1/1985. (I. 17.) ME rendelet
egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján az érintett miniszterekkel és érdekképviseleti szervek vezetőivel egyetértésben a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzatot (a továbbiakban: Sz.), valamint a gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet végrehajtásáról rendelkező 2/1982. (IV. 26.) SZOT szabályzatot a következek szerint módosítom:
1. §
Az Sz. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § A javító-nevelő és a szigorított javító-nevelő munkát végző személyre a munkaviszonyban álló dolgozók biztosítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha a szövetkezeti tag a javító-nevelő munkát a szövetkezetben végzi, a tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A javító-nevelő munkát végző személynél keresetként a bírói ítéletben előírt csökkentés nélküli munkadíjat kell figyelembe Venni."
2. §
Az Sz. 9. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Egyedülállónak kell tekinteni azt, akinek a)
"e) házastársa szigorított javító-nevelő munkát végez."
3. §
Az Sz. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
"14/A. § Ha a biztosított munkáltatója az R. 28. §-ában, illetőleg az Sz. 14. §-ában megjelölt irányadó időszak alatt változott, táppénzét annál a munkáltatónál eltöltött irányadó időszakban elért kereset - ideértve az év végi részesedést és a jutalmat is - alapján kell megállapítani, ahol a keresőképtelenség bekövetkezésekor dolgozott. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a biztosítás megszűnése után keresőképtelenné vált biztosítottra is."
4. §
Az Sz. 15. §-ának az 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 5. §-ával módosított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a biztosítottnak sem a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben, sem pedig a keresőképtelenség bekövetkezésének évében nincs olyan keresete, amelynek figyelembevételével a kereset napi átlaga megállapítható, naptári napi átlagként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet a biztosított a keresőképtelenség első napját megelőző naptári évben munkavégzés esetén egy naptári nap alatt év végi részesedés és jutalom nélkül átlagosan elérhetett volna.
Ezt az összeget a biztosítottnak a keresőképtelenség első napjától betöltött munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók naptári napi keresetét alapul véve az érdekképviseleti szervvel (munkahelyi szakszervezeti szervvel, szövetkezeti bizottsággal stb.) egyetértésben a munkáltató igazolja."
5. §
Az Sz.-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 10. §-ával megállapított 20/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20/C. § A bedolgozó, a részes munkát vállaló, a gazdasági dolgozó, a háztartási alkalmazott, az alkalmi fizikai munkát végző, a megbízásos jogviszonyban álló, valamint a szigorított javító-nevelő munkát végző személy részére a táppénz a vasárnap kivételével a naptári hét minden napjára jár."
6. §
Az Sz.-nek az 5/1976. (XII. 18.) SZOT számú szabályzat 13. §-ával megállapított 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"24/A. § (1) A terhességi- gyermekágyi segély alapjául szolgáló kereset napi átlagát úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakra figyelembe vehető keresetet el kell osztani az Sz. 16. §-a szerint megállapított osztószámmal. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni az év végi részesedés, a jutalom, a prémium és a jutalék naptári napi átlagának megállapítására is.
(2) Ha a biztosított táppénzben részesült, és folytatólag terhességi- gyermekágyi segélyre jogosult, terhességi- gyermekágyi segélyének összegét a táppénz alapjául szolgáló, az (1) bekezdés szerinti kiszámított naptári napi átlagkereset figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosított táppénzének megszűnését követően nem folytatólag, de még a táppénzfolyósítás első napját magában foglaló naptári évben válik terhességi- gyermekágyi segélyre jogosulttá.
(3) A terhességi- gyermekágyi segély minden naptári napra jár, az Sz. 20/C. §-ában felsorolt) személyeknek pedig azokra a napokra, melyekre a táppénz."
7. §
Az Sz. a következő 24/B-24/E. §-sal egészül ki:
"24/B. § Gyermekgondozási díj az örökbe fogadó, a mostoha és a nevelőszülőnek is jár. A jogosultsághoz szükséges feltételeknek az örökbefogadás, illetőleg a gondozásbevétel időpontjában kell fennállniuk.
24/C. § A gyermekgondozási díjra való jogosultság megállapításánál az Sz. 9. §-ában foglaltakat megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy egyedülállónak kell tekinteni azt az apát is, akinek a házastársa (élettársa) az illetékes orvos igazolása szerint betegsége miatt a gyermekét nem tudja gondozni.
24/D. § Ha a gyermekgondozási díjra jogosultság elbírálásakor munkaviszonyban (ipari szövetkezeti tagsági viszonyban) és mezőgazdasági szövetkezeti tagként eltöltött időket is egybe kell számítani, minden közös munkában töltött napot háromnapi munkaviszonynak (ipari szövetkezeti tagsági viszonynak) kell tekinteni.
24/E. § Gyermekgondozási díjra való jogosultság szempontjából a mezőgazdasági szövetkezet tagjánál közös munkában töltött napként az Sz. 34. §-a szerint megállapított munkanapokat, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony létrejöttét megelőzően munkaviszonyban, ipari szövetkezeti tagsági viszonyban vagy bedolgozóként biztosításban töltött napokat kell figyelembe venni."
8. §
Az Sz. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § A családi pótlékra jogosultság szempontjából ugyanazokat kell egyedülállónak tekinteni, akik a betegségi és anyasági ellátásra jogosultság szempontjából is egyedülállónak minősülnek azzal az eltéréssel, hogy az Sz. 9. §-a (2) bekezdésének b) és e) pontja, valamint (6) bekezdése nem alkalmazható."
9. §
Az Sz. a következő 37/C. §-sal egészül ki:
"37 C. § A térítés mellett intézetben, nevelőotthonban, csecsemő- vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek után járó családi pótlók összege nem haladhatja meg a szülő által fizetett térítési díj összegét."
10. §
Az Sz. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a gyermek az együttélő házastársak háztartásában van, és a családi pótlékra mindketten jogosultak, a családi pótlék a férj jogán jár. A feleség jogán jár a családi pótlék, ha arra a férj nem, jogosult, gyermekéről már legalább két hónapja nem gondoskodik, szigorított javító-nevelő munkát végez, vagy ha a feleség magasabb összegű családi pótlékra jogosult."
11. §
Az Sz. a következő 94/A. §-sal egészül ki:
"94/A. § Üzemi balesetnek számít az a baleset is, amely az elítéltet a szigorított javító-nevelő munka végrehajtása során vagy azzal öszefüggésben éri."
12. §
Az Sz.-nek az 5//1982. (XII. 13.) SZOT szabályzat 15. §-ával megállapított 95/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"95/A. § Az alkalmai fizikai munkát végző személy, a gazdasági dolgozó, a háztartási alkalmazott, valamint a szigorított javító-nevelő munkát végző személy baleseti táppénzének a napi összege 120 forint."
13. §
Az Sz.-nek a 4/1983. (XII. 20.) SZOT számú szabályzat 14. §-ával megállapított 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"96. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag baleseti táppénzét a baleseti járadék alapját képező -az R. 80. §-a (5) bekezdésének és 81. §-ának alkalmazása nélkül számított - nyugdíjjárulékkal csökkentett átlagkereset figyelembevételével havi összegben kell megállapítani. Ha a baleseti táppénzt nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár."
14. §
Az Sz.-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT számú szabályzat 15. §-ával megállapított 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"96 A. § Ha a mezőgazdasági szövetkezeti tag az első ízbeni baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követően ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, baleseti táppénzét - ha ez kedvezőbb - az újabb keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül elért, nyugdíjjárulékkal csökkentett kereset havi átlaga alapján, a baleseti járadék összegének kiszámítására vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani."
15. §
Az Sz. 108. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, jelenlegi (2)-(4) bekezdésének számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
"(2) Ha a gyermek egyéves kora után az együttélő házastársak (élettársak) közül az apa igényli a gyermekápolási táppénzt, igényét az anya munkáltatójánál működő társadalombiztosítási kifizetőhelynél, ennek hiányában a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) kell bejelentenie."
16. §
Az Sz. 110. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, jelenlegi (4)-(5) bekezdésének számozása (5)-(6) bekezdésre változik:
"(4) A gyermekgondozási díjat havonta utólag kell folyósítani
a) a kifizetőhelyen a munkabér (munkadíj) végelszámolásakor,
b) a társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig."
17. §
Az Sz. 183. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A szigorított javító-nevelő munkát végző személyt foglalkoztató munkáltató, illetőleg büntetésvégrehajtási intézet a társadalombiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot az elítélt csökkentés nélküli keresete után köteles megállapítani és elszámolni."
18. §
Az Sz.-nek az 1/1933. (IV. 6.) SZOT szabályzat 8. §-ával megállapított, és a 4/1983. (XII. 20.) SZOT szabályzat 26. §-ával módosított 200/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"200/B. § (1) Az, aki kisiparosként, magánkereskedőként kiegészítő tevékenységet folytait, a baleseti járulékot az ipar jogosítvány, valamint a magánkereskedői igazolvány kézbesítése napját magában foglaló hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles fizetni, amelyben azt visszaadta, jogerősen visszavonták, illetőleg a kisipari, magánkereskedői tevékenység gyakorlásától eltiltó bírói határozat jogerőre emelkedett.
(2) Ha a kisiparos, magánkereskedő kiegészítő tevékenységet folytat és egyidejűleg gazdasági munkaközösségnek,-ipari szakcsoportnak is tagja, havi 250 forint baleseti járulékot köteles fizetni.
(3) A kisiparosként, magánkereskedőként kiegészítő tevékenységet folytató személy nem köteles baleseti járulékot fizetni arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, katonai szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, vagy szigorított őrizet alatt áll.
(4) A kiegészítő tevékenységet folytató kisiparost, magánkereskedőt kérésére mentesíteni kell a baleseti járulék fizetése alól a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig.
(5) Ha a kisiparosként, magánkereskedőként kiegészítő tevékenységet folytató személy meghal, a baleseti járulékfizetési kötelezettség az elhalálozás: napját megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg.
(6) A kisiparosként, magárikereskedőként kiegészítő tevékenységet folytató személy baleseti ellátásra akkor jogosult, ha az üzemi baleset a baleseti járulékfizetési kötelezettség tartalma alatt következett be."
19. §
Az Sz. 242. §-áriak az 5/1982. (XII. 13.) SZOT szabályzat 56. §-ával megállapított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyilvántartólap vezetésére kötelezett munkáltatók minden naptári hónapra vonatkozóan összesítő elszámoláson kötelesek kimutatni
a) a társadalombiztosítási járulék alapját és a fizetendő társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék,
b) a szakszövetkezetnél a tagok által befizetett társadalombiztosítási, szakszövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti járulék,
c) a vállalati gazdasági munkaközösség által a kiegészítő tevékenységet folytatók után befizetett társadalombiztosítási járulék
összegét."
20. §
Az Sz.-nek az 1/1931. (XI. 14.) SZOT szabályzat 40. §-ával megállapított 247/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és (6) bekezdéssel egészül ki;
"(5) A vállalati gazdasági munkaközösség a kiegészítő tevékenységet folytató tagjairól nem köteles az (1) bekezdés d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben említett adatokat bejelenteni, továbbá az összesítő kimutatást benyújtani.
(6) A gazdasági munkaközösség, ipari szakcsoport köteles kisiparos és magánkereskedő tagjának a tagsági viszonyával összefüggő tevékenységéből származó, előző évi adóköteles jövedelméről a kisiparos, illetőleg a magánkereskedő érdekképviseleti szervét minden év szeptember 30-ig értesíteni."
21. §
Az Sz. 252. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A gyermekgondozási díjban részesülő köteles három napon belül a folyósító szervnek bejelenteni, ha munkába lép, hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét megkezdi, külföldre távozik vagy a gyermek a háztartásából (gondozásából) elkerül."
22. §
Az Sz.-nek az 5/1932. (XII. 13.) SZOT számú szabályzat 71. §-ával megállapított 2. számú melléklete a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Munkakörök, amelyekben a nyugdíjasok nyugdíjuk korlátozása nélkül foglalkoztathatók:)
"a) az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményeknél az óvónői, illetőleg a pedagógusi, valamint a gyermekintézményeknél a dajkai,"
23. §
A 2/1982. (IV. 26.) SZOT szabályzat 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az R. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti munkavállalás esetén nem folyósítható a gyermekgondozási segély akkor, ha a dolgozó munkaideje -éves átlagban - a törvényes munkaidő felét meghaladta."
24. §
(1) Ez a rendelet - a 7., 15., 16. és 21. §-ai kitételével - kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1985. január 1. napjától kell alkalmazni. Egyidejűleg az Sz. 19. §-ának (2) bekezdése, 22. és 37/A. §-a hatályát veszti.
(2) A rendelet 7., 16. és 21. §-ai 1985. március 1. napján, a 15. §-a pedig szeptember 1. napján lép hatályba. Az Sz. 9/A. §-a 1985. szeptember 1. napjától hatályát veszti.
(3) A rendelet 13. és 14. §-át az 1984. december 31. napját követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.
(4) Annak a biztosítottnak, akinek a terhességi-gyermekágyi segélyét az 1984. december 31-én hatályos rendelkezések szerint állapították meg és
a) folytatólag gyermekgondozási díjban részesül, a terhességi- gyermekágyi segélyének alapját képező napi átlagkeresetet a 6. § alapján naptári napi átlagkeresetre kell átszámítani.
b) a gyermekgondozási díjat nem folytatólag veszi igénybe, az alapjául szolgáló átlagkeresetet a díj megállapításakor hatályos rendelkezések szerint kell megállapítani.
Dr. Csehák Judit s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese