13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet

a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtásáról

A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 35. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás, továbbá a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak a szakmunkásképzés irányításáról és az irányítást végző szervek feladatairól szóló 2024/1969. (X. 8.) számú határozata 1-3. pontjában foglaltak alapján a kormányhatározatban felsorolt miniszterekkel és szervekkel egyetértésben az alábbiakat rendelem:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Országos Szakmunkásképzési Jegyzék

(A Szt. 2. §-ához)

1. §

(1) Az Országos Szakmunkásképzési Jegyzéket (a továbbiakban: OSZJ) az 1. számú melléklet tartalmazza. Az OSZJ a képzésben bevonható szakmák felsorolásán kívül meghatározza a képzésre jogosult szerveket, a szakmákban szervezhető tagozatokat, a felvétel alsó korhatárát, az egyes szakmákban és tagozatokon a képzési időt, továbbá azokat a szakmákat, amelyekben alapszakmai képzés folyik.

(2) Az OSZJ-ben felsorolt valamennyi szakmában a középiskolát végzettek és a munkaviszonyban állók részére is szervezhető képzés. Azokat a szakmákat, amelyekben csak középiskolát végzettek, illetőleg csak munkaviszonyban állók részére szervezhető képzés, az OSZJ külön feltünteti. A csak középiskolát végzettek részére fenntartott szakmákban a munkaviszonyban állók is csak középiskolai végzettséggel képezhetők.

Szakmunkásképző intézmény létesítése, fenntartása, megszüntetése

(A Szt. 3. §-ához)

2. §

(1) A képzésre jogosult miniszter a szakmunkásképző intézmény létesítéséről, megszüntetéséről, vagy szüneteltetéséről, illetőleg az intézmény szakirányának megváltoztatásáról a tervezett intézkedést megelőző tanév október 1. napjáig tájékoztatja a munkaügyi minisztert.

(2) A létesítésre vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell: a létesítendő intézmény pontos megnevezését, telephelyét, a létesítmény kapacitás adatait, iskola és tanműhely esetében annak szakmai jellegét (szakirányát), a vállalatok szakmunkás-utánpótlásának helyzetét figyelembe véve a várható tanulólétszámot, a szükséges személyi és tárgyi feltételek (kollégiumi férőhely, gyakorlati oktatás stb.) biztosításának módját, ezek fejlesztésének lehetőségeit és a működés megkezdésének időpontját.

(3) Az intézmény megszüntetése, vagy működéiének szüneteltetése esetén közölni kell az intézkedés indokait, az ezzel összefüggő létszámadatokat, a szakmunkás-utánpótlás további ellátására, az intézmény alkalmazottainak további foglalkoztatására, épületeinek és felszerelésének felhasználására tervezett intézkedéseket.

(4) Iskolalétesítés és megszüntetés esetén az ágazat szerint illetékes miniszter, valamint a területileg illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének véleményét az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően kell kikérni. A munkaügyi miniszter a létesítés, illetőleg a megszüntetés jóváhagyásáról egy hónapon belül értesíti a képzésre jogosult minisztert.

(5) Szakmunkásképző iskola létesítését és megszüntetését az (1)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke is kezdeményezheti.

3. §

(1) A munkaügyi miniszter és az illetékes hatóságok által meghatározott általános irányelvek figyelembevételével a szakmunkásképző intézmények megfelelő színvonalú berendezési, felszerelési és üzemeltetési normatíváinak kidolgozásáról és ezek érvényesítéséről a képzésre jogosult miniszter gondoskodik.

(2) A szakmunkásképző iskolák nyilvántartásáról, címjegyzékének gondozásáról és statisztikai adatszolgáltatásainak összefoglalásáról a munkaügyi miniszter gondoskodik.

A képzés irányítása

(A Szt. 4. §-ához)

4. §

(1) A képzésre jogosult miniszter az irányítási hatáskörébe tartozó szakmákban az állami vállalatok, szövetkezetek és magánmunkáltatók részére beiskolázott tanulók oktatásáról egyaránt gondoskodik.

(2) A munkaügyi miniszter az OSZJ szerint hatáskörébe tartozó szakmai képzés irányításával és az iskolák fenntartásával kapcsolatos feladatainak ellátásáról közvetlenül gondoskodik. A képzésre jogosult egyéb szervek a hatáskörük és irányítási feladataik gyakorlásának módjáról külön intézkednek.

(3) A szakmunkásképző iskolákban a közismereti tantárgyak tanterveinek, tankönyveinek és egyéb oktatási dokumentumainak, valamint a nevelési tervnek a kidolgozásáról a művelődésügyi miniszter gondoskodik. Ugyancsak a művelődésügyi miniszter gondoskodik a tanácsok útján a közismereti tantárgyak és a nevelés szakfelügyeletéről, továbbá a közismereti tantárgyakat tanító pedagógusok továbbképzéséről is.

MÁSODIK RÉSZ

A SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az iskolák működése és kötelezettségei

Az iskola tagozatai

(A Szt. 7. §-ához)

5. §

(1) A szakmunkásképző iskolában az általános iskolát végzettek oktatása az "A" (hagyományos) és a "B" (emeltszintű) tagozaton, a középiskolai előképzettséggel rendelkezőké a "C", a munkaviszonyban álló dolgozóké pedig az esti ("D") tagozaton folyik.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi tagozat szakmunkásképzettséget nyújt. Az "A", "B" és a "D" tagozat ezen túlmenően középiskolai tanulmányok folytatására is előkészít.

Az iskolai dolgozók alkalmazásának feltételei

(A Szt. 8. §-ához)

6. §

A szakmunkásképző iskola szervezetét -, az országos irányelvek figyelembevételével - a képzésre jogosult miniszter állapítja meg.

Vezető beosztású dolgozók

7. §

(1) A szakmunkásképző iskola igazgatójává, igazgatóhelyettesévé olyan - legalább ötéves pedagógiai gyakorlattal rendelkező - személyt lehet kinevezni, akinek felsőfokú pedagógiai képesítése vagy a szakképzés irányának megfelelő felsőoktatási intézményben szerzett oklevele és a képzésre jogosult miniszter által meghatározott pedagógiai tanfolyami végzettsége van. Ha az igazgató közismereti képesítésű, ez esetben helyetteseként (egyik helyetteseként) a szakképzés irányának megfelelő oklevéllel rendelkező pedagógust lehet kinevezni, ha pedig az igazgató szakirányú végzettséggel rendelkezik, helyetteseként (egyik helyetteseként) közismereti képesítésű pedagógust lehet alkalmazni.

(2) Gazdasági igazgatóhelyettessé kinevezhető az, akinek felsőfokú iskolai végzettsége és felsőfokú államháztartási képesítése van. Főkönyvelővé (gazdasági vezetővé) azt lehet kinevezni, aki felsőfokú iskolai végzettséggel - a száznál kevesebb főfoglalkozású álláshellyel rendelkező iskolánál legalább középiskolai érettségi bizonyítvánnyal -és felsőfokú államháztartási könyvelői képesítéssel rendelkezik. A felsőfokú államháztartási könyvelői képesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni az államháztartási könyvelői képesítést, ha mérlegképes könyvelői képesítéssel párosul.

(3) Gyakorlati oktatásvezetői munkakör ellátására a 8. § (3) bekezdésének a) pontjában felsorolt képzettséggel és legalább kétéves pedagógiai gyakorlattal rendelkező dolgozót lehet alkalmazni.

(4) Otthonigazgatónak (otthonvezetőnek) felsőfokú pedagógiai végzettséggel és legalább ötéves pedagógiai gyakorlattal rendelkező személyt lehet kinevezni.

Pedagógus dolgozók

8. §

(1) A közismereti tantárgyak oktatására

a) a "B" tagozaton tudományegyetemi vagy ennek megfelelő végzettségű középiskolai tanárokat, illetve a testnevelés tanítására Testnevelési Főiskolát végzett testnevelő tanárokat lehet alkalmazni;

b) az "A" és "D" tagozaton az a) pontban felsoroltakon kívül tanárképző vagy műszaki tanárképző főiskolai végzettségű tanárok is foglalkoztathatók.

(2) A szakelméleti tantárgyak oktatására

a) a "B" és "C" tagozaton a képzés szakirányának megfelelő egyetemi vagy főiskolai végzettségű pedagógust, illetve felsőfokú képzettséggel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakembert (mérnököt, felsőfokú technikumot végzett technikust) lehet alkalmazni, ha vállalja, hogy a képzésre jogosult miniszter által meghatározott pedagógiai tanfolyamot (a továbbiakban: pedagógiai tanfolyamot) 4 éven belül elvégzi;

b) az "A" és "D" tagozaton az a) pontban felsoroltakon kívül legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező technikus (a képzés szakirányának megfelelő középfokú képesítéssel rendelkező szakember) is alkalmazható, ha vállalja, hogy a pedagógiai tanfolyamot 4 éven belül elvégzi.

(3) A gyakorlati oktatás ellátására

a) a "B" és "C" tagozaton a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt - szakmunkás-bizonyítvánnyal (oklevéllel) is rendelkező - személyeket, illetve pedagógiai tanfolyamot végzett - a képzés szakirányának megfelelő - középfokú képesítéssel (szakmunkás- és technikus képesítéssel, szakmunkásképesítéssel és érettségivel, technikus képesítéssel, illettőleg szakközépiskolai érettségi oklevéllel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal) rendelkező szakembereket lehet beosztani;

b) az "A" és "D"tagozaton az a) pontban felsoroltakon kívül szakmunkás-bizonyítvánnyal (oklevéllel), valamint legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember is alkalmazható, ha vállalja, hogy a szakoktatói tanfolyamot 4 éven belül elvégzi.

(4) A szakmunkástanuló-otthonban nevelőtanárnak középiskolai, vagy általános iskolai tanári képesítéssel rendelkező pedagógusokat lehet alkalmazni.

9. §

(1) A szakmunkásképző iskolákban megüresedő állásokra csak a 7-8. §-okban meghatározott követelményeknek megfelelő vezetőket és pedagógusokat lehet alkalmazni. Ez alól a képzésre jogosult miniszter indokolt esetben felmentést adhat, ha a dolgozó vállalja a képesítés legfeljebb öt éven belüli megszerzését.

(2) A szakmunkásképző iskolákban a rendelet hatálybalépésekor munkaviszonyban álló, de az előírt képesítéssel nem rendelkező dolgozók számára a képzésre jogosult miniszter engedélyezheti a betöltött munkakör ellátását. Ilyen esetben a miniszter a 40. életévét be nem töltött dolgozót az előírt képesítés megszerzésére kötelezi

Az iskola munkarendje

(A Szt. 9. §-ához)

Az elméleti és gyakorlati oktatás rendje, tartalma

10. §

(1) A szakmunkásképző iskolában az elméleti oktatás közismereti és szakmai tantárgyakból folyik szakmánként, vagy szakmai csoportonként szervezett osztályokban. Azokban a szakmákban, amelyekben ez helyileg nem oldható meg, központi, vagy körzeti iskolában, összevontan kell az oktatást megszervezni.

(2) A gyakorlati oktatás szakmánként szervezett oktatási-termelési csoport keretében folyik.

(3) Az elméleti és gyakorlati oktatást folyamatosan -, egy héten belüli váltással - kell megszervezni. A központi és körzeti iskolában, továbbá az idényjellegű szakmákban és a képzés körülményei által indokolt egyéb esetekben a képzésre jogosult miniszter az oktatást más beosztásban és turnusos rendszerrel is engedélyezheti.

11. §

(1) A Szt. 1. §-ában foglalt célnak megfelelően a szakmunkásképző iskolának olyan szakmai és általános ismereteket kell nyújtania, amelyek megfelelnek a gyorsan fejlődő termelési követelményeknek és elősegítik az általános iskolát végzettek középiskolai továbbtanulását.

(2) Az egyes szakmákban oktatásra kerülő elméleti (közismereti, szakmai) és gyakorlati tantárgyakat az óratervek, az ezek keretében tanítandó ismereteket a tantervek, az iskola nevelési feladatait pedig a nevelési terv határozza meg.

(3) Közismereti tantárgy: a magyar, a történelem, a matematika, a fizika, a testnevelés, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban az idegen nyelvek és az osztályfőnöki óra, továbbá - a vegyipari, az élelmiszeripari, valamint azoknak a szakmáknak a kivételével, ahol sajátos szakmai jelentősége van - a kémia. Ez utóbbi szakmák körét a képzésre jogosult miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg. A fel nem sorolt tantárgyak: szakmai tantárgyak.

(4) A tanulók sokoldalú nevelése és önművelődésének elősegítése érdekében az iskolákban tanítási órán kívüli foglalkozásokat (szakkör, sportkör, szakmai és tanulmányi verseny stb.) is kell szervezni, illetőleg - külön jogszabály rendelkezései szerint - rendkívüli tantárgyakat is lehet oktatni. A hátrányos helyzetű tanulók részére - tanulásuk elősegítésére - korrepetálásokat kell szervezni. A tanulók nevelésében és a tanítási órán kívüli foglalkozások szervezésében biztosítani kell a tanulók aktív közreműködését.

A tanév időtartama. Szorgalmi idő

12. §

(1) A szakmunkásképző iskolában a tanév szeptember hó 1. napján kezdődik és a következő év augusztus 31. napján - az utolsó éves tanulók esetében a szakmunkásvizsga letételének napjával - fejeződik be. Ezen belül az elméleti oktatás szorgalmi ideje - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - június 8-ával zárul. Ezt követően a tanulók csak gyakorlati oktatásban vesznek részt.

(2) Az elméleti és a gyakorlati oktatás heti óraszámát az óratervek határozzák meg.

Felmentés az elméleti és gyakorlati oktatás rendszeres látogatása alól

13. §

(1) Az iskola igazgatója az oktatásban érdekelt vállalat meghallgatása alapján a 20 éven felüli (túlkoros), nős (férjezett), továbbá az olyan tanulók részére, akik rendszeres iskolába járását közlekedési, vagy más okok akadályozzák, az elméleti tantárgyak óráinak látogatása alól felmentést adhat (teljes felmentés). Ha a kis létszám miatt az adott szakmában az osztályrendszerű, illetőleg a szakmacsoportos oktatás nem szervezhető meg, felmentést lehet adni csak a szakelméleti tantárgyak látogatása alól is (részleges felmentés).

(2) Az (1) bekezdés esetén a tanuló az elméleti tantárgyak anyagából meghatározott időközönként beszámolásra és a tanítási félévek végén vizsgára köteles. A felmentettek felkészülésének elősegítésére konzultációkat kell szervezni. Az iskola által igénybe nem vett napokon a tanulók gyakorlati oktatásban vesznek részt, azonban a részleges felmentésben részesülőket legalább havi négy, a teljes felmentésben részesülőket pedig legalább havi hat munkanapon mentesíteni kell a gyakorlati oktatás alól az iskola által meghatározott időpontban. (3) A gyakorlati oktatás rendszeres látogatása alól csak rendkívül indokolt esetben a képzésre jogosult miniszter adhat felmentést.

A gyakorlati oktatás megszervezése

(A Szt. 10. §-ához)

14. §

Abban, hogy a tanuló gyakorlati oktatása a képzési idő alatt hol történik, a felvételt megelőzően kell az iskolának és a vállalatnak megállapodnia,

15. §

(1) Iskolai tanműhelyben kell megszervezni elsősorban az első éves tanulók gyakorlati oktatását azokban a szakmákban, amelyekben alapszakmai, illetőleg "B" tagozatú képzés folyik. Az iskolai tanműhelyekben a vállalatok keretében oktatott tanulók részére kiegészítő gyakorlati oktatás is szervezhető.

(2) Az iskolai tanműhely a jóváhagyott oktatási-termelési terv keretei között - központi gyártmányjegyzékben előírt, illetőleg önállóan vállalt termékek gyártásával, továbbá bérmunka vállalással - termelő tevékenységet folytat. Az ebből származó bevételek a külön rendelkezésekben foglaltak szerint használhatók fel.

16. §

(1) A vállalat keretében kell megszervezni általában a második és a harmadik éves, továbbá azoknak az első éves tanulóknak a gyakorlati oktatását, akik számára azt az iskola saját tanműhelyben nem tudja megoldani.

(2) A vállalat a gyakorlati oktatásért a tanulótól ellenszolgáltatást nem kérhet és nem fogadhat el. A tanuló által előállított termék azonban a foglalkoztató vállalatot illeti.

Az iskola feladatai a vállalat keretében folyó gyakorlati oktatással kapcsolatban

17. §

(1) A vállalatnál folyó gyakorlati oktatás esetében az iskola a Szt. 10. § (2) bekezdésében meghatározott feladatai keretében gondoskodik az oktatási-nevelési munkához szükséges alapdokumentumok biztosításáról, továbbá - a vállalattal együttműködve - a gyakorlati oktatás megszervezéséről és a gyakorlati oktatás tanmenetének elkészítéséről. Az iskola határozza meg a gyakorlati oktatás hetenkénti beosztását és látja el az oktatás pedagógiai és módszertani irányítását is. Abban az esetben, ha a szakma előírt egyes gyakorlati ismereteinek elsajátítása a vállalat keretében nem biztosítható, a tanulók vállalatok közötti cseréjét is elrendelheti.

(2) A vállalati tanműhelyben (csoportos gyakorlati oktatási helyen) elhelyezett tanulók gyakorlati oktatására szakoktatókról a munkaügyi miniszter képzési hatáskörébe tartozó szakmákban a minisztériumok irányítása alatt álló vállalatok esetében az iskola gondoskodik. Ugyancsak az iskola gondoskodik a szakoktatókról a más képzésre jogosult miniszter felügyelete alá tartozó képzésben, kivéve, ha a képzésre jogosult miniszter a vállalat felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben másként intézkedik. A szakoktató oktató-nevelőmunkáját az iskola igazgatójának utasításai szerint végzi, de feladatai ellátása során köteles a vállalat munkarendjét is megtartani és a tanulókkal is megtartatni. Ha az iskola a szakoktatót olyan kötelességszegése miatt vonja felelősségre, amely összefügg a vállalat működésével, a vállalat véleményét is meg kell hallgatni.

(3) Az iskola a gyakorlati oktatás ellenőrzése keretében figyelemmel kíséri a jogszabályokban és a gyakorlati képzésre vonatkozó egyéb rendelkezésekben foglaltak megtartását. Ha ezek végrehajtásában a vállalat részéről mulasztást állapít meg, erre felhívja a vállalat figyelmét és a hiba megszüntetésére határidőt is megállapíthat.

(4) Ha a vállalat a (3) bekezdésben foglaltak ellenére a hiányosságot nem szünteti meg, az iskola intézkedhet a tanuló más vállalathoz történő áthelyezéséről (22. §). Súlyosabb esetekben az iskola a 33/1969. (X. 8.) Korm. rendelettel kiegészített 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 80/A. §-ába ütköző szabálysértés miatt feljelentést tehet a járási, a városi, illetve a városi kerületi tanács vb igazgatási osztályán. Indokolt esetben az iskola kezdeményezheti a tanulófoglalkoztatási jog megvonását is. (23. §). Mindez nem érinti a mulasztók esetleges anyagi, fegyelmi, illetve büntetőijogi felelősségét.

18. §

Az iskolák működésével, ennek keretében az iskolának a vállalatnál folyó gyakorlati oktatás irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos részletes feladatokat a szakmunkásképző iskolák rendtartása határozza meg.

A vállalat képzéssel kapcsolatos kötelezettségei

(A Szt. 11. §-ához)

19. §

Az iskola bírálja el, hogy a vállalat rendelkezik-e a Szt. 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel.

20. §

(1) Ha a 14. § értelmében a gyakorlati oktatás a vállalatnál történik, a vállalat köteles a (2) bekezdés szerint megfelelő foglalkoztatási helyről, ennek felszereléséről és üzemeltetéséről, a tantervi követelményeknek megfelelő munkák biztosításáról, valamint a képzés személyi feltételeiről, ennek keretében az oktatásért felelős személy megbízásáról, megfelelő segédszemélyzetről, továbbá - ha a 17. § (2) bekezdése alapján a képzésre jogosult miniszter így rendelkezik, a gyakorlati képzés oktatóiról gondoskodni és e rendeletben meghatározott egyéb kötelezettségeinek eleget tenni.

(2) Abban az esetben, ha a vállalatnál az azonos telephelyen (üzemben) oktatott tanulók létszáma valamely szakmában eléri a 15 főt, csoportos gyakorlati oktatásra alkalmas munkahelyet, ha pedig a szakmánkénti tanulólétszám a 30 főt és emellett az össz-tanulólétszám a 90 főt eléri vagy meghaladja, üzemi tanműhelyt - az építőipari szakmákban a tanterv szerinti tanudvart, tanépítkezést - kell létrehozni. Csoportos oktatási helyet és üzemi tanműhelyt több vállalat közösen is létesíthet, illetőleg fenntarthat.

(3) Ha a gyakorlati képzés oktatóiról az (1) bekezdés értelmében a vállalatnak kell gondoskodnia, a tanulók gyakorlati oktatására akkor köteles oktatót kijelölni, ha az azonos szakmájú tanulók létszáma legalább a 15 főt eléri. Az oktató köteles az iskolának a tanulók gyakorlati képzésére és nevelésére vonatkozó előírásait megtartani.

(4) A vállalat a gyakorlati oktatás keretében a tanulókra megállapított termelési tervek teljesítését, illetőleg a tanulók által végzett munkát a dolgozókétól elkülönítve köteles nyilvántartani, vagy - ha ez nem lehetséges - a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját a tanulókétól elkülönítve elszámolni. Ha a tanuló gyakorlati oktatása szakmunkás mellé beosztva történik, a vállalat a szakmunkás részére külön díjazást köteles biztosítani. Ennek mértéke - a felügyeletére bízott tanulók számától és évfolyamától függően - a szakmunkás alapbére 5-20%-ig terjedhet. A képzésre jogosult miniszter erre vonatkozóan irányelveket is meghatározhat.

21. §

(1) Szakmunkásképzés célját szolgáló vállalati gyakorlati oktatási létesítményt megszüntetni vagy áthelyezni csak akkor szabad, ha a vállalat legalább az eredetivel azonos értékű létesítményt hoz létre, illetőleg, ha a vállalat keretében a gyakorlati oktatás - szakmunkásutánpótlási szükséglet hiányában - megszűnik vagy tartósan szünetel.

(2) A vállalat új üzem létesítésekor vagy meglevő bővítésekor köteles a képzésre jogosult miniszter által meghatározott irányelvek figyelembevételével a 20. § (2) bekezdés szerinti gyakorlati oktatási létesítményről is gondoskodni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól - indokolt esetben - a képzésre jogosult miniszter a vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter, illetőleg tanácsi vállalat esetében a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke javaslatára felmentést adhat.

A vállalati gyakorlati oktatás megszüntetése

22. §

(1) Az iskola a tanuló gyakorlati oktatását az adott vállalatnál (munkahelyen) megszüntetheti és a gyakorlati oktatásra más vállalatot (munkahelyet) jelölhet ki, illetőleg a gyakorlati oktatás további biztosítása érdekében a tanulét más iskolába is áthelyezheti, ha a vállalat felszólítás [17. § (3) bekezdés] ellenére nem tartja meg a jogszabályban előírt kötelezettségeit, nem biztosítja a tanuló szakmai képzéséhez és neveléséhez szükséges feltételeket és körülményeket, illetőleg a tanulót nem a tantervi követelményeknek megfelelően foglalkoztatja és ezzel szakmai fejlődését veszélyezteti, vagy ha a tanuló és a vállalat között a viszony annyira megromlott, hogy annak megjavítása nem remélhető. A vállalat megszűnése esetén is köteles az iskola a tanuló további gyakorlati oktatására más vállalatot kijelölni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén a vállalatnál folyó gyakorlati oktatás megszüntetését a tanuló vagy törvényes képviselője is kezdeményezheti.

(3) Az iskola a tanuló gyakorlati oktatását a vállalatnál a vállalat kezdeményezésére is megszüntetheti, és a tanulót más vállalathoz - szükség esetén más iskolába - helyezheti át, ha a tanuló a vállalat sérelmére súlyos fegyelmi vétséget követett el és azt fegyelmi határozatban (82. §) megállapították.

(4) A magánmunkáltató kezdeményezésére a tanuló gyakorlati oktatását meg kell szüntetni és a tanulót más vállalathoz - szükség esetén más iskolába is - kell áthelyezni, ha a tanuló olyan magatartást tanúsít, amelyre figyelemmel a magánmunkáltatótól nem várható el, hogy üzemében tovább oktassa.

(5) Az iskolának az (1)-(4) bekezdés alapján hozott határozata ellen a vállalat - ideértve a magánmunkáltatót is - illetve a tanuló (törvényes képviselője) 15 napon belül fellebbezéssel élhet az iskola felügyeleti szervéhez.

A tanulófoglalkoztatási jog megvonása

23. §

(1) Ha a vállalat az eredményes gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételeket nem tudja biztosítani és emiatt a képzésre alkalmatlanná válik, vagy a tanulók képzésével kapcsolatban ismételten súlyos mulasztást követ el, a tanulófoglalkoztatás jogát a vállalattól meg kell vonni mindaddig, amíg a követelmények szerinti képzés a vállalatnál nem biztosítható.

(2) Végleg meg kell vonni a tanuló foglalkoztatásának jogát attól a magánmunkáltatótól, akit jogerősen olyan bűntett miatt ítéltek el, amely tanuló további oktatására méltatlanná teszi.

(3) A vállalattól a tanuló foglalkoztatásának jogát a vállalat felett felügyeletet gyakorló miniszter véleményének kikérésével a képzésre jogosult miniszter vonhatja meg. Tanácsi vállalat, szövetkezet és magánmunkáltató esetében a jogkör az iskola, valamint a területi érdekvédelmi szerv meghallgatásával a tanács végrehajtó bizottsága illetékes - a képzésre jogosult miniszter által meghatározott - szakigazgatási szervének a hatáskörébe tartozik.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti intézkedéssel érintett tanulók gyakorlati oktatásának más vállalatnál történő zavartalan biztosításáról az iskola köteles gondoskodni. Ha pedig a tanuló foglalkoztatásának jogát tanácsi vállalattól, szövetkezettől, illetve magánmunkáltatótól vonták meg, a tanács végrehajtó bizottságának illetékes első fokú szakigazgatási szerve gondoskodik a tanuló további gyakorlati oktatásának biztosításáról.

HARMADIK RÉSZ

A TANULÓKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A szakmunkástanuló-viszony keletkezése, megszűnése

A tanulóviszony tartama. Áthelyezés. Létszámból való törlés

(A Szt. 12. §-ához)

24. §

(1) A tanulóviszony a Szt. 12. §-ának (1) bekezdése alapján a beiratkozás tényével jön létre, kezdete azonban szeptember 1. napja. Ha a beiratkozás szeptember 1. napja után történt, a tanulóviszony kezdete a beiratkozás napja.

(2) A tanuló tanulmányait akkor fejezi be, amikor a Szakmunkásvizsga Szabályzatban foglaltaknak megfelelő időben a szakmunkásvizsgát sikerrel letette.

25. §

(1) Törölni kell a tanulót az iskola létszámából, ha:

a) a Szakmunkásvizsga Szabályzat szerint tanulóviszony alapján már nem bocsátható újabb szakmunkásvizsgára,

b) fegyelmi büntetés folytán, illetőleg igazolatlan mulasztás miatt az iskolából kizárták, vagy más iskolába áthelyezték,

c) az ország összes szakmunkásképző iskolájából kizárták,

d) a tanuló gyakorlati oktatását a vállalatnál megszüntették (22-23. §) és azt az iskola, illetőleg az illetékes első fokú szakigazgatási szerv 60 napon belül más vállalatnál nem tudja biztosítani,

e) a tanuló a tanulóviszony tartama alatt egészségügyi szempontból a szakma elsajátítására alkalmatlanná válik, és az iskola keretében oktatott más szakmára történő átirányítása nem lehetséges,

f) az évfolyamismétlésre utalt tanuló a magasabb osztályba jutás feltételeit az ismételt osztályban nem tudja teljesíteni,

g) a tanuló betegállományba kerül és a táppénz, illetve az ösztöndíj folyósítására a társadalombiztosítási szabályokban, illetve az ösztöndíjra vonatkozó rendelkezésekben megállapított idő lejárt (45. §),

h) a tanuló (vagy törvényes képviselője) és az iskola a gyakorlati oktatást biztosító vállalattal a tanulóviszony megszüntetésében megállapodik.

(2) Az a tanuló, akit a létszámból töröltek, - ha a feltételeknek egyébként megfelel - új tanulóviszonyt létesíthet. Az (1) bekezdés c) pontja alapján törölt tanuló azonban új tanulóviszonyba csak abban az esetben léphet, ha kizárását a munkaügyi miniszter feloldotta, az a), e), és f) pont alapján törölt tanuló pedig csak más szakmában létesíthet újabb tanulóviszonyt.

A tanulók felvétele

(A Szt. 13. §-ához)

A felvétel feltételei

26. §

(1) A szakmunkásképző iskola "A" és "B" tagozatára az vehető fel, aki a Szt. 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel és az OSZJ-ben megállapított alsó felvételi korhatárt a felvétel évében eléri.

(2) A szakmunkásképző iskola "C" tagozatára -a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az a jelentkező nyerhet felvételt, aki a középiskola IV. osztályát elvégezte és megfelel a Szt. 13. § (2) bekezdésében előírt követelményeknek. A felvételhez az érettségi vizsga nem szükséges.

(3) Az olyan szakközépiskolát végzettek, akik szakmunkás munkakört betölthetnek, a megfelelő szakirányú szakmunkásképző iskolába nem nyerhetnek felvételt. A szakmai képzést nem nyújtó (egészségügyi, közgazdasági stb.) szakközépiskolák végzett tanulói a szakmunkásképző iskola "C" tagozatára a gimnáziumot végzettekkel azonos feltételekkel vehetők fel.

(4) Ha a kizárólag "C" tagozatos képzésre fenntartott szakmákban a létszámtervben meghatározott létszám a középiskolát végzettekből - kellő számú jelentkező hiányában - nem vehető fel, a képzésre jogosult miniszter engedélyezheti általános iskolát végzettek felvételét is.

27. §

(1) A Szt. 13. §-ában meghatározott felső felvételi korhatár alól a szakmunkásképző iskola igazgatója különösen indokolt esetben a szakmai képzésre alkalmas, középiskolát végzett jelentkező részére 25., az általános iskolát végzett jelentkező részére pedig 19. életéve betöltéséig felmentést adhat. Olyan középiskolát végzett fiú jelentkező esetében, aki sorkatonai szolgálatát még nem töltötte le, illetőleg az általános iskolát végzett fiú esetében a felmentéshez az állandó lakóhely szerint illetékes katonai kiegészítő parancsnokság előzetes hozzájárulására is szükség van.

(2) Az OSZJ-ben megállapított alsó felvételi korhatár alól a szakmunkásképző iskola igazgatója csak a szakmai alkalmasságot megállapító egészségügyi vizsgálatok végzésére jogosult egészségügyi szerv (65. §) javaslata alapján adhat felmentést.

(3) Az iskolai végzettség alól - különösen indokolt esetben - kizárólag az "A" tagozatra történő felvételnél az állami gondozott jelentkezők, valamint a nevelőintézetek szakmunkásképzésbe vont növendékei részére a szakmunkásképző iskola igazgatója, egyéb rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben pedig a képzésre jogosult miniszter feltételes felmentést adhat. A felmentettek kötelesek szakmunkásvizsgára bocsátásukig az általános iskolai végzettséget megszerezni. Ennek hiányában nem bocsáthatók szakmunkásvizsgára Ezért felmentés csak azok számára adható, akiknél a hiányzó iskolai végzettség megszerzése a képzési idő alatt feltételezhető.

(4) Az egyes szakmák sajátos követelményeihez igazodó egyéb felvételi feltételeket - az ágazat szerint illetékes miniszter javaslatára - a képzésre jogosult miniszter határozza meg.

28. §

(1) A felvételre jelentkezők szakmaalkalmassági orvosi vizsgálatát (64. §) a felvételi, illetőleg a pótfelvételi időszak alatt kell megtartani.

(2) A bányaiparban földalatti gyakorlati oktatási munkahelyeken és a vegyipari üzemekben oktatott tanulók felvételéhez az (1) bekezdés szerint megállapított orvosi vizsgálaton felül szükséges az illetékes üzemi orvos jóváhagyó véleménye is.

(3) A felvétel feltételeként a jelentkezők próbaidőre nem kötelezhetők és velük erre vonatkozólag érvényes megállapodást sem lehet kötni.

29. §

(1) Az egyes szakmákban és tagozatokon a felvehető tanulók létszámát az évenkénti felvételi létszámterv határozza meg. A létszámtervben külön kell feltüntetni a minisztériumi és a tanácsi vállalatok, továbbá a szövetkezetek és a magánmunkáltatók számára felvehető keretszámokat. A létszámtervben kell meghatározni azt is, hogy a magánmunkáltatók mely szakmákban hány tanuló gyakorlati oktatását vállalhatják.

(2) A létszámterv elkészítésének módját a munkaügyi miniszter külön szabályozza.

A jelentkezés módja

30. §

(1) Szakmunkástanulónak a választott szakma oktatására illetékes szakmunkásképző iskolában kell jelentkezni. A jelentkezések időszaka évenként február hó 1. napjától május 31-ig tart. Indokolt esetben a jelentkezési időszakot az igazgató augusztus 15-ig meghosszabbíthatja.

(2) Az általános iskola VIII. osztályát a felvétel évében végzők jelentkeztetésének lebonyolítását az általános iskola végzi - a művelődésügyi miniszter külön utasítása szerinti "Jelentkezési lap a továbbtanulásra" elnevezésű nyomtatvány kitöltésével és az illetékes szakmunkásképző iskolának való megküldésével.

(3) Azok, akik az általános iskolát nem a felvételre jelentkezés évében, hanem az azt megelőző tanévekben végezték, felvételi kérelem benyújtásával közvetlenül jelentkezhetnek az (1) bekezdésben meghatározott szakmunkásképző iskolánál. Ugyancsak közvetlenül jelentkezhetnek a szakmunkásképző iskolánál a középiskolák IV. osztályát a jelentkezés évében végzők, továbbá azok, akik a középiskolát az előző tanévekben végezték el.

(4) A közvetlenül jelentkezőknek a felvételi kérelemhez csatolniuk kell:

a) az általános iskola 8. osztályának eredményes elvégzését tanúsító bizonyítványt, illetőleg a középiskola igazolását a tanulmányi eredményről, ha pedig a jelentkező a megelőző tanévekben végzett, a középiskola 4. osztályának eredményes elvégzését tanúsító bizonyítványt;

b) orvosi igazolást arról, hogy a jelentkező nem szenved fertőző betegségben;

c) a vájár szakmára jelentkező kiskorúak esetében szülői beleegyező nyilatkozatot arról, hogy a szülő a szakma tanulásához hozzájárul.

31. §

(1) A szakmunkásképző iskola a beérkezett jelentkezési lapokat, valamint felvételi kérelmeket köteles nyilvántartani. A szövetkezethez és magánmunkáltatóhoz jelentkezők lapjait külön kell nyilvántartani.

(2) Az állami (minisztériumi és tanácsi) vállalatok, a szövetkezetek és a magánmunkáltatók felvételi létszámigényét az iskola számára jóváhagyott felvételi terv alapján a jelentkezések figyelembevételével kell kielégíteni.

(3) Túljelentkezés, illetőleg nem a helyi tényleges lehetőségeknek megfelelő jelentkezés esetén a szakmunkásképző iskola a jelentkezőkkel, illetőleg a szülőkkel folytatott személyes beszélgetés keretében a fiatalok jelentkezését azokra a szakmákra irányíthatja, amelyekben nincs kellő számú jelentkező.

(4) A szövetkezetekhez és a magánmunkáltatókhoz jelentkezők elosztásába és a más szakmára történő átirányításba az iskola köteles bevonni a tanács végrehajtó bizottsága illetékes első fokú szakigazgatási szervét, továbbá a szövetkezetek és a magánmunkáltatók területileg illetékes érdekvédelmi szerveit.

A felvétel módja és menete

32. §

(1) A szakmunkástanuló felvételeket március 1.napjától május 31-ig kell lebonyolítani.

(2) Amennyiben a szakmunkásképző iskola az (1) bekezdésben meghatározott időszak alatt felvételi tervét nem teljesíti, június 15-től augusztus 15-ig pótfelvételeket szervezhet.

33. §

(1) A felvételre jelentkezőket a 32. § (1)-(2) bekezdésben megjelölt időpontban a szakmunkásképző iskolába be kell hívni. Azokban a szakmákban, amelyekben a szakma követelményei miatt a képzésre jogosult miniszter azt elrendeli, továbbá túljelentkezés esetében a jelentkezővel szakmai alkalmasságot megállapító vizsgálatok és felvételi beszélgetések folytathatók.

(2) A szakmai alkalmasságot megállapító vizsgálatok és beszélgetések lefolytatására, továbbá a beérkezett jelentkezési lapok és felvételi kérelmek elbírálására, azok sorrendiségének megállapítására az igazgató az iskolai társadalmi szervezetek, továbbá az érdekelt vállalatok bevonásával felvételi bizottságokat szervezhet. Túljelentkezés esetén a felvételi bizottságok szervezése kötelező. A felvételi bizottság az igazgató véleményező szerve, amely véleményének kialakításában és a sorrendiség megállapításánál elsősorban a felvétel életkori és egyéb előfeltételeit, a jelentkező érdeklődését, szakmai alkalmasságát és tanulmányi eredményét köteles figyelembe venni.

(3) A "B" tagozaton a felvételeket az igazgató meghatározott tanulmányi eredményszinthez kötheti.

34. §

(1) A szövetkezetek és a magánmunkáltatók a gyakorlati oktatásra vonatkozó szándékukat, továbbá a felvételre vonatkozó névszerinti javaslatukat közlik az iskolával. Az iskola a névszerinti javaslatokat egyezteti a beérkezett és a 31. § szerint külön nyilvántartott jelentkezési lapokkal, illetőleg felvételi kérelmekkel.

(2) Ha a szövetkezet, illetőleg a magánmunkáltató a tanuló gyakorlati oktatására vonatkozó szándékát közli az iskolával, de névszerinti javaslatot nem tesz, az iskola a nyilvántartott jelentkezési lapok, illetőleg a felvételi kérelmek közül javasol jelentkezőket elfogadásra. Ha a szövetkezet, illetőleg magánmunkáltató az iskola javaslatát elfogadja, nyilatkoznia kell, hogy a tanuló gyakorlati oktatását a teljes képzési időre vállalja.

(3) A szövetkezet és a magánmunkáltató az (1)-(2) bekezdés szerinti szándékát a jelentkezések megkezdéséig (30. §), a névszerinti javaslatot április 30-ig, illetve a pótfelvételek esetén augusztus l-ig, a nyilatkozatot pedig a felvétel lezárásáig (32. §) a területi érdekvédelmi szervek útján írásban kell eljuttatni a szakmunkásképző iskolához.

35. §

(1) A felvételekről a szakmunkásképző iskola igazgatója az alábbiak szerint, továbbá a 33. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével dönt.

(2) Az igazgató a jóváhagyott létszámterv (29. §) keretei között köteles:

a) a munkásmozgalom mártírjainak, a Magyar Szabadság Érdemrend, a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem tulajdonosainak, a nemzeti gondozottaknak, valamint a Magvar Partizán Szövetség igazolt tagjai közül a múltban internacionalista, illetve antifasiszta fegyveres harcokban részt vettek gyermekeit, valamint az állami gondozott jelentkezőket felvenni, ha egyébként megfelelnek a felvételi követelményeknek;

b) a szövetkezetek és magánmunkáltatók által a 34. §-ban foglaltak szerint javasolt olyan jelentkezőket felvenni, akik a feltételeknek egyébként megfelelnek;

c) a fiúk és leányok közötti arányokra vonatkozóan az adott területre meghatározott irányelveket megtartani;

d) a tanulóotthoni elhelyezés elbírálásánál az 58. §, illetőleg az iskola székhelyének közigazgatási határán kívül lakó jelentkezőkre vonatkozóan a 38. § rendelkezései szerint eljárni;

e) a tanuló gyakorlati oktatásában érdekelt állami vállalatok véleményét, illetőleg javaslatát mérlegelni és jogos igényeiket figyelembe venni.

(3) A felvételi tervek teljesítése érdekében -indokolt esetben - az igazgató kizárólag az "A" tagozatra engedélyezheti a tanév végén javítóvizsgára utasított jelentkező feltételes felvételét.

36. §

(1) A felvétel, vagy az elutasítás tényét a döntés után 8 napon belül a jelentkezési lappal jelentkező tanulóval (szülővel) - az általános iskola útján - a jelentkezési lap perforált szelvényének megküldésével, a felvételi kérelem esetében jelentkezővel pedig írásban közölni kell.

(2) A felvétel csak a beiratkozással válik véglegessé. A felvetetteket a 35. § (3) bekezdése alapján feltételesen felvett tanulók kivételével a felvételt követően, de legalább szeptember l-ig be kell írni a szakmunkásképző iskola beírási naplójába. Ha a tanuló gyakorlati oktatását szövetkezet vagy magánmunkáltató vállalja, a tanulót beírni csak a 34. §-ban foglaltak szerinti javaslat (illetőleg nyilatkozat) esetén szabad

(3) Semmisnek kell tekinteni annak a tanulónak a felvételét, aki a (2) bekezdésben meghatározott időpontig nem iratkozott be, illetőleg a javítóvizsgát nem tette le. Az ilyen tanulót az iskola létszámában szerepeltetni nem szabad.

(4) A szakmunkásképző iskola a felvételek lezárása után köteles a felvételben érdekelt vállalatokat a felvett tanulókról tájékoztatni.

A tanácsok munkaügyi szakigazgatási szerveinek feladatai a szakmunkástanulók felvételében

37. §

(1) Azoknak a tanulóknak a jelentkezési lapját, felvételi kérelmét, akik a jelentkezési lapon második helyen megjelölt iskolában nem nyertek felvételt, június 5-ig meg kell küldeni a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi osztályának.

(2) A munkaügyi osztály a beérkezett jelentkezési lapok és felvételi kérelmek alapján - az illetékes tanácsi szakigazgatási szervekkel együttműködve - megfelelő koordinálás útján elősegíti az iskolák felvételi tervének teljesítését. Amennyiben a beiskolázás helyzete jelentős intézkedéseket igényel, a művelődésügyi osztállyal egyetértésben legkésőbb július 15-ig jelentést és javaslatot tesz a tanács végrehajtó bizottsága részére.

38. §

(1) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi osztálya a helyi munkaerőgazdálkodás hatékonyságának biztosítása, valamint a leányok szakképzésének elősegítése érdekében a munkaügyi miniszternek, további az ágazat szerint illetékes miniszternek az egyes ágazatokra, illetőleg szakmákra kialakított irányelvei figyelembevételével meghatározza szakmánként a leányok felvételének arányát. A munkaügyi osztály - az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervek vezetőivel egyetértésben - az országos, vagy több megyére kiterjedő beiskolázást folytató szakmunkásképző iskolákban oktatott szakmák kivételével egyes szakmákban korlátozhatja, illetve egyes városokban megtilthatja vidéki tanulók felvételét. Az erre vonatkozó döntés előtt meg kell hallgatni az érintett szakmunkásképző iskolák igazgatóinak és a szövetkezetek, valamint a magánmunkáltatók illetékes érdekvédelmi szerveinek véleményét

(2) A leányok szakmánként meghatározott felvételi arányáról, továbbá a korlátozás, illetve a felvételi tilalom elrendeléséről a felvételekben érdekelt szakmunkásképző iskolákat és a művelődésügyi (oktatási) osztály útján a jelentkeztetéseket végző általános iskolákat a felvételt megelőző naptári év október 31. napjáig írásban értesíteni kell, ezen felül pedig tájékoztatni kell az érdekelt tanácsi szakigazgatási szerveket és a képzésre jogosult minisztériumokat.

Átlépés a szakmunkásképző iskolába

39. §

A szakmai képzést nyújtó középiskolából a szakmunkásképző iskolába történő átlépés feltételeit és a tanulmányi időbeszámítás mértékét a szakmunkásképző iskolák rendtartása határozza meg.

A tanulókat megillető kedvezmények és juttatások

Oktatási szünetek, szünnapok. Felkészülési idő

(A Szt. 14. §-ához)

40. §

(1) A szakmunkástanulók részére télen legalább két hét és tavasszal legalább egy hét oktatási szünetet kell kiadni. A téli- és tavaszi szünet mértékét és kiadásának időpontját a munkaügyi miniszter tanévenként határozza meg. A Szt. 14. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékű nyári szünetet közvetlenül az elméleti oktatás szorgalmi idejének befejeztével, de legkésőbb szeptember 1-ig egybefüggően kell a tanuló részére kiadni. A nyári oktatási szünet a tanulmányait befejező (utolsó éves) tanulót nem illeti meg.

(2) A szolgáltatóipari, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákban a téli és a tavaszi szünet kiadásának időpontját a képzésre jogosult miniszter az ágazat szerint illetékes miniszter, illetőleg a szövetkezetek országos érdekvédelmi szövetsége elnökének javaslatára - a szünet időtartamának csorbítása nélkül - az általános rendtől eltérően is megállapíthatja.

(3) A tanulót az (1) bekezdésben felsorolt oktatási szüneteken és a heti pihenőnapokon felül az alábbi oktatási szünnapok is megilletik:

a) a hivatalos munkaszüneti napok,

b) március 15. és 21-e,

c) a félévi tantestületi és a tanévzáró értekezlet napja,

d) az igazgató által - az érdekelt vállalatok előzetes meghallgatása alapján - engedélyezett oktatási szünnapok,

e) a képzésre jogosult miniszter által esetenként elrendelt oktatási szünnapok.

(4) A kereskedelmi és vendéglátóipari, valamint a szolgáltató és a mezőgazdasági szakmákban a képzésre jogosult miniszter - indokolt esetben -engedélyezheti a tanulók gyakorlati oktatását vasárnapon és munkaszüneti napon is. Ez esetben e napok helyett a hét más napján kell szünnapot kiadni. Ha pedig az engedélyezés folytán a tanuló gyakorlati oktatására rendszeresen vasárnap is sor kerül, részére havonta legalább két pihenőnapot vasárnap kell kiadni.

41. §

(1) Az utolsó éves tanuló részére a szakmunkásvizsgát megelőzően 15 munkanap felkészülési időt kell biztosítani. A felkészülési időt - a vizsgabeosztástól függően - a gyakorlati oktatási napokon június 1-től kezdődően lehet kiadni.

(2) Az (1) bekezdésben megbatározott mértékű felkészülési idő csak egy ízben illeti meg a tanulót. Sikertelen szakmunkásvizsga esetén a vállalat az iskola javaslatára az első javítóvizsga előtt legfeljebb 6, a második javítóvizsga előtt pedig legfeljebb 4 munkanap további felkészülési időt biztosíthat.

(3) Az iskola az (1)-(2) bekezdésben meghatározott felkészülési idő eredményes felhasználását konzultáció szervezésével köteles elősegíteni.

Pénzbeni juttatások és kedvezmények

(A Szt. 15. §-ához)

Ösztöndíj

42. §

(1) A tanulókat egységesen a rendelet 3. számú mellékletében közölt táblázat szerint kell ösztöndíjban részesíteni.

(2) Az ösztöndíj az óratervben előírt foglalkoztatási idő alapján illeti meg a tanulót. Az ösztöndíj-fizetés szempontjából az elméleti és a gyakorlati oktatási napok azonos tekintet alá esnek.

43. §

(1) Az ösztöndíj mértékét a szakmai kategóriának megfelelően évfolyamonként - az előző tanév végén elért tanulmányi eredmény alapján -kell megállapítani.

(2) Az ösztöndíj összege félévben csak akkor változik, ha a tanuló tanulmányi eredménye az előző év végi szinthez képest emelkedett vagy csökkent. Ilyen esetekben a tanulót a tanulmányi eredményében bekövetkezett változásnak megfelelő (tanulmányi) kategóriába kell átsorolni.

(3) Az ösztöndíj megállapítása szempontjából

a) az első évfolyamú tanulót tanulmányainak megkezdésekor közepes,

b) az év végén elégtelen osztályzatot kapott tanulót a javítóvizsga eredményétől függetlenül elégtelen tanulmányi eredményűnek kell tekinteni. (Tehát, ha magasabb évfolyamba lép, a magasabb évfolyamra, ha pedig osztályt ismétel, az ismételt évfolyamra megállapított elégtelen tanulmányi eredmény szerinti ösztöndíjat kell folyósítani részére.)

44. §

(1) A kétéves képzési idejű szakmák esetében az ösztöndíjat a szakma első két évére megállapított ösztöndíj-tételek alapján kell megállapítani.

(2) Az egyéves képzési idejű szakmákban az első félévben a szakma első évére, a második félévben a szakma második évére meghatározott ösztöndíjtételeket kell alkalmazni.

(3) A szakmunkásképző iskola "C" tagozatára Járó tanulóját

a) kétéves és másfél éves tanulmányi idő esetén az I. évben a szakmai kategória szerinti második, a II. évben a harmadik,

b) egyéves tanulmányi idő esetén pedig a szakmai kategória szerinti utolsó

évfolyamra előírt ösztöndíj-tételek illetik meg.

45. §

(1) Az ösztöndíj a tanulót a tanulóviszony kezdetétől (24. § (1) bekezdés) illeti meg.

(2) A tanulót az ösztöndíj az oktatási szüneteken felül a fizetett munkaszüneti napokra, a gyógyüdültetés időtartamára, továbbá a jelen rendelet 40. §-ának (3) bekezdésében felsorolt oktatási szünnapokra is megilleti.

(3) A munkaközi szünet idejére a tanulónak ösztöndíján kívül külön díjazás nem fizethető.

(4) Betegség esetén a tanulót az ösztöndíj egy évig - tbc-s megbetegedés esetén két évig - illeti meg. A magánmunkáltatónál oktatott tanulót betegség esetén ösztöndíj nem illeti meg. Helyette a társadalom-biztosításra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint meghatározott táppénzre jogosult.

(5) Ha a tanulóviszony a tárgyhó 16. napja előtt szűnik meg, a tanuló félhavi, ha pedig a tárgyhó 16. napján vagy később szűnik meg, teljes havi ösztöndíjra jogosult. Ugyancsak félhavi ösztöndíj illeti meg a tanulót akkor is, ha a tanulóviszony szeptember 1. napját követően a tárgyhó 15. napja után létesül. Az ezt megelőzően létesített tanulóviszony esetében a tanuló részére a teljes havi ösztöndíjat kell kifizetni.

46. §

(1) Az ösztöndíj - az elégtelen tanulmányi eredményű tanulókat kivéve - ismételt, vagy hosszabb ideig tartó igazolatlan mulasztás, továbbá súlyosabb fegyelmi vétség esetén egy tanulmányi eredmény szerinti fokozattal legfeljebb 6 hónapra csökkenthető.

(2) Az ösztöndíj csökkentését a tantestület fegyelmi határozata alapján az iskola igazgatója rendeli el. Ha az ösztöndíjat nem az iskola fizeti, a csökkentés elrendeléséhez a vállalat egyetértése is szükséges.

(3) Az ösztöndíj csökkentéséről szóló határozatról a tanuló szülőjét (törvényes képviselőjét) is értesíteni kell.

Szakmunkás-bér

47. §

(1) Ösztöndíj helyett teljesítménybérben, szakmunkás órabérben, szakmánybérben (a továbbiakban: szakmunkás-bérben) az iskola és a vállalat igazgatójának (a szövetkezet elnökének) közös megállapodása alapján csak a képzési idő utolsó félévébe, egyéves képzési idejű szakmáknál az utolsó negyedévébe lépő - közepes vagy annál jobb tanulmányi eredményű tanulót szabad foglalkoztatni. A tanulók szakmunkásbérezésére vonatkozó megállapodás során a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) szervezetének véleményét is ki kell kérni.

(2) A képzésre jogosult miniszter a munkaügyi és az ágazat szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a vájár, a sütő, továbbá a turnusos rendszerben oktatott szakmák esetében az utolsó éves tanulók szakmunkásbérezésének időtartamát az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is meghatározhatja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bérezés indokolt esetben az iskolai tanműhelyben oktatott tanulókra is alkalmazható.

(4) A Szakma Kiváló Tanulója versenyén helyezést elért tanulókat a szakmunkás-bér szerinti foglalkoztatás engedélyezése során előnyben kell részesíteni.

48. §

(1) A magánmunkáltató a tanulót szakmunkásbérben nem foglalkoztathatja.

(2) Meg kell szüntetni a 47. § (1) bekezdése szerinti bérezést, ha

a) a tanuló tanulmányaiban vagy magatartásában feltűnő hanyatlást mutat, illetőleg év végén vagy a szakmunkásvizsgán elégtelen tanulmányi eredményt ér el,

b) a vállalat a tanulót felszólítás ellenére sem foglalkoztatja szakmai fejlődésének megfelelően,

c) a tanuló részére fizetendő szakmunkás-bér összege nem éri el az egyébként őt megillető ösztöndíj mértékét.

A (2) bekezdésben felsorolt esetekben a szakmunkás-bérben való foglalkoztatást az iskola igazgatója szünteti meg.

(3) Egyéb esetben a megszüntetéshez a vállalat és az iskola kölcsönös megállapodása szükséges.

49. §

(1) A szakmunkás-bért a tényleges munkában töltött idő, illetve a teljesített munka alapján kell számfejteni, a tanuló részére azonban a számfejtett bér 90%-át kell elszámolni és kifizetni.

(2) A szakmunkás-bérben foglalkoztatott tanuló az iskolai oktatási napokra sem bérben, sem ösztöndíjban nem részesíthető. A turnusos rendszerű oktatásban részt vevő tanulót az elméleti oktatás idejére azonban ösztöndíj illeti meg.

(3) A szakmunkás-bér átlaga a tanulót az oktatási szüneteken felül a szakmunkásvizsga előtti felkészülési időre, továbbá a gyakorlati oktatás idejére eső - a 40. § (3) bekezdésében felsorolt - oktatási szünnapokra és a tantervben előírt Honvédelmi Napokra is megilleti.

(4) A szakmunkás-bér szerinti foglalkoztatás időtartama a munkaviszonyban eltöltött időbe nem számítható be.

Az ösztöndíj, szakmunkás-bér folyósítása

50. §

(1) A munkaügyi miniszter képzési hatáskörébe tartozó szakmákban

a) a b) pontban foglaltak kivételével a szövetkezetek és a magánmunkáltatók - továbbá, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, a tanácsi vállalatok - részére felvett tanulók ösztöndíját, szakmunkás-bérét a teljes képzési idő alatt a felsorolt munkáltatók,

b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére beiskolázott tanulók ösztöndíját az iskolai tanműhelyben történő gyakorlati oktatás időtartama alatt az iskola, szövetkezeteknél folyó gyakorlati oktatás ideje alatt a szövetkezet,

c) a minisztériumi irányítás alatt álló vállalatok részére beiskolázott és iskolai tanműhelyben oktatott valamennyi évfolyamú tanuló ösztöndíját, szakmunkás-bérét, továbbá a vállalatok keretében oktatott I. és II. éves tanulók ösztöndíját az iskola, a vállalat keretében foglalkoztatott III. éves tanulók ösztöndíját, szakmunkás-bérét pedig a vállalat fizeti.

(2) Más képzésre jogosult szervek felügyelete alá tartozó iskolák tanulói részére - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - az ösztöndíjat, szakmunkás-bért az iskolai tanműhelyben oktatott tanulók kivételével a vállalat fedezi.

(3) Az ösztöndíj mértékének megállapítása és előírás szerinti folyósítása érdekében az iskola minden tanév, illetve minden második félév kezdetét követő két héten belül köteles a tanulók tanulmányi eredményét írásban közölni az ösztöndíjat folyósító vállalattal. A vállalat ugyanúgy köteles a tanulók gyakorlati oktatásból elért eredményéről az iskolát tájékoztatni. Írásban kell értesíteni a vállalatot az ösztöndíj csökkentésével kapcsolatban hozott határozatokról is.

51. §

(1) Az évfolyamonként emelkedő ösztöndíjat a tanév kezdő hónapjának 1. napjától, a tanulmányi eredmény szerint változó ösztöndíjat az első félév befejezését követő második hónap 1. napjától, a fegyelmi vétség miatt csökkentett ösztöndíjat pedig a csökkentés elrendelését követő hónap 1. napjától kell folyósítani.

(2) Az iskola az ösztöndíjat havonta egyszer (a tanuló első iskolai napján) előre fizeti.

(3) A vállalat az ösztöndíjat havonta egyszer előre, a szakmunkás-bért, továbbá az 53. §-ban említett egyéb pénzbeni juttatásokat pedig a dolgozókra szokásos módon, a bérfizetési napokon utólagosan folyósítja.

(4) Az ösztöndíjról, szakmunkás-bérről adott, illetőleg vezetett elszámolásnak olyannak kell lenni, hogy a tanuló, illetőleg az ellenőrzésre jogosult szerv a számítások helyességét, továbbá a pénzbeni juttatásból történő levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

52. §

(1) Az ösztöndíjból a folyósító szerv csak az előző havi igazolatlan mulasztás idejére eső részt, valamint a tanuló (illetve törvényes képviselője) hozzájárulása alapján az esetleges kártérítés egy hónapra eső összegét, a magánmunkáltató ezen felül az ösztöndíjnak a táppénzzel fizetett betegség időtartamára eső részét vonhatja le.

(2) Az (1) bekezdésben említett levonások alkalmazása szempontjából egy órára a havi ösztöndíj kétszázad, egy napra pedig a havi ösztöndíj huszonötöd részét kell egységesen alapul venni.

(3) A szakmunkás-bérből az igazolatlan mulasztásra, valamint a táppénzzel fizetett betegség időtartamára eső részt, az esetleges kártérítés egy hónapra eső összegét, továbbá a dolgozókat terhelő nyugdíjjárulékot kell levonni. Egyébként a szakmunkásbér tekintetében is a munkabérre vezetett végrehajtás (letiltás, levonás) szabályai irányadók.

(4) Az (1), illetve a (3) bekezdésben felsoroltakon kívül más jogcímen sem az ösztöndíjból, sem a szakmunkás-bérből levonni nem szabad.

Jutalom, prémium, társadalmi ösztöndíj

53. §

(1) A vállalat a kollektív szerződésben erre biztosított keretek között a tanuló részére adható jutalom, prémium, év végi részesedés összegét és kifizetésének feltételeit - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - az érdekelt iskola igazgatójának az egyetértésével állapítja meg. A vállalat felett felügyeletet ellátó miniszter erre vonatkozóan központi irányelveket is meghatározhat. Az iskola részéről adható jutalmakat a képzésre jogosult miniszter állapítja meg.

(2) A kereskedelmi és vendéglátóipari tanulók - képzési idejük utolsó évében, másfél éves szakmáknál utolsó félévében, egyéves szakmáknál utolsó negyedévében az elért forgalom alapján ösztöndíjukon felül jutalékot, jutalmat, illetőleg célprémiumot kaphatnak. A juttatások feltételeit és mértékét a belkereskedelmi miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - külön szabályozza.

(3) A vállalat a tanulókkal társadalmi ösztöndíjszerződést a 8/1969. (XI. 25.) MüM rendeletben foglaltak szerint köthet.

(4) A tanulói jutalmak és prémiumok kifizetése, továbbá a társadalmi ösztöndíj folyósítására vonatkozó szerződések jóváhagyása előtt a KISZ-szervezet véleményét is meg kell hallgatni.

Szociális juttatások, szolgáltatások, kedvezmények

(A Szt. 16. §-ához)

Munkaruha

54. §

(1) A tanuló munkaruháját az ösztöndíjat, illetve a szakmunkás-bért folyósító szerv (vállalat) természetben köteles biztosítani.

(2) A munkaruha a juttatási idő leteltével a tanuló tulajdonába megy át.

(3) Ha a tanulóviszony a munkaruha juttatási idejénél korábban szűnik meg, a tanuló köteles a munkaruhát megváltani. A tanuló ilyen esetben a munkaruha értékének a juttatási idő leteltéig számított arányos részét téríti meg.

Kedvezményes étkeztetés

55. §

(1) Az elméleti és a gyakorlati oktatási napokon - ideértve a 40. § (3) bekezdés b)-e) pontjában felsorolt szünnapokat, a többletszabadnapot (szabadszombatot) és az utolsó éves tanulót megillető felkészülési időt is - az egyszeri kedvezményes étkeztetésről (a továbbiakban: ebéd) a gyakorlati oktatást biztosító vállalat - iskolai tanműhelyben oktatott tanulók esetében az iskola - köteles gondoskodni. Az ebéd biztosításának módjában az iskola és a vállalat kölcsönösen állapodik meg.

(2) A oktatási szünnapokon szervezett több napos tanulmányi kirándulás esetén az ebéd költségei a kirándulást szervező iskolát terhelik.

(3) Az élelmezési vállalat és a tanulót foglalkoztató vállalat az ebéddel kapcsolatos elszámolásokat közvetlenül bonyolítja le még akkor is, ha az ebéd megrendeléséről - kölcsönös megállapodás alapján - az iskola gondoskodik.

56. §

(1) Az ebédet a juttatásra kötelezett szerv saját üzemi konyháján (ennek hiányában más vállalat szabad étkeztetési kapacitásának igénybevételével, vagy üzemélelmezési vállalatnál történt előfizetéses étkeztetés útján) természetben köteles a tanuló részére biztosítani.

(2) Ha az ebéd természetben történő biztosítására az (1) bekezdésben említett módon semmiképpen nincs lehetőség, a vállalat ez esetben az ebéd - dolgozókra megállapított előállítási költséggel növelt - nyersanyagértékét köteles a tanuló részére pénzben megtéríteni. Ez az összeg azonban 6-Ft-nál kevesebb nem lehet.

(3) Ha a vállalat, illetőleg az iskola a gyakorlati oktatás keretében a tanulót a telephelyén kívül kiküldetésben foglalkoztatja, az utazás költségeiről, továbbá a tanuló napi háromszori étkezéséről és szállásáról a kiküldetés időtartama alatt természetben köteles gondoskodni. Ennek mértéke azonban nem haladhatja meg az általános kiküldetési költségtérítések összegét. A tanulók a kiküldetés alatti étkeztetésért és szállásért térítést nem fizetnek. A szakmunkástanuló otthonban elhelyezett tanulók - egy hónapot meghaladó kiküldetés esetén mentesülnek az 58. § (3) bekezdésében meghatározott térítési díj fizetése alól is.

57. §

(1) A tanuló az ebédet az 5. számú melléklet l/a, pontjában megállapított - előre fizetendő - térítési díj ellenében veheti igénybe. Ha a kedvezményes étkeztetésre nem tart igényt (a térítési díjat nem fizeti be), az ebéd nyersanyagértékét részére kifizetni nem szabad. Ha a vállalat az ebédjuttatást a nyersanyagérték kifizetésével biztosítja, a tanuló ebédtérítésre nem kötelezhető. [56. § (2) bek.].

(2) Az ösztöndíjban részesülő tanuló szociális körülményeire tekintettel - a KISZ-szervezet javaslata alapján - azonban mentesíthető az (1) bekezdés szerinti térítési díj fizetése alól. Az állami gondozottak, továbbá a vendéglátó vállalatok melegkonyhás üzemeiben képzett tanulók az ebédet térítésmentesen kapják. Ha az ebédet az iskolának kell biztosítania, a térítési díj alól mentesített tanuló helyett a térítést a szociális támogatás előirányzata terhére az iskola fizeti be.

(3) A szakmunkás-bérben foglalkoztatott tanuló a vállalat dolgozóira előírt étkezés-térítésre is kötelezhető.

Otthonelhelyezés, externátusi ellátás

(A Szt. 17. §-ához)

58. §

(1) Szakmunkástanuló-otthonba elsősorban a helyileg be nem iskolázható szakmák tanulóit, továbbá az állami gondozott, szociális helyzetük alapján rászoruló vagy veszélyeztetett környezetben élő fiatalokat kell felvenni. A felvétel során előnyben kell részesíteni a fizikai dolgozók gyermekeit, az árvákat (félárvákat) és a 35. § (2) bekezdés a) pontjában felsoroltak gyermekeit.

(2) Az otthonba történő felvételről a rendelkezésre álló férőhely keretei között az iskola igazgatója dönt, önálló szakmunkástanuló-otthonok esetében az otthonigazgató bevonásával.

(3) A tanuló az otthonellátásért az 5. számú melléklet 1/b. pontjában meghatározott térítési díjat fizeti. Az otthonellátás keretében a tanuló szállást (elhelyezés, fűtés, világítás, ágynemű mosás és havi 3 kg testi fehérnemű mosás), munkanapokon reggelit és vacsorát, pihenőnapokon és munkaszüneti napokon ezen felül ebédet is kap. A képzésre jogosult miniszter - indokolt esetben - más térítési díjjal is engedélyezhet otthonelhelyezést.

(4) Az otthonelhelyezésre szoruló, de férőhely hiányában fel nem vett tanuló részére - a tanuló-otthoni előirányzat terhére - az iskola székhelyén a tanév tartamára externátusi ellátás is biztosítható. Az externátusi ellátás térítési díja az otthondíj 60%-a. A térítési díj ellenében - a szállást kivéve - a tanulót ugyanazok a juttatások illetik meg, mint az otthonban elhelyezetteket.

59. §

(1) Az 53. § (3) bekezdés szerinti térítési díjat fizeti a munkásszálláson elhelyezett tanuló is, ha egyébként az otthonban elhelyezett tanulókkal azonos ellátásban részesül.

(2) Az idényjellegű gyakorlat céljából más helységbe kirendelt és munkásszálláson elhelyezett kereskedelmi és vendéglátóipari tanuló a szállásért és az ellátásért térítési díjat nem fizet.

(3) Az otthondíjat (externátusi ellátás térítési díját) a tárgyhó 1. napjáig az otthont fenntartó szerv (szakmunkásképző iskola) bevételi számlájára, az ebéd térítési díját pedig az étkezésről gondoskodó szerv részére a helyileg szokásos módon - egy összegben - előre kell befizetnie a tanulónak.

Kedvezményes üdültetés, gyógyüdültetés

60. §

(1) A tanulók üdültetésének megszervezéséről a Munkaügyi Minisztérium gondoskodik.

(2) Az üdültetés megszervezésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat az évenként kiadásra kerülő üdültetési tájékoztató tartalmazza. A képzésre jogosult minisztériumok a tanulóüdültetésre vonatkozó igényüket minden év december 31-ig közlik a Munkaügyi Minisztériummal.

(3) A kedvezményes üdültetés térítési díját az 5. számú melléklet 1/c. pontja tartalmazza. Az állami gondozott tanulók üdültetése ingyenes.

(4) A vállalatok és a szakszervezetek - az oktatási szünetben - saját költségükre is üdültethetnek tanulót. Az üdülésben részesülő tanulókat ilyen esetben az iskola és a KISZ-szervezet előzetes meghallgatása alapján kell kiválasztani.

61. §

(1) Az egészségileg rászoruló tanuló az illetékes egészségügyi szerv [65. § (3) bek] javaslatára gyógyüdültetésben vehet részt.

(2) A gyógyüdültetés térítésmentes.

Tankönyvellátás

62. §

(1) A tanuló az 5. számú melléklet 1/d. pontjában meghatározott használati díj ellenében, az állami gondozott tanuló pedig térítésmentesen tankönyvellátásban részesül. A tankönyvellátásról az iskola gondoskodik.

(2) A használatra kiadott tankönyveket a tanév befejeztével vissza kell szolgáltatni az iskolának. Az elveszett, illetve a szándékosan megrongált könyvek árát a tanuló köteles megtéríteni.

(3) A képzésre jogosult miniszter a tankönyvellátást az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is szabályozhatja és engedélyezheti a tankönyvek kereskedelmi forgalomba hozását, illetőleg megvásárlását is.

Utazási költségek megtérítése

63. §

(1) A tanuló részére az iskolába, illetve a gyakorlati oktatás helyére utazás költségei - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem téríthetők meg.

(2) Ha a gyakorlati oktatás helye a helyi közlekedéssel nem érhető el, az utazási költséget a vállalat a tanulónak megtérítheti. Az otthonban (munkásszálláson) elhelyezett vájár és építőipari tanulónak a helyi közlekedéssel el nem érhető gyakorlati oktatás helyére való utazási költségeit minden esetben a vállalat viseli. Ugyancsak a vállalatot terheli a rendszeres iskolalátogatás alól felmentett tanulónak az iskolai beszámolókra és vizsgákra más helységbe történő, továbbá a turnusos rendszerű képzésben résztvevő tanulók egyszeri utazási költségei is.

A tanulók egészségének és testi épségének védelme

Szakmaalkalmassági és időszakos orvosi vizsgálat

(A Szt. 19. §-ához)

64. §

A szakmai alkalmasságot megállapító egészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatos eljárásra az egészségügyi miniszter rendelkezései az irányadók. A vizsgálatot végző szervek a szakmai egészségügyi alkalmasságot a szakmai követelmények és a szakma gyakorlata során fellépő ártalmak figyelembevételével határozzák meg.

65. §

(1) A tanulókat a képzési idő tartama alatt a szakma jellegének megfelelően, de tanévenként legalább egy alkalommal időszakos orvosi vizsgálatnak kell alávetni az egészségügyi miniszter rendelkezései szerint.

(2) Olyan betegség vagy baleset után, amely a szakmai egészségügyi alkalmasságot befolyásolhatja, továbbá a fejlődésben tapasztalt rendellenesség észlelésekor a tanulót soron kívül felülvizsgálatra kell küldeni. Az adott szakma elsajátítására alkalmatlanná váló tanuló esetében újabb egészségügyi vizsgálat alapján kell megállapítani, hogy milyen más szakmák elsajátítására alkalmas és ennek figyelembevételével az iskolának gondoskodnia kell további szakmai képzéséről, vagy - ha ez nem lehetséges - megfelelő elhelyezéséről.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben, valamint a 64. §-ban megjelölt szakmai alkalmasságot megállapító és az időszakos egészségügyi vizsgálatokat Budapesten a Szakmunkástanulók Országos Egészségvédelmi Intézete, vidéken pedig az illetékes szakorvosi rendelőintézet folytatja le.

(4) Az a tanuló, vagy iskolai dolgozó, aki fertőző betegségen esett át, illetve akinek családjában fertőző megbetegedés fordult elő, csak az állami egészségügyi szolgálat orvosa által kiállított engedély alapján látogathatja az elméleti és a gyakorlati foglalkozásokat.

66. §

A szakmunkásképző iskolák kötelesek a Szakmunkástanulók Országos Egészségvédelmi Intézetének működéséhez és a 64-65. §-ban előírt orvosi vizsgálatokhoz a szükséges adatokat megadni és a vizsgálatokkal kapcsolatban az iskolára háruló feladatokat végrehajtani.

Az egészséges és biztonságos gyakorlati oktatással kapcsolatos általános követelmények

(A Szt. 20. §-ához)

67. §

(1) Az egészséges és biztonságos oktatási körülmények biztosításával kapcsolatos tevékenység irányítása és összehangolása a képzésre jogosult miniszter feladata.

(2) Az egészséges és biztonságos gyakorlati oktatás feltételeinek biztosításáért, tervszerű javításáért, a munkavédelmi felkészültség rendszeres ellenőrzéséért, továbbá a tanulók egészségét és testi épségét fenyegető veszélyek elhárításához szükséges megelőző intézkedések megtételéért a gyakorlati oktatást ellátó vállalat igazgatója, iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati oktatás esetében pedig az iskola igazgatója a felelős.

(3) Tanulót egészségre ártalmas munkahelyen csak időszakonként, a tantervben előírt óraszámon belül, az óvórendszabályokban meghatározott feltételek és fokozott felügyelet mellett szabad oktatni.

(4) A tanulók gyakorlati oktatása szempontjából egészségre ártalmas műveletek és foglalkozási helyek körét, valamint a tanulók oktatására fordítható időtartamot a tantervekben kell meghatározni. A tantervben fel kell tüntetni azokat az egészségügyi miniszter által meghatározott, egészségre különösen veszélyes munkákat is, amelyeket a tanulók nem végezhetnek, illetve azokat a munkakörülményeket, amelyek között a tanulók egyáltalán nem oktathatók. Ezeknek a szakmáknak a gyakorlati oktatási tantervét kiadásuk előtt közegészségügyi szempontból történő egyetértés végett be kell mutatni az Egészségügyi Minisztériumnak.

(5) A napi gyakorlati időt csökkenteni kell, ha a tanulók egészségre ártalmas olyan munkahelyen (üzemben, műhelyben) részesülnek gyakorlati oktatásban, ahol a dolgozókat is csökkentett munkaidőben foglalkoztatják.

Az egészséges és biztonságos gyakorlati oktatás követelményeinek érvényesítése az iskolában

68. §

(1) Az iskola igazgatója - a 67. § (1) bekezdése szerint felelősségének érintetlenül hagyása mellett - a munkavédelmi teendők ellátására köteles biztonsági megbízottat kijelölni és részére a munkavédelmi feladatok ellátásához szükséges időt biztosítani. A biztonsági megbízottakat elsősorban a műszaki végzettségű dolgozók közül kell kiválasztani és írásban kell megbízni. A megbízásnak tartalmaznia kell a biztonsági megbízott munkavédelmi feladatkörét.

(2) A tanulók egészségét, testi épségét fenyegető veszélyek megelőzésére tett szükséges intézkedéseket a gyakorlati oktatásvezető (gyakorlati oktatásvezetői teendőkkel megbízott szakoktató), illetve a műszaki vezető köteles megtenni és ennek során együttműködni a biztonsági megbízottal.

Munkavédelmi intézkedési terv

69. §

Az üzemi balesetek megelőzése, a biztonságos és kulturált képzési körülmények, valamint az egészségügyi ellátottság (szociális létesítmények) tervszerű javítása érdekében az iskola igazgatója köteles munkavédelmi intézkedési tervet készíteni és az abban foglaltak végrehajtásáról a költségvetésben rendelkezésére bocsátott keretek felhasználásával gondoskodni.

Munkavédelmi szemle

70. §

(1) Az iskola igazgatója a tanulók egészséges és biztonságos oktatási feltételeinek biztosításáról a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott időközönként munkavédelmi szemle alapján köteles meggyőződni.

(2) Az igazgató vagy az e feladat ellátására kijelölt helvettese az iskolai tanműhelyre kiterjedően negyedévenként legalább egyszer, az egész iskolára (otthonra és tanműhelyre) kiterjedően évenként egyszer az iskolaév megkezdése előtt köteles munkavédelmi szemlét tartani.

(3) A munkavédelmi szemlékről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben feltüntetett munkavédelmi hiányosságok megszüntetésére - a felelős személy megjelölésével - határidőt kell szabni. A hiányosságok határidőre történő megszüntetéséért az iskola igazgatója felelős. Amennyiben a tapasztalt rendellenességet az igazgató saját hatáskörében megszüntetni nem tudja, illetve ehhez az iskola felügyeleti szervének intézkedése szükséges, a jegyzőkönyv egy példányát a szemlét követően meg kell küldeni a felügyeleti szervnek.

Munkavédelmi és közegészségügyi felügyelet

71. §

Az iskolákban (iskolai tanműhelyekben, otthonokban) a tanulók egészséges és biztonságos oktatására vonatkozó szabályok megtartását a szakszervezeti munkavédelmi felügyeletre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a területileg illetékes szakszervezeti munkavédelmi felügyelő -a bányászatban ezen kívül a bányahatóság kiküldötte is - ellenőrzi, és ellátja a felügyelettel járó egyéb teendőket. Az iskolai létesítmények, valamint a tanulók élelmezésének egészségügyi szakfelügyeletét a Szakmunkástanulók Országos Egészségvédelmi Intézete látja el. A közegészségügyi ellenőrzést hatósági jogkörben a területileg illetékes Állami Közegészségügyi- Járványügyi Felügyelőség végzi.

A tanulók üzemi baleseteinek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

72. §

Az üzemi balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról rendelkező 3/1967. (VII. 21.) SZOT számú Szabályzat előírásait a tanulók üzemi baleseteire vonatkozóan a hatályban levő rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

Az egészséges és biztonságos gyakorlati oktatás követelményeinek érvényesítése a vállalatoknál

73. §

(1) A vállalati tanműhelyekben vagy munkahelyeken oktatott tanulók egészségének és testi épségének védelmét az iskolai tanműhelyekben oktatott tanulókra vonatkozóan a 68-72. §-okban foglaltak figyelembevételével és az azonos munkahelyen és munkakörülmények között dolgozó, munkaviszonyban álló szakmunkásokkal azonos mértékben kell megszervezni és fejleszteni. Ennek végrehajtásáért a vállalat felelős.

(2) A vállalatnál oktatott tanulók munkavédelmi és egészségügyi felügyeletét a 71. §-ban megjelölt szervek látják el. A tanulók egészségügyi és munkavédelmi körülményeit az iskola igazgatója is köteles ellenőrizni.

(3) A tanulót közvetlenül fenyegető veszély esetén az iskola igazgatója is megszüntetheti a tanuló oktatását az adott munkahelyen, továbbá a szakszervezet munkavédelmi felügyelőjének egyidejű értesítésével a veszélyes munkahely (gép, berendezés, stb.) működésének felfüggesztését - a munkavédelmi felügyelő további intézkedéséig - ideiglenesen elrendelheti. Ha a vállalat a tanulók egészségét és testi épségét veszélyeztető hiányosságokat nem szünteti meg, köteles jelentést tenni felügyeleti szervének és egyidejűleg a szakszervezet munkavédelmi felügyelőjét, illetőleg az Állami Közegészségügyi Járványügyi Felügyelőséget is értesíteni.

(4) A vállalati (szövetkezeti) munkavédelmi szabályzat: VMSz (SzMSz) előírásait a tanulókra is alkalmazni kell. Azokat az előírásokat, amelyek csak a tanulókra vonatkoznak, a rendeletben foglaltak szerint a VMSz (SzMSz) mellékletében kell szabályozni.

A tanulók éjszakai igénybevétele

Napi gyakorlati oktatási idő

74. §

(1) A tanulót gyakorlati oktatásra éjszaka csak kivételes - a szakma sajátosságai által indokolt - esetben az iskola igazgatójának előzetes engedélye alapján szabad igénybe venni. Ilyen engedély azonban csak egyes alkalmakra és kizárólag a 18. életévét betöltött tanuló esetében adható. A vendéglátóipari szakmákban a tanulók éjszakai oktatásra történő igénybevételének feltételeit a belkereskedelmi miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben külön szabályozza.

(2) Az elméleti és a gyakorlati oktatás heti óraszáma a Szt. 20. § (3) bekezdésében meghatározott felső határt csak a szakmunkás-bérben foglalkoztatott tanulók (47. §), továbbá - egy-egy hét időtartamára - a többletszabadnappal üzemelő vállalatoknál oktatott tanulók esetében haladhatja meg [75. § (2) bek.]. A szakmunkás-bérben foglalkoztatott tanulók heti elméleti és gyakorlati oktatási ideje azonban nem haladhatja meg a 48 órát, a többletszabadnappal üzemelő vállalatoknál oktatott tanulók esetében pedig az elméleti és gyakorlati idő heti átlaga nem lehet több 42 óránál.

(3) Az egyes szakmákban és tagozatokon az elméleti és a gyakorlati oktatás - ennek keretében az egyes tantárgyak - évfolyamonkénti heti óraszámát az óraterv határozza meg.

A tanuló gyakorlati oktatási ideje

75. §

(1) A tanulók napi gyakorlati oktatási ideje a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - egységesen hét (hatvan perces) óra.

(2) Az olyan rövidített munkahéttel üzemelő vállalatoknál, ahol a tanulók gyakorlati oktatása a heti többletszabadnapon (szabadszombaton) semmiképpen nem oldható meg, az óratervben meghatározott oktatási idő biztosítása érdekében

a) a gyakorlati oktatás napi óraszáma a hét egyéb napjain legfeljebb 1 órával növelhető, vagy

b) az iskola felügyeleti szervének hozzájárulása alapján az elméleti és gyakorlati oktatást hetenkénti vagy kéthetenkénti váltakozással, illetőleg az iskolai és az üzemi napok órarend-cserével történő váltásával is meg lehet oldani, vagy

c) az időszakosan üzemelő vállalatok esetében az a) és b) pontban foglaltak - az időszakos változásoknak megfelelően - együttesen is alkalmazhatók, de a gyakorlati oktatási idő az a) pont esetén kívül sem haladhatja meg a napi 8 órát.

(3) A szakmunkás-bérben foglalkoztatott tanulók gyakorlati oktatási ideje a dolgozókra előírt napi munkarend szerint is megállapítható.

73. §

(1) A gyakorlati oktatás napi idejébe a munkahelyi testnevelésre, az uzsonnaszünetre, továbbá a munkahely átadás előtti takarítására fordított időt is be kell számítani.

(2) Ha a tanuló napi gyakorlati oktatási ideje eléri a 8 órát, részére a munkaviszonyban állóknak járó munkaközi szünetet ezen belül kell biztosítani.

(3) A tanuló gyakorlati oktatása reggel 6 óra előtt nem kezdődhet és délutáni oktatás esetén 21 óránál - a "C" tagozatos és a szakmunkás-bérben foglalkoztatott tanulók oktatása 22 óránál - tovább nem tarthat.

Egészségvédelmi és balesetelhárítási oktatás

(A Szt. 21. §-ához)

77. §

(1) Az egészségügyi szervek szakmai irányítása és felügyelete mellett a tanulókat tervszerű oktatással és neveléssel fel kell készíteni az egészséges életmódra és az elsősegélynyújtásra. Ennek érdekében gondoskodni kell arról, hogy a pedagógusok az ehhez szükséges ismereteket elsajátítsák.

(2) Az egészségvédelmi és balesetelhárítási ismeretek anyagát a tantervekben kell előírni. Az oktatást az elméleti oktatás keretében a szakmai tantárgyat tanító tanár, a gyakorlati oktatás keretében pedig a szakoktató végzi.

(3) Munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulót gyakorlati oktatása megkezdésekor, más gyakorlati feladatra való beosztása előtt, továbbá a foglalkoztatási körülmények jelentős változása esetén. Meg kell ismételni az oktatást, ha a tanuló gyakorlati oktatása hosszabb szünet után folytatódik.

(4) Tanteremben, tanműhelyben, laboratóriumban végzett veszélyes és egészségre ártalmas kísérletek, gyakorlatok, foglalkozások megkezdése előtt a kísérlet (gyakorlat, foglalkozás) vezetője köteles a várható veszélyeket és azok elhárításának módját a tanulókkal megismertetni, továbbá a megelőzés és a balesetelhárítás érdekében a szükséges munkavédelmi intézkedéseket megtenni.

(5) A tanulót az oktatási anyagból be kell számoltatni és ennek eredményes megtörténtét a szakoktató - az erre a célra szolgáló nyilvántartásban - aláírásával köteles igazolni. A tanuló a beszámoltatást megelőzően csak megfelelő felügyelet mellett foglalkoztatható. A munkavédelmi ismeretek elsajátítását a szakelméleti és a gyakorlati oktatás folyamán is állandóan ellenőrizni kell.

Védőruha, védőfelszerelés

78. §

A Szt. 21. § (2) bekezdésében meghatározott védőruhát és védőfelszerelést a tanuló gyakorlati oktatását ellátó vállalatnak, ha pedig a tanuló gyakorlati oktatása iskolai tanműhelyben történik, az iskolának kell biztosítania. A tanulók részére ezen belül a munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos feltételek szerint védőételt és védőitalt is biztosítani kell.

Iskolai munkavédelmi szabályzat

79. §

Az iskolai munkavédelmi szabályzatot a rendelet 4. számú mellékletében közölt irányelvek alapján kell elkészíteni.

A tanulók kötelességei

(A Szt. 22. §-ához)

80. §

A tanuló tanulóviszonyból eredő kötelességeit a szakmunkásképző iskolai rendtartás tartalmazza.

Felelősségi szabályok

Fegyelmi felelősség

(A Szt. 23. §-ához)

81. §

(1) Fegyelmi úton felelősségre lehet vonni azt a tanulót, aki kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, így különösen, ha a szakmunkásképző iskola, illetőleg a vállalat munkarendjét megsérti, vagy szakmunkástanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fegyelmi vétségért enyhébb esetben figyelmeztetésnek, súlyosabb esetben pedig fegyelmi büntetésnek van helye. A tanulóval szemben kiszabható fegyelmi büntetéseket a szakmunkásképző iskolai rendtartás határozza meg.

(3) A fegyelmi büntetést az összes körülmények gondos mérlegelésével úgy kell megállapítani, hogy az nevelő hatással járjon mind a fegyelmi vétséget elkövetett tanulóra, mind a többi tanulóra.

82. §

(1) Fegyelmi büntetést csak fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozatban lehet kiszabni.

(2) A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni és módot kell adni neki arra, hogy védekezését előterjessze. Az ügy szempontjából jelentős okiratokat be kell szerezni, úgyszintén tanúk kihallgatását és egyéb bizonyítást is el lehet rendelni. A fegyelmi eljárás részletes szabályait a szakmunkásképző iskolai rendtartás állapítja meg.

(3) A fegyelmi határozat ellen 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni az iskola felügyeleti szervéhez, kivéve, ha a fegyelmi határozatot a miniszter hozta.

A tanuló anyagi felelőssége

(A Szt. 24. §-ához)

83. §

(1) A tanuló az iskolának vagy a vállalatnak gondatlanságból okozott kár értékének 50%-át köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban Ilyen esetben nem haladhatja meg egyhavi ösztöndíjának összegét.

(2) Szándékos károkozás esetén, továbbá az elszámolási kötelezettséggel, elismervénnyel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért a tanuló a teljes kár, illetőleg hiány erejéig felel, a kártérítés mértéke azonban ez esetben sem haladhatja meg a tanuló kéthavi ösztöndíját. Ez a korlátozás nem vonatkozik az anyagi haszonszerzés céljából szándékosan okozott kár megtérítésére.

84. §

(1) Károkozás esetén a tanár (nevelő, szakoktató) - a vállalatnak okozott kár esetében a vállalat által közölt adatoknak is a figyelembevételével -köteles a károkozó személyét megállapítani, az okozott kár nagyságát felmérni és azt a térítésre vonatkozó javaslattal együtt az iskola igazgatójának bejelenteni. Az igazgató a kártérítés mértékét a javaslat figyelembevételével állapítja meg. Ennek során a kártérítés összegét a jogszabály szerinti mértéknél alacsonyabban is megállapíthatja, illetve a kártérítést mellőzheti is, ha az eset összes körülményei kellően indokolják és az a társadalmi tulajdon megóvására irányuló nevelés érdekeit nem sérti. A vállalatnak anyagi haszonszerzés céljából szándékosan okozott kár esetében a kártérítés összegének megállapításához a vállalat hozzájárulása szükséges.

(2) A kártérítésnek az (1) bekezdés alapján megállapított összegét az igazgató írásban azzal a felhívással közli a tanulóval, hogy ha azt elfogadja és hozzájárul annak az ösztöndíjból való levonásához, azt 15 napon belül jelentse az iskolának.

(3) Ha a tanuló hozzájárulást adott, a kártérítés összegét ösztöndíjából 3-6 havi részletben kell levonni és a károsult rendelkezésére bocsátani. Ha a levonásra nincs lehetőség, az iskola kérelmére az iskola székhelye szerint illetékes közjegyző az 1955. évi 21. számú tvr. 14. § h) pontja alapján a tanuló által elfogadott felhívást végrehajtási záradékkal látja el, s ennek alapján bírósági végrehajtásnak van helye.

(4) Ha a tanuló a kártérítési felhívásra nem adott hozzájárulást, az iskola a kártérítési igényt a bíróság előtt érvényesítheti.

(A Szt. 25. §-ához)

85. §

A tanuló felelősségre vonására és a fegyelmi büntetés kiszabására, illetve a kártérítési igény érvényesítésére vonatkozó eljárás során a KISZ-szervezet, a magánmunkáltatónál és a szövetkezeteknél oktatott tanuló esetében pedig a magánmunkáltató és a szövetkezet területileg illetékes érdekvédelmi szervének véleményét is ki kell kérni.

Felelősség a tanulót a gyakorlati képzés során éri kárért

(A Szt. 26. §-ához)

88. §

Az iskolai tanműhelyben, illetve vállalatnál folytatott gyakorlati képzés keretében a tanulónak okozott kár esetén a tanuló a kártérítési igényt a bíróság előtt érvényesítheti.

NEGYEDIK RÉSZ

A MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓK SZAKMUNKÁSKÉPZÉSE

(A Szt. 27. §-ához)

Tanfolyami képzés

87. §

(1) A munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) állók számára szakmunkásképző tanfolyam (a továbbiakban: tanfolyam) bejárás vagy bentlakás esetén is csak önköltséges alapon szervezhető. A tanfolyam szervezését a vállalat kezdeményezésére, illetve javaslatára - ha a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítva vannak -

a) minisztériumi felügyelet alatt álló vállalat esetében a területileg illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága elnökének meghallgatásával - a vállalat felett felügyeletet ellátó miniszter,

b) tanácsi felügyelet alatt álló vállalat és szövetkezet esetében a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága - az ágazat szerint illetékes szakigazgatási szervnek a munkaügyi és a pénzügyi szakigazgatási szervvel, továbbá a szövetkezetek ágazat szerint illetékes területi szövetségével egyeztetett javaslata alapján - engedélyezi.

(2) Az ágazat szerint illetékes miniszter a képzésre jogosult miniszterrel egyetértésben a tanfolyamok szervezését a szakmunkásképző iskolára is bízhatja.

(3) Indokolt esetben összevont, központi bentlakásos tanfolyamok is szervezhetők.

(4) Ha a szakmunkás-utánpótlás a rendes korúak képzése útján is biztosítható, az ágazat szerint illetékes miniszter - a munkaügyi miniszterrel és az illetékes képzésre jogosult miniszterrel egyetértésben - egyes szakmákban korlátozhatja, vagy szüneteltetheti a munkaviszonyban állók szakmunkásképzését.

Tanfolyami felvételi feltételek

83. §

(1) A tanfolyamon az vehet részt, aki

a) az általános iskolát elvégezte, vagy ennél magasabb iskolát végzett és

b) a szakmunkástanulók részére az OSZJ-ben az előképzettségtől függően meghatározott képzési idővel azonos idejű szakmai gyakorlata van, továbbá,

c) a 21. életévét betöltötte, illetve a tanfolyamot követő szakmunkásvizsga időpontjáig betölti,

d) a szakmára előírt egészségügyi követelményeknek megfelel, illetőleg, ha az a)-b) pontokban felsorolt feltételek valamelyikével nem rendelkezik, azt a tanfolyamot követő szakmunkásvizsga időpontjáig pótolja.

(2) Azokban a szakmákban, amelyekben az OSZJ szerint csak munkaviszonyban állók szakmunkásképzése folytatható, az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak helyett a szakmunkásvizsga időpontjáig a 20. életévük betöltése, illetőleg a 2. számú mellékletben meghatározott idejű szakmai gyakorlat megszerzése szükséges.

(3) A tanfolyamra jelentkezők részére - ha azt szakmunkásutánpótlás indokolja -, az általános iskolai végzettség alól az ágazat szerint illetékes miniszter - tanácsi felügyelet alatt álló vállalat és szövetkezet esetében a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke - felmentést adhat, az általános iskola VI. osztályánál alacsonyabb iskolai végzettségű dolgozó azonban a szakmunkásképző tanfolyamra nem vehető fel. A felmentettek esetében szorgalmazni kell az általános iskolai végzettség egyidejű megszerzését. A "B" és "C" tagozaton oktatott szakmákban az iskolai végzettség alól felmentést adni nem lehet.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben előírt szakmai gyakorlat megszerzését a vállalat a munkaviszonyban állók - szakmának megfelelő - munkahelyeken való tervszerű foglalkoztatásával köteles biztosítani. A szakmai szintben szereplő, de a dolgozó üzemi munkája közben nem végzett műveletek elsajátítását a vállalatnak a tanfolyami tematikában előírt gyakorlati oktatás szervezésével kell biztosítania.

A tanfolyami képzés tartalma és ideje

89. §

(1) Az ágazat szerint illetékes miniszter a tanfolyami (elméleti és gyakorlati) oktatás óratervét a munkaügyi miniszterrel, a szakmánkénti tematikát pedig a képzésre jogosult miniszterrel - a bányaipari szakmákban az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével is - egyetértésben határozza meg.

(2) Az 1971/72. tanévtől kezdve tanfolyamot csak az (1) bekezdésben foglaltak szerint kiadott központi tematika alapján szabad szervezni.

(3) Az elméleti oktatásnak - a magyar-, a történelem és a testnevelés kivételével - a szakmunkástanulók részére előírt tantárgyakra, ezen kívül a politikai alapismeretekre kell kiterjednie.

90. §

(1) A tanfolyamon elméleti tantárgyak tanításával a 8. § (2) bekezdés b) pontjában előírt képesítésű pedagógusokat, illetőleg iskolai végzettségű szakembereket szabad megbízni.

(2) A tanfolyam ellenőrzéséről a tanfolyamot szervező vállalat (iskola) felett felügyeletet ellátó miniszter, illetőleg szerv vezetője az ágazat szerint illetékes miniszterrel egyetértésben gondoskodik.

91. §

A tanfolyamot legalább 400 elméleti tanórára kell tervezni. Ezt a tanóra számot - a mindennapos (bentlakásos) elméleti, vagy elméleti és gyakorlati oktatást magukba foglaló tanfolyamok kivételével - legalább 32 hétre kell beosztani.

Tantárgyi vizsga

92. §

(1) A tanfolyamokat tantárgyi vizsgával kell lezárni. A szakmunkásképző iskola tananyagából tanfolyam nélkül egyénileg felkészülő munkaviszonyban állók a szakmunkásvizsga előtt tantárgyi vizsgát kötelesek tenni. Ha a tanfolyamot iskola szervezi, a tantárgyi vizsga beszámolóval helyettesíthető.

(2) A tantárgyi vizsgák rendjét külön jogszabály határozza meg.

Tankönyvellátás. Költségek viselése

93. §

(1) A munkaviszonyban állók tankönyvellátásáról a szakma szerint illetékes iskola felügyeleti szerve gondoskodik.

(2) A 2. számú mellékletben felsorolt szakmákban a tankönyveket és jegyzeteket a munkaviszonyban állók részére az ágazat szerint illetékes miniszter biztosítja.

94. §

(1) A szakmunkásképzésben részt vevő munkaviszonyban állók a tankönyveket és jegyzeteket térítés ellenében kapják. A térítés összege az önköltségnél kevesebb nem lehet.

(2) A tanfolyamon a résztvevők tandíjat fizetnek. A tandíj összege a tanfolyam önköltségének egy főre eső része. A tandíj összegét és a tankönyv (jegyzet) költségeit a képzésben részt vevőkkel előre közölni kell.

(3) A vállalat az (1)-(2) bekezdésben megjelölt költségeket tanulmányi szerződés keretében részben, vagy egészben átvállalhatja. A vállalat az át nem vállalt költségekre a dolgozónak részletfizetési kedvezményt biztosíthat.

(4) A szakmunkásképző iskolában szervezett -nem egész napos - tanfolyamok működési rendjét, ennek keretében a költségek viselését és elszámolását a munkaügyi miniszter külön szabályozza. Az egész napos (nappali) foglalkozással folyó tanfolyamok rendiét - e rendeletben foglaltak figyelembevételével - a képzésre jogosult miniszter szabályozza.

Szakmunkásképző iskola esti tagozata

95. §

(1) A szakmunkásképző iskolákban a munkaviszonyban állók részére esti "D" tagozat szervezését a képzésre jogosult miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben engedélyezi.

(2) A "D" tagozat a szakmunkásképző iskolákra vonatkozó általános rendelkezések keretei között működik. A működésével kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

ÖTÖDIK RÉSZ

A SZAKMUNKÁSVIZSGÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Vizsgára bocsátás

(A Szt. 29. §-ához)

96. §

A szakmunkásképző tanfolyamot végzett dolgozó a 88. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén bocsátható szakmunkásvizsgára.

97. §

(1) A szakmunkásképző tanfolyam nélkül egyéni tanulással felkészülő dolgozó szakmunkásvizsgára bocsátható, ha

a) általános, vagy ennél magasabb iskolai végzettsége,

b) az OSZJ-ben a szakmára előképzettségtől függően meghatározott képzési időnél legalább egy évvel hosszabb - a szakma egész területére kiterjedő - szakmai gyakorlata van,

c) a 22. életévét betöltötte,

d) a tantárgyi vizsgát (92. §) sikerrel letette és

e) a szakmára előírt egészségügyi követelményeknek megfelel.

(2) Azokban a szakmákban, amelyekben tanulóképzés nem folyik, az alsó korhatár 20. év, s a megkívánt szakmai gyakorlat időtartamát a 2.számú melléklet tartalmazza.

(3) Ha az egyénileg felkészülő dolgozó nemzetközi megállapodás alapján külföldön szerzett szakmai gyakorlatot, az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a szakmunkásképző tanfolyamot végzettekre megállapított időtartamú szakmai gyakorlati idő (88. §) igazolása alapján is vizsgára bocsátható. Ez a kedvezmény a munkaviszonyban állót akkor is megilleti, ha külföldön az OSZJ-ben a tanulókra előírt szakmai gyakorlatnak csak egy részét szerezte meg és a hiányzó időt belföldi szakmai gyakorlattal igazolja.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott általános iskolai végzettség alól azokban a szakmákban, amelyekben tanulóképzés nem folyik (2. számú melléklet) a szakmunkásvizsgát szervező iskola igazgatója indokolt esetben - a 88. § (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - felmentést adhat. A (2) bekezdésben megkívánt egyéb feltételek alól felmentést adni nem lehet.

A szakmunkásvizsgákkal kapcsolatos rendelkezések

(A Szt. 30. §-ához)

Vizsgabizottság

98. §

Állami Szakmunkásvizsga Bizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) szervezését a képzésre jogosult miniszter rendelheti el az OSZJ-ben meghatározott és képzési hatáskörébe tartozó szakmákban.

99. §

(1) A vizsgabizottság öt tagból áll:

a) elnöke a képzésre jogosult miniszter által az ágazat szerint illetékes miniszterrel egyetértésben - a bányászatban az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökének javaslatára - megbízott személy;

b) elnökhelyettese az ágazat szerint illetékes miniszter - bányaiparban az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke, tanácsi vállalatoknál, szövetkezeteknél és magánmunkáltatóknál foglalkoztatott jelöltek esetében a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke - által megbízott személy;

a bizottság további tagjai:

c) az iskola igazgatója, vagy megbízottja (iskolai vizsgabizottsági tag);

d) a vállalat által kijelölt személy (vállalati vizsgabizottsági tag);

e) a szakszervezet részéről kijelölt személyek közül az iskola igazgatója által megbízott személy (szakszervezeti vizsgabizottsági tag).

(2) Ha a vizsgára jelentkezők (a továbbiakban: jelöltek) száma nyolc vagy ennél kevesebb, a vizsgabizottság három tagból áll, éspedig az elnökből, továbbá az iskolai és a vállalati vizsgabizottsági tagból.

(3) A kizárólag munkaviszonyban állók képzésére fenntartott szakmákban a vizsgabizottság elnökét az ágazat szerint illetékes miniszter bízza meg. Az elnökhelyettes annak az iskolának az igazgatója, amely mellett a vizsgabizottság működik [101. § (2) bekezdés]. A vizsgabizottság további tagjait az (1) bekezdés c), d), és e) pontja szerint kell megbízni.

(4) Az illetékes miniszter, illetve szerv vezetője az elnök és az elnökhelyettes megbízására vonatkozó jogát más szervek vezetőire is átruházhatja. Ha a képzésre jogosult miniszter egyben ágazat szerint is illetékes, az elnökhelyettesi tisztséget az iskola igazgatója, vagy megbízottja töltheti be. Ez esetben az iskolai vizsgabizottsági tagot az iskola pedagógusai közül az igazgató bízza meg.

100. §

(1) Elnöknek, elnökhelyettesnek, illetve iskolai vizsgabizottsági tagnak felsőfokú (egyetemi, főiskolai vagy felsőfokú technikusi) végzettséggel rendelkező - a képzést és az adott szakma követelményeit ismerő - és e feladatra alkalmas szakembert, illetve pedagógust; vállalati továbbá szakszervezeti vizsgabizottsági tagnak pedig legalább szakmunkásképesítéssel és ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozót lehet megbízni. A képzésre jogosult miniszter ez alól kivételt tehet. Az elnöknek vagy elnökhelyettesnek és a vállalati vizsgabizottsági tagnak ezen felül az adott szakiránynak megfelelő szakmai végzettséggel kell rendelkeznie, a szakszervezeti bizottsági tagnak pedig a munkavédelmi ismeretek elbírálására képesítettnek kell lennie.

(2) A vizsgabizottság munkáját a képzésre jogosult miniszter rendelkezése szerint a vizsgatárgyakat tanító 1-3 szaktanár, illetve szakoktató (a továbbiakban: kérdező-tanár) segíti.

(3) A vizsgabizottság tagjait írásban kell megbízni. A megbízás egyszeri alkalomra, illetőleg határozott, vagy határozatlan időre vonatkozhat, az utóbbi esetben visszavonásig érvényes.

(4) Egy szakmában egyidejűleg a vizsgázók várható számának figyelembevételével iskolánként több vizsgabizottságot is lehet szervezni.

A szakmunkásvizsga megszervezése

101. §

(1) A szakmunkásvizsgák megszervezése, továbbá a vizsgabizottság összehívása a szakmunkásképző iskola igazgatójának feladata.

(2) A kizárólag munkaviszonyban állók képzésére fenntartott szakmákban a szakmunkásvizsgákat olyan szakmunkásképző iskola mellett kell megszervezni, amelyben a szakmával rokon, vagy azonos ipar-, illetőleg szakmacsoportba tartozó szakmákban folyik szakmunkásképzés. A szakmunkásvizsga megszervezésére illetékes iskolát az ágazat szerint illetékes miniszter az iskola felügyeleti szervével egyetértésben jelöli ki.

(3) Szakmunkásvizsgát kell tartani

a) a tanév lezárását követő naptól a július 31-ig terjedő időszakban, ezen kívül a másfél éves képzési idejű szakmákban, valamint a javító és pótló szakmunkásvizsgára utasítottak, továbbá a munkaviszonyban állók részére,

b) a február-március hónapban és

c) az október-november hónapban.

(4) A (2) bekezdésben megjelölt három vizsgaidőszakon kívül vizsgát tartani csak a képzésre jogosult miniszter engedélyével szabad.

102. §

(1) A szakmunkásvizsgára a 101. §-ban meghatározott egyes vizsgaidőszakok kezdetét megelőzően legalább 6 héttel kell jelentkezni abban a szakmunkásképző iskolában, amely mellett az adott szakmában vizsgabizottság működik. A jelentkezéssel egyidejűleg igazolni kell, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei megvannak, illetve a vizsga időpontjáig meglesznek. A bemutatott igazolások alapján a vizsgára bocsátást az igazgató engedélyezi.

(2) A "Szakma Kiváló Tanulója" országos verseny döntőjében részt vett utolsó éves tanulók közül azok, akik I.-III. helyezést értek el, illetve a versenyfeladatoknak jeles (5) eredménnyel megfeleltek, és az utolsó évben tanult tantárgyak el nem végzett tananyagából az előre hozott vizsgát sikerrel letették, a Szakmunkásvizsga Szabályzatban foglaltak szerint kérhetik korábbi szakmunkásvizsgára bocsátásukat,

A vizsga

103. §

(1) A szakmunkásvizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli - a kiegészítő szakmunkásvizsga (111. §) szóbeli és gyakorlati - részből áll. A vizsga tartalmi követelményeit és megtartásának rendjét a munkaügyi miniszter által kiadott Szakmunkásvizsga Szabályzat állapítja meg.

(2) A szakmunkásvizsgát (második, illetőleg további szakmunkásvizsgát), valamint a kiegészítő szakmunkásvizsgát a Szakmunkásvizsga Szabályzat szerint kell lefolytatni.

104. §

(1) A szakmunkásvizsgák és a vizsgabizottságok működésének ellenőrzéséről a képzésre jogosult miniszter gondoskodik.

(2) A munkaügyi miniszter ellenőrzési joga a képzésre jogosult miniszter irányítása alá tartozó iskola mellett szervezett vizsgabizottságok működésére is kiterjed. Ennek során jogszabály megsértése, vagy indokolatlanul alacsony követelménytámasztás esetén javaslatot tehet a képzésre jogosult miniszternek a vizsgabizottság ideiglenes felfüggesztésére.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetben a vizsgabizottság végleges felfüggesztését és a jelöltek újabb vizsgára bocsátását - a munkaügyi miniszter javaslatára - a képzésre jogosult miniszter rendeli el.

Vizsgadíj és illeték

105. §

(1) A tantárgyi vizsgák és a szakmunkásvizsgák díjait az 5. számú melléklet 2./a)-b) pontjai tartalmazzák.

(2) A tantárgyi vizsga és a szakmunkásvizsga vizsgadíja a vizsgázót terheli. Az állami gondozásban lévő tanuló szakmunkásvizsga vizsgadíját az iskola, a nevelőintézeti növendékét a nevelőintézet viseli.

106. §

(1) A vizsgadíjat az iskolának az Országos Takarékpénztárnál e célra nyitott számlájára kell befizetni.

(2) A szakmunkásbizonyítványért a jelöltnek az 5. számú melléklet 4/a) pontjában előírt összegű okirati illetéket a vizsgadíjon felül illetékbélyegben kell leróni. Az illetékbélyeget a szakmunkásbizonyítványra kell felragasztani.

(3) Az állami gondozott tanulók illetékbélyegét az iskola, a nevelőintézeti növendékekét a nevelőintézet fedezi.

A vizsgabizottság díjazása

107. §

(1) A vizsgabizottság tagjait az 5. számú melléklet 3. pontjában meghatározott vizsgadíjak illetik meg.

(2) A képzésre jogosult miniszter kettőnél több kérdező-tanár bevonása esetén a munkaügyi miniszterrel egyetértésben az iskoláiban működő vizsgabizottságok és kérdező-tanárok díjazását - a jelöltek által fizetett vizsgadíjak összegének érintetlenül hagyásával - az (1) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabban is megállapíthatja.

(3) A vizsgabizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak, valamint a jegyzőnek a vizsgán eltöltött ideje hivatalos tevékenység. Részükre a kieső munkaidőre a munkáltató köteles az átlagkeresetet [7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 7-10. §] megfizetni. Az (1) bekezdésben megjelölt díjazás az átlagkereseten felül jár.

Elszámolás

108. §

(1) A vizsgabizottság elnökének, elnökhelyettesének, tagjainak és a bevont kérdező-tanároknak a díjazása a jelöltek által befizetett vizsgadíjak terhére történik. Erre a célra költségvetési előirányzat nem biztosítható.

(2) A vizsgabizottság utazási és szállásköltségét a befizetett vizsgadíjakból kell biztosítani. Ha a számlára befizetett vizsgadíjak az utazási és szállásköltségre nem elegendőek, e költségek fedezetéről az iskola költségvetésében kell gondoskodni.

(3) A vizsgabizottság részére élelmezési költség (napidíj) nem fizethető.

109. §

(1) A vizsgával kapcsolatos nyomtatványok költségeit annak az iskolának a költségvetésében kell elszámolni, amely mellett a vizsgabizottság működik.

(2) A költségvetési év végén a 108. § (1) és (2) bekezdésben említett kiadások teljesítése utáni maradványt a 108. §-ban megjelölt számláról a képzésre jogosult minisztérium bevételi számlájára kell átutalni. Ha az iskola önelszámoló, akkor a befizetést az iskola bevételi számlájára kell teljesíteni.

(3) A vizsgadíjak, illetőleg a vizsgadíj terhére teljesített és egyéb kiadások elszámolásának szabályait a munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

Szakmunkásbizonyítvány

(A Szt. 31. §-ához)

110. §

(1) A szakmunkásbizonyítványt a vizsgabizottság elnökének és az iskola igazgatójának aláírásával, továbbá az erre a célra rendszeresített "....... Szakmunkásképző Iskola (intézet) mellett működő Állami Szakmunkásvizsga Bizottság" feliratú bélyegző lenyomatával kell ellátni.

(2) A szakmunkásbizonyítványnak tartalmaznia kell a vizsgázó személyi adatait, a szakmunkásképző iskola és tagozatának megnevezését, ahol a jelölt tanulmányait folytatta, (tanfolyami és egyéni felkészülés esetén ennek megjelölését is), a szakma számát és megnevezését (alapszakmai képzés esetén az alap- és leágazó szakmáét is), a minősítés fokozatát, az állami szakmunkásvizsga bizottság megnevezését, valamint azt, hogy tanulmányi időbeszámítással középiskolában folytathatja-e tanulmányait.

(3) Szakmunkásbizonyítvány másodlatot csak a szakmunkás anyakönyv alapján szabad kiállítani. A másodlatot az iskola igazgatója írja alá. Ha az anyakönyv megsemmisült, a munkaügyi miniszter által megállapított feltételek szerint lehet szakmunkásbizonyítvány másodlatot, továbbá a bizonyítvánnyal egyenértékű "szakmunkásbizonyítványt helyettesítő igazolás"-t kiállítani. A szakmunkásbizonyítvány másodlatra, valamint a szakmunkásbizonyítványt helyettesítő igazolásra az 5. számú melléklet 4/b)-c) pontjában meghatározott okirati illetéket bélyegben kell leróni.

Kiegészítő és második szakmunkásképesítés megszerzése

(A Szt. 32. §-ához)

111. §

(1) Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező dolgozók

a) az OSZJ-ben meghatározott közös alapszakmából leágazó szakmából kiegészítő szakmunkásvizsgát,

b) más szakmából pedig újabb (második vagy további) szakmunkásvizsgát tehetnek.

(2) A közös alapszakmából leágazó másik szakmában kiegészítő szakmunkásvizsgára bocsátható az a dolgozó, aki

a) a leágazó új szakmában legalább a tantervben előírt speciális képzés idejének megfelelő szakmai gyakorlatot szerzett, továbbá

b) az alapszakmában az 1972. évet követően kapott szakmunkásbizonyítványt és a bizonyítvány kiállítása óta 10 év nem telt el.

(3) Második vagy további szakmunkásvizsgára - a szakmunkásképesítés megszerzésének időpontjától függetlenül - az a jelölt bocsátható, aki

a) a második vagy további szakma tantárgyi vizsgáját sikerrel letette és

b) az újabb szakmából - ha az az eredeti szakmával egy iparcsoportba, illetve azonos szakmacsoportba tartozik az OSZJ-ben a tanulók számára előírt képzési idővel egyező, eltérő ipar-, illetve szakmacsoportba tartozó szakmák esetén ennél egy évvel hosszabb szakmai gyakorlatot szerzett.

(4) A kiegészítő és második szakmunkásvizsgára jelentkezők részére a 87. §-ban meghatározott feltételekkel tanfolyam szervezhető. A tanfolyam tematikája kiegészítő szakmunkásvizsga esetén csak a leágazó szakma speciális ismereteire, második vagy további szakmunkásvizsga esetén a szakmai tantárgyakra terjed ki. Tanfolyam elvégzése esetén a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél 1 évvel rövidebb szakmai gyakorlat is elfogadható.

(5) A szakmai képzést nyújtó szakközépiskolát végzettek, ha olyan szakmában kívánnak szakmunkásképesítést szerezni, amelyben a szakközépiskola szakiránya alapján szakmunkásként nem foglalkoztathatók, olyan elbírálásban részesülnek, mint a második vagy további szakmunkásképesítést megszerezni kívánó szakmunkások.

112. §

A külföldön szerzett szakmunkásbizonyítvány Magyarországon csak a külföldi szakmunkásbizonyítványok honosításáról szóló 5/1960. (VI. 5.) MüM rendeletben foglaltak alapján ismerhető el szakmunkásképesítésnek.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A szakmunkásképző iskolát végzettek továbbtanulása

(A Szt. 33. §-ához)

113. §

(1) Az, aki a szakmunkásképző iskola "B" tagozatán - illetőleg esti szakmunkásképző iskola esetében a "B" tagozatra előírt követelmények szerint végzett és sikeres szakmunkásvizsgát tett, - a művelődésügyi miniszter által meghatározott feltételekkel - az azonos szakirányú képzést nyújtó dolgozók szakközépiskolája harmadik osztályában különbözeti vizsga nélkül folytathatja tanulmányait. A nappali tagozaton, illetőleg egyéb középiskolában, továbbá az "A" tagozaton végzettek mindenfajta középiskolai továbbtanulás esetén csak különbözeti vizsga letételével nyerhetnek tanulmányi időbeszámítást.

(2) A vállalatok kötelesek elősegíteni elsősorban azoknak a szakmunkásképző iskolát végzett szakmunkásoknak középiskolai továbbtanulását, akik a szakmunkásképző iskolai tanulmányaikat követően közvetlenül jelentkeznek a megfelelő szakirányú szakközépiskolák esti tagozataira.

A tanácsi vállalatokra, szövetkezetekre és a magánmunkáltatókra vonatkozó egyéb eltérő rendelkezések

114. §

A Szt.-ben, valamint e rendeletben foglaltakat a munkaügyi miniszter képzési hatáskörébe tartozó Ipari szakmákban a tanácsi vállalatoknál, a kisipari szövetkezeteknél, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél, továbbá a magánmunkáltatóknál folyó gyakorlati oktatás tekintetében a 115-117. §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

115. §

(1) A 114. §-ban felsorolt munkáltatóknál folyó gyakorlati oktatás megszervezését és hatósági felügyeletét - az iskolával, valamint a szövetkezetek és a magánmunkáltatók területileg illetékes érdekvédelmi szerveivel együttműködve - az illetékes elsőfokú iparhatóság végzi. Ennek során elbírálja, hogy a munkáltatók rendelkeznek-e a Szt. 11. §-ában meghatározott feltételekkel, a képzéssel kapcsolatos kötelezettségeiket megszegő munkáltatókkal szemben a 17. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével intézkedik, indokolt esetben első fokon dönt a tanulófoglalkoztatási jog megvonásában (23. § (3) bekezdés) továbbá a magánmunkáltatók esetében engedélyezi a gyakorlati oktatást (116. §).

(2) A gyakorlati oktatás feltételeiről, a képzés oktatóiról, valamint a tanulókat megillető juttatásokról a képzés teljes ideje alatt a munkáltatók gondoskodnak. A tanműhelyi vagy csoportos oktatásban nem részesülő tanulók esetében azonban a munkaügyi miniszter - elsősorban a "B" tagozaton oktatott szakmákban - a képzés érdekében elrendelheti a tanulók tanévenként meghatározott időtartamú kiegészítő gyakorlati oktatását az iskolai tanműhelyben. A kiegészítő gyakorlati oktatás költségeit és oktatóit ebben az esetben az iskola biztosítja.

(3) Az iskola feladata a munkáltatóknál folyó gyakorlati oktatás pedagógiai és módszertani irányítása és felügyelete. Ennek keretében gondoskodik az oktató-nevelő munkához szükséges alapdokumentumok biztosításáról, útmutatások megadásáról, a képzésre és a tanuló viszonyra vonatkozó Jogszabályi rendelkezések, tantervi előírások megtartásának, továbbá a gyakorlati oktatás színvonalának és a tanulók szakmai fejlődésének rendszeres ellenőrzéséről. Tapasztalatairól köteles a területileg illetékes elsőfokú iparhatóságot tájékoztatni és ha szükséges, a tanulófoglalkoztatási jog megvonására (23. §) javaslatot tenni.

116. §

(1) A magánmunkáltató a gyakorlati oktatás vállalására irányuló szándékát a tanévet megelőző év október hó 25. napjáig jelentheti be a területileg illetékes érdekvédelmi szervének. Az érdekvédelmi szerv javaslatával továbbított kérelmeket a területileg illetékes iparhatóság bírája el és január l-ig nyilatkozik a foglalkoztatási engedély megadásáról. A döntésről a területileg illetékes érdekvédelmi szervet és a szakmunkásképző iskolát tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknál később érkező kérelmek alapján a magánmunkáltatónál folyó gyakorlati oktatás a következő tanévre csak indokolt esetben a szakmunkásképző iskola igazgatójával egyetértésben engedélyezhető.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt iparhatóság a kiadott engedélyekről, továbbá a tanulók gyakorlati oktatását ellátó szövetkezetekről és magánmunkáltatókról nyilvántartást vezet. Az iskola ezért a beiskolázás alapján a beírást követő két héten belül köteles írásban tájékoztatni az elsőfokú iparhatóságot a gyakorlati oktatást ellátó szövetkezetekről és magánmunkáltatókról. Hasonlóképpen kell eljárni a tanulóviszonyt érintő minden változás (áthelyezés, kizárás, stb.) esetében is.

(4) A szövetkezetnél és magánmunkáltatónál foglalkoztatott tanuló tanulóviszonyának bármely ok miatti megszüntetéséhez, továbbá tanuló más foglalkoztatási helyre történő áthelyezéséhez az (1) bekezdésben megjelölt iparhatóság hozzájárulása szükséges és minden esetben ki kell kérni az illetékes érdekvédelmi szervek véleményét is. Az iskola a 114. §-ban megjelölt munkáltatóknál foglalkoztatott tanulók oktatásával és nevelésével kapcsolatos intézkedései során köteles az illetékes elsőfokú iparhatósággal, továbbá a szövetkezetek és a magánmunkáltatók területi érdekvédelmi szerveivel szorosan együttműködni.

117. §

A kisipari szövetkezeteknél a munkavédelmi felügyeletet a 60-73. §-ok figyelembevételével az OKISZ területileg illetékes munkavédelmi felügyelője végzi.

118. §

A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény, továbbá a jelen rendelet alkalmazása szempontjából

vállalaton az állami vállalatot, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetet, a mezőgazdasági szakszövetkezetet, a kisipari szövetkezetet, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetet, továbbá szövetkezeti vállalatot és az egyéb munkáltatót, ideértve a magánmunkáltatót is,

iskolán mind a szervezetileg különálló szakmunkásképző iskolát, mind az iskolát, otthont, iskolai tanműhelyt önálló szervezeti, igazgatási és gazdasági egységbe foglaló szakmunkásképző intézményt,

tanműhelyen iskolához tartozó vagy vállalati tanműhelyt, tanbányát, tanmezőt, tangazdaságot, illetőleg tanüzemet, tanboltot, tanudvart,

szövetkezetek, illetve a magánmunkáltatók területi érdekvédelmi szervein pedig a területileg illetékes MESZÖV-öt, KISZÖV-öt, a termelőszövetkezetek területi szövetségét, a KIOSZ megyei titkárságát, illetőleg a magánmunkáltatók vonatkozásában a KIOSZ járási helyi csoportjait (Budapesten a KIOSZ illetékes szakosztályát, illetve külső kerületi csoportját)

kell érteni.

Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések

(A Szt. 35. §-ához)

119. §

(1) E rendelet végrehajtásáról a miniszterek és egyéb szervek gondoskodnak. Ennek keretében a rendeletben meghatározott eltéréseken felül az egyes ágazatok és szakmák sajátosságaira tekintettel

a) a képzésre jogosult miniszter a képzés, valamint az iskolák közvetlen irányításával kapcsolatos feladatokat, ideértve a tanácsok feladatait is, a vállalat keretében folyó gyakorlati oktatás feltételeit, a vállalatok ezzel kapcsolatos kötelezettségeit, a gyakorlati oktatás megszervezésével, irányításával és ellenőrzésével összefüggő iskolai feladatokat, a tanulókat megillető pénzbeni és egyéb juttatások biztosításának módját és az ezzel kapcsolatos iskolai és vállalati kötelezettségeket;

b) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a felügyelete alá tartozó tanulók pénzbeni és egyéb juttatásait;

c) a művelődésügyi miniszter a nevelőotthonokban elhelyezett állami gondozott szakmunkástanulók és a nevelőintézetek szakmunkásképzésbe vont növendékei esetében az ösztöndíjak, illetve egyéb pénzbeni juttatások kifizetésének, valamint a térítési díjak megállapításának módját, továbbá a nevelőintézetekben folyó szakmunkásképzés egyes szervezeti kérdését az általános szabályok keretei között a munkaügyi miniszterrel egyetértésben a jelen rendeletben foglaltaktól eltérően is meghatározhatja. A juttatásokkal kapcsolatos eltérő rendelkezések azonban a költségvetési szervek esetében nem jelenthetik - egy-egy fejezet vonatkozásában - az összkiadások bevétellel nem ellensúlyozott felemelését.

(2) A csökkent munkaképességűek és súlyos fogyatékosok (vakok, siketnémák, testi fogyatékosok) szakmunkásképzésének módját a képzésre jogosult miniszter a rendeletben meghatározott általános rendelkezések figyelembevételével a munkaügyi és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben eltérően is szabályozhatja.

120. §

(1) Ez a rendelet 1970. január hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A rendelettel hatályba léptetett új OSZJ-ben felsorolt szakmákban a képzést 1970. szeptember 1-től kezdve az 1970/71. tanévre beiratkozott első éves tanulóknál és az 1970. szeptember 1. után induló szakmunkásképző tanfolyamok esetében kell megszervezni. Az OSZJ-ben meghatározott egyéb követelményeket az alábbiak szerint kell alkalmazni.

a) Az "alapszakma" megjegyzéssel jelzett szakmákban az alapszakmai képzés bevezetése, továbbá a "B" tagozatú képzésre utalt szakmákban az emelt szintű képzés bevezetése fokozatosan - az éves tervek ütemezése szerint - történik. Az 1970/71. tanévtől kezdve beiratkozott első éves, alapszakmai képzésben nem részesülő tanulók képzését az alapszakmán belül felsorolt sorszámozott szakosításnak megfelelően kell megtervezni.

b) A korábbi OSZJ-ben szereplő szakmákban szerzett szakmunkásbizonyítványok továbbra is érvényben maradnak. A rendelet hatályba lépése előtt beiratkozott tanulók, továbbá az 1970. szeptember 1. előtt megkezdett szakmunkásképző tanfolyamok hallgatói a korábbi rendelkezések szerint tesznek szakmunkásvizsgát.

(3) A rendeletnek a pénzbeni juttatásokra és térítési díjakra vonatkozó szabályait első ízben az 1970/71. tanévben az I. évfolyamra beiratkozott tanulókra kell alkalmazni. Az 1970/71. tanévben II. és III. évfolyamba lépő tanulók pénzbeni juttatásait és térítési díjait tanulóviszonyuk hátralévő ideje alatt továbbra is a beiratkozás időpontjában érvényben volt jogszabályok alapján kell megállapítani.

(4) A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsi vb. ipari osztályai, valamint a bányaipari trösztök és önálló vállalatok mellett működő Állami Szakmunkásvizsga Bizottságok a rendelet hatálybalépésével megszünnek. Az itt megőrzött szakmunkás-anyakönyveket, vizsgajegyzőkönyveket, valamint a vizsgákkal kapcsolatos egyéb iratokat 1970. január hó 31. napjáig a munkaügyi miniszter felügyelete alatt álló szakmunkásképző iskolák megyei igazgatóinak, illetőleg Budapesten a 15. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnek jegyzőkönyv kíséretében át kell adni.

121. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

- a letartóztatottak, valamint a nevelőintézeti növendékek ipari munkájának iparjogi képesítő hatálya tárgyában kiadott 22270/1949. (II. 13.) IpM rendelet,

- a helyiipari tanulóképzésről szóló 1/1956. (VII. 24.) VKGM rendelet,

- a helyiipari tanulóképzésről szóló 1/1956. (VII. 24.) VKGM rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 45/1956. (TK 42.) VKGM rendelet,

- a helyiipari tanulóképzésről szóló 1/1956. (VII. 24.) VKGM rendelet módosítása tárgyában kiadott 1/1957. (XII. 1.) KipM-MüM-FM együttes rendelet,

- az ipari (műszaki), mezőgazdasági és kereskedelmi tanulók, valamint a tanulóviszonyban nem álló dolgozók szakmunkásvizsgájáról szóló 2/1959. (IV. 10.) MüM rendelet,

- a mező- és erdőgazdasági tanulóképzésről szóló 1/1961. (III.3I.) FM-MüM együttes rendelet,

- az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tanulók, valamint a tanulóviszonyban nem álló dolgozók szakmunkásvizsgájáról szóló 2/1959. (IV. 10.) MüM számú együttes rendelet módosítása tárgyában kiadott 9/1962. (VII. 25.) MüM rendelet,

- a mező- és erdőgazdasági tanulóképzésről szóló 1/1961. (III. 31.) FM-MüM együttes rendelet módosítása tárgyában kiadott 1/1963. (II. 24.) FM - MüM számú együttes rendelet,

- az ipari tanulóviszonyban nem álló dolgozók szakmunkásvizsgára bocsátásáról és a szakmunkásképző tanfolyamokról szóló 4/1963. (IV. 20.) KipM rendelet,

- az ipari, (műszaki) mezőgazdasági és kereskedelmi tanulók, valamint a tanulóviszonyban nem álló dolgozók szakmunkásvizsgájáról szóló 2/1959. (IV. 10.) MüM rendelet módosítása tárgyában kiadott 4/1963. (VII. 18.) MüM rendelet,

- a mező- és erdőgazdasági szakmunkás és betanított munkás képzésről szóló 1/1965. (II. 21.) FM-MüM együttes rendelet,

- az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tanulók, valamint a tanulóviszonyban nem álló dolgozók szakmunkásvizsgájáról szóló 2/1959. (IV. 10.) MüM rendelet módosítása tárgyában kiadott 1/1967. (I. 6.) MüM rendelet.

Veres József s. k.,

munkaügyi miniszter

1. számú melléklet a 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelethez

ORSZÁGOS SZAKMUNKÁSKÉPZÉSI JEGYZÉK (OSZJ)

Ágazati csoportosítás

(a szakirány jellegének megfelelően)

I. Ipar

100 Bányászat

200 Kohászat (melegüzem)

300 Gépgyártás és karbantartás, szerelőipar

400 Egyéb vas- és fémipar

500 Villamosgép- és energiaipar

600 Műszeripar

700 Építőanyag-, kerámia- és üvegipar

800 Vegyipar

900 Faipar

1000 Papíripar

1100 Nyomdaipar

1200 Textilipar

1300 Bőr- és szőrmeipar

1400 Ruházati ipar

1500 Vegyes és szolgáltatóipar

II. Építőipar

1600 Építőipar

III. Élelmiszergazdaság

1700 Növénytermesztés

1800 Állattenyésztés

1900 Élelmiszeripar

IV. Kereskedelem

2000 Kereskedelem

2100 Vendéglátás

Az új OSZJ életbeléptetésével megszüntetett szakmák jegyzéke

2. számú melléklet a 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelethez

Jegyzék azokról a szakmákról, amelyekben kizárólag munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) állók képezhetők

3. számú melléklet a 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelethez

A szakmunkástanulók ösztöndíj-táblázata

(az általános iskolát végzettek részére)

A szakmák kategórizálása

1. Kategória

Bányaelektrolakatos (mélyművelő, külfejtő), mélyfúró és kútüzemeltető (mélyfúró, olaj- és földgázbányász), vájár, üvegfúvó szakmák.

2. Kategória

Hegesztő, hengerész és forrasztár, kovács, mezőgazdasági kovács, öntő, gépiforgácsoló (esztergályos, köszörűs, marós), vasúti járműszerelő, szerkezetlakatos (hajóépítő, vas- és fémszerkezet-lakatos), távközléstechnikai hálózatszerelő, üvegcsiszoló, üvegező, gumigyártó, kőolaj feldolgozó és elosztó (kőolajfeldolgozó, kőolajtermék-elosztó), lakk- és festékgyártó, szőrmekikészítő, tímár, fényező és mázoló, kéményseprő, ács-állványozó, épületburkoló (hideg), épületszobrász, kőfaragó, kőműves, műkőkészítő, tetőfedő, útburkoló és karbantartó, vasbetonkészítő (betonelemgyártó, vasbetonszerelő), vízszigetelő, sütő szakmák.

3. Kategória

Autószerelő, csőhálózat- és berendezésszerelő (központi fűtés és csőhálózatszerelő, melegvíz-gőz-gáz szerelő, víz-gázvezeték és készülékszerelő), gépszerelő (Diesel-mozdonyszerelő, építőgépszerelő, géplakatos, mezőgazdasági gépszerelő), karosszéria lakatos, repülőgépszerelő, szerszámkészítő, bádogos, galvanizáló, késes és köszörűs, ötvös (arany- és ezüstműves), vésnök, elektrolakatos (erősáramú berendezésszerelő, felvonószerelő, villamosgépszerelő), villamosjárműszerelő, villanyszerelő, elektrotechnikai műszerész, gépjármű-villamossági műszerész, irodagépműszerész (adatfeldolgozó műszerész, általános irodagép műszerész), látszerész, mechanikai műszerész, órás, orvosi műszerész (általános orvosi műszerész, ortopéd műszerész), rádió- és televízió műszerész, irányítás-technikai műszerész, távközléstechnikai műszerész (átvitel- és távírótechnikai műszerész, kapcsolástechnikai műszerész), gipszmintakészítő, kerámiakészítő, optikai üvegcsiszoló, porcelánkorongos, síküvegcsiszoló és tükörkészítő, üvegműves, gumijavító, gyógyszergyártó, műanyagfeldolgozó, szerves vegyianyaggyártó (általános szerves vegyianyaggyártó, műanyag-alapanyaggyártó), szervetlen vegyianyagyártó (általános szervetlen vegyianyaggyártó, műtrágyagyártó), vegyészlaboráns, asztalos (bútorasztalos, épületasztalos, intarziakészítő), bognár, csónaképítő, faesztergályos, fa-szobrász, kádár (pintér), mintakészítő, celulóze- és papírgyártó, betű- és tömöntő, kemigrafus-marató, magasnyomó gépmester, mélynyomó-marató, nyomdai fénymásoló, síknyomó gépmester, textilfestő és kikészítő, textilnyomó, cipész, cipőgyártó, szíjgyártó, kárpitos, kelmefestő és vegytisztító, cserépkályhás, fapadlózó és műanyagburkoló, szobafestő és mázoló (tapétázó), cukorgyártó, dohányfeldolgozó, élelmiszertartósító (hűtőipari termékgyártó, konzervgyártó), húsipari termékgyártó (baromfihús-feldolgozó, húsfeldolgozó), molnár, növényolaj- és mosószergyártó, sörgyártó, szeszés likőrgyártó, tej termékgyártó, élelmiszer eladó, háztartási felszerelések eladója, hús- és hentesáru eladó, kirakatrendező és dekoratőr, kozmetikai- és vegyicikk eladó, látszerész és optika-fotócikk eladó, vegyesbolti eladó, cukrász, szakács szakmák.

4. Kategória

Porcelánfestő, üvegfestő, papírfeldolgozó, kéziszedő, könyvkötő, nyomdai fényképész, nyomdai montőr, nyomdai retusőr, fonó, kötő-hurkoló (sík-kötő-síkhurkoló, körkötő-körhurkoló, lánckötő-lánchurkoló), kötő-hurkolóipari konfekciós, mű- és gépihímző, műszövő, szőnyegkészítő és javító, szövő, takács, bőrdíszműves, cipőfelsőrészkészítő, kesztyűs, szűcs, fehérneműkészítő, férfiszabó, fűzőkészítő (kötszerész), kalapos és sapkakészítő, női-szabó, (angol női szabó, francia női szabó), címfestő, fényképész, férfifodrász, fogműves, hangszerész (cimbalom, fafúvós, harmónika, orgona, rézfúvós, vonós- és pengetős, zongora), kefekötő, kosárfonó, kozmetikus, női-fodrász, borász, édesipari termékgyártó, cipő eladó, híradástechnikai cikkek eladója, jármű- és járműalkatrész eladó, könyvesbolti eladó, kultúrcikk eladó, lakberendezési cikk eladó, óra-ékszer- és díszműáru eladó, ruházati eladó, vegyesiparcikk eladó, felszolgáló, szállodás, vendéglátóipari eladó szakmák.

4. számú melléklet a 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelethez

Irányelvek

az Iskolai Munkavédelmi Szabályzat (IMSZ) elkészítéséhez

A társadalmi érdekek érvényesülése megkívánja, hogy az iskolai dolgozók és a tanulók testi épségének megóvása tekintetében központi és ezek alapján iskolai előírások tartalmazzák az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályait.

Az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó alapvető kérdéseket az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály, valamint a miniszter által kiadott Szakmai Óvórendszabályok, a Magyar Szabványok, Tervezési Irányelvek stb. tartalmazzák, amelyeket a dolgozók egészségének, testi épségének megóvása érdekében a népgazdaság minden területén meg kell valósítani. Iskolán belüli alkalmazásuk, a megoldás módjának megválasztása az iskolák hatáskörébe tartozik.

Ezeknek megfelelően az iskolák az egészséges és biztonságos munkafeltételek kialakítására vonatkozó kérdéseket, eljárási szabályokat az IMSz-ben határozzák meg.

Így az IMSz tartalmazza:

- az óvórendszabályok és más - az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó - szabályok iskolai alkalmazásával, kiegészítésével stb. kapcsolatos kérdéseket;

- az iskolai dolgozók és a tanulók részére előírt egyéni védőeszközök, védőruhák, védőétel, -ital juttatásainak szabályait;

- az iskolai dolgozók és a tanulók munkavédelmi oktatásával kapcsolatos kérdéseket;

- az iskolai dolgozók és a tanulók orvosi vizsgálatainak rendjét;

- a munkavédelemmel kapcsolatos eljárási szabályokat (munkavédelmi szemle, balesetek kivizsgálása stb.);

- az egyes munkahelyeken alkalmazandó védőberendezések, egyéni védőeszközök és felszerelések körének meghatározását, továbbá azok beszerzésének és használatának elrendelésére vonatkozó szabályokat;

- azokat a - tanulók egészségére ártalmas munkahelyeken vagy munkakörökben végzett - műveleteket és technológiai eljárásokat (az ezekre fordítható gyakorlási időtartam feltüntetésével), amelyek az iskolában oktatott szakmák tantervében szerepelnek;

- a biztonsági megbízott feladatait és hatáskörét.

I. fejezet

Óvórendszabályok előírásainak iskolai alkalmazása

1. A 6/1967. SZOT szabályzat 4. § a) pontja alapján:

a) Az IMSz-ben szükséges szabályozni az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály, a Szakmai Óvórendszabályok (iskolai, tanműhelyi, kollégiumi) vagy egyéb ilyen jellegű központi szabályzatok iskolán és vállalati tanműhelyen belüli alkalmazásával kapcsolatos előírásokat, az ezekben a szabályzatokban előírt követelmények megvalósítására vonatkozó megoldásokat, eljárásokat stb.

Ebben az esetben olyan természetű kérdések szabályozására, megoldására, meghatározására van szűkség, amellyel az iskola biztosítja az óvórendszabályok keretkövetelményeiben előírt cél megvalósítását.

Így többek között az ÁBEÓ 1., 23. pontja értelmében valamennyi veszélyes gép, berendezés üzemeltetését kényszerkapcsolatba kell hozni a védőberendezéssel. A megoldásnak számtalan módjai lehetséges: elektromos, mechanikus reteszelés, fotocellás megoldás stb.

Az IMSz feladata, hogy az iskolai, tanműhelyi sajátosságok és lehetőségek alapján a legmegfelelőbb kényszerkapcsolást írja elő.

b) Szabályozni kell azokat a követelményeket, illetve a megvalósításukra vonatkozó műszaki és egyéb szervezési megoldásokat, amelyeket az óvórendszabályok, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, a tervezési irányelvek és más szabályok az iskola hatáskörébe utalnak.

Az IMSz-ben kell meghatározni többek között a fokozott védelem követelményeit, a megoldás módjait azoknál a munkafolyamatoknál, berendezéseknél gépeknél, ahol a veszélyforrás fokozott hatóképességű [pl. ahol gyakran történnek balesetek, foglalkozási megbetegedések vagy ahol általában súlyos, csonkulásos, több személyt érintő vagy halálos balesetek fordulnak elő, illetőleg a foglalkozási megbetegedések expozíciós (kifejlődési) ideje rövid stb.]. Általában mindenütt, de különösen ahol a veszélyforrás fokozott hatóképességű, a védelmet a lehetőségeknek, illetve a műszaki, gazdasági adottságoknak megfelelő legmagasabb szintű! műszaki megelőzéssel biztosítsák. Ha pedig a műszaki megelőzés nem kellő hatékonyságú, akkor aszemélyi feltételek fokozottabb biztosításáról kell, gondoskodni (pl. munkaközi szünet, munkaidő korlátozás, aktív pihenés stb.).

2. A SZOT Szab. 4. § b) pontja alapján az IMSz-nek tartalmaznia kell azokat a követelményeket; amelyeket az óvórendszabályok nem tartalmaznak, de amelyek szabályozására az iskolánál, annak sajátosságai miatt szükség van.

Az IMSz-ben kell szabályozni pl. az olyan speciális jellegű gépeknél, célgépeknél, egyedi gépeknél, berendezéseknél stb. a veszélyek elhárításával kapcsolatos műszaki, szervezési megoldásokat, amelyeke központi szabályok, előírások nincsenek.

3. A SZOT Szab. 4. § c) pontja értelmében az IMSz tartalmazza az óvórendszabályok előírásaitól való iskolai sajátosságok miatt szükségessé vált eltéréseket. Az előírásoktól eltérő intézkedéseknek azonban biztosítaniuk kell az egészséges és biztonságos munkavégzést.

Számos esetben előfordul, hogy adott iskolánál az óvórendszabályok előírásait csak eltéréssel tudják alkalmazni. Ilyen esetekben az iskola igazgatója az iskola szakszervezeti szervével egyetértésben meghatározza - figyelembe véve a helyi műszaki, gazdasági adottságokat -, hogy milyen eltérő, de az óvórendszabályok előírásaival egyenértékű intézkedésekkel biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzést. Mivel az óvórendszabályoktól való eltérés általában átmeneti jellegű, meg kell határozni azt is, hogy a központi rendelkezésekben előírt követelmények megvalósítását mikorra és milyen módon hajtják végre.

Ezekkel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az óvórendszabályok előírásaitól eltérni csak a SZOT Szabályzat 2. §-ának rendelkezései szerint lehet, valamint ha a szabványok egyes előírásait alkalmazni nem tudják, de akkor az eltéréshez engedélyt kell kérni.

4. Az ÁBEÓ-nak megfelelően az IMSz intézkedjen arról, hogy a technológiai utasítások, a gépek, berendezések kezelési utasításai mindenre kiterjedően foglalkozzanak az egészséges és biztonságos munkavégzéssel.

Az IMSz-ben határozzák meg a különböző részlegek vezetőinek feladatait a technológiai és gépkezelési utasítások készítésével, jóváhagyásával, illetve megtartásuk ellenőrzésével kapcsolatosan.

Nem kell az IMSz-ben meghatározni az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályait azokban az esetekben, ha a technológiai utasítások, szabványok, gépek, berendezések kezelési utasításai azokat tartalmazzák.

II. fejezet

Egyéni védőeszközök, védőruha, védőétel, -ital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatásának szabályai

Az Mt. V. 75. §-a és 76. §-a alapján az IMSz-ben kell meghatározni az egyes munkahelyeken alkalmazandó egyéni védőeszközöket, felszereléseket, ezek használati módját, továbbá a védőétel, -ital, valamint a tisztálkodási eszközök, szerek juttatásának szabályait.

Itt kell meghatározni tehát, hogy

- az egészségügyi miniszter 7/1967. (XII. 27.) EüM (megjelent a Munkaügyi Közlöny 1968. évi 1. számában) rendeletének mellékleteként kiadott ártalomjegyzék alapján, sőt ha a tanulók

és az iskolai dolgozók egészségének és testi épségének megóvása vagy a közegészségügyi érdekek indokolttá teszik, az ártalomjegyzékben foglaltakon túlmenően, milyen munkakörökben (szakmákban), milyen védőruhát, egyéni védőeszközt biztosítanak a dolgozók és a tanulók részére.

Szabályozni kell az iskolának a védőruhák, egyéni védőeszközök juttatásával, tisztántartásával, karbantartásával, illetve a tanulóknak és a dolgozóknak a visszaszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeit;

- az egészségügyi miniszter 119/1955. (Eü. K. 7.) EüM utasítása alapján milyen és mennyi védőételt, illetve védőitalt biztosítsanak az egészségre ártalmas munkát végző, illetve a hideg évszakokban szabadban levő tanulóknak és dolgozóknak;

- a tanulók és dolgozók részére - a munkakörülmények figyelembevételével - milyen mennyiségű és minőségű tisztítószert, illetve tisztítóeszközt biztosítsanak.

III. fejezet

Az iskolai dolgozók és tanulók munkavédelmi oktatásának szabályozása

A SZOT Szab. 11. §-a alapján az IMSz tartalmazza a dolgozók és a tanulók munkavédelmi oktatásával kapcsolatos feladatokat

Szabályozni kell az új, valamint áthelyezett dolgozók, illetőleg tanulók elméleti és gyakorlati oktatásának módját, idejét, a továbbképzéssel kapcsolatos kérdéseket, valamint a műszaki dolgozók és szakoktatók ezekkel kapcsolatos feladatait.

Meg kell határozni továbbá, hogy az iskola milyen eszközöket biztosít az oktatáshoz (oktatási szoba, szemléltető eszközök stb.), hogy kik kötelesek egészségvédelmi és biztonsági vizsgát tenni, valamint az iskolai vizsgabizottság összetételét és annak feladatait.

IV. fejezet

Orvosi vizsgálatok rendje

Tartalmazza az Mt. V. 79. § alapján az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatok iskolai rendjét és megjelöli azokat a munkaköröket (szakmákat), amelyekben foglalkoztatni csak az egészségügyi követelmények szigorú figyelembevételével szabad.

Az IMSz határozza meg azokat a munkaköröket (szakmákat), ahol a vonatkozó jogszabályok, előírások szerint a dolgozókat előzetes, illetve időszakos orvosi vizsgálatnak kell alávetni. Meg kell határozni az időszakos orvosi vizsgálatok ütemezését is.

Az IMSz utaljon a szakmunkástanulók szakmai alkalmassági és időszakos orvosi vizsgálatára is.

V. fejezet

Munkavédelmi eljárási kérdések

Az IMSz-ben kell meghatározni a vezetők munkavédelmi kötelezettségeit, az irányító, ellenőrző eladatok ellátásával kapcsolatos tennivalókat.

1. Az Mt. V. 81. § (2) bek. alapján tartalmazza az iskolai munkavédelmi szemlék rendjét, idejét, hogy milyen időközönként és kinek kell azon részt venni, valamint a tapasztalt hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos műszaki, adminisztratív feladatokat.

Az IMSz-ben kell meghatározni, hogy az iskola melyik részlegében (iskola, tanműhely, otthon) milyen időközönként, milyen jellegű munkavédelmi szemlét kell tartani, kik kötelesek azon résztvenni. Meg kell határozni továbbá, hogy az iskola vezetői (igazgató, igazgatóhelyettes) milyen időközönként vesznek részt a szemléken.

2. A SZOT Szab. 13. §-a alapján tartalmazza az IMSz a biztonsági megbízott feladatait és jogkörét, tartalmazza továbbá a vezetők munkavédelmi feladatait, különös tekintettel a munkaszervezéssel, a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatokra.

3. Az Mt. V. 82. § (1) bek., illetve a 3/1967. (VII. 21.) SZOT Szabályzat, illetőleg tanulók esetében a 126/1968. (16) MüM utasítás alapján az IMSz tartalmazza a balesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálásával, szabályozásával kapcsolatos iskolai feladatokat.

4. Az IMSz rögzíti azokat a kötelezettségeket, amelyek alapján az iskola biztosítja a szakszervezeti bizottság képviselőjének, illetve az SzB társadalmi munkavédelmi felügyelőinek tevékeny részvételét a munkavédelmi szemlén, a balesetek kivizsgálásában, illetőleg a szakszervezet iskolai szervének hatáskörébe tartozó feladatok ellátásában.

VI. fejezet

Hatálybalépés szabályai

1. Az IMSz-t az iskola igazgatója az iskola szakszervezeti szervének egyetértésével az iskola egész területére (iskola, tanműhely, otthon) kiterjedő hatállyal adja ki.

2. Az IMSz-ben rögzíteni kell a hatálybalépés időpontját, az ellenőrzés módszerét, a módosításokra vonatkozó eljárásokat.

Néhány szempont és tájékoztatás az IMSz elkészítéséhez:

1. Az IMSz elkészítésekor mindenkor az érvényben levő rendelkezéseket (SZOT Szabályzat, Óvórendszabályok stb.) kell alapul venni. Ezek előírásait az IMSz-ben nem kell megismételni. Az IMSz csak azokkal a kérdésekkel foglalkozzék, amelyek a központi rendelkezésekből adódóan az iskola hatáskörébe tartoznak. Az IMSz szövegezése legyen határozott és egyértelmű, kerülje a magyarázatokat.

2. Az iskolák az IMSz-en kívül a rendelkezéseknek megfelelően a munkakörülmények fejlesztésével kapcsolatban munkavédelmi intézkedési tervet is készítenek. Azoknak a feladatoknak meghatározásával, amelyek a munkavédelmi intézkedési tervbe tartoznak, az IMSz-ben nem kell foglalkozni.

A munkakörülmények fejlesztésével, a gyakorlati oktatás keretében végzett termelőmunka kultúrájának emelésével kapcsolatos feladatokat az éves távlati munkavédelmi intézkedési tervben kell meghatározni. Ez az iskola gazdasági és szakszervezeti szerveinek külön megállapodása alapján készül.

3. Az IMSz elkészítése kollektív munkát igényel. Ezért szükséges, hogy az iskolai vezetők részlegenként a dolgozók bevonásával, azok gyakorlati tapasztalatainak hasznosításával, velük megvitatva készítsék el a szabályzat tervezetét.

4. A vegyipari, a faipari stb. tanműhellyel rendelkező iskolák a jelen útmutató irányelveinek felhasználásával, a sajátos körülményeikre alkalmazott megfelelő változtatásokkal, készítsék el iskolájuk munkavédelmi szabályzatát.

5. számú melléklet a 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelethez

Térítési- és vizsgadíjak, okirati illetékek