Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

51/1982. (X. 7.) MT rendelet

az állampolgárok által építhető üdülő nagyságáról

1. §

Az üdülőtulajdon szerzésére jogosult személy, illetőleg család - az építkezés szervezésének és lebonyolításának módjára tekintet nélkül - csak egy olyan háromszobásnál nem nagyobb üdülőt, illetőleg üdülőegységet (a továbbiakban: üdülő) építhet, amelynek alapterülete

a) családi üdülő (egy üdülőegységből álló épület) esetében a 80 négyzetmétert,

b) társasüdülőben vagy egynél több üdülőegységet magában foglaló épületben pedig a 60 négyzetmétert

nem haladja meg.

2. §

Az 1. §-ban megállapított mértéknél nagyobb üdülő építésére is adható építési engedély

a) ha az építtető családjának körébe tartozó személyek száma a hatot meghaladja. Ebben az esetben a hatot meghaladó személyenként egy-egy további félszoba - az annak megfelelő alapterülettel - építhető;

b) az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városokban és községekben, ha az építtető úgy nyilatkozik, hogy az üdülőt idegenforgalmi szerv útján vagy más módon idegenforgalmi célra hasznosítja. Ezeken a településeken legfeljebb az 1. §-ban megállapított mérték (szobaszám és alapterület) kétszeresének megfelelő üdülő építhető.

3. §

Állampolgár tulajdonában álló üdülő nagysága (szobaszáma és alapterülete) bővítés (emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés) és átalakítás esetében sem haladhatja meg az 1-2. §-ban megállapított mértéket.

4. §

(1) Az üdülő alapterületének megállapításánál annak összes (lakó-, főző-, egészségügyi-, közlekedő és tároló) helyisége teljes területének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét kell számításba venni. A közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket, továbbá a nem lakás céljára szolgáló (pl. műterem, garázs) helyiségeket figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Üdülőben minden olyan lakóhelyiséget szobaként kell számításba venni, amely nem kiegészítő (főző-, egészségügyi, közlekedő- és tároló-) helyiség, az alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, és a szabadba vagy függőfolyosóra nyíló ablaka van. Az olyan szobát, amelynek alapterülete a 12 négyzetmétert nem haladja meg, félszobának kell tekinteni. Két félszobát egy szobaként kell számításba venni.

(3) Az üdülő tetőtérben kialakításra kerülő helyiségei alapterületének csak a felét kell számításba venni. Ez a szabály a kizárólag tetőtérként kialakított üdülőre nem vonatkozik, illetőleg a többszintes beépítésű tetőtérnél csak a legfelső szintre alkalmazható.

5. §

E rendelet alkalmazása során az üdülőtulajdon szerzésére jogosult személy, illetőleg család, továbbá az üdülő fogalma tekintetében az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. §

(1) Ez a rendelet 1983. január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1027/1973. (VII. 25.) Mt. h. számú határozat és a 15/1974. (V. 15.) MT számú rendelet hatályát veszti.

Sarlós István s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese