14/1985. (XI. 30.) KM rendelet

a vasúti dolgozók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről[1]

A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981. (III. 31.) EüM rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján - a belügyminiszterrel, a népjóléti miniszterrel, a művelődési és közoktatási miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:[2]

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) az országos közforgalmú vasutaknál dolgozókra, valamint azokra a személyekre, akik az országos közforgalmú vasutaknál kívánnak elhelyezkedni;

b) egyéb gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] saját vasútüzemében az 1. számú mellékletben felsorolt munkakört ellátó dolgozókra, valamint azokra a személyekre, akik e munkakörök valamelyikében kívánnak elhelyezkedni;

c) a vasúti forgalom legonyolításával összefüggő tevékenységet folytató gazdasági munkaközösség tagjaira;

(a továbbiakban együtt: vasúti dolgozók);

d) a 2. § (1) bekezdésében említett oktatási intézmények tanulóira és hallgatóira.

(2) A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat: előzetes, időszakos és soron kívüli.

2. § (1) Előzetes alkalmassági orvosi vizsgálaton köteles részt venni:

a) a vasúti dolgozó

- a munkaviszonyának létesítése előtt;

- az 1. számú mellékletben meghatározott valamely munkakörbe, vagy azon belül az alacsonyabb alkalmassági követelményeket támasztó munkakörből magasabb alkalmassági követelményeket támasztó munkakörbe való áthelyezése előtt;

b) a középiskolai tanuló, ha a 2. számú mellékletben felsorolt középfokú oktatási intézmény vasúti szakaira felvételét kéri, a tanulmányi viszony léltesítése előtt;

c) az egyetemi, főiskolai hallgató, ha országos közforgalmú vasutakkal tanulmányi szerződést köt, a szerződés megkötése előtt.

(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban előírt előzetes alkalmassági orvosi vizsgálati kötelezettség az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget nem érinti.

(3) Az előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat alapján nem minősíthetők az adott munkakör ellátására alkalmasnak azok az (1) bekezdésben felsorolt személyek, akiknek a 3. számú mellékletben felsorolt - az adott munkakör ellátását kizáró - valamely fogyatékossága vagy betegsége van.

(4) Az előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat alapján az 1. számú mellékletben felsorolt munkakörben dolgozókat munkaköri alkalmassági csoportba kell besorolni. A munkaköri alkalmassági csoportba való besorolás az általános egészségi, érzékszervi és idegrendszeri állapot alapján (4. számú melléklet) történik. Az a vasúti dolgozó, aki nem a közforgalmú vasutak vágányhálózatán teljesít szolgálatot, az adott munkakört a következő munkaköri alkalmassági csoportba történő besorolással is betöltheti, feltéve, hogy számára a szolgálat ellátásához látásjavító eszköz használata nem szükséges.

(5) Az előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat mellőzhető, ha elemi csapás, baleset vagy egyéb előre nem látható esemény miatt alkalmi munkavállalók tömeges felvétele sürgősen indokolt.

3. § (1) Időszakos alkalmassági orvosi vizsgálaton köteles részt venni

a) a vasúti dolgozó - a b) és c) pontban foglaltak kivételével - három évenként;

b) az első munkaköri alkalmassági csoportba sorolt munkakört ellátó, 45. életévét betöltött vasúti doltozó, kétévenként;

c) nyugdíjkorhatáron túl foglalkoztatott vasúti dolgozó, évenként.

(2) A vizsgálatot végző vasútegészségügyi szerv a vizsgálat eredménye alapján az újabb időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatra az (1) bekezdésben meghatározott időtartamnál rövidebb időt is előírhat.

(3) Az időszakos alkalmassági orvosi vizsgálatnál a 3-4. számú mellékletben foglalt követelmények az irányadók.

4. § (1) A munkáltató a vasúti dolgozót - indokolt esetben - soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra kötelezheti.

(2) Soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatot kezdeményezhet a vasútegészségügyi szerv és kérheti azt a vasúti dolgozó is.

(3) A soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatnál a 3. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

5. § (1) A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatot első fokon a Magyar Államvasutak (a továbbiakban: MÁV) illetékes vasútüzemorvosa, vagy a Magyar Államvasutak Területi Egészségügyi Központjának (a továbbiakban: MÁV TEK) főorvosa végzi.

(2) Ha a vasúti dolgozó, illetőleg a munkáltató az első fokú vasútegészségügyi szerv megállapításával nem ért egyet, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kérheti a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálását. A kérelmet a másodfokon eljáró vasútegészségügyi szervnél kell előterjeszteni, amelynek döntéséig a vasúti dolgozó munkaköri alkalmasságára az első fokon eljárt vasútegészségügyi szerv döntése az irányadó.

(3) A másodfokon eljáró vasútegészségügyi szerv

a) ha első fokon az illetékes MÁV vasútüzemorvos járt el - a MÁV TEK főorvosa,

b) ha első fokon a MÁV TEK főorvosa járt el - a MÁV Vezérigazgatóság Egészségügyi Főosztálya.

(4) A MÁV TEK főorvosa másodfokú döntésének felülvizsgálatát mind a vasúti dolgozó, mind a munkáltató írásban kérheti a MÁV Vezérigazgatóság Egészségügyi Főosztályának vezetőjétől, a másodfokú döntés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A vasúti dolgozó munkaköri alkalmasságáról a MÁV Vezérigazgatóság Egészségügyi Főosztályának vezetője vagy az általa megbízott főorvos véglegesen dönt. E döntés meghozataláig a vasúti dolgozó munkaköri alkalmasságára a MÁV TEK főorvosának döntése az irányadó.

(5) A vasútegészségügyi szerv megállapításait (döntését) az "Alkalmassági orvosi bizonyítvány vasúti szolgálatra" elnevezésű nyomtatványon kell rögzíteni.

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltakat a 2. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban említett személyeket érintő előzetes alkalmassági orvosi vizsgálat vonatkozásában is alkalmazni kell.

6. §[3] A 2., 4. § szerinti orvosi vizsgálatoknak, továbbá a 3. § szerinti minden második orvosi vizsgálatnak a mozdonyvezetők esetében pszichológiai alkalmasságukra is ki kell terjednie.

7. § A munkáltató a vasúti dolgozó munkaköri alkalmasságának elbírálásához szükséges részletes adatokat az orvosi vizsgálatot végző egészségügyi szervvel köteles közölni.

8. § (1) A munkáltató előzetes, időszakos, illetőleg soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra a vasúti dolgozót köteles elküldeni.

(2) Az időszakos és a munkáltató által kért soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálat időtartamára a vasúti dolgozót átlagbér illeti meg, ha az csak munkaidőben végezhető el; erre vonatkozóan a Kollektív Szerződés előírásait kell alkalmazni.

(3) Azt a vasúti dolgozót, aki az előírt munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálaton nem vett részt, a munkáltató - az orvosi vizsgálat megtörténtéig - az 1. számú mellékletben felsorolt munkakörökben nem foglalkoztathatja.

(4) Azt a vasúti dolgozót, aki a vasútegészségügyi szerv döntése szerint az 5. § (5) bekezdésében említett nyomtatványon megjelölt munkakörre alkalmatlan, a munkáltató abban a munkakörben tovább nem foglalkoztathatja.

9. § A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat szakmai irányítása és ellenőrzése a MÁV Vezérigazgatóság Egészségügyi Főosztálya vezetőjének hatáskörébe tartozik. Ennek keretében megállapítja a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos részletes szakmai szabályokat, a munkaköri csoporton belüli egyes munkakörök betölthetőségének feltételeit, továbbá a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokat végző egészségügyi szervekre kötelező módszertani útmutatást ad ki.

10. §[4] Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Mellékleteit a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben kell közzétenni.

1. számú melléklet a 14/1985. (XI. 30) KM rendelethez

I. (első) csoportos munkakörök:

- forgalmi tartalékos,

- gőzmozdonyvezető (gyakornok).

- kocsimester,

- kocsirendező,

- mozdonyfűtő,

- mozdony segédkezelő (gőz).

- sarus,

- saruzó csoportvezető.

- térfelvigyázó,

- térközőr,

- tolatásvezető,

- váltókezelő,

- villamos felsővezetékszerelő (különleges feladatok ellátására),

- vonalgondozó,

- vonalfékező (zárófékező),

- vonatmenesztő térfelvigyázó,

- vonatvezető.

II. (második) csoportos munkakörök:

- állomásfőnök (forgalmi szolgálattevői kötelezettséggel),

- állomáskezelő (forgalmi szolgálattevői kötelezettséggel),

- figyelőőr munkacsapatok fedezésére,

- forgalmi és kereskedelmi gyakornok,

- forgalmi szolgálattevő,

- főművezető (távközlés és biztosítóberendezés),

- függetlenített polgári védelmi törzsparancsnok,

- hídépítési művezető,

- jelző őr,

- kocsivizsgáló lakatos és féklakatos,

- közlekedési mérnök, aki a vontató és vontatott járművek vonali futópróbáján vagy ellenőrzésén vesz részt,

- körzeti rendészetvezető,

- körzeti tűzvédelmi felügyelő,

- mozdonysegédkezelő, segédvezető (dízel),

- mozdonyvezető gyakornok,

- mozdonyvezető (CSM, -dízel-, villamos),

- munkavezető (előmunkás),

- műszaki gyakornok (pályafenntartás),

-művezető (távközlés és biztosítóberendezés, vasipari, hídszerzési munkán ép színérzés nem szükséges),

- pályamester,

- polgári fegyveres őr,

- rendész,

- rendészetvezető, főrendész.

- sorompókezelőőr,

- szerelési csoportvezető (távközlési és biztosítóberendezés),

- távbeszélőközpontok vezetői és kezelői, akik a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő végrehajtó szolgálatot kiszolgálják,

- távbeszélő szolgálatra jelentkező valamennyi újfelvételesnek hallásteljesítmény alapján II. (második), egyébként a III. (harmadik) vasútalkalmassági csoport követelményeinek kell megfelelni,

- térfőnök,

- tűzoltóparancsnok,

- tűzvédelmi vezető,

- utazó mozdonyfelvigyázó,

- valamennyi vágányon járó nehéz munkagép kezelője (aljköztömörítő, vágányfektető-daru, vágányirányító, vágányszabályozó, vágánystabilizátor, aláverő, kitérő aláverő, ágyazatrendező, Fad., Fd- szerelvény, dozátorszerelvény, motoros vágányemelő, hosszúsín- szállítószerelvény, síncsavarozó, sínhegesztő, szemétfelszedő- szerelvény, gyomírtószerelvény, sínmezőszállító szerelvény, motoros pőrekocsivezető, vendégsínfelszedő szerelvénykezelő),

- vasútforgalmi üzemmérnök,

- vasúti felsővezeték-szerelő csoportvezető,

- vasúti járműves daru kezelője, vezetője,

- vágánygépkocsi-vezető (tehervágány-gépkocsi, személyvágány- gépkocsivezető, tehervágánygépkocsi fékező és kísérő),

- vágányon kívül dolgozó és közlekedő nehézgépek vezetője, kezelője,

- váltókezelő, központi állítású váltóknál,

- vezető állomáskezelő - forgalmi szolgálattevői kötelezettséggel,

- vezető jegyvizsgáló,

- vonalellenőr (távközlés és biztosítóberendezés),

- vonatjelentő őr,

- vontatási telepi rendező,

- vontatási telepi váltóőr,

- vontatási vonatkísérő,

- vontató jármű végellenőr (próbavezető) futórpóbánál,

- zárt vezetőállású vonatvezető.

III. (harmadik) csoportos munkakörök:

- acetiléngázfejlesztőgép-kezelő,

- anyagvizsgáló mérnök (csoportvezető technikus) kísérleti csoportban,

- anyagvizsgáló részlegvezető,

- állomásfőnök, állomásfőnök-helyettes (forgalmi szolgálattevői kötelezettség nélkül),

- állomásfőnök-helyettes kereskedelmi (forgalmi szolgálattevői kötelezettség nélkül, ép színérzés nem szükséges),

- állomási balesetvizsgáló,

- állomásirányító,

- állomáskezelő (forgalmi kötelezettség nélkül),

- áruátadó és átvevő határállomáson (ép színérzés nem szükséges,

- áruirányító (főáruirányító, központi áruirányító, körzeti áruirányító) (ép színérzés nem szükséges),

- biztosítóberendezési műszerész,

- blokklakatos,

- darulakatos,

- daruvezető, darukezelő, darukötöző (ipari üzemek esetében ép színérzés nem szükséges),

- híradástechnikai műszerész,

- elektrikus, vezető elektrikus,

- építésvezető és helyettes (mérnök, technikus-hídépítési, épület- és hídfenntartó, hídfenntartó, szak- és szerelőipari, távközlés és biztosítóberendezés),

- figuráns,

- fordítókorong kezelője (kesekeny-nyomközű vonalakon),

- forgalmi átmenesztő,

- forgalmi hivatalnok (ép színérzés nem szükséges),

- földmunkagépkezelő,

- főépítésvezető (távközlés és biztosítóberendezés kivételével ép színérzés nem szükséges),

- főmérnök (távközlés és biztosítóberendezés),

- főnökségvezető és főmérnök (hídépítés, építési, magasépítési és építési géptelep főnökségnél, gépjavító üzemnél, pályafenntartási, épületfenntartási, felépítményvizsgáló főnökségen ép színérzés nem szüksőges),

- főnökségvezető (távközlés és biztosítóberendezés, pályafenntartás),

- főpályamester,

- gépi kocsitoló,

- gurítódombi váltókezelő (önműködő gurítóberendezés-kezelő),

- híradástechnikai műszerész,

- jegyvizsgáló,

- kábelszerelő,

- kazánkocsi fűtő (ép színérzés nem szükséges),

- kereskedelmi gyakornok (ép színérzés nem szükséges),

- kereskedelmi tartalékos (ép színérzés nem szükséges),

- kísérleti csoportvezető (anyagszerkezelés),

- kitűző mérnök (technikus),

- kocsifelíró (kocsiadat-felvevő),

- kocsiátjáró összerakó (ép színérzés nem szükséges),

- kocsiintéző, segédkocsi-intéző, teherkocsiirányító, körzeti kocsiintéző (ép színérzés nem szükséges),

- kocsitáblázó,

- könnyűgépkezelő (ép színérzés nem szükséges),

- közúti gépjárművezető,

- külsős munkára vezényelt valamennyi csoportba nem sorolt dolgozó, aki vasúti pályán elsodrási határon belül, űrszelvényen belül és közúton dolgozik,

- málházó (ép színérzés nem szükséges),

- mérnök, üzemmérnök, technikus (magasépítési csoportban ép színérzés nem szükséges),

- mérőkocsimester,

- mérővonatnál mérnök, technikus,

- mozdonyfelvigyázó (ép színérzés nem szükséges),

- mozdony- és kocsiátvevő,

- munkavezető (vasútépítés),

- munkavédelmi és balesetelhárítási ügyintéző,

- műszaki kocsiszolgálati főnök és helyettese,

- műúvezetőhelyettes - segédművezető (kivéve távközlés és bizttosítóberendezés, vasipari),

- művezető-műhelyi vezető és helyettes (kivéve ipari üzemek),

- oktatótiszt,

- ólmozó bárcázó,

- raktárnok (ép színérzés nem szükséges),

- rendezési jegyzékkészítő (ép színérzés nem szükséges),

- rendészeti ügyintéző,

- sínhegesztő csoportvezető, síncsiszoló,

- targoncavezető (gépállomáson és kizárólag az üzem belső területén foglalkoztatva) (ép színérzés nem szükséges),

- távközlési műszerész,

- termes kocsikísérő,

- térmester,

- tolópadvezető, kezelő (ép színérzés nem szükséges),

- üttörővasúti állomásfőnök,

- úttörővasúti üzemvezető és helyettese,

- úttörővasúti vonatvezető,

- ügyeletes tiszt,

- üzemfőnök,

- üzemfőnök-helyettes,

- üzemirányító (menetirőányító, központi főmenetirányító, tranzitirányító, területi üzemirányító, technikai irányító, vasútigazgatósági főüzemirányító, szakaszirányító, tervezőirányító, mozdonyirányító, személyzetirányító),

- üzemviteli statisztikus,

- vasúti felsővezeték-szerelő (ép színérzés nem szükséges),

- vasúti járműves darufűtő,

- vágányfékkezelő,

- vágányon - vasúti forgalom alatt - végzett helyszíni munkára vezényelt dolgozó,

- váltó- és jelzőlémpa kihordó és kezelő,

- váltótisztító,

- vámkezelő (ép színérzés nem szükséges),

- vezető mérnök (távközlés és biztosítóberendezés),

- villamos felsővezeték-építési főnökség, főépítésvezető és építésvezető,

- villamosfenntartási főnökség vezető,

- villamos vonatfőnökség vezető,

- vizsgáló főkalauz,

- vonali futópróbán résztvevő szakmunkás (ép színérzés nem szükséges),

- vonalkezelő (szakaszmérnök),

- vonatfel- és átvevő (ép színérzés nem szükséges),

- vonatkezelő (ép színérzés nem szükséges),

- vonatkirakó (ép színérzés nem szükséges),

- vonatlevelező (ép színérzés nem szükséges),

- vontatási főnök,

- vontatási kocsimester,

- vontatási telepi tűzőr és előfűtő.

2. számú melléklet a 14/1985. (XI. 30.) KM rendelethez

Ybl Miklós Közlekedésgépészeti Szakközépiskola 8003 Székesfehérvár Szabadságharcos u. 57.

Szamuely Tibor Ipari Szakközépiskola 5000 Szolnok Beloiannisz u. 57.

Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Bajzsy-Zs. u. 6.

Mechwart András Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet 1118 Budapest Rimaszombati út 2-8.

Kvassay Jenő Ipari Szakközépiskola 1068 Budapest Rippl Rónai u. 26.

Bebrits Lajos Közlekedési, Közlekedésgépészeti és Híradástechnikai Szakközépiskola 6724 Szeged Marx tér 14.

1. sz. Szakközépiskola 3510 Miskolc III., Rácz Á. u. 54-58.

Landler Jenő Szakközépiskola 4029 Debrecen III., Tanács u. 3.

Csanádi György Közlekedési Szakközépiskola 4625 Záhony József A. u. 49.

Bercsényi Miklós Közlekedési Szakközépiskola 9025 Győr Cinka Panna u. 2.

Mayer Lajos Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola 9026 Győr Bácsai u. 55.

Savaria Gépjárműtechnikai és Vasútgépészeti Szakközépiskola 9700 Szombathely Hadnagy u. 1.

Apáczai Csere János Szakközépiskola 7201 Dombóvár Arany J. tér 21.

3. sz. Ipari Szakközépiskola 3510 Miskolc Latabár E. u. 1.

Mészáros Lőrinc Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola 5130 Jászapáti Petőfi tér 1.

3. számú melléklet a 14/1985. (XI. 30.) KM rendelet

Munkarköri alkalmasságot kizáró fogyatékosságok

A megérthetőséget zavaró beszédhiba. Szellemi fogyatékosság.

A gerencoszlop mozgáskorlátozást okozó ferdülése, eltörése.

A munkavégzéshez nélkülözhetetlen végtagok, vagy azok egyes részeinek hiánya, vagy hiányos használhatósága.

Fejlődési rendellenesség, amely az adott munkakör ellátását akadályozza.

Az utazóközönséggel kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottaknál, a ruházat által szabadon hagyott testrészeken látható visszatetsző elváltozás.

Munkaköri alkalmasságot kizáró betegségek

A kültakaró olyan idült betegsége, amely a munkakör ellátását akadályozza.

A csontrendszer, az ízületek, izmok, inak idült gyulladásos, degeneratív funkciózavarral járó betegségei.

Sérülés utáni - a munkakör ellátását akadályozó funkciózavart okozó - csont, ízületi, in és izom elvátlozások.

Egyik oladli tüdő eltávolítása.

Idült légzőszervi betegségek jelentős légzésfunkciós károsodással.

Szív- és a nagyerek szájadékának szűkülete, vagy elégtelensége.

Koszorúér betegségek, rheumás carditis, vagy lezajlott infarctus utáni, továbbá egyéb eredetű következményes szívizom bántalom, műszeres vizsgálattal is kimutatható ingerképzési, ingervezetési, vagy repolarizációs zavar.

Cardiorespiratoricus elégtelenséggel járó kórképek.

Perifáriás verőerek szűkülete.

Postthromboticus syndroma, kiújuló thrombophlebitisek.

Magas vérnyomás betegség.

Primer anemiák és a vörösvértestképzés zavarai.

Kóros vérzékenység.

Rosszindulatú vérképzőszervi betegségek.

Nyirokrendszer idült, illetve rosszindulatú betegségei.

A tápcsatorna, máj, epehólyag és hasnyálmirigy idült, a munkakör ellátását akadályozó betegségei.

A vese és húgyivarszervek iddült gyulladásai, funkciózavart okozó szűkületei, tágulatai.

Nehprosis.

A here, mellékhere és dülmirigy idült gyulladásai.

A méh és függelékeinek idült gyulladásai.

A belsőelválasztású mirigyrendszerek az adott munkakör ellátását akadályozó betegségei, anyagcsere- és rendszerbetegségek, valamint allergiás eredetű kórképek.

A közép- és belsőfül idült gyulladásos betegségei.

Vertibuláris funkciózavarok.

A retina és látóieg idült gyulladása és elfajulása.

Glancoma (zöldhályog).

Cataracta (szürkehályog).

Kettős látás (Diplopia).

Farkasvakság, Lagophthalmus.

Nystagmus.

Színvakság.

A központi és perifériás idegrendszer idült gyulladásai, daganatai, elfajulása.

A központi és perifériás idegrendszer maradványtünetekkel járó sérülés utáni állapota.

Eszméletvesztéssel járó kórképek.

Psychopathia vagy elmebetegség minden formája.

Alkoholizmus, narcomania.

4. számú melléklet a 14/1985. (XI. 30.) KM rendelethez

A) újfelvételesektől megkívánt érzékszervi vasútalkalmassági követelmények

(1) I. (első) csoportban:

a) A jelentkezőnek mindkét szemét külön-külön vizsgálva, javító üveg nélkül az egyik szemnek 5/5 (1,0), a másik szemnek legalább 5/8 (0,7) látásélességgel kell rendelkeznie.

b) A színérzés biztos legyen. Újfelvételes mozdonyvezetőknél anomaloscopos vizsgálat végzése kötelező.

c) A vizsgált ép látótér és adaptációs képesség mellett testies (stereoscopos) látással rendelkezzen.

d) A vizsgáltnak ép dobhártya mellett a súgott beszédet zárt helyiségben, mindkét fülét külön-külön vizsgálva 5 méterről kell meghallania. Audiométerrel megállapított légvezetéses küdzöbérték 3000 Hz-nél a 20 dB-t ne haladja meg.

e) A vizsgált személy sem organikus, sem psychés funkciós idegrendszeri betegségben nem szenvedhet.

(2) II. (második) csoportban:

a) A jelentkezőnek mindkét szemét külön-külön vizsgálva, egyik szemmel 5/5 (1,0), a másik szemmel 5/8 (0,7) látásélességet kell elérnie, éspedig convex üveg esetén +3,0 D-ig, vagy concav üveg esetén 5,0 D-ig terjedhető szférikus, vagy cylindrikus fénytörő hatású javító üveggel.

b) A színérzés biztos legyen. (A kivételt lásd az I. számú mellékletben.)

c) Ép látótér és adaptációs képesség mellett a vizsgált testies (stereoscopos) látással rendelkezzen.

d) Súgott beszédet zárt helyiségben a vizsgáltnak mindkét fülét külön- külön vizsgálva, 5 méterről kell meghallania. Audiométerrel megállapított átlagos beszédveszteség 2000 Hz-nél a 20 dB-t ne haladja meg.

e) A vizsgált személy sem organikus, sem psychés funkciós idegrendszeri betegsében nem szenvedhet.

(3) III. (harmadik) csoportban:

a) A jelentkezőnek mindkét szemét külön-külön vizsgálva 5/10-5/10 (0,5-0,5) látásélességet kell elérnie, éspedig convex üveg esetén +4,0 D-ig vagy concav üveg esetén -7,0 D-ig terjedhető szférikus, vagy cylindrijus fénytörő hatású javító üveggel.

b) A színérzés biztos legyen. (A kivételt lásd az 1. számú mellékletben.)

c) A vizsgált ép látótérrel, adaptációs képességgel, valamint testies (stereoscops) látással rendelkezzen.

d) Súgott beszédet zárt helyiségben a vizsgáltnak mindkét fülét külön- külön vizsgálva, legalább 5 méterről kell meghallania. Audiométerrel megállapított átlagos beszédveszteség 2000 Hz-nél a 30 dB-nél ne haladja meg.

e) A vizsgált személy sem organikus, sem psychés funkciós idegrendszeri betegségben nem szenvedhet.

B) Időszakos vizsgálat alkalmával régi dolgozóktól megkívánt érzékszervi vasútalkalmassági követelmények

Régi dolgozónak minősül az, aki legalább három évig ugyanabban a munkakörben dolgozik folyamatosan.

(1) I. (első) csoportban:

a) A dolgozónak javító üveg nélkül külön-külön vizsgálva, mindkét szemével 5/10-5/10 (0,5-0,5) látásélességgel kell rendelkeznie, illetve ha az egyik szem látásélessége legalább 5/8 (0,7), akkor a másik szemen elfogadható az 5/15 (0,3) látásélesség. Tehát a két szem együttes visusa 1,0 (0,5+0,5=1,0, vagy 0,7+0,3=1,0) kell legyen.

b) A színérzés biztos legyen.

c) A vizsgált ép látótér és adaptációs képesség mellett testies (stereoscopos) látással rendelkezzen.

d) Zárt helyiségben mindkét fülét külön-külön vizsgálva, a súgott beszédet 5 méterről kell meghallania. Audiométerrel megállapított átlagos beszédvesztesége 2000 Hz-nél a 20 dB-t ne haladja meg.

e) A vizsgált személy sem organikus, sem psychés funkciós idegrendszeri betegségben nem szenvedhet.

(2) II. (második) csoportban:

a) A dolgozónak külön-külön vizsgált mindkét szemével legalább 5/10 (0,5) látásélességet kell elérnie, éspedig convex üveg esetén +4 D-ig, vagy concav üveg esetén -6 D-ig terjedhető szférikus vagy cylindrikus fénytörő hatású javító üveggel.

b) A színérzés biztos legyen. (A kivételt lásd az 1. számú mellékletben.)

d) Zárt helyiségben mindkét füllel, külön-külön a súgott beszédet 3 méterről kell meghallania. Audiométerrel megállapított átlagos beszédveszteség 2000 Hz-nél a 35 dB-t ne haladja meg.

e) A vizsgált személy sem organikus, sem psychés funkciós idegrendszeri betegsében nem szenvedhet.

(3) III. (harmadik) csoportban:

a) A dolgozónak együtt vizsgált mindkét szemével 5/15 (0,3) látásélességet kell elérnie, éspedig convex üveg esetén +5,0 D-ig, vagy concav üveg esetén -10,0 D-ig terjedhető szférikus, vagy cylindrikus fénytörő hatású javító üveggel.

b) A színérzés biztos legyen (A kivételt lásd az 1. számú mellékletben.)

c) A vizsgált ép látótér és adaptációs képesség mellett testies (stereoscopos) látással rendelkezzen.

d) A társalgó beszédet zárt elyiségben, külön-külön vizsgált mindkét fülével a dolgozónak 5 méterről kell meghallania. Audiométerrel megállapított átlagos beszédveszteség a 40 dB-t ne haladja meg.

e) A vizsgált személy sem organikus, sem spychés funkciós idegrendszeri betegsében nem szenvedhet.