2/1977. (I. 18.) ÉVM rendelet

az építési engedélyezési eljárásról

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed minden épületre és a (2) bekezdésben nem említett egyéb építményre, tekintet nélkül annak rendeltetésére, állandó vagy ideiglenes jellegére, továbbá építési módjára.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a közlekedési és a távközlési nyomvonal jellegű építményekre (pl. utak, vasutak, járdák, repülőterek, postai vezetékek),

b) a villamos- és a távhőellátási vezetékekre,

c) a kazánokra és más nyomástartó berendezésekre,

d) a kőolaj-, kőolajtermék-, gáz- és egyéb termékvezetékekre, a propán-bután töltőtelepekre,

e) a bányaműveléshez szükséges földalatti létesítményekre, s ezeknek a külszínen levő műtárgyaira és tartozékaira (pl. aknatorony, fúrótorony, gáz-, olajleválasztó),

f) a robbantóanyagok tárolására szolgáló létesítményekre,

g) a földalatti tárolóterekre,

h) a vízi létesítményekre,

i) a földmérési jelekre és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokra és észlelő pillérekre, továbbá

j) a nyomvonal jellegű építményekkel összefüggő - közbeiktatott - műtárgyakra, tartozékokra és helyhez kötött egyéb építményekre.

(3) E rendelet rendelkezéseit a honvédelmet, a belbiztonságot, a közúti határátkelést és a készlettartalékolást szolgáló építési munkák tekintetében az erre vonatkozó külön jogszabályban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

Az építési engedély alapján végezhető építési munkák

2. §

(1) A következő építési munkák - a 3. és a 4. §-ban említettek kivételével - csak építési engedély alapján végezhetők:

1. épület építése, átalakítása, bővítése (emeletráépítés, toldaléképítés), tetőtér beépítése, műszaki megosztása, elmozdítása, továbbá szerkezeti változtatással járó felújítása, helyreállítása és lebontása;

2. épület tetőzetén, közterületről látható homlokzatain vagy a kerítésen hirdetőberendezés, fényreklám létesítése;

3. épület és más építmény külsejének díszvilágítására szolgáló berendezés létesítése;

4. meglevő épületben vagy különálló kémény létesítése, magasítása;

5. épületben felvonó, továbbá nem üzemi épületben személy- vagy teherszállításra szolgáló más berendezés és ezzel kapcsolatos szerkezetek építése, áthelyezése vagy a főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása, ha a teherbírás gépi üzemű felvonó esetében 50-kg-nál, kézi üzemű felvonó esetében 100 kg-nál nagyobb;

6. nem üzemi épületben egy lóerős, illetőleg ennél nagyobb motor vagy ilyen motorral hajtott munkagép, továbbá egy lóerős, illetőleg ennél nagyobb erő átvitelére szolgáló közlőmű felállítása;

7. épület alatti vagy különálló polgári védelmi létesítmény (óvóhely) építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, lebontása;

8. 50 kg-nál nagyobb súlyú, illetőleg a tetőgerinctől (tetősíktól) számított 5 m-nél magasabb antenna létesítése;

9. tűz- vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, feldolgozására, tárolására, raktározására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építmény létesítése az 1. § (2) bekezdésének d)-f) pontjában említett ilyen jellegű létesítmények kivételével;

10. sporttelep, lőtér, uszoda, strand, vizen elhelyezett építmény (pl. fürdőház, horgásztanya, csónakház) létesítése;

11. közterületen vagy alatta épülettel kapcsolatos lépcsőfok, lépcsőzet, anyag lebocsátására vagy pince megvilágítására szolgáló akna létesítése;

12. közterületen park, gyermekjátszótér, továbbá szobor, szobortalapzat, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, hirdetőoszlop és - berendezés létesítése;

13. a telken a terep szintjének a telekhatároktól 3 m távolságon belül bármely, a telek belsejében pedig 1,5 m-t meghaladó megváltoztatása (leásás, feltöltés, kiegyenlítés);

14. a telek határvonalain és ezektől 3 m távolságon belül minden, a telek belsejében pedig 1,5 m-nél magasabb támfal építése.

(2) A következő építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetők, ha az építtető nem állampolgár:

1. épület közterületről látható homlokzatain emléktábla, dombormű, szobor vagy más faldíszítmény elhelyezése;

2. üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető) vagy üzleti ernyőszerkezet létesítése, átalakítása, az épület tetőzetén, közterületről látható homlokzatán vagy a kerítésen 1,00 m2-nél nagyobb cég- vagy címtábla elhelyezése;

3. a telek homlokvonalán kerítés létesítése;

4. pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya- vagy trágyalétároló, komposztáló, továbbá a telken keletkezett szennyvíznek a telekhatárokon belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló építmény létesítése.

A bejelentés alapján végezhető építési munkák

3. §

Állampolgár építtető esetében építési engedély nélkül, bejelentés alapján végezhetők a következő építési munkák:

1. lakó- és üdülőtelken az Országos Építésügyi Szabályzat szerint elhelyezhető olyan melléképület és melléképítmény építése, bővítése, felújítása, helyreállítása és átalakítása, melynek következtében nem jön létre lakás vagy üdülőegység, vagy tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helység (kiskereskedelmi, kisipari, illetőleg szolgáltató (üzlet-, műhely-, elárusító stb.) helyiség, orvosi, fogorvosi rendelő, műterem, személygépkocsi-és motorkerékpár tároló);

2. a 2. § (2) bekezdésében említett építési munkák.

Az építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési munkák

4. §

(1) Építési engedély és bejelentés nélkül végezhetők a következő építési munkák:

1. épület homlokzatának vagy tetőzetének felújítása;

2. épületben válaszfal vagy osztófal építése, lebontása, ha annak következtében az épület rendeltetése vagy használatának módja, illetőleg az épületben levő lakások, üdülőegységek vagy - állampolgár építtető esetében - tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiségek száma és nagysága (alapterülete és szobaszáma) nem változik meg;

3. 1,5 méternél alacsonyabb kerti növényház építése;

4. rendes háztartási szükséglet kielégítésére szolgáló szabadkemence, húsfüstölő építése;

5. a közintézmények címtábláinak és a közüzemek jelzőtábláinak elhelyezése;

6. 150 légköbméternél kisebb térfogatú, nem lakás céljára szolgáló épület, továbbá bármilyen felvonulási épület lebontása, ha ez a szomszédok jogos érdekeit nem sérti;

7. - állampolgár építtető esetében - tulajdonszerzési korlátozás alá nem eső épület (építmény, helyiség) szerkezeti változtatással járó felújítása, helyreállítása, továbbá átalakítása, ha annak következtében a rendeltetése vagy használatának módja nem változik meg;

8. községben nem üdülőterületen az egyébként bejelentés alapján végezhető minden építési munka;

9. az 1-8. pontban nem említett és a 2-3. § körébe sem tartozó építési munkák.

(2) Az építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési munkákat is csak

a) a város- (község-) rendezési tervek, továbbá az általános érvényű építésügyi és más hatósági (pl. közegészségügyi, tűzvédelmi) előírások megtartásával, valamint

b) műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épület, továbbá műemléki jelentőségű terület vagy műemléki környezet műemléki jellegét és művészeti megjelenését érintő bármilyen építési munka esetében csak a műemléki hatóság által - a műemlékvédelemről szóló jogszabály szerint - előírt módon és előzetes hozzájárulásával szabad végezni. E rendelkezés megsértése az építési engedélytől eltérő módon végzett építési munkák jogkövetkezményeit vonja maga után.

Eltérő szabályok

5. §

Ha azt a terület jellege (pl. műemlékvédelmi, városképi vagy idegenforgalmi szempontból jelentős terület) szükségessé teszi, tanácsrendelet

a) városban, nagyközségben és község üdülőterületén a 3. §-ban említett építési munkákat állampolgár építtető esetében is építési engedélyhez kötheti;

b) községben meghatározott közutak, terek mentén bejelentéshez kötheti az épület homlokzatának vagy tetőzetének felújítását.

Az engedélyező hatóságok

6. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó építési munkákkal kapcsolatos ügyekben

a) első fokon

- nagyközségben és építésügyi hatósági jogkörrel felruházott más községben a nagyközségi (községi) szakigazgatási szerv,

- építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott városkörnyéki községben a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal,

- egyéb községben a járási hivatal,

- városban a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

- a fővárosban és megyei városban a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal,

b) másodfokon

- nagyközségben és építésügyi hatósági jogkörrel felruházott más községben a járási hivatal,

- építésügyi hatósági jogkörrel felruházott városkörnyéki községben a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal,

- építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott városkörnyéki községben a megyei, illetőleg a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

- egyéb községben és városban a megyei tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

- a fővárosban és megyei városban a fővárosi, illetőleg a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve

(a továbbiakban: első, illetőleg másodfokú építésügyi hatóság) jár el.

(2) Az építésügyi hatósági jogkörrel felruházott községi szakigazgatási szerv olyan építési munkákkal kapcsolatos ügyekben jár el, amelyeket a megyei tanács végrehajtó bizottsága a helyi körülmények figyelembevételével a hatáskörébe utalta. Az e körbe nem tartozó ügyekben első fokon városkörnyéki községben a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal, egyéb községben pedig a járási hivatal jár el.

(3) Ha az építési munka több első fokú építésügyi hatóság működési területét érinti, az ügyben első fokon az illetékes másodfokú építésügyi hatóság jár el.

A szakhatóságok közreműködése

7. §

(1) Az engedélyezési eljárásban - a (2) bekezdésben említett esetek kivételével - az 1. számú mellékletben felsorolt szakhatóságok működnek közre. A szakhatóságként közreműködők köre és közreműködésük formája nem bővíthető.

(2) Ha a kérelem az általános érvényű hatósági előírások, egyes területek (pl.: természetvédelmi, tájvédelmi, műemléki, régészeti, vasúti tűztávlatba eső, vízjárásos területek, bányatelkek) vonatkozásában pedig a védettséget elrendelő vagy különleges feltételeket megállapító általános érvényű határozatok alapján elbírálható, illetőleg a szakhatóságok követelményei az előzetes (pl.: területfelhasználási engedélyezési) eljárásokban tisztázódtak, a szakhatóságok közreműködésének igénybevételét mellőzni kell.

(3) Általános érvényű hatósági előírások és határozatok hiánya vagy elégtelensége esetén, vagy ha azoktól eltérés szükséges, az érdekelt szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni. Típusvagy tipizált tervek, illetőleg hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy a kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetében a szakhatóságok közreműködése csak a tervezett beépítéssel (az épület, építmény elhelyezésével) kapcsolatos állásfoglalás kialakítására terjed ki.

(4) A szakhatóságnak a (3) bekezdés szerint szükséges hozzájárulását nem állampolgár építtető esetében a tervező, állampolgár építtető esetében pedig az építésügyi hatóság köteles beszerezni; az érdekelt víz-, csatornázási, gáz- és elektromos művek, a távhőszolgáltatási szerv és a posta (a továbbiakban: közművek) nyilatkozatának beszerzése minden esetben a tervező feladata.

(5) A szakhatóságok és a közművek kötelesek az eljárásban részt venni, illetőleg a tervező kérésére az egyeztetés lehetőségét biztosítani, továbbá eseti előírásaikat írásban közölni és indokolni.

8. §

(1) A szakhatóságok hozzájárulását

a) általában megkeresés útján, vagy ha az szükséges,

b) az érdekelt szakhatóságok és az építtető bevonásával tartott helyszíni szemle során - nem állampolgár építtető esetében az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt - kell beszerezni.

(2) A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez, illetőleg a helyszíni szemlére vonatkozó meghívóhoz csatolni kell a hozzájárulás megadásához szükséges mellékleteket (pl. a helyszínrajzot és az építési munka műszaki terveit).

(3) A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a megjelentek állásfoglalását és a szakhatóságoknak az építési engedély megadására vonatkozó előírásait. A helyszíni szemlét a meghívottak távollétében is meg kell tartani.

(4) Ha a szakhatóság a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, illetőleg helyszíni szemle tartása esetében a szemlén vagy legkésőbb a szemle időpontjától számított nyolc napon belül nem nyilatkozik, ezt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

II. Fejezet

AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK VÉGZÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE

Az építési engedély iránti kérelem

9. §

(1) Az építtetőnek az építési engedélyt az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóságtól írásban - a 2. számú melléklet szerinti nyomtatványon - kell kérnie. Az építtető a kérelmet a tervező útján is előterjesztheti.

