62/1981. (XII. 27.) PM rendelet
a leányvállalat alapításának és működésének pénzügyi feltételeiről
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv. végrehajtására kiadott 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 105. §-ának (1) bekezdése alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt minisztériumok, országos hatáskörű szervek meghallgatásával - a következőket rendelem:
1. §
(1) Az állami vállalat, a szövetkezeti vállalat, továbbá a társadalmi szervezetnek és az egyesületnek a vállalata (a továbbiakban együtt: vállalat) leányvállalatot a következők felhasználásával alapíthat:
a) a rendelkezésre álló fejlesztési alapjának szabad eszközeiből;
b) fejlesztési alapját megelőlegező, a hatályos hitelpolitikai irányelvek szerint kapott fejlesztési hitelből;
c) meglevő állóeszközeinek és készleteinek átadásával;
d) a hatályos Állami Alapjuttatási Irányelvek szerint kapott állami alapjuttatásból.
(2) Leányvállalat alapításánál az alapító vállalatnak legalább az egyéves önálló működéshez szükséges állóeszközöket és a tartósan lekötött készletek finanszírozásához szükséges forrásokat kell az alapított vállalat rendelkezésére bocsátania.
2. §
(1) A leányvállalatra az azonos ágazatba sorolt vállalatra érvényes jövedelemszabályozási előírásokat kell alkalmazni.
(2) A leányvállalatot az azonos ágazatba sorolt vállalatokkal azonos mértékben és feltételekkel megilleti a tevékenységhez, illetőleg fejlesztéshez nyújtható támogatás és kedvezmény, valamint terhelik a hatályos pénzügyi jogszabályok szerint előírt kötelezettségek.
(3) A leányvállalat bérszabályozási rendszerére - ágazati besorolásától függően - a vállalati bérszabályozás rendszeréről, illetőleg a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló rendelkezések előírásait kell alkalmazni.
3. §
(1) Az alapító vállalat a leányvállalatnak a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló rendeletben meghatározott felosztható alapjából, illetve mezőgazdasági jövedelemszabályozási rendszer szerint működő vállalatok esetén a jövedelemadóval csökkentett jövedelméből, az alapító határozatban rögzített módon és mértékben részesedik, illetve azt kiegészítheti.
(2) A leányvállalat veszteséges vagy alaphiányos gazdálkodása esetén, ha az a leányvállalat saját forrásaiból nem szüntethető meg, és az alapító vállalat a leányvállalatot nem számolja fel, köteles a veszteségeket és/vagy a hiányt saját forrásaiból rendezni.
4. §
(1) A leányvállalat kisvállalati, illetve műszaki fejlesztő vállalati formában is működtethető.
(2) A kisvállalati, illetve műszaki fejlesztő vállalati formában működő leányvállalatokra az ezekre vonatkozó hatályos jövedelemszabályozási, valamint bér- és keresetszabályozási jogszabályokat az e rendeletben foglalt eltérésekkel, kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(3) Ha a leányvállalat kisvállalati formában működik, az alapító vállalat az átvett adózott nyereséget (felosztható alapot, rendelkezési alapot) külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalékalapképzési kötelezettség mellett helyezheti felosztható alapjába.
5. §
(1) A leányvállalat mérlegében az alapításához rendelkezésére bocsátott vagyont az alapító szervvel szembeni tartozásként kell kimutatni. Az alapító vállalat saját mérlegében elkülönített módon köteles azt (vagyoni betétként) szerepeltetni.
(2) A költségvetési kapcsolatok során az elszámolásnál, a bevallásnál, valamint a mulasztások során hozandó intézkedéseknél a pénzügyi- gazdasági ellenőrzésről, továbbá a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés során biztosítani kell az alapító vállalat és a leányvállalat - lehetőség szerinti - egyidejű ellenőrzését.
6. §
Ez a rendelet 1982. január hó 1-én lép hatályba.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter