23/1979. (VI. 28.) MT rendelet

az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. számú törvény végrehajtásáról

Az alarm pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS RENDSZERE

(Ápt. 4. §-ához)

1. §

(1)[1]

(2)[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §

(1)[5]

(2)[6]

(3)[7]

(4)[8]

(Ápt. 6. §-ához)

5. §

(1)[9]

(2)[10]

(Ápt. 7. §-ához)

6. §[11]

7. §

(1)[12]

(2)[13]

(3)[14]

(Ápt. 8. §-ához)

8. §

(1)[15]

(2)[16]

(3)[17]

(4)[18]

(Ápt. 10. §-ához)[19]

9. §[20]

(Ápt. 11. §-ához)

10. §[21]

(Ápt. 12. §-ához)

11. §[22]

(Ápt. 13. §-ához)

12. §

(1)[23]

(2)[24]

(3)[25]

(Ápt. 14. §-ához)

13. §[26]

(Ápt. 16. §-ához)

14. §[27]

(Ápt. 17. §-ához)

15. §[28]

(Ápt. 19-20. §-ához)

16. §

(1)[29]

(2)[30]

(3)[31]

A TANÁCSOK KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSA

(Ápt. 21. §-ához)

17. §[32]

18. §[33]

19. §[34]

20. §[35]

21. §[36]

22. §[37]

(Ápt. 22. §-ához)

23. §[38]

24. §[39]

25. §[40]

25/A. §[41]

26. §[42]

27. §[43]

28. §[44]

29. §[45]

30. §[46]

31. §[47]

32. §[48]

33. §[49]

34. §[50]

35. §[51]

36. §[52]

37. §[53]

(Ápt. 23. §-ához)

38. §[54]

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK

(Ápt. 24. §-ához)

39. §[55]

39/A §[56]

A PÉNZINTÉZETI RENDSZER[57]

(Ápt. 29-34. §-aihoz)[58]

40. §[59]

41. §[60]

42. §[61]

43. §[62]

44. §[63]

45. §[64]

45/A. §[65]

46. §[66]

(Ápt. 34/A. §-ához)[67]

47. §[68]

48. §[69]

(1) Az Ápt. 31-33. §-aiban meghatározott pénzintézetek ágazati irányítását, továbbá a Minisztertanács által alapított pénzintézetek felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.

(2) Biztosító egyesületek biztosítással kapcsolatos tevékenységének szakmai felügyelete a pénzügyminiszter feladata.

(3)[70]

(4)[71]

(5)[72]

(6)[73]

AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK PÉNZGAZDÁLKODÁSA

(Ápt. 35. §-ához)

49. §

(1) Az állami költségvetési szerv (a továbbiakban: költségvetési szerv)

- a költségvetési szabályok szerint - a (3) bekezdésben említett szervek kivételével - önállóan gazdálkodik;

- tevékenységéért, valamint a kezelésében levő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáért, vezetője a jogszabályokban meghatározott módon felelős;

- pénzeszközeit - az engedélyezett készpénz kivételével - az illetékes bankszervezetnél kezelt számláján tartja;

- tevékenységéről és gazdálkodásáról a költségvetési szabályok szerint számol be.

(2) A költségvetési szervek feladataikat elsősorban

- természetbeni társadalmi juttatásokat nyújtó egészségügyi, szociális, oktatási, tudományoskutatási, kulturális, kommunális és egyéb szolgáltatásokkal,

- igazgatási, jog- és rendbiztonsági, rendészeti és védelmi, valamint a társadalom közös szükségleteit kielégítő egyéb tevékenységekkel,

- pénzbeli társadalmi juttatások folyósításával látják el.

(3) Kisebb intézmények úgy is működtethetők, hogy gazdálkodási feladataikat részben vagy egészben valamely kijelölt más költségvetési szerv látja el.

(4) A költségvetési szerv gazdálkodási feladatait az ágazati irányelvek betartásával, az észszerű takarékosság érvényesítésével, a munka hatékonyságának növelésével köteles ellátni.

(Ápt. 36-37. §-ához)

50. §[74]

51. §

(1) Az Ápt. 36. § (1) bekezdésében felsorolt szervek a költségvetési szerv alapításáról, feladatai meghatározásáról jogszabályban vagy határozatban intézkednek.

(2)[75]

52. §

(1)[76] Az alapító szerv a költségvetési szerv folyamatos működéséhez az alapítás évében szükséges kiadások pénzügyi fedezetéről a rendelkezésére álló pénzügyi források terhére az alapítás előtt köteles gondoskodni.

(2) Költségvetési szervnek több alapító szerv által, illetve vállalati gazdálkodó szervezetek által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök felhasználásával történő alapítása esetén az érdekelt szervek a létesítéssel felmerült valamint a működéshez szükséges kiadások megosztásában megállapodnak.

(3) Az alapító szerv meghatározza a költségvetési szerv által ellátandó feladatot a gazdálkodási formát, a felügyeleti szervet valamint a működési területet.

(4) A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását a pénzügyminiszter szabályozza.

53. §

(1) A költségvetési szerv akkor szüntethető meg, illetve szervezhető át, ha

- a tevékenysége iránti szükséglet megszűnt,

- az ellátott feladat más szerv, intézmény tevékenységével, vagy több azonos feladatot ellátó szerv összevonásával, közöttük a feladatok átcsoportosításával gazdaságosabban, hatékonyabban megvalósítható,

- az alapító által meghatározott feladatát ellátni nem tudja,

- tevékenysége és gazdálkodása nem felel meg a jogszabályi előírásoknak,

- azt egyéb népgazdasági érdek szükségessé teszi.

(2)[77]

(3)[78]

(Ápt. 39. §-ához)

54. §[79]

55. §[80]

56. §[81]

A központi költségvetési szervek állóeszközeinek felújítását szolgáló pénzeszközöket az eltérő időben jelentkező felújítási szükségletek jobb kielégítése-, a hatékonyabb állóeszköz-fenntartás érdekében alapszerűen kell kezelni.

57. §[82]

Az állami költségvetésnek az Országgyűlés által történt megállapítása után - az 55. § (2) bekezdésben megjelölt előirányzatok és egyéb jogszabályi előírások megtartásával - a költségvetési szerv részletes költségvetési javaslatot készít Ezt az önálló fejezetet képező szerv vezetője, illetve fejezetet nem képező szerv esetén a felügyeleti szerv hagyja jóvá.

58. §[83]

(Ápt. 40-41. §-ához)

59. §[84]

60. §

(1)[85] Központi költségvetési szervnél a szakfeladatok végrehajtásával kapcsolatos gazdálkodási és pénzügyi teendőket - a 49. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - saját gazdasági szervezete látja el. E szervezet vezetőjét (gazdasági vezetőt) - besorolásától függetlenül - a fejezetet képező központi költségvetési szerv esetén annak vezetője vagy helyettese, egyébként a költségvetési szerv vezetőjének (igazgató stb.) kinevezésére jogosult felügyeleti szerv vezetője (vagy helyettese) egyetértésével a költségvetési szerv vezetője (igazgatója stb.) nevezi ki és menti fel.

(2) A fejezetet nem képező költségvetési szerv gazdasági szervezetének vezetője a költségvetési szerv működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese, és feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

(3) A gazdasági vezetőnek - illetve akadályoztatása esetén a kijelölt helyettesének - ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható és ilyen intézkedés nem tehető. Az utalványozási jogot csak a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa megbízott dolgozó gyakorolhatja.

61. §[86]

62. §

(1)[87] Az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) - ha jogszabály másként nem rendelkezik - jelöli ki a pénzügyminiszterrel és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben azokat a költségvetési intézménytípusokat, amelyeknél országosan egységes anyagi érdekeltségi rendszer érvényesül, és határozza meg a rendszer feltételeit.

(2)[88] Egyedi jellegű költségvetési szervek tekintetében az anyagi érdekeltségi rendszer alkalmazását és annak feltételeit - az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - a felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetőe).

(3)[89] Az (1) bekezdés szerinti kijelölés esetén is biztosítani kell, hogy a költségvetési szerv azoknak az állami kötelezettségeknek eleget tegyen, amelyeket az alapító szerv meghatároz.

Egyedi jellegű költségvetési szervek tekintetében az anyagi érdekeltségi rendszer alkalmazását és annak feltételeit - az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - a felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője).

(4)[90]

63. §

(1)[91]

(2) A költségvetési szerv által alkalmazandó részletes szabályokat az alapelvek keretében a felügyeleti szerv határozza meg, a pénzügyminiszter azonban fenntarthatja magának, hogy a szabályozás vele egyetértésben történjék.

64. §[92]

65. §[93]

A VÁLLALATI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK PÉNZÜGYI RENDSZERE

(Ápt. 43. §-ához)

66. §

(1) A mezőgazdasági, a halászati szövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek, a vízgazdálkodási társulatok (vízitársulatok), az ipari, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek és mindezek társulásai, a takarékszövetkezetek és szövetkezeti vállalatok - jogszabályok keretei között, az érdekképviseleti szervek irányelvei figyelembevételével - közös alapokat létesíthetnek és működtethetnek.

(2)[94] Az ipari, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek és ezek társulásai, vízgazdálkodási társulatok (vízitársulatok), szövetkezeti vállalatok érdekképviseleti szerveinek és intézményeinek működéséhez, illetve feladataik ellátásához szükséges fenntartási hozzájárulás ráfordításként elszámolható mértékének felső határát és a fenntartási hozzájárulásból fedezhető kiadások körét az országos érdekképviseleti szerveknek a Pénzügyminisztériummal egyeztetett ajánlása alapján a szövetkezetek állapítják meg.

67. §[95]

(Az Ápt. 44. §-ához)[96]

67/A. §[97]

(1) A vállalati gazdálkodó szervezetek [Ápt. 6. § (1) bek] egymással és a velük áruszállítási vagy szolgáltatási kapcsolatban álló állampolgárokkal - ideértve ezek társaságait is - megállapodhatnak abban, hogy a szerződés szerinti pénzbeli ellenszolgáltatás teljesítése az áru-, illetőleg egyéb szolgáltatás esedékességét megelőzően (előleg) vagy pedig azt követő időpontban (kereskedelmi hitel) válik esedékessé. Az előleg és a kereskedelmi hitel a továbbiakban együtt: kereskedelmi hitelezés.

(2) A vállalati gazdálkodó szervezetek - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - kereskedelmi hitelezésre valamennyi jogszerűen rendelkezésükre álló pénzügyi forrásukat felhasználhatják.

(3) A kereskedelmi hitelezés időtartama egy évnél hosszabb nem lehet A kamat mértékében a felek állapodnak meg, ennek során eltérhetnek a Ptk. 232. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértéktől.

67/B. §[98]

GAZDÁLKODÁS AZ ÁLLAMI VAGYONNAL

(Ápt. 51. §-ához)

68. §

(1) Az állami vagyon kezelője - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak költségvetési szerv, vagy állami vállalati gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet lehet.

(2) Az állami vagyon elidegenítésére, megterhelésére és a vagyonnal más módon való rendelkezésre a kezelő a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően jogosult.

(3)[99] Magánszeméllyel szemben kártérítési vagy munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb igény érvényesítésére jogosult állami vállalati gazdálkodó szervezet a követelést - vagy annak egy részét - indokolt esetben elengedheti.

(4)[100]

69. §

(1) Amennyiben az állami vagyon kezelője feladatainak ellátásához valamely vagyontárgy feleslegessé válik, úgy elsősorban annak a népgazdaság egyéb területén történő rendeltetésszerű hasznosítását kell megkísérelnie.

(2) A felesleges vagyontárgy feltárása, hasznosítása és selejtezése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kezelő szerv hatáskörébe tartozik.

(3)[101] A feleslegessé vált állóeszközöket és készleteket a vállalati gazdálkodó szervezetek, az agráripari egyesülés, az állami költségvetési szervek, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egyéb jogi személyek egymásnak értékesíthetik, bérbeadhatják, használati díj ellenében - a pénzügyminiszter által meghatározott esetekben térítés nélkül is - átadhatják. A szövetkezet részére térítésmentesen átadott eszközök a szövetkezet kezelésébe kerülnek.

(4)[102] A (3) bekezdésben foglaltakat a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokra, külföldi érdekeltségű társaságokra is alkalmazni kell.

(5)[103]

(6) A jelen §-ban foglaltaknak a szövetkezeteknél, szövetkezeti vállalatoknál való alkalmazását a pénzügyminiszter a szövetkezeti országos érdekképviseleti szervekkel egyetértésben szabályozza.

70. §[104]

A SZÁMVITEL ÉS A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓRENDSZER

(Ápt. 52. §-ához)

71. §[105]

(Ápt. 53. §-ához)

72. §[106]

(Ápt. 54. §-ához)

73. §[107]

(Ápt. 55. §-ához)

74. §[108]

(Ápt. 56. §-hoz)

75. §[109]

76. §[110]

77. §[111]

(Ápt. 58. §-ához)

78. §[112]

(Ápt. 59-60. §-aihoz)

79. §[113]

PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS

(Ápt. 61. §-ához)

80. §[114]

(1) A pénzügyi ellenőrzést az állami ellenőrzésre vonatkozó előírások szerint kell tervezni.

(2) A pénzügyi ellenőrzés során célvizsgálat, továbbá - az adóellenőrzést kivéve - téma- és utóellenőrzés is végezhető.

(Ápt. 62. §-ához)[115]

81. §[116]

Az Ápt. 62. § (1) bekezdésében foglalt pénzügyi gazdasági ellenőrzést az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) fővárosi, megyei igazgatóságai (a továbbiakban együtt: igazgatóság), valamint a fővárosi, megyei adófelügyelőségei (a továbbiakban együtt: adófelügyelőség) útján látja el.

82. §[117]

(1) Ha a munka arányos elosztása, összeférhetetlenség vagy rendkívüli körülmény ezt indokolja, a Hivatal elnöke az ellenőrzésre területileg illetékes igazgatóság vagy adófelügyelőség helyett más igazgatóságot, illetőleg adófelügyelőséget is kijelölhet.

(2) Ha az ellenőrzést az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem az illetékes szervezet folytatta le, a hatósági intézkedést az illetékes igazgatóságnak, illetőleg az adófelügyelőségnek kell megennie.

83. §[118]

(1) A pénzügyi-gazdasági ellenőrzést a vállalati gazdálkodó szervezetnél általában kétévenként, a vállalkozónál 3-5 évenként a helyszínen kell megtartani.

(2) Soron kívüli ellenőrzés tartható, ha:

a) a fizetőképesség helyreállítására irányuló előzetes egyeztetés eredménytelen,

b) a felszámolást elrendelik,

c) a vállalati gazdálkodó szervezetből új gazdálkodó szervezet alakul, ideértve a szétválást, az egyesülést és a kiváltást is,

d) a vállalkozó adóköteles tevékenysége megszűnik,

e) más állami felügyeleti vagy ellenőrző szerv azt kéri.

(3) A Hivatal elnöke az ellenőrzésre az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő gyakoriságot írhat elő különösen akkor, ha a pénzügyi előírások jelentősen változnak, vagy ha az ellenőrzött pénzügyi és adófizetési fegyelme azt indokolja.

84. §[119]

Az ellenőrző szerv felettes szerve e jogkörében a befejezett ellenőrzés alaposságát, teljeskörűségét és szakszerűségét a helyszínen felülvizsgálhatja. Ha a felülvizsgálat alapján hatósági intézkedés válik szükségessé, azt a hatáskörrel rendelkező és illetékes ellenőrző szerv köteles megtenni.

85. §[120]

Az ellenőrző szerv az ellenőrzés megkezdésének (a megbízólevél bemutatásának) időpontjától az ellenőrzés befejezéséig végzett önellenőrzést nem veheti figyelembe.

86. §[121]

(1) Ha az ellenőrző szerv súlyos szabálytalanságot észlel vagy, ha az okmány, az irat meghamisításától, megsemmisítésétől lehel tartani, az okmányt, az iratot az ellenőrző szerv álvételi elismervény ellenében köteles másolat hátrahagyásával bevonni.

(2) Az okmányt, az iratot az ellenőrző szerv az ellenőrzéshez, legfeljebb 60 napra átvételi elimervény ellenében bekérheti. Az ellenőrző szerv a bekért iratokról, okmányokról másolatot ad akkor, ha az ellenőrzött ezt kéri és valószínűsíti, hogy az iratok, okmányok a tevékenységéhez vagy hivatalos ügyeinek intézéséhez szükségesek.

(3) Ha a számviteli és bizonylati rend, a könyvvezetés, a nyilvántartás, az elszámolás alapját képező iratok hiányossága, pontatlansága, valótlansága miatt az ellenőrzést nem lehet lefolytatni, az ellenőrző szerv a következők szerint járhat el:

a) az ellenőrzöttet az ellenőrzés felfüggesztése mellett, határidő kitűzésével a hiányosságok megszüntetésére kötelezheti,

b) az ellenőrzött költségére a számadásokat szakértővel elkészíttetheti,

c) az ellenőrzés felfüggesztése nélkül becslési eljárást folytathat le.

(4) A becslési eljárást az összes körülmény figyelembevételével, így a rendelkezésre álló adatok, bizonylatok, iratok, nyilvántartások, nyilatkozatok, tanúvallomások, szemle, szakértői vélemény stb. alapján kell lefolytatni és a kötelezettségeket valamennyi körülmény együttes értékelése alapján kell megállapítani.

87. §[122]

(1) Az ellenőrző szerv a hatósági intézkedést igénylő megállapításait jegyzőkönyvbe köteles foglalni.

(2) Külön jegyzőkönyvbe kell foglalni azokat a megállapításokat, amelyek alapján az ellenőrző szerv fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, büntetőeljárást kezdeményez, illetve szabálysértési eljárást folytat le, továbbá más államigazgatási szervnél hatósági intézkedést vagy a bíróságnál gazdasági bírság megállapítására irányuló eljárást kezdeményez.

(3) Az ellenőrzés hatósági intézkedést nem igénylő megállapításait jelentésbe kell foglalni. A jelentést az ellenőrzöttel ismertetni kell.

(4)[123] Az ellenőrzés megállapításait a vállalkozóknál szükség szerint, vagy a vállalkozó kifejezett kérésére zárótárgyaláson kell ismertetni. Az ellenőrzött szerv vagy a vállalkozó képviselőjének, illetve az ellenőrzött magánszemélynek a felvett jegyzőkönyvet haladéktalanul át kell adni. Az ellenőrzött a jegyzőkönyvben foglaltakra a zárótárgyaláson vagy azt követő 8 napon belül észrevételt tehet. Ha zárótárgyalást nem tartottak, az ellenőrzött az észrevételt a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban közölheti.

88. §[124]

A pénzügyi gazdasági ellenőrzés alapján jogsértés esetén az ellenőrző szerv a következő intézkedéseket teheti:

a) határozatot hoz és bírságot szab ki,

b) személyes felelősségrevonást kezdeményez,

c) szabálysértési eljárást folytat le,

d) gazdasági bírság kiszabását indítványozza,

e) más állami szerveket intézkedés végett megkeres,

f) a felügyeleti (törvényességi felügyeleti) és más állami, illetve ellenőrző szerveket tájékoztatja,

g) a tapasztalatokat elemzi, összegzi, értékeli,

h) a határozatának végrehajtását indokolt esetben a helyszínen utólag ellenőrzi.

89. §[125]

(1) Az Ápt. 62. §-ának (2) bekezdésében foglalt pénzügyi-gazdasági ellenőrzést (a továbbiakban: költségvetési ellenőrzés) a költségvetési szervként törzskönyvezett vagy az állami költségvetésből, illetve valamely elkülönített állami pénzalapból támogatásban részesült és jogszabály szerint a költségvetési rend szerinti gazdálkodásra kötelezett szerveknél kell elvégezni.

(2) A költségvetési ellenőrzés magában foglalja a fejezetszintű költségvetési ellenőrzést és a felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzést.

(3) A fejezetszintű költségvetési ellenőrzést (a továbbiakban: fejezetszintű ellenőrzés) a pénzügyminiszter, a felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzést a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői és a tanácsok végrehajtó bizottságai látják el (a továbbiakban együtt: költségvetési ellenőrző szerv).

90. §[126]

91. §[127]

92. §[128]

93. §[129]

(1) A fejezetszintű ellenőrzés kiterjed:

a) a minisztériumokra, költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szervekre (központi fejezetekre),

b) a fővárosi és megyei tanácsok végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveire (tanácsi fejezetekre) és

c) az elkülönített állami pénzalapokra.

(2) A pénzügyminiszter a fejezetszintű ellenőrzés mellett pénzügyi gazdasági ellenőrzést végezhet bármely költségvetési szervnél, illetve az állami költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapokból fenntartott vagy támogatott szervezetnél.

(3) A pénzügyminiszter a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinél e szervek vezetőinek felkérésére végez fejezetszintű ellenőrzést.

(4) A pénzügyminiszter a társadalmi szervezetek országos központjainál ellenőrzi az állami költségvetésből, illetve az elkülönített állami pénzalapokból juttatott támogatások felhasználását. E szervek vezetőinek felkérésére egyéb gazdálkodási kérdésekben is végezhető ellenőrzés.

94. §[130]

(1) A fejezetszintű ellenőrzés feladata:

a) a költségvetés végrehajtásának, a költségvetési és az elkülönített állami pénzalapokkal való gazdálkodás szervezésének és irányításának, az állami pénzeszközök és az állami vagyon célszerű és eredményes felhasználásának, hasznosításának helyszíni ellenőrzési tapasztalatokon nyugvó, a feladatok megvalósításának mértékét és színvonalát is számításba vevő értékelése;

b) a pénzügyi szabályozás hatásának és érvényesülésének, továbbá a pénzügyi, gazdasági követelményekkel járó központi intézkedések (pl. társadalompolitikai és fejlesztési programok, a hatékonyság javítását célzó megoldások stb.) megvalósításának és hatásának felmérése;

c) a jogszabályok megtartásának, az állami vagyon kezelésének, megóvásának és védelmének ellenőrzése;

d) a felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzések szervezettségének, színvonalának és hatékonyságának elősegítése.

(2) A pénzügyminiszter ellenőrzése az e rendeletben meghatározottakon túl kiterjedhet minden olyan területre, amelyet a Minisztertanács esetenként a pénzügyminiszter hatáskörébe utal.

95. §[131]

(1) A pénzügyminiszter megállapításairól a fejezetszintű ellenőrzés által érintett szervezet vezetőjét tájékoztatja, aki ennek alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, és arról a pénzügyminisztert 30 napon belül tájékoztatja. A pénzügyminiszter a határidőt meghosszabbíthatja.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett intézkedésekről adott tájékoztatót a pénzügyminiszter nem tartja kielégítőnek és az eltérő álláspontok egyeztetése eredménytelen, jelentést tesz a Minisztertanácsnak.

96. §[132]

97. §[133]

98. §[134]

99. §[135]

(1) A pénzügyminiszter elvi irányítást gyakorol a felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzés felett és a költségvetési ellenőrzés hatáskörébe tartozó szervek belső ellenőrzése felett.

(2) A belső ellenőrzés elvi irányítása a költségvetési szerv gazdálkodási tevékenysége és a belső ellenőrzési rendszer kialakítása tekintetében a pénzügyminiszter, egyéb vonatkozásban pedig a felügyeleti szerv feladata.

(3) A pénzügyminiszter elvi irányítás keretében legalább középtávú tervidőszakonként irányelveket bocsát ki, és folyamatosan módszertani segítséget nyújt. A költségvetési ellenőrzés és a költségvetési szervek belső ellenőrzése eljárási kérdéseiben - szükség szerint - állást foglal.

(4) A pénzügyminiszter figyelemmel kíséri és értékeli a felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzések és a költségvetési szervek belső ellenőrzésének színvonalát és hatékonyságát.

99/A. §[136]

(Ápt. 62/A. §-ához)[137]

100. §[138]

(1) A Hivatal igazgatósága és adófelügyelősége, valamint a tanácsi szervek adóellenőrzést a hatáskörükbe tartozó adók tekintetében végeznek.

(2) A Hivatal igazgatósága és adófelügyelősége által végzett adóellenőrzést 5 éven belül iratok bekérésével vagy a helyszínen kell végrehajtani.

(3) A (2) bekezdésben foglalt adóellenőrzésre egyébként az e rendelet 82-88. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

101/A. §[139]

101. §[140]

A tanácsi szervek hatáskörébe tartozó adókkal és az illetékekkel kapcsolatos adóellenőrzés kiterjed:

a) a helyi tanácsok végrehajtó bizottságánál és a tanácsi szakigazgatási szerveknél az adóztatási munka irányításának, szervezésének, az adó- és illetékügyi feladatok végrehajtásának ellenőrzésére;

b) a magánszemélyeknél, a vállalkozóknál és a jogi személyeknél az adókkal és az illetékekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére.

102. §[141]

(1) A tanácsi szervek hatáskörébe tartozó adókkal és az illetékekkel kapcsolatos pénzügyi ellenőrzés feladata az adóztatásra irányuló társadalom- és pénzügypolitikai célkitűzések érvényesülésének, az adó- és illetékügyi munka törvényességének ellenőrzése, színvonalának emelése, valamint az adózási fegyelem megszilárdítása.

(2) Az ellenőrzés feladata az adóalanyoknál (adófizetőknél)

a) az adó-, vagy az illeték kötelezettség bejelentésének és helyességének,

b) a befizetési, illetékbélyeg lerovási kötelezettség teljesítésének

az ellenőrzése.

(3) Az ellenőrzés feladata az adóztatást irányító, felügyelő, valamint az adó- és illetékügyi feladatokat ellátó tanácsi szervnél

a) az adózással és az illetékekkel kapcsolatos jogszabályok egységes alkalmazásának,

b) az adópolitikai célkitűzések gyakorlati érvényesülésének,

c) a fővárosi, megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak és pénzügyi szakigazgatási szerveinek a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai felé irányuló szervező és ellenőrző tevékenységének,

d) az adóztatási tevékenység színvonalának és törvényességének

az ellenőrzése.

(4) A pénzügyminiszter a felügyelete alá tartozó ellenőrző szervezet útján a fővárosi, megyei tanácsok végrehajtó bizottságainál és ezek szerveinél rendszeresen, a helyi tanácsoknál esetenként ellenőrzi az adó- és illetékügyi rendelkezések végrehajtását, az adóztatást irányító és ellenőrző tevékenységet.

103. §[142]

(1) A tanács végrehajtó bizottsága legalább 3 évenként testületi beszámoltatás útján is ellenőrzi az adóztatást.

(2) A felügyeleti jogkörrel rendelkező pénzügyi szakigazgatási szerv az adó- és illetékügyi feladatokat ellátó tanácsi szakigazgatási szerveknél rendszeresen tart célvizsgálatot, esetenként témaellenőrzést és legalább 5 évenként egyszer teljes körű, a tevékenység egészét átfogóan értékelő ellenőrzést.

(Ápt. 63. §-ához)[143]

104. §[144]

104/A. §[145]

104/B. §[146]

104/C. §[147]

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(Ápt. 66. §-ához)

105. §

(1)[148] E rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. Ennek keretében szabályozza különösen a költségvetés tervezésével és végrehajtásával, a költségvetési szervek gazdálkodásával, a Magyar Nemzeti Bank kivételével a pénzintézetek működésével, a vállalati gazdálkodó szervezetek alapképzésével és mérlegbeszámolójával, a költségvetési beszámoló- és pénzügyi információrendszerekkel és felmentést adhat a kötelezettek egyes csoportjai számára az évközi mérlegbeszámoló benyújtása alól.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatáskört a pénzügyminiszter

a) a bankfeladatok meghatározásánál hitelezési és pénzforgalmi vonatkozásokban, továbbá a vállalati gazdálkodó szervezetek által egymásnak átengedhető pénzeszközök körének és feltételeinek megállapításánál a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben;

b) az adatszolgáltatási rendszereket illetően a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben;

c) a költségvetési üzem gazdálkodásának szabályozásánál az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel együttesen, a munkaügyi miniszterrel egyetértésben;

d)[149]

e)[150]

gyakorolja.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy külföldi bankok vagy pénzintézetek számára engedélyezze a Magyar Népköztársaságban képviselet létesítését.

(4) A Minisztertanács felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy e rendelet figyelembevételével szabályozza a szakszervezeti gazdálkodást és annak ellenőrzését.

106. §

(1) Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

- a tanácsi tervezés és költségvetés új rendjéről szóló 2025/1967. (V. 28.) Korm. számú határozat;

- a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről szóló, a 9/1971. (II. 16.) Korm. számú és a 13/1971. (IV. 1.) Korm. számú rendelettel módosított 40/1967. (X. 13.) Korm. számú rendelet;

- a társadalmi tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről, valamint a hiányzó és megsemmisült vagyontárgyak elszámolásáról szóló 3/1968 (I. 16.) Korm. számú rendelet;

- a tanácsok költségvetésének, fejlesztési alapjának szabályozásáról és gazdálkodásuk rendszeréről szóló, az 1031/1975. (XI. 15.) Mt. h. számú határozattal módosított 1044/1970. (X. 15.) Mt. h. számú határozat;

- a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. számú tvr. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 1018/1971. (VI. 8.) Mt. h. számú határozat;

- a tanácsi pénzeszközök és fejlesztési alapok egységes pénzintézeti kezeléséről, illetve hitelezéséről szóló 1019/1971. (VI. 8) Korm. számú határozat;

- az Állami Fejlesztési Bankról szóló 1020/1971. (VI. 8.) Korm. számú határozat;

- az Országos Takarékpénztárról szóló 26/1972. (VIII. 27.) MT számú rendelet;

- a biztosítási tevékenységről szóló 18/1972. (VI. 5.) MT számú rendelet.

(3)[151]

(4)[152]

(5)[153]

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke