4/1981. (IX. 9.) IpM rendelet

a kisiparról szóló 1981. évi 16. törvényerejű rendelettel módosított 1977. évi 14. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A kisiparról szóló 1981. évi 16. törvényerejű rendelettel módosított 1977. évi 14. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr) végrehajtására az 1019/1977. (VI. 1.) Mt. h. határozat 1) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendelem:

(A Tvr. 1. §-hoz)

1. §

A kisiparra vonatkozó szabályokat a kisipar céljával összhangban kell alkalmazni, a kisipart érintő eljárásban elő kell mozdítani az állampolgárok igényeinek kielégítését.

(A Tvr. 2. §-hoz)

2. §

(1) A kisiparra vonatkozó jogszabályok szempontjából ipari tevékenység az ipari termék előállítása, javítása és karbantartása, az építőipari tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatás, amely nem minősül mezőgazdasági, kereskedelmi vagy önálló szellemi tevékenységnek.

(2) A kisiparra vonatkozó jogszabályok szempontjából szolgáltatás az ipari termékek felszerelése, üzembe helyezése, javítása, karbantartása; az építőipari javítás és karbantartás; a személyi szolgáltatás; a közúti árufuvarozás, személyszállítás, az autómentés, továbbá az új termék előállítása megrendelésre méret után, feltéve, hogy a tevékenység a végső (nem termelő) fogyasztás célját szolgálja.

(3) Az építőiparok jegyzékét az I. számú melléklet tartalmazza.

3. §

(1) A kisiparos a 2. § (1) bekezdésben meghatározott körben bármely tevékenységet folytathat, kivéve amelyet törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet és minisztertanácsi határozat kizárólag állami gazdálkodó szervezet tevékenységi körébe utal.

(2) A szövetkezetek gazdasági tevékenységi köréről szóló jogszabály által előzetes hozzájáruláshoz kötött tevékenységek közül a 2. § (1) bekezdésében megállapított ipari tevékenységeket a kisiparos is az ágazati miniszter, illetőleg a kisiparos telephelye szerint illetékes megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szervének előzetes hozzájárulása alapján végezheti. A hozzájárulás csak akkor tagadható meg, ha a tevékenység folytatásához szükséges műszaki vagy egyéb szakmai feltételek hiányoznak és nem teremthetők meg.

(3) E rendelet nem érinti azoknak a külön jogszabályoknak a rendelkezéseit, amelyek meghatározott tevékenység folytatásához engedélyt (felmentést, hozzájárulást) írnak elő.

(A Tvr. 5. §-hoz)

4. §

(1) E rendelet alkalmazásában szakmunkás képesítésű az is, akinek az adott tevékenység gyakorlására jogosító szakmunkás képesítésnél a szakmának megfelelő magasabb (közép-, illetőleg felsőfokú) szakképesítése van.

(2) A feltaláló, aki az (1) bekezdés alapján nem minősül szakmunkásnak, kizárólag szabadalmazott találmánya tárgyára iparjogosítványt kaphat akkor is, ha a tevékenység gyakorlását egyébként jogszabály képesítéshez köti.

5. §

A 2. számú melléklet sorolja fel azokat a képesítéshez kötött iparokat, amelyek gyakorlásához a szakmunkás képesítésen felül mestervizsga szükséges.

6. §

A kisipari működési engedéllyel három év szakmai gyakorlat alapján is gyakorolható ipari tevékenységeket - az építőipari javító tevékenység kivételével - a 3. számú melléklet tartalmazza. Az építőipari javító kisipari tevékenység körét külön jogszabály állapítja meg.

(A Tvr. 6. §-hoz)

7. §

A kisiparos köteles az iparjogosítványt a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül átvenni, az ipari tevékenységet megkezdeni, ezt követően pedig folyamatosan gyakorolni.

8. §

(1) A kisiparos - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem szüneteltetheti az ipari tevékenységet annak megkezdése előtt.

(2) Engedélyezni kell az ipari tevékenység hat hónapon túli szünetelését a kisiparos katonai szolgálatának tartamára, továbbá szülő nő részére a szülését követő három évre.

(3) A szakmunkástanulót foglalkoztató kisiparos az ipari tevékenység szünetelése előtt a szakmunkásképző intézet, illetve az iparhatóság és a KIOSZ-szervezet útján köteles gondoskodni arról, hogy a szünetelés tartama alatt a szakmunkástanulót máshol foglalkoztassák.

(4) Az ipari tevékenység szünetelésének tartamára a kisiparos iparjogosítványát megőrzés végett köteles átadni az iparhatóságnak.

(A Tvr. 7. §-hoz)

9. §

(1) Az ipari tevékenység személyes gyakorlása az is, ha a kisiparos állampolgári kötelezettsége teljesítésének vagy betegségének tartama alatt kizárólag a kisiparos segítő családtagja, bedolgozója, illetve alkalmazottja végez munkát, feltéve hogy a tevékenység szakszerű végzése a kisiparos irányításával vagy a segítő családtag, bedolgozó, alkalmazott saját szakképesítése folytán fenntartható.

(2) A mással végeztetett tevékenység sem ráfordított munkaidőben, sem értékben nem haladhatja meg az elvállalt munka felét.

(3) Az élelmiszeripari tevékenységet folytató kisiparos az elvállalt munkát részben sem végeztetheti mással.

(4) A kisiparos megszervezheti a tevékenységi köréhez tartozó, vagy azzal összefüggő munkában részt vevő kisiparosokat.

(A Tvr. 8. §-hoz)

10. §

(1) A kisiparos egyidejűleg foglalkoztathat:

a) hat segítő családtagot;

b) három alkalmazottat vagy bedolgozót;

c) három szakmunkástanulót, ha a szakmunkástanuló szakmájának megfelelő szakmunkásképesítéssel rendelkezik, vagy ha legalább egy, a szakmunkástanuló szakmájának megfelelő szakmunkásképzettségű alkalmazottat vagy segítő családtagot foglalkoztat.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti létszám mértékénél figyelmen kívül kell hagyni - a házastárs és élettárs kivételével - a 11. § (1) bekezdésében megállapított alkalmazottként foglalkoztatott hozzátartozókat.

(3) Az alkalmazottak vagy bedolgozók és segítő családtagok együttes száma a kilenc főt nem haladhatja meg.

(4) Az alkalmazottat, a bedolgozót, az ipar gyakorlásában rendszeres személyes munkavégzéssel közreműködő segítő családtagot és a szakmunkástanulót az iparhatósághoz be kell jelenteni.

11. §

(1) A kisipari tevékenység keretében rendszeresen munkát végző segítő családtag lehet a kisiparos házastársa, az élettársa, az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá az örökbefogadó-, mostoha és nevelőszülője.

(2) Az ipar gyakorlásában rendszeres személyes munkavégzéssel közreműködő segítő családtag tevékenysége - munkaviszonynak nem tekinthető - foglalkozásnak minősül. Az ilyen minőségben eltöltött időt az ipargyakorlásra vonatkozó szabályok szerint szakmai gyakorlatnak kell elismerni.

12. §

(1) Nyugdíjas kisiparos szakmunkás tanulót foglalkoztathat.

(2) A szakmunkástanuló foglalkoztatásának a Tvr-ben nem szabályozott személyi és tárgyi feltételeire a szakmunkásképzés szabályait kell alkalmazni.

(A Tvr. 9. §-hoz)

13. §

Azokban az iparokban, amelyek tevékenységi körébe termék-előállítás, illetve javítás tartozik, a kisiparos jogosult arra, hogy ilyen terméket használtan vásároljon, azt kijavítsa és kijavítás után értékesítse.

(A Tvr. 11. §-hoz)

14. §

(1) A kisiparos telephelye az a műhely, üzlethelyiség vagy lakás, ahol az ipari tevékenységet folytatja.

(2) Ha a kisiparos engedélyt kapott külön műhely létesítésére, telephelynek azt kell tekinteni, ahol megrendelést vállal, és a kész munkát kiadja a megrendelőnek.

(3) A kisiparos telephelyét annak bejáratánál, ha pedig a telephely nem utcáról nyílik, a ház utcai bejáratánál is köteles cégtáblával megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni a kisiparos családi és utónevét és azt az ipari tevékenységet, amelyre az iparjogosítvány szól.

15. §

Azonos telephelyen - élelmiszeripari tevékenységet folytató kisiparos kivételével - két vagy több kisiparos is működhet önálló iparjogosítvány alapján.

16. §

A telephely fenntartására vonatkozó előírást a kisiparos akkor is köteles teljesíteni, ha munkáját rendszeresen nem a telephelyén, hanem a megrendeléstől függő helyszínen végzi.

17. §

(1) A kisiparos telephelyén és a telepen kívüli munkavégzés helyén köteles megteremteni az egészség és a testi épség védelmét biztosító feltételeket.

(2) A kisiparos köteles betartani és a tevékenysége során foglalkoztatott személyekkel betartatni a munka egészséges és biztonságos végzésére vonatkozó előírásokat.

(A Tvr. 12. §-hoz)

18. §

A telephely áthelyezése esetén a kisiparos az eredeti iparjogosítvány alapján folytathatja tevékenységét.

(A Tvr. 15. §-hoz)

19. §

Az alkalmi munkaközösség keretében végzett munkán együtt foglalkoztatott bedolgozók és alkalmazottak együttes száma a harminc főt nem haladhatja meg.

(A Tvr. 17. és 18. §-hoz)

20. §

A kisipari tevékenységre vonatkozó kötelezettség megszegése az is, ha a kisiparos ismételten és indokolatlanul szünetelteti működését.

(A Tvr. 20. §-hoz)

21. §

Ha a gyámság a gyermek nagykorúsága miatt szűnik meg, a gyermek a Tvr. 19. § (3) bekezdés szabályai szerint az eredeti iparjogosítvány alapján személyesen folytathatja tovább az ipari tevékenységet.

(A Tvr. 23. §-hoz)

22. §

A kisipar-igazgatási eljárásban első fokon eljáró tanácsi szakigazgatási szerv (a továbbiakban: iparhatóság):

a) községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, ha erre a megyei tanács végrehajtó bizottsága kijelölte;

b) nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve;

c) városban és a fővárosi kerületben a tanács végrehajtó bizottságának ipari feladatot ellátó szakigazgatási szerve;

d) megyei városban a kerületi hivatal;

e) illetékességi területén a járási hivatal, kivéve ha az eljárás a megyei tanács végrehajtó bizottsága kijelölése alapján községi hatáskörbe tartozik.

Illetékesség

23. §

(1) Kisipar-igazgatási ügyben első fokú eljárásra az az iparhatóság illetékes, amelynek területén a kisiparos telephelye van, illetve amelynek területén telephelyet kíván létesíteni.

(2) Ha a kisiparos az (1) bekezdésben megállapított illetékességi területen kívül kíván külön műhely-helyiséget létesíteni, akkor az (1) bekezdés alapján illetékes iparhatóság a határozatához köteles megszerezni a külön műhely fekvése szerint illetékes iparhatóság egyetértését.

(3) Ha a kisiparos más helységbe, illetve kerületbe kívánja áthelyezni telephelyét, és az új telephely más iparhatóság illetékességi körébe tartozik, az áthelyezést az új telephely szerint illetékes iparhatóság engedélyezi.

Az ipar jogosítvány kiadására irányuló eljárás

24. §

(1) Az iparjogosítvány kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni:

a) a kérelmező személyi adatait (családi és utónév, foglalkozás, születési hely és idő, lakóhely);

b) munkaviszonyban álló személy esetében a munkáltató, szövetkezeti tag esetében pedig a szövetkezet elnevezését és címét; nyugdíjas esetében a nyugdíj-törzsszámot;

c) az ipari tevékenységet, amelyre az iparjogosítványt kérik;

d) azt, hogy a kisiparos iparigazolvány vagy kisipari működési engedély alapján kíván működni;

e) a telephelyet (utca, házszám), ahol a kisiparos tevékenységét folytatni kívánja.

(2) Az iparjogosítvány kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni a kérelmező szakképzettségét és röviden le kell írni korábbi szakmai tevékenységét.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt;

b) a folytatni kívánt tevékenységhez előírt szakképesítést (több szakma együttes gyakorlása esetén szakmánként) és szakmai gyakorlatot igazoló okmányt (azok hiteles másolatát);

c) az egészségügyi miniszter által meghatározott tevékenységek esetében az illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség igazolását arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához közegészségügyi szempontból szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Ez az igazolás nem pótolja a telepengedélyezési eljárásban előírt szakhatósági engedélyt.

25. §

Ha a kisiparos nyugdíjazás miatt szünteti meg kisipari tevékenységét, a nyugdíj megállapítása után egy éven belül új eljárás lefolytatása nélkül, eredeti iparjogosítványát kell kiadni.

26. §

Képesítéshez nem kötött ipari tevékenységre szóló iparjogosítvány iránti kérelemben tételesen fel kell sorolni azokat a termékeket, amelyek előállításával a kérelmező foglalkozni kíván. Ha a tevékenység nem termék előállítására irányul, részletesen le kell írni a folytatni kívánt ipari tevékenységet.

27. §

Ha az iparhatóság az iparjogosítvány kiadása iránti kérelemből azt állapítja meg, hogy az ipargyakorlás megkezdéséhez az iparjogosítványon kívül további hatósági engedély szükséges, a kérelmezőt felhívja arra, hogy az engedélyt szerezze be.

28. §

(1) Az iparhatóság az iparjogosítványt akkor adja ki, ha a kisiparos a tevékenység folytatásához előírt más hatósági engedélyt megszerezte, igazolja, hogy belépett a KIOSZ-szervezetbe és munkakönyvét a 29. § szabályai szerint átadja az iparhatóságnak.

(2) A képesítéshez nem kötött ipari tevékenységre szóló iparjogosítványban a tevékenység címén tételesen fel kell sorolni azokat a termékeket, illetve szolgáltatásokat, amelyek előállítására, illetve végzésére a kisiparos jogosult.

(3) Ha jogszabály a kisiparos működését meghatározott tevékenységre vagy területre korlátozza, azt is fel kell tüntetni az iparjogosítványban. Az iparigazolvány mintáját a 4. számú melléklet, a kisipari működési engedély mintáját az 5. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az iparhatóság az eredeti iparjogosítványon jegyzi fel, ha megváltozik a kisiparos neve, lakcíme, tevékenysége vagy telephelyének címe, továbbá ha a kisiparos személye változik meg (Tvr. 19. és 20. §).

29. §

(1) Ha a kisiparosnak munkakönyve van és a kisiparos nem áll munkaviszonyban, a munkakönyvet az iparhatóság az iparjogosítvány kiadásával egyidejűleg átveszi az kisiparostól.

(2) A munkakönyvet az iparhatóság visszaadja a kisiparosnak, ha az iparjogosítvány bármilyen okból érvényét veszti, továbbá az iparjogosítvány érvényének tartama alatt is, ha a kisiparos munkaviszonyt létesít, vagy ha a kisiparos az ipargyakorlás szünetelésének tartamára a munkakönyv kiadását kéri. A munkaviszony megszűnése, illetve az ipargyakorlás szünetelésének befejezése után három napon belül a kisiparos ismét köteles átadni munkakönyvét az iparhatóságnak.

Eljárás az ipar jogosítvánnyal már rendelkező kisiparos kérelme esetén

30. §

Iparjogosítvánnyal már rendelkező kisiparos az iparhatóság hatáskörébe tartozó eljárásra irányuló kérelemben és az iparhatóságnak szóló bejelentésben köteles feltüntetni nevét, lakásának és telephelyének címét, a tevékenységet, amelyre iparjogosítványát kapta, továbbá az iparjogosítványának számát és keltét.

31. §

Ha iparigazolvánnyal rendelkező kisiparos vagy ilyen kisiparos özvegye tevékenységét a kisipari működési engedélyre vonatkozó szabályok szerint kívánja folytatni, kérésére az iparhatóság az iparigazolványt kisipari működési engedélyre cseréli ki. A kicserélés nem minősül új iparjogosítvány kiadásának.

Az iparhatóság eljárása hivatalból

32. §

Az iparjogosítvány visszavonására irányuló eljárást a Tvr. 18. § b) és c) pontban megállapított ok miatt a visszavonási ok felmerülése után egy éven belül lehet megindítani.

A kisiparos bejelentési kötelezettsége

33. §

(1) A kisiparos bejelentési kötelezettséggel tartozik, az iparhatóság pedig tudomásul veszi a bejelentést a következő ügyekben:

a) az ipari tevékenység gyakorlásának megkezdése [Tvr. 6. § (1) bekezdés];

b) a kisipari tevékenység hat hónapot meg nem haladó szünetelése [Tvr. 6. § (2) bekezdés];

c) alkalmi munkaközösség létesítése [Tvr. 15. § (2) bekezdés];

d) lemondás az iparjogosítványról [Tvr. 16. § a) pont];

e) az alkalmazott, a bedolgozó, az ipar gyakorlásában rendszeresen foglalkoztatott segítő családtag és a szakmunkástanuló foglalkoztatása [10. § (4) bekezdés];

f) az iparjogosítványba bejegyzett adat változása [28. § (4) bekezdés].

(2) A kisipari tevékenység folytatását [Tvr. 16. § c) pont] az özvegy köteles az iparhatóságnál bejelenteni.

34. §

(1) A kisiparos bejelentési kötelezettségének a bejelentés alapjául szolgáló körülmény felmerülését követően nyolc napon belül köteles eleget tenni. A kisiparos özvegye az ipari tevékenység folytatására irányuló bejelentését a kisiparos elhunyta után három hónapon belül köteles megtenni.

(2) A bejelentést az iparhatóság tudomásul veszi, ha az megfelel a jogszabály előírásainak. A jogszabállyal ellentétes bejelentést az iparhatóság elutasítja. Az iparhatóság a bejelentés tudomásul vételéről, illetve elutasításáról értesíti a kisiparost (özvegyet).

A KIOSZ közreműködése az eljárásban

35. §

(1) Az iparhatóság a kisiparost érintő határozatának meghozatala előtt kikéri a KIOSZ véleményét.

(2) Nem kell kikérni a KIOSZ véleményét, ha

a) a kérelem iparjogosítvány kiadására irányul [Tvr. 3. § (2) bekezdés];

b) olyan körülmény merül fel, amely miatt a kisiparostól vissza kell vonni az iparjogosítványt (Tvr. 17. §).

(3) Az iparhatóság a KIOSZ részére megküldi a kisiparos beadványát, illetve azt az iratot, amivel az eljárás hivatalból megindult. Az iparhatóság egyúttal felhívja a helyi szervet arra, hogy az ügyre vonatkozó véleményét tizenöt napon belül írásban közölje.

(4) Az iparhatóság az ügy elbírálásakor köteles mérlegelni a KIOSZ véleményét. A KIOSZ véleménye az iparhatóságot nem kötelezi meghatározott tartalmú határozat kibocsátására, a vélemény közlésének elmaradása a határozat kiadását nem befolyásolja.

A hatóságok együttműködése kisipar-igazgatási ügyekben

36. §

A határozatokat és a kisiparos bejelentésének tudomásul vételét tartalmazó iratot az iparhatóság megküldi a tanács illetékes pénzügyi szakigazgatási szerve és a KIOSZ részére.

37. §

A gyermeknek gyámja útján gyakorolt kisipari tevékenységére vonatkozó bejelentést az iparhatóság köteles a gyámhatósággal közölni.

38. §

(1) A kisiparos tevékenységének ellenőrzésére más jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv vagy jelentés egy példányát köteles megküldeni az iparhatóság részére.

(2) Ha az ellenőrzési megállapítás alapján ez indokolt, az iparhatóság a kötelezettségmulasztás miatt írásban figyelmezteti a kisiparost. A figyelmeztetés kiterjed arra is, hogy ismételt kötelezettségszegés miatt az iparjogosítvány visszavonására kerülhet sor.

(A Tvr. 25. §-hoz)

39. §

(1) Ez a rendelet 1982. január hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a kisiparról szóló 1977. évi 14. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 4/1977. (VI. 1.) KipM rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet hatályba lépése a korábban kiadott iparjogosítványok érvényességét nem érinti.

Méhes Lajos s. k.,

ipari miniszter

1. számú melléklet a 4/1981. (IX. 9.) IpM rendelethez

Az építőiparok

1. ács-állványozó

2. bádogos

3. cserépkályhás

4. épületasztalos

5. épületburkoló

6. padlóburkoló

7. felvonószerelő

8. gázvezeték- és készülékszerelő

9. kőfaragó

10. műkőkészítő

11. kőműves

12. központifűtés- és csőhálózatszerelő

13. szobafestő és mázoló (tapétázó)

14. épületvillamossági szerelő

15. vízszigetelő

16. vízvezeték- és készülékszerelő

17. tetőfedő

18. üvegező

2. számú melléklet a 4/1981. (IX. 9.) IpM rendelethez

A mestervizsga alapján gyakorolható, képesítéshez kötött ipari tevékenységek

1. autószerelő

2. ács-állványozó

3. cukrász

4. felvonó szerelő

5. fogműves

6. gázvezeték- és készülékszerelő

7. gépjárművillamossági műszerész

8. hentes és mészáros, húsfeldolgozó

9. karosszérialakatos

10. kozmetikus

11. kőműves

12. központifűtés- és csőhálózatszerelő

13. orvosi műszerész

14. villanyszerelő (épületvillamossági szerelő)

3. számú melléklet a 4/1981. (IX. 9.) IpM rendelethez

A kisipari működési engedéllyel három év szakmai gyakorlat alapján is folytatható, képesítéshez kötött ipari tevékenységek

1. bognár, kádár (pintér)

2. címfestő

3. cipész

4. fehérnemű-készítő

5. kalapos és sapkakészítő

6. kárpitos

7. kefekötő

8. késes és köszörűs

9. könyvkötő

10. női szabó

11. szíjgyártó

12. szőnyegkészítő és javító, takács

13. üvegező

4. számú melléklet a 4/1981. (IX. 9.) IpM rendelethez

5. számú melléklet a 4/1981. (IX. 9.) IpM rendelethez