1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet
a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról
A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény (a továbbiakban Gt.) 36. § (1) bekezdésében, valamint a 38. § (2) bekezdésében és az 1035/1967. (XI. 19.) Korm. számú határozat V/1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a tartályban vagy palackban történő szállításra vonatkozóan a közlekedés- és postaügyi miniszterrel együttesen - a következőket rendelem:
1. §
(1) Gázüzemek azok a gazdasági szervezetek, melyek a természetes éghető és gyártott gáz termelését, továbbá a gázok vezetékben történő szállítását, tárolását és szolgáltatásával kapcsolatos feladatokat végzik; a Gt. alkalmazása szempontjából a gázüzemekkel egy tekintet alá esnek azok az üzemek is, melyek kőolaj- és kőolajtermék vezetékben történő szállítását, tárolását és szolgáltatásával kapcsolatos feladatokat látják el (a továbbiakban együtt: gázüzem).
(2) Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, illetve a kerületi Bányaműszaki Felügyelőség (a továbbiakban: Bányahatóság) hatósági felügyelete alá tartozó gázüzemi létesítmények és berendezések:[1]
a) földalatti gáztárolásra szolgáló földtani szerkezet, természetes és mesterséges üregek és földalatti, illetve földfeletti tartozékai,
b) földgáz előkészítő, földgáz feldolgozó (gazolintelep),
c) kőolaj- és földgázbányászati csővezetékek és tartozékaik, valamint az ezekhez tartozó gáz- és olajleválasztó gázsűrítő és szivattyútelep,
d) gáz-, kőolaj-, kőolajtermék szállító vezetékek és azok tartozékai, amennyiben nem bányászati létesítménnyel kapcsolatosak,
e) gázelosztó vezetékek és tartozékaik,
f) propán-butángáz (a továbbiakban: pébégáz) töltő telepek.
(3) Az Állami Energetikai és Energiabiztonság-technikai Felügyelet (a továbbiakban: Energiafelügyelet) hatósági felügyelete alá tartozó gázüzemi létesítmények és berendezések:
a) gázgyárak és üzemi berendezéseik,
b) gázszolgáltató üzemek berendezései, kivéve, ha a Bányahatósághoz tartoznak.
[(2) bekezdés d) és e) pont].
c) az olajfinomítókon belül létesített gáz-, kőolaj-, és kőolajtermék tároló berendezések,
d) gáz- és olajfogyasztó berendezések,
e) földfeletti gáz-, kőolaj- és kőolajtermék tárolók és üzemi berendezéseik, kivéve a vegyi üzemek területén levő tárolókat, az üzemanyagtöltő állomásokat és a háztartási tüzelőolaj eladási helyeket,
f) pébégáz palack cseretelepek,
g) turista (legfeljebb 5 kg töltetsúlyig) palackokat töltő berendezés, amennyiben az nem a Bányahatóság műszaki-biztonsági felügyelete alatt álló pébégáz töltő üzemben van.
(4) A földgáz-, kőolajkutató és termelő mélyfúrások, valamint az ezekhez tartozó létesítmények a Bányatörvény hatálya alá tartoznak.
2. §
Nem tartozik a Gt. hatálya alá:
a) a bányászati tevékenység keretében nyert metán,
b) a kohászatban keletkezett gáz és más ipari üzemben termelt generátor vagy egyéb gáz,
c) a biogáz,
d) az egyes technológiai folyamatok melléktermékeként keletkezett gázok
termelése, felhasználása, és szállítása, ha ezek a termelő üzemen belül kerülnek felhasználásra; ha azonban a gázt közterületen keresztül kell szállítani, akkor e tevékenységre a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. §
Nem tartozik a Gt. hatálya alá:
a) a gázturbina,
b) belsőégésű motorok gyártása és üzemeltetése,
c) ipari nagyfogyasztók által saját szükségletük kielégítésére szolgáló speciális, gázfogyasztó technológiai célú, egyedi berendezések létesítése - a gáz-, illetőleg olaj tüzelő berendezéseik kivételével -,
d) az Országos Mérésügyi Hivatal engedélye alapján forgalomba hozható gázmérő készülék [8/1976. (IV. 27.) MT rendelet]
e) a legfeljebb 5 kg töltetsúlyú turista pébégáz palack
f) minden olyan készülék gyártása és forgalomba hozatala, melynek névleges teljesítménye az 580 W (~ 500 kcal/h) értéket nem éri el.
4. §
(1) A gáz minőségét és szagosítását a Gázenergia Közszolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban: GKSZ) és az abban hivatkozott állami szabványok határozzák meg. A GKSZ-t az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az Energiafelügyelet a gáz minőségének és szagosításának rendszeres ellenőrzése érdekében elrendelheti a folyamatos műszeres mérést és annak regisztrálását.
(3) Ha az Energiafelügyelet az ellenőrzés során megállapítja, hogy a gáz minősége, szagosítása az előírástól ismételten eltér, - az általános ellenőrzési jogkörébe tartozó intézkedéseken túlmenően (51., 52. §-ok) - köteles a termelő, illetőleg a szolgáltató vállalat felügyeleti szerve vezetőjének és a Nehézipari Minisztériumnak haladéktalanul jelentést tenni.
5. §
(1) Az 500 m3/h vagy ezt meghaladó teljesítményű gázgyártó berendezést - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - csak hatósági engedéllyel szabad létesíteni.
(2) Nem kell létesítési engedély:
a) a gázszolgáltatónak, ahhoz az üzemi berendezéséhez, melyben átalakítás nélkül, gáznemű alkotórészek elegyítése útján történik a szolgáltatásra kerülő gáz előállítása, illetőleg
b) olyan ipari technológiai berendezés létesítéséhez, amelyben az éghető gáz melléktermékként jelentkezik.
6. §
(1) A létesítési engedélyt az üzembentartónak az Energiafelügyelettől kell kérnie.
(2) A kérelemben közölni kell a létesítés helyét, tervezett időpontját és a berendezés műszaki adatait; továbbá mellékelni kell az energiahordozók helyettesíthetőségére vonatkozó gazdasági számításokat.
(3) A létesítési engedély hatályát veszti, ha a beruházó
a) a telepítési helyet,
b) az üzembehelyezés tervezett időpontját,
c) a berendezés műszaki adatait megváltoztatja vagy
d) a kivitelezést 2 éven belül nem kezdi meg.
(4) A létesítési engedély megadása nem mentesíti a beruházót más jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól.
7. §
Azon a helyeken és létesítményekben, melyek nem tartoznak a Bányahatóság felügyelete alá, pébégáz turistapalack töltő berendezést létesíteni és használatba venni csak az Energiafelügyelet engedélyével szabad.
8. §
A Bányahatóság hatósági felügyelete alá tartozó gáz-, kőolaj- és kőolajtermék tároló berendezés létesítésére, használatbavételére és átalakítására a külön jogszabályban* foglalt rendelkezések az irányadók.[2]
9. §
A Bányahatóság felügyelete alá nem tartozó gáz-, kőolaj- és kőolajtermék tároló létesítésének, használatbavételének és átalakításának engedélyezése az Energiafelügyelet hatáskörébe tartozik.
10. §
(1) Gáztároló létesítésére, használatbavételére és átalakítására az üzembentartó, illetve, ha a beruházást beruházó vállalat végzi, ez utóbbi köteles engedélyt kérni.
(2) Az engedélyt iránti kérelemhez 3 példányban műszaki dokumentációt kell mellékelni, melyből megállapítható, hogy a létesítmény a biztonsági követelményeket kielégíti.
(3) Földfeletti gáz-, kőolaj- és kőolajtermék tárolók más telephelyre való áthelyezéséhez új engedélyt kell kérni.
(4) Az eljárásra a külön jogszabály rendelkezései az irányadók.*[3]
11. §
A földalatti és földfeletti gáz-, kőolaj- és kőolajtermék tároló létesítésének és üzemeltetésének azokat a műszaki-biztonsági szabályait, amelyeket a Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban GOMBSZ) nem tartalmaz, az engedélyező hatóság rendelkezése szerint, adott esetekben üzemi szabályzatokban kell meghatározni. A GOMBSZ-t a 2. számú melléklet tartalmazza.[4]
12. §
(1) Belterületen tilos
- a gáz-, kőolaj- és kőolajtermék tárolására természetes üregeket felhasználni;
- földalatti mesterséges tárolót létesíteni;
- földalatti tároló céljait szolgáló felszíni berendezést létesíteni;
- fokozottan veszélyes, 5 tf%-nál - kivéve a szabványnak megfelelő városi gázt - több CO-t vagy 2 gr/100 Nm3-nél több H2S-t vagy az egészségre ártalmas mennyiségben egyéb mérgező gázt tároló berendezést létesíteni,
- cseppfolyós gázt tartalmazó tároló berendezést és - a vonatkozó szabvány* szerinti - "kisnyomásúnál" nagyobb nyomású gázt tartalmazó berendezést létesíteni.[5]
(2) Az (1) bekezdésben említett tilalmak alól a Bányahatóság, illetve az Energiafelügyelet - a hatósági hatáskörén belül - az érdekelt szakhatóságokkal egyetértésben felmentést adhat.
13. §
(1) Pébégáz palack cseretelepet létesíteni és használatba venni csak az Energiafelügyelet engedélyével szabad.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a létesítendő telephely 200 méteres körzetében levő létesítményeket feltüntető léptékhelyes helyszínrajzot és a létesítmény műszaki dokumentációját. Az Energiafelügyelet helyszíni szemle után dönt a kérelmekről.
14. §
Az üzemeltető az illetékes hatóság részére a műszaki-biztonságtechnikai ellenőrzéshez a szükséges feltételeket biztosítani köteles.
15. §
(1) A Bányahatóság engedélye szükséges:
a) gáz-, és kőolaj bányászati csővezeték és tartozékai,
b) gáz-, kőolaj- és kőolajtermék szállító csővezeték és tartozékai,
c) gázelosztó vezeték és ezek üzemeltetéséhez szükséges tartozékok létesítéséhez és használatbavételéhez [9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet 47. §].
(2) Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék szállító vezeték [(1) bekezdés b) pont] engedélyezéséhez az országos energiagazdálkodási tervek összhangjának biztosítása érdekében a nehézipari miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.
16. §
(1) A gázszolgáltató vállalat - a népgazdasági tervnek megfelelően - a gázelosztó vezetékek létesítésére (ideértve a csatlakozó vezetéknek a közterületen elhelyezett részét is) az illetékes város (község) közműfejlesztési tervével összehangolt hálózatfejlesztési tervet köteles készíteni. Ezt a tervet a megyei városi, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának energiagazdálkodási feladatot ellátó szakigazgatási szervével, illetve a községi tanács vb szakigazgatási szervével egyeztetni kell.
(2) Ha a gázelosztó vezeték tervezését, illetve kivitelezését nem a gázszolgáltató vállalat végzi, akkor a GKSZ 4. § (1) bekezdése szerint kell eljárni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a beruházó a gázszolgáltató.
17. §
A szállító vezeték meghibásodása esetén az üzemeltető vállalat köteles a hibát haladéktalanul megszüntetni; jogosult a szükséges intézkedéseket külön engedély nélkül - egyidejű vagy utólagos bejelentési kötelezettség mellett - megtenni. A meghibásodásról az összes érdekeltet haladéktalanul megfelelő módon értesíteni, illetve tájékoztatni kell.
18. §
(1) Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék szállító vezetéket tilos elhelyezni:
- közút alatt (keresztezéstől eltekintve), továbbá közúti vagy vasúti közlekedés céljait szolgáló alagútban és hídon,
- más közművel közös árokban, illetve alagútban,
- épületek, műtárgyak és más építmények alatt, ipari telep, telepített villamosmű, vasútállomás, kikötő, repülőtér védett területén vagy az alatt és a repülőtér biztonsági övezetében,
- az országos ásványvagyon nyilvántartásban levő nyersanyag készletet tartalmazó területen,
- "kivett" területen,[6]
(2) A gázelosztó vezetéket a külön jogszabály és az állami szabványok* előírásai szerint kell létesíteni.[7]
(3) A Bt 46. § (5) bekezdésében megjelölt területen a vezeték csak a honvédelmi miniszter előzetes hozzájárulásával és az 5/1974. (V. 24.) ÉVM rendelettel kihirdetett Országos Építésügyi Szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megtartásával helyezhető el.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt tilalmak alól a szakhatósággal - az országos ásványvagyon nyilvántartásban levő nyersanyagkészletet tartalmazó területre nézve a Központi Földtani Hivatallal -egyetértésben a Bányahatóság felmentést adhat.
(5) A szállító, valamint elosztó vezetéknek folyó, vízfolyás, közcélú csatorna vagy természetes tó partján, töltések mentén vagy azok felett történő átvezetése, illetve eltávolítása esetén a 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
19. §
(1) A szállítóvezeték üzembentartója az üzembehelyezés előtt a technológiai előírásokat köteles elkészíteni.
(2) A technológiai előírások elkészítésénél figyelembe kell venni a GOMBSZ előírásait.
(3) Az üzemeltetés technikai korszerűsítésével egyidejűleg a technológiai előírásokat is a változásoknak megfelelően korszerűsíteni kell.
(4) Az üzemeltető vállalat köteles olyan hibaelhárítási szervezetet (szolgálat stb.) létrehozni, amely az üzemzavarokat haladéktalanul elhárítja és a szállító vezeték működését biztosítja.
20. §
(1) A gáz-, kőolaj- és kőolajtermék szállító, elosztó és csatlakozó vezeték és más nyomvonalas létesítmény (távközlési hálózat, út, vasút, villamosmű, táv-hőellátási vezeték, csatorna stb.), továbbá erdő és vizek, valamint vízi létesítmények keresztezése, illetve megközelítése (továbbiakban: keresztezés) esetén a keresztezni kívánt létesítmény üzemeltetőjét (fenntartóját) a tervezéshez szükséges előmunkálatokról előzetesen tájékoztatni kell. Az üzemeltető az előmunkálatok és mérések elvégzését tűrni köteles, a biztonság érdekében tett előírásait azonban meg kell tartani.
(2) A keresztezés tervezésénél mindkét létesítmény zavartalan működését biztosítani kell; figyelembe kell venni a keresztezett létesítmény távlati fejlesztési terveit, továbbá a város- és községrendezési terveket is.
(3) A keresztezési munka dokumentációját az érdekeltekkel, elsősorban a kresztezett létesítmény üzemeltetőjével egyeztetni kell. Mezőgazdasági üzemek bekötőútjainak keresztezésénél a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot kell érdekeltnek tekinteni.
(4) A keresztezési munkák miatt a keresztezett létesítmény átalakításának és áthelyezésének, bekötésének, illetve helyreállításának költségeit az új létesítmény beruházója vagy üzemeltetője viseli. Ha a munkálatok kapcsán a keresztezett létesítményt korszerűsítik, bővítik, vagy teljesítőképességét növelik, az ebből eredő többletköltségek nem háríthatók át a keresztező létesítmény létesítőjére.
21. §
(1) A keresztező és a keresztezett létesítmény üzemeltetői - ha ez szükségesnek mutatkozik -a munkálatok elvégzése során történő együttműködésüket, jogaikat, kötelezettségeiket, a munkálatok feltételeit - a műszaki előírásoknak (szabvány, szabályzat), illetve a szakhatóságok előírásainak figyelembevételével - szerződésben állapítják meg. Ebben a keresztezett létesítmények középtávú terveiről, azok üzemeltetője tájékoztatást adni köteles és ezeket a keresztező munkák megtervezésénél figyelembe kell venni. Ha a keresztezett üzem a távlati terveiről tájékoztatást nem ad és emiatt a keresztező üzem átépítése válik szükségessé, annak költségei a keresztezett üzem fenntartóját terhelik.
(2) Ha az érdekeltek a szerződés kötését nem tartják szüségesnek, a keresztezési munkálatokat a vonatkozó műszaki előírások (szabvány, szabályzat) szerint kell végezni.
(3) Ha a keresztezett létesítményen egyes munkálatokat a keresztező üzem kivitelezője végez el, ehhez a keresztezett üzem szakmai felügyeletet köteles biztosítani; az adott esetben szükséges víztelenítési vagy feszültségmentesítési munkák megtörténtéről pedig meggyőződni köteles, mielőtt a keresztező kiviteli munkálatai megkezdődnek.
22. §
Ha üzemelő nyomvonalas létesítmények keresztezésénél az egyik létesítmény fejlesztése, karbantartása, átalakítása miatt vagy egyéb okból a másik létesítmény megbontása válik szükségessé, az ezzel felmerülő összes költségeket annak a létesítménynek az üzemeltetője viseli, amelynél a változás szükségessé vált.
23. §
(1) Gázvezeték helyi erőből olyan helységben, illetve valamely helység olyan részében létesíthető, amelynek vezetékes gázellátása a hálózatfejlesztési tervben nem szerepel, vagy szerepel ugyan, de az érdekelt községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága helyi hozzájárulás felhasználásával korábbi időben kéri a bekapcsolást.
(2) Az érdekelt községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának a Gt. 11. § (1) bekezdése alapján a nehézipari miniszterhez benyújtandó és a területileg illetékes gázszolgáltató vállalat által véleményezett engedély iránti kérelemben vállalnia kell, hogy a gázelosztó vezetéket a helység határában levő gázfogadó állomástól kezdve, továbbá a csatlakozó vezeték közterületre eső részét a 24. §-ban meghatározott anyagi erőforrások felhasználásával létesíti, majd a községi tanács vb szakigazgatási szerve, illetőleg a városi tanács vb energiagazdálkodási feladatot ellátó szakigazgatási szerve térítésmentesen a gázszolgáltató vállalat kezelésébe adja.
(3) Ha a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága a beruházást a 24. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban megjelölt anyagi erőforrásokból valósítja meg, a nehézipari miniszterhez előterjesztendő kérelmének benyújtása előtt - kivételes esetben - a gázszolgáltató vállalat és a községi tanács vb szakigazgatási szerve, illetőleg a városi tanács vb energiagazdálkodási feladatot ellátó szakigazgatási szerve megállapodhat a gázelosztó vezetéknek és a csatlakozó vezeték közterületre eső részének a gázszolgáltató vállalat kezelésébe, térítés ellenében történő átadásáról.
24. §
(1) A község (város) a beruházást az alábbi anyagi erőforrásokból fedezheti:
a) a lakosság és a helység területén a gázszolgáltatást igénybevevő jogi személyek önkéntesen vállalt hozzájárulásából,
b) a tanácsi fejlesztési alapból,
c) ha a tervezett beruházás indokolja, az állami költségvetés terhére kivételesen megadható állami támogatásból,
d) a gázszolgáltató vállalattal való megállapodás esetén részben ennek forrásaiból.
(2) Az (1) bekezdésben említett forrásokból létesített gázvezeték állami tulajdon.
(3) A beruházói teendőket a község (város) által végzendő beruházásoknál a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága megbízásából a gázszolgáltató vállalat vagy egyéb szerv látja el.
(4) Ha a gázelosztó vezeték tervezési és kivitelezési munkáit nem a gázszolgáltató vállalat, illetve az általa kijelölt szerv végzi, azok műszaki ellenőrzésével a gázszolgáltató által meghatározott vagy erre jogosult szervezetet (személyt) kell megbízni.
(5) A községi (városi) tanács részéről végzett beruházásnál mind a tervezői, mind a kivitelezői munka során igénybe vehetők a helyi erőforrások, a társadalmi munka stb. Csőhegesztést és csőszigetelést azonban csak az végezhet, aki az ehhez előírt szakképesítéssel rendelkezik.
25. §
(1) A községben (városban) fogyasztóként jelentkező lakosok, illetőleg jogi személyek jelentkezésükkel egyidejűleg kötelezettséget vállalnak arra, hogy a megállapított hozzájárulást megfizetik.
(2) A hozzájárulás összegét, a befizetés módját és esedékességét (a részletfizetési feltételeket) a városi-, fővárosi kerületi tanács vb energiagazdálkodási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a községi tanács vb szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal állapítja meg. A hozzájárulás be nem fizetett, lejárt részleteit adók módjára kell behajtani.
(3) A lakossági hozzájárulás összegét az Országos Takarékpénztár a tanácsi fejlesztési alap keretében meghitelezi. A hozzájárulások keretösszegére az Országos Takarékpénztár illetékes fiókja hitelkeretet biztosít a beruházó részére.
(4) A gázellátásból részesülni kívánó jogi személyek a hozzájárulást a beruházóval történt megállapodás szerint kötelesek a tanácsi fejlesztési alap számlájára befizetni.
(5) Az e rendelet alapján vezeték útján történő gázellátásban részesülő községben (városban) a hálózat kiépítése után bekapcsolásra kerülő fogyasztónak az esetleg időközben felmerült többletköltséggel kiegészített hozzájárulás összegével azonos összegű térítést kell befizetnie a tanácsi fejlesztési alap javára.
(6) Ha a fogyasztó a beruházás befejezése előtt, de a jelentkezésre megszabott határidő után jelentkezik, ugyancsak köteles az (5) bekezdésben meghatározott összeget megfizetni. A befizetésre a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a községi tanács vb szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal részletfizetési kedvezményt adhat.
26. §
A Minisztertanácsnak külföldi részére belföldi gázszállító vezeték létesítésére adott engedélye nem pótolja a létesítéshez és üzemeltetéshez szükséges jogszabályban előírt hatósági engedélyeket.
27. §
(1) A föld alatt elhelyezett szállító vezeték nyomvonalát a talajszintből kiemelkedő táblával kell megjelöli olyan módon, hogy a tábla az áramlás irányát mutassa.
(2) A nyomvonal jelző táblákat egyenes nyomvonal esetén egymástól látótávolságra kell elhelyezni. A táblák helyét úgy kell kijelölni, hogy azok alapján a vezeték nyomvonala egyértelműen megállapítható legyen.
(3) Ha a nyomvonal megtörik, minden töréspontot külön jelzőtáblával kell ellátni úgy, hogy az az eredeti és megváltozott irányt megbízhatóan mutassa.
(4) Az egymás mellett létesített több szállító vezeték esetén minden vezeték nyomvonalát külön kell jelölni; a jelzőoszlopoknak egymás mellett kell lenni.
(5) Ha az (1) bekezdésben megjelölt szállító vezeték más nyomvonal jellegű létesítményt (út, vasút stb.) keresztez, a keresztezés előtt és után 25 m-nél nem nagyobb távolságra a vezeték nyomvonalát mindkét oldalon meg kell jelölni.
(6) Ha a szállító vezeték mellett 5 m-es távolságon belül a vezeték tartozékának minősülő, távközlés vagy távirányítás célját szolgáló kábel van elhelyezve, az utóbbiak nyomvonalát külön megjelölni nem kell. A szállító vezeték nyomvonalát jelző oszlopot azonban úgy kell elhelyezni, hogy az a kábel helyét jelezze. Ha a szállító vezeték és az a kábel helyét is jelezze. Ha a szállító vezeték és távolságra van, mindkét nyomvonalat külön kell megjelölni.
(7) A szállító vezeték és kábel nyomvonalát, az azokat jelző oszlopokat és táblákat a szállító vezetéket üzemeltető vállalat köteles rendszeresen ellenőrizni és megrongálódás vagy eltűnés esetén azokat kijavítani, illetve pótolni.
28. §
(1) Gázelosztó vezeték nyomvonalát csak lakott területen kívül kell megjelölni.
(2) A gázelosztó vezeték tartozékát a gázszolgáltató vállalatnak lakott területen belül is meg kell jelölnie az épület falára vagy más alkalmas helyre erősített jelzőtáblával. A tartozékoknak a jelzőtáblától mért merőleges és oldal távolságát a táblán fel kell tüntetni.
29. §
(1) A szállító vezetéket üzemeltető vállalat a vezeték nyomvonalát és tartozékait az erre vonatkozó külön jogszabály szerint köteles nyilvántartani úgy, hogy a nyomvonalrajzhoz hossz-szelvényt is csatolni kell.
(2) A gázszolgáltató vállalat a gázelosztó vezeték és tartozékai nyilvántartására illetékességi területéről helyszínrajzokat készít (térképszelvénytárat létesít). Az új közmű alaptérképek elkészültéig - átmenetileg - a földmérési (városmérési) alaptérképek rendelkezésre álló térképszelvényei - adott esetben az 1:1440 vagy 1:2880 méretarányúak is felhasználhatók.
(3) A gázelosztó vezeték jellegét (földgáz, városi gáz), nyomvonalát, anyagát, átmérőjét, tartozékait, jellemző pontjainak a telekhatártól, illetőleg épülettől mért távolságát és magassági elhelyezkedését (bemérési adatait) a csatlakozó vezetékeket és azok átmérőjét - a megvalósulási terv alapján - a gázszolgáltató vállalat szakági helyszínrajzain (térképszelvényein) legkésőbb az üzembehelyezéstől számított 30 napon belül fel kell tüntetni.
30. §
(1) A szállító és a gázelosztó vezetéknek, valamint a tartozékainak a földmérési alaptérképen történő feltüntetésére és nyilvántartására külön jogszabály az irányadó.
(2) A gázszállító és gázelosztó vezeték nyomvonala megjelölését a Bányahatóság ellenőrzi [Gt. 30. § c) pont].
31. §
A gáznak tartályban vagy palackban történő szállítását, a tartályok és palackok műszaki előírásait a GOMBSZ és az abban hivatkozott jogszabályok, valamint állami szabványok határozzák meg.
32. §
Azokat a teljesítmény határértékeket, melyek felhasználásához külön engedély szükséges, valamint az engedélyezési eljárást külön jogszabály határozza meg.[8]
33. §
A gázszolgáltató a gázvezeték rendszeres karbantartásának vagy a vezeték rendszeres fejlesztési munkálatainak idejét az ipari nagyfogyasztók éves nagyjavítási munkálatainak idejével egyeztetni köteles; arra kell törekedni, hogy e munkálatokat lehetőleg egyidőben végezzék.
34. §
A gázszolgáltatás részletes feltételeit a GKSZ tartalmazza.
Gyártási engedély
35. §
(1) A Gt. hatálya alá tartozó gáz- és olajfogyasztó berendezések (hőtermelő és hőelvonó berendezések), a gáz- és olajtüzelő berendezések és tüzelőberendezésekbe beépíthető égők, továbbá önállóan forgalombahozható részegységek, automatika elemek és biztonsági szerelvények gyártásához az Energiafelügyelet engedélye szükséges (gyártási engedély).
(2) A gyártási engedélyt a gyártó vállalat, szövetkezet vagy kisiparos köteles kérni.
(3) Kizárólag vizsgálati célra, legfeljebb 58 kW (≈ 50 000 kcal/ha) hőteljesítménynél kisebb teljesítményű berendezésből 4 db berendezés (a továbbiakban: minta berendezés) engedély nélkül gyártható, ezek üzemszerű használatbavételéhez azonban az Energiafelügyelet engedélye szükséges.
(4) Gyártási engedélyt kell kérni abban az esetben is, ha egy már engedélyezett berendezés gyártmányfejlesztése során a tüzeléstechnikai vagy biztonsági paraméterek megváltoznak.
36. §
A gyártási engedély iránti kérelemben közölni kell a berendezés típusjelét, cikkszámát, jellemző műszaki adatait és a kérelemhez 3-3 példányban mellékelni kell a berendezés összeállítási rajzát, műszaki leírását (kapcsolási, működési vázlatát, üzemeltetési feltételeit), kezelési, szerelési, karbantartási utasításait.
37. §
(1) Az Energiafelügyelet az engedélyezés során azt vizsgálja, hogy a berendezés a kötelező szabványok előírásainak, a biztonságtechnikai előírásoknak, valamint a környezetvédelmi követelményeknek megfelel-e és biztonságos, illetőleg zavartalan üzemeltetése (karbantartása stb.) biztosítva van-e. A hatóság az engedélyben feltételeket is megállapíthat.
(2) Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként az állami tűzoltóságnak a 4/1974. (VIII. 1.) BM rendelet 50. §-ban meghatározott szervei működnek közre.
(3) Ha a kérelem az általános érvényű hatósági előírások, illetve határozatok alapján elbírálható, a szakhatóságok közreműködését mellőzni kell.
38. §
(1) A berendezést a gyártási engedély megadása előtt a vizsgálati jelentés elkészítése céljából típusvizsgálat alá kell vonni. Típusvizsgálatot az Energiafelügyelet vagy az adott berendezés vizsgálatára az általa felkért szerv végezheti - külön térítés ellenében.
(2) A vizsgálatot végző szerv a vizsgálati jelentésben rögzíti a típusvizsgálat eredményét és arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a berendezés a biztonságtechnikai követelményeknek megfelel-e.
(3) Ha az engedély elbírálásához szükséges, a hatóság az engedélyt kérő költségére a berendezés tartós üzemi próba alá vételét is elrendelheti.
(4) Egyedi gyártású berendezés esetén a berendezés dokumentációja alapján kell dönteni. Ha a hatóság a gyártási engedélyt megadja, a berendezés üzembehelyezésétől számított 3 hónapon belül - a próbaüzemeltetés adatai alapján - minősítő vizsgálati jelentést kell készíteni és azt a hatóságnak meg kell küldeni. Ha a minősítő vizsgálat eredményét a hatóság nem tartja kielégítőnek, a biztonság érdekében további követelmények teljesítését írja elő; ha ez nem lehetséges, a berendezés üzemeltetését megtiltja.
39. §
(1) A gyártási engedély
a) legfeljebb 350 kW (≈ 300 000 kcal/h) hőteljesítményű berendezés esetén 3 (három) év időtartamra,
b) 350 kW (≈ 300 000 kcal/h) hőteljesítményt meghaladó berendezés esetén 5 (öt) év időtartamra
érvényes.
(2) Ha a kiadott engedélyben előírt biztonságtechnika feltételeket újabb rendelkezések megszigorítják, az engedély ezeknek megfelelően módosul és a gyártó ezeket köteles figyelembe venni; az Energiafelügyelet e rendelkezés alól ideiglenesen vagy végleges hatállyal felmentést adhat.
(3) Sorozatgyártású berendezéseken vagy ezek kezelési utasításán a gyártási engedély számát fel kell tüntetni, és ha az olvashatatlanná válik, pótlásáról az üzembentartó gondoskodni köteles.
(4) Egyedi gyártású berendezés gyártási engedélyét az üzembentartó részére át kell adni, aki köteles azt megőrizni. Az engedély elvesztése vagy megrongálódása esetén másodlatot köteles beszerezni.
40. §
(1) Kereskedelmi forgalomban csak olyan berendezést szabad értékesíteni, melynek gyártási engedélye van; erről a forgalmazó szerv meggyőződni köteles.
(2) Az egyedi gyártású berendezés értékesítésekor a gyártó (eladó) köteles a vevőt tájékoztatni arról, hogy a berendezést az üzemebehelyezéstől számított 3 hónapi próbaüzemeltetés alatt vizsgálat alá kell vonni [38. § (4) bekezdés]. A gyártó (eladó) az értékesített berendezésekről nyilvántartást köteles vezetni; ebben a berendezés gyártási számát, valamint a vevő (üzembentartó) nevét kell feltüntetni.
41. §
(1) Az engedélyes a gyártási engedély megújítását érvényének megszűnése előtt 3 hónappal köteles kérni.
(2) A megújítási kérelem tekintetében a 38. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. A hatóság azonban újabb típusvizsgálattól, illetve próbaüzemeltetéstől eltekinthet.
42. §
(1) A hatóság a gyártási engedélyt visszavonja, ha a gyártás során a kötelező szabványok előírásai, a biztonságtechnikai előírások, a környezetvédelmi követelmények vagy az engedélyben előírt feltételek nem érvényesülnek, vagy ha a vizsgálati jelentésben rögzített jellemző adatok nem valósulnak meg.
(2) Ha a gázszolgáltató az (1) bekezdésben említett okok valamelyikének fennállását észleli, köteles azt a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.
Biztonságtechnikai behozatali engedély
43. §
(1) A 35. § (1) bekezdésében említett berendezéseknek külföldről történő behozatalához az Energiafelügyelettől biztonságtechnikai behozatali engedélyt kell kérni.
(2) Biztonságtechnikai behozatali engedélyt a berendezésnek saját számlára történő behozatala esetén a külkereskedelmi vállalat, illetőleg a külkereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított vállalat köteles kérni. Ha a berendezés behozatalára bizományi vagy társasági szerződés keretében kerül sor, a külkereskedelmi vállalat, illetőleg a külkereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított vállalatot köteles a biztonságtechnikai behozatali engedély megszerzése érdekében eljárni.
(3) A külföldi szállító belföldi képviselője is kérhet meghatározott időtartamra azonos nagyságú és szerkezeti kialakítású berendezések menynyiségi korlátozás nélkül történő behozatalára biztonságtechnikai behozatali engedélyt.
44. §
A biztonságtechnikai behozatali engedélyezési eljárásra, valamint a behozott berendezések forgalombahozatalára a 35-40. §-okban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni a következő eltérésekkel:
a) A legfeljebb 58 kW (~ 50 000 kcal/h) hőteljesítményű gázfogyasztó háztartási berendezés egyedileg engedély nélkül is behozható, üzemeltetni csak a helyi adottságok figyelembevételével történő beállítás és a gázszolgáltató által történt átvétel után szabad. [GKSZ. 30. § (2) bekezdése].
b) A biztonságtechnikai behozatali engedély iránti kérelemhez 3 példányban mellékelni kell a dokumentáció magyar nyelvű hiteles fordítását is.
c) a típusvizsgálat céljára megfelelő számú mintadarabot kell behozni és a vizsgáló szerv rendelkezésére bocsátani.
Ha nemzetközi szerződés előírja, a külföldi illetékes hatóság vizsgálati nyilatkozata pótolja a hazai típusvizsgálatot.
d) Egyedi gyártású berendezés behozatala esetén
1. ha a dokumentációt a kérelmező nem tudja rendelkezésre bocsátani és a c) pontban említett külföldi hatóság nyilatkozata sem áll rendelkezésre, a hatóságnak módot kell adni arra, hogy a berendezés megvásárlása céljából a külföldi tárgyalások során a külföldön már működő berendezést megtekinthesse és a döntéshez szükséges tájékozódást megszerezhesse. Kivételes esetben a nehézipari miniszter a biztonságtechnikai behozatali engedélyt az előzőekben említett feltétel nélkül is megadhatja.
2. A 38. § (4) bekezdésének a próbaüzemeltetésre vonatkozó rendelkezéseit minden esetben alkalmazni kell.
Átalakítási és javítási engedély
45. §
Az Energiafelügyelet engedélye szükséges:
a) a berendezések eltérő minőségű olajra vagy más fűtőértékű gáz használatára történő átállításához, kivéve, ha a földgázra történő átállás alkalmával az átalakítást a gázszolgáltató végzi és a földgáz használatára készített berendezés alkatrészeknek a beépítésével történik az átalakítás;
b) a berendezés engedélyezett szerkezetének megváltoztatásához, ha az a biztonsági követelmények megváltoztatásával jár;
c) az engedélyezett biztonsági rendszer megváltoztatásához;
d) a berendezés meghibásodott, illetve elhasznált alkatrészének vagy tartozékának kijavításához vagy cseréjéhez, ha ez a gyártási vagy biztonságtechnikai behozatali engedély megadásakor figyelembe vett biztonsági körülmények megváltozását okozhatja.
46. §
(1) Az átalakítási, illetve javítási engedélyt -a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az üzembentartó köteles kérni.
(2) Ha az átalakítás [45. § a-c) pont] gyártmányfejlesztés céljából történik, a kérelmet a gyártómű terjeszti elő.
(3) Üzemeltetett berendezésnek a 45. § a) pontjában írt átalakítását a gázszolgáltató, illetve gázszerelő-szolgáltató is kérheti.
(4) Az átalakítási, illetve javítási engedély iránti kérelemhez 3 példányban mellékelni kell a tervezett átalakítás, illetve javítás műszaki leírását.
Üzemi vizsgálat
47. §
(1) 58 kW ( ~ 50 000 kcal/h) értéket meghaladó hőteljesítményű gáz- vagy olaj fogyasztó berendezés tüzelőberendezését évenként üzemi vizsgálat alá kell vonni.
(2) Ipari nagyfogyasztó az általa üzemben tartott tüzelőberendezés üzemi vizsgálatát maga végzi; jogosult az üzemi vizsgálat elvégzését az Energiafelügyelettől vagy erre tevékenységi körénél fogva feljogosított vállalattól (intézménytől, intézettől) kérni.
(3) Az üzemi vizsgálat eredményét vizsgálati bizonylatban kell rögzíteni, amelyet meg kell őrizni.
(4) Ha az üzemi vizsgálat olyan hibákat tár fel, amelyek csak javítási engedély alapján szüntethetők meg, annak beszerzéséig az Energiafelügyelet határozata szerint kell eljárni.
Ellenőrzés
48. §
(1) Az Energiafelügyelet bármely gáz- és olajfogyasztó berendezést a gyártási, illetőleg biztonságtechnikai behozatali engedély megadása után a gyártó vagy forgalmazó szervnél ellenőrizhet, annak megállapítása végett, hogy az az engedélyben foglalt előírásoknak megfelel-e.
(2) Ha a berendezés nem megfelelő, az Energiafelügyelet elrendelheti a hibák kiküszöbölését. A megállapított hiányosságok súlyától függően az Energiafelügyelet az engedélyt ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatja és a forgalombahozatalt ennek megfelelően megtilthatja.
49. §
(1) A Gt. hatálya alá tartozó gáz- és olajipari létesítmények és berendezések műszaki-biztonsági szabályait a GOMSZ és az abban hivatkozott jogszabályok, a vonatkozó szabályzatok és az állami szabványok tartalmazzák.
(2) A GOMBSZ egyes előírásaitól - igazoltan egyenértékű biztonsági szintű műszaki megoldás esetén - a hatóság eltérést engedélyezhet.
50. §
A Bányahatóság hatósági ellenőrzési jogát külön jogszabályok határozzák meg.
51. §
(1) A gáz- és olajipari hatósági műszaki-biztonsági felügyelet ellátása - a Bányahatóság hatáskörébe tartozók kivételével - I. fokon az Energiafelügyelet, II. fokon a Nehézipari Minisztérium Országos Energiagazdálkodási Hatósága (továbbiakban: OEGH) hatáskörébe tartozik.
(2) Az Energiafelügyeletet - a gáz- és olajfogyasztó berendezés tekintetében a 48. §-ban meghatározott jogköre mellett - e rendelet 1. § (3) bekezdésében foglalt gázüzemi létesítmények és berendezések, továbbá a Gt. 31. §-ában foglalt tevékenységek vonatkozásában általános ellenőrzési jog illeti meg. Ennek keretében helyszíni (üzemi) ellenőrzést, továbbá a gáznak palackban vagy tartályban történő szállításával kapcsolatban közúti, vasúti ellenőrzést is végezhet; jogosult az üzembentartótól a lényeges és szükséges adatok közlését és felvilágosításokat kérni, iratok és egyéb bizonylatok bemutatását megkövetelni. Az ellenőrzésről az Energiafelügyelet jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egy példányát az ellenőrzött szerv vezetőjének kell megküldeni.
(3) Az ellenőrzésnél feltárt hibák és hiányosságok megszüntetésére - az eset összes körülményeit figyelembe véve - azonnali hatállyal vagy megfelelő határidő kiszabásával jegyzőkönyvileg fel kell hívni az ellenőrzött szervet. Az Energiafelügyelet előírhatja nagyobb munkát igénylő esetekben, hogy a kitűzött határidő alatt az ellenőrzött szerv készítsen intézkedési tervet és azt jóváhagyás céljából az Energiafelügyeletnek küldje meg.
(4) Ha az Energiafelügyelet előírja, az ellenőrzési jegyzőkönyvben, illetőleg a jóváhagyott intézkedési tervben foglaltak megvalósítását az ellenőrzött szerv köteles az Energiafelügyeletnek írásban bejelenteni.
52. §
(1) Az Energiafelügyelet ellenőrzése során az 51. §-ban meghatározott intézkedéseken felül köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyeket biztonságtechnikai szempontból szükségesnek tart.
(2) Az ellenőrzés során tapasztaltak, illetőleg a jegyzőkönyvben vagy intézkedési tervben foglaltak meg nem tartása miatt szükségessé váló szabálysértési, illetőleg büntető feljelentésre a külön jogszabályok az irányadók.
53. §
(1) Az Energiafelügyelet hatósági műszaki-biztonsági felügyelete alá tartozó gázüzemi berendezésben történő robbanást, tűzesetet, továbbá az üzemeltethetőségét lényegesen befolyásoló üzemzavart (meghibásodást) vagy csonkulást, súlyos vagy tömeges személyi sérülést okozó balesetet a gázüzem vezetője az Energiafelügyeletnek is köteles haladéktalanul bejelenteni.
(2) Az Energiafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott baleset vagy üzemzavar körülményeit, okát, következményeit megvizsgálja. A bizonyítékul szolgáló dolgokat elismervény ellenében jogosult átvenni - bűntett alapos gyanúja, tűzeset vagy robbanás esetén a helyszín biztosítására vonatkozó szabályok megtartásával -és az élet-, egészség-, illetőleg vagyonvédelem érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni; az Energiafelügyelet a vizsgálatot más érdekelt szervekkel lehetőleg együttműködve végezze.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a 3/1967. (VII. 21.) SZOT számú szabályzat előírásait.
54. §
(1) Az Energiafelügyelet eljárására - az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.
(2) Az Energiafelügyelet eljárása során a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tarthat és ipari nagyfogyasztónál végzett vizsgálat esetén jogosult a felügyeletet gyakorló szervet tájékozódás céljából megkeresni.
(3) E rendelet alapján az Energiafelügyelet által végzett tevékenységért felszámítható díjat külön jogszabály határozza meg.
55. §
(1) A műszaki-biztonsági szempontból jelentős egyes gázüzemi munkakörök betöltéséhez megkívánt szakmai képesítést, illetőleg szakmai gyakorlatot e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza*; a Bányahatóság és az Energiafelügyelet ezen rendelkezések alól felmentést adhat. A nem háztartási fogyasztó kezelésében levő berendezések kezelőinek képzésére**, valamint a gázüzemi dolgozók munkavédelmi vizsgájára*** külön jogszabály irányadó.[9]
(2) A megüresedett vagy újonnan szervezendő, műszaki-biztonsági szempontból jelentős gázüzemi munkakörbe csak az előírt szakmai képesítéssel, illetőleg szakmai gyakorlattal rendelkező személyt szabad alkalmazni.
(3) A gázüzemi dolgozók képzésének e rendeletben nem szabályozott előírásait külön jogszabály határozza meg.[10]
Felelős műszaki vezető
56. §
(1) Minden gázüzemben (telephelyen, körzetben) a vállalat igazgatójának felelős műszaki vezetőt kell kijelölni; a kijelölésről az illetékes műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó hatóságot a vállalat igazgatója tájékoztatni köteles. A gázüzemi (telephelyi, körzeti) felelős műszaki vezető feladat és jogkörét vállalati szabályzatban kell meghatározni.
(2) A felelős műszaki vezető gondoskodik a műszaki-biztonsági előírások végrehajtásáról.
57. §
(1) A felelős műszaki vezető felelősségi körébe tartozó kérdésekben - a közvetlen életveszély vagy súlyos károsodás veszélyének esetét kivéve - a vállalat műszaki dolgozói csak vele egyetértésben adhatnak ki utasítást.
(2) A felelős műszaki vezetőnek a gázüzem telephelyével azonos településen kell laknia. Lakása és az üzem, illetve a hozzátartozó telephelyek között megfelelő hírközlési lehetőséget kell biztosítani.
58. §
(1) Gázüzemi létesítmények és berendezések és azok környezetének kölcsönös védelmére a biztonsági övezetet úgy kell kialakítani, hogy az egyrészt oltalmazza a létesítmény, illetve berendezés részéről esetleg keletkező veszélyek ellen azok környezetét, az emberek életét, testi épségét és az anyagi javákat, másrészt biztosítsa a létesítmény, illetve berendezés biztonságos és zavartalan üzemeltetését. A kölcsönös védelem érdekében a létesítmény, illetve berendezés jellegétől függően kell a biztonsági övezet nagyságát, továbbá az övezetbe eső területeken való építési, létesítési és egyéb tevékenységekre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat meghatározni. A biztonsági övezet kialakítását és fenntartását úgy kell végrehajtani, hogy a meglevő fák és növényzet lehetőleg károsodást ne szenvedjen.
(2) A biztonsági övezet terjedelmét, a vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat a GOMBSZ és a külön jogszabályok*, valamint állami szabványok határozzák meg.[11]
59. §
(1) A biztonsági övezetet, a tilalmakat és korlátozásokat az 1. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott hatásköröknek megfelelően a Bányahatóság, illetve az Energiafelügyelet határozza meg a létesítmény engedélyezése során.
(2) A biztonsági övezet megállapításához az építésügyi hatóság hozzájárulása szükséges; az eljárásba az érdekelt szakhatóságokat és szerveket (pl. közművek) be kell vonni.
(3) Az engedélyező hatóság a gázüzemi létesítmény, illetve berendezés és a környezet biztonságának megóvása mellett, indokolt esetben az övezet terjedelmének meghatározásánál, továbbá az előírt tilalmak és korlátozások alól eltérést engedélyezhet és ennek feltételeit megállapíthatja.
(4) A gázüzem a létesítmény használatbavételekor, de legkésőbb attól számított 90 napon belül köteles a biztonsági övezet határát feltüntető térkép másolatát az illetékes tanács vb. szakigazgatási szervének továbbá a keresztezett nyomvonalas létesítmény üzemeltetőjének megküldeni. A tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervei a biztonsági övezetet érintő engedélyek kiadásánál a biztonsági övezettel kapcsolatos tilalmakat és korlátozásokat kötelesek figyelembe venni.
60. §
(1) Ha a biztonsági övezet terjedelme vagy az ezzel kapcsolatos korlátozások és tilalmak megállapítása alapjául szolgáló műszaki-biztonsági felételek megváltoznak vagy azok jelentős változását tervezik, a gázüzem köteles ezt a hatóságnak bejelenteni és a biztonsági követelménnyel kapcsolatos korlátozások módosítását kérni.
(2) Ha az illetékes hatóság üzemi vizsgálat vagy ellenőrzés során az (1) bekezdésben írt körülményeket észlel, hivatalból eljárást kezdeményez a biztonsági övezet terjedelme, illetve a tilalmak és korlátozások módosítását illetően. Jelentős beruházást igénylő intézkedés esetén, ha az intézkedő hatóság határozata ellen az érdekelt fél fellebbezéssel él, a másodfokú hatóság (OBF, illetve OEGH) az üzemeltető felügyeleti szervének meghallgatásával határoz.
(3) Ha az (1) bekezdésben írt változások más szervnél történő vagy tervezett változások miatt merülnek fel, e szerv is köteles az illetékes hatóságnál a biztonsági övezetet érintő módosítást kezdeményezni.
61. §
(1) A gázüzem a biztonsági övezettel kapcsolatos korlátozás (tilalom) megszüntetéséről köteles az érdekelt ingatlantulajdonost (kezelőt, használót) kellő időben értesíteni, s az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatba vételét lehetővé tenni.
(2) A gázüzemi célra használt, majd szükségtelenné vált ingatlant a tájrendezési rendelkezések szerint újra hasznosításra alkalmas állapotba kell hozni, s így kell átadni az ingatlantulajdonosnak illetve az újra hasznosításra illetékes szervnek.
62. §
(1) A gázüzem köteles létesítményeinek és berendezéseinek biztonsági övezetével kapcsolatos tilalmakat és korlátozásokat rendszeresen ellenőrizni és azok megsértése esetén az engedélyező illetve más érdekelt hatóságot a jogsértésről azonnal értesíteni.
(2) Az értesített hatóság köteles a jogsértés megállapítása esetén annak megszüntetésére hatáskörében haladéktalanul intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni és a gázenergiára vonatkozó biztonsági szabályok (Gt. 35. §) megsértése esetén a szabálysértési eljárást is lefolytatni, illetve kezdeményezni.
63. §
(1) A biztonsági övezet által érintett ingatlanokra bányaszolgalmi jogot kell bejegyezni.
(2) A létesítmény engedélyezése során az illetékes hatóság állapítja meg, hogy a bányaszolgalom mely ingatlanokra terjed ki és utasítja az érdekelt vállalatot annak az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyeztetésére.
(3) Ha a létesítmény, illetve berendezés elhelyezése miatt a terület kisajátítása nem szükséges, a bányaszolgalom magában foglalja a létesítmények, illetve berendezések (pl. szállító vezeték) az érintett területen való elhelyezésére vonatkozó jogokat is.
64. §
(1) Közúton, közterületen és vasúti pályán bányaszolgalmat bejegyezni nem lehet.
(2) Az (1) bekezdésben említett területeket érintő biztonsági övezet megállapítása esetén az érdekelt szervek a műszaki-biztonsági szabályoknak, illetve szabványoknak megfelelőn megállapodást kötnek. Adott esetben a biztonság feltétlen megóvása mellett ezektől a megállapodásban eltérhetnek.
65. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) bejegyzésre alkalmas engedélye, annak hiányában az államigazgatási határozatnak a biztonsági övezettel kapcsolatos bányaszolgalom alapítására vonatkozó rendelkezése szolgál.
(2) A biztonsági övezet létesítésével az ingatlanban esetlegesen okozott károkért, beleértve a művelési ág változásából, az ingatlan értékcsökkenéséből eredő károkat is, a kisajátítási kártalanítás szabályainak alkalmazásával pénzbeli kártalanítást kell fizetni. Az ilyen igényeket - a bányaszolgalommal kapcsolatos kártalanítás szabályai szerint - államigazgatási úton kell érvényesíteni. [Bt 46. § (2) bekezdés.] Ha a biztonsági övezet megállapítása az ingatlan vagy egy részének rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi, az ingatlant vagy érintett részét ki kell sajátítani.
(3) Az ingatlan rendeltetésszerű használatának megakadályozása vagy kisajátítása miatt járó kártalanítás megállapítása során a létesítmény elhelyezésére vonatkozó jog (pl. területfelhasználási engedély, bányaszolgalmi jog stb.) megadásának az időpontja az irányadó.
66. §
(1) Minden ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy gázüzemben fenyegető vagy bekövetkezett veszélyes helyzet elhárítása, illetve megszüntetése érdekében az üzem megközelítése céljából ingatlanát a veszély elhárítására hivatott szervek a szükségeshez képest használják (pl. átjárás).
(2) Az okozott kárt a gázüzem megtéríteni köteles.
67. §
(1) Ez a rendelet 1977. július hó 1. napján lép hatályba.
(2) A kiadott létesítési, gyártási, biztonságtechnika behozatali engedélyek hatályát ez a rendelet nem érinti.
(3) E rendelet nem vonatkozik a honvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó szervekre. E szerveknek a gáz-, kőolaj- és kőolajtermékek vezetékben történő szállításával, tárolásával és szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységét e tevékenység felügyeletét és ellenőrzését a honvédelmi miniszter a nehézipari miniszterrel egyetértésben külön szabályozza.
(4) Hatályukat vesztik az 1/1970. (III. 8.) NIM, 9/1970. (VII. 1.) NIM, 10/1970. (VII. 1.) NIM, 11/1970. (VII. 1.) NIM számú, 12/1970. (VII. 1.) NIM, 18/1970. (XII. 30.) NIM, 19/1970. (XII. 30.) NIM, 3/1972. (IV. 7.) NIM, valamint a 3/1970. (V. 31.) KPM, 2/1971. (IV. 1.) KPM rendeletek. A 10/1970. (VII. 1.) NIM rendeletnek a biztonsági övezetek terjedelmét, a tilalmakat és korlátozásokat megállapító rendelkezéseit mindaddig alkalmazni kell, amíg a Bányahatóság, illetve az Energiafelügyelet az egyes gázüzemi létesítmények és berendezések biztonsági övezetének terjedelmét továbbá a vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat e rendelet szerint megállapítja.
Dr. Simon Pál s. k.,
nehézipari miniszter
1. számú melléklet az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelethez
GÁZENERGIA KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT
I. fejezet
Fogalom meghatározások
1. § A Gázenergia Közszolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban: GKSZ) alkalmazása szempontjából:
a) gázszolgáltató
1. az a vállalat, amelynek alapító határozata szerint a gáz szolgáltatása fő tevékenységi körébe tartozik,
2. az a gazdálkodó szerv, amellyel - minthogy a propánbutángáz eladásához szükséges biztonsági és egyéb követelményeknek megfelelő teleppel rendelkezik - az 1. pont szerinti gázszolgáltató, eladási hely fenntartására megállapodást köt,
3. az az ipari nagyfogyasztó, aki a szerződésben biztosított gáz egy részét - változatlan minőségben - vagy az általa termelt más minőségű gázzal (kohógáz, kamragáz stb.) keverve - telephelyén belül - más gázfogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) részére továbbadja,
4. e tevékenység körében az a gazdálkodó szerv is, amelynek az ágazati miniszter - az illetékes megyei (fővárosi, megyei városi) tanács vb energiagazdálkodási feladatokat ellátó szakigazgatási szervének meghallgatása után - meghatározott gázszolgáltatói tevékenység végzésére engedélyt adott és annak alapján az 1. pontban említett gázszolgáltatóval megállapodást kötött;
b) gázszerelő-szolgáltató az a szakipari vállalat vagy szövetkezet, amely alapító határozata, illetve alapszabálya értelmében gázvezeték és gázfogyasztó berendezés szerelésére, javítására és ezen körben fogyasztók részére szolgáltatások végzésére jogosult, ha e működésre vonatkozóan a területileg illetékes gázszolgáltató vállalattal megállapodást kötött. A megállapodást a gázszolgáltató vállalat jóváhagyás végett az Energiafelügyelethez köteles felterjeszteni. A gázszerelő-szolgáltató tevékenységre feljogosított vállalatok és szövetkezetek nevét és címét a fogyasztók tájékoztatása céljából nyilvánosságra kell hozni;
c) háztartási fogyasztó az a természetes személy, aki háztartási, főzési, sütési, használati melegvízszolgáltató (konyha, fürdőszoba), fűtési és hűtési berendezéseinek kizárólag háztartási célra történő üzemeltetése végett fogyaszt gázt Háztartási fogyasztásnak kell tekinteni a lakóépületben, a lakók által közösen használt mosókonyhák, továbbá a lakóépületek gázfűtésére és használati melegvíz előállítására engedélyezett központi fűtőberendezéseinek gázfogyasztását;
d) kommunális fogyasztó az az állami (tanácsi) költségvetésből gazdálkodó hatóság, intézet, intézmény, továbbá annak egészségügyi, szociális és közoktatási létesítménye, amely a gázt nem iparszerűen használja fel. Ide sorolandók továbbá a társadalmi szervek, az egyesületek és a szövetkezetek érdekképviseleti szervei, ezeknek létesítményei, továbbá a külön gázmérő helyen keresztül több lakás vagy lakóépület központi fűtését, emberi használatra szolgáló melegvíz-ellátását, légkondicionálását ellátó szerv - ezen mérőhelyre vonatkozóan - ha nem minősül ipari fogyasztónak;
e) ipari fogyasztó az a természetes vagy jogi személy, aki ipari, mezőgazdasági vagy kereskedelmi tevékenység folytatására jogosító hatósági engedéllyel (alapító okirat, iparengedély stb.) rendelkezik függetlenül attól, hogy a gázt ezen tevékenység keretében technológiai célra vagy attól függetlenül egyéb célra használja fel;
f) ipari nagyfogyasztó az az ipari fogyasztó, amelynek csúcsfogyasztása városi vagy földgáz használata esetén a 200 m3/órát, pébégáz használata esetén a 100 t/évet meghaladja és a jogszabályok* szerint energetikussal, illetve energetikusi szervezettel vagy főenergetikussal, illetve főenergetikusi szervezettel rendelkezik; arra az önálló üzemegységként működő telephelyre, üzemre stb., mely e feltételeknek megfelel, az ipari nagyfogyasztóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;[12]
g) csatlakozó vezeték a gázelosztó vezeték leágazásába beépített első elzáró szerelvénytől (vízzár, tolózár, gömbcsap stb.) a gázmérőig, vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték, illetve vezetékrendszer; a gázmérő és a fogyasztói főcsap a csatlakozó vezeték tartozéka;
h) fogyasztói vezeték a gázmérőtől, ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól a gázfogyasztó készülékig terjedő vezeték;
i) fogyasztási hely a gázfogyasztó tulajdonában vagy kezelésében levő ingatlan, illetve bérlemény, ahol a gázfogyasztó fogyasztói berendezése, továbbá a gázfogyasztó részére szolgáló gázmérőhely vagy fogyasztási főcsap van;
j) fogyasztói berendezés a fogyasztói vezeték és a fogyasztó berendezések, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.
II. fejezet
Gáz szolgáltatása gázvezeték útján
2. § A gázvezeték útján gázt szolgáltatni csak olyan fogyasztó részére szabad, akinek, illetve amelynek fogyasztói vezetéke és gázfogyasztó berendezése a Gt. és annak végrehajtására vonatkozó jogszabályok előírása szerint a gázszállító, a gázelosztó vagy a csatlakozó vezetékbe bekapcsolható.
Előzetes tájékozódás
3. § (1) A fogyasztó kérésére a szolgáltatás feltételeiről a gázszolgáltató még az igénybejelentés előtt tájékoztatást köteles adni.
(2) A tájékoztatásnak (közmű nyilatkozatnak) tartalmaznia kell a fogyasztó által ismertetett és a gázszolgáltató által bekért helyszíni adatok és igények alapján a bekapcsoláshoz szükséges műszaki és gazdasági feltételeket, a gázfogyasztó-berendezésekkel szembeni követelményeket, az esetleg szükséges engedélyeket, hozzájárulásokat és a további eljárás módját. A tájékoztatáskor közöltek kötelezőek a gázszolgáltatóra, ha ennek adásától számított 30 napon belül a 11. § szerint a fogyasztó igénybejelentést tesz.
(3) Ha a bekapcsoláshoz csatlakozó vezeték létesítése vagy meglevő csatlakozó vezeték bővítése szükséges, a gázszolgáltató arra is nyilatkozni köteles, hogy a munka tervezését és kivitelezését vállalja-e, továbbá, hogy annak költségeit ő viseli vagy a szerződéskötést csak azzal a feltétellel vállalja, hogy azok egészben vagy részben a fogyasztót terhelik. A csatlakozó vezeték közterületre eső része az esetben is állami tulajdonba és a gázszolgáltató kezelésébe kerül, ha annak létesítési költségét a fogyasztó viselte [Gt. 19. § (1) bekezdése].
(4) A gázszolgáltató csak abban az esetben kötheti a gázszolgáltatás előfeltételéül a csatlakozó vezeték közterületre eső részének a fogyasztó költségén való elkészítését, ha a gázszolgáltató éves hálózatfejlesztési tervében nem szerepel a csatlakozó vezeték közterületre eső részének a fogyasztó igényének megfelelő időpontban vagy előbb történő létesítése.
(5) Ha a (3) bekezdésben említett tervezési vagy kivitelezési munkát a fogyasztó, illetőleg azzal kötött szerződés alapján más szerv vagy személy végzi, köteles a GÖMBSZ VII. fejezetében foglalt tervdokumentációra vonatkozó előírásokat figyelembe venni; a gázszolgáltató köteles a tervezéshez, illetőleg kivitelezéshez szükséges adatokról tájékoztatást adni. A gázszolgáltató a fogyasztó rendelkezésére köteles bocsátani azokat a birtokában levő adatokat, számításokat stb. is, amelyek a Gt. 19. § (2) bekezdésében foglalt létesítési költségek arányos megtérítésénél figyelembe vehetők. Az ilyen adatok szolgáltatásáért a gázszolgáltató díjat nem számíthat fel.
A fogyasztók bekapcsolásához szükséges vezeték létesítése
4. § (1) Más tervező által készített tervet [3. § (3) és (5) bekezdése] előzetes felülvizsgálat céljából a gázszolgáltatónál be kell mutatni. A gázszolgáltató köteles azt a bemutatástól számított 30 napon belül műszaki és biztonsági szempontból megvizsgálni és a kivitelezhetőség tekintetében nyilatkozni. A terv alapján kivitelezési munkát végezni csak annak készítésétől, illetőleg a kivitelezhetőségi nyilatkozat keltétől számított 2 éven belül szabad. A két évnél régebbi tervet felülvizsgálat céljából újból be kell mutatni a gázszolgáltatónál és annak megítélésétől függően esetleg új tervet kell készíteni.
(2) A kivitelezési munka csak a gázszolgáltató által felülvizsgált és általa kivitelezésre alkalmasnak minősített tervek alapján kezdhető meg. A gázszolgáltató a tervek felülvizsgálatáért és minden kötelező ellenőrzési munkáért az árhatósági rendelkezéseknek megfelelő díjat számíthat fel.
(3) A munka megkezdését legalább 48 órával korábban a gázszolgáltatónál be kell jelenteni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a gázszerelő-szolgáltató által a 7. § szerint végzett munkára.
5. § (1) Minden ingatlant vagy épületet külön csatlakozó vezetékkel kell a gázszállító vagy gázelosztó vezetékről ellátni és azt a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelően kell létesíteni.
(2) Az egyik ingatlanról a másikra csatlakozó vezetéket átvezetni nem szabad; e rendelkezés alól az Energiafelügyelet megfelelő biztonsági előírások mellett felmentést adhat.
(3) A gázszolgáltató követelheti a telekrendezés vagy telekmegosztás folytán keletkező ingatlanok már meglevő gázellátásának elkülönítését is. Az elkülönítés költségeit a gázszolgáltató nem köteles viselni.
6. § (1) A gázszolgáltató a kivitelezési munkát bármikor ellenőrizheti; a műszaki-biztonsági szempontból szükségesnek talált módosításokat a felülvizsgált terv szerint a kivitelező és a fogyasztó köteles végrehajtani. Ipari nagyfogyasztókra e vonatkozásban a 15. § rendelkezései az irányadók.
(2) A munka elkészültét a fogyasztó és a kivitelező a gázszolgáltatónak szerelési nyilatkozat benyújtása mellett bejelenteni köteles. A szerelési nyilatkozatnak tartalmaznia kell a munkavégzés pontos helyét, a fogyasztó nevét, a kivitelező nevét és címét, valamint a létesített egész gázberendezésre vonatkozó összes lényeges adatot. A nyilatkozatot a kivitelező köteles aláírásával és pecsétjével ellátni. A bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül - a bejelentő előzetes értesítése mellett - köteles a gázszolgáltató a kivitelezést ellenőrizni. A fogyasztó gondoskodik arról, hogy a kivitelező az ellenőrzésnél megjelenjék, minden felvilágosítást megadjon, valamint a kipróbáláshoz szükséges eszközöket és feltételeket rendelkezésre bocsássa, illetőleg biztosítsa. Ha a kivitelező az ellenőrzésnél nem jelenik meg, a gázszolgáltató az ellenőrzést távollétében is megtarthatja; megállapításai ez esetben is kötelezőek.
(3) A vezetéket elfedni ég bemázolni mindaddig nem szabad, amíg annak műszaki-biztonsági szempontból való átvétele és bemérése meg nem történt.
(4) A gázszolgáltató jogosult a kivitelezőtől, beruházótól csatlakozó vagy fogyasztói vezeték szabaddá tételét, illetőleg kijavítását megkövetelni, ha azokat a műszaki-biztonsági átvétel előtt lefedték, lemázolták vagy ha azok a hatályos előírásoknak nem felelnek meg. Ha a kivitelező, beruházó e követelésnek nem tesz eleget, a gázszolgáltató a bekapcsolást megtagadhatja. A fogyasztó ebből eredő kárigényét a polgári jog szerint a kivitelezővel, beruházóval szemben jogosult érvényesíteni.
7. § (1) A gázszolgáltató és a gázszerelő-szolgáltató megállapodhatnak egymással abban, hogy egyes munkák - így meglevő berendezés bővítése, azonos rendeltetésű gázfogyasztó berendezések cseréje - esetében a gázszerelő-szolgáltató a dokumentáció csatolása mellett csak utólagos bejelentésre köteles. Az ilyen munkákat a gázszolgáltató szúrópróbaszerűen ellenőrzi. A nem megfelelő munkavégzésből eredő károkért a károsulttal szemben a gázszerelőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint közvetlenül felel.
(2) Ha ellenőrzése során a gázszolgáltató azt észleli, hogy a gázszerelő-szolgáltató nem az előírásoknak megfelelően dolgozik, előzetes írásbeli figyelmeztetés eredménytelensége esetén köteles a megállapodást felmondani és a gázszerelő-szolgáltatói kijelölés visszavonását kezdeményezni.
8. § (1) A fogyasztói berendezés létesítéséről a a fogyasztó vagy az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.
(2) Ha a fogyasztói berendezést nem a gázszolgáltató kivitelezi (szereli), annak felülvizsgálatára és ellenőrzésére a 4. 6. és 7. §-okban foglaltakat kell alkalmazni. A fogyasztói berendezés nem megfelelő létesítéséből eredő károkért a polgári jog szabályai szerint közvetlenül a munka tervezője, illetve kivitelezője felel.
(3) Ha a gázszolgáltató ellenőrzési kötelezettségét elmulasztja vagy nem megfelelően végzi, az ezáltal okozott károkért ugyancsak a polgári jog szabályai szerint felel.
9. § (1) Ha a gázszolgáltató a műszaki átvétel során a gázfogyasztó berendezést, csatlakozó vezetéket és tartozékait műszakilag megfelelőnek minősíti, a kivitelezőnek erről - kívánságára -egyidejűleg nyilatkozatot ad. Az üzembehelyezés során a gázszolgáltató a fenti berendezések üzembiztonságáról nyilatkozni köteles.
(2) A gázszolgáltató felülvizsgáló és ellenőrző tevékenysége nem érinti a tervező és a kivitelező jogszabály szerinti felelősségét.
(3) A gázszolgáltató csak olyan, szolgáltatási tevékenységével összefüggő ellenőrzési, felülvizsgálati munkájáért számíthat fel ellenértéket, amelyet szolgáltatási díjjegyzéke tartalmaz vagy amelyre az árhatóság díjtételt állapít meg.
10. § A 3-8. §-okban foglalt - a fogyasztóra vonatkozó - rendelkezéseket az építtetőre is alkalmazni kell.
Igénybejelentés
11. § (1) A gázfogyasztásra vonatkozó új vagy növekvő igényt a gázszolgáltatónál be kell jelenteni. Ilyen igénynek minősül az új berendezések szerelése vagy a meglevő berendezések helyett hasonló, de nagyobb teljesítményű berendezés szerelése. A gázszolgáltató a szerelési vázlatot igénybejelentésnek tekintheti. Ha a fogyasztó előzetesen nem tájékozódott a gázszolgáltatónál, a 3. §-ban említett adatokat az igénybejelentést követő 30 napon belül kell a fogyasztóval közölni. Ez utóbbi esetben a fagyasztó további 30 napon belül nyilatkozni köteles, hogy igénybejelentését fenntartja-e.
(2) Ha az igény kielégítésének műszaki-biztonsági vagy gazdasági akadálya nincs, a gázszolgáltató köteles erről 30 napon belül nyilatkozatot, illetve ellenkező esetben a megtagadásról értesítést küldeni az igénylő részére. Olyan esetben, amikor a gázszolgáltató igénybejelentésként a szerelési vázlatot - (1) bekezdés szerint - elfogadja, annak 4. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálata az igény kielégítésre vonatkozó nyilatkozatnak is tekintendő. A gázszolgáltató nyilatkozatában köteles feltüntetni, hogy az igény kielégítését milyen időponttól tudja biztosítani, illetve nyilatkozatát milyen - 1 év vagy annál hosszabb -időtartamig tartja fenn.
(3) Ha a fogyasztói igény az egyes energiahordozók felhasználásának engedélyezéséről rendelkező 5/1973. (VI. 30.) NIM rendelet alá tartozik, eszerint kell eljárni.
Az igénykielégítés megtagadása
12. § (1) A háztartási és kommunális fogyasztó új vagy növekvő gázigényének kielégítését a gázszolgáltató csak akkor tagadhatja meg, ha a szolgáltatásnak műszaki-biztonsági akadálya van, vagy kielégítése a népgazdaság szempontjából nem gazdaságos. A műszaki-biztonsági akadály, illetőleg a gazdaságosság elbírálásakor a meglevő gázellátó rendszer adottságai az irányadók.
(2) Ha az igénykielégítésnek csak műszaki-biztonsági akadálya van, és annak megszüntetését, illetve annak költségeit a fogyasztó vállalja, a gázszolgáltató az igénykielégítést nem tagadhatja meg.
(3) A műszaki-biztonsági akadály megszüntetési költségeinek arányos részét a bekapcsolást később igénylő fogyasztó a költségeket viselő részére megtéríteni köteles [Gt. 19. § (2) bekezdés].
(4) Az igénykielégítés megtagadását indokolni kell. Ha azzal a fogyasztó nem ért egyet, annak kézhez vételétől számított 30 napon belül a szolgáltatás helye szerinti községi tanács vb szakigazgatási szervénél, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács vb építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervénél, megyei városban a kerületi hivatalnál eljárást kezdeményezhet. Az első fokon eljáró szerv határozata ellen fellebbezésnek van helye. Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.
(5) A (4) bekezdés szerinti eljárás során keletkezett határozatban a gázszolgáltató gázelosztó hálózatának bővítésére nem kötelezhető.
(6) A (4) bekezdésben írt eljárást megindító beadvány általános tételű beadványi illeték alá esik.
A szerződés létrejötte
13. § (1) A gázszolgáltató és a fogyasztó közötti szerződés létrejöttére a polgári jog szabályai az irányadók.
(2) A szolgáltató a gázenergia szolgáltatására a fogyasztóval szerződést köt. A szerződést (szerződési ajánlatot) a szolgáltató a csatlakozó vezeték, illetve a fogyasztói berendezés 9. § (1) bekezdése szerinti műszaki átvételét követően, de legkésőbb a bekapcsolás időpontjáig küldi meg a fogyasztónak, aki azt 30 napon belül köteles visszaigazolni vagy esetleges véleményeltérését közölni.
Ha a szerződési ajánlatot a fogyasztó véleményeltéréssel fogadja el, vagy a szolgáltató külön felkérése után sem juttatja vissza, a szolgáltatónak írásban rögzítenie kell a szerződésben foglaltak indokolását, illetve a szerződés visszaigazolására vonatkozó kérését. Ha továbbra is fenntartja a véleményeltérést, annak közlésétől számított 30 napon belül a fogyasztó a gázszolgáltató székhelye szerint illetékes bíróságtól keresettel kérheti a vita eldöntését.
(3) Létrejön a szerződés a felek között azzal is, hogy a fogyasztó 16. § szerinti bejelentését a gázszolgáltató vagy a díjbeszedő szerv tudomásul veszi és a gázmérőt, illetőleg a tulajdonában levő gázfogyasztó berendezést (bérleti készüléket) az új fogyasztó nevére átírja.
(4) Amennyiben a háztartási fogyasztó 1971. jan. 1. előtt már gázt fogyasztott, a gázszolgáltató a 19. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének az első időszakos ellenőrzés alkalmával köteles eleget tenni. (25. §)
A szerződés tartalma
14. § (1) A szerződés általában a következőket tartalmazza:
a) a szerződő felek nevét, címét, ipari nagyfogyasztó esetében a felügyeleti szerv megnevezését;
b) a szerződés tárgyát, annak műszaki jellemzőit, mennyiségi és teljesítményi adatait;
c) a szerződés időtartamát, a szolgáltatás megkezdésének időpontját és a határozott időre kötött szerződés lejárati időpontját;
d) a fogyasztás helyét;
e) a csatlakozási pontot (pontokat);
f) a gázfogyasztó berendezések felsorolását (darab, típus stb.);
g) a számlázás alapjául szolgáló gázmérő berendezést és tartozékainak felsorolását;
h) a számlázás és a számla kiegyenlítésének módját;
i) az alkalmazandó díjszabást;
j) a szerződésszegés következményeit;
k) a tervszerű karbantartás (21. §) időpontját;
l) egyéb, a szerződő felek által a teljesítés és az ellenőrzés biztosítása érdekében szükségesnek tartott feltételeket.
(2) Amennyiben a fogyasztási helyen több csatlakozási pont van, az (1) bekezdés b) és c), valamint f)-i) pontjaiban foglaltakat csatlakozási pontként külön-külön fel kell tüntetni a szerződésben.
(3) Ha a fogyasztó több fogyasztási helyen kíván vételezni, fogyasztási helyenként külön-külön kell szerződést kötni.
(4) Ha a fogyasztónak a hatályos jogszabályok szerint gázenergia felhasználási engedélyre van szüksége, illetőleg a tulajdonos (tulajdontárs) hozzájárulása vagy a Gt. 19. § (2) bekezdés szerint az érdekelteknek a létesítési költség arányos része viselésében való megállapodás szükséges, azt a szerződés megkötése előtt be kell mutatni. Ezek hiányában szerződés nem köthető és a gázszolgáltatást nem lehet megkezdeni.
(5) A felek a szerződésnek az (1) bekezdésében meghatározott adatai közül a fogyasztás jellegénél (háztartás, kisipar stb.) fogva szükségteleneket mellőzhetik.
15. § (1) A Gt. 2. § (2) bekezdése szerint az ipari nagyfogyasztó technológiai célú gázfogyasztó berendezései csak műszaki-biztonsági szempontból tartoznak a Gt. hatálya alá; ennek értelmében a műszaki-biztonsági előírások megtartásáról, a gázberendezések ellenőrzéséről, valamint azok üzemeltetéséről a fogyasztó köteles gondoskodni. Az ipari nagyfogyasztó a saját területén üzemeltetett gázberendezés műszaki állagáért felelős. A gázszolgáltatás további feltételeit az ipari nagyfogyasztó a gázszolgáltatóval kötendő szerződésben köteles rögzíteni.
(2) A gázszolgáltató a gázenergiát az ipari nagyfogyasztó részére a fogadóállomásnál (nyomásszabályozónál, illetve a mérési helyen) adja át. A fogyasztó területén levő elosztóhálózaton a hozzátartozó szerelvények és berendezések felett ellenőrzést nem gyakorol és ilyen berendezés létesítéséhez az ipari nagyfogyasztó nem köteles a szolgáltató hozzájárulását kérni.
(3) Pébégázos ipari nagyfogyasztó esetében a gázszolgáltatónak csupán a tárolótartályok töltés, illetve a lefejtés feltételeit kell vizsgálni abból a szempontból, hogy azok a biztonságtechnikai előírásokat kielégítik-e.
(4) Az ipari nagyfogyasztó által üzemben tartott kommunális létesítmény (konyha, óvóda, fürdő stb.), amennyiben az ipari nagyfogyasztó területén kívül létesült, egyéb kommunális gázfogyasztókkal azonos feltételekkel üzemeltethető és biztonságtechnikai szempontból a gázszolgáltató felügyelete alá tartozik. Az ipari nagyfogyasztó területén belül üzemben tartott kommunális létesítmények tekintetében a gázszolgáltató feladatait az ipari nagyfogyasztó látja el.
(5) Az ipari nagyfogyasztó és a gázszolgáltató közötti szerződésben meg kell határozni, hogy a felhasználásban beálló és várható mennyiségi változásokat az ipari nagyfogyasztó mikor köteles a gázszolgáltatónak bejelenteni.
16. § (1) A lakásból, bérleményből vagy más helyiségből elköltöző háztartási, kommunális és ipari fogyasztó köteles az elköltözés időpontját a gázszolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés a tényleges elköltözés időpontjára szóló hatállyal a szerződés felmondását és megszűnését jelenti. A bejelentés elmulasztása esetén az elköltözött fogyasztó felel a legközelebbi mérő leolvasásáig, késedelmes bejelentés esetén a bejelentés beérkezésétől számított 8 napig terjedő fogyasztás költségeiért.
(2) Ha a háztartási vagy kommunális fogyasztó olyan helyiségbe költözik, amelyben gázszolgáltatás van és azt fenn kívánja tartani, köteles ezt az igényt a gázszolgáltatónál vagy a díjbeszedést végző szervnél bejelenteni. A bejelentéssel a gázszolgáltatási szerződés létre jön. Ha a fogyasztó a gázszolgáltatásra nem tart igényt, ezt is köteles bejelenteni és a mérő leszerelését kérni. Ennek elmulasztása esetén mindaddig, amíg a bejelentés megtörténik, felel a fogyasztásért, a berendezések bérleti díjáért, az esetleges károkért és az átalány továbbfizetéséért, az (1) bekezdésben meghatározott, attól az időponttól kezdődően, mikor az előző fogyasztó kötelezettsége megszűnt, legfeljebb azonban a beköltözés időpontjától.
(3) A (2) bekezdés szerinti igény nem tekinthető új vagy növekvő igénynek (Gt. 18. §) és annak kielégítését a gázszolgáltató nem tagadhatja meg
Közös fogyasztás
17. § (1) A közösen használt helyiségben levő gázfogyasztási berendezés és gázmérő használatának joga - eltérő megállapodás vagy hatósági határozat hiányában - a tulajdonostársakat, a bérlőtársakat, a társbérlőket és az albérlőket egyenlően illeti meg.
(2) A gázszolgáltató társbérlet keletkezésekor vagy a társbérlő személyében bekövetkezett változáskor - az érdekelt bejelentésére - a gázmérőt és az általa bérbe adott gázfogyasztó berendezéseket a gázhasználatra jogosult társbérlők nevére írja át. Ha a társbérlet megszűnik vagy a társbérlők száma csökkent, a lakásban maradó bérlő (társbérlő) nevére kell átírni a lakásban levő gázmérőt és bérelt gázfogyasztó berendezést.
(3) Ha a lakásból a társbérlő elköltözik, az ott felszerelt bérleti gázfogyasztó berendezést a gázszolgáltató és a többi társbérlő hozzájárulása nélkül nem viheti magával. Az elköltöző - a gázszolgáltató hozzájárulásával - társbérlők hozzájárulása nélkül is magával viheti a bérelt berendezést, ha ezt eredetileg ő bérelte.
(4) Ha a gázmérő az egyik társbérlő kizárólagos használatára rendelt helyiségben van, a gázmérő főcsapját a helyiség használója csak akkor zárhatja le, ha társbérlőit ezzel a gázhasználatban nem akadályozza.
(5) Ha annak műszaki lehetősége fennáll és a társbérlők az elkülönítés költségeinek vállalásával azt kérik, az elkülönítést végre kell hajtani és velük a gázfogyasztásra külön-külön kell szerződést kötni.
Bekapcsolás
18. § (1) Csatlakozó vezetéknek gázelosztó vezetékkel, gázmérőnek mind a csatlakozó, mind a fogyasztói vezetékkel, illetve gázmérő nélküli fogyasztás esetén a csatlakozó vezetéknek a fogyasztói vezetékkel való összekapcsolását csak a gázszolgáltató végezheti.
(2) A fogyasztói vezeték és - ha annak elkészítése a fogyasztó kötelessége - a csatlakozó vezeték elkészítését a fogyasztó oly időben köteles a gázszolgáltató részére bejelenteni, hogy az a szükséges ellenőrzés befejezése után (6. §) a bekapcsolást is elvégezhesse úgy, hogy a gázszolgáltatás a szerződés szerinti időpontban megkezdődhessen.
(3) Biztonsági okból a gázszolgáltató a főcsapot elzárhatja és ólomzárral láthatja el. Az ólomzárat eltávolítani és a lezárt főcsapot kinyitni kizárólag a gázszolgáltató ezzel megbízott munkavállalója jogosult.
19. § (1) A gázszolgáltató köteles a szolgáltatás megkezdése előtt - ipari nagyfogyasztót kivéve - a gázfogyasztó berendezést műszaki-biztonsági szempontból felülvizsgálni és a fogyasztóval vagy megbízottjával egyidejűleg ismertetni a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó berendezés rendeltetésszerű és biztonságos kezelésének szabályait. Ennek megtörténtét a fogyasztó (megbízottja) írásban igazolja.
(2) A műszaki-biztonsági szempontból nem megfelelő fogyasztói vezeték és gázfogyasztó berendezés bekapcsolását a gázszolgáltató köteles megtagadni.
Szolgáltatás
20. § (1) A gázszolgáltató a gázt az állami szabványban* előírt módon szagosítva, az állami szabványokban** a műszaki előírásban vagy ennek hiányában a szerződésben meghatározott minőségben (nyomás, fűtőérték, égési tulajdonság stb.) köteles folyamatosan szolgáltatni.[13]
(2) A gáz szolgáltatásakor - vezetékes szolgáltatás esetén - az átadás helye
- a fogyasztóknál felszerelt gázmérő kiömlő csonkja, illetve a gázfogadó állomás kilépő csonkja;
- illetve átalány (gázmérő nélküli) fogyasztás esetén a főcsap.
21. § (1) A gázszolgáltató a fogyasztók zavartalan gázellátásának biztosítása érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtenni köteles.
(2) A gázszolgáltató - ha a kezelésében levő vezeték (gázszállító-, gázelosztó- vagy csatlakozó vezeték) rendszeres karbantartása, javítása, felújítása vagy a vezetékrendszer fejlesztése érdekében a szolgáltatás szüneteltetése indokolt - köteles azt a lehető legkisebb fogyasztói körre és időtartamra csökkenteni.
(3) A gázszolgáltató a (2) bekezdés szerinti munka miatt szükséges szolgáltatási szüneteltetésre tervet köteles készíteni, ha az a fogyasztók széles körét (egész községet, várost, városi kerületet) érinti. A szüneteltetési tervet a szolgáltatás helye szerint illetékes városi, fővárosi kerületi tanács vb. energiagazdálkodási feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, illetve a községi tanács vb. szakigazgatási szervéhez kell benyújtani, amely 15 napon belül nyilatkozni köteles. A tervhez való hozzájárulásnak tekintendő, ha a tanács vb. szakigazgatási szerve a fenti határidőn belül nem nyilatkozik. Egyéb esetekben, a szolgáltatás szüneteltetéséről csak a fogyasztókat kell megfelelő időben és a helyi viszonyoknak megfelelő módon értesíteni.
(4) A 21-24. §-ok szerinti szüneteltetésből vagy korlátozásból a fogyasztót ért károkért a gázszolgáltató csak vétkessége esetén felel.
(5) Ha tevékenysége során a gázszolgáltató olyan helyzet fennállását észleli, amely közvetlen veszély forrása, annak megszüntetéséig a veszélyeztetett szakaszon a gázszolgáltatást szüneteltetni kell. A szabálytalan helyzet megszüntetésének költségei közterületen levő gázberendezésben a gázszolgáltatót, telekhatáron belüli csatlakozó vezeték esetében az ingatlantulajdonost (kezelőt), fogyasztói berendezésen a fogyasztót terhelik. A szabálytalan helyzet megszüntetése közterületen a gázszolgáltató feladata.
(6) A Gt. 10. § (2) bekezdésében hivatkozott veszély alatt az élet- vagyonbiztonság, valamint a gázszolgáltatás folyamatosságának veszélyeztetettségét kell érteni. Állagfenntartást biztosító kivitelezési (karbantartási) munkálatnak minősül mindaz a munka, amely a csatlakozó vezetéken és tartozékain keletkezett veszélyhelyzet, üzemzavar megszüntetéséhez, megelőzéséhez és a rendeltetésszerű üzemeltetés biztosításához szükséges vagy műszaki szükségességből egyébként indokolt. Az intézkedés szükségességének elbírálására a gázszolgáltató megállapításai az irányadók.
22. § Üzemzavar esetén a gázszolgáltató köteles a szolgáltatást a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani.
23. § (1) Üzemzavar esetén a gáz szolgáltatásának korlátozását előre meghatározott korlátozási sorrend szerint kell végrehajtani.
(2) A korlátozást a 24. § (2) bekezdésében meghatározott kategóriák sorrendjében kell végrehajtani. Az érdekelt fogyasztókat a gázszolgáltató értesíti, hogy az egyes gázfogyasztó berendezéseik tekintetében a korlátozási sorrendben melyik fogyasztói kategóriába vannak sorolva, és hogy fogyasztói kategóriánként mekkora a korlátozás alá vonható legnagyobb teljesítmény.
(3) A korlátozás végrehajtásáról a gázszolgáltató gondoskodik.
(4) A fogyasztó a gázszolgáltató által közölt korlátozást köteles haladéktalanul a ránézve irányadó kategóriák sorrendjében ós a fogyasztói kategóriánként elrendelt mértékben végrehajtani.
(5) A háztartási és kommunális fogyasztást érintő korlátozás végrehajtásánál, a fogyasztók értesítésénél, a végrehajtás ellenőrzésénél és a korlátozás feloldásánál a gázszolgáltató a 21. §-ban meghatározott tanácsi szervvel együttműködve jár el. Ha az együttműködés késedelemmel járna vagy az nem biztosítható, a gázszolgáltató a korlátozási intézkedésről a tanács vb. 21. §-ban meghatározott szakigazgatási szervét utólag - legkésőbb 24 órán belül - értesíti.
24. § (1) Az egy-egy vezetékrendszerről ellátott fogyasztókat a (2) bekezdésben meghatározott kategóriába kell sorolni, kategóriánként meghatározva a korlátozás alá vonható legnagyobb gázteljesítményt.
(2) I. kategóriába tartozik a gázszolgáltatás egyenletessé tétele érdekében gázt időszakonként, külön szerződés alapján vételező fogyasztó (kiegyenlítő fogyasztó);
II. kategóriába tartozik a gázt más energiahordozóval bármikor helyettesíteni tudó fogyasztó (alternatív fogyasztó);
III. kategóriába tartozik az a fogyasztó, amelynél a gázszolgáltatás korlátozása termeléskiesést okoz, a technológiai berendezésben azonban károsodást nem idéz elő;
IV. kategóriába tartozik az a nem háztartási és nem kommunális fogyasztó, amely az I-III. kategóriába nem sorolható;
V. kategóriába tartozik az a kommunális fogyasztó, amelynél a gáz felhasználását felelős személy irányítja, és végül
VI. kategóriába a háztartási és az V. kategóriába nem sorolt kommunális fogyasztó tartozik.
25. § (1) A gázszolgáltató a gáz rendeltetésszerű felhasználását a fogyasztóknál ellenőrizni jogosult.
(2) A gázfogyasztó berendezés műszaki-biztonsági állapotát a gázszolgáltató, illetve a vele kötött megállapodástól függően a gázszerelő-szolgáltató a GOMBSZ előírásai szerint ellenőrizni köteles. A fogyasztó megrendelésére is köteles a gázszolgáltató, illetve a gázszerelő-szolgáltató a háztartási gázfogyasztó berendezés műszaki-biztonsági ellenőrzését vállalni és a helyszíni javítást, illetve karbantartást elvégezni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az ipari nagyfogyasztó telephelyén belüli berendezéseire.
26. § (1) A fogyasztó köteles lehetővé tenni, hogy bejelentésére vagy a gázszolgáltató előzetes értesítése alapján, annak megbízottjai a gázberendezés megvizsgálása, a gázmérő lezárása, a szükséges javítások, fel- és leszerelési munkálatok elvégzése céljából a fogyasztó munka beosztásának megfelelően 7-14 óráig, illetve 14-20 óráig, gázömlés esetén pedig bármikor bemehessenek azokba a helyiségekbe, amelyekben gázberendezés van. E munkák végzésekor, a munkavégzéshez szükséges időpont megállapításakor, a fogyasztó személyes érdekeire is figyelemmel kell lenni.
(2) Ha olyan gyanú merül fel, hogy a fogyasztó a gázhasználat során a biztonsági előírásokat nem tartja be vagy szerződésszegő módon vételez és egyúttal az ezzel kapcsolatos ellenőrzést nem teszi lehetővé, illetve azt meggátolja, a gázszolgáltató a fogyasztás helyére való bejutás céljából az illetékes városi, fővárosi kerületi tanács vb. energiagazdálkodási feladatokat ellátó szakigazgatási szerveihez, illetve községi tanács Vb. szakigazgatási szervéhez fordulhat, mely az 1957. évi IV. törvény 46. §-a alapján azonnal végrehajtandó határozatot hozhat és a végrehajtás foganatosítása céljából az említett törvény 74. § (3) bekezdése alapján az illetékes rendőri szerv Vezetőjétől karhatalom kirendelését kérheti.
27. § Ha az ingatlantulajdonos (kezelő, használó) olyan átalakítási, bővítési, bontási vagy egyéb munkálatot végeztet, amelynek következtében valamely csatlakozó, illetve fogyasztói vezetéket, gázmérőt vagy bármilyen gázfogyasztó berendezést akár ideiglenesen is el kell távolítani vagy gázmentesíteni kell - a munka kivitelezőjével való egyetemleges felelősség mellett - legalább tizennégy nappal a munka megkezdése előtt köteles azt a gázszolgáltatónak írásban bejelenteni.
A gáz minőségének megváltoztatása miatti szolgáltatói kötelezettség
28. § (1) Ha a gázszolgáltató az általa ellátott területen a korábbihoz képest más összetételű vagy fűtőértékű gáz szolgáltatására tér át (pl. városi gázról földgázra) és az az átállás a gáz égési tulajdonsága megváltoztatásával jár, a háztartási és kommunális fogyasztó által általánosan használt gázfogyasztó berendezés átállításával, átalakításával, illetőleg cseréjével kapcsolatos kötelezettség a gázszolgáltatót terheli, azok költségét nem lehet áthárítani a fogyasztóra. Ha a berendezés átalakítása nem lehetséges, csere esetén az új berendezés tulajdonjoga a kicserélt berendezés tulajdonosát illeti és értékkülönbözet nem számítható fel; ha az átalakítás lehetséges volna, de a tulajdonos a berendezés cseréjét kéri, a kicserélt berendezés és az új berendezés közötti értékkülönbözet a tulajdonos terhére felszámítható.
(2) A gázfogyasztó berendezés átállításával, átalakításával vagy kicserélésével kapcsolatos kötelezettség nem terheli a gázszolgáltatót a nem háztartási és nem kommunális fogyasztó használatában levő, illetőleg a háztartási vagy kommunális fogyasztó - egyedi gyártású, - a kereskedelem által belföldön forgalomba nem hozott külföldi gyártmányú és biztonságtechnikai behozatali engedéllyel nem rendelkező gázfogyasztó berendezése tekintetében.
Fogyasztás
29. § (1) A gázt a gázszolgáltató hozzájárulása nélkül - az 1. § a/3. pontjában említett esetet kivéve - másnak továbbadni vagy a mérő nélkül fogyasztott gáz használatát a 16-17. §-okban foglaltakon kívül más részére lehetővé tenni és a gázfogyasztó berendezést rendeltetésétől eltérő módon, illetőleg a biztonsági előírások megszegésével használni tilos.
(2) Ha az 1. §-ban említett ipari nagyfogyasztó a telephelyén kívül elhelyezett fogyasztó részére kívánja a gázt továbbadni, ehhez az Energiafelügyelet hozzájárulását kell megszereznie.
30. § (1) A fogyasztó csak a GOMBSZ-ban meghatározott feltételeknek megfelelő gázfogyasztó berendezést üzemeltethet.
(2) Egyedi gyártású vagy a kereskedelem által forgalomba nem hozott külföldi gyártmányú háztartási gázfogyasztó berendezés csak akkor üzemeltethető, ha ezt a GOMBSZ-ban előírt gáztechnikai, biztonsági és egészségvédelmi szempontból tartott előzetes helyszíni vizsgálat után a gázszolgáltató üzemeltetésre alkalmasnak minősítette.
31. § (1) A fogyasztó köteles minden, a szolgáltatással kapcsolatos rendellenességet a gázszolgáltatónál haladéktalanul bejelenteni.
(2) Lakáson belüli gázömlés esetén a fogyasztó köteles a veszély elhárítása érdekében a tőle elvárható intézkedéseket (szellőztetés, csapok lezárása stb.) megtenni.
(3) A bejelentett gázömlést a gázszolgáltató köteles haladéktalanul, a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.
Mérés
32. § (1) A szolgáltatott gáz mennyiségének méréséről a gázszolgáltató - a (4) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - gondoskodni köteles. A gázmennyiség mérése gázmérőn vagy más erre alkalmas mérőberendezésben (a továbbiakban együtt: gázmérő) történik, amely eltérő megállapodás hiányában a gázszolgáltató kizárólagos rendelkezése alatt áll.
(2) Ha a gázmérő a fogyasztó tulajdonában áll, annak működését a gázszolgáltató jogosult ellenőrizni.
(3) A teljesítménymérés kötelező időpontjait a gázszolgáltatóval kötött szerződésben kell rögzíteni. A szolgáltatott gáz teljesítménymérésének feltételeit az ipari nagyfogyasztó biztosítani köteles.
(4) A gázszolgáltató megállapodhat a fogyasztóval a gáz mérő nélküli fogyasztásában.
33. § (1) A gázmérőt legkésőbb a bekapcsoláskor kell felszerelni. A felszerelés általában a gázszolgáltató feladata és annak költségeit a fogyasztó (megrendelő) viseli.
(2) A gázmérő nagyságát, rendszerét, felszerelési helyét a gázszolgáltató állapítja meg. A gázmérő helyének kijelölésénél a fogyasztó kívánságait lehetőleg figyelembe kell venni.
34. § A gázszolgáltató a tulajdonában álló gázmérőn és tartozékain a rendes használat mellett előállott hibákat díjtalanul javítja ki.
35. § (1) A gázmérőt a nem háztartási fogyasztó nevére csak szerződéskötés után szabad átírni.
(2) Ha a használatban levő és jól működő gázmérőt a gázszolgáltató a fogyasztó kérésére kicseréli vagy az általa megjelölt, a műszaki-biztonsági követelményeknek megfelelő helyre áthelyezi, a fogyasztó a csere vagy áthelyezés megállapított díját, illetve költségét köteles megfizetni.
(3) Újrahitelesítés esetén a gázmérő cseréjét a gázszolgáltató díjmentesen köteles elvégezni.
36. § (1) A fogyasztó kérésére a gázszolgáltató köteles a gázmérőt megvizsgálni.
(2) Ha a fogyasztó kérelmére megvizsgált gázmérő +4%-ot meg nem haladó mérési hibával működik, a vizsgálat költségei a fogyasztóra átháríthatók.
(3) A gázmérő leolvasását, illetőleg a díjbeszedést végző szerv a hibagyanús gázmérőről az észleléskor haladéktalanul, de legkésőbb 6 napon belül köteles a gázszolgáltatónak értesítést küldeni. A gázszolgáltató köteles a gázmérőt mielőbb megvizsgálni és ha az hibás, az értesítés beérkezésétől számított 30 napon belül kicserélni.
(4) A nem háztartási vagy kommunális fogyasztóval kötött szerződésben az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérő megállapodás is köthető.
(5) A fogyasztó jogosult ellenőrző mérőeszközt alkalmazni. Eltérő mérési eredmény esetén a gázszolgáltató hitelesített mérőeszközeinek mérési adatai irányadók, amíg azok helytelenségét a fogyasztó nem bizonyítja.
(6) Ha a gázszolgáltatási szerződés szerint a gáz mennyisége mellett a gáz fűtőértékét is mérni kell, arról a gázszolgáltató gondoskodik; az (5) bekezdést erre az esetre is alkalmazni kell.
37. § (1) Lakás vagy más helyiség, bérlemény megosztása esetén a gázszolgáltató minden önálló bérlemény részére külön gázmérőt köteles biztosítani. A bérelt gázfogyasztó berendezés azt a fogyasztót illeti, aki azt eredetileg bérelte.
(2) Ha a társbérlők között olyan fogyasztó van, aki a gázt nemcsak háztartási célra veszi igénybe, a gázszolgáltató - hivatalból vagy bejelentésre - ezen fogyasztó részére és költségére (ebbe a mérőhely kialakítás költségei is beleértendők) külön gázmérőt köteles felszerelni.
(3) A gázszolgáltató a gázmérő felszerelésére irányuló kérelmet csak akkor tagadhatja meg, ha a gázfogyasztás szétválasztása műszaki okból nem oldható meg.
A gázszolgáltatás elszámolása
38. § A 32. § (4) bekezdésében és a 42. §-ban meghatározott esetet nem számítva, a gázfogyasztást időszakonként, rendszeres leolvasás útján kell megállapítani. A gázmérő leolvasását a gázszolgáltató vagy a díjbeszedéssel megbízott szerv végzi és azt a fogyasztó köteles lehetővé tenni.
39. § (1) A fogyasztott gázért a fogyasztó a szabályozó rendelkezések szerint megállapított dijat köteles fizetni. Ha a gázt egy szerződés alapján többen használják (több fogyasztó van), azok egyetemlegesen felelősek a fogyasztott gáz árának megfizetéséért.
(2) A fogyasztott gáz árát és az egyéb díjakat - ha jogszabály vagy a fogyasztóval kötött szerződés másképpen nem rendelkezik - a számla bemutatásakor azonnal meg kell fizetni.
(3) Ha az azonnali fizetésre kötelezett fogyasztó írásbeli felszólítás ellenére a számlát 15 napon belül nem egyenlíti ki, a gázszolgáltató a gáz szolgáltatását megszüntetheti.
40. § Ha a fogyasztó - a fűtésen kívül is - több díjszabási tétel hatálya alá tartozó célra használja a gázt, akkor a gázszolgáltató, illetőleg a díjbeszedéssel megbízott szerv a háztartási fogyasztás mennyiségét - megállapodás hiányában - becsléssel jogosult megállapítani és annak megfelelően számlázni. A fogyasztó kívánságára és költségére a gázszolgáltató a nem háztartási gázfogyasztás mérésére - ha műszakilag lehetséges - köteles külön gázmérőt felszerelni.
A hibásan mért fogyasztás elszámolása
41. § (1) Ha a háztartási fogyasztónál felszerelt gázmérő a fogyasztást nem, vagy rosszul jelzi:
a) az előző év azonos időszakának fogyasztását,
b) ha az előző év azonos időszakának gázfogyasztása nem állapítható meg, a gázmérő meghibásodása előtt három mérőleolvasási időszaknak egy időszakra eső átlagát (amelyet az évszaknak megfelelően az előző évi fűtési fogyasztás figyelembevételével kell helyesbíteni), kell a számlázás alapjául venni.
(2) Az (1) bekezdés szerint elszámolható gáz mennyiségét becsléssel kell megállapítani, ha időközben a gázfogyasztó készülékek száma vagy fajtája, a helyiségben lakó személyek száma vagy a helyiség mérete megváltozott.
(3) A nem háztartási fogyasztónál felszerelt gázmérő meghibásodásakor a fogyasztás elszámolásához, illetőleg a számlázáshoz az (l) bekezdés b) pontjában meghatározott időszak fogyasztását, a gázfogyasztó készülékek összteljesítményét, továbbá az üzemi adatok alapján rögzített használati időt kell figyelembe venni.
42. § A fogyasztó - írásban vagy személyesen - kérheti a bemutatott számla helyesbítését a számlát kiállító szervtől (gázszolgáltató, díjbeszedést végző szerv), aki erre 15 napon belül köteles nyilatkozni. A helyesbítés iránti bejelentésnek a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs.
43. § (1) Ha a fogyasztót visszatérítési illeti meg, a gázszolgáltató, illetőleg a díjbeszedéssel megbízott szerv az ipari nagyfogyasztó részére a
42. §-ban említett bejelentés érdemleges elbírálásától számított 8 napon belül köteles a visszatérítés összegét visszautalni, egyéb fogyasztók részére pedig a legközelebbi fogyasztási számlázás alkalmával köteles elszámolni.
(2) Ha a fogyasztó a gázszolgáltatónak utólagosan téríteni köteles, kérelmére ugyanolyan időtartamú részletfizetést kell lehetővé tenni, mint amilyen időszakra a téves elszámolás vonatkozik.
Szerződésszegés és következményei
44. § Szerződésszegésnek minősül különösen
1. a gázszolgáltató részéről, ha
a) a gázszolgáltatást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg,
b) a szolgáltatott gáz jellemzői (nyomás, fűtőérték, égési tulajdonság stb.) nem felelnek meg a szabványban, műszaki előírásban vagy a szerződésben foglaltaknak,
c) a gázszolgáltatást a 21-24. §-okban foglaltakon túlmenően korlátozza, vagy szünetelteti,
d) a gázszolgáltatás a szolgáltató hibájából megszakad,
e) a gázszolgáltatásból kizárt (48. §) fogyasztó részére az arra okot adó szabálytalanság megszűnése és a fogyasztónak erről szóló értesítése kézhezvételétől számított legkésőbb 8 napon belül a gázszolgáltatást nem folytatja;
2. a fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül (Gt. 23. §), különösen az, ha a fogyasztó
a) fogyasztói vezetéket a gázszolgáltató felülvizsgálata és ellenőrzése nélkül létesít, áthelyez, bővít,
b) gázfogyasztó berendezést a gázszolgáltató előzetes értesítése mellőzésével üzembe helyez (bekapcsol),
c) az ólomzárral lezárt főcsapról az ólomzárat eltávolítja vagy a főcsapot más módon kinyitja [18. § (3) bekezdés],
d) a vételezett gázt a 29. § (2) bekezdésében foglalt eseten kívül a szerződésben megjelölt fogyasztási helyen kívüli területre vezeti át,
e) az általa vételezett (fogyasztott) gázt a gázszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül más részére továbbadja, vagy a gáz használatát a 16-17. §-okban foglaltakon kívül más részére lehetővé teszi,
f) felhasználási engedélyhez kötött gázfogyasztás esetén engedély nélkül vételez [14. § (4) bekezdés],
g) a gázt a gázmérő működésének bármilyen módon való befolyásolásával vételezi, a gázmérő leolvasását vagy hibás gázmérő kicserélését meggátolja, illetve felhívásra nem teszi lehetővé,
h) a gázt műszaki, biztonsági szempontból nem megfelelő gázberendezésen vételezi,
i) mérő nélküli fogyasztás és átalány fizetése esetén a megállapított feltételeket megszegi,
j) a gáz árát, valamint az egyéb díjakat nem fizeti meg;
3. az ipari nagyfogyasztó részéről - a 2. d), e), g) pontokban meghatározott szabálytalan vételezés esetein túlmenően -, ha a szerződésben foglalt időpontban a vételezést (fogyasztást) nem kezdi meg, továbbá, ha a szerződés szerinti gázmenyiségnél vagy teljesítménynél többet, illetőleg nagyobb teljesítményt vételez.
45. § (1) A szerződésszegés következménye általában
a) kártérítés, illetve kötbér,
b) a szolgáltatás egészben vagy részben való megtagadása, ha a szerződésszegés a 44. § 2. a-j) pontjaiban foglalt módon történik. A gázszolgáltató a gáz további szolgáltatását csak akkor szüntetheti meg azonnal, ha az az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti; egyébként a gázszolgáltatás megszüntetése előtt a fogyasztót fel kell hívni a szerződésben megállapított kötelezettségei teljesítésére.
(2) Ipari nagyfogyasztónál a gázszolgáltatás csak akkor tagadható meg, ha az a 44. § 2. d), e), g) pontjában meghatározott szerződésszegést követi el.
(3) A szabálytalan vételezés megszüntetése után a további gázszolgáltatást lehetőleg haladéktalanul meg kell kezdeni. Ipari nagyfogyasztónál a (2) bekezdésben említett szabálytalan vételezés megszüntetéséről szóló értesítés kézhezvétele után, legkésőbb 8 nap alatt a gázt ismét szolgáltatni kell.
46. § A szerződésszegésből eredő károkért a gázszolgáltató és a fogyasztó a polgári jog szabályai szerint felel.
47. § (1) A gázszolgáltató és az ipari nagyfogyasztó részéről történő szerződésszegés esetére a felek a szerződésben kötbér fizetési kötelezettségben állapodhatnak meg.
(2) A szerződésszegés esetére kikötött kötbér nem haladhatja meg a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díjának 8'%-át, nem a szerződés szerinti jellemzőknek megfelelően szolgáltatott gáz esetén 5%-át.
A szerződés megszűnése
48. § (1) A háztartási és a kommunális fogyasztóval kötött szerződést a gázszolgáltató csak a Gt. 22. § (3) bekezdésében foglalt esetben mondhatja fel.
(2) Amennyiben a gázberendezés leszerelésre kerül, azt a munka megkezdése előtt 48 órával a gázszolgáltatónak, a szükséges intézkedések megtétele végett be kell jelenteni.
49. § (1) Az ipari nagyfogyasztóval határozott időre kötött szerződés annak lejártával megszűnik. Ha a következő időszakra kötendő szerződésre nézve a felek között vita van, annak eldöntéséig a gázszolgáltató nem köteles egyéb szolgáltatásra, mint amilyenre az előző szerződés szerint köteles volt.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a kötelem fenntartását a fogyasztó nem kívánja.
50. § (1) Ha a gázszolgáltatásra vonatkozó szerződést a gázszolgáltató a Gt. 22. § (3) bekezdése alapján jogosult azonnali hatállyal felmondani, a fogyasztó kérésére a területileg illetékes gázszolgáltató köteles pébégáz ellátást biztosítani, ha annak műszaki-biztonsági feltételei fennállnak.
(2) A szerződés azonnali hatállyal való felmondása előtt az arra okul szolgáló körülményről, valamint a gáz szolgáltatásának a fogyasztói körzetben történő megszüntetéséhez való hozzájárulásról olyan időben kell a fogyasztót értesíteni, hogy annak módja legyen a pébégáz szolgáltatását kérni, vagy más energiahordozóra való áttérésre felkészülnie.
Egyéb gázszolgáltatói jogosultságok, rendelkezések
51. § (1) A gázszolgáltató jogosult a tulajdonában (kezelésében) álló gázfogyasztó berendezésre a fogyasztóval bérleti szerződést kötni.
(2) A gázszolgáltató és a gázszerelő-szolgáltató jogosult a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó berendezés karbantartását, javítását, átalakítását stb. az ingatlantulajdonossal, illetve a fogyasztóval kötött külön megállapodás alapján ellátni.
(3) Az ingatlantulajdonos, a bérlő, illetőleg a fogyasztó - szükség esetén karhatalom igénybevétele mellett - tűrni köteles a csatlakozó vezeték elkészítésével, áthelyezésével, cseréjével, javításával, karbantartásával, továbbá új fogyasztók bekapcsolásával összefüggő munkálatok végzését. Köteles lehetővé tenni azt is, hogy e munkák elvégzése érdekében a munka kivitelezője a helyiségbe bemenjen.
(4) A (3) bekezdésben foglalt munkák megrendelője a tűrésre kötelezett ingatlantulajdonosnak, bérlőnek, illetve fogyasztónak a munkavégzés folytán felmerült összes költségét és kárát megtéríteni vagy az érdekelt kívánságára az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítást saját költségén elvégezni köteles.
(5) Ha a csatlakozó vezeték csatlakozási pont utáni részének, illetőleg a fogyasztói vezetéknek karbantartását, javítását, áthelyezését, cseréjét stb. nem a gázszolgáltató végezte, az elvégzett munkát a 6. és 8. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával a gázszolgáltatóval ellenőriztetni kell.
52. § A 12. §-ban foglaltak nem vonatkoznak arra a háztartási és kommunális fogyasztóra, aki (amely) a gázt ipari vagy kereskedelmi tevékenysége érdekében használja.
III. fejezet
Gáz szolgáltatása palackban vagy tartályban
53. § A 3-4., 6-15., 18-20. §-okban, a 23. § (1) bekezdésében, a 25-28., 30-31., 39., 44-47., 49. §-okban, az 50. § (2) bekezdésében, az 51. § (2) bekezdésében, valamint az 52. §-ban foglalt rendelkezéseket - az 54-60. § szerinti kiegészítésekkel és eltérésekkel - a gáz palackban vagy tartályban történő szolgáltatására is alkalmazni kell.
54. § A 4., 6-9., 18-19., 25-28., 30., valamint az 51. §-okban meghatározott jogok, illetőleg kötelezetségek csak a gázt vezetek útján szolgáltató gázszolgáltatót illetik és terhelik.
55. § A gázszolgáltatónak csatlakozó vezeték létesítésére vagy bővítésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettsége [3. § (3)-(4) bekezdés] a fejezet szerinti szolgáltatás esetén a fogyasztói vezetékre, illetőleg fogyasztói tartályra, a 6. és 8. § szerinti felülvizsgálási és ellenőrzési kötelezettsége a fogyasztói tartályra terjed ki.
56. § A gáz palackban vagy tartályban történő szolgáltatására kötendő szerződésnek a 14. §-ban foglalt előírások megfelelő alkalmazása mellett tartalmaznia kell még:
a) a palack beszerzés módját (megvásárlásának módját),
b) a műszaki és biztonsági feltételek [57. § (1) bekezdés] vállalására vonatkozó fogyasztói nyilatkozatot,
c) a műszaki és biztonsági ügyekben a fogyasztónál eljáró gázszolgáltatónak vagy a vele létesített külön megállapodás alapján arra jogosult szakvállalatnak (egyéb szervnek) megnevezését és címét.
57. § (1) A gázszolgáltató köteles a bekapcsolást megtagadni, ha a palack vagy a gázberendezés elhelyezése a GOMBSZ előírásainak nem felel meg.
(2) E fejezet szerinti gázszolgáltatás esetén a gázszolgáltató a palack szállításának, a palack és tartály rendeltetésszerű és biztonsági kezelésének szabályait köteles a bekapcsoláskor a fogyasztóval ismertetni (19. §). Az ismertetési kötelezettségnek a 60. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a gázszolgáltató köteles ismét eleget tenni.
58. § A gázszolgáltató szolgáltatási kötelezettsége a teljesítési helyig (cseretelep) terjed.
59. § A fogyasztót - a gázszolgáltató hibás teljesítése esetén - a Ptk. 305-307. §-ai szerinti szavatossági jog illeti meg.
60. § (1) A fogyasztó köteles 30 napon belül a gázszolgáltatónak bejelenteni, ha
a) lakhelyét (fogyasztási hely) megváltoztatja;
b) gázfogyasztó berendezését eladja vagy egyébként más részére átadja, vagy
c) a gáz palackban vagy tartályban történő további szolgáltatására nem tart igényt.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a gázszolgáltatónak a gázfogyasztó berendezést ólomzárral kell ellátni.
Lábjegyzetek:
[1] Jelenleg = 1960. évi III. törvény (Bányatörvény: Bt) végrehajtásáról rendelkező 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. rendeletnek a 14/1969. (III. 28.) Korm. sz. rendelettel megállapított 47. § (1) a) és f) pontjai és a 113. § (1) bekezdése.
[2] * Jelenleg az 5/1970. (NIM. É. 6.) OBF számú szabályzat.
[3] * Jelenleg az 5/1970. (NIM. É. 6.) OBF számú szabályzat.
[4] A melléklet a Nehézipari Értesítőben kerül közzétételre.
[5] * = MSZ 7048
[6] = 9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet 20. §
[7] * Jelenleg az MSZ 7048.
[8] = 5/1973. (VI. 30.) NIM rendelet.
[9] * A melléklet a Nehézipari Értesítőben kerül közzétételre. ** 4/1974. (VI. 21.) NIM rendelet és 4/1974. (VIII. 1.) BM rendelet. *** 2/1969. (III. 22.) NIM rendelet.
[10] 4/1974. (VI. 21.) NIM rendelet és 4/1974. (VIII. 1.) BM rendelet.
[11] * Jelenleg a 10/1970. (VII. 1.) NIM rendelet.
[12] * 8/1974. (XI. 20.) NIM sz. rendelet 1. § c)-d) pontja.
[13] * Jelenleg: NIMSZ 74002. ** Jelenleg: MSZ 1601, 5650/3, 10984.