(2) A kérelmet községben a községi szakigazgatási szervnél kell benyújtani, amely azt - ha az engedély megadása nem tartozik a hatáskörébe - véleményével ellátva nyolc napon belül köteles az első fokú építésügyi hatósághoz felterjeszteni.

10. §

(1) Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni.

(2) Ha az építtető azonos rendeltetésű, összefüggő építési területen egyidejűleg több épületet kíván megépíteni, vagy építési engedélyhez kötött többfajta építési munkát kíván egyidejűleg végezni, az építési engedélyt azokra vonatkozóan egyszerre kell kérnie.

(3) Azonos rendeltetésű, összefüggő építési területen több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő épületekre szakaszonként külön-külön lehet építési engedélyt kérni.

A kérelem mellékletei

11. §

(1) A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni:

a) az építtető építési, továbbá - állampolgár építtető esetében - a tulajdonszerzési jogosultságát igazoló okiratot egy-egy példányban,

b) - beruházás esetében - a jogerős területfelhasználási engedély, illetőleg ha arra nem volt szükség, az esetleges elvi építési engedély, továbbá - kötelező koordináció körébe tartozó beruházás esetében - a koordinációs bizottság állásfoglalásának másolatát egy-egy példányban,

c) helyszínrajzot két (műemléket, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épületet, továbbá műemléki környezetet vagy műemléki jelentőségű területet érintő építési munka esetében három) példányban,

d) az építési munka műszaki terveit két (műemléket, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épületet, továbbá műemléki környezetet vagy műemléki jelentőségű területet érintő építési munka esetében három) példányban,

e) a tervező nyilatkozatát egy példányban arról, hogy a helyszínrajzot és a műszaki terveket az érdekelt közművekkel és - nem állampolgár építtető esetében - a szakhatóságokkal egyeztette, s a műszaki megoldás megfelel az általános érvényű és az eseti hatósági előírásoknak,

f) a tervezői egyeztetés során beszerzett közmű nyilatkozatokat és - nem állampolgár építtető esetében - szakhatósági hozzájárulásokat, illetőleg az ezeket tartalmazó jegyzőkönyveket egy-egy példányban,

g) kísérleti jellegű építkezés esetében az általános érvényű hatósági előírások alkalmazásának kötelezettsége alóli felmentést egy példányban.

(2) A kérelemhez helyszínrajzot

a) nem kell csatolni, ha az építési munkát a már fennálló épületben kívánják végezni, és az építési munka a homlokzat méreteit és a tetőzet alakját nem változtatja meg;

b) több megvalósítási szakaszra bontott építkezés esetében csak az első szakasz engedélyezése iránti kérelemhez kell csatolni, és a későbbiek során csupán a korábban becsatolt helyszínrajzra kell utalni, megjelölve, hogy az azon feltüntetett több épület (építmény) közül melyik épület (építmény) kerül megépítésre. Ha azonban a későbbi szakaszban a helyszínrajztól eltérően kívánják az épületet (építményt) elhelyezni, a kérelemhez módosított helyszínrajzot kell csatolni.

(3) A kérelemhez épület (építmény) építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, elmozdítása esetében - több épület esetében épületenként külön-külön - a következő műszaki terveket kell csatolni:

a) az épület (építmény), illetőleg az építési munkával érintett részek alaprajzi elrendezését és szerkezeti megoldását, továbbá külső megjelenését ábrázoló terveket (az egymástól eltérő szintek alaprajzait, metszeteit a lépcsők feltüntetésével, illetőleg az átalakítandó helyiségeken, szerkezeteken keresztül, homlokzati rajzokat) 1:100 méretarányban,

b) az építési munka műszaki leírását, ismertetve az épület (építmény) rendeltetését és az abban folytatni kívánt tevékenységet is,

c) szilárdságtani számításokat a szükséges rajzokkal 6 m-nél nagyobb belső fesztávolságú vagy 8 m-nél nagyobb párkánymagasságú épület egyedi műszaki tervek alapján történő építése, illetőleg épületnek olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése vagy elmozdítása esetében, amely az épület szerkezeteinek eredeti terhelését meghaladó igénybevételt eredményez (ha az épület típus- vagy tipizált tervek alapján épül, a tervek helyszínre alkalmazásával összefüggésben készített szilárdságtani számításokat kell csatolni),

d) talajmechanikai szakvéleményt mélyalapozással (közvetett terherátadással) épülő vagy 8 méternél nagyobb párkánymagasságú épület építése, bővítése, elmozdítása esetében,

e) az esetleges területelőkészítési (tereprendezési, bontási és más előkészítő), továbbá parkosítási munkák műszaki terveit,

f) az esetleges támfalak, más terepbiztosítási építmények és a kerítés műszaki terveit.

(4) A kérelemhez épület (építmény) bontása esetében a következő műszaki terveket kell csatolni:

a) a rendeltetést és az alaprajzi, magassági méreteket is feltüntető műszaki leírást az épületről, anyagairól, szerkezeteiről, a bontási munka végzésének módjáról, továbbá

b) műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben levő épület esetében - az épület valamennyi homlokzatáról készített fényképet, valamint

c) - műemlék jellegű, vagy városképi jelentőségű épületet érintő bontás esetében - az épület valamennyi homlokzatáról készített fényképet és az épület teljes metszetrajzát, a pince, a földszint és az eltérő emeletek alaprajzát feltüntető, 1:200 méretarányú tervet.

(5) A kérelemhez gép (motor) felállítása esetében a következő műszaki terveket kell csatolni:

a) a gép (motor) elhelyezésére szolgáló épület, illetőleg helyiség 1:100 méretarányú alap- és metszetrajzát, továbbá

b) - ha a gép (motor) felállítása az épület szerkezeteinek a megengedettnél nagyobb mértékű igénybevételét eredményezi, vagy ha külön gépalapozás válik szükségessé - szilárdságtani számításokat.

(6) A kérelemhez műszaki tervként

a) épület közterületről látható homlokzatán emléktábla, dombormű, szobor vagy más faldíszítmény elhelyezése esetén a homlokzatról készített, az elhelyezés helyét is feltüntető fényképet és az emléktábla 1:50 vagy 1:20 méretarányú vonalas rajzát, illetőleg a dombormű, szobor vagy más faldíszítmény fényképét,

b) az épület tetőzetén, a közterületről látható homlokzatán vagy a kerítésen hirdetőberendezés, fényreklám elhelyezése esetén a tetőzetről, a homlokzatról, illetőleg a kerítésről készített és az elhelyezés helyét is feltüntető fényképet és a hirdetőberendezés, fényreklám műszaki leírását, továbbá szükség esetén az elhelyezéssel kapcsolatos szilárdságtani számításokat,

c) díszvilágításra szolgáló berendezés létesítése esetén az épület (építmény) megvilágított homlokzatairól készített fényiképet és a berendezés műszaki leírását,

d) antenna létesítése esetén az antenna műszaki leírását,

e) árnyékszék, pöcegödör, szemétgyűjtő, trágyavagy trágyalétároló, szennyvíztároló, komposztáló, szikkasztó létesítése esetén helyszínrajzot és az építmény műszaki leírását

kell csatolni.

(7) A kérelemhez

a) emeletráépítés vagy tetőtérbeépítés esetében az 1/1962. (IV. 15.) ÉM-PM együttes rendelet 10. §-ában,

b) felvonó építése, áthelyezése vagy a főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása esetében a 17/1973. (V. 15.) ÉVM rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében,

c) lakás műszaki megosztása esetében a 44.200/ 1948. (IX. 12.) ÉKM rendelet 9. §-ának (2) bekezdésében

előírt mellékleteket kell csatolni.

Az építési jogosultság igazolása

12. §

(1) Az építtető az építési jogosultságát a következő okiratokkal igazolhatja:

a) az építési munkával érintett ingatlanra vonatkozó tulajdon- (kezelői, tartós földhasználati, haszonélvezeti) jogát feltüntető, kilencven napnál nem régebbi keletű ingatlannyilvántartási tulajdoni lap hiteles másolatával (telekkönyvi szemlével), jogerős hagyatékátadó végzéssel, bírósági vagy államigazgatási határozattal, vagy a jogának az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyzésére alkalmas szerződéssel;

b) - a már fennálló épületét (építményét) érintő felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés és elmozdítás, továbbá a már beépített földrészletén melléképület (melléképítmény) építése, valamint a telek homlokvonalán kerítés létesítése esetében - a büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal;

c) - idegen vagy közös tulajdonban álló ingatlanon történő építkezés esetében - a tulajdonos (kezelő, tulajdonostárs) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokbaadását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal.

(2) Ha az építési munkával érintett ingatlant a központi telekkönyvben tartják nyilván, az építési jogosultságot - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéstől eltérően - az ingatlan kezelőjének arra vonatkozó nyilatkozatával lehet igazolni, hogy az építési munkát a kezelésében levő ingatlanon végzik. A nyilatkozathoz csatolni kell az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal által a helyrajzi számmutatóból készített, az ingatlan rendeltetését (pl.: vasút) feltüntető szemlét.

A helyszínrajz

13. §

(1) A helyszínrajzot a földhivatal vagy az első, illetőleg a fővárosban és megyei városban a másodfokú építésügyi hatóság által kezelt földmérési alaptérképről (nyilvántartási térképről) kiadott, hitelesített térképmásolat alapján, 1:1000 méretarányban kell elkészíteni. A helyszínrajzhoz a térképmásolatot csatolni kell. Ha a földmérési alaptérkép és a telekkönyvi szemle helyrajzi számozása eltér egymástól, a telekkönyvi térképmásolatot is be kell mutatni.

(2) A helyszínrajzon fel kell tüntetni

a) az építési munkával érintett, az azzal közvetlenül szomszédos és a szemben fekvő földrészleteket, megjelölve azok utcanevét és házszámát, továbbá helyrajzi számát, valamint a tulajdonosok (kezelők, tartós földhasználók) nevét és lakcímét is,

b) a földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat és korlátozásokat is,

c) a már fennálló és meghagyni vagy lebontani kívánt, továbbá a tervezett épületek (épületrészek) és más építmények külső körvonalait és méreteit, megjelölve a terep jellegzetességeit, ezek között a kivágni tervezett fák helyét is,

d) a közlekedési, a közmű- és az energiahálózatnak a bekötés lehetősége szempontjából lényeges szakaszát és adatait.

(3) A helyszínrajzon megjelölt földrészletek tulajdonosai (kezelői, tartós földhasználói) nevének és lakcímének helyességéért az építtető, az ábrázolás helyességéért pedig a tervező felel. Ha a (2) bekezdés b) pontjában előírt adatokat a kiadott térképmásolat nem tartalmazza, azokat a tervező köteles az első fokú építésügyi hatóságtól beszerezni.

A kérelem elbírálása

14. §

(1) Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az első fokú építésügyi hatóságnak - a mellékletek alapján vagy ha azt a tényállás tisztázása szükségessé teszi, a helyszínen - meg kell győződnie arról, hogy

a) az építtető csatolta-e a szükséges mellékleteket, és azok megfelelnek-e a követelményeknek,

b) az építkezéssel érintett földrészlet helyénél, rendeltetésénél, alakjánál, méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett építkezésre,

c) biztosítható-e a tervezett épületnek (építménynek) a rendeltetésszerű használhatóságához szükséges közlekedési vagy közmű- és energiahálózatba való bekötése,

d) - beruházás esetében - az építtető teljesítette-e a területfelhasználási engedély, illetőleg az esetleges elvi építési engedély kikötéseit, továbbá indokolt-e az általa felhasználni kívánt földrészlet nagysága, és gondoskodik-e a szükséges járulékos építmények megvalósításáról,

e) - ha a műszaki terveket magánszemély készítette - a tervezőként megjelölt személy jogosult volt-e a tervezésre,

f) a tervezett építkezés megfelel-e az Országos Építésügyi Szabályzat város- (község-) rendezési előírásainak, a helyi város-(község-) rendezési terveknek és szabályoknak, továbbá a környezetvédelmi, műemlékvédelmi, városképi, korszerű építészeti követelményeknek, és nem sérti-e a szomszédok jogos érdekeit,

g) - egyedi műszaki tervek alkalmazása esetében - a tervek megfelelnek-e az Országos Építésügyi Szabályzat építési előírásainak,

h) - típus vagy tipizált tervek alkalmazása esetében - a tervek helyszínre alkalmazása megfelel-e az Országos Építésügyi Szabályzat építési előírásainak,

i) - bontás esetében - az épület (építmény) lebontása nem sérti-e a népgazdaság érdekeit, illetőleg nem lehet-e azt gazdaságos helyreállítással vagy átalakítással tovább fenntartani.

(2) Ha a kérelem vagy a mellékletei nem felelnek meg az előírásoknak és a követelményeknek, az első fokú építésügyi hatóság a kérelmezőt nyolc napon belül - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel.

A határozat meghozatala és tartalma

15. §

(1) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadása vagy megtagadása felől a szabályszerű kérelem előterjesztésétől számított harminc - típus- vagy tipizált tervek, illetőleg hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy a kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetében tizenöt - napon belül határoz.

(2) Az építési engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell

a) az építési munkával érintett földrészlet utcanevét és házszámát, továbbá helyrajzi számát,

b) az engedélyezett építési munka rövid leírását, állandó vagy ideiglenes jellegét, továbbá -típus- vagy tipizált tervek, illetőleg hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy a kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetében - a tervek (alkalmazási engedély) jelét és számát,

c) az engedély megadásának esetleges feltételeit,

d) minden olyan eseti hatósági előírást - így az érdekelt szakhatóságok által hatáskörükben tett előírásokat is -, amelyet az építési munka végzése során az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül alkalmazni kell,

e) az engedélyezett építési munka megkezdésének bejelentésére vonatkozó esetleges kötelezettség előírását,

f) az építési munka végzésével kapcsolatban szükségessé váló épület- (építmény-) bontás, állandó jellegű közterülethasználat, továbbá -város belterületén - fakivágás engedélyezésére vonatkozó rendelkezést,

g) - állami lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség lebontásának vagy átalakításának engedélyezése esetén - a bérleti jogviszony megszüntetésére vonatkozó utalást, ha annak feltételei fennállnak,

h) az engedély érvényességének időtartamát.

(3) Az első fokú építésügyi hatóság az engedély megadását megtagadja, ha

a) a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségét határidőben nem teljesítette, és a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet dönteni,

b) a tervezett építkezés általános érvényű hatósági előírásokba és határozatokba ütközik,

c) előre megállapítható, hogy az épület (építmény) megépítése, illetőleg fenntartása víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, por, zaj, rázkódtatás, sugárzás vagy más ok miatt a környezetre olyan káros hatással járna, amely a helyi viszonyoknak és az érintett területek rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladná, a szomszédos ingatlanok használatát számbavehetően korlátozná, illetőleg az állékonyságot, az egészséget, az élet- és közbiztonságot veszélyeztetné vagy a közérdeket egyéb módon sértené,

d) az építtető nem teljesítette a területfelhasználási, illetőleg az esetleges elvi építési engedély kikötéseit,

e) az épület (építmény) rendeltetésszerű használhatóságához szükséges járulékos építmények, illetőleg közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás megvalósítása nem biztosított,

f) az érdekelt szakhatóság a hozzájárulás megadását megtagadta,

g) a helyszínrajzot és a műszaki terveket tervezésre nem jogosult magánszemély készítette.

(4) Az első fokú építésügyi hatóság az engedély megadását akkor is megtagadja vagy feltételhez köti, ha a tervezett építkezés a város- (község-) rendezési tervvel ellenkezik, vagy a tervezett rendezés végrehajtását lényegesen költségesebbé tenné, illetőleg másként megnehezítené.

(5) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadását akkor is megtagadhatja, ha

a) a tervezett építési munka a korszerű építészeti követelményeknek nem felel meg,

b) az épülettel (építménnyel) összefüggő tereprendezési, fásítási vagy parkosítási munkálatok megvalósítása nem biztosított.

(6) Az építési engedély megadásának megtagadásáról hozott határozat indokolásában ismertetni kell azt az általános érvényű, illetőleg eseti hatósági előírást vagy határozatot, amelyet a tervezett építkezés sértene. A hatósági előírásokat meghaladó vagy az építtetővel az előzetes (pl. a területfelhasználási, elvi építési engedélyezési) eljárásokban már közölt előírásoktól eltérő újabb kikötések csak akkor képezhetik az engedély megadásának feltételeit, ha a város- (község-) rendezési tervek vagy az általános érvényű helyi hatósági előírások időközben megváltoztak.

A határozat közlése

16. §

(1) A határozatot írásban közölni kell

a) az építtetővel és - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, tartós földhasználójával),

b) az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal,

c) - nem állampolgár építtető esetében - a közegészségügyi és a tűzvédelmi hatósággal akkor is, ha az eljárásban nem működött közre,

d) a tervezővel,

e) azokkal, akiknek az építési munka a jogos érdekeit közvetlenül érinti,

f) - állami lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség lebontásának vagy átalakításának a bérleti jogviszony megszűnésével járó engedélyezése esetén - a lakással (helyiséggel) rendelkező szervvel, a bérbeadóval és az érdekelt bérlőkkel,

g) község esetében - ha az engedély megadása nem tartozott a hatáskörébe - a községi szakigazgatási szervvel.

(2) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadása esetén az engedélyezésre benyújtott helyszínrajz és műszaki tervek egy példányát - a határozat jogerőre emelkedése után -a műszaki nyilvántartásba helyezi el, egy példányát pedig engedélyezési záradékkal ellátva az építtetőnek kiadja; műemléket, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épületet, továbbá műemléki jelentőségű területet vagy műemléki környezetet érintő építési munka esetében a helyszínrajz és a műszaki tervek egy példányát a határozattal együtt a műemléki hatóságnak küldi meg. Az első fokú építésügyi hatóság az építtető kérelmére a helyszínrajznak és a műszaki terveknek azokat a további példányait is ellátja engedélyezési záradékkal, amelyeket az építtető e célból terjesztett elő.

(3) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadásának megtagadása esetén a helyszínrajz és a műszaki tervek egy példányát visszatartja, további példányait pedig az építtetőnek - kérelmére - kiadja.

A fellebbezés elintézése

17. §

A határozatba foglalt szakhatósági előírások ellen irányuló fellebbezés ügyében a másodfokon eljáró építésügyi hatóság az érdekelt felettes szakhatóság állásfoglalása alapján határoz. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadását az érdekelt szakhatóság hozzájárulásának hiánya miatt tagadta meg.

Az építési engedély jellege és érvénye

18. §

(1) Az építési engedély építésügyi hatósági és egyben - az engedélybe foglalt szakhatósági előírások vonatkozásában - szakhatósági engedély is, nem menti fel azonban az építtetőt a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

(2) Az építési engedély az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönti el.

(3) Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve ha az építési munkát ez alatt az idő alatt megkezdték és folyamatosan végzik. Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély érvényét

a) - az engedély megadására vonatkozó határozatában - két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja,

b) az építtető kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy körülmények időközben nem változtak meg, egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja.

(4) Az építtető csak a jogerős építési engedély alapján, az engedély érvényességének időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére - a birtokos birtokának megfosztása vagy birtoklásának zavarása nélkül - építkezhet.

(5) Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az első fokú építésügyi hatóságnak írásban előzetesen bejelenteni. A jogutód állampolgár az építési engedélyt - lakás, üdülő, illetőleg tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiség építése esetében - csak akkor használhatja fel, ha a bejelentés során igazolja, hogy tulajdonszerzési jogosultsága van.

(6) Az érdekeltek a külön jogszabályok rendelkezései szerint kötelesek tűrni a jogerős építési engedélynek és az ahhoz tartozó helyszínrajznak, továbbá műszaki terveknek megfelelő építési munkák elvégzését. Ilyen esetben az építésügyi hatóság - az építtető kérelmére - azt, aki a munkálatok elvégzését akadályozza, az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a tűrésre kötelezi és pénzbírság kiszabásával a teljesítésre szorítja.

Az elvi építési engedély

19. §

(1) Területfelhasználási engedélyt nem igénylő építkezés esetében a területrendezés, a városkép és a műszaki tervezés szempontjából lényeges kérdésekben (pl. a földrészlet beépíthetősége, az alkalmazandó beépítési mód, az építhető épület nagysága, szintszáma, homlokzatának kialakítása, a közműellátás módja) az építési engedély megszerzése előtt elvi építési engedély kérhető az első fokú építésügyi hatóságtól.

(2) Az elvi építési engedély iránti kérelemhez

a) az első fokú építésügyi hatóság által esetileg előírt, a kérelem elbírálásához a tervezett építési munka jellegétől függően nélkülözhetetlen iratokat és más mellékleteket (pl. helyszínrajzot, 1:200 méretarányú műszaki tervet),

b) emeletráépítés vagy tetőtérbeépítés esetében az 1/1962. (IV. 15.) ÉM-PM együttes rendelet 9. §-ában előírt mellékleteket kell csatolni. A kérelmező építési jogosultságának igazolása nem szükséges.

(3) Az építésügyi hatóság az elvi építési engedélyben szakhatósági állásfoglalást igénylő kérdésben csak az érdekelt szakhatóság véleményének figyelembevételével rendelkezhet.

(4) Az elvi építési engedély alapján építési munka nem végezhető.

(5) Az elvi építési engedély az építési engedély megadását illetően - ha a helyi város- (község-) rendezési tervek és az általános érvényű hatósági előírások időközben nem változtak meg - köti az építésügyi hatóságot azokban a kérdésekben, amelyekről az elvi építési engedélyben kifejezetten rendelkezett.

(6) Az elvi építési engedély érvényét veszti, ha a jogerőre emelkedésének napjától számított egy év alatt az építtető nem kér az építési munkára építési engedélyt.

Az engedélyezett tervektől való eltérés

20. §

(1) Az építésügyi hatóság által engedélyezett helyszínrajztól és műszaki tervektől csak a hatóság engedélyével szabad eltérni, kivéve az olyan eltéréseket, amelyek nem érintik az épület (építmény) helyszínrajzi elhelyezését vagy alaprajzi elrendezését, rendeltetését, szerkezeti megoldását vagy külső megjelenését, és nem veszélyeztetik az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot.

(2) Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően

a) - a helyszínrajzi elhelyezés módosítása esetén - módosított helyszínrajzot,

b) - az alaprajzi elrendezés módosítása esetén - minden módosított épületszint teljes alaprajzát, magassági és homlokzati módosítás esetében pedig a teljes metszetrajzot és homlokzati rajzokat is tartalmazó 1:100 méretarányú módosított műszaki terveket,

c) - az eredeti szilárdságtani számítások méretezési adatainak változása esetén - módosított szilárdságtani számításokat,

d) - a műszaki leírás adatainak változása esetében - módosított műszaki leírást

kell csatolni annyi példányban, amennyit az építési engedély iránti kérelemhez is csatolni kellett.

(3) Az építésügyi hatóság újonnan készített műszaki tervek bemutatására kötelezheti az építtetőt, ha a módosítás az engedélyezett műszaki tervek több részletére terjed ki, vagy egyébként a módosítás miatt az eredetileg engedélyezett műszaki tervek nehezen tekinthetők át.

(4) Az építésügyi hatóság az eltérés engedélyezése során - az eltérés jellegétől függően - az építési engedélyt módosítja vagy visszavonja és új építési engedélyt ad ki.

(5) Ha az eltérés a szakhatóságok előírásait is érinti, az eltérés engedélyezése során az érdekelt szakhatóságok közreműködésével kell eljárni.

A bejelentés alapján végezhető építési munkák tudomásulvétele

21. §

(1) Az állampolgár építtető a bejelentés alapján végezhető építési munka végzésére irányuló szándékát az első fokú építésügyi hatóságnak - községben a községi szakigazgatási szerv útján - előzetesen köteles bejelenteni.

(2) A bejelentéshez csatolni kell:

a) a helyszínről készített vázlatot, feltüntetve azon a tervezett épületnek (építménynek) a telekhatároktól és a már meglevő épületektől és építményektől való távolságát, továbbá

b) műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épület, továbbá műemléki jelentőségű terület vagy műemléki környezet műemléki jellegét és művészeti megjelenését érintő építési munka esetében a műemléki hatóság hozzájárulását.

(3) Az első fokú építésügyi hatóság a szabályszerű bejelentést határozattal tudomásul veszi, illetőleg ha a tervezett építési munka az általános érvényű építésügyi vagy az eseti műemléki hatósági előírásoknak nem felel meg, valamint ha az építési munka csak építési engedély alapján végezhető el, a tudomásulvételt megtagadja.

(4) Ha az építtető a bejelentés alapján végezhető építési munkákat bejelentés vagy ennek tudomásulvétele nélkül végezteti vagy végzi el, az építési engedélytől eltérő módon végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

III. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

22. §

Az építési munkák végzésének engedélyezésével kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

A rendelet hatálya alá nem tartozó építmények építésének engedélyezésében az építésügyi hatóság közreműködése

23. §

(1) A rendelet hatálya alá nem tartozó - az 1. § (2) bekezdésében említett - építmények építésének (létesítésének) engedélyezésére irányuló eljárásban az építésügyi hatóság szakhatóságként működik közre; ennek során az engedélyező hatóság köteles az első fokú - ha az építmény több első fokú építésügyi hatóság illetékességi területét érinti, a másodfokú - építésügyi hatóság hozzájárulását - nyomvonal jellegű építmény esetében a területfelhasználási engedélyezési eljárásról szóló jogszabály rendelkezései szerint - beszerezni és annak előírásait a határozatába foglalni.

(2) Az építésügyi hatóság a rendelet hatálya alá nem tartozó építmény építésének (létesítésének) engedélyezése során csak azt vizsgálja, hogy az építmény építése (létesítése) megfelel-e az Országos Építésügyi Szabályzat város- (község-) rendezési előírásának, a helyi város- (község-) rendezési terveknek és szabályoknak, továbbá a városkép és a levegőtisztaság-védelem követelményeinek.

(3) Az első fokú építésügyi hatóság hozzájárulása szükséges üzemi épületben az építési (létesítési) engedélyhez nem kötött olyan motor, munkagép, közlőmű, technológiai berendezés felállításához vagy olyan technológiai eljárás bevezetéséhez is, amely a környezetre víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, por, zaj, rázkódtatás, sugárzás vagy más ok miatt a helyi viszonyaknak és az érintett terület rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladó káros hatást eredményezhet, illetőleg a szomszédos ingatlanok használatára vagy állékonyságára káros hatással járhat.

A rendelet hatálybalépése

24. §

(1) Ez a rendelet 1977. április 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az építési engedélyezési eljárásról szóló 10/1969. (VI. 8.) ÉVM rendelet hatályát veszti.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 2/1977. (I. 18.) ÉVM rendelethez

Az építési engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

Az építési engedélyezési eljárásban - a rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében említett esetekben - a következő szakhatóságok működnek közre:

1. A Belügyminisztérium (állami tűzoltóság) területén:

első fokon: a fővárosi kerületi-járási, megyei városi, megyei városi-járási, városi, városi-járási, illetőleg üzem területén az üzemi tűzoltóparancsnokság,

másodfokon: a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokság

a tűzvédelem,

2. az Egészségügyi Minisztérium területén:

első fokon: a fővárosi és megyei városi kerületi, városi, járási, állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő,

másodfokon: a fővárosi, megyei, megyei városi állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő

kétszintesnél nagyobb lakó- vagy üdülőépület, továbbá huzamos emberi tartózkodásra szolgáló, illetőleg az ott dolgozók egészségügyi állapotára veszélyes, valamint a környezetre szennyező hatású más épület (építmény) építése, átalakítása vagy bővítése esetében

a közegészségügy és járványügy,

3. az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium területén:

első fokon: az Országos Műemléki Felügyelőség, a fővárosban a Budapesti Műemléki Felügyelőség,

másodfokon: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Budapesten az Országos Műemléki Felügyelőség

műemléket, műemlék jellegű, városképi jelentőségű épületet, továbbá műemléki jelentőségű területet és műemléki környezetet érintő - a műemlékvédelemről szóló jogszabályokban meghatározott - minden építési munka esetében,

a műemlékvédelem,

4. a Honvédelmi Minisztérium területén:

első fokon: a fővárosi, megyei polgári védelmi törzsparancsnokság,

másodfokon: a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága

polgári védelmi létesítmény (óvóhely) építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítési és lebontása, továbbá épületnek ipari üzem védőterületén belül tervezett építése vagy bővítése esetében

a polgári védelem,

5. a Honvédelmi Minisztérium és a Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium

repülőtér és repülésbiztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér üzemi területének határától számított 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb épület (építmény)

építése, illetőleg az azt meghaladó bővítése esetében

a honvédelmi, illetőleg a polgári repülés biztonsága,

6. a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium területén

a) útügyi szervek:

első fokon: országos közutaknál a KPM közúti igazgatóság, tanácsi közútnál a fővárosi kerületi, városi tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, járási, megyei városi kerületi hivatal,

másodfokon: országos közútnál a Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium, tanácsi közútnál a fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve

a közút területén, az alatt vagy felett, továbbá a közút külterületi szakasza mentén a közút tengelyétől számított 50 m - kijelölt országos közutak, illetőleg azok meghatározott szakaszai mentén 100 m - távolságon belül tervezett épület (építmény), valamint belterületen útkereszteződéseknél a kilátást gátló vagy a közúti forgalmat egyébként veszélyeztető épület (építmény) építése esetében

a közúti közlekedés biztonsága,

b) vasúti szervek:

első fokon: országos közforgalmú vasútnál a vasút üzembentartója, helyi közforgalmú és saját használatú vasútnál a fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

másodfokon: a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, megyei város esetében a megyei tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szerve

épületnek a szélső vasúti vágánytól számított 60 m - tűz- vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építménynek 100 m - távolságon belül eső területen tervezett építése, illetőleg létesítése esetében

a vasúti közlekedés biztonsága,

c) postai és távközlési szervek:

első fokon: az illetékes postaigazgatóság, a fővárosban a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság,

másodfokon: a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium

az állami és biztonsági távközlés,

7. a Kulturális Minisztérium területén:

első fokon: a megyei múzeum, a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum,

másodfokon: a Kulturális Minisztérium

régészeti területet érintő épület (építmény) építése vagy bővítése esetében

a régészet,

8. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium területén:

első fokon: a fővárosi kerületi, járási, városi állatorvos,

másodfokon: a megyei, fővárosi állategészségügyi állomás

nagyüzemi állattartási épületek és állattartással kapcsolatos építmények (takarmánykeverő, állattartó telep központi épülete, trágyakezelő stb.) építése, átalakítása vagy bővítése esetén

az állategészségügy,

9. a Nehézipari Minisztérium területén:

első fokon: az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet,

másodfokon: a Nehézipari Minisztérium

hőtermelő létesítmény, geotermikus hőforrás, termelési, illetőleg elosztó hőközpont építése vagy bővítése esetében

az energiagazdálkodás és az energiaellátás biztonsága,

10. az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség területén:

első fokon: a kerületi bányaműszaki felügyelőség,

másodfokon: az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség,

bányászati célt szolgáló külszíni üzemi épület építése vagy bővítése, illetőleg bányászati célt szolgáló védőterületen vagy csővezeték, továbbá kőolaj-, kőolajtermék- és gázvezeték, valamint tartozékai biztonsági övezetében tervezett épület építése vagy bővítése esetében

a biztonság,

11. a bányászat területén:

első fokon: a bányavállalat,

másodfokon: a kerületi bányaműszaki felügyelőség,

a bányatelek határai között fekvő ingatlanon tervezett épület építése vagy bővítése esetében

a biztonság,

12. az Országos Természetvédelmi Hivatal területén:

első fokon: a fővárosi, megyei, megyei városi

tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

másodfokon: az Országos Természetvédelmi Hivatal, megyei város esetében a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve

természetvédelmi területen és tájvédelmi körzetben épület (építmény) építése vagy bővítése esetében

a természet- és tájvédelem,

13. az Országos Vízügyi Hivatal területén:

első fokon: a vízügyi igazgatóság,

másodfokon: az Országos Vízügyi Hivatal

hullámteret, fakadó vagy szivárgóvizes, vízjárásos területet, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, továbbá a vízilétesítményeket, illetőleg azok üzemeltetését érintő épület (építmény) építése, bővítése vagy lebontása esetében

a vízügy

követelményeinek érvényre juttatása céljából.

2. számú melléklet a 2/1977. (I. 18.) ÉVM rendelethez

1. oldal

2. oldal

3. oldal

4. oldal

TÁJÉKOZTATÓ

1. Az építési munka elvégzéséhez szükséges építési engedélyt e nyomtatvány felhasználásával kell kérni.

2. A kérelmet annak a városi (fővárosi, kerületi) tanács végrehajtó bizottságának (megyei városi tanács végrehajtó bizottsága kerületi hivatalának) műszaki osztályához, illetőleg a községi (nagyközségi) tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervéhez kell benyújtani, amelynek működési területén az építési munkát végezni kívánják.

3. A kérelem első oldalán fel kell tüntetni az építtető (beruházó) nevét, lak- (szék-)helyét, az elvégezni kívánt építési munka helyét és megnevezését, továbbá a csatolt mellékletek megnevezését és darabszámát.

Ha az építési engedélyt több építtető egységesen kéri, az első oldalon csak egy építtető nevét és lak-, (szék-) helyét kell feltüntetni, de jelezni kell, hogy építtetőtársai vannak.

4. A kérelem második oldalán valamennyi építtető és tulajdonostárs adatait fel kell tüntetni.

5. A kérelemhez - ha az építési engedélyezési eljárásról szóló rendelet más mellékletek csatolását nem írja elő - a következő mellékleteket kell csatolni:

a) az. építtető(k) építési jogosultságát igazoló okiratot egy példányban,

b) - beruházás esetében - az építkezés helyének kijelölésére vonatkozó jogerős területfelhasználási engedélyt, továbbá - a kötelező koordináció keretébe tartozó beruházás esetében - a koordinációs bizottság állásfoglalásának másolatát egy-egy példányban,

c) helyszínrajzot az építési munka helyéről és környékéről két (műemléket, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épületet, továbbá műemléki környezet vagy műemléki jelentőségű területet érintő építési munka esetében három) példányban,

d) az építési munka műszaki terveit két (műemléket, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épületet, továbbá műemléki környezetet vagy műemléki jelentőségű területet érintő építési munka esetében három) példányban,

e) a tervező nyilatkozatát a közművekkel, továbbá - nem állampolgár építtető esetében -az érdekelt szakhatóságokkal folytatott egyeztetésekről egy-egy példányban,

f) a tervezői egyeztetés során beszerzett közműnyilatkozatokat és szakhatósági hozzájárulásokat, illetőleg az ezeket tartalmazó jegyzőkönyvet egy-egy példányban,

g) - kísérleti jellegű építkezés esetében - az általános érvényű hatósági előírások alkalmazásának kötelezettsége alóli felmentést egy példányban,

h) - állampolgár építtető budapesti lakásépítése esetében - öt évi budapesti helybenlakását (ez a tény személyi igazolvány bemutatásával is igazolható) vagy munkaviszonyát (szövetkezeti tagsági viszonyát) igazoló okiratot egy példányban,

i) - állampolgár építtető lakás-, illetőleg üdülőépítése esetében - az építtető által kiállított és az állandó lakhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a községi (nagyközségi) szakigazgatási szerv által illetékmentesen záradékolt nyilatkozatot egy példányban arról, hogy nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, illetőleg a korlátozás alól felmentést kapott,

j) - állampolgár építtető jogszabályban megengedettnél nagyobb lakásépítése esetében - a lakásügyi hatóság határozatát egy példányban arról, hogy az építtető a nagyobb lakás megépítésére jogosult,

k) - állampolgár építtető jogszabályban megengedettnél nagyobb, tulajdonszerzési korlátozás alá eső helyiségépítése esetében - az illetékes tanácsi szakigazgatási szerv, illetőleg - műterem építése esetében - a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja által kiadott bizonyítványt egy példányban arról, hogy a nagyobb helyiség építése az építtető élethivatásszerű tevékenységének gyakorlásához szükséges,

l) - a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő személy vagy jogi személy építkezése esetében - a devizahatóság engedélyét egy példányban arról, hogy a külföldi építkezni jogosult.

6. A helyszínrajzon és a műszaki terveken fel kell tüntetni az építtető(k) nevét, továbbá az építési munka megnevezését és helyét; azokat az építtető(k)nek és a tervező szervnek, illetőleg magántervezés esetén - a Tervezői Névjegyzék sorszámának, valamint a képesítés megjelölésével -a tervezőnek alá kell írnia.

7. Ha a kérelem, illetőleg a mellékletek az előírt követelményeknek nem felelnek meg, az első fokú építésügyi hatóság a kérelmezőt - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel.