24/1982. (XII. 10.) MÉM rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény, valamint a 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet végrehajtásáról szóló 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet módosításáról
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtásáról szóló 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet (R.) 160. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
A 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A földjáradék mértéke - a (2) bekezdésben meghatározott kereteken belül - a közös használatba adott föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után - az alapszabály rendelkezésétől függően - 8-15 kg étkezési búza hatósági áron számított forint értéke."
2. §
A Vhr. 25. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"25. § (1) A tagnak a termelőszövetkezettel kötött megállapodása alapján közös munkateljesítésnek minősíthető a tag háztáji gazdaságában szarvasmarha, sertés, juh, hízott liba tartására, zöldség, gyümölcs és szőlő termelésére, illetőleg tej előállítására fordított tevékenysége.
(2) A megállapodásban a háztáji gazdaságban végzett munkáért közös munkateljesítéssel elérhető munkanapok számát a technológia és a tényleges élőmunkaigény figyelembevételével kell megállapítani.
(3) Ha a tag más gazdálkodó szervezettel köt háztáji gazdálkodás keretében előállított, az (1) bekezdésben meghatározott termékre mezőgazdasági termékértékesítési szerződést, ennek egy példányát át kell adnia a termelőszövetkezet vezetőségének azzal a nyilatkozattal, hogy a munkát egyedül vagy családtagja bevonásával végzi, és vállalja a vezetőség által meghatározott mértékben a társadalombiztosítási járulék megfizetését.
(4) A háztáji gazdaságban végzett termelő tevékenység az R. 73. § (2) bekezdése alapján csak abban az esetben ismerhető el közös munkavégzésnek, ha a tag az alapszabályban meghatározott munkaórát a beszámítást megelőző évben a közös munkaszervezetben teljesítette, illetve a tárgyévben ennek teljesítésére a munkamegállapodásban kötelezettséget vállalt. A vezetőség egyedi esetben az alapszabályban meghatározott munkamennyiség teljesítése alól felmentést adhat."
3. §
A Vhr. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § Az R. 76. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül a munkamegállapodásnak még tartalmaznia kell:
a) a várható termés meghatározott hányadáért végzett munka esetén a termelő folyamattal kapcsolatos egyes költségek megosztására, az esetleges biztosítási díj viselésére, valamint elemi kár bekövetkezése esetén a kártalanítás elszámolására vonatkozó kikötéseket;
b) a háztáji gazdaságba kihelyezett állat gondozása esetén az a) pontban foglaltakon túlmenően a takarmány biztosítására, az állategészségügyi ellátásra, az állat szaporulatára, elválasztható termékére vonatkozó kikötéseket;
c) a változó munkahelyen vagy munkakörben való foglalkoztatás esetén a várható munkakörök és munkahelyek megjelölését."
4. §
A Vhr. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Túlmunka a munkaügyi szabályzatban meghatározott napi - amennyiben a munkaidő napokra nincs bontva heti-, havi-munkaidőn túl végzett munka."
5. §
A Vhr. 31. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"31. § (1) A fizetett szabadságra való jogosultság megállapításánál a 68. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat figyelembe kell venni.
(2) Ha az alapszabály a Tv. 62. § (2) bekezdése álapján a tagok részére fizetett szabadságot biztosít, a szabadság feltételeinek és mértékének megállapításánál az egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottakat, a gyermekes anyákat, a 18. életévüket még be nem töltött fiatalokat és a vakokat további kedvezményben kell részesíteni.
(3) A fizetett szabadság idejére a tag részére átlagrészesedés jár.
(4) A fizetett szabadságot esedékességének évében, akadályoztatás esetén ennek megszűnésétől számított 30 napon belül ki kell adni, azt - a tagsági viszony megszűnése, sorkatonai szolgálatra történő bevonulás, valamint a nyugdíjazás kivételével - pénzzel, terménnyel vagy más ellenszolgáltatással nem lehet megváltani."
6. §
A Vhr. 34. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"34. § (1) A munkája mellett továbbtanuló dolgozót fizetett munkaidőkedvezmény, tanulmányi szabadság és utazási költségtérítés az általános munkajogi szabályok szerint illeti meg.
(2) Munkaidőkedvezmény és keresettérítés a tagot az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogcímet adó iskolai elfoglaltság arra az időre esik, amikor a tag munkaszervezeti beosztása szerint dolgozna."
7. §
A Vhr. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az R. 80. § (1) bekezdésében meghatározott díjazást a havidíjas dolgozók munkadíja magában foglalja."
8. §
A Vhr. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A dolgozó nőt a terhesség negyedik hónapjától a gyermek hat hónapos koráig nem, ezen túl gyermekének egy éves koráig csak beleegyezésével szabad beosztani túlmunkára és készenlétre, valamint - ha szállítóeszköz nincs biztosítva - olyan munkahelyre, amely lakásától 3 km-nél nagyobb távolságra van. A szülész-nőgyógyász szakorvos írásbeli javaslata alapján részére egészségi állapotának megfelelő beosztást kell biztosítani. Éjszakai munkára terhessége negyedik hónapjának kezdetétől gyermekének egyéves koráig nem kötelezhető."
9. §
A Vhr; 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Szülés címén azt a tagként dolgozó nőt kell jövedelempótló készpénzsegélyben részesíteni (szülési segély), aki a szülést megelőző egy évi időszakban a részére megállapított munkát vagy ennél kevesebbet, de legalább az évi 1000 munkaórát teljesítette. A szerződéses üzemeltetésű kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzlet vezetője szülési segélyre jogosultságának feltételeire a társadalombiztosítási jogszabályok - e személyi körben a terhességi-gyermekágyi segélyről rendelkező - előírásai az irányadóak."
10. §
A Vhr. 41. §-ának (1) bekezdése, valamint (3) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Keresőképtelenség címén a termelőszövetkezetnek azt a tagját kell jövedelempótló készpénzsegélyben részesíteni, aki az orvos által igazolt betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, és
a) a keresőképtelenné válását megelőző 12 hónapban a férfi tag az évi 1500 - amennyiben nyugdíjas, az évi 1260 -, nő tag az évi 1000 munkaórát teljesítette;
b) a tagsági viszony első évében a tagsági viszony létrejöttétől a keresőképtelenné válásig a közös munkában rendszeresen részt vett;"
[(3) Keresőképtelen továbbá:]
"a) az anya, illetőleg az egyedülálló apa, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja; az anya, ha beteg gyermekét szoptatja;
b) az anya, illetőleg az egyedülálló apa, ha egyévesnél idősebb, hatévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja;"
11. §
A Vhr 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A betegségi segély egy munkanapra járó összege a keresőképtelenség első napját megelőző évben elért egy napra jutó átlagrészesedés 65%-ánál kevesebb és 75%-ánál több nem lehet. Kórházi ápolás idejére, ide nem értve a kórházból való eltávozás napját, a tagot a betegségi segély 70%-a, ha pedig eltartott családtagja van, a segély 90%-a illeti meg."
12. §
A Vhr. 43. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő "j" ponttal egészül ki:
(Nem jár betegségi segély):
"c) a gyermekgondozási segély, a szülési segély folyósításának idejére, kivéve ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személy tagsági viszonya alapján havi átlagban napi négy órát meg nem haladó mértékű munkát végez, és a gyermekgondozási segély helyett a betegségi segély folyósítását kéri - a keresőképtelenség 30. napjától. A betegségi segély összegének kiszámítására a 42. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni."
"j) arra az időre, amely alatt a termelőszövetkezet és a tag megállapodása alapján a foglalkoztatási kötelezettség szünetel [R. 72. § (2) bekezdés]."
13. §
A Vhr. 44. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"44. § (1) A részes munkát vállaló tag betegségi segélyre akkor jogosult, ha a 41. §-ban meghatározott feltételek a munkateljesítés ideje alatt következtek be, és ha a részes munkát a vele közösen vállaló családtagok sem képesek elvégezni. Ezt a körülményt a tag köteles a vezetőségnek haladéktalanul bejelenteni.
(2) A szerződéses üzemeltetésű kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzlet vezetője betegségi segélyre jogosultságának feltételeire a társadalombiztosítási jogszabályok - e személyi körben a táppénzről rendelkező - előírásai irányadóak."
14. §
A Vhr. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A termelőszövetkezetben munkát végző, keresőképtelenné [Vhr. 41. § (1)-(2) bekezdés] vált nyugdíjas (járadékos) tag segélyre való jogosultsága időtartamának megállapításánál csak azokat a napokat lehet figyelembe venni, amelyekre nyugdíjazását követően munkadíjban, betegségi segélyben részesült. Betegségi segélyének megállapításánál csak a nyugdíjazását követően kapott átlagrészesedést lehet számításba venni."
15. §
A Vhr. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Jutalékos javadalmazás esetén - ha a kereset több mint 50 százaléka jutalékból származik - a betegségi és a szülési segély összegét legfeljebb napi 300,- Ft átlagrészesedés alapulvételével lehet megállapítani."
16. §
A Vhr. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"49. § A hasonló munkakörben foglalkoztatott tagok előző évben elért átlagrészesedését kell a betegségi segély megállapításánál figyelembe venni a belépést követő egy évig azoknál a tagoknál, akik belépésüket megelőzően:
a) nem álltak munkaviszonyban, ipari szövetkezeti vagy termelőszövetkezeti tagsági viszonyban;
b) más munkáltatóval munkaviszonyban vagy ipari szövetkezeti tagsági viszonyban álltak."
17. §
A Vhr. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"53. § A betegségi, valamint a szülési segéllyel összefüggő, az előbbiekben nem szabályozott kérdésekben a termelőszövetkezet belső szabályzatai, ennek hiányában a társadalombiztosításról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."
18. §
A Vhr. 55. §-ának (3)-(5) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A vezetőség engedélyével a tag a termelőszövetkezetben végzett munkája mellett csak abban az esetben létesíthet munkaviszonyt, illetőleg ipari szövetkezettel, kisszövetkezettel, valamint ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoporttal tagsági viszonyt, ha
a) a munka nem tartozik a termelőszövetkezetnek a külső megrendelők részére végzett tevékenységébe;
b) a termelőszövetkezet nem foglalkoztatja más gazdálkodó szervezet dolgozóját hasonló munkával;
c) a tagsági viszonnyal nem összeférhetetlen.
(4) A munkaviszony (tagsági viszony) létesítéséhez nincs szükség engedélyre, ha a tag munkaviszonyával (tagsági viszonyával) kapcsolatos munkavégzési kötelezettsége a termelőszövetkezet által részére meghatározott munkaidőn kívül esik. E munkaviszony (tagsági viszony) létesítését a tag köteles előzetesen bejelenteni. A munkaviszony (tagsági viszony) létesítését, illetőleg fenntartását meg lehet tiltani, ha az veszélyezteti a tag munkamegállapodásából eredő kötelezettségei teljesítését.
(5) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez előzetes engedély szükséges, illetve a jogviszony létesítését a tag köteles előzetesen bejelenteni, a (3), illetve (4) bekezdésben foglaltak szerint. A termelőszövetkezet által a tag részére megállapított munkaidőn kívüli munkavégzés esetében nem terheli a tagot előzetes bejelentési kötelezettség sem, ha a jogviszony:
a) havi 48 órát meg nem haladó fizikai vagy egyszerű ügyviteli jellegű munka végzésére vonatkozik, feltéve hogy az nem hatósági engedélyhez kötött tevékenység körében létesül;
b) összesen havi 16 órát meg nem haladó iskolai, tanfolyami oktatói munkára vagy vizsgabizottságban való közreműködésre, valamint jogszabályon alapuló bíráló bizottságban való részvételre, továbbá miniszteri rendelkezésen alapuló bírálat vagy szakvélemény elvégzésére vonatkozik;
c) újítás vagy találmány kivitelezésére irányuló, illetve szerzői jogi védelemben részesülő alkotómunkára - ideértve a lektori, szerkesztői és kiadással összefüggő egyéb munkát is - létesül;
d) művészi produkcióban vagy a tömegkommunikációs szervek műsorkészítésében való közreműködésre irányuló eseti megbízás."
"(8) A tag munkaideje - mind engedélyhez kötött, mind bejelentési kötelezettség alá eső munkaviszonyában, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyában - nem haladhatja meg havonta a vezetőség által a munkaügyi szabályzatban az adott munkakörre meghatározott munkaidő egyharmadát, fizikai tevékenység esetén annak felét. E rendelkezés alkalmazása szempontjából - ha a szerződés munkaidőt nem ír elő - a díjazásnál alapul vett munkaidőt kell figyelembe venni."
19. §
A Vhr. 56. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"56. § (1) Ha a tag a termelőszövetkezettel való külön megállapodás alapján a munkaidejét meghaladóan munkakörébe nem tartozó munkát végez, munkaidejére az 55. § (8) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A külön megállapodás azokkal az előző évben legalább 2180 munkaórát teljesített nem nyugdíjas tagokkal köthető, akik a munkamegállapodás szerint a tárgyévben is legalább ilyen mértékű munka teljesítésére, illetőleg - tagsági viszony évközi keletkezése esetén - a 2180 munkaóra arányos teljesítésére vállalnak kötelezettséget.
(3) A külön megállapodás alapján ledolgozott munkaidőt és munkadíjat a fizetett szabadság, a tanulmányi szabadság és a háztáji föld mértékének megállapításánál, a betegségi segély összegének és a folyósítás tartamának számításánál, valamint az e juttatások és a fizetett távollét alapjául szolgáló átlagrészesedés kiszámításánál nem lehet figyelembe venni."
20. §
A Vhr. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A munkadíj, prémium, jutalom vagy eredménytől függő részesedés, továbbá a betegségi szülési segély téves kifizetése esetén a tagot (családtagot) erről harminc, a munkaügyi szabályzatban meghatározott esetekben hatvan napon belül írásban kell értesíteni. Ennek elmulasztása esetén a tag (a családtag) visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a téves kifizetésről tudott, vagy azt maga idézte elő."
21. §
A Vhr. 77. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"77. § (1) A háztáji gazdálkodás céljára adható föld, terményjuttatás kiadása, mértékének megállapítása szempontjából a 29. §-ban meghatározott időtartamokat munkateljesítésként kell számításba venni, kivéve a munkaviszonyban (R. 85. §) töltött időtartamot. Jogszabály elrendelheti a munkaviszonyban töltött időtartam munkateljesítésként történő számításba vételét is.
(2) A tagsági viszony megszűnése esetén a vezetőség engedélyezheti a kijelölt háztáji föld betakarításig történő használatát, illetve a terményjuttatás arányos részének a kiadását.
(3) Ha a tagsági viszony a tag halála miatt szűnt meg, családja (örököse) - ilyen irányú kérelme esetén - jogosult a kijelölt háztáji földet betakarításig használni, vagy a vezetőség engedélyezheti a tag részére járó évi terményjuttatás kiadását."
22. §
A Vhr. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A termelőszövetkezeti tagot a kijelölt háztáji föld használata vagy a terményjuttatás a tagsági viszony fennállása alatt akkor is megilleti, ha a részére megállapított munkát az R. 75. § (2) bekezdésében felsorolt okok miatt nem teljesítette, feltéve hogy a juttatásra korábbi munkateljesítménye alapján már jogosultságot szerzett. A kijelölt háztáji föld használata vagy a terményjuttatás csak munkateljesítménye alapján illeti meg a tagot, ha mint nyugdíjas létesített a termelőszövetkezettel tagsági viszonyt."
23. §
A Vhr. 81. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A háztáji föld területébe be kell számítani a tag személyi tulajdonában álló földet - kivéve, ha azon jogszabály, bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján haszonélvezeti jog áll fenn -, valamint azt a földet, amelyet a tag haszonélvezeti joga alapján használ."
24. §
A Vhr. 85. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"85. § (1) A határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók részére az alapszabály illetményföld juttatására és a tagokat megillető kedvezmények igénybevételére adhat lehetőséget. Az illetményföld területe 3000 négyzetméternél nem lehet nagyobb.
(2) Nem adható illetményföld annak a dolgozónak, akinek személyi tulajdonában 6000 négyzetmétert - szőlő vagy gyümölcsös művelési ág esetén 3000 négyzetmétert - elérő vagy meghaladó területű föld van, kivéve, ha azon jogszabály, bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján más haszonélvezeti joga áll fenn.
(3) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a fővárosban és annak agglomerációs övezetében közösen művelt földterülettel nem rendelkeznek, a fővárosban és annak agglomerációs övezetében lakó és ugyanitt foglalkoztatott alkalmazottaiknak illetményföldet nem adhatnak.
(4) Az illetményföld célját, használatát, a közös gazdasággal való kapcsolatát illetően a termelőszövetkezet által kijelölt háztáji földdel esik egy tekintet alá.
(5) Az illetményföldet használó alkalmazottak a tagokat megillető szolgáltatásokban térítés ellenében részesíthetők."
25. §
A Vhr. 86. §-ának (3) bekezdése helyében a következő rendelkezés lép, és a 86. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Alacsonyabb munkakörbe történő áthelyezés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a határozatban meg kell jelölni azt a munkakört, amelybe a tagot áthelyezik.
(4) A más munkahelyre történő áthelyezés fegyelmi büntetést - amennyiben az áthelyezés más munkaszervezeti egységbe történik - a fegyelmi jogkör gyakorlásával felruházott dolgozó csak abban az esetben szabhat ki, ha az áthelyezéshez e munkaszervezeti egység felett felügyeletet gyakorló vezető előzetesen hozzájárul."
26. §
A Vhr. 90. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A felfüggesztést a taggal írásban kell közölni, ellene fellebbezésnek nincs helye. A felfüggesztést - ha oka már nem áll fenn - azonnal meg kell szüntetni. Enélkül is megszűnik - a kizárással együttjáró felfüggesztés kivételével - a fegyelmi határozat kézbesítésével.
(2) A visszatartott munkadíjat a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve ha a tag kizárását kimondó határozat vált jogerőssé, nem jár átlagos munkadíj a felfüggesztésnek arra az időtartamára, amelyre a tag akkor sem kapna munkadíjat, ha felfüggesztésére nem került volna sor."
27. §
A Vhr. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"98. § A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni:
a) az elmaradt munkadíjra eső nyugdíjjárulékot (adót);
b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást;
c) a külön jogszabály alapján járó keresetkiegészítést;
d) amit a tag munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkeresett volna, kivéve a rendkívüli munkateljesítménnyel elért keresetet;
e) amihez a tag vagy hozzátartozója a sérelemmel kapcsolatban megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott;
f) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá;
g) a termelőszövetkezet által a tag javára kötött élet- és balesetbiztosítási szerződés alapján fizetett összeget."
28. §
A Vhr. 102. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az ügy tárgyalásán a döntőbizottság háromtagú tanácsban jár el, a tárgyalást - akadályoztatását kivéve - a szövetkezeti döntőbizottság elnöke vezeti. A tárgyalás nyilvános, de a döntőbizottság elnöke a nyilvánosságot közérdekből vagy a tag érdekéből kizárhatja. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni."
29. §
A Vhr. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"118. § Ha a termelőszövetkezet az egyesülést olyan módon határozza el, hogy egyes részlegei más-más szövetkezetbe olvadnak be, a vagyonmegosztás kivételével a szétválás szabályait nem kell alkalmazni."
30. §
(1) Ez a rendelet 1983. január 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 4-5. §-a, 8. §-a, 10. §-ának (2) bekezdése, 19. §-a, 24. §-a, 26-27. §-ai, 30. §-ának (2)-(3) bekezdése, 32-33. §-ai, 35-36. §-ai, 38. §-a, 39. §-a (3) bekezdésében a b)-c) pontokra való utalás, 51. §-ának (2)-(3) bekezdése, 52. §-a, 57-63. §-ai, 66. §-ának (2)-(3) bekezdése, 67. §-a, 74. §-a, 78. §-ából a "nem termelőszövetkezeti tag" szövegrész, 79. §-a, 86. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 94. §-a, 113-117. §-ai, továbbá a 7/1965. (X. 8.) FM számú rendelet, a 19/1976. (V. 27.) MÉM számú rendelet, a 6/1979. (V. 11.) MÉM számú rendelet 1., 3. és 6. §-ai és a 17/1981. (IX. 29.) MÉM számú rendelet hatályát veszti.
Váncsa Jenő s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter