11/1983. (V. 12.) MT rendelet

a szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyes intézkedésekről

A Minisztertanács a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény (a továbbiakban: Szt.) 72. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli:

A szolgálati találmány feltalálójának díjazása

1. §

(1) A szolgálati találmány [Szt. 9. § (1) bek.] értékesítése esetén a feltalálót a hasznos eredménnyel arányos találmányi díj illeti meg, ha

a) a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom megszűnéséig;

b) a találmány végleges szabadalmi oltalma a munkáltató [Szt. 9. § (2) bek.] lemondása vagy a fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az időpontig, amikor a szabadalom lejárat miatt szűnt volna meg.

(2) A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni:

a) a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítását, használatát és forgalomba hozatalát (a továbbiakban együtt: hasznosítás);

b) a szabadalom hasznosításának más részére történő engedélyezését, valamint

c) a szabadalom teljes vagy részleges átruházását.

(3) Hasznos eredménnyel jár a találmány, ha a munkáltatónak pénzben mérhető vagy pénzben nem mérhető előnyt biztosít.

2. §

(1) A feltalálót a hasznosítás, az egyes hasznosítási engedélyek és az átruházás után külön-külön, valamint a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a találmányi díj.

(2) Találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén a hasznosító szabadalmastárs köteles fizetni; a hasznosítás engedélyezése és az átruházás esetén a találmányra jogot szerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja.

(3) A feltalálót találmányi díj illeti meg a külföldi szabadalom, illetőleg az annak megfelelő tartalmú más jogi oltalom alapján történő értékesítés esetén is; a hasznosítás után azonban csak akkor, ha azért belföldi szabadalom alapján nem tarthat igényt találmányi díjra.

(4) A találmányi díj mértékét, folyósításának idejét és módját a találmányi díjszerződés, ennek hiányában a bíróság határozza meg.

3. §

A pénzben nem mérhető előnyt biztosító találmánynál, valamint a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén a hasznos eredményt minden körülmény alapos mérlegelésével kell megállapítani.

4. §

(1) A találmányi díj mértékének a meghatározásakor a következő - növelhető, illetőleg csökkenthető - díjkulcsokból kell kiindulni:

a) a találmány hasznosítása esetén az öt évi hasznos eredmény nyolc százalékából,

b) a szabadalom hasznosításának engedélyezése és a szabadalom átruházása esetén a hasznosítási díj vagy a vételár alapján a munkáltatónál jelentkező hasznos eredmény ötven százalékából.

(2) Díjkulcsnövelő tényezők különösen: a találmány a tervidőszak tudományos kutatási és műszaki fejlesztési főirányai körébe tartozik; új növényvédőszert, gyógyszert vagy élelmiszert eredményez; exportnövelő, illetőleg importcsökkentő hatású; a találmánynak a vállalati hasznos eredményben ki nem fejeződő népgazdasági hatásai is vannak.

(3) Díjkulcscsökkentő tényezők különösen: a feltaláló a munkáltatónál jelentős költség- és időráfordítással hozta létre a találmányt; a munkáltató által korábban elért kísérleti eredmények, tapasztalatok jelentős mértékben segítették a találmány kidolgozását; öt évnél hosszabb díjazási időszakot vettek alapul.

(4) A találmányi díjba be kell számítani az adott megoldás után korábban fizetett újítási díjat, valamint a növényfajta fajtajutalékának nemesítő hányadát.

A közreműködés

5. §

(1) Szerződés köthető az arra vállalkozókkal, hogy a találmány értékesítésében díjazás ellenében, munkaköri kötelességüket meghaladó mértékben közreműködjenek.

(2) A közreműködői szerződés tartalmazza különösen a közreműködő feladatait, a munkavégzés feltételeit, valamint a munkaráfordítással arányosan megállapított közreműködői díj mértékét, kifizetési módját és idejét.

(3) Meg kell téríteni - közreműködői szerződés hiányában is - a feltaláló munkájának ellenértékét és készkiadásait, ha az általa munkaidőn kívül készített rajzot, tervet, kísérleti darabot vagy egyéb eszközt a találmány értékesítése során felhasználják. Az erkölcsi elismerés

6. §

(1) A feltalálónak nagyjelentőségű találmánya, vagy rendszeres feltalálói tevékenysége elismeréseként a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), az Országos Találmányi Hivatal elnöke és a Szakszervezetek Országos Tanácsa - szövetkezeti tag esetén a szövetkezet országos érdekképviseleti szerve - együttesen a "Kiváló Feltaláló" kitüntetés arany, ezüst vagy bronz fokozatát adományozhatja.

(2) Azoknak, akik a találmányok értékesítésében kiemelkedő eredményt értek el, az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) kitüntető díjat adományozhat.

A díjak forrása és elszámolása

7. §

A találmányi díj, a hasznosítási díj és a vételár, valamint a közreműködői díj forrásaira és elszámolására a külön jogszabályok rendelkezései irányadók.

Az illetékmentesség

8. §

A feltaláló által a találmánnyal kapcsolatban kötött szerződés, a közreműködői szerződés, valamint a feltaláló által a találmánnyal, illetőleg a közreműködő által a közreműködői díjjal kapcsolatban folyamatba tett polgári peres és nemperes (végrehajtási) eljárás illetékmentes.

Az összeférhetetlenség

9. §

(1) Saját vagy hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] találmánya tekintetében érdemi tevékenységet (találmányi, hasznosítási, közreműködői díj, vételár megállapítása stb.) senki sem fejthet ki.

(2) Az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulása, valamint az állami költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: állami gazdálkodó szervezet) felügyeleti szervének jóváhagyása szükséges a találmányi díj, a találmány hasznosítási díj és vételár, valamint a közreműködői díj megállapításához, ha a feltaláló, a jogosult, illetőleg a közreműködő

a) az állami gazdálkodó szervezetnek a felügyeleti szerv által kinevezett vagy választott magasabb vezető beosztású dolgozója, vagy a felügyeleti szerv dolgozója;

b) az állami gazdálkodó szervezetnél rendszeres ellenőrzési, intézkedési joggal rendelkező külső személy, vagy az állami gazdálkodó szervezettel rendszeres gazdasági kapcsolatban álló szervezet magasabb vezető beosztású dolgozója.

Hatálybalépés

10. §

(1) Ez a rendelet az 1983. évi július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 45/1969. (XII. 29.) Korm. számú rendelet és az azt módosító 71/1981. (XII. 28.) MT számú rendelet hatályát veszti.

(2) Ha a rendelet hatálybalépése előtt a találmányi díjszerződést megkötötték, vagy a találmányt értékesítették, a szerződéskötés, illetőleg az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke