel, vagy térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel.

Az értéktáblázat egyes építményeknél az egységár alsó és felső határát tünteti fel. Az építmény értékét ilyen esetben az építés helyének, a felhasznált (új vagy bontásból származó) anyagok minőségének figyelembevételével megállapított, az alsó és felső határ közé eső egységár alapján kell kiszámítani.

A még nem kész építmény értékét a készültségi fok figyelembevételével, a teljes kész építmény értékéhez való arányosítással kell meghatározni.

Az A-O. alatt feltüntetett szerkezetektől való kisebb eltérés esetében azt kell megállapítani, hogy az épület (építmény) értéke az alsó és felső határ között milyen értéknek felel meg. Ha az eltérés nagyobb mértékű, az épület (építmény) értékét a rendelkezésre álló költségvetés (számla) alapján kell megállapítani.

Ha valamely épület (építmény) az értéktáblázatban nem szerepel, értékét a táblázatban szereplő hasonló épület (építmény) értékéhez történő arányosítással, ha pedig ez nem lehetséges, becsléssel vagy a rendelkezésre álló költségvetés (számla) alapján kell meghatározni.

A kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetén az épület (építmény) forgalmi árának és a helyszínen végzett építési munkák értékének együttes összegét kell figyelembe venni.

Engedély nélküli épületbontás esetében az építésrendészeti bírság alapjául szolgáló érték megállapításánál az egységár szerint kiszámított értéknek

10-20 éves épületnél a 75%-át

21-50 éves épületnél a 35%-át

50 évesnél régebbi épületnél a 10%-át

kell figyelembe venni.

A számítás alapjául szolgáló beépített négyzetmétert - használati szintenként összegezve -az Országos Építésügyi Szabályzat "építményszint bruttó területe" alapján kell kiszámítani.