5/1983. (XI. 12.) ME rendelet

a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 58. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) E rendelet hatálya - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - az állami vállalatra, a trösztre, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a társadalmi szervezetnek és az egyesületnek a vállalatára, a szövetkezeti vállalatra, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, az ipari szövetkezetre, a kisszövetkezetre, a lakásépítő, illetve fenntartó szövetkezetre, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulására (a továbbiakban együttesen: vállalat), valamint a mindezekkel munkaviszonyban álló dolgozókra terjed ki.

(2) A miniszter javaslatára az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke - a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - engedélyezheti e rendeletnek ipari, építőipari, mezőgazdasági vagy más hasonló tevékenységet folytató költségvetési szervnél való alkalmazását.

2. §

(1) A vállalat köteles a fizikai foglalkozásúak és az ilyen bedolgozók (a továbbiakban: fizikai foglalkozásúak) által ellátott munkaköröket és munkákat e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével minősíteni és ennek alapján azokat bércsoportba besorolni.

(2) A fizikai foglalkozásúak személyi alapbérében a 2. számú mellékletben foglalt bértételek alapján lehet megállapodni. E bértételek irányadók a munka alapbérének megállapítására is.

3. §

(1) A nem fizikai foglalkozásúakat - a belkereskedelmi ágazatba sorolt vállalatok nem fizikai foglalkozásúnak minősülő egységvezetői és helyettesei kivételével - a 3. számú mellékletben előírt besorolási feltételek alapján kell bércsoportba sorolni.

(2) A miniszter az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével és az érintett iparági-ágazati szakszervezettel - szövetkezet esetén az országos érdekképviseleti szervvel is - egyetértésben megállapítja az ágazati tanfolyamoknak a besorolásnál irányadó minősítését.

(3) A nem fizikai foglalkozásúak személyi alapbérében a 4. számú mellékletben foglalt bértételek alapján lehet megállapodni.

4. §

(1) A dolgozók munkakörének minősítésére és besorolására, továbbá a bércsoportba való soroláshoz szükséges képesítésre, gyakorlati időre és egyéb feltételekre vonatkozó részletes előírásokat és korlátozásokat - az ágazati miniszter iránymutatásának (az ágazati besorolási példatárnak) figyelembevételével - a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) állapítja meg. Ennek során a kollektív szerződés előírhatja a bércsoportba való besorolásnál figyelembe vehető legmagasabb képesítést és az azt meghaladó képesítések figyelmen kívül hagyását.

(2) Az általánosnál hosszabb teljes munkaidő esetén a 2-3. §-ban említett havibértétel, továbbá rövidebb teljes munkaidő esetén az órabértétel alsó és felső határát a munkaidő eltérő mértékével arányosan módosítva kell alkalmazni.

(3) A kollektív szerződés - ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - előírhatja egyes munkakörökben a dolgozó képzettségére, illetve ügykörére utaló elnevezés használatát (pl. fejlesztő-mérnök, mezőgazdász, revizor).

(4) A kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) a bértételeken belül további bontást is előírhat.

5. §

A dolgozók személyi besorolásáról és alapbéréről nyilvántartást kell vezetni.

6. §

A minősítést és a besorolást meg kell változtatni, ha az nem felel meg a munkaviszonyra vonatkozó szabálynak vagy ha a minősítés (besorolás) alapjául szolgáló feltételek módosulnak.

7. §

(1) Ez a rendelet 1984. január 1. napján lép hatályba.

(2) Az e rendeletben előírt alsó bérhatárok alkalmazása 1936. december 31-től kötelező; addig a kihirdetéskor érvényes alsó bérhatárok az irányadók azzal, hogy a 15, 25, 35, 45, 55 és 65 bércsoportok tekintetében a 14, 24, 34, 44, 54 és 64 bércsoportok alsó bérhatárát kell alkalmazni.

(3) A dolgozók besorolását felül kell vizsgálni és legkésőbb 1984. december 31-ig e rendeletnek megfelelően kell megállapítani.

(4) A felülvizsgálattal összefüggésben meg kell vizsgálni a vállalatnál fizetett mozgóbéreket (pótlékokat, kiegészítő fizetéseket, prémiumokat stb.) és intézkedni kell az indokolatlan mozgóbérek alapbéresítésére. Kivételesen indokolt esetben a mellékletben meghatározott munkafeltétel alapján bérpótlék továbbra is fizethető; ilyenkor a bérpótlék alapjául szolgáló munkafeltételt a besorolásnál figyelmen kívül kell hagyni.

Faluvégi Lajos s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese

1. számú melléklet az 5/1983. (XI. 12.) ME számú rendelethez

A fizikai foglalkozásúak (munkák) besorolási feltételei

I. A szakképzettségi fokozatok meghatározása

1. Segédmunka

Az e kategóriába történő besoroláshoz legfeljebb egy havi begyakorlási idő kell, szakképzettség nem szükséges. A felvett dolgozó általában minden képzés nélkül, azonnal munkába állítható. Ide kell besorolni a takarítót, a hivatalsegédet, a kézbesítőt, a vízhordót, a küldöncöt, az őrt, a portást és az ezekkel egyenértékű munkát végzőket.

2. Egyszerű betanított munka

Szakképzettség e munkák elvégzéséhez sem, szükséges, az átlagos munkást figyelembe véve azonban legfeljebb 6 hónapig tartó betanítást igényelhet a munkák elvégzésére való készség kifejlesztése. A betanítási idő adott termék vagy termékcsoport azonos jellegű gyártási folyamat részeinek, technológiájának megismertetése céljából szükséges.

3. Bonyolult betanított és egyszerű szakmunka

Szakképzettség e munkák elvégzéséhez nem szükséges. Ide tartoznak azok a betanított munkák, amelyek elvégzéséhez az átlagos munkást figyelembe véve, hat hónapnál hosszabb betanítást, illetve begyakorlást igényel a munkák elvégzésére való készség kifejlesztése. Továbbá ebbe a kategóriába tartoznak azok a szakmunkák, amelyeket általában egy évnél kisebb gyakorlattal rendelkező szakmunkás önállóan el tud végezni.

4. Szakmunka

Ismerni kell a szakmával kapcsolatos különböző előírásokat, a szakma technológiáját, önálló ítélőképesség, kombináció-képesség és a munka végrehajtásához megfelelő szervezőképesség szükséges. A szakmunkásbizonyítvány a 3. és 4. képzettségi fokozatban nem egyértelműen meghatározó.

5. Összetett szakmunka

A besorolás ismérvei általában az előbbivel azonosak, azzal az eltéréssel, hogy speciális ismeretek (pl. finommérésekre alkalmas mérőműszerek használata, gépbeállítás, az átlagosnál nagyobb szakmai készség stb.) szükségesek, valamint a szakmunkás képesítés és általában öt évet meghaladó szakmai gyakorlat.

6. Különösen bonyolult szakmunka

Nagy gyakorlati tudást, különleges szakképzettséget, nagy felelősséget igénylő, speciális szakmunka. Általában 10 év feletti szakmai gyakorlat, a szakmunkás képesítésen kívül speciális tanfolyam vagy különleges személyi adottság szükséges.

7. Kiemelt szakmunkás

Ide lehet besorolni a kivételes szaktudással és több szakmával, valamint hosszú szakmai gyakorlattal rendelkező szakmunkást. (A háromból legalább két tényező egyidejű fennállása a besorolás feltétele.)

II. A munkafeltételi fokozatok meghatározása

A munkafeltételi tényezők hatását és az ezek alapján elért munkafeltételi fokozatokat a következő mértékrendszer és pontértékek szerint kell meghatározni, a későbbiekben részletezett feltételek alapján:

A tényezők pontértékei:

Az elért összpontértékek alapján a munkafeltételi fokozatot a következők szerint kell meghatározni:

A munkafeltételt fokozatba sorolás pontértékei:

A fizikai környezeti terhelésnél (7-8-9. pontokban részletezett tényezőknél: a klíma, a zaj, a vibráció, a vegyi ártalmak, a porártalmak, a megvilágítás esetében) a 3-6 pontok a felsorolt tényezőnként adhatók, de összértékük nem haladhatja meg a 18 pontot.

Amennyiben a tényezők közül együtt fordul elő:

- a dinamikus terhelés és a meleg klíma,

- a meleg klíma és a vegyi ártalmak,

- a zaj és a figyelem,

- a vibráció és a mesterségesen hideg klíma III. minősítő fokozata, úgy a pontszámok alapján képzett munkafeltételi fokozatnál eggyel magasabba sorolható a munka.

A munkát befolyásoló munkafeltételi tényezők hatását a következője alapján kell értékelni:

A) A fizikai terhelési tényezők csoportja

1. Dinamikus terhelés

I. Minősítő fokozat:

Könnyű fizikai munka esetén a munka energiaforgalom szükséglete egy műszak alatt az 5200 kilójoule-t nem haladja meg.

II. Minősítő fokozat:

Közepesen nehéz fizikai munka, amelynek energiaforgalom szükséglete (MSZ 21875) egy műszak alatt 5201-6800 kilójoule között van.

III. Minősítő fokozat:

Nehéz fizikai munka, amelynek energiaforgalom szükséglete egy műszak* alatt 6800 kilójoule felett van.[1]

2. Statikus terhelési

I. Minősítő fokozat:

Normál terhelés mindaz, amelynél a II. minősítő fokozatba soroláshoz szükséges feltételek nem állnak fenn.

II. Minősítő fokozat:

Közepes statikus terhelésnek minősülnek a térdelve, guggolva vagy fekve végzett munkák, ha azok a napi munkaidő 20-40 százalékát, illetve az előrehajolt görnyedt álló testhelyzetben, a nyújtott karral oldalt vagy a fej felett végzett munkák, ha azok a napi munkaidő 30-50 százalékát veszik igénybe. Itt kell figyelembe venni azokat a helyhez kötött állómunkákat is, amelyeknél a műszakidő 80 százalékában nincs lehetőség a leülésre.

III. Minősítő fokozat:

Fokozott statikus terhelésnek minősülnek a térdelve, guggolva vagy fekve végzett munkák, ha azok a napi munkaidő több mint 40 százalékát, illetve az előrehajolt görnyedt állóhelyzetben, a nyújtott karokkal oldalt vagy a fej felett végzett munkák, ha azok a napi munkaidő több mint 50 százalékát veszik igénybe.

B) Pszichikus tényezők csoportja

3. Monotónia

I. Minősítő fokozat:

Normál terhelés mindaz, amelynél a II. minősítő fokozatba sorolás feltételei nem állnak fenn.

II. Minősítő fokozat:

Közepes idegi terhelésnek minősülnek azok a tevékenységek, amelyeknél a műszakidő legalább 60 százalékában manuális munkát végeznek és a műveletelem-ismétlődés gyakorisága kötött ütemű tevékenység esetén műszakonként eléri vagy meghaladja az 1000-t, kötetlen ütemű, tevékenység esetén az 1500-at

III. Minősítő fokozat:

Fokozott idegi terhelést jelentenek azok a kötött ütemű tevékenységek, amelyeknél a műszakidő legalább 60 százalékában manuális munkát végeznek és a műveletelem-ismétlődés gyakorisága műszakonként meghaladja az 1500-at

4. A tevékenység figyelmi igénye

A tevékenység figyelmi igényét a munkafeladatból adódó követelményként kell értelmezni. Ez jelenthet hosszabb-rövidebb megfigyelési helyzetet, ahol hiba (a kívánatos helyzettől való eltérés), illetve új inger megjelenésének értékelése a feladat. Jelenthet azonban komplexebb figyelmi helyzetet is, ahol kötött sorrendű cselekvéssorok pontos, gyors végrehajtása a feladat

I. Minősítő fokozat:

Normál figyelmi igény esetén a tevékenység figyelmi igénye a műszakidő 25 százalékát nem haladja meg.

II. Minősítő fokozat:

Közepes figyelem esetén a tevékenység figyelmi igénye a műszakidő 25,1-50 százalékában jelentkezik.

III. Minősítő fokozat:

Fokozott figyelem esetén a tevékenység figyelmi igénye meghaladja a műszakidő 50 százalékát. Itt kell figyelembe venni az éber készenléti állapot fenntartását a ritkán és váratlanul megjelenő jelzésekre, illetve kritikus helyzetekben adott reakciók gyors és pontos teljesítése érdekében. (E tényező értékelése esetén monotónia címen minősítő pont nem adható!)

5. Veszély

I. Minősítő fokozat:

Normál munkafeltételűnek minősül azoknak a termelőberendezéseknek a kezelése, amelyeknél a rendeltetésszerű üzemeltetés előre látható meghibásodás, illetőleg téves cselekvés következtében a dolgozó saját vagy mások testi épségét nem veszélyezteti, továbbá azok a munkahelyek, vagy munkaműveletek, ahol veszélyes termelési tényezők nincsenek.

II. Minősítő fokozat:

Közepesen veszélyesnek minősül azoknak a termelőberendezéseknek a kezelése, amelyeknél a rendeltetésszerű üzemeltetés során a dolgozó saját vagy mások testi épségét nem veszélyezteti, de előrelátható meghibásodás vagy téves cselekvés következtében a veszély fennállhat, továbbá azok a munkahelyek vagy műveletek, ahol a veszélyes termelési tényezők a megengedett értéket nem haladják meg (pl. darukezelő, targoncavezető, villanyszerelő).

III. Minősítő fokozat:

Fokozottan veszélyes azoknak a termelőberendezéseknek a kezelése, ahol a rendeltetésszerű üzemeltetés során vagy előre látható meghibásodás esetén, illetve téves cselekvés következtében a dolgozó saját vagy mások testi épségét az átlagosat meghaladó mértékben veszélyezteti, továbbá azok a munkahelyek vagy munkaműveletek, ahol a veszély a megengedett értéket meghaladja vagy meghaladhatja [pl. A-B osztályba sorolt tűz- és robbanásveszélyes munka - 4/1930. (XI. 25.) BM sz. rendelet -, magasban végzett munka, feszültség alatt vagy közelében végzett munka].

6. Egyéb kellemetlen munkafeltételek

I. Minősítő fokozat:

Normál munkafeltételek mindazok, amelyeknél a II. minősítő fokozatba sorolás feltételei nem állnak fenn.

II. Minősítő fokozat:

Közepesen kellemetlen egyéb munkafeltételeknek minősülnek az intenzív, ingerlő, kellemetlen szagú vagy ruházatba, a bőrfelületbe maradandóan és intenzíven beivódó, szagos anyagokkal végzett munkák, olajjal, zsírral folyamatosan végzett kézi munkák, erős szennyeződések (olaj, zsír, rozsda stb.) eltávolítása.

Itt kell figyelembe venni a változó munkakörnyezethez, munkahelyhez történő állandó alkalmazkodási kényszert is.

III. Minősítő fokozat:

Fokozottan kellemetlen egyéb munkafeltételnek minősülnek a vízben, iszapban, végzett munkák, az epoxi gyantával vagy más, a test erős, nehezen eltávolítható szennyeződését okozó anyaggal (pl. korommal) végzett munkát;

az olaj-iszap vagy makacs olajos-zsíros maradvány eltávolítása (pl.: javító aknákban a fűtőcsövek és kondenzátorok tisztítása, a szerves szemét eltakarítása, szemétszállítás, olajleválasztók kézi tisztítása, csatornák, illemhelyek tisztítása és javítása; állati maradványok feldolgozása, egyes vágóhídi munkák, nyersbőr-kezelési és raktározási munkák, hullaszállítás stb.), amennyiben e feltételek között a napi munkaidő 50 százalékát meghaladja a dolgozó tevékenysége.

C) Fizikai környezeti tényezők csoportja

7. Klímakörnyezet

Klímakörnyezeti hatásként a mesterségesen meleg (hőhatásnak kitett) és mesterségesen hideg klímakörnyezetben végzet munkákat kell értékelni. Fentieken túl a II. minősítő fokozatban kell figyelembe venni az egész évben szabadban végzett munkákat is, amennyiben a dolgozó napi munkaidejének legalább 70 százalékát nem védett helyen tölti.

Hőhatás:

I. Minősítő fokozat:

Normál hőmérsékleten végzett munkának minősül, ha a munkahelyen az effektív, illetve korrigált effektív* hőmérséklet könnyű fizikai munka esetén 15-23 C°, közepesen nehéz fizikai munka esetén 13-21 C°, nehéz fizikai munka esetén 11-19 C° között van.[2]

II. Minősítő fokozat:

Közepes hőhatásnak kitett klímakörnyezetben végzett munkának minősül, ha a munkahelyen az effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet könnyű fizikai munka esetén 23,1-31 C°, közepesen nehéz fizikai munka esetén 21,1-29 C°, nehéz fizikai munka esetén 19,1-27 C° között van.

III. Minősítő fokozat:

Fokozott hőhatásnak kitett klímakörnyezetben végzett munkának minősül, ha a munkahelyen az effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet könnyű fizikai munka esetén 31 C° felett, közepesen nehéz fizikai munka esetén 29 C° felett, nehéz fizikai munka esetén 27 C° felett van.

Mesterségesen hideg klímakörnyezet

I. Minősítő fokozat:

Normál hőmérsékleten végzett munkának minősül mindaz, amelynél a II. és III. minősítő fokozatba sorolás feltételei nem állnak fenn.

II. Minősítő fokozat:

Közepesen kedvezőtlen mesterségesen hideg klímakörnyezetben végzett munkának minősül az a munka, amelyet könnyű fizikai munka esetén (+12)-(-10) C° közötti, közepesen nehéz fizikai munka esetén (+10)-(-12) C° között, nehéz fizikai munka esetén (+8)-(-10) C° közötti léghőmérsékleten végeznek, amennyiben abban a napi munkaidő legalább 50 százalékát tölti a dolgozó.

Itt kell figyelembe venni az egész évben szabadban végzett munkákat is.

III. Minősítő fokozat:

Fokozottan kedvezőtlen mesterségesen hideg klímakörnyezetben végzett munkának minősül a -10 C° alatti léghőmérsékleten végzett munka, amennyiben abban a napi munkaidő legalább 50 százalékát tölti a dolgozó.

8. Zajhatás, vibráció

Zajhatás:

I. Minősítő fokozat:

Normál feltételek között végzett munkának minősülnek a 65 dB (AJ) egyenértékű zajszintet meg nem haladó zajban végzett munkák. (MSZ 18150, MSZ 3393/2).

II. Minősítő fokozat:

Közepes zajhatásnak kitett munkafeltételűeknek minősülnek a 65,1-85 dB (AJ) egyenérték közötti zajban végzett munkák. (MSZ 18150, MSZ 3393/2).

III. Minősítő fokozat:

Fokozott zajhatásnak kitett munkafeltételűeknek minősülnek a 85 dB (AJ) egyenérték feletti zajban végzett munkák (MSZ 18150, MSZ 3393/2).

Vibráció:

I. Minősítő fokozat:

Normál feltételek között végzett munkának minősülnek mindazok amelyeknél a II. és III, fokozatba soroláshoz szükséges feltételek nem állnak fenn.

II. Minősítő fokozat:

Közepesen kedvezőtlen a vibrációs hatás, ha a helyi, vagy általános vibráció értéke 0,5 m/sec2 érték alatt Van, s a dolgozó munkaidejének legalább 70 százalékát vibrációnak kitett munkahelyen tölti.

III. Minősítő fokozat:

Fokozottan kedvezőtlen a vibrációs hatás, ha a helyi vagy általános vibráció 0,5 m/sec2 érték felett van, s a dolgozó munkaidejének legalább 50 százalékát a vibrációnak kitett munkahelyen tölti.

9. Egyéb fizikai környezeti tényezők (vegyi ártalmak, por, megvilágítás)

I. Minősítő fokozat:

Normál munkafeltételeknek minősülnek mindazok az esetek, amelyeknél a II. és III. fokozatba sorolás feltételei nem állnak fenn.

II. Minősítő fokozat:

Közepesen kedvezőtlennek minősülnek a következő egyéb fizikai környezeti tényezők: vegyi ártalmak az MSZ 21461 MAK érték alatt, porártalmak MSZ 21875 határérték alatt. Itt kell értékelni a munkahely megvilágítását is - a MSZ-04.61/1 alapján -, ha a megvilágítás értéke a szabványban megengedett legkisebb és az ajánlott érték közé esik, vagy: a megvilágítás eléri ugyan az ajánlott szintet, de a jó megvilágítás feltételei (megfelelő árnyékhatás-, térbeli-, időbeli egyenletesség, káprázás mentesség, színhatás és a világítás együttes jelenléte, illetve ha csak mesterséges megvilágítás van) közül legalább három nem megfelelő.

III. Minősítő fokozat:

Fokozottan kedvezőtlennek minősülnek a II. minősítő fokozatban megjelölt tényezők, amennyiben meghaladják az MSZ 21875 szabványban rögzített határértékeket (porártalmak), valamint az MSZ 21461 szabványban rögzített MAK értéket meghaladó vegyi ártalmak. Itt kell figyelembe venni, ha a megvilágítás értéke nem éri el az MSZ 04.61-ben rögzített "legkisebb megengedett" értéket.

2. számú melléklet az 5/1983. (XI. 12.) ME számú rendelethez

A fizikai foglalkozásúak (munkák) tarifatáblázata

3. számú melléklet az 5/1983. (XI. 12.) ME számú rendelethez

A nem fizikai foglalkozásúak besorolási feltételei

Vezetők

(A-B)

A vezetők alapbérét a vállalatra (vállalati egységre, gyáregységre) meghatározott kategóriától függően kell megállapítani.

Vezérigazgató, igazgató, elnök:

Ide kell besorolni a vállalatnak a felügyeleti szerv által kinevezett vezetőjét és az utóbbi által alkalmazott vállalati egység, gyár, gyáregység vezetőjét, ha ez az egység önálló vállalati kategóriával rendelkezik. Ide tartozik továbbá a fogyasztási, értékesítő és beszerző, valamint a lakásépítő, illetve lakásfenntartó szövetkezet közgyűlése által választott és munkaviszonyban álló elnök, ilyen hiányában az ügyvezető igazgató, valamint az ipari szövetkezet közgyűlése által megválasztott elnök.

Vezérigazgató-helyettes, igazgatóhelyettes elnökhelyettes:

Ide kell besorolni a vállalat vezérigazgató-helyettesét, igazgatóhelyettesét és a kategorizált gyáregység vezetőhelyettesét. Ide tartozik a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet, valamint az ipari szövetkezet alapszabályban rendszeresített, közgyűlés által választott elnökhelyettese, illetve műszaki, áruforgalmi vezetője és főkönyvelője.

Vezető

Ide kell besorolni a műszaki, forgalmi, áruforgalmi, gazdasági, jogi, kulturális, művészeti stb. főosztályvezetőt, önálló osztályvezetőt, ezek helyettesét, valamint az ezekkel egyenértékű munkaköröket (pl. műszaki tervező irodavezető, tervezési szakági főmérnök).

Vezető II.:

Ide kell besorolni a műszaki, forgalmi, áruforgalmi, jogi, kulturális, művészeti stb. gazdasági osztályvezetőket, ezek helyetteseit, az osztályszervezetbe nem tartozó önálló csoport vezetőjét és ezek helyetteseit, a vállalati szervezeti, szabályzat szerint osztályszervezetbe nem tartozó vezetőket - tekintet nélkül arra, hogy beosztottjuk van-e vagy sem - pl. vezető jogtanácsos, munkaügyi vezető, személyzeti vezető, "M" feladatokat összefogó megbízott, függetlenített polgári védelmi törzsparancsnok, a törzsparancsnokságok függetlenített felelőse, önálló munkakörű (főfoglalkozású) tűzvédelmi vezető, a "rendészet" fogalomkörébe tartozó tűzvédelmi vezető és az irányítást végző gyári, gyáregységi rendészeti (üzembiztonsági) vezető, munkavédelmi vezető, műszaki tervező vállalati szakosztály és műteremvezető stb.

Termelés- (tevékenység-) irányító I.:

Ide kell besorolni a vállalatok azon nagyobb egységének (gyáregység, gyárrészleg, nagyobb telep stb.) vezetőjét és azok helyettesét (főmérnökét, főkönyvelőjét), amely egységeknek nincs (vállalati kategorizálás szerinti) kategóriája. Ide kell továbbá besorolni a számítástechnikái önálló egység (feldolgozó részlegek) főműszak vezetőjét és azok helyettesét, ha a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú (egyetemi, főiskolai, felsőfokú technikumi) végzettséggel rendelkeznek, valamint a számítógépek műszaki fejlesztését, műszaki ellátását irányító vezető mérnököt, üzemeltetési és szerviz vezetőt és azok helyettesét, ha a feladataik ellátásához szükséges mérnöki vagy megfelelő egyetemi oklevéllel rendelkeznek.

Termelés- (tevékenység-) irányító II.:

Ide kell besorolni az üzemvezetőt és helyettesét, illetve az ezekkel egyenértékű munkaköröket.

Például: gyáregység fődiszpécser, a vállalat, szövetkezet stb. nagyobb egységének önálló munkavédelmi vezetője, műhelyfőnök, építésvezető, gyógyszertárvezető, lakásszövetkezeti műszaki vezető és főkönyvelő stb. Ide kell besorolni továbbá a számítástechnikai önálló egység (feldolgozó részlegek) műszakvezetőjét, ha legalább középfokú iskolai végzettséggel és a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú szakképzettséggel rendelkezik, valamint a géppark javítását, karbantartását stb. ellátó üzemeltető szerviz és karbantartó csoportvezetőt, ha mérnöki, megfelelő egyetemi vagy szaktechnikumi oklevéllel vagy középfokú iskolai végzettséggel és a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú szakképesítéssel és - a felsorolt esetek mindegyikében - 10 év feletti szakmai gyakorlattal rendelkezik.

Termelés- (tevékenység-) irányító III.:

Ide kell besorolni a legalább - a munkakör betöltéséhez szükséges - felsőfokú képesítéssel rendelkező művezetőt, valamint az ezzel egyenértékű munkaköröket (pl. a termeltetés vezetőjét, pincemestert, takarmánykeverő üzem vezetőjét, a központi gyógyszerraktár vezetőjét stb.).

Ide kell besorolni továbbá a számítástechnikai önálló egység (feldolgozó részlegek) műszakvezetőjét, ha legalább középfokú végzettséggel és a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú szakképzettséggel rendelkezik, valamint a géppark javítását, karbantartását stb. ellátó üzemeltető szerviz és karbantartó csoportvezetőt, ha mérnöki, megfelelő egyetemi vagy szaktechnikumi oklevéllel, vagy középfokú iskolai végzettséggel és a munkakör betöltéséhez szükséges előírt felsőfokú szakképesítéssel, valamint - a felsorolt esetek mindegyikében - 5 év feletti szakmai gyakorlattal rendelkezik.

Termelés- (tevékenység-) irányító IV.:

Ide kell besorolni a legalább középfokú képesítéssel rendelkező művezetőt, valamint az ezekkel egyenértékű munkaköröket (pl. garázsmestert, kocsimestert). Ide kell besorolni továbbá a számítástechnikai műszakvezetőt, üzemeltetési és karbantartási csoportvezetők közül azokat, akik az előző fokozatokra előírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel, valamint 5 év alatti szakmai gyakorlattal rendelkeznek.

Termelés- (tevékenység-) irányító V.:

Ide kell besorolni azt a művezetőt, számítástechnikai műszakvezetőt és karbantartási csoportvezetőt, aki az előző fokozatokra előírt követelményekkel nem rendelkezik, továbbá a magasabb képesítéssel rendelkező művezetőt stb. a kollektív szerződésben, illetőleg a szövetkezeti munkaügyi szabályzatban meghatározott gyakorlati idő megszerzéséig, legfeljebb azonban 3 évig.

Ügyintézők

(C)

Ide kell besorolni azokat az érdemi munkát ellátókat, akik munkájukat a műszaki, forgalmi, áruforgalmi, gazdasági, jogi, kulturális, művészeti irányítás, végrehajtás és ellenőrzés, valamint a számítástechnika területén önállóan, felelősséggel látják el.

Ügyintézőként kell besorolni a számítógépek, számítógépes adatfeldolgozási rendszerek, gépi adatfeldolgozó berendezések alkalmazásával, illetve üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat ellátó: rendszerszervezőt (rendszerszervező, rendszerelemző, rendszertervező, ügyvitelszervező stb.) folyamatszervezőt (folyamatszervező, ügyvitelszervező, információs folyamatszervező, ügyvitelgépesítési szervező, lyukkártya szervező, belső szervező, számítástechnikai laboráns stb.), programtervezőt (programtervező, programfejlesztő, rendszerprogramozó, modell alkotó), programozót (programozó, programkódoló, számítástechnikai laboráns stb.), műszaki munkatársat (számítástechnikai mérnök, technikus stb.), önálló operátort, adatrögzítő csoport vezetőjét és a felsoroltakkal egyenértékű munkakörökben foglalkoztatottakat.

Az ügyintézők közül a csoportvezetőket - ide nem értve az ügyviteli és adatrögzítő csoportok vezetőit - 10 százalékkal felemelt alsó és felső bérhatárok között kell besorolni.

Képesítési fokozatok

- Az I. fokozatba kell sorolni azt az ügyintézőt, aki a II., III., IV. fokozatra előírt besorolási feltételekkel nem rendelkezik, s 1984. január 1-ét megelőzően besorolása e képzettségi fokozat alapján történt (1984. január 1-ét követően megfelelő iskolai végzettség és képesítés nélkül ügyintézői besorolás nem lehetséges).

- A II. fokozatba kell sorolni azt az ügyintézőt, aki a munkakör betöltéséhez szükséges technikusi oklevéllel vagy képesítést nyújtó szakközépiskolai végzettséggel (képesítő vizsgával) rendelkezik. Ide kell besorolni továbbá azokat, akik szakmunkás bizonyítvánnyal vagy képesítést nem nyújtó középiskolai végzettséggel, illetőleg nem a munkakör betöltéséhez szükséges technikumi, szakközépiskolai végzettséggel és - az itt felsorolt összes esetben - a munkakör betöltéséhez szükséges, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt középfokú szakvizsgával rendelkeznek.

- A III. fokozatba kell besorolni azt az ügyintézőt, aki felsőfokú technikumi, vagy nem a munkakör betöltéséhez szükséges egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezik, továbbá a technikusi oklevéllel vagy középiskolai végzettséggel és - mindkét esetben - jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt, a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakvizsgával rendelkező ügyintézőt. Az oklevéllel nem, de nem a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú oktatási intézményben lefolytatott tanulmányok elvégzését igazoló végbizonyítvánnyal (ún. absolutóriummal) rendelkező dolgozót egy fokozattal alacsonyabban kell besorolni.

- A IV. fokozatba kell besorolni a munkakör betöltéséhez szükséges egyetemi, főiskolai oklevéllel, illetve a munkakörre előírt képesítést nem nyújtó egyetemi, főiskolai oklevéllel és jogszabályban vagy a kollektív szerződésben előírt, a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakvizsgával rendelkező ügyintézőt. Az oklevéllel nem, de a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok elvégzését igazoló végbizonyítvánnyal (ún. absolutóriummal) rendelkező dolgozót egy fokozattal alacsonyabban kell besorolni.

Főmunkatársként sorolhatók be a vállalat műszaki-gazdasági fejlődése szempontjából kiemelt tevékenységet végző a természettudományi, műszaki tudományi, orvostudományi, agrártudományi vagy társadalomtudományi területeken jelentős eredményeket elért, ezeken a területeken egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező kutató, fejlesztő szakemberek, akik a gazdaságos gyártmány- és gyártás fejlesztés területein kiemelkedő alkotó tevékenységet folytatnak.

Ide sorolhatók be továbbá a vállalat műszaki-, gazdasági fejlődése szempontjából kiemelkedő eredményeket elért egyetemi, főiskolai végzettségű szakemberek (pl. a műszaki-technológiai fejlesztés területén kiemelkedő eredményt elért konstruktőr, technológus, tervező-fejlesztő, a vállalat gazdasági eredményeit, piacpolitikáját tevékenységével jelentősen javító marketing szakember, közgazda, jogtanácsos, s más hasonló dolgozó).

Ide sorolhatók be továbbá azok az egyetemi, főiskolai végzettségű számítástechnikai munkatársak is, akik a számítógépek, számítógépes feldolgozási rendszerek fejlesztésében, alkalmazásában magas színvonalon nagy önállósággal látják el feladataikat.

Ide kell besorolni - iskolai végzettségétől függetlenül - az 1984. január 1. előtt műszaki-gazdasági tanácsadó kategóriába sorolt dolgozókat. A nem szakirányú egyetemi-főiskolai végzettséggel rendelkező, valamint egyetemi-főiskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók alapbérét azonban a 4. számú melléklet "C" jelű táblázata (Ügyintézők) III/5. bércsoportjában szereplő bértételek figyelembevételével kell megállapítani.

Ügyviteli foglalkozásúak

(D)

Ide kell besorolni az adminisztrátorokat, mű-helyimokokat nyilvántartókat, irat- és rajztárosokat, gyors- és gépírókat, könyvelőket, gépkönyvelőket, bérelszámolókat, pénztárosokat és az ezzel egyenértékű munkaköröket. Az ügyviteli csoportok vezetőit 10%-kal felemelt alsó és felső határok között kell besorolni.

Képesítési fokozatok:

- Az I. képesítési fokozatba kell besorolni azokat az ügyviteli foglalkozásúakat, akiknél a II. fokozatba sorolás feltételei nem állnak fenn.

- A II. képesítési fokozatba kell besorolni azokat az ügyviteli foglalkozásúakat, akik tevékenységük során ügyintézői vagy ahhoz közel álló feladatokat is ellátnak és középiskolai végzettséggel rendelkeznek (pl. összetettebb feladatokat ellátó könyvelők, teljesítménybéres bérszámfejtők, osztálytitkárnők stb.).

Megjegyzés: A különböző központi-funkcionális szervek által rendezett tanfolyamok besorolás szempontjából történő minősítését az 5. számú melléklet tartalmazza.

4. számú, melléklet az 5/1983. (XI. 12.) ME számú rendelethez

A nem fizikai foglalkozásúak bértáblázata

Vállalati vezetők (A)

Ft/hónap

Ipari-, valamint fogyasztási, beszerző és értékesítő, továbbá lakásépítő, illetve fenntartó szövetkezetek vezetői

(B)

Ügyintézők

(C)

Ügyviteli foglalkozásúak

(D)

5. számú melléklet az 5/1983. (XI. 12.) ME számú rendelethez

A központi szervek által rendezett tanfolyamok minősítése a nem fizikai dolgozók kategóriába sorolása szempontjából

Az egyes tanfolyamok tananyagát a képzés szintjét figyelembe véve, az ügyintézők besorolásánál a központi funkcionális szervek által rendezett tanfolyamokon tett szakvizsgákat - amennyiben azok elvégzését külön jogszabály vagy a kollektív, szerződés a munkakör betöltése feltételeként írja elő - az alábbiaknak megfelelően kell figyelembe venni:*