4/1977. (VI. 1.) KipM rendelet

a kisiparról szóló 1977. évi 14. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A kisiparról szóló 1977. évi 14. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) végrehajtására az 1019/1977. (VI. 1.) Mt. h. számú határozat 1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendelem.

(A Tvr. 1. §-hoz)

1. §

A kisiparra vonatkozó szabályokat a kisipar céljával összhangban kell alkalmazni, a kisipart érintő eljárásban elő kell mozdítani az állampolgárok igényeinek kielégítését.

(A Tvr. 2. §-hoz)

2. §

(1) A kisiparra vonatkozó jogszabályok szempontjából ipari tevékenység az ipari termék javítása és karbantartása, valamint az egyéb szolgáltatás, amely nem minősül mezőgazdasági, kereskedelmi vagy önálló szellemi tevékenységnek; továbbá az ipari termék előállítása, az építőipari tevékenység és a szállítás (gépi erő használata nélkül).

(2) A kisiparra vonatkozó jogszabályok szempontjából szolgáltatás az ipari termékek felszerelése, üzembe helyezése, javítása, karbantartása; az építőipari javítás és karbantartás, a szállítás (gépi erő használata nélkül), a személyi szolgáltatás, továbbá az új termék előállítása megrendelésre méret után, feltéve, hogy a tevékenység a végsó (nem termelő) fogyasztás célját szolgálja.

3. §

(1) A kisiparként gyakorolható képesítéshez kötött ipari tevékenységeket az 1. számú melléklet sorolja fel.

(2) A képesítéshez kötött ipari tevékenységre vonatkozó szabályok szerint gyakorolható kisiparként az az 1. számú mellékletben nem szereplő ipari tevékenység is, amelynek ellátására korábban más elnevezéssel képeztek szakmunkásokat, feltéve, hogy a tevékenység tartalma teljesen, vagy jelentős részben megegyezik az 1. számú mellékletben felsorolt ipari tevékenységek valamelyikével. A korábbi szakmai elnevezéseket a Könnyűipari Minisztérium teszi közzé.

4. §

(1) Képesítéshez nem kötött ipar címén nem gyakorolható az a tevékenység, amelyik a 2. § (1) bekezdés szerint nem minősül iparnak, továbbá a 2. számú mellékletben felsorolt ipari tevékenység.

(2) Képesítéshez nem kötött ipari tevékenység folytatásához külön jogszabály, szakmai vizsga vagy gyakorlat megszerzését írhatja elő.

(A Tvr. 5. §-hoz)

5. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából szakmunkás képesítésűnek kell tekinteni azt, akinek az adott tevékenység gyakorlására jogosító szakmunkás vagy magasabb (közép-, illetőleg felsőfokú) szakképesítése van.

(2) A feltaláló, aki (1) bekezdés alapján nem minősül szakmunkásnak, kizárólag szabadalmazott találmánya tárgyának előállítására iparigazolványt kaphat akkor is, ha a tevékenységet ez a jogszabály egyébként képesítéshez köti.

6. §

A 3. számú melléklet sorolja fel azokat a képesítéshez kötött iparokat, amelyek gyakorlásához a szakmunkás képesítésen felül mestervizsga szükséges.

7. §

(1) A rokoniparok egyikében szerzett szakképesítés a rokoniparok bármelyikére érvényes. A rokoniparokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az iparcsoportba tartozó több tevékenységet a kisiparos akkor folytathat egyidejűleg, ha azokat az iparjogosítványba felvették. Az iparcsoportokat a 4. számú melléklet állapítja meg.

(3) Ha a kisiparos iparcsoport címén folytat egyszerre több ipari tevékenységet, közülük csak a képzettségének megfelelőt végezheti az iparigazolvány szabályai szerint. A további iparokban csak a működési engedélynek megfelelő javító, karbantartó és egyéb szolgáltató tevékenységet végezhet.

8. §

A kisipari működési engedéllyel három év szakmai gyakorlata alapján is gyakorolható ipari tevékenységeket - az építőipari javító tevékenység kivételével - az 5. számú melléklet tartalmazza. Az építőipari javító kisipari tevékenység körét külön jogszabály állapítja meg.

(A Tvr. 6. §-hoz)

9. §

A kisiparos köteles az ipari tevékenységet az iparjogosítvány kézhezvételétől számított három hónapon belül megkezdeni, ezt követően pedig folyamatosan gyakorolni.

10. §

(1) A kisiparos nem szüneteltetheti az ipari tevékenységet annak megkezdése előtt.

(2) Engedélyezni kell az ipari tevékenység hat hónapon túli szünetelését a kisiparos katonai szolgálatának tartamára, továbbá szülő nő részére a szülést követő három évre.

(3) A szakmunkás tanulót foglalkoztató kisiparos az ipari tevékenység szünetelése előtt a szakmunkásképző intézet, illetve az iparhatóság és a KIOSZ szervezet útján köteles gondoskodni arról, hogy a szünetelés tartama alatt a szakmunkás tanulót máshol foglalkoztassák.

(4) Az ipari tevékenység szünetelésének tartamára a kisiparos iparjogosítványát megőrzés végett köteles átadni az iparhatóságnak.

(A Tvr. 7. §-hoz)

11. §

(1) Az ipari tevékenység személyes gyakorlása az is, ha a kisiparos állampolgári kötelezettsége teljesítésének, vagy betegségének tartama alatt kizárólag a kisiparos segítő családtagja, illetve alkalmazottja végez munkát, feltéve, hogy a tevékenység szakszerű végzése a kisiparos irányításával vagy a segítő családtag (alkalmazott) saját szakképesítése folytán fenntartható.

(2) A más kisiparossal végeztetett tevékenység sem ráfordított munkaidőben, sem értékben nem haladhatja meg az elvállalt munka felét.

(3) Az élelmiszeripari tevékenységet folytató kisiparos az elvállalt munkát részben sem végeztetheti más kisiparossal.

(4) A kőműves kisiparos az építőipari tevékenység körében - legfeljebb családi ház felépítéséhez - külön jogszabály alapján megszervezheti a munkában részt vevő kisiparosokat.

(A Tvr. 8. §-hoz)

12. §

A kisiparos egyidejűleg foglalkoztathat:

a) hat kisegítő családtagot;

b) három alkalmazottat; az alkalmazottak és a segítő családtagok együttes száma a hat főt nem haladhatja meg;

c) három szakmunkástanulót, ha legalább egy, a szakmunkástanuló szakmájának megfelelő szakmunkás képzettségű alkalmazottat vagy segítő családtagot foglalkoztat; illetve

d) két szakmunkástanulót, ha nincs szakmunkás képesítésű alkalmazottja, illetve segítő családtagja, de maga a kisiparos a szakmunkástanulók szakmájának megfelelő szakmunkásképesítéssel rendelkezik.

13. §

(1) A kisipari tevékenység keretében rendszeresen munkát végző segítő családtag lehet a kisiparos házastársai vagy élettársa, egyenesági rokona, nevelő szülője és nevelt gyermeke.

(2) Az ipar gyakorlásában rendszeres személyes munkavégzéssel közreműködő segítő családtagot az iparhatósághoz be kell jelenteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti segítő családtag tevékenysége - munkaviszonynak nem tekinthető - foglalkozásnak minősül. Az ilyen minőségben eltöltött időt az ipargyakorlásra vonatkozó szabályok szerint szakmai gyakorlatnak kell elismerni.

14. §

(1) Nyugdíjas kisiparos szakmunkás tanulóként foglalkoztathatja gyermekét vagy unokáját.

(2) A szakmunkástanuló foglalkoztatásának a Tvr.-ben nem szabályozott személyi és tárgyi feltételeire a szakmunkásképzés szabályait kell alkalmazni.

(A Tvr. 9. §-hoz)

15. §

Azokban az iparokban, amelyek tevékenységi körébe termék előállítás, illetve javítás tartozik, a kisiparos jogosult arra, hogy ilyen terméket használtan vásároljon, azt kijavítsa és kijavítás után értékesítse.

(A Tvr. 10. §-hoz)

16. §

Az építőiparok jegyzékét a 6. számú melléklet tartalmazza.

(A Tvr. 11. §-hoz)

17. §

(1) A kisiparos telephelye az a műhely, üzlethelyiség, vagy lakás, ahol az ipari tevékenységet folytatja.

(2) Ha a kisiparos engedélyt kapott külön műhely létesítésére, telephelynek azt kell tekinteni, ahol magrendelést vállal és a kész munkát kiadja a megrendelőnek.

(3) A kisiparos telephelyét annak bejáratánál, ha pedig a telephely nem utcáról nyílik, a ház utcai bejáratánál is köteles cégtáblával megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni a kisiparos családi és utónevét és azt az ipari tevékenységet, amelyre az iparjogosítvány szól.

18. §

(1) Azonos telephelyen - élelmiszeripari tevékenységet folytató kisiparos kivételével - két vagy több kisiparos is működhet önálló iparjogosítvány alapján. Ebben az esetben a kisiparosok mindegyike külön köteles teljesíteni a (2) bekezdés előírásait.

(2) A Tvr. 15. §-a alapján társulást alakító kisiparosok közös cégtáblát kötelesek használni.

19. §

A telephely fenntartására vonatkozó előírást a kisiparos akikor is köteles teljesíteni, ha munkáját rendszeresen nem a telephelyen, hanem a megrendeléstől függő helyszínen végzi.

20. §

(1) A kisiparos telephelyén és a telepen kívüli munkavégzés helyén köteles megteremteni az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.

(2) A kisiparos köteles betartani és a tevékenysége során foglalkoztatott személyekkel betartatni a munka egészséges és biztonságos végzésére vonatkozó előírásokat.

(A Tvr. 12. §-hoz)

21. §

(1) A telephely áthelyezése esetén a kisiparos az eredeti iparjogosítvány alapján folytathatja tevékenységét.

(2) A kisipari telep áthelyezésének engedélyezése különösen akkor indokolt, ha a kisiparos tevékenységét szolgáltatással kevésbé ellátott helységben kívánja továbbfolytatni.

(A Tvr. 15. §-hoz)

22. §

A kisiparosok társulása esetén, vagy az alkalmi munkaközösség keretében végzett munkán együtt foglalkoztatott segítő családtagok, alkalmazottak és szakmunkástanulók együttes száma nem haladhatja meg a 12. §-ban egy kisiparosra megállapított mértéket.

(A Tvr. 17. és 18. §-hoz)

23. §

A kisipari tevékenységre vonatkozó kötelezettség megszegése az is, ha a kisiparos ismételten és indokolatlanul szünetelteti működését.

(A Tvr. 20. §-hoz)

24. §

Ha a gyámság a gyermek nagykorúsága miatt szűnik meg, a gyermek a Tvr. 19. § (3) bekezdés szabályai szerint az eredeti iparjogosítvány alapján személyesen folytathatja tovább az ipari tevékenységet.

(A Tvr. 23. §-hoz)

25. §

A kisipar-igazgatási eljárásban első fokon eljáró szakigazgatási szerv (a továbbiakban: iparhatóság):

a) városban és a fővárosi kerületben a tanács végrehajtó bizottságának ipari feladatot ellátó szakigazgatási szerve;

b) megyei városban a kerületi hivatal;

c) illetékességi területén a járási hivatal, kivéve, ha az eljárás a d) vagy az e) pont alapján községi hatáskörbe tartozik;

d) nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve;

e) községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, ha erre a megyei tanács végrehajtó bizottsága kijelölte.

Illetékesség

26. §

(1) Kisipar-igazgatási ügyben első fokú eljárásra az az iparhatóság illetékes, amelynek területén a kisiparos telephelye van, illetve, amelynek területén telephelyet kíván létesíteni.

(2) Ha a kisiparos az (1) bekezdésben megállapított illetékességi területen kívül kíván külön műhely-helyiséget létesíteni, akkor az (1) bekezdés alapján illetékes iparhatóság a határozatához köteles megszerezni a külön műhely fekvése szerint illetékes iparhatóság egyetértését.

(3) Ha a kisiparos más helységbe, illetve kerületbe kívánja áthelyezni telephelyét, és az új telephely más iparhatóság illetékességi körébe tartozik, az áthelyezésről az új telephely szerint illetékes iparhatóság határoz. A határozathoz meg kell szerezni az eredeti telephely szerint illetékes iparhatóság egyetértését.

Az iparhatóság eljárása a kisiparos kérelmére

27. §

Az iparhatóság a kisiparos kérelmére indít eljárást és hoz határozatot a következő ügyekben:

a) az iparjogosítvány kiadása [Tvr. 3. § (1) bek.];

b) a kisiparos munkaviszonya vagy szövetkezeti tagsága [Tvr. 3. § (3) bek.);

c) a kisipari tevékenység hat hónapon túli szünetelése [Tvr. 6. § (2) bek.];

d) a telephelyen kívüli műhely-helyiség létesítése [Tvr. 11. § (2) bek.];

e) a telephely áthelyezése [Tvr. 12. §];

f) kisiparosok társulása [Tvr. 15. § (1) bek.];

g) az élettárs kisipari tevékenysége, illetve a gyám útján folytatott kisipari tevékenység [Tvr. 20. §];

h) értékhatáron felüli közületi megrendelés elfogadása [44. § (1) bek.];

i) a törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján megállapított egyéb hatósági jogkör.

Az iparjogosítvány kiadására irányuló eljárás

28. §

(1) Az iparjogosítvány kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni:

a) a kérelmező személyi adatait (családi és utónév, foglalkozás, születési hely és idő, lakóhely);

b) munkaviszonyban álló személy esetében a munkáltató, szövetkezeti tag esetében pedig a szövetkezet elnevezését és címét; nyugdíjas esetében a nyugdíj-törzsszámot;

c) az ipari tevékenységet, amelyre az iparjogosítványt kérik;

d) azt, hogy a kisiparos iparigazolvány, vagy kisipari működési engedély alapján kíván működni;

e) a telephelyet (utca, házszám), ahol a kisiparos tevékenységét folytatni kívánja.

(2) Az iparjogosítvány kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni a kérelmező szakképzettségét és röviden le kell írna korábbi szakmai tevékenységét.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt;

b) a folytatni kívánt tevékenységhez előírt szakképesítést (több szakma együttes gyakorlása esetén szakmánként) és szakmai gyakorlatot igazoló okmányt (azok hiteles másolatát);

c) az illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség igazolását arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához közegészségügyi szempontból szükséges személyi

és tárgyi feltételekkel. Ez az igazolás nem pótolja a telepengedélyezési eljárásban előírt szakhatósági engedélyt.

29. §

(1) Ha az iparjogosítvány kiadását képesítéshez kötött ipari tevékenységre kérik, a tevékenységet az 1. sz. mellékletben, illetve a 3. § (2) bekezdés alapján kiadott jegyzékben használt elnevezés szerint kell megjelölni. Képesítéshez kötött ipari tevékenység meghatározott részére is kérni lehet iparjogosítvány kiadását.

(2) Képesítéshez nem kötött ipari tevékenységre szóló iparjogosítvány iránti kérelemben tételesen fel kell sorolni azokat a termékeket, amelyek előállításával a kérelmező foglalkozni kíván. Ha a tevékenység nem termék előállítására irányul, részletesen le kell írni a folytatni kívánt ipari tevékenységet.

(3) Egy személy több képesítéshez kötött ipari tevékenységre is kérhet iparjogosítványt, illetve az iparjogosítvánnyal már rendelkező kisiparos is kérhet iparjogosítványt további tevékenység gyakorlására. Ilyen esetben külön meg kell jelölni azt, ha a kisiparos az iparcsoportra vonatkozó szabályok alapján kíván folytatni egyszerre több, képesítéshez kötött ipari tevékenységet.

30. §

(1) Az iparhatóság igazolást ad ki arról, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítványra az iparjogosítvány kiadása iránti kérelem elbírálásához van szükség.

(2) Ha a kérelmező munkaviszonyban áll, vagy szövetkezeti tag, a Tvr. 3. § (2) bekezdésében előírt engedély kiadása végett az iparhatóság keresi meg a munkáltatót, illetve a szövetkezetet.

(3) Az engedély megadásáról vagy elutasításáról a vállalat (szövetkezet) írásban értesíti az iparhatóságot és a kérelmezőt.

31. §

(1) Ha az iparhatóság az iparjogosítvány kiadása iránti kérelemből azt állapítja meg, hogy az ipargyakorlás megkezdéséhez az iparigazolványon kívül további hatósági engedély szükséges, a kérelmezőt felhívja arra, hogy az engedélyt szerezze be.

(2) Ha a kérelem iparigazolvány kiadására irányul és az iparhatóság kisipari működési engedély kiadását tartja indokoltnak, erről a határozat kiadása előtt tájékoztatni kell a kérelmezőt, egyben fel kell hívni annak bejelentésére, hogy kérelmét fenntartja, vagy módosítja.

32. §

(1) Az iparhatóság az iparjogosítványt akkor adja ki, ha a kisiparos a tevékenység folytatásához előírt más hatósági engedélyt megszerezte, igazolja, hogy belépett a KIOSZ szervezetbe és munkakönyvét a 33. § szabályai szerint átadja az iparhatóságnak.

(2) Az iparjogosítványban fel kell tüntetni az iparhatóság elnevezését, az iparjogosítvány számát, a kisiparos nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, az ipari tevékenységet, amit az iparjogosítvány alapján folytathat és telephelyének címét.

(3) A tevékenységet képesítéshez kötött ipar esetében a jogszabályban, illetve a 3. § (2) bekezdése alapján kiadott jegyzékben megállapított elnevezéssel kell feltüntetni. A képesítéshez nem kötött ipari tevékenységre szóló iparjogosítványban a tevékenység címén tételesen fel kell sorolni azokat a termékeket, illetve szolgáltatásokat, amelyek végzésére a kisiparos jogosult.

(4) Ha jogszabály vagy hatósági határozat a kisiparos működését meghatározott tevékenységre vagy területre korlátozza, azt is fel kell tüntetni az iparjogosítványban. Az iparigazolvány mintáját a 7. sz. melléklet, a kisipari működési engedély mintáját a 8. sz. melléklet tartalmazza.

(5) Az iparhatóság az eredeti iparjogosítványon jegyzi fel, ha megváltozik a kisiparos neve, lakcíme, tevékenysége vagy telephelyének címe, továbbá, ha a kisiparos személye változik meg. (Tvr. 19. és 20. §)

33. §

(1) Ha a kisiparosnak munkakönyve van és a kisiparos nem áll munkaviszonyban, a munkakönyvet az iparhatóság az iparjogosítvány kiadásával egyidőben átveszi a kisiparostól.

(2) A munkakönyvet az iparhatóság visszaadja a kisiparosnak, ha az iparjogosítvány bármilyen okból érvényét veszti, továbbá az iparjogosítvány érvényének tartama alatt is, ha a kisiparos munkaviszony létesítésére kapott engedélyt, vagy ha a kisiparos az ipargyakorlás szünetelésének tartamára a munkakönyv kiadását kéri. A munkaviszony megszűnése, illetve az ipargyakorlás szünetelésének befejezése után 3 napon belül a kisiparos ismét köteles átadni munkakönyvét az iparhatóságnak.

Eljárás az iparjogosítvánnyal már rendelkező kisiparos kérelme esetén

34. §

Iparjogosítvánnyal már rendelkező kisiparos az iparhatóság hatáskörébe tartozó eljárásra irányuló kérelemben és az iparhatóságnak szóló bejelentésben köteles feltüntetni nevét, lakásának és telephelyének címét, a tevékenységet, amelyre iparjogosítványát kapta, továbbá az iparjogosítványának számát és keltét.

35. §

(1) Ha iparigazolvánnyal rendelkező kisiparos vagy ilyen kisiparos özvegye tevékenységéit a kisipari működési engedélyre vonatkozó szabályok szerint kívánja folytatni, kérésére az iparhatóság az iparigazolványt kisipari működési engedélyre cseréli ki. A kicserélés nem minősül új iparjogosítvány kiadásának.

(2) Az iparhatóság működési engedélyre cseréli ki az iparigazolványt, ha a kisiparos a Tvr. 3. § (3) bekezdése alapján kiadott engedéllyel munkaviszonyt vagy szövetkezeti tagsági viszonyt létesített.

Az iparhatóság eljárása hivatalból

36. §

(1) Az iparhatóság hivatalból indít eljárást és hoz határozatot az iparjogosítvány visszavonása ügyében (Tvr. 17. és 18. §).

(2) Az iparjogosítvány visszavonására irányuló eljárást a Tvr. 18. § b) és c) pontban megállapított ok miatt a visszavonási ok felmerülése után egy éven belül lehet megindítani.

37. §

Az iparjogosítvány visszavonására irányuló eljárás során az iparhatóság mérlegeli mind a saját megállapításait, mind azokat a hatósági megállapításokat, amelyekről tudomást szerzett.

A kisiparos bejelentési kötelezettsége

38. §

(1) A kisiparos bejelentési kötelezettséggel tartozik, az iparhatóság pedig tudomásul veszi a bejelentést a következő ügyekben:

a) az ipari tevékenység gyakorlásának megkezdése [Tvr. 6. § (1) bek.];

b) a kisipari tevékenység hat hónapot meg nem haladó szünetelése [Tvr. 6. § (2) bek.];

c) társulás megszűnése [Tvr. 15. § (1) bek.];

d) alkalmi munkaközösség létesítése [Tvr. 15. § (2) bek.];

e) lemondás az iparjogosítványról [Tvr. 16. § a) pont];

f) választás az iparjogosítvány vagy a munkaviszony (szövetkezeti tagság) között [Tvr. 17. § (2) bek.];

g) segítő családtag rendszeres foglalkoztatása [13. § (2) bek.];

h) az iparjogosítványba bejegyzett adat változása [32. § (4) bek.];

i) kisiparos munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony) létesítése [35. § (2) bekezdés].

(2) A kisipari tevékenység folytatását [Tvr. 16. § c) pont] az özvegy köteles az iparhatóságnál bejelenteni.

39. §

(1) A kisiparos bejelentési kötelezettségének, a bejelentés alapjául szolgáló körülmény felmerülését követő 8 napon belül köteles eleget tenni. A kisiparos özvegye az ipari tevékenység folytatására irányuló bejelentését a kisiparos elhunyta után 3 hónapon belül köteles megtenni.

(2) A bejelentést az iparhatóság tudomásul veszi, ha az megfelel a jogszabály előírásainak. A jogszabállyal ellentétes bejelentést az iparhatóság elutasítja. Az iparhatóság a bejelentés tudomásulvételéről, illetve elutasításáról értesíti a kisiparost (özvegyet).

A KIOSZ közreműködése az eljárásban

40. § (1) Az iparhatóság a kisiparost érintő határozatának meghozatala előtt köteles kikérni a KIOSZ illetékes helyi szervének véleményét.

(2) Az iparhatóság a KIOSZ-szervezet részére megküldi a kisiparos beadványát, illetve azt az iratot, amivel az eljárás hivatalból megindult. Az iparhatóság egyúttal felhívja a KIOSZ-szervezetet arra, hogy az ügyre vonatkozó véleményét 15 napon belül írásban közölje.

(3) Az iparhatóság az ügy elbírálásakor köteles mérlegelni a KIOSZ-szervezet véleményét. A KIOSZ-szervezet véleménye az iparhatóságot nem kötelezi meghatározott tartalmú határozat kibocsátására, a vélemény közlésének elmaradása a határozat kiadását nem befolyásolja.

A hatóságok együttműködése kisipar-igazgatási ügyekben

41. § A határozatokat és a kisiparos bejelentéseinek tudomásulvételét tartalmazó iratot az iparhatóság megküldi a tanács illetékes pénzügyi szakigazgatási szerve és a KIOSZ helyi szervezete részére.

42. § (1) A szabálysértési büntetésről a határozat jogerőre emelkedése után a szabálysértési hatóság az illetékes iparhatóságot és helyi KIOSZ-szervezet, a befizetési hátralékról a társadalombiztosítási szerv, illetve a tanács pénzügyi szakigazgatási szerve az illetékes iparhatóságot köteles értesíteni.

(2) A gyermeknek gyámja útján gyakorolt kisipari tevékenységére vonatkozó bejelentést az iparhatóság köteles a gyámhatósággal közölni.

43. § (1) A kisiparos tevékenységének ellenőrzésére más jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv vagy jelentés egy példányát köteles megküldeni az iparhatóság részére.

(2) Ha az ellenőrzési megállapítás alapján ez indokolt, az iparhatóság a kötelezettség-mulasztás miatt írásban figyelmezteti a kisiparost. A figyelmeztetés kiterjed arra is, hogy ismételt kötelezettség-szegés miatt az iparjogosítvány visszavonására kerülhet sor.

A kisiparos munkavégzése állami költségvetési és szocialista gazdálkodó szerv részére

44. § (1) A kisiparos építőipari karbantartó és felújító munka esetén negyedévenként 50 000 Ft, minden más kisipari tevékenység esetén negyedévenként legfeljebb 100 000 Ft értékű megrendelést vállalhat állami vállalatoktól, trösztöktől, egyesülésektől, közös vállalatoktól, szövetkezetektől, szövetkezetek szervezeteitől, szövetkezeti vállalatoktól, társadalmi szervezetektől, ezek vállalataitól és költségvetési szervektől. Az iparhatóság rendkívüli esetben engedélyt adhat a kisiparosnak értékhatáron felüli megrendelés elfogadására.

(2) A szerződési érték megállapításánál az anyagértéket figyelembe kell venni akkor is, ha az anyagot vagy annak egy részét a megrendelő bocsátja a kisiparos rendelkezésére.

(3) Az (1) bekezdés nem vonatkozik arra az esetre, ha a külkereskedelmi vállalat vagy a Kisipari Termeltető vállalat (KTV) közvetlen export céljára rendel árut a kisiparostól.

(4) Az (1) bekezdésben említett megrendelő az áru vagy szolgáltatás ellenértékét a kisiparosokra vonatkozó adójogszabályok előírásai szerint fizetheti ki.

Általános eljárási szabályok

45. § A kisipar-igazgatási eljárásban az 1957 évi IV. törvény előírásait kell alkalmazni.

(A Tvr. 25. §-hoz)

46. § (1) Ez a rendelet 1977. július hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 2/1958. (V. 1.) KipM rendelet, valamint az ennek módosításáról rendelkező 9/1959. (XII. 30.) KipM rendelet, 1/1964. (VIII. 28.) KipM rendelet, 2/1967. (XII. 17.) KipM rendelet, 2/1969. (VIII. 9.) KipM rendelet és 4/1972. (X. 8.) KipM rendelet; továbbá a vándoriparok gyakorlásáról szóló 1/1956. (III. 14.) KipM rendelet, valamint a módosítására kiadott 1/1961. (II. 5.) KipM rendelet.

(2) A rendelet hatálybalépése a korábban kiadott iparjogosítványok érvényességét nem érinti.

(3) A rendelet hatálybalépésekor érvényben levő háziipari értesítést és vándoripari engedélyt az iparhatóság 90 napon belül képesítéshez nem kötött tevékenységére szóló iparjogosítványra cseréli ki. A kicserélés nem minősül új iparjogosítvány kiadásának.

(4) A korábban háziipari értesítés vagy vándoripari engedély alapján gyakorolható tevékenységre a rendelet hatálybalépése után képesítéshez nem kötött tevékenységre érvényes iparjogosítványt lehet kiadni.

(5) A vándor drótozó és foltozó, üveges, köszörűs, ernyőjavító, üstfoltozó és teknővájó esetében az iparjogosítvány kiadására vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az iparjogosítványon a tevékenység megnevezése előtt fel kell tüntetni a "vándor" megjelölést, továbbá, hogy a kisiparos működési területét a megye (főváros) közigazgatási határán belül meg kell állapítani.

1. számú melléklet a 4/1977. (VI. 1.) KipM rendelethez

A kisiparként gyakorolható képesítéshez kötött ipari tevékenységek jegyzéke

(A jegyzék a rokoniparnak minősülő tevékenységeket azonos sorszám alatt, egymástól vesszővel elválasztva tünteti fel.)

2. számú melléklet a 4/1977. (VI. 1.) KipM rendelethez

A kisiparként nem gyakorolható ipari tevékenységek

3. számú melléklet a 4/1977. (VI. 1.) KipM rendelethez

A mestervizsga alapján gyakorolható képesítéshez kötött ipari tevékenységek

1. ács-álványozó

2. általános orvosi műszerész

3. autószerelő

4. bádogos

5. bútorasztalos, intarziakészítő

6. cukrász

7. cserépkályhás

8. elektronikai műszerész

9. épületasztalos

10. épületburkoló (hideg)

11. esztergályos

12. fapadlózó és műanyagburkoló

13. fogműves

14. galvanizáló

15. gázvezeték és készülékszerelő

16. hangszerész

17. hentes és mészáros

18. karosszérialakatos

19. kozmetikus

20. kovács

21. kőműves

22. központifűtés és csőhálózatszerelő

23. kőfaragó, műkőkészítő

24. látszerész

25. műanyagfeldolgozó

26. ortopéd műszerész

27. öntő

28. ötvös, vésnök

29. sütő

30. szobafestő és mázoló (tapétázó)

31. tetőfedő

32. villanyszerelő

33. vas- és fémszerkezetlakatos

34. vízszigetelő

35. vízvezetékszerelő

4. számú melléklet a 4/1977. (VI. 1.) KipM számú rendelethez

Iparcsoportok

(Egy iparcsoportba tartoznak a mellékletben azonos sorszám alatt feltüntetett tevékenységek. Az iparcsoport címén együtt gyakorolt tevékenységek összefoglaló elnevezése: vegyesjavító ipar.)

Bőripar:

1. bőrdíszműves, cipész, cipőrészfelső-készítő, szíjgyártó

Faipar

2. asztalos, bognár, kádár

3. asztalos, bútorasztalos, kárpitos

Gépjavító, karbantartó, szerelő:

4. karosszérialakatos, géplakatos

5. karosszérialakatos, fényező

6. autószerelő, gépjármű-villamossági műszerész

7. vas- és fémszerkezeti lakatos, hegesztő

Műszeripar:

8. géplakatos, mechanikai műszerész

9. háztartási gépszerelő, villanyszerelő

Ruházati ipar

10. fehérneműkészítő, fűzőkészítő

11. férfiszabó, női szabó

Gépipar:

12. kovács, géplakatos

13. vas- és fémszerkezeti lakatos, karosszérialakatos, hegesztő

Személyi szolgáltatás:

14. férfi fodrász, női fodrász

5. számú melléklet a 4/1977. (VI. 1.) KipM rendelethez

A kisipari működési engedéllyel, három év szakmai gyakorlat alapján is folytatható, képesítéshez kötött ipari tevékenységek.

1. bognár, kádár (pintér)

2. címfestő

3. cipész

4. fehérneműkészítő

5. kalapos és sapkakészítő

6. kárpitos

7. kefekötő

8. késes és köszörűs

9. könyvkötő

10. szíjgyártó

11. szőnyegkészítő és javító, takács

6. számú melléklet a 4/1977. (VI. 1.) KipM rendelethez

Az építőiparok

1. ács-állványozó

2. bádogos

3. cserépkályhás

4. épületasztalos

5. épületburkoló (hideg)

6. fapadlózó és műanyagburkoló

7. felvonókarbantartó szerelő

8. gázvezeték és készülékszerelő 9. kőfaragó, műkőkészítő

10. kőműves

11. központifűtés és csőhálózatszerelő

12. szobafestő és mázoló (tapétázó)

13. tetőfedő 14. üvegező 15. villanyszerelő 16. vízszigetelő 17. vízvezetékszerelő

7. számú melléklet a 4/1977. (VI. 1.) KipM rendelethez

8. számú melléklet a 4/1977. (VI. 1.) KipM rendelethez