1984. évi V. törvény

a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről

Az 1985. évi állami költségvetés előirányzatai - összhangban az éves népgazdasági tervvel - gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, a népgazdasági egyensúly javítását, a hatékonyság és a takarékosság követelményének érvényesítését segítik.

Ennek megfelelően az 1985. évi állami költségvetés előirányzatai arra épülnek, hogy a termelés és a nemzeti jövedelem bővülése az előző évekéhez képest élénkül a nemzeti jövedelem 2,3-2,8%-kal növekszik. A termelés bővülését meghaladóan fokozódik a kivitel. A termelés hatékonyságának növelését a ráfordítások csökkentése, a munka termelékenységének az eddiginél gyorsabb növekedése, a termelés javuló fajlagos anyag- és energia-felhasználása alapozza meg.

A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása -a gazdasági növekedés ütemével és a külgazdasági egyensúly javulásával összhangban - kismértékben, 1-1,5%-kal emelkedik. Javulnak a lakosság életkörülményei, és biztosítható a szocialista szektor beruházásainak előző évi színvonala.

A magasabb hatékonysági követelmények érvényesülését elősegíti a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztése, amelynek során a szabályozókban és a vállalatvezetés rendszerében lényeges intézkedések kerülnek bevezetésre, továbbá a kiemelt gazdasági célok megvalósítását szolgáló programok kidolgozása és végrehajtása.

Az országgyűlés az állami pénzügyekről szóló, 1979. évi II. törvény rendelkezéseinek a figyelembevételével az alábbi törvényt alkotja:

A főösszegek

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetését

607 800 000 000 (hatszázhétmilliárd-nyolcszáz-millió) forint bevétellel,

610 300 000 000 (hatszáztízmilliárd-háromszáz-millió) forint kiadással, és

2 500 000 000 (kétmilliárd-ötszázmillió) forint hiánnyal állapítja meg.

A bevételek részletezése

2. § A vállalati gazdálkodó szervezetek adó- és egyéb befizetéseinek az összege - a társadalom biztosítási járulékkal együtt - 495 600 millió forint, az összes bevételnek 81,5%-a.

3. § A lakosság adó- és illetékbefizetéseinek az összege - a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékkal együtt - 52 050 millió forint, az összes bevételnek 8,6%-a.

4. § A költségvetési szervek bevételeinek az összege - a társadalombiztosítási járulékkal együtt - 50 153 millió forint, az összes bevételnek 8,3%-a.

5. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az egyéb forrásokból származó különféle bevételeknek az összege 9997 millió forint az összes bevételnek 1,6%-a.

A kiadások részletezése

6. § Az állami vállalati gazdálkodó szervezetek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a költségvetési szervek beruházási tevékenységének segítésére, a tanácsi fejlesztési alapok pénzeszközeinek növelésére, a magánerőből való lakásépítés támogatására, az állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-juttatásra, a vállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak a kiegészítésére 58 694 millió forint, az összes kiadásnak a 9,6%-a fordítható.

7. § A vállalati gazdálkodó szervezetek termelését és áruforgalmát segítő adó-visszatérítésekre és támogatásokra 141 200 millió forint, az összes kiadásnak 23,1%-a használható fel

8. § (1) A költségvetési szervek feladatainak az ellátására 201 964 millió forint, az összes kiadásnak 33,1%-a szolgál.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összegből felhasználható:

az egészségügyi és a szociális szervek feladataira, köztük általános és szakkórházaknak, klinikáknak, egyéb - fekvő- és járóbetegeket gyógyító - intézeteknek és területi bölcsődéknek a fenntartására, közegészségügyi és járványügyi ellátásra, szociális otthonoknak a működtetésére, az üdültetéssel kapcsolatos hozzájárulásra, készpénzsegélyre, és az egyéb egészségügyi és szociális célokra 39 175 millió forint, az összes kiadásnak 6,4%-a;

az oktatási, a kulturális és a tudományos kutatási szervek feladataira, köztük területi és munkahelyi óvodáknak, alsó-, közép- és felsőfokú oktatási, közművelődési, művészeti, gyermek- és diákjóléti intézményeknek a fenntartására, továbbá sportfeladatoknak az ellátására 64 047 millió forint, az összes kiadásnak 10,5%-a;

a védelem és egyéb fegyveres testületek feladataira összesen 36 961 millió forint, az összes kiadásnak 6,1%-a; ebből védelemre 23 251 millió forint, belbiztonságra és a közrendvédelmi feladatokra, valamint a központosított tartalékra 13 710 millió forint;

a gazdasági, az igazgatási s a Jog- és a rendbiztonsági szervek feladataira, köztük utak és hidak fenntartására, város- és községgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, továbbá egyéb gazdasági feladatoknak az ellátására, igazságügyi és közigazgatási tevékenységre, valamint a központosított előirányzatokra 61 781 millió forint, az összes kiadásnak 10,1%-a.

9. § Társadalombiztosítási célokra, köztük családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyre, gyógyászati szolgáltatásra, nyugdíjra és egyéb ellátásra fordítható - az árintézkedések ellentételezésére szolgáló tartalékkal együtt - 131 756 millió forint, az összes kiadásnak 21,6%-a.

10. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő fizetési kötelezettségeknek a teljesítésére, az előző években felvett belföldi hiteleknek a törlesztésére, kamatfizetésre és egyéb költségvetési feladatoknak az ellátására, a Hitelfedezeti Alap és a költségvetési forgóalap feltöltésére, valamint az előre nem tervezhető - év közben keletkező -szükségleteknek a pénzügyi tartalékául 76 636 millió forint, az összes kiadásnak 12,6%-a szolgál.

A központi költségvetési szervek előirányzatai

11. § Az országgyűlés az 1. §-ban megjelölt összegeken belül az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szerveknek az állami költségvetéssel meglevő kapcsolatait a költségvetési befizetések körében 2114 millió forintban és a költségvetési támogatások körében 76 505 millió forintban állapítja meg az 1. számú melléklet szerint,

A tanácsok működési költségvetése és fejlesztési alapja

12. § (1) A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981-85. évi pénzügyi tervéről szóló 1980. évi IV. törvény 16. §-ában meghatározott tanácsi bevételi források - a jövedelemszabályozási rendszer módosításával összhangban - az 1985. évi állami költségvetésben kiegészülnek a béradóval, amely a megyei tanácsokat teljes egészében, a Fővárosi Tanácsot pedig 80%-ban illeti meg.

(2) A tanácsok működési költségvetését az 1980. évi IV. törvény 16. §-ának c) pontjában megállapított állami hozzájárulásból 45 545 millió forint, fejlesztési alapját pedig ugyanezen törvény 17. §-ának c) pontjában megállapított állami hozzájárulásból 14 907 millió forint illeti meg.

13. § A Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok működési költségvetését és fejlesztési alapját állami hozzájárulás címén az e törvény 2. számú melléklete szerinti összegek illetik meg.

14. § A Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok számára megállapított állami hozzájárulás összegét növelni, illetőleg csökkenteni kell, ha a megosztott forrásokból származó bevételekben az éves előirányzathoz képest 3%-ot meghaladó hiány, illetőleg 4%-ot meghaladó többlet keletkezik.

Vegyes és záró rendelkezések

15. § A 2., a 7., és a 9. §-ban meghatározott előirányzatok az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint módosíthatók.

16 § Az országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy bizonyos területeken az állami beruházások finanszírozási konstrukciójának módosítása és a felhatalmazódott államkölcsön-adósságállomány rendezése végett a költségvetés egyes kiadási előirányzatai között szükségessé váló átcsoportosításokat a pénzügyminiszter útján év közben hajtsa végre. Az átcsoportosításokról a pénzügyminiszter az 1985. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolójában adjon számot.

17. § Az országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a fővárosi tanács és a megyei tanácsok működési költségvetésének és fejlesztési alapjának kiegészítésére az e törvény 12. §-ában megállapított állami hozzájárulás összegét 1985-ben - a vállalatoktól, a mezőgazdasági és egyéb szövetkezetektől származó bizonyos bevételi források 1984. évi alakulásának és az 1985. évi végleges bevételi előirányzatoknak megfelelően - módosítsa. A bevételi források megváltozása azonban nem érintheti a működési költségvetés és a fejlesztési alap kiadási előirányzatát.

18. § Az országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy az 1. § szerinti hiány kiegyenlítésére bankkölcsönt vegyen fel.

19. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba s végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára