1971. évi 32. törvényerejű rendelet

az ipari szövetkezetekről

A törvényerejű rendelet célja és hatálya

1. § A törvényerejű rendelet célja, hogy az ipari szövetkezetek továbbfejlődése érdekében a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény keretei között megállapítsa e szövetkezetek szervezetére, működésére és gazdálkodására, továbbá tagjainak jogaira és kötelezettségeire, valamint az érdekképviseleti szerveikre vonatkozó sajátos szabályokat.

2. §[1] E törvényerejű rendelet hatálya azokra a szövetkezetekre terjed ki, amelyek tagjaik személyes munkavégzése alapján - a mezőgazdasági tevékenységet kivéve - termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: ipari szövetkezet; rövidítve: szövetkezet).

A szövetkezet magalakulása és belső szabályzatai

3. § (1) A szövetkezet megalakulásához legalább tizenöt tag belépése, továbbá olyan mértékű induló vagyon szükséges, amely a szövetkezet éves tervének megfelelő gazdálkodás kellő anyagi megalapozásául szolgál.

(2) Az alapszabályban meg kell határozni az induló vagyon mértékét is.

4. §[2] (1)[3]

(2)[4]

(3)[5] Az önkormányzati szabályzatoknak az alkalmazottakra is kiterjedő rendelkezéseihez meg kell szerezni a szakszervezet illetékes helyi szervének a Munka Törvénykönyve által előírt egyetértését.

A szövetkezet szervei

5. §[6] (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az elnöknek (elnökhelyettesnek), a vezetőség tagjainak, a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak a megválasztása, felmentése, visszahívása és elmozdítása;

b) a középtávú és távlati terv elfogadása.

(2) Az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy a közgyűlés a vezetőségbe és a felügyelő bizottságba póttagokat választ. A póttagok a rendes tagok tartós akadályoztatása esetén azok feladatait látják el.

(3)[7] Az alapszabály rendelkezésétől függően a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az önkormányzati szabályzatok és az elosztási viszonyokat érintő egyéb belső szabályzatok megalkotása és módosítása;

b) a magasabb vezetői munkakört betöltő tagok és alkalmazottak felelősségre vonása.

(4)[8]

6. § (1)[9] A szövetkezetben - az 1971. évi III. törvény 26. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bizottságokon kívül - szövetkezeti bizottság is működik.

(2)[10] A szövetkezeti bizottság elnökét a küldöttgyűlés, a bizottság tagjait a munkahelyi tanácskozás választja a vezetőség megbízatásával azonos időtartamra; az elnököt titkos szavazással kell megválasztani. A szövetkezeti bizottság elnöke és tagjai tisztségviselők.

(3)[11] A szövetkezeti bizotság ülésein szavazati joggal részt vesz a szakszervezet helyi szervének a képviselője is.

7. § (1) A szövetkezeti bizottság irányítja a szövetkezet kulturális és sport tevékenységét, továbbá a vezetőséggel együttműködik a társadalmi, szociális, balesetelhárítási és egészségvédelmi feladatok ellátásában.

(2)[12] A szövetkezeti bizottság ellátja a tagok érdekvédelmével és érdekképviseletével összefüggő feladatokat is. Tevékenységét a szövetkezet más bizottságaival és az ifjúság helyi szervezetével együttműködve végzi.

(3)[13] A szociális ellátást, valamint a lakás, a kulturális és sport célokat szolgáló alapok felhasználására vonatkozó javaslatokat a vezetőség a szövetkezeti bizottság, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet helyi szervének egyetértésével terjeszti az illetékes vezető testület elé.

(4)[14] A szövetkezeti bizottság alapvető feladatait és önálló döntési jogkörét az alapszabályban, részletes hatáskörét a megfelelő belső szabályzatokban kell meghatározni. A bizottság tevékenységéről évente legalább egyszer beszámol a közgyűlésnek.

A gazdálkodás egyes kérdései

8. §[15]

9. §[16]

Kiválás

10. §[17]

A tagsági viszony keletkezése

11. § (1)[18] A szövetkezet tagja lehet a tizenötödik életévét betöltött állampolgár. A tizenhatodik életévét be nem töltött kiskorút tankötelezettségének megszűnése után, törvényes képviselőjének hozzájárulásával lehet tagként felvenni.

(2)[19]

12. § (1) A vezetőség a belépni kívánó személlyel legfeljebb hat hónapra próbaidős tagsági viszonyt létesíthet. A próbaidő meghosszabbítása tilos.

(2) A próbaidős tagot a tag jogai illetik meg és a tag kötelezettségei terhelik azzal az eltéréssel, hogy a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt és tisztségre nem választható.

13. § A próbaidős tagsági viszonyt mind a vezetőség, mind a próbaidős tag bármikor azonnali hatállyal, indokolás nélkül - írásbeli nyilatkozattal - megszüntetheti.

14. § (1)[20] A próbaidős tag felvételére a munkahelyi tanácskozás tesz javaslatot a vezetőségnek.

(2)[21] Ha a vezetőség a próbaidős tag felvételi kérelmét elutasítja, köteles a kérelmet a munkahelyi tanácskozás indítványára, vagy a tag kérelmére a következő küldöttgyűlés elé terjeszteni. E kérelemnek a próbaidős tagsági viszony megszüntetésére nincs halasztó hatálya.

(3) A vezetőség határozatának elmulasztása esetén a próbaidős tagsági viszony a próbaidő lejártával tagsági viszonnyá alakul át.

(4) A tagsági viszony időtartamába a próbaidős tagsági viszony idejét be kell számítani.

A tag vagyoni hozzájárulása

15. § (1)[22] A tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatainak formái: részjegy, célrészjegy jegyzése, tagsági kölcsön nyújtása termelőeszközöknek a szövetkezet tulajdonába adása, valamint a szövetkezeti üzletrész és részjegy juttatása.

(2) A közgyűlés gazdasági célokra elhatározhatja kölcsön felvételét a tagoktól; kulturális, jóléti, szociális és sport célokra a vagyoni hozzájárulás más önkéntes formáit is bevezetheti.

(3)[23] A szövetkezeti üzletrész természetes személynek átruházható, örökölhető, névre szóló értékpapír. A szövetkezetet elővásárlási jog illeti meg a szövetkezeti üzletrész nem tag természetes személy részére történő értékesítése esetén.

15/A. §[24]

16. §[25]

A tagsági viszony megszűnése

17. § Az alapszabály a kilépés előzetes bejelentésére - a tag munkakörétől, illetőleg tisztségétől függően - harminc naptól hat hónapig terjedő időtartamot állapíthat meg.

18. §[26]

18/A. §[27] A tag - a kilépés szabályainak megfelelő alkalmazásával - más szövetkezetbe átléphet.

A munkaszervezet

19. § (1) A szövetkezet munka- (termelési) szervezete közös műhelyekben (telephelyen) működő vagy más, a gazdasági tevékenység jellegének megfelelő szervezeti egységekből áll.

(2)[28] A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a szövetkezet önelszámoló vagy egyébként elkülönült szervezeti egységeit, ezek gazdálkodási önállóságának és felelősségének a szövetkezet egységes rendjéhez igazodó általános szabályait.",

(3)[29]

20. §[30] (1) A szövetkezet helyileg különálló vagy elkülönült tevékenységet végző szervezeti egységeiben dolgozók közössége munkahelyi tanácskozáson

a)[31] a tagok sorából megválasztja, felmenti, illetőleg visszahívja a küldöttgyűlésnek a közösséget képviselő küldöttjét, a munkahelyi tanácskozás vezetőjét, továbbá az alapszabály által meghatározott esetben a szövetkezeti bizottság tagjait és a közgyűlés (küldöttgyűlés) által létesített más bizottságok tagjait;

b) a tagok sorából megválasztja a közgyűlés (küldöttgyűlés) hatáskörébe tartozó tisztségviselők választását előkészítő jelölő bizottság tagját (tagjait);

c) véleményt nyilvánít a próbaidős tag felvételi kérelme felől;

d) dönt a közösség részére meghatározott jutalom-keret személy szerinti elosztásáról;

e) kezdeményezi és szervezi a közösségben a szocialista munkaversenyt és javaslatot tesz, illetőleg véleményt nyilvánít a kiemelkedő munkát végző dolgozók jutalmazása és kitüntetése ügyében;

f) előzetesen véleményt nyilvánít a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott közvetlen termelés-irányítók megbízatása felől és időközönként értékeli a munkájukat;

g) az önkormányzati szabályzatok rendelkezései szerint dönt, illetőleg véleményt nyilvánít a munka végzésével, értékelésével, a munkadíjazással, a munkadíjkeret elosztásával és a szociális juttatásokkal kapcsolatos, továbbá a munkafegyelmet érintő kérdésekben.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt önkormányzati jogkör - a munkahelyi tanácskozás vezetőjének megválasztására vonatkozó jogkör kivételével - csak a tagokat illeti meg.

(3)[32] Munkahelyi tanácskozást az alapszabályban meghatározott időközönként, illetőleg szükség szerint kell tartani; működésének rendjét - a szervezeti és működési szabályzat keretei között - a munkahelyi közösség határozza meg.

(4) A munkahelyi tanácskozás vezetőjét a közösség az alapszabályban meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre választja. A tanácskozás vezetője:

a) gondoskodik a tanácskozások rendszeres megtartásáról, a javaslatoknak és észrevételeknek a közgyűlés, a küldöttgyűlés és a vezetőség elé terjesztéséről;

b) beszámol a közösségnek a küldöttgyűlés döntéseiről;

c) javaslatot tesz a közösségnek a jutalomkeret elosztására, a kitüntetések, illetőleg kitüntető címek odaítélésére;

d) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott keretek között a tanácskozás összehívása nélkül, utólagos beszámolási kötelezettséggel gyakorolja a tanácskozást megillető véleményezési és javaslattételi hatásköröket.

(5) A szervezeti egység vezetőjét nem lehet a munkahelyi tanácskozás vezetőjének megválasztani.

20/A. §[33] (1) Abban az esetben, ha az önelszámoló vagy egyébként elkülönült szervezeti egységben több munkahelyi közösség működik, a szervezeti és működési szabályzat kimondhatja, hogy az egész egységet érintő kérdésekben

- összevont munkahelyi tanácskozást lehet tartani, vagy

- az egyes munkahelyi tanácskozások a részközgyűlés szabályainak megfelelő alkalmazásával hoznak az egység egészére érvényes határozatot.

(2) A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az önelszámoló vagy egyébként elkülönült szervezeti egységek vezetőinek részvételét, illetőleg közreműködését a vezetőség tevékenységében; vagy az egységek vezetőiből, továbbá a vezetőség által kijelölt tagokból és alkalmazottakból tanácskozó és érdekegyeztető testületet alakíthat. Utóbbi testületbe a szövetkezet keretében működő szakcsoportok és gazdasági munkaközösségek vezetői is bevonhatók.

(3) A szervezeti és működési szabályzat az önelszámoló vagy egyébként egyes elkülönült szervezeti egységek érdekeltségére, belső elszámolási rendszerére, a szövetkezet társadalmi tevékenységében való részvételük formáira és mértékére, valamint a működésükre vonatkozó egyéb egyedi feltételek meghatározását a szövetkezet - vezetőségének és az érintett egységnek a megállapodására utalhatja.

A tagok munkavégzése

21. § A tag munkavégzésével összefüggő kérdésekben - az 1971. évi III. törvényben és ebben a törvényerejű rendeletben meghatározott, valamint a tagsági viszonyból eredő sajátosságok figyelembevételével a Minisztertanács által megállapított eltérésekkel és kiegészítésekkel - a Munka Törvénykönyvének és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek a munkavégzésre, a munkaidőre és a pihenőidőre, a munka díjazására, továbbá az egészség és testi épség védelmére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

22. §[34] A tagsági munkavégzéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a jogszabályok keretei között a szövetkezet alapszabálya, más önkormányzati szabályzatai és a munkamegállapodás határozzák meg.

23. § (1)[35]

(2)[36]

(3)[37] A szövetkezet köteles a tagot a munkamegállapodás szerint foglalkoztatni. Szüneteltetni lehet azonban a tag foglalkoztatását, ha a szövetkezet a szervezetét vagy tevékenységét érintő változás miatt a tag részére megfelelő munkát nem tud biztosítani. A szüneteltetés ideje alatt a tagnak díjazás nem jár.

(4)[38] Tilos a foglalkoztatás szüneteltetése azokban az esetekben, amelyekben a munkajogi szabályok a felmondást tiltják. Csak különösen indokolt esetben szüneteltethető a tag foglalkoztatása azokban az esetekben, amelyekben a munkajogi szabályok a felmondást korlátozzák.

(5)[39] A foglalkoztatás szüneteltetéséről és annak időtartamáról a vezetőség határoz. A határozatot a taggal előzetesen olyan időben kell közölni, hogy máshol munkát vállalhasson.

(6)[40] A szüneteltetésről szóló határozat ellen a tag a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat, amely a vitát haladéktalanul köteles eldönteni. A döntőbizottsági eljárás befejezéséig a határozat nem hajtható végre.

23/A. §[41] (1) A tag kérheti a szövetkezetben való foglalkoztatásának szüneteltetését, ha teljes munkaidejében a szövetkezet keretében működő szakcsoportnál kíván dolgozni. A kérelem tárgyában a szövetkezet vezetősége határoz.

24. § (1) A munkamegállapodást a tag és a szövetkezet közös megegyezéssel bármikor módosíthatja.

(2)[42] A munkamegállapodást a tag hozzájárulása nélkül lehet módosítani, ha

a) a tagot a szövetkezet nem alacsonyabb munkakörbe vagy a korábbival legalább azonos személyi alapmunkadíjjal járó munkakörbe helyezi át;

b)[43] a tagnak más munkakörbe vagy munkahelyre történő áthelyezését a szövetkezet szervezetét vagy tevékenységét érintő változás indokolja;

c) a tag személyi alapmunkadíjának módosítása a munkadíjazási rendszer vagy forma megváltozása miatt szükséges.

(3)[44] Nem módosítható a munkamegállapodás a tag hozzájárulása nélkül azokban az esetekben, amelyekben a munkajogi szabályok a felmondást tiltják vagy korlátozzák.

(4)[45] Ha a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezetői munkakört betöltő tag a munkamegállapodásban vállait munka elvégzésére nem képes, a szövetkezet - jogszabályban foglalt korlátok között - más munkakörbe helyezheti át.

25. § (1) A munkamegállapodás hatályát veszti, ha

a) a tagsági viszony megszűnik, vagy

b) a tag részére öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg.

(2)[46] A közgyűlés vagy a küldöttgyűlés - a munkahelyi tanácskozás indokolt javaslatára - megszüntetheti a szövetkezet foglalkoztatási kötelezettségét annál a tagnál, aki öregségi nyugdíjra vált jogosulttá.

(3)[47] Jogszabályban meghatározott esetekben a munkamegállapodás szünetel.

25/A. §[48] (1) Az alapszabály kimondhatja, hogy az a tag, akinek öregségi vagy rokkantsági nyugdíját már megállapították, illetőleg akinek munkavégzési kötelezettségét a nyugdíjjogosultságára tekintettel megszüntették és őt a szövetkezet nyugdíjasként sem foglalkoztatja, a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. Az ilyen tagot a munkahelyi tanácskozásra csak akkor kell meghívni, ha őt a szövetkezet nyugdíjasként is foglalkoztatja.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt tag a szövetkezet foglalkoztatási kötelezettségének megszűnésekor választhat, hogy a célrészjegy és a tagsági kölcsön címén teljesített vagyoni hozzájárulását részére a tagsági viszony megszűnésére irányadó szabályok szerint adják ki, vagy az említett vagyoni hozzájárulást - részesedésre, illetőleg a kamatra való jogosultság mellett - visszahagyja.

A bedolgozó tag

26. § (1) A bedolgozó tag a közös műhelyen kívül, a szövetkezet vagy a saját rendelkezése alatt álló termelőeszközökkel vesz részt a közös munkában.

(2) A bedolgozó tag munkavégzéssel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire - a jogszabályokban meghatározott kivételekkel - megfelelően alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a közös műhelyben dolgozó tagra vonatkoznak.

A tag fegyelmi felelőssége

27. § (1)[49] A szövetkezet tagja felett a fegyelmi jogkört - a (2)-(3) bekezdésben és az 5. §-ban foglalt kivétellel - a vezetőség gyakorolja.

(2)[50] Ha a tagok (alkalmazottak) együttesen követnek el fegyelmi vétséget, és a fegyelmi jogkört részben a küldöttgyűlés gyakorolná, a fegyelmi ügyben egységesen a küldöttgyűlés jár el.

(3) A szervezeti és működési szabályzat a vezetőség fegyelmi jogkörét a szövetkezet elnökére (elnökhelyettesére), más vezetői munkakört betöltő tagra, illetőleg a szervezeti egységeket vezető tagokra ruházhatja.

28. § (1)[51] A fegyelmi büntetések a következők:

a) a megróvás;

b) a szigorú megróvás;

c) a kedvezmények vagy egyéb juttatások csökkentése vagy megvonása, feltéve hogy ezt jogszabály vagy alapszabály nem zárja ki;

d) a nyereségrészesedés, illetőleg a prémium csökkentése vagy megvonása;

ej a személyi alapmunkadíj csökkentése;

f) az áthelyezés;

g) a tisztségből való elmozdítás;

h)[52]

(2) Vagyoni hátránnyal járó fegyelmi büntetést legfeljebb egy évi időtartamra lehet kiszabni. A fegyelmi úton történt áthelyezés alapján meghatározott munkakört azonban a fegyelmi büntetés hatályának lejárta után is fenn lehet tartani.

29. § A fegyelmi büntetést a vétkesség fokának és a vétség súlyának figyelembevételével kell kiszabni; olyan fegyelmi büntetést kell alkalmazni, amely mind az elkövetőre, mind a szövetkezet többi tagjára nevelő hatást gyakorol.

30. § (1)[53] A tag a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig, az áthelyezett tag két évig, a tisztségből elmozdított tag három évig a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Ez nem vonatkozik a megrovás és a szigorú megrovás fegyelmi büntetésekre.[54]

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója vagy a közgyűlés a tagot jó munkája alapján korábban is mentesítheti a fegyelmi büntetés hatálya alól.

31. § (1) Fegyelmi eljárást csak fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén lehet elrendelni.

(2) A fegyelmi eljárást a fegyelmi jogkör gyakorlója folytatja le. Ha a fegyelmi jogkört a közgyűlés gyakorolja, a vizsgálat lefolytatásával és javaslat tételével fegyelmi bizottságot bíz meg.

(3) A fegyelmi eljárás során a tagot meg kell hallgatni; módot kell adni védekezésének és bizonyítékainak előterjesztésére.

32. §[55] (1) A fegyelmi eljárást a megindítástól számított harminc napon belül be kell fejezni. A fegyelmi jogkör gyakorlója hosszabb vizsgálatot igénylő ügyben e határidőt - legfeljebb egy ízben - harminc nappal meghosszabbíthatja. A határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének időtartama.

(2) Ha az ügyben büntető vagy szabálysértési eljárás indult, ezek jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárás felfüggeszthető.

(3) A fegyelmi eljárást írásbeli határozattal kell befejezni, amelyet meg kell indokolni. A határozatban részletesen tájékoztatni kell a tagot a jogorvoslat lehetőségéről és határidejéről.

(4) A fegyelmi eljárást megszüntető határozatot kell hozni, ha a tag nem követett el fegyelmi vétséget.

A tag anyagi felelőssége

33. § (1) A tag a szövetkezetnek szándékosan okozott kárért annak teljes mértékéig felel.

(2) A szövetkezetnek gondatlanul okozott kárért a tag korlátozott felelősséggel tartozik. A korlátozás mértékét a Minisztertanács határozza meg.

34. § A kártérítés összegének megállapításánál figyelembe kell venni a vétkesség súlyát, a kár-nagyságát, a szövetkezeti tulajdon védelmének a követelményeit, valamint a tagnak az átlagostól eltérő személyi, családi és egyéb körülményeit. A felelősségrevonásnak elő kell segítenie a kárt okozó tag, valamint az egész tagság nevelését és a kár megtérülését.

35. § (1) A tag az elszámolási, illetőleg visszaszolgáltatási kötelezettséggel átvett dolgokban keletkezett hiányért (1971. évi III. törvény 82. §) akkor felel, ha azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. Enélkül is elszámolási felelősség terheli a pénztárost, a pénz- vagy értékkezelőt az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(2) Az elszámolási, illetőleg visszaszolgáltatási kötelezettséggel átvett dolgokban keletkezett hiányért a tagot teljes anyagi felelősség terheli.

(3) Az elszámolási, illetőleg visszaszolgáltatási kötelezettség mellett kezelt dolog megrongálódása folytán keletkezett kárért a tag a vétkes károkozásra vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy vétlenségének bizonyítása a tagot terheli.

(4)[56] A több tag által megőrzésre együttesen átvett dolgokban keletkezett hiányért az átvevők havi átlagos munkadíjuk arányában felelnek.

36. §[57] (1) A tagot a kár megtérítésére - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a vezetőség kötelezi.

(2) A magasabb vezetői munkakört betöltő tagot és alkalmazottat, valamint a tisztségviselőt - ha a kárt tisztségével összefüggésben okozta - a kár megtérítésére a küldöttgyűlés, illetőleg -, ha a szövetkezetben ilyen nem működik - a közgyűlés kötelezi.

(3) A szervezeti és működési szabályzat a vezetőség kártérítést megállapító jogkörét a szövetkezet elnökére (elnökhelyettesére), más vezetői munkakört betöltő tagjára, illetőleg a szervezeti egységeket vezető tagokra ruházhatja.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések érvényesülnek abban az esetben is, ha a tagsági viszony időközben megszűnt.

(5) A kártérítési eljárásra és a határozatra a fegyelmi felelősségre vonással kapcsolatos rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A szövetkezet kártérítési felelőssége

37. § (1) A szövetkezet a tagjának a tagsági viszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül felel.

(2) Mentesül a szövetkezet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a tag vétkes magatartása idézett elő.

(3)[58]

(4)[59] A Minisztertanács a szövetkezet felelősségét a tagnak a munkahelyre bevitt dolgaiban keletkezett káráért feltételekhez, illetőleg vétkességhez kötheti.

A tagsági viták eldöntése

38. § A szövetkezeti döntőbizottság tagjainak számát az alapszabály állapítja meg.

39. § (1)[60]

(2)[61]

Területi és szakmai szövetség

40. §[62] A szövetkezetek a területi elv alapján alakítják meg a szövetségeiket.

Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa

41. § Az ipari szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (a továbbiakban: Országos Tanács).

42. §[63]

43. §[64]

44. § (1) Az ipari szövetkezetek és érdekképviseleti szerveik által adományozható kitüntető jelvények és címek rendszerét az Országos Tanács állapítja meg.

(2) Az érdekképviseleti szervek külön jogszabályban meghatározott módon kezdeményezhetik kitüntetés adományozását.

Záró rendelkezések

45. § Az e törvényerejű rendelet által nem szabályozott kérdésekben a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

46. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1972. január 1-én lép hatályba.

(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról és a szükséges átmeneti szabályok megállapításáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára