41/1985. (X. 5.) MT rendelet
az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtásáról
A Minisztertanács - az 1985. évi 17. törvényerejű rendelet 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény) végrehajtása érdekében a következőket rendeli:
A törvény 19. §-ához
1. §
(1) A művelődési miniszter kidolgozza és kiadja az óvoda nevelési programját, szabályozza a felvételi feltételeket, valamint a felvételi eljárást.
(2) A művelődési miniszter az alap- és középfokú iskolai nevelés-oktatás (törvény 2. §), diákotthoni és kollégiumi nevelés-oktatás (a továbbiakban együtt: alap- és középfokú nevelés-oktatás), valamint az alapfokú művészetoktatás egészére terjedően:
a) meghatározza a nevelési-oktatási célokat és alapvető követelményeket, a nevelés-oktatás tartalmára, rendszerére, szervezetére vonatkozó elveket;
b) kidolgozza - a képzés szakiránya szerint illetékes miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői (a továbbiakban: szakirány szerint illetékes miniszterek) hatáskörébe tartozó szakmai tantervek kivételével - a nevelési és oktatási terveket;
c) kiadja a nevelési és oktatási terveket;
d) szabályozza a tankönyvek készítésének és kiadásának, valamint a taneszközök és egyéb tanulmányi segédletek használatának rendjét, továbbá - a szakirány szerint illetékes miniszter hatáskörébe tartozók kivételével - gondoskodik a tankönyvek, valamint a taneszközök és egyéb tanulmányi segédletek kidolgozásáról, jóváhagyja, illetőleg engedélyezi azokat;
e) szabályozza a felvételi eljárást;
f) szabályozza - a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsával, illetőleg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben - a tanulói jogviszonnyal összefüggő általános jellegű kérdéseket;
g) szabályozza - a pénzügyminiszterrel és a Magyar Úttörők Országos Tanácsával, illetőleg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a tanulókat megillető juttatásokat, kedvezményeket, továbbá az általuk fizetendő térítéseket;
h) szabályozza a tanulmányi rendet és - a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, valamint a szakiskolai szakmai oktatás (a továbbiakban: középfokú szakoktatás) tekintetében a szakirány szerint illetékes miniszterekkel egyetértésben - a vizsgarendet;
i) szabályozza - a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsával, illetőleg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben - a tanulmányi versenyek rendjét és szervezi a hatáskörébe tartozó országos tanulmányi versenyeket;
j) meghatározza a külföldi alap- és középfokú oktatási intézményekben, valamint alapfokú művészetoktatási intézményekben szerzett iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget tanúsító bizonyítványok honosítására vonatkozó szabályokat.
2. §
(1) A művelődési miniszter a felsőoktatási intézményeket irányító miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban: irányító miniszterekkel) egyetértésben:
a) irányítja a felsőoktatási intézményrendszer és az intézmények tevékenységének fejlesztését, összehangolja a személyi és tárgyi feltételek (erőforrások) elosztását;
b) meghatározza az egyetemi és a főiskolai szintű képzés elveit, általános módszereit;
c) meghatározza a marxizmus-leninizmus oktatásának tantárgyait, tantárgyi programjait és irányítja e tantárgyak oktatását;
d) összehangolja az általánosan kötelező tantárgyak, az idegen nyelvek és a honvédelmi ismeretek oktatását;
e) szabályozza a tankönyvek, valamint a jegyietek készítésének és kiadásának rendjét;
f) megállapítja a felsőoktatási intézmények szervezetére és működésére vonatkozó általános jellegű szabályokat, a hallgatókat és közösségeiket érintő kérdésekben a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben;
g) megállapítja - az állami személyzeti munka általános követelményei alapján - a felsőoktatási személyzeti politika elveit, szabályozza az intézményekben szervezett oktatói és kutatói munkakörök betöltésének általános követelményeit, a betöltésükre vonatkozó eljárást, valamint a címzetes, egyetemi tanári és docensi, továbbá a címzetes főiskolai tanári és docensi cím adományozásának, illetőleg viselésének feltételeit, az e címekkel járó jogokat és kötelességeket;
h) szabályozza az általános felvételi feltételeket, valamint a felvételi eljárást, és szakképzési áganként meghatározza - az Országos Tervhivatal elnökével is egyetértésben - a középtávú tervek alapján a felsőoktatási intézményekbe tanévenként felvehető hallgatók számát;
i) szabályozza - a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával is egyetértésben - a hallgatói jogviszonnyal összefüggő általános jellegű kérdéseket, ideértve a külföldön ösztöndíjas tanulmányokat folytató magyar állampolgárok, valamint a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldiek hallgatói jogviszonyát is;
j) szabályozza - a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával is egyetértésben - a tanulmányi és vizsgarendre vonatkozó alapvető rendelkezéseket;
k) szabályozza - a pénzügyminiszterrel, valamint a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával is egyetértésben - a hallgatók részére nyújtható juttatásokat, kedvezményeket, valamint az általuk fizetendő díjakat és térítéseket;
l) meghatározza az egyetemi tudományos fokozat és a doktori cím megszerzésének szabályait;
m) meghatározza a külföldi felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelek és tudományos fokozatok honosítására vonatkozó szabályokat;
n) megállapítja a felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatai létesítésének és fenntartásának elveit;
o) megállapítja a regionális tanácsok szervezetére és működésére vonatkozó általános jellegű szabályokat, valamint létrehozza a regionális tanácsokat;
p) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabály a hatáskörébe utal.
(2) A művelődési miniszter vagy kiküldöttje részt vehet bármely felsőoktatási intézmény testületi szerveinek ülésein és minden olyan előadáson, gyakorlaton, vizsgán, megbeszélésen, illetőleg összejövetelen, amely az intézmény nevelőoktató vagy tudományos munkája keretébe tartozik, továbbá e körben közvetlenül is ellenőrizheti az intézmény működését.
A törvény 20. §-ához
3. §
A művelődési miniszter az óvodai nevelés, az alap- és középfokú nevelés-oktatás, valamint az alapfokú művészetoktatás tekintetében:
a) meghatározza - a középfokú szakoktatás vonatkozásában a szakirány szerint illetékes miniszterekkel egyetértésben - a nevelési-oktatási intézmények létesítésének, működésének személyi és tárgyi feltételeit, továbbá - az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a nevelési-oktatási intézmények fejlesztésének irányelveit;
b) megállapítja a nevelési-oktatási intézmények szervezetére és működésére vonatkozó általános jellegű szabályokat, a tanulókat és közösségeiket érintő kérdésekben a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsával, illetőleg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben;
c) szabályozza a nevelési-oktatási intézmények helyi-területi irányításának rendjét;
d) meghatározza a szaktanácsadói (szakfelügyelői) hálózat kiépítésének, valamint a szaktanácsadók (szakfelügyelők) továbbképzésének szabályait a középfokú szakoktatást érintően a szakirány szerint illetékes miniszterek bevonásával;
e) szabályozza - a középfokú szakoktatás tekintetében a szakirány szerint illetékes miniszterekkel egyetértésben - a szaktanácsadás (szakfelügyelet) ellátásának általános rendjét;
f) szabályozza - a középfokú szakoktatást ellátók tekintetében a szakirány szerint illetékes miniszterekkel egyetértésben - a pedagógusmunkakörök betöltésének képesítési és egyéb feltételeit, valamint a pedagógusok továbbképzésének rendjét;
g) ellenőrzi - a középfokú szakoktatás vonatkozásában a szakirány szerint illetékes miniszter közreműködésével - a neveléssel és az oktatással összefüggő szakigazgatási tevékenységet.
4. §
(1) A művelődési miniszter a középfokú szakoktatás tekintetében:
a) meghatározza a közismereti és a szakmai oktatás arányát s kiadja az óraterveket;
b) meghatározza az iskolákban oktatható szakokat, szakmákat, valamint az oktatás szakmai követelményeit;
c) meghatározza - az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben - a tanulóknak az ágazatok, szakmai főcsoportok szerinti megoszlását, továbbá az iskolatípusok tanulólétszámának arányát;
d) meghatározza a gazdálkodó szervezetnél [Ptk. 685. § c) pont], állami költségvetési szerviéi és magánmunkáltatónál (a továbbiakban együtt: vállalatnál) gyakorlati oktatási hely létesítése során érvényesítendő követelményeket;
e) kijelöli a technikusképzést folytató szakközépiskolákat;
f) kezeli a szakmunkásképzési alapot a külön jogszabályban foglaltak szerint
(2) A művelődési miniszter az (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott hatáskörében a szakirány szerint illetékes miniszterekkel egyetértésben jár el.
5. §
A szakirány szerint illetékes miniszter a középfokú szakoktatás tekintetében:
a) javaslatot tesz az iskolákban oktatható szakokra, szakmákra és az oktatás szakmai követelményeire;
b) meghatározza a szakmai tantárgyakat és -a szakmai oktatásra fordítható órakereten belül - azok óraszámait;
c) kidolgozza és - a művelődési miniszterrel egyetértésben - jóváhagyja a szakmai tantárgyak tanterveit;
d) gondoskodik a szakmai tantárgyak tankönyveinek, valamint taneszközeinek és egyéb tanulmányi segédleteinek kidolgozásáról, jóváhagyja és kiadja, illletőleg engedélyezi azokat;
e) meghatározza a vizsgáztatás és a képesítés szakmai követelményeit;
f) szakmai útmutatókat készít, valamint továbbképzéseket szervez a szaktanácsadók (szakfelügyelők), továbbá a szakmai elméleti és gyakorlati oktatást ellátó pedagógusok, illetőleg más dolgozók számára;
g) közreműködik a szakmai oktatás megszervezésére és a gyakorlati oktatási helyek létesítésére vonatkozó követelmények meghatározásában, továbbá javaslatot tesz a technikusképzést folytató szakközépiskolákra;
h) meghatározza a szakmunkásképző iskola fenntartására alkalmas vállalatok körét;
i) véleményt nyilvánít a szakmai előkészítő tantárgyak tanterveinek jóváhagyása előtt;
j) megbízza az érettségi-képesítő vizsgabizottság társelnökét, az állami szakmunkásvizsga-bizottság elnökhelyettesét, valamint a technikusképesítő vizsgabizottság elnökét;
k) elbírálja az ágazatához tartozó vállalatoknak a szakmunkásképzési alap felhasználásával kapcsolatos pályázatait, javaslatot tesz a folyósítás sorrendjére, az összegre, továbbá részt vesz az utalványozott összeg felhasználásának ellenőrzésében;
l) szervezi a hatáskörébe tartozó országos tanulmányi versenyeket;
m) ellenőrzi az irányítása alá tartozó területen a gyakorlati oktatásban közreműködő vállalatoknak a szakmai gyakorlatokkal összefüggő tevékenységét.
A törvény 21. §-ához
6. §
(1) Óvodát - a fogyatékos gyermekek nevelését ellátó óvodák kivételével - a gazdálkodó szervezetek, az állami költségvetési szervek, valamint a társadalmi szervezetek a művelődési miniszter egyetértése nélkül létesíthetnek és fenntarthatnak.
(2) Létesíthet és fenntarthat a művelődési miniszter egyetértésével:
a) a külügyminiszter külföldön óvodát, általános iskolát, diákotthont és kollégiumot;
b) a honvédelmi miniszter tiszthelyettesképző szakközépiskolát és szakmunkásképző iskolát, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter munkástovábbképzési központtal közös szervezetben működő szakmunkásképző iskolát, továbbá az említett miniszterek diákotthont és kollégiumot;
c) állami gazdálkodó szerv (Ptk. 31. §, 39-40. §) szakmunkásképző iskolát;
d) pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény gyakorló óvodát, alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményt, valamint alapfokú művészetoktatási intézményt;
e) művészeti felsőoktatási intézmény a kivételes művészi tehetségű fiatalok nevelése-oktatása céljából általános iskolát, gimnáziumot és szakközépiskolát, diákotthont és kollégiumot.
(3) Gimnáziumot, diákotthont és kollégiumot - az állam és az egyházak között létrejött egyezmények alapján -, a művelődési miniszter egyetértése nélkül egyházak is fenntarthatnak.
A törvény 22. §-ához
7. §
A külföldön működő, valamint az egyházak által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelés-oktatás helyi irányítását a Művelődési Minisztérium - utóbbit a tanácsok végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervei (a továbbiakban: művelődési szakigazgatási szervek) útján - látja el.
A törvény 23. §-ához
8. §
(1) A felsőoktatási intézményt irányító miniszter:
a) jóváhagyja az alap- és továbbképzés célkitűzéseit, valamint az alapképzésben a tantervek irányelveit;
b) meghatározza a személyzeti munka irányelveit;
c) gondoskodik a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről;
d) meghatározza az intézmény gazdálkodásának elveit és rendjét;
e) megállapítja a nemzetközi kapcsolatok létesítésének és fenntartásának szabályait;
f) dönt - mind az alap-, mind a továbbképzésben - szak létesítéséről, megindításáról, szüneteltetéséről, illetőleg megszüntetéséről; meghatározza a képzés időtartamát;
g) dönt - az egyetemi továbbképző intézet kivételével - az önálló oktatási szervezeti egységek és a tanszékek létesítéséről, illetőleg megszüntetéséről;
h) kinevezi a főiskolai tanárt, az egyetemi és a főiskolai docenst;
i) megbízza a rektorhelyettest, a dékánt és az egyetemen szervezett főiskolai kar főigazgatóját, a főiskolai főigazgatót és a főigazgató-helyettest, továbbá az önálló oktatási szervezeti egység vezetőjét, valamint a tanszékvezetőt;
j) kinevezi a főtitkárt, a gazdasági igazgatót (főigazgatót), továbbá az egyetemi könyvtár igazgatóját (főigazgatóját);
k) adományozza a címzetes egyetemi tanári és docensi, továbbá a címzetes főiskolai tanári és docensi címet, illetőleg engedélyezi annak viselését;
l) jóváhagyja a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát;
m) megsemmisítheti azt a szabályzatot, továbbá a felsőoktatási intézmény tanácsának, illetőleg vezetőjének azt a határozatát, amely jogszabályt vagy oktatáspolitikai érdeket sért;
n) az intézmény működését bármely tevékenységének közvetlen megvizsgálásával is ellenőrizheti;
o) fontos társadalmi, szakmai érdekből a felsőoktatási intézményt - feladatkörén belül - meghatározott tevékenységre kötelezheti;
p) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabály a hatáskörébe utal.
(2) A művelődési miniszter egyetértése szükséges:
a) a felsőoktatási intézményekben folyó alapképzés céljainak meghatározásához és - oktatáspolitikai szempontból - a tantervi irányelvek jóváhagyásához, továbbá a képzés időtartamának meghatározásához;
b) az egyetemi továbbképző intézet kivételével önálló oktatási szervezeti egység, továbbá tanszék létesítéséhez és megszüntetéséhez;
c) szak létesítéséhez, megindításához, szüneteltetéséhez és megszüntetéséhez;
d) a marxizmus-leninizmus oktatói állások betöltéséhez, valamint az egyetemi könyvtári igazgatók (főigazgatók) kinevezéséhez.
(3) Az irányító miniszter a művelődési miniszterrel egyetértésben tesz előterjesztést felsőoktatási intézmény, egyetemi kar, egyetemen szervezett főiskolai kar és egyetemi továbbképző intézet létesítésére, illetőleg megszüntetésére.
(4) A művelődési miniszter véleményének meghallgatása szükséges főiskola főigazgatójának, dékánnak, egyetemen szervezett főiskolai kar főigazgatójának megbízásához, illetőleg felmentéséhez.
(5) Az irányító miniszter a művelődési miniszter véleményének előzetes meghallgatásával tesz előterjesztést egyetemi tanár kinevezésére, illetőleg felmentésére, továbbá rektor megbízására, illetőleg felmentésére.
9. §
Az irányító miniszter a felsőoktatási intézményt érintő - a hatáskörébe tartozó - ügyekben köteles a felsőoktatási intézmény véleményét kikérni.
10. §
(1) A képzésben érdekelt miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: képzésben érdekelt miniszter):
a) részt vesz a szakmai képzés korszerűsítésében;
b) segíti a gyakorlati képzés, továbbá a szakmai gyakorlatok lebonyolítását;
c) segítséget nyújt a végzett szakemberek elhelyezkedéséhez ;
d) segíti a felsőoktatási intézmények és a gazdálkodó szervezetek, állami költségvetési szervek együttműködését;
e) bevonja a felsőoktatási intézményeket a kutatási-fejlesztési munkákba;
f) segítséget nyújt a felsőoktatási intézmény oktatói-kutatói utánpótlásához és tárgyi felszerelésének fejlesztéséhez.
(2) A képzésben érdekelt miniszter egyetértése szükséges:
a) az alapképzés céljainak meghatározásához;
b) szak létesítéséhez és megszüntetéséhez;
c) meghatározott munkakör betöltésére, kereső foglalkozás folytatására jogszabályban előírt szakképesítést nyújtó szakosító továbbképzés tanterveinek megállapításához.
(3) A képzésben érdekelt miniszter véleményének meghallgatása szükséges:
a) a tantervi irányelvek szakmai tartalmának jóváhagyásához, valamint a (2) bekezdés c) pontjában nem említett szakosító továbbképzés tanterveinek megállapításához;
b) a képzés időtartamának megállapításához;
c) főiskola főigazgatójának, dékánnak, egyetemen szervezett főiskolai kar főigazgatójának megbízásához, illetőleg felmentéséhez.
(4) Az irányító miniszter a képzésben érdekelt miniszter véleményének meghallgatásával tesz előterjesztést rektor megbízására, illetőleg felmentésére, továbbá egyetemi tanár kinevezésére, illetőleg felmentésére.
11. §
(1) A Magyar Tudományos Akadémia elnöke véleményének meghallgatása szükséges:
a) a rektorhelyetteseknek, a dékánoknak, az egyetemi tanszékvezetőknek, valamint az egyetemi és főiskolai önálló oktatási szervezeti egységek vezetőinek megbízása, illetőleg felmentése előtt;
b) az alapképzés céljainak meghatározásához, valamint a tantervi irányelvek megállapításához;
c) az alapképzésben szak létesítéséhez.
(2) Az irányító miniszter a Magyar Tudományos Akadémia elnökének meghallgatásával tesz előterjesztést rektor megbízására vagy felmentésére, továbbá egyetemi tanár kinevezésére, illetőleg felmentésére.
12. §
(1) A szakértői bizottságok részt vesznek a szakképzési célok meghatározásában, kidolgozzák a tantervi irányelveket, összehangolják a tanterveket, továbbá javaslatot tesznek szak létesítésére, megindítására, szüneteltetésére, illetőleg megszüntetésére, valamint a képzés időtartamára.
(2) A szakértői bizottságot az irányító miniszter hozza létre; összetételében a felsőoktatási intézmények, a képzésben érdekelt minisztériumok és a Magyar Tudományos Akadémia képviselőinek, továbbá a társadalmi-gazdasági élet megfelelő területén dolgozó elméleti és gyakorlati szakembereknek részvételét is biztosítani kell.
13. §
(1) Az irányító miniszter e rendeletben megállapított egyes hatásköreit - a 8. § (1) bekezdésének b)-e), valamint m) és o) pontjában foglalt hatáskörök kivételével - a felsőoktatási intézményekre, a felsőoktatási intézmények irányításában közreműködő testületekre, illetőleg a regionális tanácsokra és a szakértői bizottságokra, esetenként miniszteri biztosra is átruházhatja. Egyetemre valamely főskola irányítására vonatkozó hatáskörök is átruházhatók.
(2) Az irányító miniszter hatáskörének átruházásához a művelődési miniszter egyetértése szükséges.
A törvény 43. §-ához
14. §
A gyermeknek az óvodai nevelésben való kötelező részvételét a gyámhatóság, illetőleg ha az a gyermek testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossága miatt indokolt, a művelődési szakigazgatási szerv rendelheti el.
15. §
Az óvodai nevelési programban foglaltak alkalmazása - a fenntartóra való tekintet nélkül - kötelező.
A törvény 51. §-ához
16. §
A gyermeknek az iskolai előkészítő foglalkozás son való kötelező részvételét a művelődési szakigazgatási szerv rendelheti el.
A törvény 55. §-ához
17. §
Az alap- és középfokú nevelésben, oktatásban, valamint az alapfokú művészetoktatásban a nevelési és oktatási tervek, a tankönyvek, illetőleg a tanév rendjének iskolai alkalmazása - külön intézkedésekben foglaltak szerint - kötelező, iltetve választható.
A törvény 59. §-ához
18. §
(1) A közművelődési és sportintézmények, szakkörök, valamint klubok működtetésével, illetőleg egyéb programok közös szervezésével hozzájárulnak a tanulók és hallgatók szabadidejének kultúrált eltöltéséhez, egészséges életmódra neveléséhez.
(2) A vállalatok gyakorlóterület rendelkezésre bocsátásával, szakembereiknek az oktatómunkában való közreműködésével, továbbá oktatási célra alkalmas gépek, szerszámok és egyéb felszerelési tárgyak átengedésével segítik az iskolákat.
A törvény 74. §-ához
19. §
(1) Az általános iskolai tanuló - külön jogszabály rendelkezései szerint - útiköltség-térítésre jogosult.
(2) Jogszabály további kedvezményeket, illetőleg juttatásokat állapíthat meg.
A törvény 76. §-ához
20. §
A középfokú szakoktatási intézményekben oktatható szakokat, illetőleg szakmákat megállapító jogszabály az oktatásra vonatkozóan követelményeket, feltételeket is meghatározhat.
A törvény 92. §-ához
21. §
(1) A középfokú iskolák nappali tagozatán tanulmányokat folytatók juttatásai, kedvezményei a következők:
a) a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, az egészségügyi szakiskolai, valamint a speciális szakiskolai tanulók számára ösztöndíj, illetőleg helyette munkabér,
b) a nem szakmunkásképzést folytató szakközépiskolai tanulók számára - ideértve a technikusképzésben részesülőket is - az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a szakmunkástanulók ösztöndíjával arányos díjazás,
c) a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, az egészségügyi szakiskolai és a speciális szakiskolai tanulók számára kedvezményes étkeztetés, tisztálkodási eszköz, munkaruha-, illetőleg védőruha-juttatás és útiköltség-térítés,
d) a szakmunkásképző iskolai és a speciális szakiskolai tanulók számára a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott szolgáltatások.
(2) A juttatásokra és kedvezményekre vonatkozó részletes rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.
(3) Jogszabály további juttatásokat és kedvezményeket állapíthat meg.
22. §
A középfokú szokoktatási intézmények tanulóit éjszaka, továbbá oktatási szünet és szünnap alatt elméleti, illetőleg gyakorlati oktatásra nem szabad igénybe venni. Ez alól a szakképzés érdekében jogszabály kivételt tehet.
A törvény 106. §-ához
23. §
(1) A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytatókat megillető juttatások és kedvezményes szolgáltatások:
a) általános ösztöndíj, kiemelt ösztöndíj, népköztársasági ösztöndíj, illetőleg a szakmai gyakorlat időtartamára ösztöndíjkiegészítés,
b) szociális támogatásként kedvezményes természetbeni szolgáltatások, pénzbeli támogatás és rendkívüli segély,
c) a társadalombiztosítási és a jogszabályokban megállapított más juttatások.
(2) A juttatásokra és kedvezményes szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabályok állapítják meg.
(3) Jogszabály további juttatásokat, kedvezményes szolgáltatásokat és kedvezményeket állapíthat meg, illetőleg tehet lehetővé.
A törvény 126. §-ához
24. §
Az egyetem, a főiskola, az egyetemi kar, továbbá az egyetemen szervezett főiskolai kar vezetője helyetteseinek, valamint az oktatási szervezeti egységek vezetőinek megbízása öt évig terjedhet. A megbízás egy, indokolt esetben több alkalommal is meghosszabbítható.
A törvény 127. §-ához
25. §
(1) A törvény 125. §-ának (1)-(2) bekezdésében említett vezetőknek, továbbá az intézet- és klinikaigazgatóknak, a kihelyezett tagozati igazgatóknak, a továbbképző intézeti igazgatóknak (főigazgatóknak), valamint a tanszékvezetőknek a személyére a felsőoktatási intézmény tanácsának tagjai, valamint az irányító miniszter tehetnek javaslatot.
(2) Az intézményi tanács a javasolt személyekről - a sorrendet is megállapítva - véleményt nyilvánít.
Záró rendelkezés
26. §
Ez a rendelet 1986. szeptember 1. napján lép hatályba: végrehajtásáról a művelődési miniszter és az érdekelt miniszterek, illetőleg országos hatáskörű szervek vezetői gondoskodnak.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke