1985. évi 13. törvényerejű rendelet

a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény és az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet módosításáról

1. § A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szövetkezetet - kérelmére - a cégjegyzékbe is be lehet jegyezni."

2. § Az Szvt. 38. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szövetkezet tervek alapján gazdálkodik; terveit maga készíti el és állapítja meg.".

3. § Az Szvt. 70. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

"70. § (1) A szövetkezet feladatainak eredményes ellátása érdekében - a jogszabályok keretei között - alapszabályában és más belső szabályzataiban olyan munkaszervezeti és érdekeltségi rendszert alakít ki, amely biztosítja a szövetkezeti vagyon megtartását és növelését, a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos növekedését, a szövetkezeti sajátosságok erősödését, különösen a szövetkezetben dolgozó tagok és alkalmazottak anyagi és erkölcsi érdekeltségét.

(2) A szövetkezet munkaszervezetét és annak működését úgy kell kialakítani, hogy az kellő összhangban legyen a szövetkezet önkormányzati szervezetével és működésével.

(3) Az önelszámoló vagy az egyébként elkülönült szervezeti egységeket érintő további rendelkezéseket az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok határozzák meg."

4. § Az Szvt. 89/A. § (1) bekezdése első mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szövetkezetek érdekképviseleti szervei ellátják a szövetkezetek, társulásaik, a szövetkezét által létesített leányvállalatok, valamint a tagság érdekeinek képviseletét és a társadalom érdekeivel történő egyeztetését."

5. § Az Szvt. 116. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Minisztertanács felhatalmazást kap az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezeti csoport szabályozására; ennek keretében az iskolaszövetkezeti fonnák céljából és jellegéből adódé sajátosságokra tekintettel e törvény rendelkezéseitől eltérhet."

6. § Az Ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet (a továbiakban: Iszt.) 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a szövetkezet önelszámoló vagy egyébként elkülönült szervezeti egységeit, ezek gazdálkodási önállóságának és felelősségének a szövetkezet egységes rendjéhez igazodó általános szabályait.",

7. § Az Iszt. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § (1) Abban az esetben, ha az önelszámoló vagy egyébként elkülönült szervezeti egységben több munkahelyi közösség működik, a szervezeti és működési szabályzat kimondhatja, hogy az egész egységet érintő kérdésekben

- összevont munkahelyi tanácskozást lehet tartani, vagy

- az egyes munkahelyi tanácskozások a részközgyűlés szabályainak megfelelő alkalmazásával hoznak az egység egészére érvényes határozatot.

(2) A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az önelszámoló vagy egyébként elkülönült szervezeti egységek vezetőinek részvételét, illetőleg közreműködését a vezetőség tevékenységében; vagy az egységek vezetőiből, továbbá a vezetőség által kijelölt tagokból és alkalmazottakból tanácskozó és érdekegyeztető testületet alakíthat. Utóbbi testületbe a szövetkezet keretében működő szakcsoportok és gazdasági munkaközösségek vezetői is bevonhatók.

(3) A szervezeti és működési szabályzat az önelszámoló vagy egyébként egyes elkülönült szervezeti egységek érdekeltségére, belső elszámolási rendszerére, a szövetkezet társadalmi tevékenységében való részvételük formáira és mértékére, valamint a működésükre vonatkozó egyéb egyedi feltételek meghatározását a szövetkezet - vezetőségének és az érintett egységnek a megállapodására utalhatja."

8. § Az Iszt. a következő 23/Á. §-sal egészül ki:

"23/A. § (1) A tag kérheti a szövetkezetben való foglalkoztatásának szüneteltetését, ha teljes munkaidejében a szövetkezet keretében működő szakcsoportnál kíván dolgozni. A kérelem tárgyában a szövetkezet vezetősége határoz."

9. § Az Iszt. 25/A §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"25/A. § (1) Az alapszabály kimondhatja, hogy az a tag, akinek öregségi vagy rokkantsági nyugdíját már megállapították, illetőleg akinek munkavégzési kötelezettségét a nyugdíjjogosultságára tekintettel megszüntették és őt a szövetkezet nyugdíjasként sem foglalkoztatja, a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. Az ilyen tagot a munkahelyi tanácskozásra csak akkor kell meghívni, ha őt a szövetkezet nyugdíjasként is foglalkoztatja.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt tag a szövetkezet foglalkoztatási kötelezettségének megszűnésekor választhat, hogy a célrészjegy és a tagsági kölcsön címén teljesített vagyoni hozzájárulását részére a tagsági viszony megszűnésére irányadó szabályok szerint adják ki, vagy az említett vagyoni hozzájárulást - részesedésre, illetőleg a kamatra való jogosultság mellett - visszahagyja."

10. § Ez a törvényerejű rendelet 1985. július 1-én lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Egyidejűleg az Iszt, 8. §-a hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára