73/1981. (XII. 29.) MT rendelet

az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény végrehajtásáról

A Minisztertanács az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT) 44. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

(Az EVT 1. §-ához)

Az erdő elsődleges rendeltetése

1. §

(1) Az erdő elsődleges rendeltetése szerint lehet

a) gazdasági rendeltetésű: a fatermesztést, a szaporítóanyagtermelést, a vadgazdálkodást és az egyéb termelést (karácsonyfa, fűzvessző, erdei gyümölcs termelést stb.) szolgáló erdő;

b)[1] védelmi rendeltetésű: a természetvédelmi hatóság, illetőleg a fővárosi, megyei tanács által védetté nyilvánított erdő (a továbbiakban: természetvédelmi erdő), a környezetvédelmet, a táj-és talajvédelmet, vízgazdálkodási, valamint egyéb védelmi célt (út-, vasút, töltés, bánya, épület, stb.) szolgáló erdő;

c) közjóléti rendeltetésű: a park-, gyógy-, üdülő-, séta- stb. erdő;

d)[2] egyéb rendeltetésű: az oktatási célú, és a tudományos kísérletekre kijelölt erdő, továbbá az energiatermelés célját szolgáló erdei fákból létesített ültetvény, amely a vágásérettséget 16 éven belül éri el.

(2) Az erdő elsődleges rendeltetését - a 29. §-ban foglaltak kivételével - az erdőfelügyelőség állapítja meg.

(Az EVT 2. §-ához)

2. §[3]

(Az EVT 5. §-ához)

Az állami tulajdonban álló erdő kezelése

3. §

(1) A felügyeletet ellátó minisztérium, országos hatáskörű szerv (a továbbiakban: minisztérium) és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: MÉM) együttes állásfoglalása az irányadó abban a kérdésben, hogy az erdő minisztérium, illetőleg gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], valamint költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) feladatának elvégzéséhez nélkülözhetetlen-e.

(2) Az erdőgazdálkodással nem feladatszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezet kezelésében, használatában levő és feladatának elvégzéséhez nélkülözhetővé vált erdőterületet - ha ellenértéket nem fizetett érte, ellenérték nélkül - az állami erdő- és fafeldolgozó gazdaság, állami erdő- és vadgazdaság, tanulmányi erdőgazdaság, parkerdőgazdaság, fagazdasági kombinát (a továbbiakban: állami erdőgazdaság) kezelésébe kell adni.

(Az EVT 7. §-ához)

Az erdőbirtokossági társulat

4. §[4]

5. §[5]

6. §[6]

7. §[7]

(Az EVT 8. §-ához)

Az erdők tulajdoni, kezelési és használati viszonyainak rendezése

8. §

(1)[8] Az erdők tulajdoni, kezelési és használati viszonyainak rendezését (a továbbiakban: erdőterület-rendezés) az erdőfelügyelőség rendeli el.

(2)[9]

9. §

(1) Az erdőterület-rendezésbe be kell vonni:

a) valamennyi külterületi erdőt;

b) a jogerős határozattal felszámolt társulat valamennyi bel- és külterületi, valamint zártkerti ingatlanát;

c) azokat a területeket, amelyeket erdőtelepítésre kell kijelölni;

d) a zártkertrendezés vagy zártkertből történő kicsatolás során zártkerten kívül kerülő erdőket.

(2) Az erdőterület-rendezés során nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas erdőterületek kialakítására kell törekedni. Összefüggő erdőterületek természetbeni megosztására csak kivételesen, egyéb megoldási lehetőség hiányában kerülhet sor.

(3) Az erdőterület-rendezést úgy kell végrehajtani, hogy minden érdekelt a tulajdonában (kezelésében, használatában) levő erdővel - ideértve a megszűnt társulat erdejéből az érdekeltségének (arányrészének) megfelelő erdőterületet is - lehetőleg azonos értékű csereerdőt (érdekeltséget) kapjon.

10. §[10]

11. §[11]

Az erdők tulajdoni, kezelési és használati viszonyainak rendezését - a termőföldre vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával - önkéntes földcserével, illetőleg a földrendezés keretében is végre lehet hajtani.

Az erdő tulajdoni, kezelési, használati viszonyainak változtatása

12. §

(1)[12] Erdőnek más tulajdonába (kezelésébe, használatába, haszonbérbe) való átadásához az erdőfelügyelőség hozzájárulása szükséges.

(2)[13]

(3)[14] A természetvédelmi erdők tulajdoni (kezelői, használati) jogának megváltoztatásához országos jelentőségű védett erdő esetében az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (a továbbiakban: OKTH) irányítása alá tartozó felügyelőség, helyi jelentőségű természetvédelmi erdő esetében a természetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: illetékes természetvédelmi hatóság) hozzájárulása is szükséges.

(4)[15] Az erdőnek más tulajdonába (kezelésébe, használatába) való átadását vagy természetben való megosztását az erdőgazdálkodás folyamatossága érdekében feltételekhez lehet kötni.

(5)[16] Erdőkezelés szempontjából osztatlan erdő tulajdonának változása esetén az üzemterv szerinti közös erdőgazdálkodást fenn kell tartani.

(6)[17]

12/A. §[18]

Erdőnek belterületbe vonása

13. §

(1)[19] Ha valamely község vagy város belterületi határvonalának megállapítása vagy módosítása folytán az EVT alkalmazása szempontjából erdőnek vagy fásításnak minősülő terület belterületbe esnék, a módosításhoz az erdőfelügyelőség hozzájárulása szükséges.

(2) Természetvédelmi erdő belterületbe vonásához az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges.

(Az EVT 9. §-ához)

Erdő művelési ágának megváltoztatása és természetbeni megosztása

14. §

(1)[20] Erdő művelési ág más művelési ágra történő megváltoztatásához, valamint erdő természetbeni megosztásához az erdőfelügyelőség engedélye szükséges.

(2)[21] Az engedély kiadásához természetvédelmi erdő esetén az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

15. §

(1) Az erdő művelési ágának más művelési ágra történő megváltoztatását csak akkor lehet engedélyezni, ha az érdekelt megfelelő nagyságú csereterület erdősítéséről gondoskodik.

(2)[22] Ha az érdekelt megfelelő nagyságú csereterület erdősítéséről nem gondoskodik, akkor a művelési ág megváltoztatásával érintett területtel azonos kiterjedésű területnek és fajtaösszetételű faállománynak - az erdőfelügyelőség által megállapított - felújítási költségét kell megtérítenie.

(3) Az erdő művelési ágának megváltoztatását engedélyező határozatban az erdőfelügyelőség megjelöli a művelési ág változtatása megvalósításának határidejét, valamint az erdő pótlásának az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott módját.

(4)[23]

16. §

(1)[24] Az erdő művelési ágának engedély nélküli megváltoztatása esetén az erdő tulajdonosa (kezelője, használója) köteles a földet az erdő művelési ágba erdőfelújítással vagy új erdő telepítésével (a továbbiakban együtt: erdősítés) visszaállítani.

(2) Az erdősítést - határidő megjelölésével - az erdőfelügyelőség rendeli el, és előírja az elmaradt növedékveszteség ellenértékének megfizetését.

(3) Az erdő művelési ág visszaállításának kötelezettsége alól a MÉM felmentést adhat. A felmentés az erdő tulajdonosát (kezelőjét, használóját) nem mentesíti a felelősségre vonás alól.

Erdő termelésből való kivonása és más célra történő igénybevétele

17. §[25]

(1) Erdőt beruházás céljára termelésből kivonni csak kivételesen (pl. helyhez kötött beruházás céljára) és csak akkor szabad, ha a beruházás megvalósítására alkalmas - egyéb erdő-és mezőgazdasági termeléssel nem hasznosítható - föld nincs.

(2) Az erdőterület igénybevételével járó beruházás esetén az erdő termelésből való kivonását az erdőfelügyelőség engedélyezi. A MÉM engedélyezi a természetvédelmi erdő és a HM kezelésében levő erdőtermelésből való kivonását.

(3) Az erdő termelésből való kivonásának engedélye tartalmazza az erdő művelési ág megváltoztatásának engedélyezését is, amelyben a 15. §-ban foglalt kötelezettséget előírni nem lehet.

(4) Természetvédelmi erdő esetén az engedély kiadáshoz az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

18. §

(1) Erdőnek más célra történő időleges igénybevételéhez engedély szükséges. Az időleges igénybevételt akkor lehet engedélyezni, ha a más célú használat 10 éven belül megszűnik, és a terület újraerdősítési tervét a kérelemhez csatolják.

(2)[26] Az erdő időleges igénybevételének engedélyezésekor a 17. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy az erdőfelügyelőség által kiadott engedély nem jelenti a művelési ág megváltoztatásának engedélyezését.

(3) Termelésből való engedély nélküli kivonásnak minősül, ha az erdő időlegesen más célú használatát az igénybevevő az engedélyben meghatározott időn - legfeljebb 10 éven belül - nem szünteti meg, illetőleg elmulasztja az igénybevett terület beerdősítését.

19. §[27]

20. §

(1)[28]

(2)[29]

(3) Nem kell térítést fizetni, ha erdőt

a) jóváhagyott város-, községrendezési terv alapján belterületen lakóterület kialakításához,

b) öntözőcsatorna céljára,

c) a MÉM-nek az Országos Vízügyi Hivatallal (a továbbiakban: OVH) egyetértésben történő megállapítása szerint erdőgazdálkodási érdeket is szolgáló vízkár-elhárítási vízi létesítmények (vizek kártételei elleni védekezés, vízrendezés, illetőleg vízvédelem) céljára

vonnak ki a termelésből.

(4) A térítési összeg felét kell megfizetni haltenyésztésre alkalmas víztározó létesítésénél.

(5) Nem kell térítést fizetnie annak, aki erdőtelepítésre felhasználható, nem erdő művelési ágú földön a termelésből kivont erdővel azonos kiterjedésben és minőségben - három éven belül -saját költségén vagy rekultivációs alapja terhére új erdőt telepít.

21. §

(1)[30] A térítés összegét az erdőfelügyelőség állapítja meg.

(2) Erdőnek beruházás céljára termelésből való kivonásáért járó térítés teljes összegének megfizetése a beruházás megvalósítása megkezdésének napján esedékes.

22. §[31]

23. §

(1) Az erdőgazdálkodási termelésből engedély nélkül kivont erdőt erdősítéssel újra termelésbe kell visszaállítani. Ez alól - indokolt esetben -felmentés adható.

(2) A visszaállítási kötelezettség elrendelése az erdőfelügyelőség, a kötelezettség alóli felmentés megadása a MÉM hatáskörébe tartozik.

(3)[32]

(4)[33]

24. §[34]

(Az EVT 10. §-ához)

Vízhasználat az erdőben

25. §

Az erdő tulajdonosát (kezelőjét, használóját) a vízügyi jogszabályok keretei között illeti meg az erdő területén levő, az erdő növény- és állatvilágának vízellátását, illetőleg a csapadékvíz elvezetését szolgáló források, patakok, tavak, csatornák és árkok vízhasználatának és kezelésének joga.

(Az EVT 11. §-ához)

Az erdőgazdálkodás általános szabályai

26. §

(1) Termőhelyvizsgálat alapján meg kell állapítani, hogy milyen faállomány felel meg adott területen leginkább a természeti adottságoknak és az nyújtja az adott viszonyok között a legnagyobb értékű fahozamot.

(2) Növelni kell az erdők talajának termékenységét.

27. §

(1) A mesterséges erdőfelújítást, az erdőtelepítést és a fásítást csak kellően előkészített talajon, a termőhelyi viszonyoknak és a meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő szaporítóanyaggal szabad végezni.

(2) Az erdőfelújítások során kiterjedt mértékben alkalmazni kell a magról történő természetes felújítás módszerét.

28. §

(1) Az erdőtelepítéseket és a mesterséges erdőfelújításokat mindaddig ápolni kell, amíg a fák koronája össze nem záródik.

(2) A kivágásra kerülő fákból a lehető legértékesebb faválasztékokat kell termelni. A kitermelt fát károsodás nélkül hasznosítani kell.

29. §

(1) Erdőnek, fásításnak természetvédelmi erdőként, fásításként védetté nyilvánításához, továbbá a védetté nyilvánított erdőkben, fásításokban az erdőgazdálkodás módjának megállapításához a MÉM egyetértése szükséges.

(2) A honvédelmi érdeket szolgáló erdőket véderdővé a HM, a vízgazdálkodási célokat szolgáló véderdőket az OVH, a vasút és a közút védelmét szolgáló erdőket és fásításokat a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (a továbbiakban: KPM) jelöli ki.

(3) Az erdőgazdálkodás mértékét és módját a MÉM

a) a honvédelmi célokat szolgáló véderdőkben a HM-mel,

b) a vízgazdálkodási célokat szolgáló véderdőkben az OVH-val,

c) a vasút és a közút védelmét szolgáló véderdőkben a KMP-mel

egyetértésben állapítja meg.

(4) Az egyéb védelmi rendeltetésű erdőket és fásításokat a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben állapítja meg.

29/A. §[35]

(Az EVT 12. §-ához)

Az erdőgazdálkodás ellenőrzése

30. §[36]

(1) Az erdőfelügyelőség ellenőrzi az erdőkben az üzemterv (31. §) szerint történő, a fásításokban pedig a rendeltetésszerű gazdálkodást. Az üzemtervtől eltérő, illetőleg a rendeltetésnek meg nem felelő gazdálkodás esetén az erdő tulajdonosát (kezelőjét, használóját) az erdőfelügyelőség a gazdálkodás megváltoztatására és egyéb szükséges tevékenységre kötelezi, a felelősségrevonás kezdeményezése mellett.

(2)[37] Az erdőfelügyelőség szakhatósági állásfoglalást ad a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet környezeti terhekről tett nyilatkozatáról, illetve környezeti állapotvizsgálatáról, amennyiben a gazdálkodó szervezet vagyonában vagy használatában erdő ingatlan található.

(Az EVT 13. §-ához)

Az erdők állami nyilvántartása és az erdőgazdasági üzemterv[38]

31. §

(1)[39] Az erdőgazdasági üzemterv (a továbbiakban: üzemterv) az erdők rendeltetésének betöltését, az élőfa-készlet újratermelését s mindezek révén a nemzetgazdaság fában és egyéb erdei termékekben jelentkező szükségleteinek mind nagyobb mértékű kielégítését szolgáló hosszú távú - legalább 10 évre szóló - erdőállomány-gazdálkodási előírás.

(2) Az erdőgazdálkodással kapcsolatos szakmai feladatokat az üzemtervekben kell meghatározni. Az üzemterveket az erdő rendeltetésének figyelembevételével kell elkészíteni.

(3)[40] Az energiatermelés célját szolgáló ültetvényekre egyszerűsített üzemtervi nyilvántartást kell készíteni.

31/A. §[41]

Az erdők nyilvántartásáról és tízévenkénti állapotfelméréséről (állami alapadatok), valamint az üzemtervek elkészítéséről az FM gondoskodik, az FM Erdőrendezési Szolgálat útján. A nyilvántartás, az állapotfelmérés és az üzemtervek készítésének költségeit az állam viseli.

(Az EVT 15. §-ához)

Az üzemtervtől eltérő tevékenység engedélyezése

32. §

(1) Az üzemtervi előírástól eltérő tevékenységet csak engedéllyel lehet folytatni.

(2) Az üzemtervi előírástól eltérő tevékenységet abban az esetben lehet engedélyezni, ha az üzemterv készítésekor nem ismert, később bekövetkezett események, körülmények (természeti körülmény, elemi csapás stb.) miatt az erdőgazdálkodásban változtatás szükséges.

(Az EVT 16. §-ához)

Az államerdészeti üzemeltetés

33. §[42]

(Az EVT 20. §-ához)

A közérdekű erdőtelepítés és fásítás részletes szabályai

34. §

(1) A városok, községek és lakóterületek zöldövezetét úgy kell kialakítani, hogy az minél nagyobb védelmet nyújtson a környezetet szennyező káros hatásokkal szemben, és egyéb erdő hiányában lehetőséget adjon a lakosság közjóléti igényeinek kielégítésére.

(2) A települések zöldövezetének kialakításánál az egy lakosra jutó erdőterület nagyságát, továbbá az ipartelepek, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek környezetet szennyező létesítményeit, illetőleg a települések közötti védőtávolságon belül telepítendő erdősávok, valamint kórházakat, üdülőket és egyéb szociális létesítményeket körülvevő erdősávok mértékét az Országos Építésügyi Szabályzatban kell megállapítani.

(3) Az országos jelentőségű gyógy-, üdülőterülettel rendelkező községekben és városokban a tájrendezés keretében kell az új erdőket és fásításokat létesíteni.

35. §

(1) Az EVT 20. § (1) bekezdésének a) pontja alapján végzendő erdőtelepítéseket és fásításokat a regionális, valamint a város-, községrendezési tervben (a továbbiakban együtt: területrendezési terv) kell a vonatkozó építésügyi szabályok szerint előírni és megvalósítani.

(2) A területrendezési terv alapján az érintett földrészlet mezőgazdasági termelésből történő kivonásának engedélyezése után - az építésügyi hatóság javaslatára - az erdőfelügyelőség határidő kitűzése mellett a rendelkezésre álló anyagi és pénzügyi eszközök figyelembevételével kötelezi a terület tulajdonosát (kezelőjét, használóját) az erdőtelepítési és fásítási munkák végrehajtására.

36. §

A talajvédelem érdekében be kell erdősíteni:

a) a kopár, károsodásnak indult, sekély termőrétegű, vízmosásos területeket, a 15 foknál meredekebb lejtésű leromlott és gazdaságosan nem javítható mezőgazdasági rendeltetésű földeket, a felhagyott külszíni fejtéseket, bányahányókat;

b) az olyan futóhomokos, szikes, lápos-tőzeges területeket, amelyek mezőgazdasági műveléssel, valamint legeltetéssel gazdaságosan és tartósan már nem hasznosíthatók, de erdőtelepítésre alkalmasak;

c) a gyakori elöntések miatt mezőgazdasági művelésre nem alkalmas hullámtéri területeket, ha árvédelmi szempontból az erdőtelepítés nem hátrányos;

d) a folyók, állandó és időszakos vízfolyások, közcélú csatornák és tavak, valamint a meglevő és tervezett víztározók körüli olyan területeket, amelyeket eliszaposodás, elvizenyősödés, talajvíz nagymérvű megemelkedése vagy a környező hegyoldalakról görgeteg és hordalék lezúdulásának a veszélye fenyeget.

37. §[43]

Az árvízvédelmi töltések védelmére szolgáló véderdők telepítésére, a hullámtéri erdőgazdálkodásra vonatkozó előírásokat - az árvízvédelmi biztonság és a jégverés követelményeire figyelemmel - a vízügyi hatóság az erdőfelügyelőséggel egyetértésben állapítja meg.

38. §

(1) A közérdekű erdőtelepítésekről és fásításokról tervet kell készíteni. A tervet az erdőfelügyelőség felülvizsgálja és záradékkal látja el, majd a végrehajtást ellenőrzi.

(2)[44]

39. §

(1) A közérdekű erdőtelepítésre és fásításra, valamint a közérdekből fenntartandó erdők felújítására - az érintett földrészlet mezőgazdasági termelésből történő kivonásának engedélyezése után - a gazdálkodó szervezeteket az erdőfelügyelőség kötelezi.

(2) Az erdőtelepítési, fásítási célra évente megállapított előirányzatból - a MÉM által megállapított mértékben - fedezhetők a közérdekű erdőtelepítési, fásítási költségek is.

40. §

(1) A fásítás népgazdasági, környezet- és természetvédelmi jelentőségének ismertetése és a fásításnak, mint tömegmozgalomnak a fenntartása érdekében minden év tavaszán a "Fásítás Hónapja" keretében faültetéseket kell szervezni, amelyhez a szükséges facsemetét, suhángot és sorfát - az állami erdőgazdaságok kivételével - a gazdálkodó szervezeteknek és a telekkel rendelkező magánszemélyeknek ingyen lehet juttatni.

(2) Ha a juttatásban részesült az ingyen kapott fásítási anyagot rendeltetésellenesen használja fel, annak ellenértékét az erdőfelügyelőség határozata alapján köteles az állam részére megtéríteni.

Az erdők egészségi állapotának védelme[45]

40/A. §[46]

(1) Az erdőgazdálkodás keretében az erdő tulajdonosa (kezelője, használója) köteles az erdő egészségi állapotát figyelemmel kísérni, a veszélyeztető tényezők észlelését az illetékes erdőfelügyelőségnek haladéktalanul jelenteni, továbbá a védekezés érdekében szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását az erdőfelügyelőség jogosult ellenőrizni, és az erdő tulajdonosát (kezelőjét, használóját) a védekezés érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezhetni.

(Az EVT 24. §-ához)

Az erdőkben, fásításokban okozott károk megtérítése

41. §

(1) Az erdőkben és fásításokban keletkezett károk pénzben kifejezett összegét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kiadott Országos Erdei Érték- és Árszabályzat határozza meg.

(2) A kár megtérítése iránt indított bírósági és más hatósági eljárás során az Országos Erdei Érték- és Árszabályzatot kell alkalmazni.

(3)[47]

(4) A gazdálkodó szervezetek által végzett közérdekű tevékenység során erdőben vagy fásításban keletkezett károk esetén járó kártalanítás mértékét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az érdekelt miniszterrel együtt az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően szabályozhatja.

(Az EVT 25. §-ához)

Az erdő, fásítás rendeltetésszerű használatának akadályozása

42. §

(1) Az erdő, fásítás rendeltetésszerű használatát akadályozza az a tevékenység, amely hátrányosan befolyásolja az erdőgazdasági üzemterv végrehajtását vagy ennek hiányában a gazdálkodásra vonatkozó szakmai előírások megtartását.

(2) Az erdő, fásítás rendeltetésszerű használatát akadályozó tevékenység (a továbbiakban: akadályozó tevékenység) folytatását - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak elkerülhetetlen esetben és fontos közérdekből szabad engedélyezni. Az akadályozó tevékenységet a lehető legkisebb területre kell korlátozni és erre a célra elsősorban a gyenge termőhelyű erdőket, erdei tisztásokat stb. keli kijelölni.

(3) Az akadályozó tevékenységet

a) 10 hektár területig - ha az üzemterv módosítása nem szükséges - a tulajdonos (kezelő, használó) hozzájárulása,

b) 10 hektár felett, és ha az üzemterv módosítása szükséges, az erdőfelügyelőség engedélye alapján

lehet folytatni.

(4) A (3) bekezdésben szabályozott hozzájárulást, illetve engedélyt természetvédelmi erdő esetében az illetékes természetvédelmi hatóság, vízgazdálkodási célokat szolgáló véderdő esetében az OVH előzetes hozzájárulása alapján lehet kiadni.

(5) Az akadályozó tevékenység engedélyezését biztosíték adásától lehet függővé tenni.

(6)[48] Ha az erdőben - külön jogszabály alapján - villamosenergia vagy gázenergia továbbításához szükséges, valamint a posta és a távközlés, a vízgazdálkodás, továbbá a bányászat célját szolgáló vezetéket, berendezést, illetőleg más létesítményt helyeznek el, az elhelyezéssel, üzemeltetéssel, karbantartással kapcsolatban felmerült károkat a polgári jog általános szabályai szerint, a bányászati tevékenység miatt keletkezett károkat a bányakárokra vonatkozó rendelkezések szerint kell megtéríteni.

(7)[49] Az erdő tulajdonosát (kezelőjét, használóját) - a vezeték, berendezés és más létesítmény elhelyezése folytán - az erdő, fásítás rendeltetésszerű használatának korlátozása miatt okozott termelési többletköltségnek, továbbá a művelési mód megváltozása miatt keletkező értékcsökkenésnek megfelelő kártalanítás illeti meg. A termelési többletköltség címén járó kártalanítás a termelési többletköltség 16 évre számított összege. A kártalanításra köteles a jogosulttal megállapodhat abban is, hogy a termelési többletköltséget évente állapítják meg, és a kártalanítást évente fizetik ki.

43. §

(1) Az akadályozó tevékenység megkezdéséig -ha a tevékenység ezt nem zárja ki - a tulajdonos (kezelő, használó) erdőgazdálkodást köteles folytatni.

(2) Az akadályozó tevékenység megkezdésének időpontját legalább három hónappal előbb közölni kell a tulajdonossal (kezelővel, használóval). Ha a tevékenység fakitermelést tesz szükségessé, a bejelentést lehetőleg egy évvel előbb kell megtenni.

(3) A fakitermelést végző a kitermelt faanyag mennyiség után az erdőfelügyelőség által megállapított járulékot köteles fizetni a külön jogszabályban előírtak szerint.

(4) Az akadályozó tevékenység megszűnését követő erdőfelújítást az köteles elvégezni, illetőleg a költségeit fedezni, akinek az érdekében a fakitermelés történt.

(5)[50]

43/A. §[51]

Az erdő védelme érdekében erdőterületen a közforgalom elől elzárt, erdőgazdálkodás célját szolgáló, állami hozzájárulással megvalósuló magánút és műtárgy építéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez az FM engedélye szükséges.

Erdőtűz elleni védekezés

44. §

Az erdők tűzvédelmére vonatkozó szabályokat külön jogszabályok határozzák meg.

(Az EVT 28. §-ához)

Erdei legeltetés

45. §

(1) Legeltetni kizárólag olyan erdőben (fásításban) szabad, amelyben az erdő (fásítás) állapotát a legeltetés nem veszélyezteti.

(2) A legeltetést az erdő (fásítás) tulajdonosa (kezelője, használója) engedélyezheti.

(3) Véderdőben - a természetvédelmi erdők kivételével - legeltetést a kijelölő szerv hozzájárulásával lehet engedélyezni. Természetvédelmi erdőkben való legeltetésre a természetvédelemre vonatkozó jogszabályok az irányadók.

(4) Közjóléti rendeltetésű erdőben legeltetni tilos.

(Az EVT 31. §-ához)

Faanyagok feldolgozása

46. §

(1) Elsődleges faipari tevékenység: a faipari alapanyagok és félkész termékek aprítással, hasítással, fűrészeléssel, lemez- és lapgyártási, felületkezelési technológiával történő előállítása, valamint e termékek méretre szabása vagy szárítása és további megmunkálása révén nyers és szerelésre kész alkatrészek előállítása.

(2) Az épületasztalos-ipari és az egyéb fafeldolgozó ipari szakágazatból elsődleges faipari tevékenységnek minősülő termékek felsorolását külön jogszabály tartalmazza.

