1982. évi 31. törvényerejű rendelet

az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet módosításáról

1. § Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Iszt.) 4. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szövetkezet a jogszabályok és az alapszabály keretei között szervezeti és működési, valamint munkaügyi szabályzatot alkot. Az alapszabály további önkormányzati szabályzatok alkotását is előírhatja."

2. § Az Iszt. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az elnöknek (elnökhelyettesnek), a vezetőség tagjainak, a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak a megválasztása, felmentése, visszahívása és elmozdítása;

b) a középtávú és távlati terv elfogadása.

(2) Az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy a közgyűlés a vezetőségbe és a felügyelő bizottságba póttagokat választ. A póttagok a rendes tagok tartós akadályoztatása esetén azok feladatait látják el.

(3) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása - kivéve, ha erre beolvadás miatt van szükség -, valamint a szövetkezet önkormányzati szabályainak (1971. évi III. törvény, a továbbiakban: Szvt. 18. §-a) és az elosztási viszonyokat érintő egyéb belső szabályzatoknak a megalkotása és módosítása;

b) a szövetkezeti döntőbizottság elnökének és tagjainak, továbbá a nőbizottság és a szövetkezeti bizottság elnökének a megválasztása, felmentése és visszahívása;

c) a b) pontban felsorolt tisztségviselők, valamint a nőbizottság és a szövetkezeti bizottság tagjainak az elmozdítása, továbbá - tisztségükkel összefüggésben - valamennyi tisztségviselő egyéb felelősségre vonása;

d) a magasabb vezetői munkakört betöltő tagok és alkalmazottak felelősségre vonása;

e) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal.

(4) Ha a szövetkezet taglétszáma a százötven főt nem éri el, küldöttgyűlés nem alakítható. Kétszázötven fős taglétszámon alul az alapszabály rendelkezik küldöttgyűlés alakításáról."

3. § Az Iszt. 7. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép; egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) A szociális ellátást, valamint a lakás, a kulturális és sport célokat szolgáló alapok felhasználására vonatkozó javaslatokat a vezetőség a szövetkezeti bizottság, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet helyi szervének egyetértésével terjeszti az illetékes vezető testület elé."

4. § Az Iszt. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A kiváláshoz való hozzájárulás felől a közgyűlés a jelenlevő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással dönt."

5. § Az Iszt. 14. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a vezetőség a próbaidős tag felvételi kérelmét elutasítja, köteles a kérelmet a munkahelyi tanácskozás indítványára, vagy a tag kérelmére a következő küldöttgyűlés elé terjeszteni. E kérelemnek a próbaidős tagsági viszony megszüntetésére nincs halasztó hatálya."

6. § Az Iszt. a következő 18/A. §-sal egészül ki:

"18/A. § A tag - a kilépés szabályainak megfelelő alkalmazásával - más ipari szövetkezetbe átléphet."

7. § Az Iszt. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A szövetkezet helyileg különálló vagy elkülönült tevékenységet végző szervezeti egységeiben dolgozók közössége munkahelyi tanácskozáson

a) a tagok sorából megválasztja, felmenti, illetőleg visszahívja a küldöttgyűlésnek a közösséget képviselő küldöttjét, a munkahelyi tanácskozás vezetőjét, továbbá az alapszabály által meghatározott esetben a nőbizottság és a szövetkezeti bizottság tagjait és a közgyűlés (küldöttgyűlés) által létesített más bizottságok tagjait;

b) a tagok sorából megválasztja a közgyűlés (küldöttgyűlés) hatáskörébe tartozó tisztségviselők választását előkészítő jelölő bizottság tagját (tagjait);

c) véleményt nyilvánít a próbaidős tag felvételi kérelme felől;

d) dönt a közösség részére meghatározott jutalom-keret személy szerinti elosztásáról;

e) kezdeményezi és szervezi a közösségben a szocialista munkaversenyt és javaslatot tesz, illetőleg véleményt nyilvánít a kiemelkedő munkát végző dolgozók jutalmazása és kitüntetése ügyében;

f) előzetesen véleményt nyilvánít a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott közvetlen termelés-irányítók megbízatása felől és időközönként értékeli a munkájukat;

g) az önkormányzati szabályzatok rendelkezései szerint dönt, illetőleg véleményt nyilvánít a munka végzésével, értékelésével, a munkadíjazással, a munkadíjkeret elosztásával és a szociális juttatásokkal kapcsolatos, továbbá a munkafegyelmet érintő kérdésekben.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt önkormányzati jogkör - a munkahelyi tanácskozás vezetőjének megválasztására vonatkozó jogkör kivételével - csak a tagokat illeti meg.

(3) Munkahelyi tanácskozást szükség szerint, de évente legalább háromszor kell tartani; működésének rendjét - a szervezeti és működési szabályzat keretei között - a közösség határozza meg.

(4) A munkahelyi tanácskozás vezetőjét a közösség az alapszabályban meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre választja. A tanácskozás vezetője:

a) gondoskodik a tanácskozások rendszeres megtartásáról, a javaslatoknak és észrevételeknek a közgyűlés, a küldöttgyűlés és a vezetőség elé terjesztéséről;

b) beszámol a közösségnek a küldöttgyűlés döntéseiről;

c) javaslatot tesz a közösségnek a jutalomkeret elosztására, a kitüntetések, illetőleg kitüntető címek odaítélésére;

d) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott keretek között a tanácskozás összehívása nélkül, utólagos beszámolási kötelezettséggel gyakorolja a tanácskozást megillető véleményezési és javaslattételi hatásköröket.

(5) A szervezeti egység vezetőjét nem lehet a munkahelyi tanácskozás vezetőjének megválasztani."

8. § Az Iszt. 23. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Tilos a foglalkoztatás szüneteltetése azokban az esetekben, amelyekben a munkajogi szabályok a felmondást tiltják. Csak különösen indokolt esetben szüneteltethető a tag foglalkoztatása azokban az esetekben, amelyekben a munkajogi szabályok a felmondást korlátozzák."

9. § Az Iszt. 25. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép; egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) A közgyűlés vagy a küldöttgyűlés - a munkahelyi tanácskozás indokolt javaslatára - megszüntetheti a szövetkezet foglalkoztatási kötelezettségét annál a tagnál, aki öregségi nyugdíjra vált jogosulttá."

10. § Az Iszt. a következő 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. § A szövetkezet foglalkoztatási kötelezettségének megszüntetése esetén

a) a tagnak a célrészjegy és a tagsági kölcsön címén teljesített vagyoni hozzájárulását a tagsági viszony megszűnésénél irányadó szabályok szerint ki kell adni; a tag és a vezetőség megállapodhat abban, hogy az említett vagyoni hozzájárulást a tag - legfeljebb két évre, az osztalékra, illetőleg a kamatra való jogosultsága mellett - visszahagyja:

b) a tag a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt."

11. § Az Iszt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. § A szövetkezetek a területi elv alapján alakítják meg a szövetségeiket."

12. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1983. január 1-én lép hatályba.

(2) A törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Iszt. 4. §-a (2) bekezdésében az érdekelt bizottságok bevonása helyébe a bizottságok egyetértése lép; a 4. § (2)-(3) bekezdésében és 22. §-ában a szabályzatokra, illetőleg más belső szabályzatokra való utalás helyébe az önkormányzati szabályzatokra utalás lép; a 11. §-a (1) bekezdésében a tizennegyedik életévre történő utalás tizenötödik életévre változik; a 19. § (3) bekezdése, valamint a 23. §-a (3) bekezdéséből és a 24. §-a (2) bekezdésének b) pontjából a "lényegesen" kifejezés, valamint a 39. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének d) pontja hatályát veszti.

(3) A szövetkezetek, valamint a területi szövetségeik 1983. június 30-ig kötelesek alapszabályaikat és más kötelező önkormányzati szabályzataikat felülvizsgálni, és az alapszabályt harminc napon belül az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek jóváhagyás végett megküldeni.

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a törvényerejű rendeletet az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelettel és végrehajtási rendeletével egységes szerkezetbe foglalva közzétegye, s egyben az érdemet nem érintő szövegmódosításokat átvezesse.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára