1985. évi 16. törvényerejű rendelet

a bírósági cégnyilvántartásról

Gazdasági életünkben a törvényesség teljesebb megvalósulása, a vagyoni viszonyok terén a forgalom biztonságának fejlesztése érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

A cégjegyzék

1. §[1] A cég és fióktelepe nyilvántartására a megyei (fővárosi) bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) cégjegyzéket vezet.

2. § A cégjegyzékben kell nyilvántartani

a)[2] a cég formáját (pl. állami vállalat, szövetkezet, részvénytársaság),

b) a cég elnevezését és székhelyét,

c) a cég keletkezésére, tevékenységére, tulajdoni és vagyoni viszonyaira, tagjaira, valamint a megszűnésére vonatkozó adatokat;

d) a cég képviseletével kapcsolatos adatokat, továbbá

e) azokat az adatokat, jogokat és tényeket, amelyek bejegyzését jogszabály elrendeli.

3. § E törvényerejű rendelet alkalmazásában

a)[3] a cég az a jogi személy vagy magánszemély - ideértve ezek közös név alatt működő társaságait -, amely (aki) meghatározott név alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, s e nevet aláírásul használja;

b) a székhely - eltérő rendelkezés hiányában - az ügyintézés helye, illetőleg központja;

c) a telep a tevékenység gyakorlásának helye; több telep esetén fióktelep a cég székhelyétől (főtelepétől) különböző helyen működő telep.

A cégnyilvántartás alapvető elvei

4. § (1) A cégjegyzék hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetőleg azok változását; a cégjegyzék - ha jogszabály kivételt nem tesz - nyilvános.

(2) Nem vehető figyelembe, ha harmadik személy arra hivatkozik, hogy a cégjegyzékben feltüntetett valamely adat, jog vagy tény fennállásáról nem tudott.

(3) A bejegyzést kérő - a jóhiszemű személyekkel szemben - nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett adat, jog vagy tény nem felel meg a valóságnak.

5. § A cégjegyzékbe olyan céget lehet bejegyezni, amelynek bejegyeztetését jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi.

6. § (1) A cégjegyzékbe való bejegyzés - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik, ideértve a változás, illetőleg a törlés bejegyzését is.

(2) A bejegyzési kérelem alapjául szolgáló szerződés érvényességét a cégbíróság csak annyiban vizsgálhatja, amennyiben a szerződés érvénytelenségét hivatalból is figyelembe kell vennie. Semmis szerződés alapján a cégjegyzékbe bejegyzésnek nincs helye.

7. § (1)[4] A bejegyzésre irányuló kérelmet kötelező cégbejegyeztetés esetén a cég létrejöttétől, gazdasági társaság esetén a társasági szerződés megkötésétől (alapszabály elfogadásától), illetve hatósági jóváhagyás esetén annak napjától, bármely változás, illetőleg törlés bejegyzésénél - minden bejegyzett cég esetében - a változástól (hatósági jóváhagyás esetén annak napjától) számított harminc napon belül kell előterjeszteni.

(2)[5] A bejegyzésre illetékes cégbíróság 5000 forinttól 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt; aki az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti.

(3)[6] Ha a cégjegyzékbe már bejegyzett gazdasági társaságra vonatkozó, a cégjegyzékben már szereplő valamely bejegyzés alapjául szolgáló adat, jog vagy tény megváltozásának a cégjegyzékbe történő bejegyzése iránti kérelmet a cégbíróság elutasítja, emellett a 13. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedéseket is alkalmazhatja.

(4)[7] Az a bejegyzett cég, amelynek bejegyeztetését jogszabály nem teszi kötelezővé, bármikor, indokolás nélkül kérheti a cégjegyzékből való törlését.

(5)[8] A cégbíróság a cég bejegyzésének törléséről hivatalból határoz, ha a cég tényleges megszűnéséről szerez tudomást és a bejegyzés törlése iránt nem terjesztettek elő kérelmet. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a cég megszűnt fióktelepére is.

8. § (1) A cégjegyzékbe nem lehet bejegyezni a cég olyan elnevezését, amely más névviselési jogát sérti. Ez a rendelkezés vonatkozik az elnevezésben szereplő Vezérszóra, üzletjelzőre és védjegyre is, függetlenül az elnevezésen belüli elhelyezkedésétől.

(2)[9] A cég elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, a cégjegyzékbe korábban bejegyzett cégek elnevezésétől világosan különböznie kell. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a cég elnevezésének arra a részére, amely a cégtulajdonos magánszemély(ek) nevét foglalja magában.

9. §[10] (1) A cég elnevezésének a cég tényleges formáját és tevékenységét kell tükröznie, s nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes.

(2) Ország, közigazgatási egység nevét, "országos", "magyar" vagy "nemzeti" és ezekhez hasonló jelzőket, a történelem kiemelkedő személyiségei nevét, valamint olyan elnevezést, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak az arra illetékes szerv engedélyével, illetőleg a jogosult hozzájárulásával lehet a cég elnevezésébe felvenni. Illetékes szervnek közigazgatási egység nevének a cég elnevezésébe történő felvétele esetén az adott területi (helyi) tanács végrehajtó bizottságának a cég tevékenysége (főtevékenysége) szerint illetékes szakigazgatási szervét, a történelem kiemelkedő személyisége neve esetében a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával egyetértésben az igazságügyminisztert, egyéb esetekben pedig a cég tevékenysége (főtevékenysége) szerint illetékes minisztert, (országos hatáskörű szerv vezetőjét) kell tekinteni.

10. § (1)[11] A cég elnevezésében csak magyar, illetőleg meghonosodott idegen szavak, valamint bejegyzett saját védjegyre, vagy szabadalomra utaló szavak szerepelhetnek. Gazdasági társaság cégének az elnevezése tartalmazhatja a tagjai nevét, vagy cégére való utalást is. Ezeken kívül idegen szó az elnevezésben csak akkor használható, ha annak azonos értelmű magyar nyelvű megfelelője nincs. Az elnevezésnek meg kell felelnie a magyar nyelv és helyesírás szabályainak.

(2) Ha a cég elnevezése több nyelvű, az idegennyelvű elnevezésnek értelemszerűen kell egyeznie a magyar nyelvű elnevezéssel, de meg kell felelnie az adott idegen nyelv helyesírási szabályainak is. A fordítást hitelesíttetni kell.

(3) A cég elnevezésében rövidítés csak kivételesen és indokolt esetben használható. E korlátozás nem vonatkozik a cég formáját jelölő közismert rövidítésre (pl. Rt., Kft.).

Eljárás jogszabálysértés esetén

11. §[12] (1) Ha a cégjegyzékben szereplő valamely bejegyzés alapjául szolgáló adat, jog vagy tény megváltozása folytán a bejegyzés jogszabályt sért, a cégbíróság a céget képviselője útján felhívja a jogellenesség megszüntetésére, illetőleg az arra irányuló kérelem benyújtására. Ha a cég a megadott határidőben a következményekre történő figyelmeztetés ellenére a felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság a jogszabályt sértő bejegyzést a cégjegyzékből hivatalból törli, vagy a 12. § (1) bekezdésében felsorolt cégek esetében a céget megszűntnek nyilvánítja, egyéb cégek esetében pedig a céget a cégjegyzékből hivatalból törli.

(2) Ha a könyvvizsgáló értesítése szerint a gazdasági társaságokról szóló törvény 42. §-ában meghatározott esetekben a társaság legfőbb szerve a szükséges döntéseket nem hozta meg, a bíróság a gazdasági társaságot képviselője útján felhívja a szükséges döntések meghozatalára. Ha a társaság legfőbb szerve a felhívásnak a következményekre történő figyelmeztetés ellenére a megadott határidőben nem tesz eleget, a bíróság a társaságot megszűntnek nyilvánítja, és egyben eltiltja a további működéstől.

12. §[13] (1) A cégbíróság indítványra felülvizsgálja, hogy

a) a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok és a társasági szerződés (alapszabály), valamint a szervezetére és működésére vonatkozó egyéb okiratok rendelkezésével;

b) a jogi személy vállalata (Ptk. 70. §), valamint a leányvállalat szervezeti és működési szabályzata, a szervezetére és működésére vonatkozó más belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint a létesítő határozatnak, továbbá egyéb határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, a létesítő határozat és a belső szabályzatok rendelkezéseivel.

(2) A cégbíróság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az ügyész, a feladatkörébe tartozó kérdésekben a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, továbbá leányvállalat esetében a létesítő szerv felett felügyeletet, illetőleg törvényességi felügyeletet gyakorló szerv indítványára jár el.

(3) A cégbíróság felülvizsgálati jogköre nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, vagy külön jogszabályon alapuló államigazgatási eljárásnak, illetve - a gazdasági társaság jogsértő határozatának bíróság előtti megtámadhatóságát ide nem értve - más bírósági eljárásnak van helye.

(4) A cégbíróság az indítványról annak keretei között dönt. Ha olyan törvénysértést is észlel, amely az eljárás alapjául szolgáló indítványnak nem tárgya, erről az indítványt tevőt értesíteni kell.

13. § (1) Az indítvány alapján a cégbíróság

a) írásban figyelmeztetheti a cég képviseletét ellátó személyt;

b) megsemmisítheti a cég határozatát és szükség esetén új határozat hozatalát rendelheti el;

c) a cég általános vezetését ellátó vezetőtestület hatáskörébe tartozó kérdésekben - a működés törvényességének helyreállítása céljából - összehívhatja a testület ülését;

d) a megtámadott határozat végrehajtását, illetőleg - ha a törvényes működés nem biztosítható - a cég működését felfüggesztheti;

e) ha az ismételt vagy súlyos törvénysértés figyelmeztetés ellenére másként nem orvosolható, a céget megszűntnek nyilváníthatja, s egyben eltilthatja a további működéstől.

(2) A cégbíróság felülvizsgálati jogkörben hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye.

(3)[14] Ha a cégbíróság a jogi személy vállalatát vagy a leányvállalatot, illetőleg a gazdasági társaságot megszűntnek nyilvánítja, a külön jogszabály rendelkezése szerint felszámolásnak vagy végelszámolásnak van helye.

(4) A cégbíróság a jogerős határozatáról

a) leányvállalat és jogi személy vállalata esetében a létesítő szervet, valamint a létesítő, szerv felett törvényességi felügyeletet gyakorló szervet,

b)[15]

c) a cég székhelye szerint illetékes törzskönyvi hatóságot is értesíti.

(5) Az értesített szervek az általuk tett intézkedésről tájékoztatják a cégbíróságot.

(6) Ha a cégbíróság jogerős határozata valamely - a cégjegyzékben szereplő - bejegyzést érint, a cégjegyzéket vezető bíróság hivatalból intézkedik a változásnak a cégjegyzékbe való bejegyzése iránt.

13/A. §[16] A cégjegyzékbe bejegyzett adatot, jogot vagy tényt a külön jogszabályban meghatározott esetekben a cég költségére kell közzétenni. A bejegyzésre illetékes cégbíróság a közzététel elrendelését követően a közlemény szövegét az Igazságügyi Minisztériumba felterjeszti. Az Igazságügyi Minisztérium gondoskodik a közlemény közzétételéről.

13/B. §[17] (1) A bíróságoknál nyilvántartott cégek adatairól az igazságügyminiszter országos nyilvántartási alakít ki.

(2) Az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti a cégbírósági közlemények közzétételére szolgáló hivatalos lapot.

Záró rendelkezések

14. § A cégbíróság eljárására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a polgári nemperes eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

14/A. §[18] (1) A gazdasági társaság azon ügyeiben, amelyeknek elbírálását a gazdasági társaságokról szóló törvény a cégbíróság hatáskörébe utalja a cégbíróság nemperes eljárásban jár el.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a cégbíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat megállapítsa.

15. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vállalat a vállalati nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. A vállalatot a cégjegyzékbe is be kell jegyeztetni. A vállalat megszűnéséhez a vállalati nyilvántartásból való törlés szükséges. A vállalat megszűnését a cégjegyzékbe is be kell jegyeztetni."

(2) A Ptk. 571. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gazdasági társaság megszűnik, ha)

"f) a bíróság a társaságot megszűntnek nyilvánítja."

16. § (1) Ez a törvényerejű rendelet az 1986. évi január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A cégjegyzékek szerkesztésének és vezetésének részletes szabályait, a cégbejegyzési, valamint a jogszabálysértés esetén, követendő eljárás rendjét, továbbá a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok, jogok és tények körét az igazságügyminiszter állapítja meg.

(3) A törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

- az 1875:XXXVII. törvénycikkbe foglalt Kereskedelmi Törvény 7. §-a, 18. §-a, 21. §-a, 23-24. §-a, 41-42. §-a, 198. §-ának (3) bekezdése, 217. §-a,

- a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló 1930: V. törvénycikk 12. §-a, 14. §-ának (2) bekezdése, 16. §-ának (2) bekezdése, 75. §-a (3) bekezdésének második mondata, 84. §-ának (4) bekezdése, 87. §-a, 90. §-ának (3) bekezdése,

- a cég megszűnésének a kereskedelmi cégjegyzékbe hivatalból bevezetéséről szóló 1927: III. törvénycikk,

- a cégbirtokosok személyében beállott változásnak a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetése tárgyában kiadott 2840/1944. ME számú rendelet, továbbá

- a kereskedők és a kereskedelmi társaságok cégbejegyzése tárgyában kiadott 1480/1942. ME számú rendelet

hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára