30/1982. (XII. 29.) ÉVM rendelet

az építőipari kisipari tevékenység gyakorlásáról

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtására kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. számú rendelet 24. §-ának (2) bekezdésében, továbbá az 1019/1977. (VI. 1.) Mt. h. számú határozat 2/c. és 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján - az ipari miniszterrel és a Kisiparosok Országos Szervezetével egyetértésben - a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. §

Az építőipar körébe tartozó kisipari tevékenység [4/1981. (IX. 9.) IpM számú rendelet 1. számú melléklete] az e rendeletben szabályozott tevékenységi körben és feltételekkel gyakorolható.

2. §

(1) Kőműves, ács-állványozó, felvonószerelő, gázvezeték- és készülékszerelő, központi fűtés- és csőhálózatszerelő, továbbá épületvillamossági szerelő kisipari tevékenység - építőipari javítókarbantartó tevékenység kivételével - csak mestervizsga és iparigazolvány alapján gyakorolható.

(2) Az építőipari javító-karbantartó tevékenység szakmunkás bizonyítvány és kisipari működési engedély alapján folytatható.

A mestervizsga és iparigazolvány alapján gyakorolható tevékenységek

3. §

(1) A mestervizsgával és iparigazolvánnyal rendelkező kőműves kisiparos a tevékenységi körében a következő építési munkák kivitelezésére jogosult:

a) egyszintes (földszintes) épület építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése és bontása, ha

- az épület külső szerkezeti főfalainak színvonalköze (az épület teherhordó szerkezeti rendszerére merőleges méret) 15 méternél,

- a legszélesebb belső fesztávolság 6,6 méternél, illetőleg

- a helyiségek belmagassága 3,50 méternél nem nagyobb;

b) legfeljebb négyszintes (földszint -4- háromemeletes) épület építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése és bontása, ha

- az épület 4000 légm3-nél nem nagyobb, és az a) pontban említett szerkezeti méretjellemzőket nem haladja meg,

- a műszaki terveket építéstervezésre jogosult szerv vagy "A" osztályba tartozó magántervező készítette, és a kivitelezés során a tervezői művezetést ellátja, továbbá

- az építési munka végzését az 5. §-ban előírt képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja és ellenőrzi;

c) bármely építményen teherhordó szerkezeti változtatással nem járó tetőtérbeépítési, felújítási, helyreállítási, átalakítási, javítási - karbantartási munkák végzése;

d) gyárilag előállított épület, illetőleg építőipari szervezet által készített félkészház befejezéséhez szükséges építési munkák végzése.

(2) A kőműves kisiparos önállóan az (1) bekezdésben említett épületek föld-, alapozási-, beton- és vasbeton, kőműves, talajnedvesség elleni szigetelő, hidegburkoló (cement-, beton- és égetett agyagáruból készülő burkolat, helyszínen felhordott műkőburkolat) és cserépfedő munkáit végezheti el; beépíthet gyárilag előállított típus beton- és vasbeton elemeket; készíthet és elhelyezhet előregyártott beton elemeket (pl. járdalap, járdaszegély, fedkő); felállíthat gyárilag előállított típus vasbeton fedélszéket; készíthet és felállíthat vasbeton kerítésoszlopot és kerítést; elhelyezhet kőfaragóipari és egyéb díszítő elemeket; elvégezheti az ezekhez szükséges zsaluzási, betonacélszerelési és - ha a legfelső munkaszint és terepszint közötti magasság 17 méternél nem nagyobb - állványozó munkákat.

(3) A kőműves kisiparos 2 méternél nagyobb fesztávolságú monolit vasbeton teherhordó szerkezetet az 5. §-ban meghatározott képesítés és szakmái gyakorlat hiányában csak az ott előírt képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítása és ellenőrzése mellett készíthet.

4. §

(1) A mestervizsgával és iparigazolvánnyal rendelkező ács- állványozó kisiparos önállóan jogosult faszerkezetű, illetőleg favázas, legfeljebb négyszintes épületek felállítására, javítására, karbantartására, továbbá bármely épületen a fapadlózat, a fa-tetőszerkezeti és az azbesztpalafedési munkák kivitelezésére, javítására, karbantartására, valamint állványozási, dúcolási, zsaluzási és egyéb ácsmunkák végzésére.

(2) Az ács- állványozó kisiparos az (1) bekezdésben meghatározott munkák közül különleges (például: feszítő, függesztőműves, rácsos, vonóvasas) tetőszerkezetek készítését, továbbá szilárdságtani számítást igénylő állványozást, dúcolást és zsaluzást az 5. §-ban meghatározott képesítés és szakmai gyakorlat hiányában csak az ott előírt képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítása és ellenőrzése mellett végezhet.

5. §

A 3. § (1) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében, továbbá a 4. § (2) bekezdésében említett felelős műszaki vezető építészmérnöki, építőmérnöki (általános mérnöki), építőmesteri oklevéllel vagy felső építőipariskolai végbizonyítvánnyal és legalább kétévi szakmai gyakorlattal, illetőleg építőipari üzemmérnöki oklevéllel és legalább négyévi szakmai gyakorlattal rendelkező személy lehet.

6. §

A mestervizsgával és a végezni kívánt tevékenységre külön jogszabályban előírt szakvizsgával, továbbá iparigazolvánnyal rendelkező felvonószerelő, gázvezeték- és készülékszerelő, központi fűtés- és csőhálózatszerelő, illetőleg épületvillamossági szerelő kisiparos minden olyan szerelési munkát végezhet, amely a szakmai szokások szerint a tevékenységi körébe tartozik és annak szakszerű kivitelezésére a szakmai felkészültsége alapján képes.

Az építőipari javító-karbantartó tevékenység

7. §

Az építőipari javító-karbantartó kőműves kisiparos a tevékenységi körében a következő építési munkákat végezheti:

a) földszintes épületen

- homlokzati munkákat,

- cserépfedés bontását, javítását,

- kéménytestek bontását, javítását, újjáépítését,

- tégla-, kő-, műkő és betonlépcső bontását, készítését, javítását,

- 1,20 m fesztávot meg nem haladó nyílások létesítését,

- ajtók, ablakok kibontását, áthelyezését,

- nyílások befalazását,

- válaszfalak bontását, javítását, építését;

b) hidegburkolatok és falvakolatok javítását, kiegészítését;

c) műkőburkolatok bontását és javítását, kiegészítését;

d) belső vakolatok készítését, meszelését;

e) 40 m2-nél kisebb alapterületű beton-, kő- és téglaépület bontását, javítását, építését;

f) háztartási szükségletre szolgáló falazott kemence, kályha, füstölőbontását, építését;

g) tégla-, kő- és betonkerítések bontását, javítását, cseréjét, kiegészítését;

h) egyéb építmények szerkezeteinek javítását, karbantartását, továbbá azokkal kapcsolatban az a) és b) pontban említett munkákat.

8. §

Az építőipari javító-karbantartó ács- állványozó kisiparos a tevékenységi körében a következő építési munkákat végezheti:

a) földszintes épületek tetőszerkezetének bontását, javítását, készítését és ezzel kapcsolatban a tetőhéjazat bontását, javítását, átrakását, kiegészítését;

b) ácsolt ajtók, ablakok, lépcsők bontását, javítását, cseréjét;

c) fapadló burkolatok (hajó-, svédpadló, parketta) bontását, javítását, cseréjét, kiegészítését;

d) 60 m2-nél kisebb alapterületű faépületek bontását, javítását, építését;

e) fakerítés bontását, javítását, cseréjét, kiegészítését.

9. §

Az építőipari javító-karbantartó felvonószerelő, gázvezeték- és készülékszerelő, központifűtés- és csőhálózatszerelő, illetőleg épületvillamossági szerelő kisiparos csak olyan javító-karbantartó, továbbá kisebb szerelési munkát végezhet, amely a szakmai szokások szerint a tevékenységi körébe tartozik és annak szakszerű kivitelezésére a szakmai felkészültsége alapján képes.

Záró rendelkezések

10. §

Az építőipari kisipari tevékenység gyakorlásával kapcsolatos, e rendeletben nem szabályozott kérdésekben, a kisiparról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

11. §

Az épület szintszámának meghatározása során az Országos Építésügyi Szabályzat előírásait kell alkalmazni.

12. §

A 6/1982. (II. 3.) ÉVM számú rendelettel módosított 13/1980. (III. 25.) ÉVM számú rendelet 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az építőipari kisiparosok építőipari kivitelezési tevékenységet a rájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolhatnak."

13. §

Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 8/1968. (VIII. 11.) ÉVM számú, a 20/1973. (VII. 14.) ÉVM számú, a 28/1973. (XII. 9.) ÉVM számú és a 10/1978. (X. 10.) ÉVM számú rendelet hatályát veszti.

Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter