9/1981. (V. 28.) MÉM-ÉVM-PM-IM együttes rendelet
a nagyüzemileg nem hasznosítható földek tartós használatba adásáról szóló 6/1977. (I. 28.) MÉM-ÉVM-PM-IM számú együttes rendelet módosításáról
A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény 14. § (2) bekezdésében és 25. §-ában, illetőleg a tartós földhasználatról szóló 1976. évi 33. törvényerejű rendelet 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:
1. §
A nagyüzemileg nem hasznosítható földek tartós használatba adásáról szóló 6/1977. (I. 28.) MÉM-ÉVM-PM-IM együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) Mezőgazdasági termelés céljára nem adható tartós használatba:
a) az erdő,
b) a belterületi föld,
c) a városok és községek külterületének olyan részén fekvő föld, ahol a területrendezési tervek a terület más célú hasznosítását irányozták elő, illetve, ahol belátható időn belül közületi felhasználás (kisajátítás, beruházás, nagyüzemi hasznosítás stb.) várható, továbbá
d) az olyan zártkertben fekvő föld, amelynek jellege (rendeltetése) jelentős mértékben megváltozott. [36/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 46. §]."
2. §
A Vhr. 4. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(3) Ha a mezőgazdasági termelés céljára tartós használatra kijelölt földrészlet megosztása szükséges, az így kialakított földrészlet a balatoni üdülőkörzethez tartozó településeken (városokban, községekben) és a természetvédelem alatt álló területeken 1500 m2-nél, az egyéb településeken 800 m2-nél kisebb nem lehet. Az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez szükséges megosztási vázrajz elkészítéséről - a szerződés megkötése előtt - a használatbaadónak kell gondoskodni.
(4) A magánszemélyek csoportjának mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adott földet a közös tulajdonra vonatkozó szabályok szerint kell nyilvántartani. Az ilyen földrészletet műszakilag nem kell megosztani, de azt a földhasználók természetben használatra feloszthatják. Az egy személy használatába kerülő terület a balatoni üdülőkörzethez tartozó településeken és a természetvédelem alatt álló területeken 1500 m2-nél, egyéb esetben pedig 800 m2-nél kisebb nem lehet."
3. §
A Vhr. 9. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(1) A mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adott állami és termelőszövetkezeti földért használatbavételi díjat kell fizetni. A használatbavételi díjat a hasznosítás (kertszerű vagy egyéb művelés) lehetőségére és a használatba adással kapcsolatos költségekre figyelemmel úgy kell megállapítani, hogy az a hasonló jellegű földrészletek helyben kialakult forgalmi értékének 50%-át ne haladja meg. A balatoni üdülőkörzethez tartozó településeken és a természetvédelem alatt álló területeken, valamint az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városokban és községekben a használatbavételi díj a hasonló jellegű földrészletek helyben kialakult forgalmi értékének 50-75%-a. A szociális körülményei alapján rászoruló földhasználónak legfeljebb 10 évig terjedő részletfizetési kedvezményt lehet adni. Huzamosabb ideje nem művelt föld használatba adása esetén a használatbavételi díj fizetésére 5 évi halasztás adható. Az ilyen földek használói 5 évig mentesülnek a földadó fizetése alól.
(2) A földhasználati jog megszünése esetén a volt földhasználó részére - kártalanításként -a használatbavételi díj időarányos részét vissza kell fizetni. Az időarányos rész meghatározásánál a szerződésben megállapított időtartamot kell figyelembe venni."
4. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
Váncsa Jenő s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Dr. Szabó János s. k.,
építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár
Dr. Markója Imre s. k.,
igazságügyminiszter