1/1984. (II. 21.) MÉM-HM-BM-IM együttes rendelet

a fegyveres erők, a fegyveres testületek és az állami tűzoltóság mezőgazdasági rendeltetésű földigénybevételével kapcsolatos feladatokról

A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 38/1977. (X. 12.) MT számú rendelet 28. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a 17. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a Munkásőrség országos parancsnokával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint az állami tűzoltóság tekintetében a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével egyetértésben a következőket rendeljük:

1. §

A rendelet hatálya a fegyveres erők, a fegyveres testületek (a továbbiakban: fegyveres szerv) és az állami tűzoltóság feladatainak ellátásához szükséges mezőgazdasági rendeltetésű, valamint a belterületen mezőgazdasági nagyüzemi műveléssel hasznosított (a továbbiakban: mezőgazdasági rendeltetésű) földek termelésből való kivonásának engedélyezésére, a kezelésében vagy használatában levő földek mezőgazdasági hasznosítására, továbbá a tevékenysége során a mezőgazdasági nagyüzemeknek (a továbbiakban: üzem) okozott károk megelőzésére, enyhítésére és rendezésére terjed ki.

2. §

A fegyveres szerv részére mezőgazdasági rendeltetésű föld bármilyen célból történő tartós -5 évet meghaladó - igénybevétele termelésből való kivonásnak minősül.

3. §

A fegyveres szerv feladatainak ellátásához szükséges mezőgazdasági rendeltetésű földek termelésből való kivonása engedélyezésének előkészítése a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: MÉM), valamint az ügyben érintett fegyveres szerv szerint illetékes minisztérium (Munkásőrség Országos Parancsnoksága) két-két képviselőjéből álló eseti bizottság (a továbbiakban: Bizottság) feladata. Mezőgazdasági termelőszövetkezeti használatban álló föld igénybevétele esetén a Bizottság munkájában a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa állandó képviselője is részt vesz.

4. §

(1) A fegyveres szerv a feladatainak ellátásához szükséges mezőgazdasági rendeltetésű földek termelésből való kivonása iránti kérelmét a MÉM-hez nyújtja be. A kérelemhez a külön jogszabályban* meghatározott térképmásolatot és területkimutatást 3-3 példányban mellékelni kell.[1]

(2) A kérelem elbírálására - a területileg illetékes megyei, fővárosi (a továbbiakban: megyei) földhivatal szakvéleménye, szükség esetén külön szakértői vélemény vagy helyszíni vizsgálat alapján - a Bizottság dolgoz ki javaslatot. Véleményeltérés esetén a javaslatnak az eltérő álláspontokat is tartalmaznia kell.

(3) A MÉM az engedélyt a kérelmezőnek, az érintett üzemnek és a megyei földhivatalnak megküldi.

5. §

(1) A mezőgazdasági rendeltetésű föld termelésből való kivonásáért fizetendő térítést a földvédelmi jogszabályban** foglaltaknak megfelelően - elsősorban kivett és feleslegessé vált területek mezőgazdasági termelésbe történő visszaadásával kall teljesíteni.[2]

(2) A fegyveres szerv kezelésében álló, visszaadásra kijelölt földekről, valamint a fegyveres szerv által szántó művelésbe korábban visszaállított, de még el nem számolt földekért járó térítési összegről a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal vezet nyilvántartást.

6. §

(1) Ha a fegyveres szerv mezőgazdasági földet tartósan engedély nélkül vesz igénybe, ezt az illetékes helyi földhivatal a megyei földhivatal útján a MÉM-nek köteles jelenteni.

(2) Az eredeti állapot helyreállításának elrendelésére vagy a helyreállítási kötelezettség alóli felmentésre - szükség esetén helyszíni vizsgálat alapján - a Bizottság tesz javaslatot.

7. §

A fegyveres szerv kezelésében levő, különleges célt szolgáló és a rendeltetésszerű használat sérelme nélkül mezőgazdasági műveléssel is hasznosítható földek mezőgazdasági mellékhasznosításának részletes szabályait - a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - a fegyveres szerv szerint illetékes miniszter állapítja meg, és gondoskodik a tevékenység ellenőrzéséről.

8. §

(1) A fegyveres szerv a tevékenysége során a kezelésébe vagy tartós használatába nem tartozó mezőgazdasági területek igénybevételével járó kiképzés idejét és helyét úgy szervezze meg, hogy a mezőgazdasági munka végzését lehetőleg ne akadályozza, és az igénybevétel a legkisebb károkozással járjon.

(2) Az igénybevétel egy adott területen a havi 15 napot általában nem haladhatja meg, kivéve azokban a hónapokban, amelyekben mezőgazdasági munkavégzés nem folyik, vagy azt a feladatok végrehajtása nem akadályozza. Az utóbbi esetekben az igénybevétel az üzemmel való megegyezés alapján hosszabb időtartamú is lehet.

9. §

(1) A fegyveres szerv parancsnoka az érintett üzemet a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig értesíti a várható éves igénybevételről.

(2) Az értesítés az igénybevétel idejét, helyét, a megközelítésre szolgáló útvonalat, valamint azt a határidőt tartalmazza, ameddig az üzem a károk enyhítésével, elhárításával kapcsolatos javaslatát a fegyveres szerv parancsnokának bejelentheti.

(3) A fegyveres szerv parancsnoka a bejelentés alapján az igénybevétel idejét, helyét és útvonalát a javaslatnak megfelelően - a kiképzési feladatok teljesítésének veszélyeztetése nélkül - lehetőség szerint módosítja. Ha az igénybevétel elmarad, erről az üzemet haladéktalanul értesítenie kell.

10. §

(1) A károk megelőzése érdekében a fegyveres szerv parancsnokának és az üzem vezetőjének negyedévenként egyeztetnie kell az üzemet érintő gyakorlatok, illetve a mezőgazdasági munkák terveit. Lőterek esetében az egyeztetést általában havonta, minden hónap 20-ig kell elvégezni, azonban a fegyveres szerv parancsnoka és a mezőgazdasági üzem vezetője az egyeztetések számában és időpontjában ettől eltérően is megállapodhat.

(2) Az egyeztetésekről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. A megállapodástól csak közös megegyezéssel, illetve a fegyveres szerv számára nem tervezhető, váratlanul elrendelt feladat esetén szabad eltérni.

(3) A fegyveres szervnek a gyakorlatok vagy lövészetek során bekövetkező szünetekben lehetővé kell tennie, hogy az üzem a további károsodást megelőző vagy csökkentő mezőgazdasági munkákat elvégezhesse. Erről köteles az üzemet haladéktalanul értesíteni. A lőterek esetében azt is pontosan közölni kell, hogy mely napon (napszakban) szünetel a lövészet, illetőleg a lövészet folyamán mely biztonsági területen (sávban) végezhetők mezőgazdasági munkák. A fegyveres szerv lehetőség szerint egyéb módon is közreműködik a kár enyhítésében.

11. §

(1) Az üzem a mezőgazdasági munkákat az igénybevételről szóló értesítéshez igazodva úgy szervezze meg, hogy azok a kiképzési feladatok teljesítését ne akadályozzák, és a legkisebb kárveszéllyel járjanak. Az üzemnek a lő- és gyakorlóterek biztonsági területén az Országos Építési Szabályzatban*** előírt tilalmakat be kell tartania.[3]

(2) Az üzem az igénybevétel esetleges szüneteiben, továbbá annak befejezése után köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek a további károsodást megakadályozzák.

12. §

(1) Ha az igénybevétel kárt okoz, erről a fegyveres szerv parancsnoka az igénybevétel befejezése után haladéktalanul tájékoztatja az üzemet és bizottságot jelöl ki, amely az üzem megbízottaival közösen elvégzi a károk felmérését. A kár mértékének megállapítására szakértőt is be lehet vonni.

(2) A káreset kivizsgálását haladéktalanul meg kell kezdeni, és legkésőbb 30, szakértő igénybevétele esetén 60 napon belül be kell fejezni.

(3) A kár bejelentésére és a kártalanításra egyebekben a honvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

13. §

Az eljárásokban az iratokat a küldő szerv minősíti. A MÉM iratainak minősítésére külön jogszabályok**** az irányadók.[4]

14. §

E rendeletnek a fegyveres szervekre vonatkozó rendelkezéseit az állami tűzoltóságra is megfelelően alkalmazni kell.

15. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg a 28/1964. (Mg. É.41.) FM-HM-BM számú együttes utasítás hatályát veszti.

Villányi Miklós s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár

Csémi Károly s. k.,

honvédelmi minisztériumi államtitkár

Dr. Horváth István s. k.,

belügyminiszter

Dr. Markója Imre s. k.,

igazságügyminiszter