6/1985. (XI. 6.) IM rendelet

a cégjegyzékről és a cégbejegyzésről

A bírósági cégnyilvántartásról szóló 1985. évi 16. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a legfőbb ügyésszel, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. §

E rendeletet kell alkalmazni a cégjegyzékek szerkesztésére és vezetésére, valamint a cégnek és fióktelepének a cégjegyzékbe való bejegyzésére.

A cégjegyzék

2. §

(1) A cégjegyzék részei a törzslap (A-lap), a nyilvántartási lap (B-lap) és a képviseleti lap (C-lap).

(2) A cégjegyzék lapjai rovatokra tagolódnak. Az első rovat a bejegyzés sorszámát, a második a bejegyzett adatot, jogot vagy tényt, a harmadik a megjegyzéseket tartalmazza.

(3) A cégjegyzék mintáját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

3. §

(1) A cégjegyzékeket - a cégek formája szerint különböző - számcsoportokban kell vezetni. A számcsoportokat külön jogszabály határozza meg.

(2) Minden számcsoportot egyes számmal kell kezdeni és minden - a számcsoportba tartozó -cég a következő sorszámot kapja. Sorszámot kihagyni nem szabad.

(3) A felhasznált sorszámokról nyilvántartókönyvet kell vezetni.

(4) A cégjegyzékbe kézírással vagy gépírással lehet bejegyezni.

4. §

(1) A cégjegyzék A-lapján, valamennyi egyéb bejegyzés előtt fel kell tüntetni a cég formáját (pl. állami vállalat, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, gazdasági munkaközösség, polgári jogi társaság).

(2) A cég formájának megváltozása esetén az erre vonatkozó bejegyzést piros tintával át kell húzni és föléje kell írni az új formát. Az eredeti formára vonatkozó bejegyzésnek olvashatónak kell maradnia.

(3) A cég formájának megváltozása esetén a cégjegyzék számát piros tintával át kell húzni úgy, hogy az olvasható maradjon és fölé kell írni a cég új formájának megfelelő számcsoport szerinti számot. Egyidejűleg a jegyzéket a cég tényleges formájának megfelelő számcsoportba kell áthelyezni, az eredeti számcsoportba pedig égy - a megszűnt sorszámmal ellátott - betétlapot kell elhelyezni. E betétlapon a cég elnevezését és az új számcsoport szerinti sorszámát is fel kell tüntetni.

(4) Ha a cég megszűnt vagy a bejegyeztetésre egyébként nem köteles cég a cégjegyzékből való törlését kéri, a cégjegyzék minden lapját piros tintával átlós irányban át kell húzni akként, hogy az eredeti bejegyzések olvashatóak maradjanak. Az A-lapon - minden más bejegyzés előtt - piros tintával a "Megszűnt", illetőleg "A cég kérelmére törölve" szövegrészeket kell feltüntetni.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak alapján törölt számot újból felhasználni nem szabad. A megszűnt vagy egyéb okból törölt cég esetében a cégjegyzéket továbbra is az eredeti helyén kell őrizni.

5. §

(1) Az A-lapra kell bejegyezni továbbá

a) a cég elnevezését, valamint az esetleges idegennyelvű elnevezéseit is;

b) a cég megjelölésére, annak elnevezése helyett használt címszót;

c) a cég székhelyét, s ha attól eltér, telepének helyét;

d) a fióktelep helyét, s ha elnevezése a telepétől (főtelepétől) eltér, az eltérő elnevezést is.

(2) Az A-lapra kell bejegyezni az azon szereplő bejegyzések módosítását vagy törlését is.

6. §

A cég elnevezését az erről rendelkező okirattal (például alapító, illetőleg létesítő határozat, szerződés, alapszabály) szó, betű és írásjel szerint egyezően kell bejegyezni. Ha az elnevezés az okiratban nem latinbetűs írásmóddal szerepel, azt a cégjegyzékbe latinbetűs átírással is be lehet jegyezni.

7. §

(1) Ha a telep (főtelep) és a fióktelep más-más bíróság illetékessége alá tartozik, a bejegyzett cég fióktelepéről - a fióktelep helye szerint illetékes bíróságnál - külön cégjegyzéket kell vezetni.

(2) A fióktelepről vezetett cégjegyzéknek csak az A-lapját kell - a fióktelep e minőségének feltüntetésével - kitölteni.

(3) A telep helye szerint illetékes bíróságnál a fióktelep részére külön cégjegyzéket akkor sem kell nyitni, ha a fióktelepnek a telep (főtelep) elnevezésétől eltérő elnevezése van.

8. §

(1) A cégjegyzék B-lapján kell feltüntetni a cég keletkezésére, tevékenységére, tulajdoni és vagyoni viszonyaira, tagjaira és megszűnésére vonatkozó adatokat. Fel kell tüntetni az esetleges jogelődöt és jogutódot is.

(2) A B-lapra kell bejegyezni minden olyan - az (1) bekezdésben nem említett - adatot, tényt vagy körülményt is, amelynek bejegyzése sem az A-lapra, sem a C-lapra előírva nincs, az azonban harmadik személyek tájékoztatása céljából szükséges (például a cég rendelkezési jogának esetleges korlátozása, a felszámolási eljárás elrendelése).

(3) A B-lapra kell bejegyezni az azon szereplő bejegyzések módosítását vagy törlését is.

9. §

(1) A cégjegyzék B-lapján - az egyes cégformák szerint - a következő adatokat kell az alábbi sorrendben bejegyezni:

1. állami vállalat, szövetkezet országos érdekképviseleti szervének, társadalmi szervezetnek és egyesületnek a vállalata, valamint leányvállalat esetében

a) az alapító, illetőleg létesítő szervet;

b) az alapító, illetőleg létesítő okirat számát és keltét;,

c) a vállalat tevékenységi körét;

d) a vállalat induló vagyonát;

2. szövetkezet esetében

a) az alapszabálynak és módosításának, továbbá ezek jóváhagyásának a keltét;

b) a szövetkezet tevékenységi körét;

c) az induló vagyon értékét;

3. jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás (közös vállalat, betéti társulás, egyesülés) esetében

a) a társulási szerződés keltét;

b) a szerződést jóváhagyó szervet, a jóváhagyó határozat számát és keltét;

c) a társulás tartamát;

d) a társulás tevékenységi körét;

e) a társulás vagyonát, betéti társulás esetén a tagok betétének összegét; f) a tagok nevét és székhelyét;

4. részvénytársaságnál

a) az alapszabályok és az azokat módosító közgyűlési határozatok keltét;

b) a társaság tartamát;

c) a társaság tevékenységi körét;

d) az alaptőke összegét;

e) a részvények vagy hányadrészvények számát, névértékét, s azt, hogy bemutatóra vagy névre szólnak-e;

f) az esetleg kibocsátott vagy kibocsátandó elsőbbségi kötvények számát és névértékét;

g) a társasági határozatok, valamint a közgyűlési meghívók közzétételének módját;

h) külföldi részvénytársaságnál a belföldi képviselő megnevezését és a belföldön elhelyezett tőke mennyiségét;

5. korlátolt felelősségű társaságnál

a) a társasági szerződés és az azt módosító szerződés vagy taggyűlési határozat keltét;

b) a társaság tartamát;

c) a társaság tevékenységi körét;

d) a törzstőke összegét, nem pénzbeli betét (apport) esetén a törzstőke pénzbeli összegét is;

e) az esetleges felügyelők, illetőleg megbízott hites könyvvizsgáló nevét és lakóhelyét (helység, kerület, utca, házszám);

6. jogi személyiséggel nem rendelkező társaság (pl. gazdasági társaság, gazdasági munkaközösség, polgári jogi társaság) esetében a társaság

a) létrejöttének időpontját, valamint a társasági szerződés keltét;

b) tartamát;

c) tevékenységi körét;

d) tagjainak nevét, a nem magánszemély tagok székhelyét (helység, kerület, utca, házszám) továbbá a magánszemély tagok személyi számát;

7. egyéb cégnél

a) a cégtulajdonos nevét és lakóhelyét (helység, kerület, utca házszám);

b) a tevékenységi kört.

(2) A B-lapra kell bejegyezni az (1) bekezdés 1., 3., 4. és 5. pontjaiban megjelölt cégek esetében a felszámolás elhatározásának időpontját, illetőleg ha a cég felszámolását elrendelték, az elrendelő szervet, valamint az elrendelő határozat számát és keltét.

(3) A cég felszámolása esetén a cég elnevezését "felszámolás alatt" toldattal kell használni és ezt a cégjegyzék A-lapjára is be kell jegyezni.

10. §

(1) A cégjegyzék C-lapjára kell bejegyezni a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosultak nevét és lakóhelyét.

(2) A C-lapra kell bejegyezni továbbá a cég képviseletében bekövetkezett változásokat mind a cégjegyzés módja, mind a cégjegyzésre jogosultak vonatkozásában.

(3) A C-lapra kell bejegyezni az azon szereplő bejegyzések módosítását vagy törlését is.

11. §

(1) A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén úgy is lehet rendelkezni, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illeti meg, vagy ha a cégjegyzés módja együttes, az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon jegyezheti a céget.

(2) Ha a cégjegyzés módját jogszabály írja elő, ettől eltérni nem lehet.

(3) A cégjegyzési mód meghatározásakor a cégjegyzési jog esetleges korlátozására utalni kell, a korlátozást az egyes cégjegyzésre jogosultaknál kell pontosan megjelölni.

(4) Ha a képviseleti jog átruházható, a cégjegyzési mód meghatározásánál meg kell jelölni az ennek átruházására jogosultat.

12. §

(1) A képviseleti jogra vonatkozó mindennemű korlátozást be kell jegyezni a cégjegyzék C-lapjára.

(2) Ha a képviseleti jog jogszabályon alapul, az erre vonatkozó korlátozást a cégjegyzékbe bejegyezni nem lehet.

(3) A képviseleti jog esetleges korlátozásának időbelileg és ügykör szerint kétséget kizáróan meghatározottnak kell lennie.

13. §

(1) A cégjegyzésre jogosultnak - a cég kézzel vagy géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott elnevezése alatt - a cég nevében olyan formában kell aláírnia, miként azt a hiteles cégaláírási nyilatkozata tartalmazza. Erre a bíróság a céget és a cégjegyzésre jogosultat a cégjegyzékbe való bejegyzést elrendelő végzésben figyelmezteti.

(2) A hiteles cégaláírási nyilatkozat (címpéldány) magában foglalja a cég pontos elnevezését, a cégjegyzés módját és a cégjegyzésre jogosult aláírásának mintáját.

14. §

A cég felszámolásának-elrendelése esetén a cégjegyzésre jogosultakra vonatkozó bejegyzést törölni kell. Ezzel egyidejűleg cégjegyzésre jogosultként a felszámolót kell bejegyezni, a cégjegyzés módjára pedig a felszámolást elrendelő határozat az irányadó. Ha a határozat a cégjegyzés módjáról nem rendelkezik, a korábbi cégjegyzési mód az irányadó.

A cégbejegyzés eljárási szabályai

15. §

(1) A cégbejegyzésre az a bíróság az illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye, ennek hiányában a telephelye van.

(2) A külföldi részvétellel működő, továbbá a belföldi székhellyel rendelkező külföldi érdekeltségű, valamint a belföldi telephellyel (képviselettel) rendelkező külföldi székhelyű cégek bejegyzésére a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.

16. §

(1) A fióktelep bejegyzése iránti kérelmet két példányban, a fióktelep létesítésére vonatkozó okiratot is mellékelve, a 15. § szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ugyancsak ehhez a bírósághoz kell benyújtani a fióktelepre vonatkozó bejegyzés módosítása, illetőleg törlése iránti kérelmet is.

(2) A bíróság a kérelmet a fióktelep létesítésére vonatkozó okirattal, valamint a kérelmező cég költségére kiállított teljes cégkivonattal megküldi a fiókelep működési helye szerint illetékes bíróságnak.

(3) Ha a fióktelepnek külön képviselője van, a kérelemhez a képviselő megbízását és hiteles cégaláírási nyilatkozatát is mellékelni kell. A képviseletre vonatkozó bejegyzéseket a 15. § szerint illetékes bíróság foganatosítja.

17. §

(1) A bejegyzés iránti kérelemnek a cég bejegyzéséhez szükséges valamennyi adatot - jogi személyiséggel nem rendelkező társaság [9. § (1) bekezdés 6. pont] esetében ezeken kívül a magánszemély tagok lakóhelyének (helység, kerület, utca, házszám) megjelölését is - tartalmaznia kell.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a bejegyzendő körülményeket megfelelően igazoló okiratokat

Így:

a) a cég létesítésére vonatkozó okiratot (például alapító, illetőleg létesítő határozat, szerződés, alapszabály), .ilyennek hiányában a kérelemben a cég létrejöttének módjára vonatkozó adatokra kell utalni;

b) ha a cég működéséhez, továbbá a tevékenysége folytatásához hatósági jóváhagyás, illetőleg hatósági engedély szükséges, a jóváhagyó határozatot, illetőleg a hatósági engedélyt;

c) a cégjegyzésre jogosultak hiteles cégaláírási nyilatkozatait.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül a kérelemhez mellékelni kell:

a) részvénytársaság esetében

1. az alapítási tervezetet;

2. a részvény aláírási ívet;

3. az alakuló közgyűlésre való meghívást igazoló okiratot;

4. a számlavezető pénzintézet igazolását az alaptőke befizetéséről;

5. az igazgatóság nyilatkozatát a természetbeni szolgáltatás (apport) rendelkezésre bocsátásáról;

6. az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét;

7. a felügyelőbizottsági tagok elfogadó nyilatkozatát;

b) korlátolt felelősségű társaság esetében

1. a tagjegyzéket;

2. az esetleges felügyelőbizottsági tagok, illetőleg a hites könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatát;

3. a számlavezető pénzintézet igazolását a törzsbetétbe történt befizetésekről;

4. a bejegyzést kérő nyilatkozatát a természetbeni szolgáltatás (apport) rendelkezésre bocsátásáról

(4) A kérelemhez - ha a cég törzskönyvi bejegyzése kötelező - a bejegyzés időpontjának, valamint a tevékenységi kör igazolására törzskönyvi kivonatot is mellékelni kell. Jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetében - ha annak minden tagja ugyanannál a bíróságnál bejegyzett jogi személy - törzskönyvi kivonatot mellékelni nem kell.

(5) A bejegyzés iránti kérelemnek meg kell felelnie a teljes bizonyító erejű magánokiratra előírt kellékeknek (Pp. 196. §).

(6) A bíróság a céget további okirat csatolására vagy felmutatására is felhívhatja, ha az valamely bejegyzendő körülmény igazolásához szükséges.

18. §

(1) A cég létesítésére vonatkozó okiratnak egy, fióktelep bejegyeztetése esetében két példányát, valamint a hiteles cégaláírási nyilatkozatokat eredetiben kell mellékelni. Az egyéb okiratokat hiteles másolatban is lehet mellékelni.

(2) Ha a bejegyzést kérő a másolatban is benyújtható okiratot - annak eredeti példánya felmutatásával - egyszerű másolatban csatolja, a cégjegyzékvezető a másolatot illeték leróvása mellett hitelesíti.

19. §

Ha a kérelem vagy mellékletei nem felelnek meg a jogszabályok rendelkezéseinek vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorulnak, a bíróság a bejegyzést kérőt a hiányok pótlására felhívja. A felhívásban a beadvány minden hiányosságát fel kell sorolni. Hiánypótlás céljából a bejegyzést kérő személyes meghallgatásának is helye lehet.

20. §

(1) Ha a bejegyzést kérő a kitűzött határidő alatt a hiányokat nem pótolja, a bíróság a bejegyzés iránti kérelmet elutasítja. Ha a cég vagy a már bejegyzett cég esetében a változások bejegyeztetése kötelező, a kérelem elutasítása e kötelezettség teljesítése alól nem mentesít.

(2) A hiánypótlásra irányuló felhívásban a bejegyzést kérőt a hiánypótlás elmulasztásának jogkövetkezményeire figyelmeztetni kell.

21. §

A bíróság a bejegyzés (a bejegyzés módosítása, törlése) tárgyában a rendelkezésre álló okiratok alapján dönt; külön bizonyításfelvételnek nincs helye.

22. §

(1) Ha a bíróság a kérelemhez mellékelt szerződés semmisségét észleli, illetőleg a szerződés érvénytelenségét az erre irányuló eljárásban más bíróság megállapította, a bejegyzést kérőt érvényes szerződés benyújtására kell felhívni.

(2) Ha a bejegyzést kérő a rendelkezésre álló határidő alatt érvényes szerződést nem nyújt be, a bíróság a bejegyzés iránti kérelmet elutasítja. Erre a bejegyzést kérőt a felhívásban figyelmeztetni kell.

(3) Ha a bíróság olyan szerződés semmisségét észleli, amelynek érvényessége hatósági jóváhagyáshoz kötött, erről - határozatának jogerőre emelkedése után - a jóváhagyó határozatot- hozó hatóságot is értesíti.

23. §

(1) A cég székhelyének, ennek hiányában telephelyének másik bíróság illetékességi területére való áthelyezése esetén a bíróság a cégügyet - a cégiratokat és a cégjegyzéket is mellékelve - a cég új székhelye, telephelye szerint illetékes bírósághoz teszi át. Ezzel egyidejűleg az elküldött cégjegyzék helyébe - annak megszűnt sorszámával ellátott - betétlapot helyez, amelyen a cég elnevezését, az áttételt elrendelő végzés számát, valamint a cégjegyzék megküldésének tényét tünteti fel.

(2) Az új székhely (telephely) szerint illetékes bíróság a neki megküldött cégjegyzéket az általános szabályok szerint sorszámmal látja el és a további bejegyzéseket az eredeti cégjegyzéken folytatólagosan vezeti.

24. §

(1) Az a bíróság vagy más hatóság, amely az eljárása során valamely bejegyzett cég megszűnéséről szerez tudomást, ezt a törlés iránti eljárásra illetékes bírósággal közli.

(2) A cég bejegyzésének hivatalbóli törléséra irányuló eljárás során a bíróság felhívja a megszűnt cég képviselőjeként bejegyzett személyt vagy a cég jogutódját, hogy ha a cég törlése ellen kifogása van, ezt a felhívás kézbesítésétől számított harminc napon belül terjessze elő.

(3) A (2) bekezdésben írt határidő alatt a cég megszűnésének szándékolt bejegyzése ellen bárki - akinek a cég fennállásához jogi érdeke fűződik - kifogást emelhet.

(4) A kifogás előterjesztésére nyitvaálló határidő letelte után a bíróság a cég törléséről - szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után -hivatalból határoz.

25. §

(1) A cégjegyzékbe bejegyzésnek - ideértve a változás, illetőleg a törlés bejegyzését is - csak a bíróság végzése alapján van helye.

(2) A bejegyzést elrendelő végzésben meg kell jelölni a cég elnevezését, a cégjegyzék számát, valamint azt, hogy az egyes bejegyzéseket a cégjegyzék melyik lapjára kell bevezetni. A végzést a bejegyzendő szöveg rövid, s lehetőleg szószerinti meghatározásával akként kell szövegezni, hogy annak alapján a bejegyzés külön utasítás nélkül is teljesíthető legyen.

(3) A végzésben a cég tevékenységi köre összefoglaló megjelöléssel is meghatározható, szükség esetén pedig a tevékenységi kört részletesen felsoroló - mellékelt - okiratra is utalni lehet.

26. §

(1) A bejegyzést elrendelő végzést - a hivatalbóli törlés (változás bejegyzése) esetét kivéve -indokolni nem kell.

(2) A bejegyzési kérelem részbeni vagy teljes elutasítása esetén a végzésben az elutasítás valamennyi indokát fel kell sorolni, s a bejegyzést kérőt a fellebbezési jogára figyelmeztetni kell.

(3) A kérelemnek helytadó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. E rendelkezés az ügyész fellebbezési jogát nem érinti.

27. §

(1) A cégjegyzékbe való bejegyzést az azt elrendelő végzésnek megfelelően kell teljesíteni.

(2) Az egy végzésen alapuló valamennyi bejegyzésnél fel kell tüntetni a végzés számát és keltét. Kivétel ez alól a cég elnevezésének és formájának az A-lapra való első bejegyzése.

(3) Az ugyanazon végzés alapján teljesített bejegyzéseket a cégjegyzék lapjain a lap széléig terjedő vízszintes vonallal le kell zárni. A bejegyzéseket aláírni nem kell.

(4) Ha a cégjegyzék valamelyik lapja betelt, a bejegyzéseket hozáfűzött - római számmal ellátott - űrlapon kell folytatni. Erre az utolsó bejegyzésnél utalni kell.

28. §

(1) A bejegyzéseket a cégjegyzék minden lapján eggyel kezdődő sorszámmal kell ellátni oly módon, hogy az egy végzés alapján teljesített bejegyzések esetében is külön sorszámot kapnak az egyes bejegyzett adatok (így például a székhely, a telephely, a fióktelep, a 9. §-ban tételként felsorolt körülmények, a társulás, társaság minden tagja és képviselője).

(2) Az értékre, mennyiségre vagy egyéb számszerű adatra vonatkozó bejegyzést számmal és betűvel is ki kell írni. Módosítás vagy törlés esetén mind a számmal, mind a betűvel kiírt összeget piros tintával alá kell húzni.

29. §

(1) A bejegyzés módosítása vagy törlése esetén a módosított vagy törölt bejegyzés megjegyzés rovatában utalni kell a módosító vagy törlő bejegyzés sorszámára.

(2) A társulás vagy társaság egyes tagjainak és képviselőinek törlése esetén a törölt tag, illetőleg képviselő nevét piros tintával alá kell húzni.

(3) A cégjegyzékben a meghaladott, módosított vagy törölt bejegyzést áthúzni, átfesteni, kivakarni, illetőleg más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Áthúzásnak csak az e rendeletben meghatározott esetekben van helye.

30. §

(1) A bejegyzést elrendelő végzést - ideértve a törlés bejegyzését is - a bejegyzés teljesítése után kell az érdekelteknek kézbesíteni.

(2) A cég létesítésére vonatkozó okirat és a hiteles cégaláírási nyilatkozat valamennyi példányát - a bejegyzés foganatosítása után - bejegyzési záradékkal kell ellátni. A záradékban a cégjegyzékvezető az aláírásával és a bíróság hivatalos bélyegzőjével a bejegyzés megtörténtét tanúsítja.

(3) Ha a bejegyzést kérő a cég létesítésére vonatkozó okiratot és a hiteles cégaláírási nyilatkozatot több példányban csatolta, ezek egyik eredeti példányát az iratoknál kell tartani, míg további példányait - bejegyzési záradékkal ellátva - a végzéssel együtt a kérelmezőnek kézbesíteni kell.

(4) A cég létesítésére vonatkozó okiratból legfeljebb öt, hiteles cégaláírási nyilatkozatból legfeljebb tíz példányt lehet illetékmentesen záradékkal kiadni. Ennél több példány kiadása esetén példányonként a hiteles másolatnak megfelelő illetéket kell leróni.

(5) A bíróság a külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezetnek és külkereskedelmi joga körének a bejegyzése (törlése) tárgyában hozott határozatát megküldi a Külkereskedelmi Minisztériumnak is.

31. §

(1) Ha a bejegyzést elrendelő végzés, illetőleg az annak alapján foganatosított bejegyzés hibás, vagy ha a bejegyzést teljesítették hibásan, a bíróság hivatalból is intézkedik a végzés, illetőleg a bejegyzés kijavítása iránt.

(2) A kijavítás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha annak a kijavítással érintett rendelkezés ellen is helye volna. Ha a kijavító végzés csak a bejegyzést érinti, a végzést kézbesíteni nem kell és az fellebbezéssel sem támadható meg.

(3) A cégjegyzékben a kijavítással érintett bejegyzést piros tintával alá kell pontozni és a helyes szöveget a megjegyzés rovatba kell beírni. Ha ez utóbbi hely hiányában nem lehetséges, a kijavítást új sorszám alatt kell teljesíteni.

32. §

(1) Ha a cégjegyzékben szereplő valamely bejegyzés alapjául szolgáló adat, jog vagy tény megváltozása folytán a bejegyzés jogszabályt sért és a bíróság emiatt a jogszabályt sértő bejegyzést vagy a céget a cégjegyzékből hivatalból törli, a törlést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek van helye. A jogszabályt sértő bejegyzés, illetőleg a cég cégjegyzékből való törlése csak a végzés jogerőre emelkedése után foganatosítható.

33. §

(1) A Tvr. 12. és 13. §-a szerinti felülvizsgálati eljárást a cég ellen kell megindítani; az indítványt tevő az eljárásban félként vesz részt.

(2) A felülvizsgálati eljárásban egyezségnek nincs helye.

(3) A bíróság az indítványról a rendelkezésére álló okiratok, valamint a cég nyilatkozata alapján dönt; szükség esetén azonban további iratokat is beszerezhet.

(4) Az indítvány alapján a bíróság a Tvr. 13. §-ának (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket - ha ennek feltételei egyébként fennállnak - együttesen is alkalmazhatja.

(5) A 24. § (2)-(4) bekezdésében foglalt szabályok nem alkalmazhatók akkor, ha a cég törlésének hivatalbóli bejegyzésére a cég megszűntnek nyilvánítása miatt, a Tvr. 13. §-ának (6) bekezdése alapján kerül sor.

A cégmutató

34. §

(1) A cégekről (fióktelepekről) betűsoros cégmutatót kell vezetni.

(2) A cégmutató a cég elnevezésének, a cégjegyzék számának és a megjegyzések feltüntetésére szolgáló rovatokból áll. Mintáját a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

35. §

(1) A céget (fióktelepet) a cégjegyzékbe való bejegyzése iránti első kérelme benyújtásakor kell a cégmutatóba bejegyezni.

(2) Az ugyanazon bíróság illetékessége alá tartozó fióktelepet csak akkor kell a cégmutatóba bejegyezni, ha elnevezése a cég a (főtelep) elnevezésétől eltér.

36. §

(1) A céget (fióktelepet) a cégmutatóban abba a betűsorba kell bejegyezni, amelybe az elnevezésének első szava szerint tartozik. Ha az elnevezésben vezérszó, üzletjelző vagy szóvédjegy is szerepel, ezt akkor is önállóan kell feltüntetni, ha az az elnevezésnek nem az első szava.

(2) A cég cégjegyzékbe való bejegyzése esetén a cégjegyzék számát, a bejegyzés iránti kérelem elutasítása esetén ennek tényét a cégmutató megfelelő rovatába fel kell tüntetni.

(3) Ha a bíróság a bejegyzés iránti kérelmet elutasította és a cég - az elnevezésének megváltoztatása nélkül - bejegyzés iránti újabb kérelmet terjeszt elő, ezt a cégmutató megjegyzés rovatában a korábbi kérelem szerinti bejegyzésnél kell feltüntetni.

(4) A cégmutatót a beadványokról vezetett évenkénti mutatóval egybefoglalni nem szabad.

Záró rendelkezések

37. §

(1) A cégmutatóból bárki kérhet felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy valamely cég a cégjegyzékbe be van-e jegyezve.

(2) A cégre vonatkozó ügyiratot (cégiratot) és cégjegyzéket bárki megtekintheti, azokról ceruzával feljegyzéseket készíthet.

(3) A befejezett cégügy iratairól (az irattárban kezelt cégiratról) teljes vagy kivonatos másolat, a cégjegyzékről cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető.

(4) A cégkivonat a cégjegyzékben szereplő valamennyi fennálló és törölt bejegyzést hitelesen tanúsítja.

(5) A cégbizonyítvány hitelesen tanúsítja a cégjegyzék fennálló bejegyzéseit vagy - a kérelemtől függően - egyes fennálló vagy törölt bejegyzések megtörténtét, illetőleg azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t).

38. §

Az 1950. évi január hó 1. napja előtt bejegyzett és felszámolás folytán megszűnt, illetőleg még felszámolás alatt álló cégre vonatkozó bejegyzések és iratok megtekintéséhez, ezekről másolat, cégkivonat, illetőleg cégbizonyítvány kiadásához a pénzügyminiszter engedélye szükséges.

39. §

A 36.000/1946. (VI. 25.) IM rendelettel elrendelt újraszerkesztést megelőzően használatban volt cégjegyzékekben foglalt - nem törölt - bejegyzéseket fennállónak tekinteni nem lehet.

40. §

(1) Ez a rendelet az 1986. évi január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

- a háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált kereskedelmi cégjegyzékek pótlása, a kereskedelmi cégjegyzékek újraszerkesztése és az újra szerkesztett cégjegyzékek vezetésének szabályozása tárgyában kiadott 36.000/1946. (VI. 25.) IM rendelet,

- a cégjegyzékek vezetésére vonatkozó szabályok kiegészítéséről szóló 6/1967. (XII. 31.) IM rendelet,

- a kereskedelmi és váltóügyekben követendő nemperes eljárást szabályozó 68.300/1914. IM rendelet 30. §-a, valamint 32-34. §-a

a hatályát veszti.

Dr. Markója Imre s. k.,

igazságügyminiszter

1. számú melléklet a 6/1985. (XI. 6.) IM rendelethez

A) Törzslap

B) Nyilvántartási lap

C) Képviseleti lap

2. számú melléklet a 6/1985. (XI. 6.) IM rendelethez

CÉGMUTATÓ