Faanyagvédelem

47. §

(1) A faanyagvédelem szakfelügyeletét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter látja el. Ennek keretében:

a) ellenőrzi a faanyagvédelmi előírások, szabványok megtartását,

b) irányítja a faanyagvédelmi oktatást,

c) kijelöli - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - és nyilvántartja a faanyagvédelmi szakértői vélemény adására jogosult intézményeket és a faanyagvédelmi szakértőket,

d) összehangolja a faanyagvédelmi kutatásokat.

(2) A faanyagvédelmi műszaki, munka-, település- és környezet-egészségügyi előírásokat az érdekelt miniszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben adja ki, és gondoskodik azok érvényesítéséről.

(3) Faanyagvédelmi célokra védőszert, illetve készítményt csak a MÉM engedélyével szabad előállítani, forgalomba hozni, illetve alkalmazásra előírni.

48. §

(1) Ha az építmény faanyagában, továbbá ha fatelepen, illetve faanyag tárolására szolgáló más helyen gomba- vagy rovarfertőzésre utaló körülményt észlelnek, az építmény, telep tulajdonosa (kezelője, használója) a fertőzés megszüntetése érdekében - szükség esetén szakértői megvizsgálás és szakvélemény alapján - köteles intézkedni, és 15 napon belül a fertőzésről bejelentést tenni.

(2) Ha a fertőzés építményen jelentkezik, a bejelentést az első fokú építésügyi hatósághoz, egyébként pedig az erdőfelügyelőséghez kell megtenni.

(3) A hatósági ellenőrzés során a (2) bekezdésben megjelölt szervek a faanyagban keletkezett fertőzés megszüntetését ellenőrzik, illetőleg szükség esetén a faanyag tulajdonosát (kezelőjét, használóját) a szükséges védelmi intézkedések megtételére kötelezik.

(4) A bányákban az (1)-(3) bekezdésekben szabályozott faanyagvédelmi hatósági feladatokat a bányahatóság látja el.

(Az EVT 37. §-ához)

Erdészeti, elsődleges faipari és faanyagvédelmi igazgatás

49. §

(1) Az erdészeti és az elsődleges faipari igazgatás körébe tartozik az ország meglevő erdőállományának és fásításainak fenntartásáról, tervszerű hasznosításáról, kártételeik elhárításáról, az erdőkben és fásításokban a gazdálkodás szakszerűségéről, új erdők és fásitások létesítéséről való gondoskodás (erdőgazdálkodás), továbbá meghatározott körben a fatermékek forgalmának, a faanyagok ipari feldolgozásának és felhasználásának irányítása és ellenőrzése (elsődleges faipari gazdálkodás), az erdészeti és az elsődleges faipari hatósági tevékenység ellátása, valamint a faanyagvédelemnek a szakirányítása és ellenőrzése.

(2) Az erdészeti, az elsődleges faipari és a faanyagvédelmi ügyekben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - első fokon az erdőfelügyelőségek járnak el.

(Az EVT 40. §-ához)

50. §[52]

Hatálybalépés

51. §

(1) Ez a rendelet 1982. január 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg hatályukat vesztik:

- az 1012/1958. (III. 27.) Korm. határozat,

- a 33/1962. (IX. 12.) Korm. rendelet,

- a 2031/1962. (IX. 12.) Korm. számú határozat még hatályban levő pontjai,

- a 21/1966. (VII. 16.) Korm. rendelet,

- a 36/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 53. §-a,

- a 32/1970. (VIII. 21.) Korm. rendelet,

- a 29/1972. (X. 4.) MT. rendelet mellékletének 12. pontja,

- a 3/1973. (II. 28.) MT rendelet mellékletének 6. pontja,

- a 14/1979. (IV. 6.) MT rendelet 3. és 4. §-a,

- a 13/1980. (IV. 10.) MT rendelet 1. §-a.

(2) Ha az ügyben első fokú határozatot már hoztak, a másodfokú eljárást a korábbi szabályok szerint hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le.

(3) E rendelet végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke