2/1985. (II. 16.) MM rendelet

a nappali tagozaton iskolai képzésben résztvevőkkel köthető tanulmányi szerződésről

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 11. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A rendelet hatálya a munkáltatónak - kivéve a magánmunkáltatót -

a) felsőoktatási vagy középfokú oktatási intézmény (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény) nappali tagozatos magyar állampolgár hallgatójával, illetve tanulójával,

b) végleges magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező és hazai felsőoktatási vagy középfokú oktatási intézményben tanulmányait folytató külföldi állampolgárságú hallgatóval, illetve tanulóval, továbbá

c) külföldi felsőoktatási intézményben tanulmányait folytató - a II. évfolyamot sikeresen befejező - magyar ösztöndíjas hallgatóval

[az a)-c) pontban felsoroltak a továbbiakban együtt: hallgató] kötött tanulmányi szerződésére (a továbbiakban: szerződés) terjed ki.

(2) A szakmunkásképzésben részt vevő tanulókkal köthető tanulmányi szerződésekre e rendelet rendelkezéseit a külön jogszabályban* foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.[1]

(3) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek által köthető szerződésekről a felügyeletet gyakorló miniszter az e rendeletben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.

2. §

A tanulmányi szerződésben a munkáltató a tanulmányi idő tartamára munkáltatói támogatás (a továbbiakban: ösztöndíj) folyósítására, a hallgató pedig a szerződésben megjelölt képzettség megszerzése után az ösztöndíj folyósításával egyező időtartamra a munkáltatónál munkaviszony létesítésére vállal kötelezettséget.

3. §

(1) Állami költségvetési szerv az ösztöndíjra központilag megállapított költségvetési keretösszege terhére budapesti munkahely betöltése érdekében felsőoktatási intézmény hallgatójával nem köthet szerződést.

(2) Az az állami költségvetési szerv, amely ösztöndíjat az erre a célra központilag megállapított költségvetési keretösszegen felüli pénzügyi forrásból is folyósíthat, az (1) bekezdésben említett munkahelyek betöltésére is köthet szerződést, kivéve, ha a költségvetési szerv felett felügyeletet gyakorló miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője eltérően rendelkezik.

4. §

(1) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen

a) az ösztöndíj havi összegét, folyósításának kezdő és a tanulmányok befejezésétől függő végső időpontját [6. § (1) bek.].

b) a hallgató munkába állásának helyét, idejét (a vállalat melyik üzemében, vagy üzemrészében, milyen szakterületen és munkakörben, illetőleg mikor köteles munkába lépni),

c) a 12. § (1) és (4) bekezdésében felsoroltak értesítési kötelezettségét az ott meghatározott eseményekről és időtartamon belül.

(2) A felek a szerződésben - az ösztöndíjon kívül - egyéb olyan szolgáltatásokban is megállapodhatnak, amelyek a munkáltató és a hallgató kölcsönös kapcsolatát erősítik, vagy amelyeket egyéb okból lényegesnek tartanak. Ennek megfelelően:

a) a munkáltató a hallgató számára tanulmányai alatt üdülési lehetőséget biztosíthat, tanulmányaihoz szakmai segítséget nyújthat, pályázatok kiírásával, díjazásával támogathatja a tudományos diákköri tevékenységet, a munkáltató tevékenységi köréből választott diplomamunka, a "jó" vagy ennél jobb tanulmányi eredmény elérése esetén jutalmat adhat, a munkaviszony létrejöttének időpontjában letelepedési támogatást nyújthat, vagy lakástámogatási hitelt, szolgálati lakást, a külön jogszabályban* meghatározott magánszálláson történő elhelyezést biztosíthat, albérleti hozzájárulást fizethet, ifjúsági takarékbetétet nyithat a hallgató nevére, az idegen nyelv tanulásához támogatást nyújthat stb.,[2]

b) a hallgató a munkáltatónál a szakmai felkészülését elősegítő munkát végezhet, illetőleg ha erre lehetőség nyílik, szakmai gyakorlatát a munkáltatónál végezheti stb.

(3) A munkaviszonynak a szerződésben meghatározott kötelező időtartamába a sorkatonai szolgálat, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetésnélküli szabadság időtartama nem számít be, kivéve, ha a felek erre az időtartamra vagy annak egy részére vonatkozóan a beszámításban megállapodtak,

5. §

(1) Az ösztöndíj havi összege legfeljebb 1500 forint.

(2) Az ösztöndíjat a tanulmányi eredmény figyelembevételéve kell megállapítani. Első évfolyamos hallgató esetében az I. félév tanulmányi eredménye az irányadó.

6. §

(1) Az ösztöndíj a szerződés megkötését követő hónap első napjától kezdődően az előírt tanulmányok befejezéséig, illetőleg a felsőoktatási intézményben tanulmányait folytató hallgató esetében a végbizonyítvány megszerzését követő első államvizsga-időszak utolsó napjáig jár.

(2) Az (1) bekezdésben említett időtartamon belül az ösztöndíjat a szorgalmi időben és a vizsgaidőszakban - ide értve a külföldön eltöltendő részképzést is - évenként legfeljebb 10 hónapon át és a kötelezően előírt szakmai gyakorlat idejére is folyósítani kell, kivéve a VI. évfolyamos orvostanhallgatót, akinek az ösztöndíjat - a pénzügyi forrástól függetlenül - a tanévre mindenkor előírt szorgalmi időszakra kell folyósítani.

(3) A munkáltató a (2) bekezdéstől eltérően az ösztöndíjat 12 hónapon át is folyósíthatja, kivéve, ha a szerződést a központi költségvetési keret terhére kötötték.

(4) A munkáltató az ösztöndíjat a tárgyhónapot megelőző hónap végéig köteles a hallgató részére kifizetni. Ha az ösztöndíj fizetése az oktatási intézménynél történik, a kifizetés napját az oktatási intézmény vezetője határozza meg.

(5) A külföldi felsőoktatási intézményben tanulmányait folytató magyar ösztöndíjas hallgató részére a sikeresen lezárt félévének igazolása esetén az ösztöndíjat félévenként forintban, egy összegben kell kifizetni. Ha a munkáltató az ösztöndíjat a hallgatónak vagy meghatalmazottjának nem tudja kifizetni, köteles azt a hallgató nevére szóló takarékbetétben elhelyezni.

7. §

(1) A munkáltató az ösztöndíjra vonatkozó pályázati hirdetményét közzététel végett valamennyi érintett oktatási intézménynek megküldheti.

(2) A külföldi felsőoktatási intézményben tanulmányait folytató magyar ösztöndíjas hallgató a pályázatról annak a minisztériumnak, országos hatáskörű szervnek az útján értesül, amely a külföldi ösztöndíj elnyerésére a Művelődési Minisztérium közreműködésével a pályázatot meghirdette (a továbbiakban: képeztető szerv).

8. §

(1) Kiskorú esetében a szerződés érvényességéhez a törvényes képviselő beleegyezése szükséges.

(2) A külföldi felsőoktatási intézményben tanulmányait folytató magyar ösztöndíjas hallgató esetében a szerződés érvényességéhez a képeztető szerv jóváhagyása szükséges.

9. §

(1) A tanulmányok folytatásáig az ösztöndíj folyósítása - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -szünetel, ha a hallgató a tanulmányait engedéllyel megszakítja, továbbá, ha félév- vagy évismétlésre utasították.

(2) Ha az ösztöndíj folyósítása az (1) bekezdésben említett okból két tanéven túl szünetel, a szerződés - ellenkező szerződési kikötés hiányában, illetőleg a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - megszűnik. Ebben az esetben a lényeges szerződésszegés következményeit kell alkalmazni.

(3) A felsőoktatási intézmény hallgatójának az ösztöndíjat - a szerződés megfelelő módosítása esetén - a gyermekgondozási segély időtartamára is lehet folyósítani.

10. §

(1) Az Mt. V. 11. §-ának (3) bekezdésében említett lényeges szerződésszegés az is, ha

a) a hallgató az oktatási intézménybe beiratkozási kötelezettségének neki felróható okból nem tett eleget,

b) a hallgatói jogállása - végbizonyítvány szerzése nélkül - megszűnik, vagy a hallgató más felsőoktatási intézménybe lép át és ez a munkáltató szakemberszükségletének biztosítását nem szolgálja.

(2) Nem minősül lényeges szerződésszegésnek, ha a hallgató

a) neki fel nem róható okból nem tudja az engedéllyel megszakított tanulmányait két év után folytatni,

b) a képesítésének megfelelő szakma gyakorlására egészségügyi okból alkalmatlanná vált,

c) neki. fel nem róható okból a szerződésben meghatározott időpontban nem tudja a munkát megkezdeni.

(3) A szerződést megszegő hallgatót terhelő ellenérték visszatérítését sem a vele szerződést kötő, sem más munkáltató nem engedheti el, illetve nem vállalhatja át.

(4) Ha a szerződés felbontása a hallgatónak felróható okból következett be, ennek a külön jogszabályban* meghatározott jogkövetkezményeit viselnie kell.[3]

11. §

A szerződést a munkáltató és a hallgató közös megegyezéssel módosíthatja vagy felbonthatja. Nem szükséges közös megegyezés a módosításhoz abban az esetben, ha az kizárólag a hallgató ösztöndíjának felemelését eredményezi az 5. § szerint meghatározott kereteken belül.

12. §

(1) A hallgató vagy törvényes képviselője, illetőleg a d) pontban foglaltakról az oktatási intézmény köteles a munkáltatót 15 napon belül értesíteni

a) a hallgató tanulmányi eredményéről félévenként,

b) a tanulmányok engedéllyel történő megszakításáról, a félév- évismétlésre utasításról,

c) a hallgatói jogviszony megszűnésére kiható okokról,

d) a bíróságnak a hallgatóval szemben alkalmazott jogerős büntetéséről.

(2) Az (1) bekezdésben említett értesítési kötelezettség teljesítésének határidejét - kivéve a külföldi felsőoktatási intézményben tanulmányait folytató magyar ösztöndíjas hallgatóra vonatkozó, a (3) bekezdésben foglalt eltérő rendelkezést - a tanulmányi eredmény változása, a tanulmányok megszakítása, a félév- vagy évismétlés engedélyezése kezdő napjától, a hallgatói jogviszony megszűnésének napjától, illetőleg a bíróság büntetését kimondó jogerős ítéletről szóló értesítésnek az oktatási intézményhez történő kézbesítését követő napjától kell számítani.

(3) A külföldi felsőoktatási intézményben tanulmányait folytató magyar ösztöndíjas hallgató értesítési kötelezettsége - kivéve az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat - a Művelődési Minisztérium határozatának kézhezvételét, illetőleg kézbesítését követő naptól kezdődik.

(4) A munkáltató köteles

a) a szerződés egy példányát az oktatási intézmény vezetőjének, illetőleg a 7. § (2) bekezdésében említett hallgató esetében a szerződés valamennyi példányát a képeztető szervnek megküldeni a szerződés megkötésétől,

b) az oktatási intézmény vezetőjét, illetőleg a képeztető szervet értesíteni a szerződés megszűnésétől vagy felbontásától számított 30 napon belül.

13. §

A középfokú oktatási intézmény, valamint az ösztöndíjat folyósító felsőoktatási intézmény a hallgatóival, illetőleg a képeztető szerv a 7. § (2) bekezdésében említett hallgatókkal kötött szerződésekről köteles nyilvántartást vezetni.

14. §

A szerződéssel kapcsolatos jogviták eldöntése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.

15. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a nappali tagozaton iskolai képzésben részt vevőkkel köthető tanulmányi szerződésekről szóló 7/1972. (IX. 15.) MM, valamint a módosításáról rendelkező 1/1973. (II. 1.) MM, a 4/1973. (IX. 13.) MM, a 2/1974. (I. 24.) MM és a 4/1979. (VII. 21.) OM rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt kötött szerződést e rendelet nem érinti, azonban a szerződő felek az e rendeletben foglaltak szerint az eredeti szerződést módosíthatják. A központi költségvetési keret terhére eddig folyósított ösztöndíj összegét módosítás esetén - az e rendeletben meghatározott kereteken belül - akkor lehet emelni, ha ez a folyó évre megállapított keret túllépését nem eredményezi.

(3) Az állami költségvetési szervek ösztöndíjasai részére a 3. § (1) bekezdése alapján folyósítandó ösztöndíjak pénzügyi fedezetét annak a felsőoktatási intézménynek a költségvetésében kell előirányozni, melyben az ösztöndíjas a tanulmányait folytatja.

Drecin József s. k.,

művelődési minisztériumi államtitkár