17/1982. (X. 7.) ÉVM rendelet
a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet módosításáról
A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 150. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján -a lakásbérleti jogviszony szabályai tekintetében az igazságügyminiszterrel, a 26/A. § tekintetében pedig a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
A 2/1973. (I. 26.) ÉVM számú, az 1/1974. (I. 9.) ÉVM számú, a 18/1976. (VII. 23.) ÉVM számú, a 24/1980. (XII. 10.) ÉVM számú és a 30/1981. (XII. 27.) ÉVM számú rendelettel módosított 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre változik:
"(2) A lakás alapterületének megállapításánál
a) a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, közlekedő- és tároló-) helyisége teljes területének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá
b) a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét
kell számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni, s a számított alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett pedig felfelé kell kerekíteni."
2. §
A Vhr. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közérdekű lakásigények kielégítésére fordítható lakáskeretből kell biztosítani - különösen - a hatósági, illetőleg bírósági határozatok végrehajtásához szükséges lakásokat."
3. §
A Vhr. 16. §-ának (2) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
".... vagy azt a külön jogszabály rendelkezése szerint elengedi."
4. §
A Vhr. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
"19/A. § Tanácsi bérlakás kiutalására irányuló kérelem (lakásigénylés) elbírálása során a lakásigény mértékének alkalmazásánál a bérlővel kötött megállapodás alapján a lakásban lakó személyt a bérlővel együtt lakó személyként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a lakás kiutalását megelőzően már legalább egy éve a bérlővel állandó jelleggel együtt lakott, és a bérlővel együtt költözik a másik lakásba."
5. §
A Vhr. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az igénylőnek az igénylőlapon arról is nyilatkoznia kell, hogy
a) lakásigénylést másik lakásügyi hatóságnál nem nyújtott be,
b) volt-e korábban olyan tanácsi vagy vállalati bérlakása, amelynek a lakásbérleti jogviszonyáról a lakással rendelkező szerv javára pénzbeli térítés ellenében lemondott, illetőleg nem esik-e a R. 9. §-a (5) bekezdésének hatálya alá, továbbá
c) korábbi tanácsi bérlakás kiutalásakor kapott-e, illetőleg mely személyek után kapott szociálpolitikai kedvezményt."
6. §
A Vhr. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
"26/A. § (1) Az igénylési letét az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől, továbbá az igényelt lakás jellegétől, szobaszámától és komfortfokozatától függően eltérő mértékű lehet.
(2) Az igénylési letétet - az e célra nyitott számlán - az Országos Takarékpénztár kezeli és az egy éven belüli felhasználás esetében évi 2%, azon túli felhasználás esetén pedig évi 5% kamatot térít.
(3) A számlát megszüntetni vagy a számlán levő összeget a lakás kiutalását, illetőleg a vevő kijelölését megelőzően felhasználni csak a lakásigénylésnek a nyilvántartásból való törlését követően lehet."
7. §
(1) A Vhr. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
"A lakáskiutalási névjegyzékben - lakossági észrevételezés céljából - szerepeltetni kell azokat az igénylőket is, akik részére a tanács végrehajtó bizottsága nem szociális bérlakást juttat."
(2) A Vhr. 27. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
"A tanács végrehajtó bizottságának a lakáskiutalási névjegyzéket tárgyaló ülésére meg kell hívni a szakszervezetek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség illetékes területi szervének a képviselőjét."
8. §
(1) A Vhr. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az "állami eszközökből megvalósult tanácsi értékesítésű" szövegrész helyébe a "tanácsi beruházásban állami támogatással vagy enélkül történő értékesítés céljára épített" szövegrész lép.
(2) A Vhr. 28. §-ának (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(Határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szóló kiutaló határozat tanácsi bérlakásra csak akkor adható ki, ha)
"g) a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról azzal a feltétellel mondott le a lakásügyi hatóság javára, hogy a lakásigényének lakásépítés vagy vásárlás útján való kielégítéséig a tanácsi bérlakásban maradhat;
h) a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakás bérlőjéül a tanácsi ingatlanközvetítő szervet jelöli ki."
(3) A Vhr. 28. §-a (2) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az (1) bekezdés b) és e)-g) pontjában említett esetekben a tanácsi bérlakás."
9. §
A Vhr. 53. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:
(A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából a lakásberendezések általában a következők:)
"b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.),"
"h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke."
10. §
A Vhr. 55. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az épület központi berendezései általában a következők:)
"c) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő fogyasztásmérőig, illetőleg biztosító tábláig."
11. §
A Vhr. 57. §-ának a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartása körében a bérlő kötelezettsége különösen)
"a) a hideg és meleg burkolat javítása, szükség szerinti védőkezelése;"
"d) az ajtók, ablakok és a lakásberendezések - bérbeadóra nem tartozó - szükség szerinti javítása és mázolása;"
12. §
A Vhr. 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a lakás korszerűsítése keretében az elektromos vezetékkel kapcsolatos érintésvédelmi rendszert a bérlő kívánja kialakítani, ehhez a bérbeadó a hozzájárulását csak akkor tagadhatja meg, ha az épület, illetőleg a lakás elektromos vezetékhálózatának felújításáról egy éven belül gondoskodik."
13. §
A Vhr. a következő 64/A. §-sal egészül ki:
"64/A. § (1) Állami lakás esetében a bérbeszámítási joggal érvényesíthető költség megtérítésének módja - a R. 61. §-ának (3) bekezdésétől eltérően - a következő:
a) a R. 60. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg c) pontjában említett esetben a bérbeadó az érvényesíthető költség 50 százalékát egy összegben, a fennmaradó összeget pedig évenként előre a lakás évi lakbérének megfelelő részletekben, legfeljebb azonban 10 év alatt köteles megtéríteni;
b) a R. 60. §-a (2) bekezdésének d) pontjában említett esetben a bérbeadó az érvényesíthető költség 25 százalékát egy összegben, a fennmaradó összeget pedig évenként előre a lakás évi lakbérének megfelelő részletekben, legfeljebb azonban 5 év alatt köteles megtéríteni;
c) a R. 60. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, illetőleg (3) bekezdésében említett esetben a bérlő a bérbeszámítási jogot a lakás havi lakbére 100 százalékának megfelelő részletekben úgy érvényesítheti, hogy az érvényesíthető költsége legfeljebb 25 év alatt megtérüljön.
(2) Állami lakás esetében a bérbeadó a bérlőnek az érvényesíthető teljes költségét - a bérlő kérésére - egy összegben köteles megtéríteni, ha
a) az érvényesíthető összeg az 5000 Ft-ot nem haladja meg, vagy
b) a bérlő a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán egyébként tanácsi bérlakás juttatására lenne jogosult, vagy
c) a bérlő lakásbérleti jogviszonya az érvényesíthető költségének megtérülése előtt bármilyen okból megszűnik, vagy
d) a bérlő, illetőleg a bérlőtársak egyikének életkora a 70. évet eléri, illetőleg meghaladja.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit állami lakás esetében az 1983. július 1. napján fennálló bérbeszámítási jog tekintetében is alkalmazni kell."
14. §
A Vhr. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a bérlő részére építési munkák előzetes elvégzésének feltételével utalta ki és az építési költség a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díjat meghaladja, a bérlő csak a költsége azt meghaladó részének a beszámítását követelheti. A bérbeadó az érvényesíthető költséget a bérlő részére a 64/A. § (1) bekezdésének c) pontja szerint köteles megtéríteni."
15. §
A Vhr. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bérlő a lakbért havonta egy összegben, legkésőbb a hó 15. napjáig, illetőleg - tanácsi házkezelési szerv kezelésében levő lakás esetében - a lakbérszámla benyújtásakor köteles megfizetni."
16. §
A Vhr. 66/A. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Ezen felül az örökös 1983. január 1. napját követően az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőn belül az üresen tartott lakásra megállapítható lakbér egyszeresének, illetőleg e határidőn túl a kétszeresének megfelelő összegű használati díjat köteles havonta fizetni."
17. §
A Vhr. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"75. § Tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság a javára, illetőleg a tanácsi ingatlanközvetítő szerv a részére szóló lemondást nem fogadhatja el, ha a lemondás családvédelmi érdeket sért. Ezen a címen - a gyámhatóság véleményének figyelembevételével - különösen akkor tagadható meg a lemondás elfogadása, ha
a) a bérlő a család létszámának és szociális helyzetének lényeges megváltozása nélkül kíván a lakásigénye mértékének megfelelő szobaszámú lakásból olyan kisebb lakásba költözni, amelyben a család zsúfolt körülmények közé kerül;
b) többgyermekes család már jelenleg is a lakásigénye mértékének alsó határánál kisebb szobaszámú lakásban lakik és a másik lakásba költözése még tovább rontaná a lakáskörülményeit."
18. §
A Vhr. a következő 77. §-sal egészül ki:
"77. § A bérlőnek a lemondáskor arról is nyilatkoznia kell, hogy a térítés ellenében másik állami lakást nem kér, illetőleg nem kap."
19. §
A Vhr. 78. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"78. § (1) A R. 88. §-ában említett pénzbeli térítést - a lemondás elfogadását követően - attól a naptól számított tizenöt napon belül kell egy összegben a bérlő részére kifizetni, amikor a lakást kiürítve a bérbeadónak a R. 67. §-a szerint visszaadta.
(2) Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról azzal a feltétellel mondott le a lakásügyi hatóság javára, hogy a lakásigényének lakásépítés vagy vásárlás útján való kielégítéséig a tanácsi bérlakásban maradhat, a pénzbeli térítést a lemondás elfogadását követő tizenöt napon belül kell egy összegben részére kifizetni, illetőleg - az Országos Takarékpénztár által nyújtott kölcsönnel történő lakásépítés vagy vásárlás esetében - az Országos Takarékpénztárhoz átutalni."
20. §
A Vhr. 82. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha)
"d) az elcserélni kívánt tanácsi bérlakás bérlője nem a tanácsi ingatlanközvetítő szerv és a lakásbérleti jogviszony határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szól;"
21. §
A Vhr. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"101. § A tanácsi bérlakásra, a tanácsi értékesítésű lakásra, illetőleg a szervezett magánlakásépítés keretében épült tanácsi elosztású lakásra irányuló lakásigénylést az 1982. december 31. napján fennálló igénylések esetében 1983. január 1. és június 30. napja közötti időben meg kell újítani, ha az igénylő a tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott névjegyzéken még nem szerepel és a lakásigénye kielégítését továbbra is kéri."
22. §
(1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a Vhr. 59. §-a (2) bekezdésének második mondata és 105. §-a hatályát veszti.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor fennálló lakásbérleti jogviszonyokra és az egyéb címen fennálló lakáshasználatokra is alkalmazni kell.
(3) Azokban az ügyekben, amelyekben a lakásügyi hatóság, illetőleg a bíróság e rendelet hatálybalépése előtt hozott első fokú határozatot, a jogorvoslati eljárásban a korábban hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.
Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter