14/1983. (VI. 29.) MM rendelet
a felnőttek szakmunkásképzéséről
A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény 35. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszterekkel, valamint az ágazat szerint illetékes miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a pénzügyminiszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) A rendelet hatálya a munkaviszony, illetőleg a szövetkezeti tagsági viszony alapján foglalkoztatott személyeknek, a gazdasági munkaközösségi tagoknak, a kisipari és a magánkereskedői (vendéglátó) tevékenységet folytatóknak, valamint - a rendeletben meghatározott feltételekkel - a segítő családtagként foglalkoztatottaknak (a továbbiakban együtt: felnőttek) az Országos Szakmunkásképzési Jegyzékbe (a továbbiakban: OSZJ) foglalt szakmákban való szakmunkásképzésére terjed ki.
(2) Ha e jogszabály másképp nem rendelkezik, a vállalatokra vonatkozó rendelkezéseket a szövetkezetekre is alkalmazni kell.
2. §
A szövetkezetek és a kisipar területén folyó szakmunkásképzés közvetlen irányítását, ellenőrzését a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának a tevékenység jellege szerint illetékes szakigazgatási szerve végzi.
3. §
(1) A felnőttek szakmunkásképzésében az ágazatilag illetékes minisztérium, országos hatáskörű szerv (a továbbiakban együtt: ágazatilag illetékes minisztérium) által a szakmára kiadott óratervet és tematikát kell alkalmazni. Az óraterv az egyes szakmákban oktatandó elméleti (közismereti, szakmai) és gyakorlati tantárgyakat, valamint az azokra megállapított óraszámokat, a tematika pedig az óratervben meghatározott tantárgyakból előírt ismereteket és a követelményeket tartalmazza.
(2) A felnőttek szakmunkásképzésében az ifjúsági képzéshez kiadott tankönyvek és egyéb oktatási segédletek (a továbbiakban együtt: tankönyv) alkalmazhatók; az ellátásról a képzés főhatósági felügyeletét ellátó minisztérium gondoskodik. A kizárólag felnőttek számára oktatható szakmák szakmai tantárgyainak tankönyveit az ágazatilag illetékes minisztérium biztosítja.
(3) Azokban a szakmákban, amelyekben az OSZJ több ágazatilag illetékes minisztériumot jelöl meg, az óratervet, valamint a tematikát az elsőként feltüntetett minisztérium - a többi minisztériummal közösen és a képzés főhatósági felügyeletét ellátó minisztériummal egyetértésben - határozza meg.
4. §
(1) A felnőttek a szakmunkás-képesítéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket szakmunkásképző tanfolyam elvégzésével (szervezett felkészítés), illetve tanfolyam tananyagának egyéni felkészülés útján való elsajátításával (egyéni felkészülés) szerezhetik meg.
(2) Azok számára, akik szakmunkásképző tanfolyam (a továbbiakban: tanfolyam) elvégzésével kívánnak szakmunkásvizsgára felkészülni,
a) első szakmára képző tanfolyamot,
b) átképző tanfolyamot, valamint
c) kiegészítő, második vagy további szakmára képző tanfolyamot
lehet szervezni.
(3) Egyéni úton a (2) bekezdés a) és c) pontjában megjelölt tanfolyam tananyagának elsajátításával lehet a szakmunkás-képesítés megszerzésére felkészülni.
(4) Azokban a szakmákban, amelyekben a tevékenység jellege miatt a szervezett felkészítés nem nélkülözhető, a szakmunkás-képesítés egyéni felkészülés útján való megszerzésének lehetőségét az ágazatilag illetékes minisztérium - a Művelődési Minisztériummal egyetértésben - kizárhatja.
(5) Valamely szakmában tartósan fennálló foglalkoztatási nehézségek miatt a szakmunkás-képesítés egyéni felkészülés útján való megszerzésének lehetőségét a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: munkaügyi szakigazgatási szerv) - a tanács vb művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervével (a továbbiakban: művelődési szakigazgatási szerv) és az ágazatilag illetékes szakigazgatási szervével (a továbbiakban: ágazatilag illetékes szakigazgatási szerv) egyetértésben - ideiglenesen korlátozhatja.
5. §
A tanfolyam tananyagát egyéni felkészülés útján elsajátító felnőtteket a vállalat, az ágazati továbbképző intézet (a továbbiakban: továbbképző intézet), szövetkezet vagy kisipar tekintetében az illetékes érdekképviseleti szerv, illetőleg a szakmunkásképző iskolák (a továbbiakban: iskola) szervezett konzultációkkal segíthetik. Iskolánál konzultációt csak a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: fenntartó tanács vb művelődési szakigazgatási szerve) engedélyével és az I. számú melléklet IV. fejezetében foglaltak szerint szabad szervezni.
6. §
A tanfolyamok, valamint a konzultációk szervezéséhez és lebonyolításához a vállalat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, továbbá a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége szervezeteinek, illetőleg művelődési intézményeknek a közreműködését is igénybe veheti.
II. fejezet
Tanfolyami szakmunkásképzés
7. §
A vállalat a felnőttek tanfolyami úton való szakmunkásképzésére éves tervet készít. A terv bejelentésére és jóváhagyására az 1. számú melléklet I. fejezetében foglaltak az irányadók.
8. §
(1) Tanfolyamot vállalat, több vállalat közösen, továbbképző intézet, valamint szövetkezet vagy kisipar tekintetében az illetékes érdekképviseleti szerv szervezhet.
(2) Tanfolyam lebonyolítását, ideértve a kiegészítő gyakorlati oktatás feltételeinek biztosítását is - vállalat felkérésére, a fenntartó tanács vb művelődési szakigazgatási szervének engedélyével - iskolák is vállalhatják.
(3) A szórványos képzési igények kielégítését a munkaügyi, illetőleg az ágazatilag illetékes szakigazgatási szerv koordinálja; ennek keretében tanfolyam indítását is kezdeményezheti.
(4) A fenntartó tanács vb művelődési szakigazgatási szerve - a munkaügyi, illetőleg az ágazatilag illetékes szakigazgatási szerv javaslatára - a (3) bekezdésben említett tanfolyam meghirdetését, szervezését és lebonyolítását iskolára bízhatja.
(5) A vállalat felügyeleti szerve, szövetkezet vagy kisipar tekintetében az illetékes érdekképviseleti szerv a képzésről központi - bentlakásos vagy bejárásos - tanfolyam szervezése útján is gondoskodhat.
(6) A tanfolyam eredményes működéséért a képzést szervező vállalat, továbbképző intézet, továbbá szövetkezet vagy kisipar esetében az illetékes érdekképviseleti szerv vezetője, illetőleg az iskola igazgatója felelős. A tanfolyam szervezésére és működésére vonatkozó előírásokat az 1. számú melléklet II., illetve az iskolában szervezett tanfolyamra vonatkozó rendelkezéseket a III. fejezete tartalmazza.
9. §
(1) A tanfolyamon résztvevők folyamatos tanulásának ellenőrzésére a tanfolyami óratervben előírt valamennyi elméleti tantárgyból a 2. számú mellékletben foglaltak szerint beszámolókat kell tartani.
(2) Az a felnőtt, aki a tanfolyamot elvégezte, jelentkezhet a szakmunkásvizsgára.
10. §
A tanfolyamon elméleti tantárgyakat oktatók (a továbbiakban: tanár) és a gyakorlati oktatást végzők (a továbbiakban: szakoktató) képesítési követelményeire vonatkozóan a szakmunkásképző iskolai pedagógus dolgozókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni; ettől azonban indokolt esetben el lehet térni.
Első szakmára képző tanfolyam
11. §
(1) Első szakmára képző tanfolyamon az vehet részt, aki
a) az OSZJ-be felvett szakmákból szakmunkásképesítéssel még nem rendelkezik,
b) a szakmára az OSZJ-ben előírt iskolai előképzettséget megszerezte,
c) a tanfolyamot megelőzően a szakmában legalább 1 éves szakmai gyakorlatot, vagy a szakmához legközelebb álló vállalati (ágazati) szakmában szakmunkás-bizonyítványt, illetőleg betanított munkás képesítést szerzett,
d) a 20. életévét legkésőbb a szakmunkásvizsga évében betölti és
e) a szakmára előírt egészségügyi követelményeknek megfelel.
(2) A hegesztő szakma, valamint az olyan szakmák esetében, amelyekben a szakmunkás-bizonyítvány - külön jogszabály rendelkezése alapján - a szakma gyakorlásával kapcsolatos hegesztési munkák elvégzésére is jogosít, a tanfolyamra jelentkezőnek betanított hegesztő bizonyítvánnyal is kell rendelkeznie.
(3) Az ifjúsági képzéssel nehezen benépesíthető szakmára jelentkezőnek a tanfolyamot engedélyező szerv az (1) bekezdés d) pontjában előírt korhatár alól - indokolt esetben - legfeljebb 1 év felmentést adhat.
12. §
A 11. § (1) bekezdésének c) pontjában előírt szakmai gyakorlatnak minősül az adott szakma szakirányának megfelelő,
a) munkaviszonyban végzett, munkakönyvi bejegyzéssel igazolt, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyban végzett, a szövetkezet által igazolt tevékenység,
b) kisipari, magánkereskedői (vendéglátó), illetőleg gazdasági munkaközösség tagjaként végzett, az illetékes szakigazgatási szerv által igazolt tevékenység,
c) katonai tanintézetben folyó tiszthelyettesképzés keretében megszerzett képzettség, valamint sorkatonai szolgálat alatt végzett, az illetékes katonai szerv által igazolt, illetőleg nemzetközi megállapodás alapján külföldön végzett, külföldi szerv által igazolt tevékenység, illetve
d) kisipari, magánkereskedői (vendéglátó) munkáltatónál, szerződéses üzletben, illetőleg gazdasági munkaközösségben vagy szövetkezetnél bejelentett segítő családtagként végzett, az illetékes szakigazgatási szerv által igazolt tevékenységgel eltöltött idő 75%-a,
e) szakmunkásképző iskolából kimaradt felnőttek esetében a befejezett tanévek, illetőleg fél év figyelembevételével számított tanulóviszonyban töltött idő, szakmunkásképzést folytató szakközépiskolából kimaradtak esetében pedig annak a fele.
13. §
(1) Első szakmára képző tanfolyamon az elméleti oktatás keretében - a testnevelés kivételével - a szakmunkásképző iskolában, illetőleg a középiskolát végzettek nappali szakmunkásképző tanfolyamán előírt közismereti és szakmai tantárgyakat kell oktatni.
(2) A hallgatók gyakorlati oktatása irányított termelőüzemi gyakorlat, valamint kiegészítő gyakorlati oktatás keretében történik. Az irányított termelőüzemi gyakorlaton a felnőtt a szakmai szint alapján összeállított gyakorlati tematikában előírt műveleteket termelőüzemi munkavégzése során sajátítja el. Kiegészítő gyakorlati oktatást a szakmai szintben szereplő, de a felnőtt üzemi munkája közben nem végzett műveletek elsajátítására kell szervezni.
14. §
(1) Az általános iskolai végzettséget igénylő első szakmára képző tanfolyamot 200 közismereti és legalább 300 szakmai elméleti órára, valamint legalább 1500 óra irányított termelőüzemi gyakorlatra, továbbá mintegy 100 óra kiegészítő gyakorlati oktatásra kell tervezni. Az elméleti és a gyakorlati oktatás óraszámát - a mindennapos bejárásos vagy bentlakásos tanfolyamok kivételével - 2 tanévre (32-32 hétre) kell elosztani.
(2) Középiskolát végzettek részére az (1) bekezdésben említett tanfolyamon közismereti tantárgyakat nem kell oktatni; a szakmai elméleti tantárgyak óraszámát az (1) bekezdésben foglaltak szerint, az irányított termelőüzemi gyakorlatot legalább 1000 órára, a kiegészítő gyakorlati oktatást pedig mintegy 100 órára kell tervezni. A tanfolyam időtartama 1 év.
(3) A kizárólag középiskolát végzettek részére oktatható szakmákban szervezett tanfolyamon közismereti tantárgyakat nem kell oktatni; a szakmai elméleti órák számát legalább 400 órára kell tervezni. Az irányított termelőüzemi gyakorlat és a kiegészítő gyakorlati oktatás óraszámára, valamint a tanfolyam időtartamára vonatkozóan a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A mindennapos bejárásos vagy bentlakásos tanfolyamok időtartamát a vállalat felügyeleti szerve, szövetkezet vagy kisipar tekintetében pedig az illetékes érdekképviseleti szerv - a képzés főhatósági felügyeletét ellátó minisztériummal egyetértésben - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével határozza meg.
15. §
(1) Azok a felnőttek, akik a marxizmus-leninizmus esti középiskola kétéves tagozatát eredményesen elvégezték vagy azzal megegyező, illetőleg annál magasabb fokú politikai képzésben vettek részt, a történelem, társadalmi ismeretek tantárgy tanulása alól mentesülnek.
(2) Ha a felnőttet a munkáltató küldi a tanfolyamra, az irányított termelőüzemi gyakorlatot és a kiegészítő gyakorlati oktatást köteles számára biztosítani.
Átképző tanfolyam
16. §
(1) A munkaerő foglalkoztatása szempontjából indokolt esetben a munkaügyi szakigazgatási szerv - a munkaerőt fogadó vállalatnak a felügyeleti szervvel egyeztetett kérésére - átképző tanfolyam szervezését engedélyezheti.
(2) Az átképző tanfolyamot továbbképző intézetnél, továbbá foglalkozási rehabilitációt végző intézménynél szabad megszervezni, illetőleg annak lebonyolítására a fenntartó tanács vb művelődési szakigazgatási szerve iskolát jelölhet ki. Az iskola, illetve a továbbképző intézet az átképző tanfolyamot vállalathoz kihelyezett tanfolyamként is működtetheti, ha annak a feltételeit biztosították.
17. §
(1) Átképző tanfolyamon az vehet részt, aki
a) szervezett munkaerő-átcsoportosítás vagy az egészségi állapotának megfelelően megváltozott munkaképessége miatt a korábbi foglalkozását nem folytathatja és
b) a 11. § (1) bekezdése b) és d)-e) pontjában megállapított feltételeknek megfelel.
(2) A megváltozott munkaképességűek foglalkozási rehabilitációja (a továbbiakban: foglalkozási rehabilitáció) érdekében a 11. § b), illetőleg d) pontjában megállapított feltétel alól kivételnek van helye, a következők szerint:
a) a művelődési szakigazgatási szerv - a munkaügyi, az egészségügyi, illetőleg az ágazatilag illetékes szakigazgatási szerv javaslatára - a szakmára előírt iskolai előképzettség alól felmentést adhat:
- általános iskolai végzettséget igénylő szakmában annak, aki az általános iskola 6. osztályát elvégezte és kötelezettséget vállalt arra, hogy az általános iskolai tanulmányokat befejezi, illetve
- középiskolai végzettséghez kötött szakmában annak, aki az általános iskola 8. osztályát elvégezte;
b) az is részt vehet a tanfolyamon, aki az előírt Életkort a meghatározott ideig nem tölti be.
(3) Azt a megváltozott munkaképességű felnőttet, akinek a tanfolyamon való rendszeres részvételét az egészségi állapota akadályozza, a tanfolyam vezetője az elméleti órák látogatása alól felmentheti.
(4) Átképző tanfolyamon közismereti tantárgyakat nem kell oktatni; legalább 1000 óra irányított termelőüzemi gyakorlatot és mintegy 100 óra kiegészítő gyakorlati oktatást kell tervezni. Az elméleti és a gyakorlati óraszámot 1 tanévre (32 hétre) kell elosztani, foglalkozási rehabilitációt végző intézmény azonban indokolt esetben ennél hosszabb időtartamú tanfolyamot is szervezhet
18. §
(1) Az átképző tanfolyamon részt vevő szakmunkások közül azok, akik 10 évnél nem régebben ettek szakmunkásvizsgát, felmentést kapnak azoknak a szakmai elméleti tantárgyaknak a tanulása alól, amelyekből már vizsgáztak.
(2) Ha az átképzés valamely alapszakma másik leágazó szakmájának elsajátítására irányul, a kiegészítő szakmára képzés szabályait kell alkalmazni.
Kiegészítő szakmára képző tanfolyam
19. §
(1) Az OSZJ-ben meghatározott alapszakma valamelyik leágazó szakmájából (a továbbiakban: elsajátított leágazó szakma) szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező felnőttek részére a közös alapszakma, másik leágazó szakmájából (a továbbiakban: másik leágazó szakma) kiegészítő szakmunkás-képesítés megszerzésére való felkészülés céljából szervezett tanfolyamon az vehet részt, aki
a) a már elsajátított leágazó szakmából 10 évnél nem régebben tett szakmunkásvizsgát
b) a tanfolyam megkezdésétől - munkaidejének legalább 60%-ában - abban a másik leágazó szakmában dolgozik, amelyből kiegészítő szakmunkásvizsgát kíván tenni s ezt a munkáltató igazolja,
c) a 20. életévét legkésőbb a kiegészítő szakmunkásvizsga évében betölti.
(2) A kiegészítő szakmára képző tanfolyam óratervét és tematikáját a tanfolyam vezetője - a szakmunkás-vizsgáztatásra illetékes iskola igazgatójának egyetértésével - a szakmára kiadott óraterv és tematika alapján, a másik leágazó szakma speciális ismereteihez előírt elméleti és gyakorlati tananyag figyelembevételével készíti el. Az elméleti és a gyakorlati oktatás csak azokra az ismeretekre terjed ki, amelyek a már elsajátított, illetőleg a másik leágazó szakma tananyagában különböznek. A tanfolyam időtartama 6 hónapnál rövidebb nem lehet; a bentlakásos tanfolyamok időtartamát az óratervben előírt óraszám teljesítésétől kell függővé tenni.
20. §
Az a felnőtt, aki az elsajátított leágazó szakmából 10 évnél régebben tett szakmunkásvizsgát, a másik leágazó szakmából második vagy további szakmára képző tanfolyamon, az arra vonatkozó rendelkezések szerint készülhet fel.
Második vagy további szakmára képző tanfolyam
21. §
(1) Második vagy további szakmára képző tanfolyamon az vehet részt, aki
a) az OSZJ-be felvett valamelyik szakmából szakmunkás-képesítést szerzett,
b) a második vagy további szakmára az OSZJ-ben előírt iskolai előképzettséggel rendelkezik,
c) a tanfolyamot megelőzően a második vagy további szakmában legalább 1 éves gyakorlatot szerzett,
d) a 20. életévét legkésőbb a második vagy további szakmunkásvizsga évében betölti és
e) a második vagy további szakmára meghatározott egészségügyi követelményeknek megfelel.
(2) Szakmai gyakorlatnak minősül az (1) bekezdés a) pontjában említett szakma gyakorlása közben végzett - a második vagy további szakmának megfelelő - a munkáltató által igazolt tevékenység is.
(3) A tanfolyam óratervét és tematikáját a tanfolyam vezetője - a szakmunkás-vizsgáztatásra illetékes iskola igazgatójának egyetértésével - a második vagy további szakma óraterve és tematikája alapján készíti el. Általános iskolát végzettek részére az elméleti oktatás keretében történelem, társadalmi ismereteket és a szakmai elméleti tantárgyakat, középiskolát végzettek részére pedig csak a szakmai elméleti tantárgyakat kell oktatni, továbbá legalább 1000 óra irányított termelőüzemi gyakorlatot és mintegy 100 óra kiegészítő gyakorlati oktatást kell tervezni. A tanfolyam időtartama 1 tanévnél (32 hét) kevesebb nem lehet. A bentlakásos tanfolyam időtartamát az óratervben előírt óraszám teljesítésétől kell függővé tenni.
(4) Az a tanfolyami hallgató, aki az eredeti szakmájában 10 évnél nem régebben tett szakmunkásvizsgát, a történelem, társadalmi ismeretek, továbbá a két szakma közös szakmai tantárgyainak tanulása alól mentesül.
(5) A történelem, társadalmi ismeretek tanulása alól mentesül az is, aki a marxizmus-leninizmus esti középiskola kétéves tagozatát eredményesen elvégezte vagy azzal megegyező, illetőleg annál magasabb fokú politikai képzésben vett részt.
22. §
Az a felnőtt, aki középfokú szakmai képzést folytató szakközépiskola IV. osztályát sikeresen befejezte és olyan szakmában kíván szakmunkásképesítést szerezni, amelyben a szakközépiskola szakiránya alapján szakmunkásként nem foglalkoztatható, a szakmunkás-képesítés megszerzésére való tanfolyami felkészülés céljából második vagy további szakmára képző tanfolyamon, az arra vonatkozó rendelkezések szerint vehet részt.
III. fejezet
Szakmunkásképző tanfolyam tananyagából egyéni úton való felkészülés
23. §
(1) Arra a felnőttre, aki a 4. § (2) bekezdésének a), illetőleg c) pontjában megjelölt szakmunkásképző tanfolyam tananyagát egyéni felkészülés útján kívánja elsajátítani, a II. fejezet rendelkezései a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel irányadók.
(2) Az egyéni felkészülésre irányuló szándékot a szakma szerint illetékes bármelyik iskolánál - legalább 6 hónappal a szakmunkásvizsga tervezett időpontja előtt - be kell jelenteni.
24. §
(1) Az egyénileg felkészülő a szakmára kiadott óratervben előírt valamennyi elméleti tantárgyból - vizsgabizottság előtt - tantárgyi vizsgát tesz; a vizsgáért a 3. számú mellékletben meghatározott vizsgadíjat fizet. A tantárgyi vizsgák szabályait külön jogszabály állapítja meg.
(2) Aki a tantárgyi vizsgát eredményesen letette, jelentkezhet a szakmunkásvizsgára.
Felkészülés az első szakmára képző tanfolyam tananyagából
25. §
(1) Az első szakmára képző tanfolyam tananyagát egyéni felkészülés útján elsajátító felnőttre a 11. § (1) bekezdésének a)-b), valamint d) és e) pontjában, továbbá a (2) bekezdésében előírt feltételek - a tantárgyi vizsgára jelentkezéskor - irányadók.
(2) Előzetes szakmai gyakorlatként az OSZJ-ben a szakmára - az iskolai előképzettségtől függően - meghatározott képzési időnél legalább 1 évvel hosszabb, a szakma egész területére kiterjedő tevékenységet kell igazolni. Ha a felnőttnek a szakmában betanított munkás képesítése van, a szükséges előzetes szakmai gyakorlat a képzési idővel azonos. A kizárólag felnőttek számára oktatható szakmákban a szakma egész területére kiterjedő előzetes szakmai gyakorlat szükséges időtartama általános iskolát végzettek esetében 4 év, középiskolát végzettek esetében 3 év.
(3) Ha az egyénileg felkészülő a szakmának megfelelő vállalati (ágazati) szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik, a (2) bekezdés szerint meghatározott előzetes szakmai gyakorlati idő 2 évvel kevesebb.
Felkészülés a kiegészítő szakmára képző tanfolyam tananyagából
26. §
(1) A kiegészítő szakmára képző tanfolyam tananyagát egyéni felkészülés útján elsajátító felnőttre a 19. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott feltételek irányadók, továbbá a másik leágazó szakmából legalább 1 év szakmai gyakorlatot kell igazolnia.
(2) Tantárgyi vizsgát azokból az ismeretekből tesz, amelyek a már elsajátított, illetőleg a másik leágazó szakma tananyagában különböznek.
(3) Ha a felnőtt az elsajátított szakmából 10 évnél régebben tett szakmunkásvizsgát, a másik leágazó szakma tananyagából a második vagy további szakmunkás-képesítés megszerzésének szabályai szerint készülhet fel.
Felkészülés a második vagy további szakmára képző tanfolyam tananyagából
27. §
(1) A második vagy további szakmára képző tanfolyam tananyagát egyéni felkészülés útján elsajátító felnőttre a 21. § (1) bekezdésének a)-b), valamint d) és e) pontjában foglalt feltételek irányadók, továbbá a második vagy további szakmából előzetes szakmai gyakorlatként az OSZJ-ben - az iskolai előképzettségtől függően - előírt képzési idővel egyező, a szakma egész területire kiterjedő tevékenységet kell igazolnia. A kizárólag felnőttek részére oktatható szakmákban a szakma egész területére kiterjedő előzetes szakmai gyakorlat szükséges időtartama általános iskolát végzettek esetében 3 év, középiskolát végzettek esetében pedig 2 év.
(2) Ha az egyénileg felkészülő a második vagy további szakmának megfelelő vállalati (ágazati) szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezik az (1) bekezdés szerint meghatározott előzetes szakmai gyakorlati idő 2 évvel kevesebb.
(3) A tantárgyi vizsgát a 21. § (3) bekezdésében megjelölt tantárgyakból kell tenni. Ha az egyéni úton felkészülő az eredeti szakmájában 10 évnél nem régebben tett szakmunkásvizsgát, történelem, társadalmi ismeretekből és a két szakma közös tantárgyaiból a tantárgyi vizsgák alól mentesül.
(4) A történelem, társadalmi ismeretek tantárgyi vizsga alól mentesül az is, aki a marxizmus-leninizmus esti középiskola kétéves tagozatát eredményesen elvégezte vagy azzal megegyező, illetőleg annál magasabb fokú politikai képzésben vett részt.
IV. fejezet
Pénzügyi rendelkezések
28. §
(1) Tanfolyam csak önköltségesen szervezhető.
(2) A résztvevők a tanfolyam önköltsége alapján egy főre számított tanfolyami díjat fizetnek; ha a kiegészítő gyakorlati oktatás lebonyolítása iskolai tanműhelyben történik, a tanfolyami díj növekszik a kiegészítő gyakorlati oktatás ténylegesen felmerülő költségének egy főre jutó részével. A tanfolyam résztvevői a tankönyveket is - a képzés főhatósági felügyeletét ellátó minisztérium, illetőleg a kizárólag felnőttek számára oktatható szakmák esetében az ágazatilag illetékes minisztérium által megállapított, a megjelölt számlára befizetendő - térítési díj ellenében kapják. A tanfolyam díját és a tankönyvek költségeit előre közölni kell.
(3) A vállalat a költségeket a továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló külön jogszabály rendelkezései szerint átvállalhatja; az át nem vállalt költségekre a dolgozónak részletfizetési kedvezményt adhat.
(4) A tanfolyamokat szervező költségvetési szerv a bevételi és a kiadási előirányzatait a tanfolyam bevételének terhére, a tényleges felhasználás összegével saját hatáskörben, ezen belül a kiemelt és cél jellegű előirányzatokat - a fenntartó tanács vb művelődési szakigazgatási szervének a tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervével (a továbbiakban: fenntartó tanács vb pénzügyi szakigazgatási szerve) egyetértésben adott engedélye alapján - felmentheti.
29. §
A tanfolyamon oktató tanár és szakoktató, továbbá a konzultációt végző tanár óradíját az alapfokú tanfolyamra külön jogszabályban megállapított óradíjkereten belül kell meghatározni.
30. §
(1) Az iskolában szervezett tanfolyamok (a továbbiakban: iskolai tanfolyam) és az egyéni úton felkészülőket segítő konzultációk költségei viselésének, illetőleg tervezésének és elszámolásának szabályait az 1. számú melléklet V. fejezete tartalmazza.
(2) Az iskolai tanfolyam vezetőjének tanfolyami csoportonként (osztályonként) havi 200 forint tanfolyamvezetői díjat kell fizetni.
(3) A tanfolyam ügyeinek intézéséért az igazgatót, illetőleg a helyettesét csoportonként (osztályonként havi 60 forint ellenőrzési díj illeti meg. Ha az igazgató vagy helyettese a tanfolyam vezetője, részükre a tanfolyamvezetői díjon felül ellenőrzési díj nem jár.
(4) Az iskolai tanfolyami óradíjakat a 29. § alapján, a következők figyelembevételével kell megállapítani :
a) ha az iskola a tanfolyam lebonyolítását vállalat felkérésére vállalta el, az óradíj összegében a felkérő vállalat és az iskola igazgatója állapodik meg;
b) ha az iskola a fenntartó tanács vb művelődési szakigazgatási szervének megbízása alapján szervezi a tanfolyamot, az óradíjat a megbízó szerv állapítja meg.
(5) Az iskolai tanfolyam adminisztrációs és gazdasági ügyeinek ellátásával megbízott dolgozót 1-2 tanfolyami csoport (osztály) esetén havi 50 forint, ennél több csoport esetén - csoportonként - további havi 25 forint díjazás illeti meg.
(6) A tanfolyamvezetői díjat, az ellenőrzési díjat, az adminisztráció és a gazdasági ügyintézés díját a tanfolyam időtartama alatt minden megkezdett hónapra fizetni kell.
31. §
A szakmunkásképző tanfolyam tananyagából egyéni úton felkészülőket vizsgáztató tantárgyi vizsgabizottság tagjait és jegyzőjét díjazás illeti meg. A vizsgáztatási és a vizsgáztatással összefüggő díjakat a 3. számú melléklet tartalmazza.
V. fejezet
Záró rendelkezések
32. §
A belkereskedelmi miniszter, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a hozzá tartozó ágazatok, illetőleg szakmák sajátosságaira tekintettel a felnőttek szakmunkásképzésének szakmai tartalmi és szervezeti kérdéseit - a művelődési miniszterrel egyetértésben - e rendelettől eltérően szabályozhatja.
33. §
(1) 1983. szeptember 1. előtt a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtására kiadott, módosított 13/1969. (XII.30.) MüM számú rendeletnek (a továbbiakban: Sztvhr.) a felnőttekre vonatkozó előírásai szerint csak akkor lehet tanfolyamot indítani, ha az az 1984. évi júniusi szakmunkásvizsga időszakig befejeződik; a résztvevők szakmunkás-vizsgáztatására a 122/1932. (M. K. 16.) MM számú utasítással kiadott szakmunkás vizsgaszabályzatot kell alkalmazni.
(2) A szakmák tematikáit az ágazatilag illetékes minisztériumok - a képzés főhatósági felügyeletét ellátó minisztériumokkal egyetértésben, meghatározott ütemterv szerint - 1985. szeptember 1-ig kiadják. Ezt megelőzően a tanfolyam vezetője a szakmunkásképző iskolai képzésben használt nevelési-oktatási tervek figyelembevételével készíti el a tanfolyam tematikáját.
(3) A kisiparos segítő családtagja által ilyen minőségben eltöltött időt az illetékes szakigazgatási szerv 1986. december 31-ig - a KIOSZ illetékes helyi szervének tanúsítványa alapján - szakmai gyakorlatként igazolhatja akkor is, ha a kisiparos az illetékes társadalombiztosítási szervnél a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.
34. §
Az Sztvhr. 105. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szakmunkásvizsgáért - ideértve a pótló, az ismétlő, a javító, a kiegészítő, valamint a második és a további szakmunkásvizsgát - vizsgadíjat kell fizetni. A vizsgadíjakat az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza.
(2) A vizsgadíj a vizsgázót terheli. Az állami gondozott tanuló vizsgadíját az iskola, a nevelőintézeti növendékét pedig a nevelőintézet viseli."
35. §
Ez a rendelet 1983. szeptember 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti - az Sztvhr. 1. §-ának (3) bekezdése, 5. §-a (1) bekezdésének második mondata, 87-95. §-a, 96-97/A. §-a, a 111. §-a és az 5. számú mellékletének 2. a) pontja,
- a munkaviszonyban és szövetkezeti tagsági viszonyban állók részére szervezett szakmunkásképző tanfolyamok rendjéről szóló 111/1970. (19-20) MüM számú, valamint a módosításáról rendelkező 127/1974. (11.) MüM számú és a 106/1978. (Mü. K. 5.) MüM számú utasítás, továbbá
- a felnőttkorúak szakmunkásképzése egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 104/1973. (2) MüM számú utasítás.
Köpeczi Béla s. k.,
művelődési miniszter
1. számú melléklet a 14/1983. (VI. 29.) MM számú rendelethez
A felnőttek szakmunkásképzésének tervezésére, a tanfolyamokra és az egyénileg felkészülők konzultációjára vonatkozó rendelkezések
I. fejezet
A képzés tervezése
1. A munkáltató a felnőttek szakmunkásképzésére vonatkozó tervét a tanévet megelőző év december 31-ig megküldi a telephelye szerint illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága következő szakigazgatási szerveinek:
a) minisztérium vagy országos hatáskörű szerv felügyelete alatt álló ipari, építőipari, szállítási és hírközlési vállalat a munkaügyi,
b) az a) alpontban felsorolt ágazatokhoz tartozó tanácsi vállalat, szövetkezet az ipari,
c) kereskedelmi és vendéglátóipari vállalat, szövetkezet a kereskedelmi,
d) mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalat, szövetkezet pedig a mezőgazdasági és élelmezésügyi
szakigazgatási szervnek.
2. A vízgazdálkodási ághoz tartozó közüzemi vállalat a tervét a Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézetnek küldi meg.
3. A terv tartalmazza a munkáltató nevét, telephelyét, szakmánként a tervezett tanfolyamok résztvevőinek létszámát, a tanfolyam szervezőjét, lebonyolításának helyét.
4. A munkaügyi szakigazgatási szerv a várható munkaerőhelyzet, az ifjúsági szakmunkásképzés létszámterve és a képzési lehetőségek figyelembevételével az 1.a) pontban megjelölt munkáltató tervét - a művelődési szakigazgatási szervvel együttműködve - véleményezi, majd február 1-ig a véleményével együtt továbbítja a vállalat felett felügyeletet ellátó minisztériumhoz, országos hatáskörű szervhez. A vállalat felett felügyeletet ellátó minisztérium, országos hatáskörű szerv dönt a tervek jóváhagyásáról, engedélyezi a tanfolyamokat, majd erről április 1-ig tájékoztatja az érdekelt vállalatokat s a munkaügyi szakigazgatási szervet.
5. Az l.b)-d) pontban felsorolt szakigazgatási szervek a vállalatok, szövetkezetek tervjavaslatait a munkaügyi és a művelődési szakigazgatási szervvel - szövetkezetek esetében az illetékes érdekképviseleti szervvel is - együttműködve felülvizsgálják és április 1-ig jóváhagyják, a tanfolyamokat engedélyezik.
6. A Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet a vízgazdálkodási ághoz tartozó közüzemi vállalat tervét egyezteti a munkaügyi és a művelődési szakigazgatási szervvel, majd március 1-ig a véleményével együtt megküldi az Országos Vízügyi Hivatalnak (OVH). A tervet az OVH április 1-ig jóváhagyja, a tanfolyamokat engedélyezi.
7. A munkaügyi, illetőleg az ágazatilag illetékes szakigazgatási szervek, valamint a Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet tájékoztatják a munkáltatókat a képzési lehetőségekről, a képzési igények kielégítésére szükség szerint kezdeményezik tanfolyam szervezését, illetőleg koordinálják, segítik a vállalatok egymás közötti, valamint a vállalatok és az iskolák együttműködését. A kereskedelmi és vendéglátóipari, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmákban a tanfolyamok szervezéséről az illetékes szakigazgatási szerv gondoskodik.
II. fejezet
A tanfolyam szervezésének és működésének általános szabályai
8. A tanfolyam irányításával a vállalat, illetőleg az iskola igazgatója (a továbbiakban: igazgató) tanfolyamvezetőt bíz meg, aki felelős a tanfolyam előkészítéséért és a jogszabályoknak megfelelő működéséért. E feladata keretében közvetlenül irányítja és ellenőrzi az előadók, a kiegészítő gyakorlati foglalkozásokat vezető szakoktatók munkáját, továbbá gondoskodik az egyes tantárgyak tanmenetének összeállításáról, a hallgatók nyilvántartásáról, valamint beszámolóinak megtartásáról.
9. A tanfolyami csoportokat (osztályokat) szakma szerint kell megszervezni, törekedve arra, hogy egy-egy csoport létszáma 20-36 fő között legyen; 36 fő feletti létszámmal csoport nem szervezhető. Ha a jelentkezők száma 10 főnél kevesebb, 2 vagy több szakmából a közismereti tantárgyak, valamint az esetleges közös szakmai tantárgyak tanítására vegyes szakmai összetételű tanfolyami csoportot (osztály) lehet szervezni. Ha a jelentkezőkből vegyes szakmai összetételű tanfolyami csoport nem alakítható ,20 főnél kevesebb létszámú tanfolyami csoportot csak azzal a feltétellel szabad szervezni, hogy a tanfolyami költségeket a résztvevők, illetőleg a vállalat az adott létszám ellenére is vállalták.
10. A tanfolyam órarendjét a vállalat, illetőleg az igazgató az oktatás megkezdését követő 15 napon belül köteles megküldeni - a szakfelügyelet ellátása érdekében - a művelődési szakigazgatási szervnek.
11. Az elméleti oktatást - az egész napos, valamint az átképző tanfolyamok kivételével - általában munkaidőn kívül kell megtartani; a kiegészítő gyakorlati oktatást munkaidőben is lehet szervezni. A tanítási órák időtartama 45 perc, illetőleg a kiegészítő gyakorlati foglalkozásoké 60 perc.
12. Az irányított termelőüzemi gyakorlatokat a vállalat biztosítja oly módon, hogy a hallgatók munkavégzésére megfelelő szakember (művezető vagy szakmunkás) felügyel. A kiegészítő gyakorlati foglalkozásokat általában vállalati tanműhelyekben vagy csoportos oktatásra alkalmas üzemi munkahelyeken kell megszervezni.
13. Az a hallgató, aki a soron következő beszámolót megelőző időszakban az elméleti órákról - bármilyen ok miatt - az adott időszakra eső tanfolyami órák egyharmadánál többet mulasztott, a 2. számú melléklet 7. pontja szerint tehet beszámolót. Ha a hallgató hiányzása az előbbi mértéket ismét elérte, a tanfolyamon tovább nem vehet részt; a szakmunkás-képesítés megszerzésére egyéni úton - az arra vonatkozó rendelkezések szerint - készülhet fel.
14. A tanfolyami hallgatók nyilvántartásához a szakmunkásképző iskolák számára rendszeresített osztálynaplót kell használni.
15. A tanfolyamot szervező vállalat, illetőleg továbbképző intézet, szövetkezet, és kisipar esetében az illetékes érdekképviseleti szerv köteles gondoskodni a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által elrendelt tanfolyami adatszolgáltatásról.
III. fejezet
Iskolában szervezett tanfolyamra vonatkozó rendelkezések
Szervezés és működés
16. Az iskola tanfolyam lebonyolítását, illetőleg szervezését csak a tanfolyam önköltségének megtérítése esetén vállalhatja.
17. A kiegészítő gyakorlati oktatás feltételeinek biztosítását is az önköltség megtérítése esetén és csak abban az esetben lehet vállalni, ha az iskola szabad tanműhelyi kapacitással rendelkezik.
18. Az iskolai tanfolyami oktatás rendjét, órabeosztását az iskola működési rendjéhez igazodóan kell megállapítani.
19. Az iskolai tanfolyam hallgatói kötelesek az iskola rendjét megtartani.
20. Az iskolai tanfolyam hallgatóinak mulasztásáról nyilvántartást kell vezetni; a hiányzásokról az iskola a hallgató munkáltatóját kéthavonként tájékoztatja. A munkáltatót a beszámolók eredményéről is tájékoztatni kell.
21. A pedagógusok, illetőleg az iskolai ügyviteli dolgozók a tanfolyamokkal kapcsolatos feladatokkal - tanfolyamvezetés, ellenőrzés és óraadás, adminisztráció, gazdasági ügyvitel - a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztathatók.
22. A 8-15. pontban foglalt általános szabályokat az iskolai tanfolyamok szervezésére és működésére is alkalmazni kell.
Irányítás
23. Az iskolai tanfolyam vezetőjét (a továbbiakban: tanfolyamvezető) az iskola igazgatója bízza meg. Egy személyt legfeljebb két tanfolyami csoport vezetésével szabad megbízni.
Az iskola igazgatójának tanfolyamvezetőként való ténykedését a fenntartó tanács vb művelődési szakigazgatási szerve engedélyezi.
24. A tanfolyam működését és a tanfolyammal kapcsolatos gazdasági ügyeket az iskola igazgatója vagy a tanfolyam szervezésével megbízott helyettese is köteles ellenőrizni.
IV. fejezet
A szakmunkásvizsgára egyénileg felkészülőkkel kapcsolatos iskolai feladatok; konzultációk szervezése
25. Az egyéni felkészülés bejelentése alkalmával az iskola igazgatója ellenőrzi, hogy a jelentkező megfelel-e az előírt feltételeknek és útmutatást ad a tanuláshoz.
26. Az iskola igazgatója - az egyénileg felkészülők részére, az 5. §-ban szabályozott engedély alapján - a tantárgyi, illetőleg a szakmunkásvizsgát megelőző 5-6 hónapban heti 4-5 konzultációs órát szervezhet. A konzultációs órák időtartama 45 perc.
27. A konzultációs csoportok létszáma 10 főnél kevesebb nem lehet. A csoportok kialakításánál alkalmazhatók a 9. pontnak a vegyes szakmai összetételű tanfolyami csoportokra vonatkozó előírásai.
28. A konzultációk szervezésére és működésére a 15. pontban foglaltakat, valamint - a 17-18. és a 21. pont, továbbá a 22. pontnak a tanfolyamvezetésre és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései kivételével - e melléklet III. fejezetében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
29. A konzultációs órák díját a tanfolyami óra- és vizsgadíjakról kiadott külön jogszabály által az alapfokú tanfolyamon előadók számára előírt óradíjkereten belül az iskola igazgatója állapítja meg.
30. Az iskola igazgatója az egyénileg felkészülők szakmánkénti létszámáról - vizsgaidőszakonként, a tantárgyi vizsga előtt - a munkaügyi szakigazgatási szervet tájékoztatja.
V. fejezet
Az iskolában szervezett tanfolyam, illetőleg konzultáció költségeinek tervezése és elszámolása
31. A tanfolyamok, konzultációk bevételi és kiadási előirányzatait a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályoknak megfelelően kell megtervezni.
A többletbevétellel ellentételezett - a 28. § (4) bekezdése alapján felemelt - kiadási előirányzatból, a béralap és egyéb személyi kiadás összege nem haladhatja meg a 28. § (2) bekezdése alapján számított tényleges költségeket.
Előirányzat-módosítás csak a költségvetési éven belül felmerülő mértékig hajtható végre. A tárgyévben befolyt bevételeknek a kiadásokat meghaladó hányadát a költségvetési év végén átfutó bevételként kell kezelni.
32. A tanfolyam, konzultáció megkezdése előtt a várható költségekről előkalkulációt kell készíteni, a következők szerint:
a) munkabérnek minősülő költségek (takarítási munkadíj, fűtési munkadíj, ügyeleti díj) megállapításánál az adott munkakörre előírt besorolás szerinti bér egy órára eső részét és a végzett munkát kell figyelembe venni.
Ha a munkavégzés a törvényes munkaidőn felül történik, a díjazást a túlmunkára vonatkozó külön jogszabály alapulvételével kell megállapítani.
b) A tan folyamvezetés és ellenőrzés, a tanfolyammal, konzultációval kapcsolatos óraadás, az adminisztrációs és a gazdasági ügyvitel díját egyéb személyi kiadásként kell elszámolni.
c) Fűtési díjat a használt fűtött légtér alapján, az intézménynél egy egységre jutó tényleges költség figyelembevételével kell felszámítani.
d) A villany-, víz és gázfogyasztást a fogyasztás arányában kell megtéríteni. Külön fogyasztásmérő hiányában ennek megállapítására a használat időtartama, a has2nált fogyasztók teljesítménye és egyéb tapasztalati adatok szolgálnak alapul.
e) A karbantartási díjat az igénybevétel időtartama, az alapterület, a használatba vett helyiségek berendezése, felszerelése és a tényleges karbantartási költségek figyelembevételével kell megállapítani. Az eszközhasználatért felszámítható térítési díj megállapításához a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat által alkalmazott díjak alapul vehetők.
f) Tematikát, nyomtatvány-költségeket a tanfolyamhoz szükséges mennyiség értéke alapján kell számítani.
33. A tanfolyam, konzultáció rovat és tételrend szerint összeállított költségvetés tervezetét az alkalmazandó szakfeladat meghatározásával a fenntartó tanács vb művelődési szakigazgatási szerve - a tanács vb pénzügyi szakigazgatási szervének egyetértésével - hagyja jóvá.
Iratkezelési szabályok
34. A tanfolyam, konzultáció engedélyezésére vonatkozó iratot az iskola irattárában kell őrizni. Az irattári szám (iktató szám) lesz a továbbiakban az azonosítási szám, amelyre a pénztárbevételi bizonylatokon, átutalásokon minden esetben hivatkozni kell.
Az engedélyhez csatolni kell:
a) a jóváhagyott költségvetés másolatát,
b) a tanfolyamra, konzultációra megállapított díjak befizetése után a résztvevők névsorát, amelyen fel kell tüntetni a befizetés összegét és időpontját,
c) év végén és az áthúzódó tanfolyam, konzultáció befejezését követően a gazdálkodásról készült számszaki és szöveges beszámoló másolatát.
35. A tanfolyam, konzultáció díjából származó esetleges bevételi többletet a szakmai felszerelés javítására, karbantartására, illetőleg pótlására lehet használni.
2. számú melléklet a 14/1983. (VI. 29.) MM számú rendelethez
A tanfolyami hallgatók beszámoltatása, tanulmányi eredményeik értékelése
1. A tanfolyam időtartama alatt három ízben -kiegészítő szakmára képző tanfolyamon két ízben - egyenlő időközönként, valamennyi tantárgy addig végzett anyagából beszámolót kell tartani. A beszámoltatást az adott tantárgyat oktató tanár végzi.
2. A beszámolók időpontját a tanfolyamvezető határozza meg. A beszámoltatás hetében a tanfolyami oktatást szüneteltetni lehet.
3. Ha a beszámolóról a hallgató igazoltan hiányzott, az esedékes beszámolásra a tanfolyamvezetőtől 1 hónap haladékot kaphat.
4. A hallgatónak az egyes tantárgyak beszámolóin nyújtott teljesítményét érdemjeggyel kell minősíteni. A beszámoló eredményét az A.Tü. 904 raktári számú "Tanulmányi lap"-ra számmal és betűvel kell rávezetni. A tanár a "Tanulmányi lap"-ra történt bejegyzést aláírja.
5. Ha a hallgató a beszámolón elégtelenre felelt, pótbeszámolót tehet. Beszámolási időszakonként legfeljebb három tantárgyból szabad pótbeszámolót tenni.
6. Ha egy tantárgyból a pótbeszámoló is elégtelen, a hallgató az utolsó beszámolási időszakban a tantárgy teljes anyagából ismétlő beszámolót tehet. Az a hallgató, akinek az ismétlő beszámolója 2 vagy több tantárgyból elégtelen, a szakmunkásvizsgára csak sikeres tantárgyi vizsga után jelentkezhet.
7. Az a hallgató, aki a soron következő beszámolót megelőző időszakban az elméleti órákról - bármilyen ok miatt - az adott időszakra eső tanfolyami órák egyharmadánál többet mulasztott, minden tantárgyból csak pótbeszámolót tehet.
Ha a pótbeszámolón egy tantárgyból a hallgató elégtelenre felelt, az utolsó beszámolási időszakban a tantárgy teljes anyagából ismétlő beszámolót tehet; ha pedig a pótbeszámolója 2 vagy több tantárgyból elégtelen, a szakmunkásvizsgára csak sikeres tantárgyi vizsga után jelentkezhet.
8. A hallgatónak az egyes tantárgyakból elért végleges osztályzatát a tantárgyat oktató tanár a beszámolókon kapott érdemjegyek alapján állapítja meg és bevezeti az osztálynaplóba.
9. A pótbeszámolóért a hallgató tantárgyanként 10 forintot fizet.
10. A tanár a beszámoltatásért 4 hallgató után 1 óradíjat kap.
3. számú melléklet a 14/1983. (VI. 29.) MM számú rendelethez
1. Tantárgyi vizsgadíjak
a) a tantárgyi vizsga díja
- 5 tantárgyig 140 Ft
- 5-nél több tantárgy esetében 240 Ft
b) a javítóvizsga díja tantárgyanként 60 Ft
c) az ismétlővizsga díja 300 Ft
2. A tantárgyi vizsgabizottság tagjait megillető vizsgáztatási díjak, valamint a vizsgáztatással összefüggő egyéb díjazások
a) elnök vizsgázónként 15 Ft
b) vizsgacsoport vezető vizsgázónként 12 Ft
c) kérdező tanár vizsgázónként és tantárgyanként 10 Ft
d) dolgzatjavítási díj vizsgázónként 8 Ft
e) jegyző vizsgázónként 7 Ft
f) írásbeli vizsga felügyeleti díja minden megkezdett - 60 perces - óráért 20 Ft