12/1983. (XI. 20.) EüM rendelet

a védőmunkahelyek szervezéséről és működéséről

A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM számú együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 34. §-ában foglaltak végrehajtására - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. §

(1) Védőmunkahely a tizenötödik életévét betöltött, nagymértékben megváltozott munkaképességű személyek számára a munkáltatónál [Mt. V. 99. § (2) bek. c) pont] szervezett munkahely, ahol a munkavégzés sajátos feltételek között fokozott védelem, szükség esetén állandó felügyelet és irányítás mellett folyik.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából nagymértékben megváltozott munkaképességűnek az a személy minősül, aki

a) legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű és akinek az átlagos feltételek közötti megfelelő foglalkoztatását az illetékes helyi rehabilitációs bizottság biztosítani nem tudja (R. 7. §);

b) enyhe vagy középsúlyos fokban értelmi fogyatékos;

c) vak vagy gyengénlátó*;[1]

d) súlyos fokban mozgáskorlátozott;

e) halmozottan fogyatékos.

A védőmunkahely típusa, létesítése, irányítása és ellenőrzése

2. §

A védőmunkahely vagy

a) családi hátterű, ha a nagymértékben megváltozott munkaképességű személy számára életviteléhez, a közlekedéséhez a megfelelő segítséget a családja biztosítja;

b) szociális intézeti hátterű, - ha az a) pont szerinti segítséget az intézet nyújtja, de a foglalkoztatás a munkáltató telephelyén történik;

c) munkásszállás hátterű, ha a nagymértékben megváltozott munkaképességű személy állandó szociális intézeti gondozást nem igényel és a lakóhelyétől (család vagy intézet) a munkahely nagyobb távolságra van.

3. §

(1) A védőmunkahely létesítését a megyei (fővárosi), városi (megyei városi), fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: egészségügyi szakigazgatási szerv) ott kezdeményezi, ahol a nagymértékben megváltozott munkaképességű személy számára megfelelő munkalehetőség és munkakörülmény, szükség esetén munkásszálláson való elhelyezés biztosítottak. A Magyar Államvasutak vasútüzemi dolgozói vonatkozásában védőmunkahely létesítését a Vasútegészségügyi Igazgatóság kezdeményezi. A munkakörülmények alkalmasságát a védőmunkahely helye szerint illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség véleményezi.

(2) A védőmunkahelyek közvetlen szakmai irányítását és ellenőrzését a védőmunkahely helye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv, szakmai-módszertani irányítást országos szinten a Szociális- Intézetek Központja, értelmi fogyatékosok esetében az Értelmi Fogyatékosok Országos Szociális Foglalkoztató Intézete (a továbbiakban: ÉFOSZFI) látja el.

4. §

(1) A munkáltató telephelyén belül védőmunkahely :

a) elkülönített helyiségben, önálló munkavezetővel;

b) más dolgozókkal közös helyiségben, közös munkavezetővel létesíthető.

(2) A védőmunkahelyen dolgozók munkavégzéséhez;

a) munkavezetőt a munkáltató;

b) gyógypedagógust - értelmi fogyatékosok esetén harminc fős csoportonként - a védőmunkahelyet kezdeményező szerv biztosít.

5. §

A védőmunkahely létesítésére a védőmunkahely létesítését kezdeményező szerv és a munkáltató megállapodást köt. A megállapodásban rögzíteni kell:

a) a létesítés pénzügyi feltételeit;

b) a védőmunkahelyen elhelyezhető dolgozók számát;

c) a nagymértékben megváltozott munkaképességű személy által végezhető munkák felsorolását;

d) a védőmunkahelyen biztosítandó felügyelői, nevelői létszámot:

e) a munkásszállással rendelkező védőmunkahelyeknél - névszerint - az értelmi fogyatékosok pénzének kezelésével megbízott dolgozót;

f) a védőmunkahely típusát. (2. §).

A védőmunkahelyre való irányítás

6. §

(1) A védőmunkahelyre való elhelyezés kérelemre történik. A kérelem előterjesztésére a nagymértékben megváltozott munkaképességű személy vagy törvényes képviselője, az érintett nevelési-oktatási intézmény, gyermek- és ifjúságvédő intézet, szociális intézet, a pályaválasztási tanácsadási tevékenységet végző intézmények, továbbá a vakok és gyengénlátók, az értelmi fogyatékosok, illetve a mozgáskorlátozottak érdekképviseleti szerveinek területileg illetékes képviselői, valamint az állandó lakóhely szerint illetékes helyi rehabilitációs bizottság [R. 5. § (2) bekezdés] jogosult.

(2) A kérelmet a nagymértékben megváltozott munkaképességű személy állandó lakóhelye, illetőleg szociális foglalkoztató, gyermek- és ifjúságvédő intézeti gondozott esetében az intézet székhelye szerint illetékes városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási Szervéhez kell benyújtani. A szakigazgatási szerv a kérelemről a helyi rehabilitációs bizottság véleménye alapján dönt.

7. §

(1) A kérelem benyújtását követően a nagymértékben megváltozott munkaképességű személynek munkaköri-alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie. Az alkalmassági vizsgálatot a 4/1981. (III. 31.) EüM számú rendeletben meghatározott, - a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatára és véleményezésére illetékes - egészségügyi szerv végzi. Az értelmi fogyatékos személy alkalmassága kérdésében - vitás esetben - az ÉFOSZFI ad szakmai véleményt. Ha a kérelmező a munkaképesség-változás mértékét és a foglalkoztatás feltételeit meghatározó - az Országos Orvosszakértői Intézet által adott - szakvéleményei rendelkezik, az abban foglaltakat az alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni.

(2) Ha a nagymértékben megváltozott munkaképességű személy szociális körülményei indokolják, az állandó lakóhely szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv - a rendelkezésre álló rendkívüli segélykeret terhére - utólag megtéríti az alkalmassági vizsgálaton résztvevő személy - és szükség esetén - a kísérője igazolt útiköltségét.

Vegyes rendelkezések

8. §

(1) A szociális foglalkoztató intézetből, illetőleg a gyermek- és ifjúságvédő intézetből védőmunkahelyi munkásszálláson elhelyezett gondozott intézeti gondozása - próbaidő kikötése esetén a próbaidő tartama alatt szünetel. A próbaidő eredményes eltöltése után a gondozást meg kell szüntetni.

(2) A munkaviszony megszüntetéséről a 6. § (2) bekezdésében meghatározott egésszégügyi szakigazgatási szervet előzetesen értesíteni kell.

(3) Ha a védőmunkahelyi munkásszálláson elhelyezett nagymértékben megváltozott munkaképességű személy az egészségi állapotának romlása miatt az adott védőmunkahelyi követelményeknek nem képes megfelelni, - a munkaviszonya megszűnésével egyidejűleg - az egészségügyi szakigazgatási szerv visszahelyezi a családjához, illetőleg soron kívül gondoskodik szociális intézetben vagy otthonban való elhelyezéséről

9. §

Az intézeti gondozás alatt álló nagymértékben megváltozott munkaképességű személy munkásszálláson való elhelyezésekor a gondozó intézet a gondozottat az évszaknak megfelelő ruházattal és a kezdeti kiadások fedezéséhez szükséges készpénzzel ellátni köteles.

10. §

A rendelet szerinti védőmunkahelyi elhelyezés az R. 28. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott szociális intézményi elhelyezésnek minősül.

11. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Schultheisz Emil s. k.,

egészségügyi miniszter

Lábjegyzetek:

[1] * A látásvesztés mértékének az elbírálásánál (vak, gyengénlátó) a 2/1976. (I. 20.) EüM számú rendelettel módosított 6/1971. (XI. 30.) EüM számú rendeletben foglaltak az irányadók.

Tartalomjegyzék