38/1977. (X. 12.) MT rendelet

a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény végrehajtásáról

A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény (a továbbiakban: FT) 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

(A FT 1. §-ához)

1. §

Mezőgazdasági rendeltetésű föld a község, város, főváros (a továbbiakban: község) külterületén és zártkertjében levő szántó, rét, szőlő, kert, gyümölcsös, legelő és nádas művelési ágban nyilvántartott föld, továbbá a művelés alól kivett, illetőleg művelésbe még be nem vont olyan föld, amely mezőgazdasági művelésre alkalmas, vagy arra gazdaságosan alkalmassá tehető. Nem mezőgazdasági rendeltetésű a belterület, továbbá az egyéb terület, amelyet a mezőgazdasági termelésből elvontak vagy az arra jogosult államigazgatási szerv ipari, mezőgazdasági, közlekedési, vízügyi, kulturális és egészségügyi, valamint a közrend és közbiztonság célját szolgáló létesítmények megvalósítására, honvédelmi célra, illetőleg bányaművelés és erdőtelepítés vagy más közérdekű célra elvonni engedélyezett.

(A FT 3. §-ához)

2. §

(1) Mezőgazdasági rendeltetésű földnek a belterületbe való bevonására irányuló előterjesztéshez

a) nagyüzemi módon művelt szántó, ültetvény (szőlő, gyümölcsös), valamint öntözésre berendezett föld esetén

- 3 hektárig a járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi (a továbbiakban: járási) földhivatal,

- 3-10 hektárig a megyei, fővárosi (a továbbiakban: megyei) földhivatal,

- 10 hektáron felül a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter,

b) egyéb földek esetén

- 10 hektárig a járási földhivatal,

- 10-30 hektárig a megyei földhivatal,

- 30 hektáron felül a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) A rendeletet hatályba lépése előtt kijelölt belterületéket 1980. december 31. napjáig felül kell vizsgálni és azokat a mezőgazdasági nagyüzemi műveléssel hasznosított földeket, amelyeknek beruházás vagy más közérdekű célra való felhasználására a következő tervidőszak végéig nem kerül sor, a külterülethez kell csatolni.

(A FT 4. §-ához)

3. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzemek az éves termelési tervükben kötelesek megtervezni a kezelésükben, használatukban és tulajdonukban levő összes mezőgazdasági rendeltetésű, valamint mezőgazdaságilag művelhető föld hasznosítását. Ennek megvalósításáért a nagyüzem vezetője a felelős.

(2) A mezőgazdasági nagyüzemek kötelesek gondoskodni arról, hogy az üzemi földnyilvántartásuk és táblatörzskönyvük a művelési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére alkalmas módon tartalmazza a természetbeni állapotot, összhangban legyen az állami földmérési alaptérképpel és az ingatlannyilvántartással. Ha a természetbeni állapottól a földmérési alaptérkép vagy az ingatlannyilvántartás tér el, az üzemnek kérnie kell az eltérés rendezését.

4. §

(1) A művelési kötelezettség teljesítését rendszeresen ellenőrizni kell. Az ellenőrzést olyan időpontban kell megtartani, amikor az elmulasztott időszerű mezőgazdasági munkák pótlásáról még gondoskodni lehet.

(2) A művelési kötelezettség teljesítését

- a városokban minden földhasználó, községekben a mezőgazdasági nagyüzemek földjein a járási földhivatal,

- községekben a magánszemélyek és az egyéb földhasználók földjein a községi tanács vb. szakigazgatási szerve (továbbiakban: községi szakigazgatási szerv) ellenőrzi.

(3) A művelési kötelezettség szempontjából magánszemély az egyéni földtulajdonos, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezet tagja a közös művelésbe nem vont, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag a személyi tulajdonú földje tekintetében.

(4) Azokat a földhasználókat, akik a művelési kötelezettségüknek időben nem tettek eleget, legalább 30 napos határidő megjelölésével fel kell hívni az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzésére.

5. §

(1) Ha a mezőgazdasági nagyüzem a művelési kötelezettségét a megjelölt határidőre nem teljesíti, a megműveletlenül hagyott föld aranykoronában nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelme ezerszeres szorzatának megfelelő forint összeget köteles befizetni.

(2) A nagyüzemek által megműveletlenül hagyott földek kezelői (használati) jogának megvonása a megyei földhivatal hatáskörébe tartozik.

(3) A szövetkezetek használati jogát az állami tulajdoni részarány terhére lehet megvonni.

(4) A kezelői (használati) jog megvonásáért térítés nem jár.

6. §

(1) A magánszemélyek megműveletlenül hagyott, valamint a korábban hatósági intézkedéssel állami, társadalmi vagy szövetkezeti használatba adott földjeinek állami tulajdonba vételéről -községekben a községi szakigazgatási szerv javaslata alapján - a járási földhivatal határoz. A határozat - a zártkerti és belterületi be nem épített földre vonatkozó határozat kivételével - a bíróság előtt nem támadható meg.

(2) Ha állami, illetve társadalmi szerv vagy szövetkezet hitelt érdemlően bizonyítja, hogy magánszemély tulajdonaként nyilvántartott földet 1965. október hó 24. napját megelőzően használ és a használati joga nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve, ez esetben vélelmezni kell, hogy a földet hatósági intézkedéssel kapta használatba és azt térítés nélkül kell állami tulajdonba venni.

(3) Az állami tulajdonba vett föld megműveléséről az állami földek hasznosítására vonatkozó rendelkezések szerint kell gondoskodni.

(A FT 5. §-ához)

7. §

(1) A föld művelési ágának megváltoztatásához engedélyt kell kérni,

a) a külterületi mezőgazdasági rendeltetésű földre vonatkozóan - a (2) és (3) bekezdésben szabályozott eltérésekkel - minden esetben;

b) a belterületi mezőgazdasági műveléssel hasznosított földre vonatkozóan akkor, ha az mezőgazdasági nagyüzemi művelés alatt áll.

(2) Szőlőnek és gyümölcsösnek más művelési ágú földre történő telepítését vagy annak kivágását az arra illetékes hatóság akkor engedélyezheti, ha nagyüzem esetén a megyei földhivatal, egyéb esetekben a járási földhivatal a művelési ág megváltoztatásához hozzájárult.

(3) Nem kell kérni engedélyt az (1) bekezdésben előírt esetekben sem, ha

a) az érintett terület az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott legkisebb területi mértéket nem éri el;

b) a szőlő- és gyümölcsös telepítését vagy kivágását az illetékes hatóság az erre vonatkozó külön jogszabályok szerint engedélyezte;

c) a földet a 15. vagy a 16. § szerint a mezőgazdasági termelésből kivonják;

d) művelés alól kivett földet mezőgazdasági művelésbe vesznek.

(4) A művelési ág megváltoztatását - a belterület nagyüzemi művelés alatt nem álló részén végrehajtott művelési ág változás, valamint az olyan épület létesítése kivételével, amelyre az érdekelt használatbavételi engedélyt kapott - akkor is be kell jelenteni, ha a művelési ág megváltoztatásához engedélyre nincs szükség.

(5) A rét és legelő, valamint erdő művelési ágban nyilvántartott terület felújítás céljából engedély nélkül, de bejelentési kötelezettséggel legfeljebb 3 évig művelhető szántóként.

(6) A művelési ág megváltoztatására vonatkozó engedélyt a mezőgazdasági nagyüzemeknek a megyei földhivatal, egyéb földhasználóknak a járási földhivatal adja meg

8. §

(1) A mezőgazdasági rendeltetésű föld művelési ágának engedély nélküli megváltoztatása esetén a földhasználó köteles a földet a nyilvántartás szerinti művelési ágba visszaállítani.

(2) A visszaállítás költségeit termelési költségként kell elszámolni.

(3) A művelési ág visszaállításának kötelezettsége alól az engedélyezésre jogosult hatóság kérelemre felmentést adhat. A felmentés a földhasználót nem mentesíti a szabálysértési felelősségre vonás alól.

(A FT 6. §-ához)

9. §

(1) A talajjavítás és talajvédelem tervszerű és gazdaságos végrehajtása, továbbá a vízrendezés és a talajvédelem feladatainak összehangolása érdekében

a) közepes és kisebb vízgyűjtő rendszerekben - az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben, illetőleg a vízgyűjtőfejlesztési tervekben foglaltak figyelembevételével - meliorációs tanulmánytervet, valamint

b) a meliorációs tanulmányterv alapján a jelentősebb közcélú és helyi jelentőségű közcélú vízilétesítményekre kiviteli tervet,

c) nagyüzemi gazdaságokban pedig üzemi meliorációs tervet kell készíteni.

(2) Ha a meliorációs tanulmányterv háromezer hektárnál nagyobb területet érint, a terület legcélszerűbb használatára előzetes tájrendezési tervet kell készíteni. A tájrendezési terv elkészítésének kötelezettsége alól felmentést lehet adni.

(3) A tájrendezési, valamint a meliorációs tanulmány- és az üzemi meliorációs terv elkészítésének szabályait - az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével egyetértésben - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter állapítja meg.

(A FT 7. §-ához)

10. §

(1) Azokon a helyeken, ahol vízrendezési társulat működik, a társulat tevékenységi körét a taggyűlés határozattal a talajvédelmi létesítmények fenntartására és üzemeltetésére is kiterjesztheti.

(2) A nagy területre kiterjedő (állami főműveknek minősített) hidrotechnikai létesítmények fejlesztési tervének elkészítésekor fel kell mérni azoknak a talaj termékenységére várható hatását és a kedvezőtlen következmények mérséklését vagy megszüntetését szolgáló beavatkozásokat a beruházási programokban meg kell tervezni. A fejlesztési tervek és a beruházási programok jóváhagyásához a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egyetértése szükséges.

(3) A termőtalajok termékenységének fokozását, védelmét és a károk megelőzését szolgáló kémiai anyagok felhasználásához, valamint a meliorációs beavatkozások alkalmazásához szükséges előzetes talajvizsgálatot, külön meghatározott esetben a kötelező szakvéleményt a területileg illetékes Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás készítheti el.

(4) A más célokat is szolgáló mezőgazdasági rendeltetésű földek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) hasznosításánál, valamint talajvédelménél a létesítésükre és megóvásukra vonatkozó jogszabályok (rendelkezések) előírásai az irányadók.

(A FT 8. §-ához)

11. §

(1) A meliorációs tervek végrehajtásához támogatás adható.

(2) A nagyüzemek részére a felszámolt majorok területei, utak, vasutak és átvett parlagterületek gazdaságos újrahasznosításának költségeihez hozzájárulást lehet adni. A termővé tett területek 10 évig földadómentesek.

(A FT 9. §-ához)

12. §

(1) A talaj termékenysége és a termőtalaj megóvása érdekében a beruházót kötelezni kell a beruházás céljára felhasználásra kerülő területről a termőtalajréteg letermelésére, az eredeti helyén vagy annak közelében való megóvására, illetve más területre való elszállítására és elegyengetésére.

(2) A termőtalaj megóvásához szükséges munkákat a beruházási tervben meg kell tervezni és a költségek anyagi fedezetét biztosítani kell. Az ilyen költségek az üzemviteli költségek terhére is elszámolhatók.

13. §

(1) A mezőgazdasági termelésből korábban kivont földeken a más célú használat megszüntetését a létesítményt kezelő, illetőleg a munkálatokat végző szerv vezetője köteles a járási földhivatalnak bejelenteni. A bejelentéshez - ha a beruházási tervben a terület újrahasznosításra való alkalmassá tételét nem tervezték meg - csatolni kell az újrahasznosítás érdekében szükséges terep-és vízrendezési, talajvédelmi, valamint a mezőgazdasági újrahasznosítás eseten a talajjavítási, tápanyagfeltöltési és talajbiológiai beavatkozások mértékét, sorrendjét meghatározó, a kezelő szerv által készített tervet.

(2) Az újrahasznosításra készített tervet a járási földhivatal hagyja jóvá és az erről szóló határozatban

a) állapítja meg azokat a kötelezettségeket, amelyeket az újrahasznosítás érdekében az üzem vagy egyéb létesítmény kezelője, illetőleg a munkálatokat végző szerv köteles elvégeztetni,

b) dönt a terület további használatba adásáról,

c) gondoskodik a használatban (kezelésben) bekövetkezett változásnak az ingatlannyilvántartáson történő átvezetéséről.

(3) Ha az újrahasznosításra kerülő terület több járásra is kiterjed, a terv jóváhagyásáról és az újrahasznosításról a járási földhivatalok javaslata alapján a megyei földhivatal, ha több megyét érint, a megyei földhivatalok javaslata alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határoz.

(4) A terület újrahasznosításra való alkalmassá tételére elrendelt munkálatok elvégzését a járási, illetve a megyei földhivatal ellenőrzi.

(5) Ha a kezelő, illetőleg a munkálatokat végző szerv az elrendelt helyreállítási munkákat az előírt határidőre nem végzi el, a területért a helyreállításig évente az 5. § (1) bekezdése szerinti térítést kell fizetni.

14. §

(1) A talajvédelmi munkák országos szervezése, irányítása és ellenőrzése a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hatáskörébe tartozik.

(2) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az előző bekezdésben meghatározott jogkörében az Országos Vízügyi Hivatal ós az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével egyetértésben megállapítja a talajvédelem fejlesztésének, tervezésének és végrehajtásának, továbbá a talajvédelmi tervek elfogadásának, illetőleg jóváhagyásának szabályait és meghatározza a talajvédelmi munkák tájegységenkénti sorrendjét.

(A FT 10. §-ához)

15. §

(1) Ha mezőgazdasági rendeltetésű vagy belterületen mezőgazdasági nagyüzemi műveléssel hasznosított föld igénybevételével járó beruházás elhelyezéséhez - a külön jogszabályokban előírt - területfelhasználási engedély szükséges, a föld mezőgazdasági termelésből, illetve művelésből (továbbiakban együtt: termelésből) való kivonásához a szakhatósági hozzájárulást az építésügyi hatóság megkeresésére vagy a beruházó kérelmére a járási földhivatal adja meg.

(2) A járási földhivatal a szakhatósági hozzájárulást

a) nagyüzemi módon művelt szántó, ültetvény (szőlő, gyümölcsös) valamint öntözésre berendezett föld igénybevétele esetén 3-10 hektárig a megyei földhivatal, 10 hektáron felül a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter,

b) egyéb földek esetén 10-30 hektárig a megyei földhivatal, 30 hektáron felül a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előzetes engedélyével adhatja meg.

(3) Több járást érintő területi igény esetén a (2) bekezdés szerinti engedély megadása 10 hektárig minden esetben a megyei földhivatal, ennél nagyobb vagy több megyét érintő igény esetén a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hatáskörébe tartozik.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti előzetes engedélyre nincs szükség, ha a beruházás céljára fel használni kívánt földet a 2. § (1) bekezdésében előírt hozzájárulással vonták be a belterületbe.

(5) A szakhatósági hozzájárulás nem tagadható meg, ha annak megadását a megyei földhivatal, illetőleg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter engedélyezte.

(6) Az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit a ház-helyterületek kijelölésénél is alkalmazni kell.

16. §

(1) Ha a beruházás elhelyezéséhez területfelhasználási engedélyre nincs szükség, a felhasználni kívánt mezőgazdasági rendeltetésű, illetőleg belterületen mezőgazdasági nagyüzemi műveléssel hasznosított föld termelésből való kivonásának engedélyezésékor - a (2) és (3) bekezdés szerinti eltérésekkel - a 2. § (1) bekezdésben és a 15. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(2) Az engedély megadása a terület nagyságára tekintet nélkül a járási földhivatal hatáskörébe tartozik, ha beruházás céliára felhasználni kívánt földet a 2. § (1) bekezdésében előírt előzetes hozzájárulással vonták be a belterületbe.

(3) A korábban - előzetes hozzájárulás nélkül - belterületbe vont, mezőgazdasági nagyüzemi műveléssel hasznosított föld termelésből való kivonásához az engedély megadásáról a járási földhivatal a járási hivatal építésügyi feladatokat ellátó belső szervezeti egységével, a megyei földhivatal a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervével, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben határoz.

(4) Az engedélyt be kell szerezni a bányatelek kijelöléséhez, ha a bányaművelés az érintett terület mezőgazdasági hasznosítását korlátozza vagy annak mezőgazdasági termelésből való elvonását eredményezi, továbbá a síkvidéki erdőterületek és hófogó erdősávok felújításához.

17. §

(1) A termelésből való kivonáshoz a szakhatósági hozzájárulás, illetőleg a kivonás engedélyezésére vonatkozó hatáskör megállapításánál a terület nagyságát beruházásonként kell figyelembe venni. Ebből a szempontból a területeket össze kell számítani, ha az igénybevételük azonos célra több községben, vagy különböző időpontban, de 5 éven belül történik.

(2) A szakhatósági hozzájárulás, illetőleg a termelésből való kivonás engedélyezése iránti kérelemnek a beruházás teljes területi igényét tartalmaznia kell.

(3) A kérelemben - a helyhez kötött beruházásokat és a hófogó erdősávokat kivéve - a beruházás elhelyezésére több helyet (változatot) kell megjelölni.

(4) Helyhez kötött beruházásoknak kell tekinteni a meglevő létesítmények bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a nyomvonalas létesítmények elhelyezését, továbbá a bányaüzemeket és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményeket.

(5) A honvédelmi és rendészeti célokra szükséges területek termelésből való kivonására külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

18. §

(1) A szakhatósági hozzájárulás megadásakor, illetőleg a termelésből való kivonás engedélyezésekor a következőket kell érvényesíteni

a) termelési célú erdőtelepítésekhez mezőgazdasági termeléssel gazdaságosan hasznosítható földek felhasználását nem szabad engedélyezni;

b) kavics, homok, agyag, kő, tőzeg stb. külszíni bányászata céljára kijelölt területről a nyersanyagkészletet a gazdaságilag indokolt mértékig ki kell termelni és a terület újrahasznosítását a beruházási tervben meg kell tervezni:

c) a külszíni bányászat befejezését követően visszamaradó gödröknek fertőző vagy más káros anyagokkal való feltöltését meg kell tiltani;

d) hulladéklerakó telepek céljára csak mezőgazdasági művelésre nem alkalmas vagy gyenge minőségű területeket szabad kijelölni.

(2) Az engedélyező határozatban kötelezni kell a beruházót a termőföld és termőtalaj védelméhez szükséges munkák elvégzésére.

(3) A határozatban előírt kötelezettségeket a beruházási tervek elkészítésekor érvényesíteni kell.

(4) Azokat a területeket, amelyeken az erdők felújítását a hatáskörrel rendelkező szerv nem engedélyezi, csereerdősítési kötelezettség nélkül mezőgazdasági művelésbe kell vonni.

(5) A szakhatósági hozzájárulás, illetőleg a termelésből való kivonásra az engedély nem tagadható meg, ha a 2. § (1) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulással belterületbe bevont földet a város (község) rendezési tervében meghatározott célra kívánják felhasználni.

19. §

(1) A mezőgazdasági termelésből engedély nélkül kivont földet eredeti állapotba kell helyreállítani.

(2) A föld eredeti állapotba való helyreállításának kötelezettsége alól kérelemre, indokolt esetben felmentést lehet adni.

(3) Az eredeti állapot helyreállításának elrendelése, vagy ezen kötelezettség alóli felmentés megadása a szakhatósági hozzájárulás illetőleg a kivonás engedélyezésére jogosult szerv hatáskörébe tartozik.

(4) Ha a hatóság az eredeti állapot helyreállítását elrendelte, a föld mezőgazdasági termelésből való időleges elvonásáért - a termelésből történt kivonástól a helyreállításig - évenként az 5. § (1) bekezdésében előírt térítést kell fizetni. A térítést és a helyreállítással kapcsolatos költségeket - a felelősség megállapítása mellett - az üzemi, illetőleg vállalati eredmény terhére kell elszámolni.

(A FT 11. §-ához)

20. §

(1) A mezőgazdasági rendeltetésű vagy belterületen nagyüzemi mezőgazdasági műveléssel hasznosított föld termelésből való kivonásáért az esetben kell térítést fizetni, ha a beruházás céljára felhasználásra kerülő föld ötödik vagy ennél jobb minőségi osztályú.

(2) A térítés összege ötödik minőségi osztályú föld termelésből való kivonása estén a föld aranykoronában nyilvántartott kataszteri tisztajövedelmének négyezerszeres szorzata. Ha a beruházás céljára ennél jobb minőségű - I-IV. minőségi osztályú - főldet használnak fel, a térítés összegének a megállapításakor a szorzót minőségi osztályonként ezerrel növelni kell.

(3) A föld minőségi osztálya szerinti térítést 50%-kal növelni kell, ha nagyüzemi szőlővel, vagy gyümölcsössel betelepített, illetve öntözésre berendezett földet vonnak ki a termelésből.

(4) A (2) és (3) bekezdés alapján megállapítható térítés háromszoros összegét kell fizetni, ha a beruházási terv elkészítésekor nem érvényesítik a föld mezőgazdasági termelésből való kivonására adott engedély előírásait, illetve a földet az engedélytől eltérő módon vagy engedély nélkül vonják ki a mezőgazdasági termelésből és a beruházó a föld eredeti állapotba való helyreállítási kötelezettsége alól felmentést kapott.

21. §

(1) Nem kell térítést fizetni, ha a földet termelési, talaj- és vízvédelmi célú erdőtelepítések, valamint a talajvédelmet szolgáló egyéb beruházások céljára vonják ki a mezőgazdasági termelésből, illetőleg a belterületen közterület céljára használják fel.

(2) A térítési összeg felét kell megfizetni, ha a földet lakóterület kialakításához vagy mezőgazdasági nagyüzemek a kezelésükben (tulajdonukban, használatukban) levő földet nem ipari beruházás céljára vonják ki a mezőgazdasági termelésiből.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a 20. § (4) bekezdésében megjelölt esetekben.

22. §

(1) A térítés teljes összegének megfizetése a beruházás megvalósítása megkezdésének napján esedékes.

(2) A térítés összegének megállapítása a területileg illetékes járási földhivatal, több járást érintő beruházás esetén a megyei földhivatal, több megyét érintő beruházás esetén pedig a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hatáskörébe tartozik.

(3) A beruházó köteles a beruházás megvalósítása megkezdésének időpontját előzetesen bejelenteni a térítés összegének megállapítására jogosult szervhez.

(A FT 12. §-ához)

23. §

(1) A FT 12. § (1) bekezdésében megjelölt földet a rendeltetésszerű felhasználásig mezőgazdasági műveléssel történő ideiglenes hasznosításra elsősorban a volt tulajdonos (kezelő, használó) ingyenes használatában kell hagyni. Ha a hasznosítás ily módon nem lehetséges, a földet állami gazdaságnak, termelőszövetkezetnek és szakszövetkezetnek, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet keretében működő, mezőgazdasági szakcsoportnak ingyenesen kell használatba adni, illetve magánszemélyeknek haszonbérbe lehet adni.

(2) A használatba, illetve haszonbérbe adást a következők szerint kell végrehajtani;

a) A földet a más célra történő felhasználás előrelátható időpontjának figyelembevételével meghatározott időtartamra kell használatba, illetőleg haszonbérbe adni. Ha a más célra való felhasználás előbb válik szükségessé, a használatot, illetőleg haszonbérletet - az üzem és a mezőgazdasági termelés érdekeinek figyelembevételével -lehetőleg a gazdasági év végén, illetve a termés betakarítása után kell megszüntetni. A termelés érdekében végzett, még meg nem térült ráfordításokat meg kell fizetni. Elmaradt hasznot megtéríteni nem lehet. A használat, illetőleg haszonbérlet megszüntetése és az ezzel kapcsolatos térítések megállapítása a községi szakigazgatási szerv, illetve a járási földhivatal hatáskörébe tartozik.

b) Az ideiglenes földhasználat egyéb feltételeire az állami földek hasznosítására vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

24. §

(1) A különleges célt szolgáló, egyébként mezőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas földeken (vízügyi és természetvédelmi szervek kezelésében levő földek, közforgalmi repülőterek, Honvédelmi Minisztérium kezelésében levő területek, a bányaüzemek felszíni területei, építési telkek stb.) a mezőgazdasági hasznosítás módját az érintett terület kezelője határozza meg. A föld mellékhasználatáról a területet kezelő szerv közvetlenül is gondoskodhat.

(2) Az útmenti árkok, út- és vasúti, valamint árvédelmi töltések és csatornák, továbbá egyéb kihasználatlan gyepterületek fűtermésének hasznosításáról minden esetben a kezelő köteles gondoskodni. A fűtermés betakarítását elsősorban szarvasmarhát tartó magánszemélyek részére kell ingyenesen átengedni.

25. §

(1) A FT 12. § (1) és (3) bekezdésében megjelölt föld mezőgazdasági műveléssel való hasznosítására - ennek elmulasztása esetén - a járási földhivatal kötelezheti a föld tulajdonosát, kezelőjét (használóját).

(2) A földhivataloknak a határozataik végrehajtását az 1957. évi IV. tv. rendelkezéseinek alkalmazásával kell biztosítani.

(A FT 13. §-ához)

26. §

(1) Az erdőgazdaság működéséhez szükséges területnek kell tekinteni az illetményföld, a fogatgazdaság és a vadvédelem célját szolgáló földeket.

(2) Az erdőgazdaság a kezelésében levő, de működéséhez nem szükséges mezőgazdasági rendeltetésű földet állami gazdaság, illetőleg termelőszövetkezet részére ingyenesen vagy erdő- és vadgazdálkodási célokra alkalmas csereföld ellenében adhatja át. *

(3) Az erdőgazdaság kezelésében nem tartható földek átadását - szükség esetén - a járási földhivatal rendeli el.

(A FT 14. §-ához)

27. §

A térítések a tanácsi fejlesztési alap megosztott forrásainak minősülnek és azokat a föld fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács fejlesztési alapjának elosztási betétszámlájára, illetőleg a megyei városi tanács fejlesztési alap betétszámlájára kell befizetni.

28. §

(1) Ez a rendelet 1978. január hó 1. napján lép hatályba.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a 7/1962. (III. 13.) Korm., a 19/1965. (X. 24.) Korm., a 13/1968. (III. 11.) Korm. rendelet, a 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 97. § a) és c) pontja, a 7/1969. (II. 4.) Korm. rendelet, a 29/1972. (X. 4.) MT rendelet melléklete I. fejezetének 10. pontja, a 8/1973. (II. 28.) MT rendelet, valamint az 1003/1964. (II. 22.) Korm. számú határozatnak még érvényben levő rendelkezései hatályukat vesztik.

(3) Felhatalmazást kap a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben az e rendeletben foglaltak végrehajtásáról gondoskodjon.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke