4/1981. (III. 31.) EüM rendelet
a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről[1]
A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet 39. §-ának (1) bekezdésében, valamint az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával , valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, a Kisiparosok Országos Szervezetének és a Kiskereskedők Országos Szervezetének meghallgatásával - a következőket rendelem:[2][3]
A rendelet hatálya
1. §[4] A rendelet hatálya kiterjed
a)[5] minden munkáltatóra - ideértve a dolgozót tagsági viszony keretében foglalkoztató szövetkezetet (kisszövetkezetet), ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot, továbbá a közös tevékenysége vonatkozásában a mezőgazdasági szakcsoportot is -, a gazdasági társulásra, a gazdasági munkaközösségre, egyéb polgári jogi társaságra, valamint a kisiparosra és a magánkereskedőre (a továbbiakban együtt: munkáltató),
b) a munkáltatónál munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, egyéb tagsági viszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetőleg a megjelölt jogviszonyok valamelyikét létesíteni szándékozó, valamint javító-nevelő munka keretében foglalkoztatott személyekre,
c) a munkáltatónál családtagként vagy segítő családtagként élelmiszer előállításával, feldolgozásával, kiszolgálásával, közétkeztetéssel kapcsolatos tevékenységet végző, illetőleg végezni szándékozó személyekre [a b)-c) pontokban megjelölt személyek, illetőleg jogviszonyok a továbbiakban együtt: dolgozó, illetőleg munkaviszony],
d)[6] az élelmiszert előállító, feldolgozó, kiszolgáló, közétkeztetést végző kisiparosra, magánkereskedőre és segítő családtagjaira.
2. § (1)[7] A gépjárművezetők - ideértve a mezőgazdasági vontatók vezetőit is -, valamint a helyi közforgalmú vasúti jármű és trolibuszvezetők munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatát és véleményezését külön jogszabály szabályozza. Ugyancsak külön jogszabályok szabályozzák a szakközépiskolai tanulók, a szakmunkástanulók, valamint a felsőoktatási intézményekben felvételre jelentkező személyek alkalmasságának orvosi vizsgálatát és véleményezését.
A keszonmunkát végzők munkaköri alkalmasságának előzetes és időszakos orvosi vizsgálatára, ennek igazolására és a vizsgálatot végző szervekre külön jogszabály az irányadó.[8]
(2) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (állami tűzoltóság, vám- és pénzügyőrség) teljes személyi állománya, továbbá az országos közforgalmú vasutaknál, a hajózásnál és a polgári repülésben dolgozók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatára és véleményezésére az illetékes miniszter által kiadott külön jogszabály az irányadó.
A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatának célja
3. § (1) A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatának célja annak orvosi elbírálása, hogy a dolgozó
a) egészségügyi szempontból alkalmas-e a választott (kijelölt, betöltött) munkakörben egészségének vagy testi épségének előrelátható károsodása nélkül a munka végzésére,
b) esetleges betegsége vagy testi fogyatékossága a munkakör ellátása során nem idézhet-e elő saját személyével vagy dolgozó társaival kapcsolatban baleseti veszélyt,
c) ha megváltozott (korlátozott) munkaképességű, milyen munkakörben, illetőleg milyen feltételek mellett foglalkoztatható,
d)[9] a 3. számú mellékletben meghatározott munkakörben történő foglalkoztatás esetén mentes-e a 6. §-ban felsorolt fertőző betegségektől, illetőleg - a 6. § (5) bekezdésére is figyelemmel - nem hordozza-e és nem üríti-e szervezetéből a 6. §-ban meghatározott valamely fertőző betegség kórokozóját anélkül, hogy saját maga ilyen fertőző betegség bármely szakában (lappangás, betegség, lábadozás stb.) lenne,
e) nem szenved-e olyan betegségben, amely miatt gyógykezelésre, gondozásra szorul.
(2) A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata (a továbbiakban: alkalmassági vizsgálat) nem terjed ki a munkaképesség-csökkenés általános és százalékos meghatározására, valamint - az egyszeri általános orvosi vizsgálattal megállapítható eseteket kivéve - a szellemi képesség, az elmeállapot véleményezésére.
Előzetes alkalmassági vizsgálat
4. § (1) A munkaköri alkalmasság elbírálása végett a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben a munkaviszony létesítése (tagsági viszonynál a munkamegállapodás megkötése), továbbá a munkakör, munkahely megváltoztatása előtt előzetes orvosi vizsgálatot (a továbbiakban: előzetes alkalmassági vizsgálat) kell végezni.
(2) Azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél üzemi egészségügyi szolgálat működik, valamennyi dolgozó előzetes alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.
(3) Azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél üzemi egészségügyi szolgálat nem működik, előzetes alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni:
a) valamennyi fizikai dolgozó,
b) a nem fizikai dolgozók közül azok, akik
ba) az 1-3. mellékletben meghatározott munkakörben,
bb) egészségügyi és szociális intézményben, szolgálatnál az a) és ba) pontban nem említett munkakörben,
bc) az illetékes első fokú vagy másodfokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség (a továbbiakban: közegészségügyi-járványügyi felügyelőség) által - az alkalmassági vizsgálatot végző orvos véleményének figyelembevételével - meghatározott, az 1-3. mellékletben nem szereplő munkakörben (munkahelyen) dolgoznak,
bd)[10] az 1. számú mellékletben nem szereplő mérgező hatású anyaggal végeznek munkát.
(4)[11] Azok a személyek, akik a kisipar és a magánkereskedés körében élelmiszer előállításával, feldolgozásával, kiszolgálásával, közétkeztetéssel kapcsolatos iparra (tevékenységre) iparjogosítványt, illetőleg magánkereskedői igazolványt kérnek, az illetékes hatósághoz benyújtott kérelmükkel egyidejűleg igazolni kötelesek az előzetes alkalmassági vizsgálaton megállapított munkaköri alkalmasságukat. Az említett kisiparosoknak, illetőleg magánkereskedőknek az ipar (tevékenység) keretében foglalkoztatott segítő családtagjai a foglalkoztatásuk megkezdése előtt alkalmassági vizsgálaton kötelesek részt venni.
Időszakos alkalmassági vizsgálat
5. § (1) A munkaviszony fennállása alatt a munkaköri alkalmasság újbóli elbírálása végett időszakos orvosi vizsgálatban (a továbbiakban: időszakos alkalmassági vizsgálat) kell részesíteni:
a) a fizikai munkakörben foglalkoztatott, 18. életévüket be nem töltött dolgozókat évenként,
b) az 1. és 2. mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott fizikai és nem fizikai dolgozókat a mellékletekben meghatározott időközönként vagy a közegészségügyi-járványügyi felügyelőség által - az alkalmassági vizsgálatot végző orvos véleményének figyelembevételével - előírt rövidebb vagy hosszabb időközönként,
c) a 4. § (3) bekezdésének bc) pontjában meghatározott munkakörben (munkahelyeken) a városi intézet által - az alkalmassági vizsgálatot végző orvos véleményének figyelembevételével - meghatározott időközönként.
d)[12] az 1. számú mellékletben nem szereplő mérgező hatású anyaggal munkát végző fizikai és nem fizikai dolgozókat az anyag minősítő okiratában foglaltak szerint.
(2) Az időszakos alkalmassági vizsgálatot végző egészségügyi szerv a dolgozó vizsgálatának eredménye alapján az újabb időszakos alkalmassági vizsgálatra az (1) bekezdésben előírtnál rövidebb időt is megállapíthat.
(3) Az ideiglenesen alkalmasnak minősített dolgozót [16. § (1) bek.] a munkáltató az egészségügyi szerv által megjelölt időpontban köteles alkalmassági vizsgálatra küldeni.
Járványügyi érdekből végzett előzetes és esetenkénti orvosi vizsgálat
6. § (1) A 3. mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatni kívánt dolgozóknál - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -, továbbá a 4. § (4) bekezdésében megjelölt személyeknél az előzetes alkalmassági vizsgálat keretében meg kell vizsgálni azt is, hogy
a) nem szenvednek-e fertőző gümőkórban,
b)[13] nem szenvednek-e heveny fertőző gyomor- vagy bélbetegségben, amelynek eldöntésére szolgál az alkalmassági vizsgálaton megjelenő személy klinikai vizsgálata, vagy kikérdezése és arra vonatkozó nyilatkozata, hogy heveny gyomor- és bélpanasza, hasmenése a vizsgálat időpontjában nincs,
c) nem szenvednek-e olyan fertőző bőrbetegségben, amely a foglalkozásuk gyakorlása következtében mások megbetegedését előidézheti, illetőleg nincs-e undort keltő bőrelváltozásuk.
(2) Ha a 3. melléklet 1-4. pontjában megjelölt munkakörben foglalkoztatni kívánt dolgozó előzetes alkalmassági vizsgálata során fertőző nemi betegség klinikai tünetét észlelik vagy ilyen betegség gyanúja merül fel, őt a területileg illetékes bőr- és nemibeteggondozóba kell szakvizsgálat céljából elküldeni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben "alkalmas" minősítés csak járványügyi szempontból negatív szakorvosi, laboratóriumi, illetőleg ernyőképszűrő-vizsgálati eredmény alapján adható.
(4) Az egészségügyi könyvhöz kötött munkakörben foglalkoztatott dolgozóknál [18. § (1) bek.] a munkaviszony megszakítását követő 30 napon belüli újabb munkába álláshoz a járványügyi érdekből végzett vizsgálatokat csak abban az esetben kell megismételni, ha azt az (1) és (2) bekezdésben, illetőleg a 7. § (1) bekezdésében megjelölt megbetegedés vagy annak gyanúja indokolja.
(5)[14] Annak vizsgálata, hogy a munkavállaló nem hordozza-e vagy nem üríti-e szervezetéből az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott betegségek 3. számú melléklet szerinti kórokozóit anélkül, hogy ő maga ilyen fertőző betegség bármely szakában lenne, a 3. számú melléklet 5-11. pontjaiban szereplő munkakörök betöltése esetén mellőzhető, ha a munkavállaló nyilatkozata és az egészségi állapotára vonatkozó, Magyarországon kiállított és - szükség szerint - rendelkezésre álló orvosi dokumentáció alapján együttesen valószínűsíthető, hogy ilyen kórokozókat szervezetében nem hordoz és abból nem ürít.
7. § (1) A 3. mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott dolgozó, valamint a 4. § (4) bekezdésében megjelölt személy
a) bizonytalan eredetű lázas megbetegedése,
b) a foglalkozásának gyakorlása következtében mások megbetegedését előidézhető bőrmegbetegedése,
c) hasmenése és heveny gyomor-, bélpanaszai,
d) a vele közös háztartásban élő személy hasmenéses megbetegedése
esetén köteles soron kívül a munkaköri alkalmasság véleményezésére illetékes orvoshoz fordulni, és magát a szükséges orvosi (szakorvosi, laboratóriumi stb.) vizsgálatnak alávetni.
(2) Ha a dolgozónál a betegség tünetei a munkahelyen jelentkeznek, azt köteles azonnal jelenteni a munkáltatójának. A jelentési kötelezettségre, az elmulasztásból származó járványügyi veszélyre, a személyi felelősségre a dolgozót munkába állásakor a munkáltató köteles kioktatni. Ennek megtörténtét az egészségügyi könyvben a dolgozó és munkáltatója (megbízottja) aláírásukkal igazolják.
(3) Ha a munkáltató tudomást szerez a dolgozónak vagy a vele közös háztartásban élő személynek az (1) bekezdés szerinti megbetegedéséről, a dolgozót köteles azonnal a munkaköri alkalmasság véleményezésére illetékes orvoshoz küldeni.
8. § (1) A 7. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti megbetegedés fennállásáig a dolgozót, illetőleg a 4. § (4) bekezdésében megjelölt személyt "járványügyi érdekből nem alkalmas"-nak kell minősíteni.
(2) A 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti megbetegedésnél a fertőző betegségekkel kapcsolatos szabályok alapján, indokolt esetben az (1) bekezdés szerint kell eljárni.
(3) Az (1) bekezdésben írt minősítés megállapításával egyidejűleg az egészségügyi könyvbe be kell jegyezni a "járványügyi érdekből nem alkalmas" szöveget.
(4) A járványügyi érdekből alkalmatlannak minősített dolgozó, illetőleg más személy csak akkor állhat újból munkába, ha a munkaköri alkalmasság véleményezésére illetékes orvos - a 6. § (3) bekezdése szerinti vizsgálati eredmény alapján, aláírásával és bélyegzővel ellátva - bejegyezte az egészségügyi könyvbe az "alkalmas" minősítést.
9. § A városi, illetve megyei intézet - járványügyi indokok (fertőző betegség előfordulása vagy annak gyanúja, pozitív laboratóriumi eredmény stb.) alapján - soron kívül is elrendelheti a 3. mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott dolgozók, valamint a 4. § (4) bekezdésében megjelölt személyek vizsgálatát.
Alkalmassági vizsgálat a munkáltató, az orvos vagy a dolgozó kezdeményezésére
10. § (1) A munkáltató kötelezheti a dolgozót, hogy a munkaköri alkalmasságának elbírálása végett - az időszakos orvosi vizsgálatra megállapított időpont előtt, illetőleg az esetenkénti orvosi vizsgálattól (7. §) függetlenül - soron kívüli orvosi vizsgálatnak vesse alá magát.
(2) A dolgozó egészségügyi ellátását (gyógyítását, szűrővizsgálatát stb.) végző orvos indítványára a munkáltató köteles a dolgozót haladéktalanul alkalmassági vizsgálatra küldeni.
(3) A dolgozót - kérelmére - a munkáltató köteles soron kívül alkalmassági vizsgálatra küldeni.
A munkáltató feladatai
11. § (1) A munkáltató köteles az e rendeletben meghatározott munkakörökben való alkalmazás (foglalkoztatás) előtt előzetes, továbbá e rendelet szerint időszakos, illetőleg esetenkénti alkalmassági vizsgálatra küldeni a dolgozót.
(2)[15] Az e rendelet szerint előzetes, időszakos és esetenkénti alkalmassági vizsgálathoz kötött munkaköröket, az időszakos alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát, a vizsgálatra küldés rendjét és a munkáltatónak a vizsgálatokkal kapcsolatos egyéb feladatait a munkáltató - a gazdasági munkaközösség, a polgári jogi társaság, a kisiparos és a magánkereskedő kivételével - a munkavédelmi szabályzatban, ennek hiányában a működési vagy más belső szabályzatban köteles rögzíteni.
(3) A munkáltató a dolgozó munkaköri alkalmasságának vizsgálatát és véleményezését a 4. mellékletben megjelölt nyomtatványon kéri az egészségügyi szervtől. Egészségügyi könyvhöz kötött munkakörben dolgozók esetében [18. § (1) bek.] a nyomtatványhoz az egészségügyi könyvet is mellékelni kell.
(4) A vizsgálatra küldés alkalmával a munkáltató - az előírt nyomtatvány felhasználásával - köteles közölni a munkakörre (munkakörökre), a munkahelyre (pl. napi telepítésű, felszín alatti, munkahely-csoport stb.) és a munkakörülményekre vonatkozó, az alkalmasság elbírálásához szükséges részletes adatokat. Az egészségügyi szerv vagy a dolgozó kívánságára az alkalmasság elbírálásához további adatokat is közölni kell.
(5) Ha az alkalmasságot véleményező egészségügyi szerv a vizsgálatot a dolgozó munkahelyén kívánja elvégezni, a munkáltató köteles azt lehetővé tenni.
(6) Az egészségügyi szerveknek a munkáltató által közölt üzemi adatokat szolgálati titokként kell kezelnie.
Az alkalmassági vizsgálatot végző szervek
12. § (1) Az előzetes alkalmassági vizsgálatot első fokon
a) azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél üzemi egészségügyi szolgálat működik, az üzemi, üzemkörzeti orvos (a továbbiakban: üzemi orvos),
b) azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél üzemi egészségügyi szolgálat nem működik - a 3. mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott dolgozók kivételével - a munkahely szerint illetékes üzemegészségügyi szakrendelés orvosa.
c) a 3. mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott dolgozóknál - ha a munkáltatónál üzemi egészségügyi szolgálat nem működik - a lakóhely szerint illetékes körzeti egészségügyi szolgálat orvosa (a továbbiakban: körzeti orvos),
d) a 4. § (4) bekezdésében megjelölt személyeknél a lakóhely szerint illetékes körzeti orvos
(a továbbiakban együtt: első fokú egészségügyi szerv) végzi.
(2) A dolgozók időszakos és soron kívüli alkalmassági vizsgálata az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak szerint történik.
(3) Az esetenkénti, valamint a járványügyi érdekből végzendő soron kívüli orvosi vizsgálatot
a) a 3. mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott dolgozóknál az (1) bekezdés a), illetőleg c) pontjában megjelölt,
b) a 4. § (4) bekezdésében megjelölt személyeknél az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott
egészségügyi szerv végzi.
13. § (1) Ha a dolgozó, a 4. § (4) bekezdésében megjelölt személy vagy a munkáltató az első fokú egészségügyi szerv véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény közlésétől (16. §) számított 15 napon belül kérheti a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálását.
(2) A munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálását
a) ha a munkahelyen üzemi egészségügyi szolgálat működik, és
aa) azt üzemi főorvos vezeti, az üzemi főorvosból (helyetteséből) és az üzemi egészségügyi szolgálat egy orvosából,
ab) azt nem üzemi főorvos vezeti, a munkahely szerint illetékes üzemegészségügyi szakrendelés vezetőjéből és egy üzemi orvosból
álló bizottság,
b) ha az első fokú elbírálást az üzemegészségügyi szakrendelés orvosa végezte, az üzemegészségügyi ellátást irányító (fő)igazgatóhelyettesből és egy üzemi orvosból álló bizottság,
c) ha az első fokú elbírálást a körzeti orvos végezte, a lakóhely szerint illetékes üzemegészségügyi szakrendelés vezetőjéből és egy üzemi orvosból álló bizottság
(a továbbiakban együtt: másodfokú egészségügyi szerv) végzi.
(3) A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az első fokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni.
(4) A másodfokú egészségügyi szerv véleménye végleges.
14. § (1) Az üzemegészségügyi szakrendelés - az illetékes közegészségügyi-járványügyi felügyelőséggel egyetértésben - magának tarthatja fenn meghatározott munkakört betöltő dolgozók vizsgálatának jogát olyan munkáltató esetében is, ahol üzemorvos működik.
(2) Az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet (OMÜI) végzi az előzetes, időszakos és soron kívüli alkalmassági vizsgálatot azon munkáltatók dolgozóinál, illetőleg azokban a munkakörökben, ahol ezt a népjóléti miniszter elrendelte, továbbá amelyeknél ezt az OMÜI magának tartotta fenn.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben a munkaköri alkalmasságot vizsgáló szerv köteles a munkáltatót és azt az egészségügyi szervet értesíteni, amely az alkalmasság vizsgálatára egyébként illetékes lenne.
(4) A munkaköri alkalmasság másodfokú elbírálását
a) az (1) bekezdés esetén a 13. § (2) bekezdésének b) pontjában megjelölt egészségügyi szerv,
b) a (2) bekezdés esetén az OMÜI-nél szervezett másodfokú bizottság végzi.
15. § A munkaköri alkalmasságra vonatkozó orvosi véleményt e rendeletben nem említett egészségügyi szerv csak akkor adhat, ha erre jogszabály felhatalmazza.
16. § (1) Az egészségügyi szerv a munkaköri alkalmasságra vonatkozó véleményét "alkalmas", "nem alkalmas", "járványügyi érdekből nem alkalmas", ha pedig a munkakörre való alkalmasságot a vizsgálat napján határozottan nem lehet megállapítani, "ideiglenesen alkalmas" megjelöléssel az előírt nyomtatványon közli a munkáltatóval; egészségügyi könyvvel való jelentkezés esetén a minősítést az egészségügyi könyvbe is be kell vezetni. Járványügyi érdekből végzett vizsgálat (6-7. §) esetében "ideiglenesen alkalmas" minősítés nem alkalmazható.
(2) Az egészségügyi szerv az alkalmatlanság, illetőleg az ideiglenes alkalmasság okát a dolgozóval, illetőleg a 4. § (4) bekezdésében megjelölt személlyel minden esetben szóban ismerteti, a munkáltatóval azonban csak a vizsgált dolgozó írásbeli hozzájárulásával közölheti.
Az egészségügyi törzslap
17. § (1) Az első fokú egészségügyi szerv az előzetes alkalmassági vizsgálaton részt vett dolgozó részére kiállítja a "Dolgozó egészségügyi törzslapja" elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: egészségügyi törzslap), és ezt a tényt egyidejűleg - bélyegzővel ellátva - a munkakönyvbe bejegyzi.
(2) Az egészségügyi törzslapot az első fokú egészségügyi szerv őrzi meg a munkaviszony megszűnéséig, illetőleg a dolgozónak más munkáltatóhoz való áthelyezéséig.
(3) Ha a dolgozó munkaviszonya megszűnt vagy munkahelyet változtat, az első fokú egészségügyi szerv az egészségügyi törzslapot átadja a dolgozónak.
(4) A dolgozó új munkaviszonyba lépése alkalmával az egészségügyi törzslapot köteles átadni az alkalmassági vizsgálatot végző szervnek.
Az egészségügyi könyv
18. § (1) A munkáltató a 3. mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott dolgozókat - a járványügyi érdekből elvégzett orvosi vizsgálatok igazolása céljából - köteles az erre a célra rendszeresített egészségügyi könyvvel ellátni. Az egészségügyi könyvekről és a benne szereplő minősítésről a munkáltató köteles nyilvántartást vezetni.
(2) A dolgozó az egészségügyi könyvet köteles megőrizni, munkaideje alatt magánál tartani, és az ellenőrző szervek, illetőleg a munkáltató kívánságára felmutatni.
(3) A dolgozó az egészségügyi könyve elvesztését haladéktalanul köteles jelenteni a munkáltatónak, aki annak pótlásáról gondoskodik. Az a dolgozó, aki az egészségügyi könyvét elvesztette, csak akkor foglalkoztatható, ha az első fokú egyészségügyi szerv a pótlólag kiállított egészségügyi könyvbe bejegyzi, hogy "munkába állhat".
(4) A munkáltató köteles az egészségügyi könyv alapján ellenőrizni, hogy a dolgozó az előírt orvosi vizsgálatokon részt vett-e.
(5) A 3. mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott dolgozók a 6-7. §-ban meghatározott esetekben az orvoshoz forduláskor az egészségügyi könyvet kötelesek az orvosnak átadni.
19. § A 4. § (4) bekezdésében megjelölt személyek - egészségügyi adataik nyilvántartása és az előírt alkalmassági vizsgálatok igazolása céljából - kötelesek egészségügyi könyvet beszerezni és azt a 6-7. §-ban meghatározott vizsgálatoknál az orvosnak átadni. Az említett személyek az egészségügyi könyvet munkahelyükön állandóan kötelesek maguknál tartani és az ellenőrző szervek kívánságára felmutatni. Az egészségügyi könyv pótlására a 18. § (3) bekezdése az irányadó.
Az orvosi vizsgálaton meg nem jelenés vagy alkalmatlanság esetén követendő eljárás
20. § (1) Azt a dolgozót, aki az előzetes alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, a munkáltató nem alkalmazhatja (foglalkoztathatja). Ha a dolgozó az előírt időszakos alkalmassági vizsgálaton vagy a munkáltató felhívására az alkalmassági vizsgálaton - figyelmeztetés ellenére - nem vett részt, a munkakörében való további munkavégzéstől a vizsgálaton való megjelenésig el kell tiltani.
(2) Azt a dolgozót, aki az egészségügyi szerv véleménye szerint a megjelölt munkakörre alkalmatlan, a munkáltató ebben a munkakörben tovább nem foglalkoztathatja.
Záró rendelkezések
21. § (1) A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatának és véleményezésének szakmai irányítását - az illetékes országos szakmai intézetekkel egyetértésben -, továbbá ellenőrzését az OMÜI végzi.
(2)[16] E rendelet végrehajtását az intézet szervei, valamint az első fokú egészségügyi hatóságok, illetőleg a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatát és véleményezését végző szervek felügyeleti szervei ellenőrzik. A rendeletnek a munkáltatókra vonatkozó rendelkezései végrehajtásának ellenőrzésére a munkavédelmi felügyelőség szervei és tagjai is jogosultak.
(3)[17] E rendelet alkalmazása szempontjából első fokú egészségügyi hatóság: a fővárosi kerületi tanács és a városi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal.
22. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 12/1972. (VII. 11.) EüM rendelet hatályát veszti.
1. számú melléklet a 4/1981. (III. 31.) EüM rendelethez
Egészségi ártalom veszélyével járó munkakörök
Megjegyzés:
1. A melléklet 2. oszlopa nem tartalmazza az egészségi ártalom veszélyével járó valamennyi munkakör tételes felsorolását. A munkakörök meghatározásánál figyelembe kell venni a rendelet 4. § (3) bekezdésének b) pontját is.
2. Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakoriságának meghatározásánál figyelembe kell venni a rendelet 5. §-át is.
| Károsító tényező | Egészségi ártalom veszélyével járó munkakörök | Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakorisága |
| 1. | 2. | 3. |
| acetanilid anilin anilinklórhidrát | lásd: benzol, nitro és amino vegyületei | |
| arzén és vegyületei | 1. sörétgyártás, 2. kénsavgyártás (arzéntelenítés), 3. állati bőrök, szőrmék preparálása, 4. neoncsőgyártás (fényporkimérés) | minden munkakörben, évenként |
| azbest por | lásd: tüdőfibrózist okozó porok | |
| benzol | 1. benzolt tartalmazó oldószerek előállítása, 2. benzol felhasználása gyógyszerek előállításához, 3. benzoltartalmú ragasztószerek gyártása és felhasználása, 4. szórófényezés és festés benzolos oldószert tartalmazó festékkel és lakkokkal, 5. benzoltartalmú festékeltávolítószer (gyúlékony kromofág) előállítása és felhasználása, 6. benzol felhasználása kőolaj paraffinmentesítéséhez, 7. acetilezés és mosás kábelgyártásban 8. benzolt felhasználó laboratóriumok | havonként |
| benzol, nitro és amino vegyületei | benzol nitro és amino származékainak (nitrobenzol, nitroklórbenzol, dinitroklórbenzol, nitroanilin, acetanilid) gyártása, ezeknek a vegyületeknek, továbbá az anilin, anilinklórhidrát, dimetilanilin felhasználása a festék-, gyógyszer-, valamint egyéb vegyipari foglalkozásokban, továbbá a textil- és bőriparban | havonként |
| dekompressziós aeropathia (caissonbetegség, búvárbetegség) | sűrített levegőben végzett munka: a) hídpilléralapozás, b) aknamélyítés és vágathajtás, c) alagútépítés, földalatti vasútépítés, d) rakpartépítés, e) búvármunka (könnyű és nehézbúvár) | 33 |
| digitálisz glikozidok | a gyógyszergyártásban: 1. digitálisz levél őrlése, 2. digitálisz finom feldolgozása (oldás, szűrés, kristályosítás, porítás) | három hónaponként |
| diklóretán (etilén diklorid) | 1. gyógyszeriparban, 2. kőolajiparban: barrysol paraffinmentesítés | havonként |
| dinitrofenol hatóanyag tartalmú növényvédő szerek (peszticidek) | 1. gyártás, formulázás és kiszerelés, 2. kémiai növényvédelmi munkálatok: a) raktározás (szállító, raktáros), b) előkészítés (kimérő, hígító, töltő) c) felhasználás (traktoros, permetező, pilóta, jelző), d) gépkezelés (tisztító, javító) | az 1, 2/b, 2/c és 2/d pontokban felsorolt munkakörben folyamatosan dolgozóknál hetenként, egyébként hathetenként; a 2/a pontban feltüntetett munkakörökben negyedévenként |
| dioxan (dietilén dioxid) | 1. minden vegyi folyamat, amelyben a dioxánt mind oldószert felhasználják, 2. keramikus kondenzátorok előállítása | minden munkakörben kéthónaponként |
| higany (szervetlen higany és vegyületei) | 1. klóralkáli gyártása, 2. higanyos mérőműszerek gyártása és javítása 3. izzólámpa gyártása, 4. fénycsövek előállítása, 5. higanyos gőzlámpák és rádió-adócsövek gyártása, 6. fémhiganyt felhasználó kémiai és fizikai laboratóriumokban végzett munka 7. higanytartalmú gyógyszerek gyártása, 8. higanyos egyenirányító javítása | az 1-6. pontok alatt felsorolt munkakörökben félévenként, a 7-8. pontokban megjelölt munkakörökben évenként |
| halothan | egészségügyi intézmények műtőiben végzett orvosi és szakasszisztensi munkakörben | félévenként |
| Károsító tényező | Egészségi ártalom veszélyével járó munkakörök | Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakorisága |
| 1. | 2. | 3. |
| hőterhelés | vas- és acélipari olvasztárok és segédolvasztárok: - Martin-berakodó és öntő darusok, - Martin- és elektroacél kokilla öntödei dolgozók, - mélykemence-kőművesek, - üvegipari automata gépkezelők, merevítők, - félautomata préselők és befúvók, - üvegfúvók és formázók, - építőanyagipari körkemencék kihordói és behordói, - kazánfűtők, - tartályokban, tűzszekrényben hegesztők, - más hasonló munkakörök | ha a külső levegő hőmérsékletének napi csúcsértéke tartósan (legalább 1 hétig) meghaladja a 27 °C-t, akkor azokban a munkakörökben, amelyekben a korrigált effektív hőmérséklet nyári átlaga eléri vagy meghaladja az MSZ 2875 szabványban előírt maximálisan megengedhető értéket, hetenként, egyéb esetekben évenként |
| ionizáló sugárzás (röntgensugárzás, radioaktív izotópok) | 1. ipari roncsolásmentes anyagvizsgálat, orvosi röntgen laboratórium, "C" típusú izotóp laboratórium 2. gyorsító berendezések, onkológiai sugárkezelés, "B" típusú izotóp laboratórium, 3. "A" típusú izotóp laboratórium, 4. nukleáris létesítmény (atomerőmű, kritikus rendszer, reaktor stb.), 5. sugárzó anyagok bányászata, ércdúsítás | figyelem nélkül a foglalkozásra, a 4. héttel a munkába lépés után; az 1. pontban megjelölt foglalkozásoknál évenként a 2. pontban megjelölteknél félévenként, a 3. pontnál három hónaponként; a 4. és 5. pontoknál külön szabályozás szerint |
| izocianát | 1. előkészítés, 2. gépkezelés, 3. keretösszerakás, 4. laboratóriumi munka, 5. habosítás, 6. csomagolás, 7. raktározás | az 1-5 pontokban megjelölt munkakörökben félévenként, a 6-7. pontokban megjelölt munkakörökben évenként |
| kadmium és vegyületei | 1. lúgos akkumulátor gyártása, 2. fémszórás | minden munkakörben félévenként |
| króm vegyületek | 1. nátriumbikromát gyártása, 2. ólomkromát (krómsárga) gyártása, 3. krómoxid gyártása, 4. bőrcserzés (nátriumbikromát), 5. galvanizálás (krómozás) krómsavval, 6. káliumbikromát nyomdaipari felhasználása (mélynyomás, síknyomás, fényképészet) | az 1. pontban jelzett gyártási eljárásnál havonként, a 2-5. pontban felsorolt folyamatoknál félévenként, a 6. pontban megjelölt foglalkozási ágban évenként |
| mangán | 1. mangánércbányászat, 2. mangánőrlés, 3. elektródagyártás | az 1. és 2. pontban megjelölt munkakörökben évenként a 3. pontban megjelölt munkakörökben félévenként |
| metilbromid | 1. metilbromid előállítása, 2. tűzoltókészülékek töltése és javítása, 3. rovarirtás (zsizsiktelenítés) metilbromidos gázosítással, 4. metilbromid gyógyszeripari felhasználása (metilezés) | minden munkakörben félévenként |
| metilklorid | 1. metilklorid előállítása, 2. tűzoltókészülékek töltése és javítása, | minden munkakörben félévenként |
| nátrium-alumínium- fluorid (kriolit) | alumíniumkohászat (nyersanyag-raktározás, szállítás, adagolás, csapolás stb.) | félévenként |
| nitrogénoxidul (dinitrogénoxid) | egészségügyi intézmények műtőiben végzett orvosi és szakasszisztensi munkakörben | félévenként |
| Károsító tényező | Egészségi ártalom veszélyével járó munkakörök | Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakorisága |
| 1. | 2. | 3. |
| ólom és vegyületei | 1. ólomkohászat és finomítás: ólomolvasztás Krupp-aknában (szállítás, salakkiborítás, adagolás, kályhakezelés) ólomfinomítás (üstkályhakezelés), 2. ólomvegyületek előállítása (ólomoxid, karbonát, kromát, horganyszürke), 3. ólomvegyületek felhasználása festékek, lakkok előállításához, 4. porcelán- és kőedénygyártás, kályhacserépgyártás, üveggyártás, mázkészítés, frittkeverés, mázolás, festés, cserépmázolás, ólomüveg előállítása, 5. gumi- és műanyagipar; ólomvegyületek bemérése és feldolgozása, 6. gép- és fémipar a) akkumulátorgyártás: őrlés, keverés, kenés, tisztítás, fűrészelés, vágás, b) egyéb, az akkumulátorok gyártásával és felhasználásával kapcsolatos munkák, c) ólomtartalmú hulladék bontása, darabolása, csapágyfémek és egyéb ólomötvözetek előállítása, ólmozás, fémszórás (ólommal), ólomedzés, szegecselés míniummal bevont alkatrészeken, autogén- és villanyhegesztés ólommal bevont alkatrészeken, mázolás és fényezés ólomtartalmú festékekkel, zománcolvasztás és zománcozás ólommal, d) ólomcső és kábel gyártása, szerelése, sörétgyártás, e) ónozás (forrasztás), reszelővágás, ólomlaphengerlés, f) ólomtartalmú tárgyak csiszolása, horganyzása, 7. sokszorosító ipar: a) kézi betűszedés, magasnyomás, gépszedés, b) szedőgép-szerelés, tömöntés, lapöntés, ólomhulladék öntése, c) betűöntés, betűcsiszolás, 8. minden iparágban: gáz- és vízvezeték szerelése | az 1., 2. és 3. pontokban felsorolt foglalkozásokban kéthetenként, a 4., 5., 6/a és 6/c munkakörökben négyhetenként, a 6/d, 6/f pontokban megjelölt munkakörökben kéthónaponként, a 6/b és 7/b pontokban megjelölt munkakörökben három hónaponként, a 6/e és 7/c pontokban megjelölt munkakörökben hathónaponként, a 7/a és 8. pontokban megjelölt munkakörökben évenként |
| szerves foszforsavészter hatóanyagtartalmú növényvédő szerek (peszticidek) | 1. gyártás, formulázás és kiszerelés, 2. kémiai növényvédelmi munkálatok: a) raktározás (szállító, raktáros), b) előkészítés (kimérő, keverő, hígító, töltő), c) felhasználás (traktoros, pilóta, jelző, kijuttató, permetező, porozó stb.), d) gépkezelés (kezelő, tisztító, javító) | az 1., 2/b, 2/c és 2/d pontban felsorolt munkakörben folyamatosan dolgozóknál hetenként, egyébként hathetenként; a 2/a pontban feltüntetett munkakörben negyedévenként |
| szerves higany- hatóanyagtartalmú növényvédő szerek (peszticidek) | 1. gyártás, formulázás és kiszerelés, 2. kémiai növényvédelmi munkálatok: a) raktározás (raktáros, szállító), b)előkészítés (kimérő, keverő, hígító, töltő), c) felhasználás (gabonát felhordó, csávázott termékekkel dolgozó, vetőgéptöltő és kezelő), d) gépkezelés (kezelő, tisztító, javító) | az 1., 2/b, 2/c és 2/d pontban felsorolt munkakörben folyamatosan dolgozóknál hetenként, egyébként hathetenként; a 2/a pontban feltüntetett munkakörökben negyedévenként |
| szénkéneg | 1. viszkóz műselyemgyártásban szulfidálás, fonás, továbbá a savállomáson végzett műveletek, 2. műrostgyártásban a szulfidálás, fonás, vágás és rostpincében végzett munkálatok, 3. műszivacs-gyártásban a szulfidálás és a szivacsfőzés 4. szénkéneg expozícióval járó minden egyéb munkafolyamat a műselyem, - műrost - és műszivacs gyártásban | valamennyi munkakörben félévenként |
| Károsító tényező | Egészségi ártalom veszélyével járó munkakörök | Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakorisága |
| 1. | 2. | 3. |
| széntetraklorid (tetraklórmetán) | 1. tűzoltókészülékek gyártása és javítása, 2. fémek zsírtalanítása, 3. széntetraklorid tartalmú festékeltávolítószer (szuperkromofág) gyártása és felhasználása, 4. rádióvevőcső gyártása (alkatrész mosás), 5. tranzisztorgyártás, ötvözés, 6. gyógyszergyártás, 7. vegytisztítás (folttisztítás) | havonként |
| szilikózist előidéző porok | lásd: tüdőfibrózist okozó porok | |
| talkum por | lásd: tüdőfibrózist okozó porok | |
| tetraklóretán | 1. tetraklóretán és triklóretilén gyártása, 2. tetraklóretán tartalmú festékeltávolító szer (nem gyúlékony kromofág) gyártása és felhasználása | havonként |
| toluol | 1. oldószergyártás (olajfesték és lakk gyártása), 2. mélynyomó festékek gyártása és nyomdaipari felhasználása, 3. szórófényezés, lakköntés és festés toluolt tartalmazó festékekkel és lakkokkal, 4. műanyagipar (műanyagragasztás), 5. gumiipar (szövetkészítés és itatás, valamint toluol (felhasználással járó munka, gumioldás), 6. optikai testek lemosása, 7. televíziós képcső gyártása (hártyázás, égetés, conus mosás), 8. szelénegyenirányító gyártása (dúsítás), 9. ellenállásgyártás (potenciométer tekercselése) | félévenként |
| triklóretilén | 1. triklóretilén (trielin) előállítása, 2. kaprolaktám gyártása (extrakció), 3. fémek zsírtalanítása, 4. triklóretilén tartalmú festékeltávolító szer (nem gyúlékony kromofág) gyártása és felhasználása, 5. triklóretilén tartalmú ragasztóanyagok felhasználása, 6. szőrmegyártás (bőrök zsírtalanítása), 7. vegytisztítás | félévenként |
| trinitrotoluol (trotyl) | 1. trinitrotoluol előállítása, 2. trinitrotoluol tartalmú robbanószerek gyártása | havonként |
| tüdőfibrózist okozó porok | 1. szén-, érc- és ásványbányászat azokban a bányákban, amelyekben a meddő kőzet, illetve az ércréteg (telér) 20%-nál több szabad kovasavat tartalmaz, 2. szabad kovasavat 20%-nál nagyobb mennyiségben tartalmazó hasznos és meddő kőzetek, illetve ásványok (homokkő, kvarc, kvarcit, hidrokvarcit, bentonit, kovaföld, trachit, travertin, gránit) jövesztése, osztályozása, előkészítése és megmunkálása, kőzúzás, kőőrlés, kőcsiszolás, kőfaragás, 3. finom kerámia (porcelán, kőedény, csempe, kályhacserép) gyártása: porcelán és kőedény gyárakban, kénsavtartalmú nyersanyag (kaolin, homok, bentonit, földpát anyag) előkészítése, frittelése, továbbá korongozás, öntés, préselés, nyersárutisztítás, válogatás, és tokozással kapcsolatos portalanítási műveletek, 4. tűzálló téglagyártás kovasavtartalmú por képződésével járó munkafolyamatai: kvarctartalmú alapanyagok zúzása, őrlése, szitálása, bemérése, keverése, továbbá a kemence be- és kirakása és a kamra-tisztítás műveletei, | az időszakos orvosi vizsgálatok időpontját az Országos Munka- egészségügyi Intézet üzemenként határozza meg a higiénés viszonyoktól függően |
| Károsító tényező | Egészségi ártalom veszélyével járó munkakörök | Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakorisága |
| 1. | 2. | 3. |
| 5. tűzálló téglakemencék építése és javítása (szilikatéglák), 6. vas-, acél- és egyéb fémöntödékben a homokelőkészítő munkálatok, továbbá magkészítés, formázás, rámolás és öntvénytisztítási műveletek (homokolás, homokfúvás stb.), 7. vasötvözetek (ferroszilicium) előállítása során a kvarcőrlés, az olvasztási folyamat és az ötvözetek kézi tisztítása, 8. keramikus kötésű csiszolókorongok gyártása (szitálás, préselés, mérés, keverés, esztergályozás), 9. csiszolópapír és csiszolóvászon gyártásával kapcsolatban szabad kovasavat tartalmazó kőzetek zúzása, őrlése és szitálása, 10. köszörülés homokkövet tartalmazó köszörűkövekkel, 11. keramit-, és thermalit-tégla gyártásánál a kamratisztítási, sajtolási folyamatok, továbbá a téglához szükséges alapanyagok keverése és a téglapréselés műveletei, 12. zománc- és zománcedény-gyártás kovasavtartalmú porképződéssel járó folyamatai (bemérés, keverés, olvasztás, frittelés, zománcszórás, púderezés, lefúvás), 13. üveggyártásban a kvarchomokot tartalmazó nyersanyagok előkészítése, 14. üvegcsiszolási műveletek nedves homokkal és a mattírozás folyamata, 15. gumigyártásban a talkumot felhasználó folyamatok, 16. műkorund gyártásban színes szemcse és kádkövek előállítása, 17. eternitcső- és idomgyártásban az azbesztőrlés, esztergályozás, fűrészelés, keverés, csiszolás és zsáktisztítás műveletei, 18. azbesztfeldolgozás: cérnázás, fonálszövés, kártolás, anyagszállítás, zsinórverés, azbesztporképződéssel járó munkafolyamatai, féktárcsák és fékpofák csiszolása, azbeszt tartalmú gumitermékek gyártása, 19. azbesztszórásos szigetelés | ||
| vibráció | 1. préslégszerszámmal végzett munka: a) bányászatban: pneumatikus, elektromos fúrógéppel és fejtőkalapáccsal, valamint jövesztőgéppel végzett munka, b) vas- és acéliparban: öntvénytisztítás, faragás, szegecselés, kazánkovácsolás, c) kőfaragás, d) útjavítás, 2. kézi motorfűrész-kezelés 3. mező- és erdőgazdasági, gépjárműnek nem minősülő, munka- és vontatógépek vezetése | első ízben a munkába lépést követő hatodik hónap után, ezt követően évenként |
| vinilklorid | 1. műszertábla kezelés, 2. reaktor kezelés, 3. desztilláló kezelés, 4. laboratórium munka, 5. diszpergáló szer készítés, 6. autokláv kezelés, tisztítás, 7. szuszpenzió feldolgozás, 8. üzemi lakatos munka | minden munkakörben félévenként |
| zaj | minden olyan munkahelyen, amelynek zajszintje a 85 dB (AI) egyenértékű szintet (N 80 határgörbét) meghaladja | első ízben a munkába lépést követő 3-6 hónapon belül, majd a 115 dB (AI) feletti (gyakorlatilag az N 115 görbét meghaladó) zajok esetében félévenként, 106-115 dB (AI) közötti (gyakorlatilag az N 100-115 görbéknek megfelelő) zajok esetében évenként, 85-105 dB (AI) közötti (N 80-100 görbéknek megfelelő) zajok esetében kétévenként |
2. számú melléklet a 4/1981. (III. 31.) EüM rendelethez
| Baleseti veszéllyel járó munkakörök | |
| 1. építkezéssel kapcsolatos fizikai munkakörök | |
| 2. magasban végzett munka | |
| 3. a föld felszíne alatti bányászati munkakörök | A bányászatról szóló 1960. évi III. törvény 1718 hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, helyiségben végzett tevékenységek, valamint a vállalati "tűzvédelmi utasítás"-ban meghatározott munkakörök; az ipari és bányászati robbanóanyagok, robbantószerek gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek |
| 5. villamosüzemi munkakörök | a vonatkozó külön előírás (MSZ 1585 üzemi szabályzat erősáramú villamosberendezések számára) alapján erősáramú villamosberendezésen végezhető valamennyi tevékenység |
| 6. feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM) | külön jogszabályban meghatározott tevékenység 8/1980. (NIM. É. 8.) NIM utasítás. |
| 7. polgári fegyveres őrség | |
| 8. egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök | mozgó gépek és géprészek, termelőberendezések mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka (MSZ KGST 790) |
| Az időszakos orvosi vizsgálatot: A) az 1-5. és a 7-8. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál 40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként, 50 év felett évenként B) a 6. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál évenként kell elvégezni. | |
3. számú melléklet a 4/1981. (III. 31.) EüM rendelethez
| Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök | A vizsgálatok köre | ||||
| Bakteriológiai vizsgálat | Bőrgyó- gyászati | TBC (ernyőkép- szűrés érvényes lelete) | Nemi betegség (lues serológia) | ||
| S. typhy, S. paratyphi A-B-C. egyéb Salmonella, Shigella, Ecoli 0124, Yersinia enterocolitica | csecsemők járványos euteritisét okozó E. coli | ||||
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | |
| 1. | gyógyító-megelőző intézményekben az újszülött, koraszülött, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör | + | X + | + | + | + |
| 2. | a bölcsődékben, óvodákban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör | + | X + | + | + | + |
| 3. | az anyatejgyűjtő állomásokon valamennyi munkakör | + | + | + | + | + |
| 4. | az anyatejet adó nők | + | + | + | + | + |
| 5. | az élelmiszeripar, az élelmiszer-kereskedelem, a vendéglátóipar körében, továbbá bármely közétkeztetésnél élelmiszer, ital, fűszer, tápszer, kozmetikai készítmény, ásvány- és gyógyvíz előállításával, feldolgozásával, elkészítésével, kezelésével, csomagolásával, tárolásával, szállításával, kiadásával kapcsolatos olyan munkakör, amelyben a dolgozó a közvetlen fogyasztásra szánt élelmiszerrel, illetve a felsorolt anyagokkal közvetlenül érintkezik, beleértve a takarítással, tisztogatással foglalkoztatott dolgozót is | + | - | + | + | - |
| 6. | állami gazdaságnál és mezőgazdasági termelőszövetkezetnél (mezőgazdasági szakszövetkezetnél) tejkezelés és -feldolgozás munkakör | + | - | + | + | - |
| 7. | állami gazdaságnál és mezőgazdasági termelőszövetkezetnél (mezőgazdasági szakszövetkezetnél) szarvasmarhatenyésztés munkakör | - | - | - | + | - |
| 8. | ivóvízminőségű vízellátást szolgáló berendezések, létesítmények működésével, szerelésével és karbantartásával kapcsolatos munkakör | + | - | + | + | - |
| 9. | gyógynövény, gyógynövénykivonat, valamint az élelmiszer és gyógyszer fogalomkörébe nem tartozó egyéb - de az emberi szervezetbe kerülő - készítmények előállításával, kiszerelésével, árusításával kapcsolatos valamennyi munkakör | + | - | + | + | - |
| 10. | nagy-, közép- és kisüzemű gyógyszergyártás és elosztás területén (pl. gyógyszergyár, infúziós laboratórium, gyógyszerkészítő galenusi laboratórium stb.) mindazon munkaköre, ahol a dolgozó a gyógyszerrel közvetlenül érintkezik (gyártás, kiszerelés, edényzet mosogatása stb.), illetve a közforgalmú és intézeti gyógyszertárak valamennyi munkaköre | + | - | + | + | - |
| 11. | azok a személyek, akik a magánkereskedés és kisipar körében élelmiszer előállításával, feldolgozásával, kiszolgálásával, közétkeztetéssel kapcsolatos iparra (tevékenységre) iparjogosítványt, illetve magánkereskedői igazolványt kérnek és ezeknek az ipari kereskedelmi tevékenység keretében foglalkoztatott családtagjai | + | - | + | + | - |
| + Csak a 6. § (2) bekezdésében szereplő esetekben. X 3 éven aluliakkal közvetlenül foglalkozók esetében. | ||||||
4. számú melléklet a 4/1981. (III. 31.) EüM rendelethez
A dolgozók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatához és véleményezéséhez használandó nyomtatványok
1. Az I. fokú elbíráláshoz a "Munkaköri alkalmassági vizsgálatra utalás" elnevezésű nyomtatvány űrlap a következők szerint:
Ha a munkáltatónál üzemi egészségügyi szolgálat
- működik:A 3510-216 r. sz.
- nem működik:A 3510-217 r. sz.
2. A II. fokú elbíráláshoz "A II. fokú munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra utalás" elnevezésű
A 3510-218 r. sz.
nyomtatvány űrlap.
3. "Dolgozók egészségügyi törzslapja" (B 31 614 r. sz.) Egészségügyi könyv (C 3151-2 r. sz.)
Lábjegyzetek:
[1] Lásd az 1993. évi XCIII. törvényt.
[2] A SZOT megszűnt.
[3] Lásd az 1993. évi XCIII. törvényt.
[4] Az 1. § a 4/1983. (III. 16.) EüM rendelet 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
[5] Lásd az egyéni vállalkozókról szóló 1990. évi V. törvényt.
[6] Lásd az egyéni vállalkozókról szóló 1990. évi V. törvényt.
[7] A 2. § (1) bekezdését a harmadik mondattal a 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet 4. §-a egészítette ki.
[8] Lásd a 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet.
[9] A 3. § (1) bekezdésének d) pontja a 8/1992. (IV. 15.) NM rendelet 1 §-ával megállapított szöveg.
[10] A 4. § (3) bekezdésének bd) pontját a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelet 19. § (2) bekezdése iktatta be.
[11] Lásd az egyéni vállalkozókról szóló 1990. évi V. törvényt.
[12] Az 5. § (1) bekezdésének d) pontját a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelet 19. § (2) bekezdése iktatta be.
[13] A 6. § (1) bekezdésének b) pontja a 8/1992. (IV. 15.) NM rendelet 2 §-ával megállapított szöveg.
[14] Az 6. § (5) bekezdését a 8/1992. (IV. 15.) NM rendelet 3. §-a iktatta be.
[15] A 11. § (2) bekezdése a 4/1983. (III. 16.) EüM rendelet 5 §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
[16] Lásd az 1993. évi XCIII. törvény 17. §-át: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
[17] Lásd a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt.