10/1982. (V. 18.) MÉM-ÁH rendelet

az Országos Erdei Érték- és Árszabályzat kiadásáról

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény végrehajtására kiadott 73/1981. (XII. 29.) MT számú rendelet 41. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

Az Országos Erdei Érték- és Árszabályzatot e rendelet mellékleteként kiadom, s előírásainak alkalmazását elrendelem.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 21/1970. (IX. 10.) MÉM számú rendelet hatályát veszti.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Melléklet a 10/1982. (V. 18.) MÉM-ÁH számú rendelethez

ORSZÁGOS ERDEI ÉRTÉK- ÉS ÁRSZABÁLYZAT

A)

Az élőfákban keletkezett károk

Az élőfákban keletkezett károk pénzben kifejezett mértékének (összegének) kiszámítására e Szabályzat I-II. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni. Az erdők tekintetében e szabály alól kitétel a csemetekertben és a fűzvessző telepen levő élőfában keletkezett kár. Ennek, valamint a faiskolában levő élőfában keletkezett kárnak kiszámítására a IV. fejezetben foglaltak az irányadók.

Az egzotikus és díszfákban, az egzota-fenyőkben, a díszcserjékben és az örökzöld díszítő anyagokban keletkezett károk pénzben kifejezett összegét a kertészeti vállalatok által alkalmazott árjegyzékek alapján, ezek hiányában szakértő segítségével kell kiszámítani.

I. Az erdősítés befejezése előtt az élőfákban keletkezett kár

1. Ha a kár befejezettként át nem adott erdő, fásítás vagy egyéb faállomány élőfáiban keletkezett és a károsítás összefüggő területen hektárban meghatározható, a kár az érvényes befejezett erdősítési egységár 75%-ának és a helyreállításig felmerülő növedékveszteségnek a pénzben kifejezett együttes összege.

A növedékveszteség ellenértékét köbméterenként a külön jogszabályban előírtak* alapján kell megállapítani. Töredéknektár után a kár pénzben kifejezett összege az 1 hektárra kiszámított összeg arányos része.[1]

A kár pénzben kifejezett összegét akkor is így kell kiszámítani, ha a kár nem összefüggő területen keletkezett, de a kárt szenvedett területek együttes nagysága meghatározható.

Ha a terület pontos nagysága nem mérhető fel, úgy a károsítás időpontjában a területen levő fák darabszámából kiindulva, a telepítési hálózat és a fasűrűség figyelembevételével kell a területnagyságot megállapítani.

2. Ha a kár mértéke a terület alapulvételével nem állapítható meg, vagy pedig szükségtelen (pl. azért, mert a kár kis területen történt), az élőfákban keletkezett kár mértékét a fák darabszámát alapulvéve kell kiszámítani. Ez - a 3. pontban foglaltak kivételével - a következő módon történik.

Az 1. pont szerint ki kell számítani a kár 1 hektárra vetített mértékét. (A fő fafaj szerint az erdősítési egységár 75%-ának és a helyreállításig felmerülő növedékveszteségnek pénzben kifejezett együttes összege. A növedékveszteség ellenértékét köbméterenként* kell kiszámítani, hogy mekkora volna a kár mértéke, ha a károsodás 1 hektár területet érintett volna.)[2]

Ezt az összeget el kell osztani, ha a kár nemesnyárban keletkezett, 2000-rel, egyéb fafaj esetében 6000-rel. Ez a hányados az egy fában okozott kár összege. Ha több fában keletkezett kár, úgy ennek megfelelő szorzata a kár pénzben kifejezett összege.

3. A karácsonyfa telepen keletkezett károk mértékéi az I. táblázat "Karácsonyfa" rovatát figyelembe véve kell kiszámítani.

A november 15. és december 25. között gyökérrel, illetve a földlabdával elvitt karácsonyfa után a kár mértékét a fenyőfáknak a kertészetben alkalmazott ára szerint kell kiszámítani. A fenyvesekben az év november 15. és december 25. napja között - a karácsonyfa szerzés céljából - keletkezett károkat az I. táblázat "Karácsonyfa" rovatát figyelembe véve kell kiszámítani.

4. Az 1. pontban előírtak egyaránt vonatkoznak a mesterséges úton, a természetes felújítással és e kelt mód kombinációja révén létrejött és befejezettként még át nem adott faállományra.

Ha a károsítás a faállomány megsemmisülését eredményezi, a kár pénzben kifejezett összege az 1. pont alapján kiszámított teljes összeg. Ha a károsítás csupán az állomány fejlődését akadályozza, vagy minőségromlást okoz, a kár pénzben kifejezett összege a teljes kárösszegnek az akadályozással, illetve a minőségromlással arányos része.

Az 1. pontban foglaltakat a fásítás első kivitelezésétől a faállomány befejezettként történt átvételéig kell alkalmazni. Ha a károsítás nemesített szaporítóanyagot, burkolt gyökerű csemetét ért, a kár mértékét szakértő bevonásával kell megállapítani.

II. Az élőfákban keletkezett kár befejezett erdősítés esetén

5. Ha a károsítás területben (hektárban) meghatározható, az erdősítés befejezésének évében az erdő, a fásítás és egyéb faállomány élőfában keletkezett kára az érvényben levő befejezett erdősítési egységárnak és a növedékveszteségnek a helyreállításig pénzben kifejezett együttes összege.

Ha a károsítás az erdősítés befejezésének évét követően következik be, akkor a befejezés évére kiszámított kárösszeget a faállomány alább meghatározott koráig - évente és hektáronként -

a) mageredetű akác és nemesnyár esetében az állomány 10 éves koráig 5000 Ft-tal,

b) az összes többi mageredetű faállomány esetében az állomány 20 éves koráig 4000 Ft-tal,

c) sarj eredetű akácállomány esetében az állomány 10 éves koráig 2000 Ft-tal,

d) egyéb sarjeredetű faállomány esetében az állomány 20 éves koráig 2000 Ft-tal

kell növelni.

6. Ha a károsítás területe nem határozható meg, az élőfában keletkezett kár mértékét a következők szerint kell kiszámítani:

Figyelembe véve adott helyen az erdősítés befejezése óta eltelt időt, az 5. pontban előírtak szerint ki kell számítani a kár 1 hektárra vetített összegét és ezt osztani kell

a) ha a károsodás az erdősítés befejezésének évében vagy a befejezést követő 5 éven belül történt

- nemesnyár esetében 1000-rel,

- egyéb faállomány esetében 5000-rel;

b) ha a károsodás az erdősítés befejezését követő 6. évtől kezdődően következett be

- akác és nemesnyár esetében az élőfa 10 éves koráig 800-zal,

- egyéb faállomány esetében az élőfa 20 éves koráig 4000-rel.

Az így kiszámított hányados az 1 db élőfában keletkezett kár pénzben kifejezett összege. Több élőfa károsítása esetén ez a szorzat adja a kár teljes összegét.

7. Ha a jogtalanul ledöntött élőfát a károkozó megsemmisítette, vagy elvitte, az 5. vagy a 6. pont alapján kiszámított kár összegéhez hozzá kell adni az elvitt vagy megsemmisített fa értékét.

8. Ha a károsítás az élőfa egy részét éri (kéreghántás, kéregvésés, gallytörés stb.), úgy a kár összege a fában bekövetkezett becsült értékcsökkenés.

III. Az idősebb fákban okozott kár

9. A 10 évnél idősebb élő akác- és nemes nyárfákban, valamint a 20 évnél idősebb egyéb, e Szabályzat hatálya alá eső élőfában keletkezett kár pénzben kifejezett összege kiszámításának alapja a kárt szenvedett élőfa bruttó köbméterben kifejezett fatömege. Ezt a talajszinttől felfelé és a fa kérgével együtt kell tekintetbe venni. (A talajszinten számított tőátmérő megállapításánál az egymásra merőleges két legnagyobb átmérő hossza az irányadó.)

Ha a károsodást szenvedett élőfa magasságát nem lehet lemérni, a környezetben levő azonos fafajú fák magasságát kell alapul venni és az egész fatömeget a fentiek szerint a fatömegbecslési táblázatok segítségével kell meghatározni. A mellmagassági átmérőnek a tőátmérő 75%-át kell számításba venni.

10. Ha az idősebb fákból álló erdőkben a faállomány egészében vagy az erdő összefüggő és lemérhető részében megsemmisült vagy elpusztult, annak a bruttó élő fatömegnek az értékét kell alapul venni, ami az üzemterv tanúsága szerint a megsemmisült, illetve az elpusztult erdőben (erdőrészletben) volt. A kár pénzben kifejezett összegét úgy kell kiszámítani, hogy az üzemterv szerinti bruttó fatömeg értékéhez hozzá kell adni - az üzemterv elkészítése és a kár bekövetkezése között eltelt időt tekintve - a folyó növedéknek megfelelő bruttó fatömeg értékét.

11. Ha a kár az erdő egészét vagy összefüggő és mérhető részét érintette, továbbá, ha a kár olyan erdőben keletkezett, amelyre üzemterv nem készült, a bruttó köbméterben kifejezett fatömeg értékét a II. számú táblázat alapján kell kiszámítani a következők szerint.

a) akácfák esetében 20 éves korukig, egyéb fa-fajú idős élőfák esetében 40 éves korukig a táblázatnak a gyérítési területre vonatkozó oszlopában megadott értékeket;

b) nyárfák esetében 10 éves, akácfák esetében 20 éves, egyéb fafajú fák esetében 40 éves korukon felül a véghasználatig, a táblázatnak a véghasználati területre vonatkozó oszlopának adatait kell alkalmazni.

12. A kár mértéke a következő esetekben a 11. pont szerint kiszámított összeg meghatározott százaléka:

a) a fa- (növedék-) termelés céljára szolgáló idősebb erdőkben egyes fák elpusztulással járó károsodása, továbbá jogtalan ledöntése esetén a kár pénzben kiszámított összege az egyébként számított összeg 50 százaléka;

b) idősebb fásításokban, továbbá az erdőgazdasági, a vadgazdálkodási üzemtervekben különleges rendeltetésű erdőként tárgyalt faállományban, valamint a fa- (növedék-) termelést szolgáló erdők közül a természetes felújításokban fák elpusztulással járó károsodásából, továbbá jogtalan ledöntésével okozott kár pénzben kiszámított összege az egyébként számított kárösszeg 75 százaléka;

c) botanikuskertben, élőfagyűjteményben (arborétumban), díszparkban, plantázs-területen, illetve populétumban és az árvízvédelmi rendeltetésű területen levő élőfák elpusztulással járó károsodásából, továbbá jogtalan ledöntése által okozott kár pénzben kifejezett összegét szakértő bevonásával kell megállapítani.

13. Ha a jogtalanul ledöntött élőfát a károkozó elvitte vagy megsemmisítette, a 12. pont alapján kiszámított kár összegéhez hozzá kell adni az elvitt vagy megsemmisített fa értékét.

14. A lábon elszáradt fa jogtalan ledöntésének esetén a kár pénzben kifejezett összegét egyedileg, az eset körülményeit figyelembe véve kell kiszámítani.

A jogtalanul ledöntött elszáradt fa jogosulatlan elvitele vagy megsemmisítése esetén ehhez az összeghez hozzá kell adni az elvitt vagy megsemmisített fa értékét.

B)

A csemetekertben és faiskolában, a fűzvesszőtelepen, az erdei melléktermékben keletkezett, a tiltott erdei legeltetéssel okozott, az erdei alomban tűz által okozott és a természetvédelem tárgyaiban okozott károk

IV. A csemetekertben és faiskolában, és fűzvesszőtelepen keletkezett kár

15. E Szabályzat alkalmazásában faiskola (ideértve a csemetekertet is) az a terület, amelyen, illetve amelynek részén - akár ideiglenesen -erdősítés és fásítás célját szolgáló erdei fák és cserjék csemetéit termelik, függetlenül attól, hogy a területet bekerítették-e, vagy nem, továbbá, hogy a csemetetermelés faállomány alatt, vagy a szabadtéren folyik. Faiskolának minősül az erdei maggal bevetett terület is, ha az onnan származó csemetéket később, másutt való felhasználásra, a földből kiemelik, vagy faállományképzésre visszahagyják.

16. A faiskola földjében levő csemetében - a csemete kifejlődéséig - keletkezett károk pénzben kifejezett összegét az I. számú táblázat alapján kell kiszámítani.

A földből kiemelt - akár vermelt, akár nem vermelt - szaporítóanyagban keletkezett kár mértékét ugyancsak az I. táblázat alapján kell kiszámítani, a táblázatban közölt értékadatokhoz azonban csemeték esetében 1000 darabonként 100 Ft-ot, válogatott csemete, suháng és sorfa esetében darabonként 2 Ft-ot hozzá kell adni.

Ha a kár a faiskolában akkor keletkezett, amikor a mag még nem kelt ki és a vetés

a) abban az idényben megismételhető, a kár pénzben kifejezett összege az a költség, amelyet a mag elvetésétől a kár keletkezéséig a károsult területre ráfordítottak;

b) már az adott idényben nem ismételhető meg, a kár az egyéves csemetehozam és az elmaradó ráfordítás különbözete.

17. A fűzvesszőtelep állományában keletkezett kár pénzben kifejezett összegét az I. számú táblázat "Anyatelep" rovatában megadott értékek alapján kell kiszámítani.

V. Az erdei magvakban (termésben) és melléktermékben keletkezett kár

18. Erdőben, fásításban szaporítóanyagban, erdei magvakban, továbbá a melléktermékek közül a díszítő anyagokban, cser- és tölgylombban, fenyőgallyban és tobozban, dióban, gesztenyében, erdei mohákban, zuzmókban, növényi cserző anyagokban, nyírvesszőben, nyírrőzsében, sajmeggybotban, somnyélben, továbbá erdei bányatermékekben (kő, kavics, agyag, mész, homok) és erdei földben (gyeptégla, humusz) keletkezett károk pénzben kifejezett összegének kiszámításakor a kialakult fogyasztói (piaci) árat kell alapul venni.

19. A lehullott ág és gally összeszedése révén keletkező kár pénzben kifejezett összegének kiszámításánál az ágfára helyben kialakult fogyasztói árat kell alapul venni.

VI. A tiltott erdei legeltetéssel okozott kár

20. Az erdőben tiltott legeltetéssel okozott kár pénzben kifejezett összegét a III. számú táblázat alapján kell kiszámítani. A táblázat alapján kiszámított adatok magukban foglalják a fűtermésben a legeléssel, valamint a talaj túrásával, taposásával stb. okozott kárt is.

Ha a tiltott erdei legeltetés következtében élőfában is keletkezett kár, a III. számú táblázat alapján kiszámított kárösszeghez hozzá kell adni az I-II. számú táblázatok közül a megfelelő rovat alkalmazásával kiszámított kár összegét.

VII. Az erdei alomban tűz által okozott kár

21. Alomtűz esetén, ha a tűz csak az avart perzseli fel és a fáknak legfeljebb a tövét pörköli meg, tekintet nélkül arra, hogy milyen fafajú erdőben pusztított az alomtűz, a kár összege minden felperzselt hektár után 5000 Ft.

Ha az alomtűz a fákat a cserjeszintig megégeti, a kár összege hektáronként 8000 Ft. Ha az alomtűz a fokozatos felújítóvágásban az újulatot is tönkretette, azt a területet, ahol az alomtűz pusztított, befejezetlen erdősítésnek (fásításnak) kell tekinteni, és ilyen esetben a kár pénzben kifejezett összegét a befejezetlen erdősítésre vonatkozó előírások szerint kell kiszámítani.

VIII. A természetvédelem tárgyaiban okozott kár

22. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke és a megyei tanácsok által védetté nyilvánított egyes fákban, facsoportokban, fasorokban, erdőkben, parkokban, arborétumokban, továbbá a védett természeti területen (természeti emlék, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park) levő egyéb élőfában, valamint döntött fában, fanyagban vagy szaporítóanyagban, erdei magvakban és melléktermékben okozott kár pénzben kifejezett összegét e Szabályzatban foglaltak alapulvételével szakértő bevonásával kell megállapítani.