12/1985. (VII. 1.) ÉVM rendelet

a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló 34/1985. (VII. 1.) MT rendelet végrehajtásáról

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló 34/1985. (VII. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 14. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

(A R. 1. §-ához)

1. §

A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából nem lakás céljára szolgáló helyiség: az ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, vendéglátóipari, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti célra és más gazdasági célra használt önálló helyiség vagy műszakilag összefüggő helyiségcsoport.

(A R. 4. §-ához)

2. §

A bérleménycsoportokat e rendelet melléklete, az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községeket pedig a 29/1981. (XII. 29.) ÉVM rendelet melléklete állapítja meg.

3. §

A fizetendő bér megállapításakor a helyiség épületszerkezetekkel (falakkal) körülhatárolt teljes alapterületét számításba kell venni. Az alapterületbe a helyiségben állandó jelleggel kialakított közbenső szint (galéria) és a helyiséghez tartozó kirakat területét is be kell számítani.

4. §

(1) Ha valamely helyiségcsoport egyes helyiségei különböző bérleménycsoportokba tartoznak, - a (2) bekezdésben említett eset kivételével - valamennyi helyiségre a jellemző fő rendeltetési célnak megfelelő bérleménycsoportra vonatkozó bérmértéket kell alkalmazni.

(2) Ha a helyiséghez - kiegészítő jelleggel -pince, alagsori helyiség, garázs is tartozik, ezekre a "C" bérleménycsoportra vonatkozó bérmértéket kell alkalmazni.

(3) Vegyes rendeltetésű (részben lakás, részben nem lakás céljára szolgáló) helyiség bérét a R. és e rendelet alapján kell megállapítani.

5. §

(1) Az alapbér mértéke a helyiségek településen belüli fekvése alapján - a bérleménycsoportok, illetőleg ezeken belül helyiségtípusok szerint - legfeljebb 30%-kal módosítható (növelhető, illetőleg csökkenthető).

(2) Az (1) bekezdés szerinti módosítás a fővárosi, a városi (megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága által a település egy-egy összefüggő azonos jellemzőjű területére (városközpont, főútvonal, mellékútvonal, peremterület, külterületi lakott hely, tanyás terület stb) meghatározott bérövezetekben és esetekben alkalmazható.

6. §

(1) Á bér mértékét csökkenteni kell, ha a helyiség

a) rendeltetésszerű használatához szükséges egyes helyiségek (pl. egészségügyi, tároló helyiség) hiányoznak,

b) műszaki állapota kedvezőtlen,

c) műemlékvédelem alatt álló épületben van, és a bérlőt a védettséggel kapcsolatban külön kötelezettségek terhelik.

(2) Az (1) bekezdés alapján a csökkentés mértéke legfeljebb 30% lehet.

7. §

(1) A bér mértékét csökkenteni kell, ha a helyiség

a) műszaki állapota különösen kedvezőtlen,

b) ideiglenes jellegű (pl. felvonulási, barakk-épület) épületben van,

c) pincében, alagsorban van, és emiatt a rendeltetésszerű használhatósága korlátozott.

(2) Az (1) bekezdés alánján a csökkentés mértéke legfeljebb 50% lehet.

8. §

A csökkentés mértéke az 5-7. § alapján együttesen legfeljebb 60% lehet.

9. §

A helyiség idényjellegű használata esetében (pl.: üdülőterületen) - ha az idényen kívüli hónapokban a tevékenység folytatása szünetel -e hónapokra az egyébként fizetendő bér összegénél 30%-kal alacsonyabb bér állapítható meg. Az idényen kívüli hónapokat a felek megállapodása határozhatja meg.

(A R. 7. §-ához)

10. §

A R. 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a bérlő által a saját költségén - bérbeszámítási igény nélkül - a R. és e rendelet hatálybalépése előtt elvégzett munkák esetében is alkalmazni kell, ha a felek úgy állapodtak vagy állapodnak meg, hogy a bér a bérleti jogviszony fennállása alatt változatlan marad.

(A R. 9. §-ához)

11. §

(1) Jogcím nélküli a használat, ha a használó

a) a helyiséget, illetőleg a területet nem a jogszabályban meghatározott módon szerezte meg,

b) bérleti jogviszonya megszűnt és a helyiséget, illetőleg területet határidőre nem ürítette ki.

(2) Rendeltetés ellenes a használat, ha a bérlő

a) a helyiséget, illetőleg a területet nem a kiutaló határozatban vagy a bérleti szerződésben meghatározott rendeltetésének megfelelő célra használja,

b) a kitelepítésre kijelölt (a fővárosban a III. kategóriába sorolt) üzemben a kitelepítésre előírt határidőn túl visszamaradt,

c) a lakásépítéssel kapcsolatos szanálás esetén az áttelepítésre előírt határidőn túl visszamaradt,

d) a környezetre káros hatású üzemeltetés megszüntetésére vonatkozó hatósági intézkedések végrehajtását elmulasztotta,

e) a helyiséget, illetőleg területet a helyiséggazdálkodásról szóló, jogszabályok szerint rendeltetéstől eltérő használatnak minősülő célra, illetőleg módon használja.

(3) A (2) bekezdés b)-d) pontja csak akkor alkalmazható, ha a késedelem a kötelezettnek felróható.

(4) A fővárosban működő állami vállalatok és ipari szövetkezetek esetében a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak helyett külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. §

(1) A bérbeadó köteles a jogcím nélküli, illetőleg a rendeltetés ellenes használatot, annak kezdő időpontját és a használati díj, illetőleg a bér összegét a bérlemény fekvése szerint illetékes első fokú adóügyi hatóságnak bejelenteni.

(2) A bírság összegét az adóügyi hatóság állapítja meg. A fizetési kötelezettség a jogcím nélküli, illetőleg a rendeltetés ellenes használat kezdő időpontját követő hó 1. napjától - a 11. § (2) bekezdésének e) pontjában említett esetben legkorábban 1984. október 1. napjától - áll fenn.

(3) A bírság kezelésére, ellenőrzésére és behajtására a gazdasági és a pénzügyi ellenőrzés rendjéről, valamint a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az állampolgárok által fizetendő bírság esetében a lakosságra vonatkozó adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

(5) A bírság összegét az adóügyi hatóság negyed évenként köteles a helyiség fekvése szerint illetékes helyi tanács pénzalapjába átutalni.

(6) Ha a jogcím nélküli, illetőleg rendeltetésellenes használat megszűnik, a bérbeadó köteles azt az adóügyi hatósággal közölni.

(A R. 10. §-ához)

13. §

A R. 10. §-ának (2) bekezdésében említett esetben a pince tulajdonosát terhelő használati díjatj az illetékes helyi tanács részére kell megfizetni.

(A R. 12. §-ához)

14. §

Á bérbeadó köteles a helyiséget az új bér közlését megelőzően felmérni és ennek során

a) azt a megfelelő bérleménycsoportba sorolni; továbbá

b) a bér mértékét módosító (növelő, csökkentő) tényezőket megállapítani.

15. §

(1) A bérbeadó a bérlővel írásban köteles közölni:

a) az alapbér mértékét (ezen belül a települése kategóriát és a bérleménycsoportot),

b) az alapbér módosítás (növelés vagy csökkentés együttes) mértékét és jogcímét,

c) a helyiség számításba vett alapterületét,

d) az 1986. március 31. napjáig fizetett bért (korábbi bér), illetőleg az 19B6. április 1. napja után fizetendő bért (új bér),

e) a korábbi és az új bér összege közötti különbözetet, továbbá

f) fokozatos megfizetésnek megfelelően az évenként fizetendő bér összegét.

(2) Az állami tulajdonban álló helyiségek esetében a bérbeadó az új bért a bérlővel az e célra rendszeresített helyiségbér közlési lapon köteles közölni. A közlési lapot a nem állami szervek és magánszemélyek is alkalmazhatják. A bérbeadók a közlési lapot a helyi tanácsi házkezelési szervnél szerezhetik be.

(3) Az új bér kiszámításával és a helyiségbér közlés előkészítésével - díjazás ellenében - a tanácsi házkezelési szerv megbízható.

16. §

Á helyiség jogcím nélküli használata esetében a használati díj megállapítása és közlése során a R. 12. §-ának és e rendelet 14-15. §-ának a rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

17. §

Ez a rendelet 1985. július 1. napján lép hatályba. A nem lakás céljára, szolgáló helyiségek béréről szóló 8/1971. (II. 10.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 8/1971. (II. 10.) ÉVM és az ezt módosító 12/1972. (VII. 11.) ÉVM rendelet 1986. március 31. napján hatályát veszti.

Somogyi László s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Melléklet a 12/1985. (VII. 1.) ÉVM rendelethez

Bérleménycsoportok

"A"

1. Osztályon felüli vendéglátóipari létesítmények

2. Bárok, mulatók

3. a DTEI, a PK és a SZOT által külföldi szervezetek elhelyezése céljára bérelt és arra alkalmas irodák, bemutató termek, valamint kulturális és kereskedelmi helyiségek

4. Légiforgalmi irodák

5. Külföldi valutáért történő értékesítés helyiségei

6. Divatszalonok

"B"

1. Üzemi és gyárépületek és helyiségek

2. Műhelyek

3. Gépházak és géptermek

4. Laboratóriumok

5. Bemutató- és árumintatermek

6. Kereskedelmi létesítmények, áru- és üzletházak, üzlethelyiségek, boltok, vásárcsarnokok, fedett piacok és pavilonok

7. Vendéglátóipari épületek és helyiségek (az "A" bérleménycsoportba tartozók kivételével)

8. Raktárak, szertárak, magtárak, a felvásárlás és terménybegyűjtés épületei és helyiségei

9. Irodaépületek, irodahelyiségek

10. Postahivatalok

11. Művelődési házak, olvasótermek, könyvtárak, levéltárak, képzőművészeti kiállító termek, színházak, egyéb művelődésügyi intézmények helyiségei, hangversenytermek, filmszínházak, valamint egyéb kulturális helyiségek, gyűléstermek

12. Oktatási intézmények, óvodák, bölcsődék, kollégiumok, nevelőotthonok és ezek helyiségei tornatermei, tanműhelyei

13. Munkásszállás, üzemi öltöző, melegedő, pihenő, fürdőépületek és helyiségei

14. Lakossági javító-szolglátató helyiségek, kisipari műhely

15. Kórházak, szanatóriumok, szülőotthonok,' egészségházak, orvosi rendelők, gyógyszertárak, elsősegélynyújtó-, mentő- és véradóállomások és egyéb egészségügyi intézmények, helyiségek

15. Szociális otthonok, napközi otthonok, fiatal-t korúak átmeneti szociális foglalkoztató helyiségei

17. Sportlétesítmények edzőtermei, öltözői, klubhelyiségei s:b.

"C"

1. Személygépkocsi- vagy egyéb járműtároló helyiség (garázs, zárható helyiség)

2. Műterem vagy erre a célra kiutalt, illetőleg használt más helyiség

3. Gazdasági helyiségek (istálló, szín, csűr, pajta, pince stb.).