6/1983. (VII. 28.) IM rendelet

az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Üt.) 60. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

(Az Üt. 2. §-ához)

1. §

Az ügyvédi kamarai taggá való felvételt tartalmazó kérelmet az ügyvédi kamaránál kell előterjeszteni. A kamara elnöksége a felvételről a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül, vagy ha ez nem lehetséges, a soron következő testületi ülésen határoz.

2. §

Az áthelyezés iránti kérelmet annál az ügyvédi kamaránál kell benyújtani, ahol az ügyvéd kamarai tag. Ha az ügyvédi kamara elnöksége az áthelyezés iránti kérelmet jóváhagyja, a kérelmet a másik ügyvédi kamarának megküldi.

3. §

Az ügyvédek és ügyvédjelöltek e minőségüket az ügyvédi kamara által kiállított arcképes igazolvánnyal igazolják. Ha az ügyvéd működése az Üt. 7. §-ában említett tilalom alá esik, e körülményt az igazolványban fel kell tüntetni.

4. §

(1) Az ügyvéd a névtábláján, az ügyvédi tevékenységével összefüggő levelezésében és az általa készített beadványokon a doktori címen, a tudományos fokozaton, az ügyvéd megjelölésen, valamint az ügyvédi munkaközösség megjelölésén kívül más címet vagy megjelölést nem használhat.

(2) Az ügyvéd köteles az általa szerkesztett beadványokon és okiratokon (szerződéseken) feltüntetni, hogy a beadványt, illetőleg az okiratot ő készítette.

(Az Üt. 4. §-ához)

5. §

Az ügyvéd az esküt az ügyvédi kamara elnöke előtt teszi le; ügyvédi működését az eskü letétele után kezdheti meg.

(Az Üt. 5. §-ához)

6. §

Az ügyvéd kamarai tagságát meg kell szüntetni, ha

a) az Üt. 3. §-a (1) bekezdésének rendelkezése ellenére munkaviszonyt létesít vagy más kereső foglalkozást folytat,

b) a fegyelmi eljárás során történt felfüggesztés megszűnése után harminc napon belül a munkaviszonyát, vagy egyéb kereső foglalkozását nem szünteti meg.

7. §

Az ügyvédi hivatás gyakorlására alkalmatlan az az ügyvéd, aki

a) testi, vagy szellemi fogyatékossága miatt ügyvédi tevékenységet gyakorolni nem képes,

b) ügyvédi hivatását huzamosabb időn keresztül önhibájából nem, vagy alig gyakorolja,

feltéve, hogy fegyelmi felelősségre vonásnak nincs helye.

8. §

Az öregségi nyugdíjra jogosulttá vált hatvanadik életévét betöltött nő, illetve a hatvanötödik életévét betöltött férfi ügyvédi működését csak az igazságügyminiszter engedélye alapján folytathatja.

(Az Üt. 6. §-ához)

9. §

(1) Pártfogó ügyvédként, védőként, ügygondnokként, illetőleg eseti gondnokként a bíróság vagy más kirendelő hatóság a székhelyén működő ügyvédi munkaközösséget rendeli ki.

(2) Kirendelés esetén az ügyvédi munkaközösség vezetője az eljáró ügyvéd személyét a kirendelő hatóságnak írásban bejelenti. Kirendelés esetén az eljáró ügyvéd helyettesítéséhez az ügyfél hozzájárulására nincs szükség.

10. §

(1) Az ügyfél az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el (társasügyintézés).

(2) Az ügyfél egy ügy ellátásával több ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el.

11. §

Az ügyvédi munkaközösség gazdálkodó szervezettől [Ptk. 685. § c) pont], állami költségvetési szervtől, társadalmi szervezettől és egyesülettől meghatározott időre szóló, illetőleg határozatlan időtartamú megbízást is elfogadhat. Az ilyen megbízás elfogadásához az Igazságügyi Minisztérium hozzájárulása szükséges.

(Az Üt. 8. §-ához)

12. §

(1) Az ügyvéd a megbízás elvállalásakor tényvázlatot készít. A tény vázlatban fel kell tüntetni az ügyfél személyi és anyagi körülményeit is. A tényvázlatot az ügyféllel alá kell íratni és arról az ügyfélnek másolatot kell adni.

(2) Csekélyebb jelentőségű ügyben - így különösen tanácsadás, beadvány vagy felszólító levél elkészítése esetén -, ha az ügyvéd tevékenysége ezzel befejezést nyer, a tényvázlat felvétele mellőzhető. Ilyen esetben elegendő az ügyintéző ügyvédnek a díjmegállapodást is magában foglaló - és az ügyfél által aláírt - feljegyzése.

13. §

(1) Az ügyvéd köteles az ügyféltől átvett vagy az ügyfelet megillető iratok átvételéről - az ügyfél kívánságára - elismervényt adni, és az iratokat az ügy befejezése vagy a megbízás teljesítése, illetőleg megvonása után, amennyiben bírósági vagy hatósági irathoz nem csatolták, az ügyfél kívánságára - a (3) bekezdésben említett kivételtől eltekintve - eredetiben kiadni.

(2) Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet megillető ügyvédi díjat és költséget nem fizették meg.

(3) Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a tényvázlatot, a meghatalmazást, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, továbbá az ügyre vonatkozóan hozzá intézet leveleket, valamint az ügyfél érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárásának törvényességét igazoló egyéb iratokat; a fél kérelmére azonban köteles ezekről - a másolási költség megtérítése ellenében - másolatot adni.

14. §

Az ügyvédi szervek iratainak kezelésére és selejtezésére az Országos Ügyvédi Tanács szabályzata az irányadó.

(Az Üt. 9. §-ához)

15. §

Az ügyvédi munkaközösség nevében az ügyvédi megbízás felmondására a megbízást elvállaló ügyvéd vagy - az ügyintéző ügyvéd meghallgatása után - az ügyvédi munkaközösség vezetője jogosult

16. §

(1) Nem járhat el pártfogó ügyvédként, ügygondnokként, illetőleg eseti gondnokként az az ügyvéd, aki

a) az ellenérdekű felet más ügyben képviseli,

b) az ellenérdekű félnek hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bekezdés], gyámja vagy gondnoka,

c) az ügyben az ügyféllel ellentétesen érdekelt, vagy az ügyféllel szemben elfogult

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kirendelt ügyvédi munkaközösség vezetője a kirendelés alóli felmentését kérheti, ha nem az ügyvédi munkaközösség székhelyén kell eljárni, illetve ha a munkaközösség valamennyi tagja vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározott kizáró feltételek valamelyike fennáll.

(3) A felmentésről az eljáró hatóság határoz.

(4) A másodfokon eljáró hatóság előtti képviselet alóli felmentésről a másodfokú hatóság határoz.

17. §

Az ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak bejelenteni, amelyik előtt az eljárás folyamatban van.

(Az Üt. 10. §-ához)

18. §

(1) Amennyiben a meghatalmazó írni, olvasni nem tud vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(2) A pártfogó ügyvéd, a kirendelt védő, az ügygondnok, illetőleg az eseti gondnok részére a meghatalmazást a kirendelő határozat pótolja.

(Az Üt. 11. §-ához)

19. §

(1) Az ügyvédi munkaközösség az Országos Ügyvédi Tanács által megállapított szabályoknak megfelelő pénztárkönyvet és nyugtakönyvet vezet.

(2) Az ügyekkel kapcsolatos minden bevételt és kiadást - ide értve az ún. átmenő tételként kezelt készpénzt és egyéb értéket is - a pénztárkönyvbe kell bevezetni.

(3) A bevételekről a befizető részére a nyugtakönyv felhasználásával, sorszámmal ellátott elismervényt kell adni; az elismervény másolatát meg kell őrizni.

(4) A pénztárkönyvet és a nyugtakönyvet a lezárásuktól (az utolsó bejegyzés keltétől) számított tíz évig meg kell őrizni.

20. §

Az ügyvédi munkaközösség köteles - a házi pénztárban tartható összeg kivételével - a hozzá befolyt készpénzt az Országos Takarékpénztárnál vagy takarékszövetkezetnél nyitott bankszámlán vagy fenntartásos betétkönyvben elhelyezni.

(Az Üt. 14-17. §-ához)

21. §

A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyvéd vagy ügyvédjelölt sem erkölcsi, sem anyagi elismerésben nem részesíthető.

22. §

Az ügyvédi munkaközösség vezetője az Üt. 14. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetéseket szabhatja ki.

23. §

(1) Az ügyvédi kamara tisztségviselőjével és az Országos Ügyvédi Tanács tagjával szemben az ügyvédi munkaközösség vezetője nem indíthat és nem folytathat fegyelmi eljárást

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást az Országos Ügyvédi Tanács elnöksége által kijelölt kamara fegyelmi bizottsága folytatja le.

(3) E § alkalmazásában tisztségviselő: az ügyvédi kamara elnöke, elnökhelyettese, titkára, főtitkára, fegyelmi megbízottja és az elnökség tagja.

24. §

A pénzbírság fegyelmi büntetés legkisebb összege ezer forint, legmagasabb összege húszezer forint.

25. §

A fegyelmi határozatot tizenöt napon belül fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez.

(Az Üt. 22. §-ához)

26. §

Azt az ügyvédet, aki ügyvédi tevékenysége gyakorlása során olyan kifogásolható magatartást tanúsít, amely még nem valósít meg fegyelmi vétséget, az ügyvédi munkaközösség vezetője figyelmeztetésben részesítheti.

(Az Üt. 24. § (3)bekezdéséhez)

27. §

A tagság egyharmadának indítványára az ügyvédi munkaközösség vezetője a taggyűlést harminc napon belül hívja össze.

(Az Üt. 27. §-ához)

28. §

(1) Összevonás esetén az érintett munkaközösségek vagyona az új munkaközösségre száll át.

(2) Szétválás esetén az ügyvédi kamara elnöksége határozza meg az új munkaközösségek tulajdonába kerülő vagyont a tagok, illetőleg a megszűnt ügyvédi munkaközöségtől az új munkaközösséghez kerülő ügyek arányában.

(3) Összevonás esetén az érintett munkaközösségek ügyeit az új munkaközösség látja el. Szétválás esetén az ügyvédi kamara elnöksége osztja el a megszűnt ügyvédi munkaközösség ügyeit.

29. §

(1) Az ügyvédi kamara közgyűlése az ügyvédi munkaközösséget

a) megszünteti, ha tagjainak száma a legkisebb létszám alá csökken, feltéve, hogy kilencven nap alatt sem emelkedik a legkisebb létszámra;

b) megszüntetheti, ha a munkaközösség tagjainak kétharmada ezt kéri, vagy a lakosság jogi segítséggel való ellátása célszerűbb módon - pl. kirendeltség létesítésével - is megoldható.

(2) Az ügyvédi kamara közgyűlése feloszlatja azt az ügyvédi munkaközösséget, amely működése során nem tudja biztosítani a munkaközösség jogszabályban előírt feladatainak eredményes ellátását.

(3) Az ügyvédi kamara elnöksége jelöli ki azt az ügyvédi munkaközösséget, amely a megszűnt vagy feloszlatott ügyvédi munkaközösség vagyonát átveszi. Ez a munkaközösség köteles a folyamatban levő ügyeket is ellátni.

(Az Üt. 30. §-ához)

30. §

Az ügyvédi szervek által hozott jogerős kártérítési határozat alapján az ügyvédi kamara székhelye szerint illetékes járásbíróság állít ki végrehajtási lapot

(Az Üt. 33. §-ához)

31. §

(1) Az ügyvédi kamara közgyűlésére az igazságügyminiszter képviselőjét és az Országos Ügyvédi Tanács elnökét meg kell hívni.

(2) A kamara közgyűléséről készült jegyzőkönyvet tizenöt napon belül fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez és az Országos Ügyvédi Tanácshoz.

(Az Üt. 34. §-ához)

32. §

(1) Az ügyvédi kamara elnöksége szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést.

(2) Az elnökség üléseire meg kell hívni az igazságügyminiszter és az Országos Ügyvédi Tanács képviselőjét, továbbá az ügyvédi kamara ifjúsági felelősét.

(3) Az ügyvédi kamara elnöksége határozatképes, ha az ülésen a szavazásra jogosultak többsége megjelent. Az elnökség határozatának érvényességéhez a megjelent tagok kétharmadának szavazata szükséges.

33. §

Ügyvédjelöltnek az ügyvédi munkaközösségbe való beosztása előtt a munkaközösség véleményét ki kell kérni.

34. §

(1) Az Üt. 34. § (3) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti határozatot írásban kell meghozni és azt indokolni kell. Mellőzhető az indokolás, ha a határozat az ügyvéd vagy az ügyvédjelölt kérelmével egyező tartalmú.

(2) A határozatot az ügyvédnek, illetve az ügyvédjelöltek és az ügyvédi munkaközösség vezetőjének kell kézbesíteni.

(Az Üt. 40. §-ához)

35. §

Az ügyvédi kamarák által az Országos Ügyvédi Tanácsba választható tagok számát az igazságügyminiszter állapítja meg.

36. §

(1) Az Országos Ügyvédi Tanács teljes ülésére, illetve elnökségének üléseire az igazságügyminisztert meg kell hívni.

(2) A teljes ülésről készült jegyzőkönyvet tizenöt napon belül fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez.

(Az Üt. 42. §-ához)

37. §

Az Országos Ügyvédi Tanács elnöksége határozatképes, ha az ülésen a szavazásra jogosultak többsége megjelent. Az elnökség határozatának érvényességéhez a megjelent tagok kétharmadának szavazata szükséges.

(Az Üt. 48. §-ához)

38. §

Az ügyvédi munkaközösség vezetőjének személyére a kamara elnöksége, a kamara tisztségviselőinek személyére az Országos Ügyvédi Tanács elnöksége, az Országos Ügyvédi Tanács tagjainak és tisztségviselőinek személyére (elnök, elnökhelyettesek, főtitkár, titkárok, fegyelmi főmegbízottak) az igazságügyminiszter is javaslatot tesz. Az általuk javasolt személyt a jelölőlistáról kihagyni nem lehet.

(Az Üt. 50. §-ához)

39. §

(1) Valamennyi ügyvédi szerv köteles az ügyvéd kamarai felvételével, valamint a kamarai tagságának az Üt. 5. § (2) bekezdése alapján történő megszüntetésével kapcsolatban hozott jogerős határozatát tizenöt napon belül az igazságügyminiszterhez felterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogerős határozatokat az igazságügyminiszter megváltoztatható ja.

(Az Üt. 53. §-ához)

40. §

(1) Az ügyvédjelölt a tudományos, művészi, irodalmi és oktató munka kivételével az ügyvédjelölti munkaviszony mellett más munkaviszonyban nem állhat, illetőleg más kereső foglalkozást nem folytathat.

(2) Az ügyvédjelölt joggyakorlati idejébe csak az ügyvédjelölti munkaviszonyban eltöltött idő számítható be.

(Az Üt. 54. §-ához)

41. §

(1) Az ügyvédjelölt munkabérét az ügyvédi kamara fizeti.

(2) Az ügyvédjelölt munkaviszonyát az ügyvédi kamara elnöksége megszüntetheti, ha a jelölt az előírt jogi szakvizsgát alapos indok nélkül az ügyvédjelölti munkaviszony kezdetétől számított öt éven belül nem teszi le.

42. §

(1) Az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során az ügyvédi tevékenység minden területén elsajátíthatja az ügyvédi működéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket.

(2) Az ügyvédjelölt folyamatosan működési naplót vezet a tevékenységéről.

(3) Az ügyvédjelölt fejlődéséért elsősorban a munkaközösség vezetője vagy az általa instruktorként kijelölt, kellő tapasztalattal rendelkező munkaközösségi tag felelős; az ügyvédjelölt ismereteinek bővítését azonban a munkaközösség minden tagjának elő kell mozdítania.

(Az Üt 56. §-ához)

43. §

(1) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyvédjelölt a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól az Üt. 56. § a)-c) pontja szerinti jogerős fegyelmi büntetés kiszabásától számított egy év, a d) pontja szerinti fegyelmi büntetés esetén három év elteltével mentesül.

(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyvédjelölt kérelmére - az Üt. 56. § a)-c) pontja szerinti fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően - a d) pontja szerinti fegyelmi büntetés esetén egy év elteltével mentesíthető a hátrányos jogkövetkezmények alól.

44. §

Ez a rendelet 1983. szeptember 1-én lép hatályba. Egyidejűleg az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 8/1958. (IX. 18.) IM számú rendelet, valamint az ezt módosító 7/1966. (IX. 7.) IM számú, a 8/1972. (XII. 27.) IM számú és a 13/1976. (XII. 4.) IM számú rendelet, továbbá a 8/1973. (XII. 28.) IM számú rendelet 1. és 2. §-a hatályát veszti.

Dr. Markója Imre s. k.,

igazságügyminiszter