10/1982. (VII. 21.) MM rendelet

a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtására kiadott 13/1969. (XII. 30.) MüM számú rendelet módosításáról

Az 1969. évi VI. törvény 35. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a belkereskedelmi miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a 12. § tekintetében az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, továbbá a 21. § tekintetében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtására kiadott, módosított 13/1969. (XII. 30.) MüM számú rendelet (a továbbiakban: Sztvhr.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fővárosi, megyei tanács elnöke a szakmunkásképző intézmény létesítésére, megszüntetésére vagy szüneteltetésére, illetőleg szakirányának (szakmai jellegének) megvátoztatására vonatkozó javaslatot a tervezett intézkedést megelőző naptári év július hó 1. napjáig terjeszti fel a művelődési miniszterhez."

2. §

Az Sztvhr. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elméleti és gyakorlati oktatást - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a hét 5 napján, hetenkénti vagy oktatási ciklusonkénti váltakozással kell megszervezni. Az elméleti oktatás csak hétfőtől péntekig terjedő napokon szervezhető.

A gyakorlati oktatást azonban a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve - az illetékes szakigazgatási szerv, illetőleg érdekképviseleti szerv javaslatára - a tanulót foglalkoztató vállalat munkarendjéhez igazodó más rend szerint is engedélyezheti. A mezőgazdaságban az időszaki munkák idején, átmenetileg, a gyakorlati oktatásnak a hét 6 napján való megszervezését is engedélyezni lehet. Az ilyen esetekben igénybe vett szabadnapokat utóbb ki kell adni."

3. §

Az Sztvhr. 13. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az iskola által igénybe nem vett napokon a tanulók gyakorlati oktatáson vesznek részt, azonban a részleges felmentésben részesülőket havi 3 a teljes felmentésben részesülőket pedig havi 5 munkanapon - az iskola által meghatározott időpontban - mentesíteni kell a gyakorlati oktatás alól. A mentesítés idejébe a heti szabadnapok nem számíthatók be."

4. §

Az Sztvhr. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 30 munkanap nyári szünetet az elméleti oktatás befejezése és a következő tanév első tanítási napja közötti időben - a hetenkénti szabadnapok beszámítása nélkül - egybefüggően kell a tanuló részére kiadni. A nyári szünet a tanulmányait befejező (utolsó éves) tanulót nem illeti meg. A téli és a tavaszi szünet mértékét, valamint kiadásának időpontját a művelődési miniszter tanévenként határozza meg."

5. §

Az Sztvhr. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az utolsó éves tanuló részére a szakmunkásvizsgát megelőzően 13 munkanap felkészülési időt kell biztosítani. A felkészülési időt az elméleti oktatás befejezése után, a vizsgabeosztáshoz igazodva - a heti szabadnapok beszámítása nélkül - egybefüggően kell kiadni."

6. §

Az Sztvhr. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elméleti és a gyakorlati oktatási napokon - ideértve a 40. § (3) bekezdés b)-e) pontjában felsorolt oktatási szünnapokat és az utolsó éves tanulót megillető felkészülési időt is - az egyszeri kedvezményes étkeztetésről (a továbbiakban: ebéd) a gyakorlati oktatást biztosító vállalat, illetőleg iskolai tanműhelyben oktatott tanulók esetében az iskola köteles gondoskodni."

7. §

Az Sztvhr. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"75. § (1) A tanulók napi gyakorlati oktatási ideje - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 7, de legfeljebb 8 (60 perces) óra. Az egyes szakmákban és osztályokban a gyakorlati oktatás napi, illetőleg heti óraszámát az óraterv határozza meg.

(2) A szakmunkás-bérben foglalkoztatott tanulók gyakorlati oktatási idejét - ideértve a munkaközi szünet (ebédidő) kiadását - a dolgozókra előírt napi munkarend szerint is meg lehet állapítani. Az elméleti és a gyakorlati oktatás együttes óraszáma azonban ilyen esetben sem haladhatja meg a heti 42 órát."

8. §

Az Sztvhr. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tanulók gyakorlati oktatása reggel 6 óra előtt nem kezdődhet, és délutáni oktatás esetén 21 óránál - a szakmunkásbérben foglalkoztatottaké és a középiskolát végzetteké 22 óránál -tovább nem tarthat. Délelőtti-délutáni gyakorlati oktatás esetén, ha a napi foglalkozási idő a 7 órát meghaladja, az igazgató a délutáni gyakorlati oktatás befejezésének legfeljebb 1 órával való meghosszabbítását egyéb esetekben is engedélyezheti."

9. §

Az Sztvhr. ötödik része a következő 95/A. §-sal egészül ki:

"(A Szt. 29. §-ához)

Mentesség a szakmunkásvizsga letétele alól

95/A. § Nem kell szakmunkásvizsgát tennie annak, aki a Szakma Kiváló Tanulója Országos Versenyen I-VI. helyezést ért el."

10. §

(1) Az Sztvhr. 99. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) az iskola igazgatójának megbízottja (iskolai vizsgabizottsági tag);"

(2) Az Sztvhr. 99. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az igazgató saját iskolájában a vizsgabizottságnak - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet tagja. Az igazgatóhelyettest és a gyakorlati oktatásvezetőt saját iskolájában az elnöki, illetve az elnökhelyettesi feladatok ellátásával nem lehet megbízni."

11. §

Az Sztvhr. 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vizsgabizottság munkáját - a kötelező vizsgatárgyak számától függően - legfeljebb 6 kérdező tanár, illetőleg szakoktató (a továbbiakban: kérdező tanár) segíti, akiket az igazgató bíz meg a jelölteket oktató pedagógusok, illetőleg szakemberek közül."

12. §

Az Sztvhr. a következő 101/A. §-sal egészül ki:

"101/A. § (1) A gyakorlati vizsgát csak ott lehet megszervezni, ahol a kitűzött vizsgamunka (vizsgafeladat) végrehajtásához szükséges minden feltétel megvan.

(2) A vizsgafeltételek (anyag és szerszám, műszaki dokumentáció, mérőeszközök, műszerek stb.) biztosításáról - ha a gyakorlati vizsga megszervezése vállalatnál történik - a vállalat, ha pedig a gyakorlati vizsga megszervezése iskolánál történik, akkor az iskola köteles gondoskodni.

(3) A gyakorlati vizsgával kapcsolatban felmerülő külön költségeket (energia, fűtés, világítás, nyersanyag stb.) a vizsga feltételeit biztosító, a vendéglátóiparban a jelöltet foglalkoztató vállalat viseli. Az elkészült vizsgadarab - ideértve a szakmunkásvizsgát megelőző vizsgamunkát (vizsgaremeket) is - a vizsga feltételeit biztosító tulajdona. Ez utóbbi azonban tulajdonjogáról a jelölt vagy az iskola javára lemondhat, illetőleg a vizsgadarabot - megállapodás alapján (pl. önköltségi áron) - a jelölt megvásárolhatja."

13. §

Az Sztvhr. 103. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szakmunkásvizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből áll."

14. §

Az Sztvhr. 105. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tantárgyi vizsgáért, továbbá a szakmunkásvizsgáért - ideértve a pótló, az ismétlő, a javító, a kiegészítő, valamint a második és a további szakmunkásvizsgát (a továbbiakban együtt: szakmunkásvizsga) - vizsgadíjat kell fizetni. A vizsgadíjakat az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza."

15. §

(1) Az Sztvhr. 106. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vizsgadíjat az iskolának az Országos Takarékpénztárnál vezetett költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni, az iskola által megadott szakfeladatrend megnevezéssel."

(2) Az Sztvhr. 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szakmunkásbizonyítvány illetéke azonos a középiskolai érettségi bizonyítvány - külön jogszabályban meghatározott - illetékével, amelyet a jelöltnek illetékbélyegben kell lerónia."

16. §

(1) Az Sztvhr. 110. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki; egyben a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) A szakmunkásvizsga letétele alól mentesült tanulók szakmunkásbizonyítványát kiállító állami szakmunkásvizsga bizottságról, valamint a szakmunkásbizonyítvány minősítéséről külön jogszabály rendelkezik."

(2) Az Sztvhr. 110. §-a új (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szakmunkásbizonyítvány másodlatra, valamint a szakmunkásbizonyítványt helyettesítő igazolásra a középiskolai érettségi bizonyítvány -külön jogszabályban megállapított - illetékével azonos illetéket kell leróni."

17. §

Az Sztvhr. 119. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) a honvédelmi miniszter a főhatósági felügyelete alá tartozó tiszthelyettes- és szakmunkásképző tanintézetekre kiterjedően az elméleti és gyakorlati oktatás, valamint az oktatási szünetek kiadásának rendjét."

18. §

(1) Az Sztvhr. 1. számú mellékletének (a továbbiakban: OSZJ) a "800 Vegyipar" címhez tartozó szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

(2) Az OSZJ-nek az "1700 Növénytermesztés" címhez tartozó "Mezőgazdasági gépész" szövegrésze a következő 4. ponttal egészül ki:

19. §

Az Sztvhr. 2. számú mellékletében "Az OSZJ-ből törölt szakmák jegyzéke" a következő szövegrésszel egészül ki:

20. §

(1) A szakmai kategória jegyzék "2. Kategória" című pontjának "mezőgazdasági gépész" szövegrésze után a felsorolás a következő szövegrésszel egészül ki:

"erdőgazdasági gépész"

(2) Az Sztvhr. 3. számú mellékletében "A szakmák kategorizálása" című jegyzék (a továbbiakban: szakmai kategória jegyzék) "3. Kategória" című pontjának "vegyész-analitikus" szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép:

"általános vegyész"

21. §

Az Sztvhr. 5. számú mellékletének 2-4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Vizsgadíjak

a) a tantárgyi vizsga díja

- öt tantárgyig 80 Ft

- ötnél több tantárgy esetén 120 Ft

b) a szakmunkásvizsga díja (ideértve a pótló, a javító, a kiegészítő, valamint a második és további szakmunkásvizsgát is) egységesen 180 Ft

c) az ismétlő vizsga díja 300 Ft

3. A szakmunkásvizsga bizottság tagjait megillető vizsgáztatási díjak

a) elnök jelöltenként 20 Ft

b) elnökhelyettes jelöltenként 20 Ft

c) a vizsgabizottság többi tagja jelöltenként 10 Ft

d) kérdező tanár (szakoktató) jelöltenként 10 Ft

e) dolgozatjavítási díj jelöltenként 8 Ft f) jegyző: jelöltenként 8 Ft

4. Az igazgatót a szakmunkásvizsgával kapcsolatban megillető díj jelöltenként 5 Ft"

22. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az Sztvhr. 74. §-ának (2)-(3) bekezdése, 96. §-a előtt az "Szt. 29. §-ához" szövegrész, 99. §-ának (1) bekezdésében "a bizottság további tagjai" szövegrész, valamint a (4) bekezdés második és harmadik mondata, az Sztvhr. 102. §-ának (2) bekezdése, 107. §-ának (2) bekezdése, 109. §-ának (2)-(3) bekezdése, továbbá az 5. számú melléklet címéből az "okirati illeték" szövegrész a hatályát veszti.

Köpeczi Béla s. k.,

művelődési miniszter